Hajléktalan törpenyúl otthont keres

Offtopic

Egy ismerősöm, aki szabadidejében kutyákat ment meg, szólt, hogy pár napja a budaörsi kutyamenhely elé kitettek egy szerencsétlen törpenyuszit. Most ott ideiglenesen szállást nyújtanak neki, de azért ez nem igazán ideális hely neki - nagyon fél mindentől szegény. Nekem már van egy nyulam, és így nem tudom befogadni. Nem szeretne valaki egy ilyen kis jószágot otthonra?

Egyébként egyáltalán nincs sok gond egy nyúllal, ideális háziállat kis lakásba is. Nem különösebben zajos, nem teszi tönkre a bútorokat (legfeljebb a széthagyott újságok szélébe rágcsál bele :) ), a fenntartási költsége pedig olyan havi ötezer forintból kijön. Takarítani kb. kétszer kell egy héten a ketrecét, ami tíz perc (tényleg annyi, nagyjából 8 és 12 perc közé szokott esni nekem a dolog, attól függően, hogy épp mennyire vagyok lendületes). Nagyon ragaszkodó kisállat, körülugrálja a gazdáját, odabújik hozzá, és nem harap.

Ha valakinek esetleg kérdése lenne egy nyúl telepítésével vagy üzemeltetésével kapcsolatban, nyugodtan fordulhat hozzám, nálunk is fut egy ilyen, és szívesen megosztom bárkivel a tapasztalataimat.

Kép a nyúlról
A budaörsi állatmenhely.

  • 5002 megtekintés

( freeoli v | 2007. 08. 07., k – 16:54 )

Aranyos :) ... kár hogy nem tudom beválallni :(

Olyan HUP nyuszinak tűnik :)

Többé-kevésbé :)

Időnként, ha izgatott, akkor néha elhagy egy-egy bogyót (ezzel jelöli a területét), de ez száraz, nem hagy nyomot, szaga sem igazán van, egy papírzsebkendővel össze lehet szedni, és ki lehet dobni. Normál körülmények között visszajár a ketrecébe elvégezni a dolgát. Egyébként meg a ketrecében mindig ugyanabba a sarokba pisil - mi raktunk be oda egy kis cseréptálkát, így azt külön is lehet tisztítani.

Mi minden este ki szoktuk engedni szaladgálni, magától kijön, ha megunta a dolgot, akkor pedig magától hazamegy - ha pedig haza akarjuk küldeni, akkor a tálkájába rakunk kaját, és olyankor rögtön hazaugrik. :)

Kolléganőmnek házinyula van lakásban. Nem tudom mennyire tartja ketrecban vagy hasonlóban, de ha "potyoktat" pár bogyót erre-arra az sem okoz gondot ... (halmazállapot)
A nyulakat a húsnyúl tenyésztők is ketrecben tartják .. de foglalkozni mindig kell velük, depisek lehetnek, de nem egy észlény állatok. Nyulak, aranyosak, de nem plüssállatok, dögönyözést tekintve.

"Nyulak, aranyosak, de nem plüssállatok, dögönyözést tekintve."

Igen, egy nyúl tényleg nem eutazótáska: Nem szereti, ha felemelik, vagy ide-oda pakolásszák, és tényleg nem való kisgyerek mellé, aki időnként jól megdögönyözi.

Ugyanakkor nagyon barátságos és ragaszkodó kis állat. A törődés pedig azt jelenti, hogy minden nap kiengeded, simogatod (akár tévézés közben), szóval nem olyan, mint egy kutya, amit sétáltatni, tanítgatni, nevelgetni kell. Napközben egyébként alszik, lustálkodik, az esti órákban a legaktívabb, így az sem gond, ha valaki csak este tud vele foglalkozni (neki is az az ideális).

A mi nyulunk sokat túlélt :-)

Már nem emlékszem, mikor vettük, de azt hiszem, 2 éve tavasszal. Akkor a lányom 2 éves volt, a fiam meg 4,5.

Játszottak vele, kergették, emelték, simogatták, a lányom egyszer beleharapott :-)

Jól elvan. És amióta nagyobb, nem rágja már el a vezetékeket sem.

G

( legradi v | 2007. 08. 07., k – 17:28 )

Hahó!

Az nem derült ki, hogy a nyúl milyen nemű?

Megj: Szintén van otthon nyúl, s amiatt lehet probléma, mivel a nálunk levő hím.

Sajnos nem tudom, nekem is csak a munkatársam szólt, hogy látott egy nyulat a budaörsi menhelyen, de részleteket én sem tudok. Esetleg próbálj meg telefonon vagy e-mailben érdeklődni:

A telep telefonszáma: 06-20-4642777
Dr. Bártfai Zoltánné (Gabi néni): 06-70-360-3469
Menhely Elnöke: Farkas Andrásné (Erzsi): 06-30-9429815

E-mail címünk: budaorsimenhely@freemail.hu

( bastya_elvtars | 2007. 08. 07., k – 17:50 )

Az a baj, hogy büdös.
It doesn't matter if you like my song as long as you can hear me sing

Automatikus. Beteszed a ketrecébe az alomtálcát (abba a sarokba, ahova amúgy is piszkítana). Belemegy. Ha kiengedem, akkor is visszamegy a ketrecbe a tálcára. Én sem hittem benne először, de tényleg így van. Akkor megy máshova, ha a tálca nem tiszta (ezért kell legalább 2 naponta tisztítani), ebből is látszik, hogy milyen tiszta állat, megválogatja, hogy hova megy.

BTW: Pufi

--
trey @ gépház

( uid_558 | 2007. 08. 07., k – 19:17 )

Tortent tavasszal hogy parom kolleganoje korhazba kerult. A holgy egy par honapos kosorru nyul boldog tulajdonosa volt akkoriban, es hat ki oldja meg az ilyen helyzetet ha nem a ceg HR managere, igy hat a nyul hozzank kerult. Kolyoknyul, leanyzo. Gondoltuk szakkepzett tengerimalac tulajdonosokkent nem jelenthet gondot egy kolyoknyul panzioztatasa 1-2 hetig... En meg mar felneveltem jopar eve egy ir szetter kutyakolykot, szoval nem szamitottam tul nagy meglepetesre. Hat amennyire en tevedtem. Egy bun rossz kutykolyok szelid angyalka egy nyulkolyokhoz kepest. A kutya ugyanis nevelheto. Megtanulja mi az hogy nem szabad, hova nem mehet, mit nem csinalhat, satobbi. Na a nyul nem ilyen.
Akkoriban parom szuleinek koltozesebol kifolyolag a nappalink jo reszet dobozokbol es egyeb targyakbol rakott "hegy" foglalta el. Persze nem vagyunk allatkinzok, a nyuszi mozgasigenyes allat, es tenyleg nem pisil szanaszet a szobaban, a bogyokat meg ossze lehet szedni, szoval hagy koszlajon. Persze nyuszi elozo eleteben vagy zerge vagy hegyinyul volt, egybol megtalalta az akadalypalyat es boszen bele is vetette magat. Ugy 1-2 nap mulva sikerult megszuntetnunk az osszes olyan zugot, ahonnan nem tudtuk kirangatni ha nem akart visszamenni a ketrecebe, illetve ami egyiranyu utcanak bizonyult (azaz bemaszni be tudodott de ki mar nem). Az elso nap vegen tortenhetett hogy realizaltam, a nyul eredeti nebve (Szuszoka) annyira nem fedi a jellemet hogy azonnal at kell nevezzem. Onnantol csak Duracellnek hivtuk.
Meg kell adni, nem tudom mikor nevettem annyit utoljara mint amikor Duracell szarazdajkai voltunk, hihetetlen elmeny volt a bun rossz nyulkolyok, de azert kicsit fellelegeztem amikor a gazdaja hazavitte.
Masik erdekesseg a malacainkra gyakorolt hatasa volt: Akinek volt valaha tengerimalaca az tudja milyenek, felnek minden dologtol amit meg nem tapasztaltak. A mieink is ilyenek voltak. Ha kivettuk oket a ketrecukbol es leraktuk a nappaliban a pokrocukra, a vilag minden kincseert sem masztak volna le a parkettara. A nyul-affair vegere a malacok halalt megveto batorsaggal koslattak a nyuszi nyomaban a nappaliban keresztul-kasul, ami csak annyibol gond, hogy amig a nyul nagyjabol szobatiszta, a tengericoci korant sem az.
Allitolag egy felnott nyuszi messze nem ennyire orokmozgo, sot a vendegunk ifju kora ellenere mar gyakorlatilag szobatiszta volt, koloknyuszi beszerzeset csak annak ajanlom aki nem kap idegrohamot ha ki kell szedni a szekrenysort mert az az atok nyul bemaszott moge es nem akar/nem tud kijonni.
En ezeket a kihivasokat kello humorral fogadtam (hiaba, egy ir szetter kolyok megedzi az embert) igy tenyleg oriasi elmeny volt par napig rabbitsitternek lenni.

Nagy poén lehetett nyúllal kergetőzni :) Én egérrel próbáltam ezt nem egyszer. Mikor nálunk bement az egérke a szekrénysor alá, akkor kötőtűvel terelgettük, hogy jöjjön ki alóla. Meg volt olyan olyan is, hogy nővérem a függönyön találta meg a kis piszkot.

( szorpi | 2007. 08. 07., k – 21:54 )

Na de mi van, ha a nyúl megtámad valakit és leharapja a fejét?

( Dolphy | 2007. 08. 07., k – 22:27 )

Hi toros!

Nekem kéne a nyúl! Hogyan tudok hozzájutni?

Dolphy

( sany | 2007. 08. 08., sze – 04:24 )

"szóval nem olyan, mint egy kutya, amit sétáltatni, tanítgatni, nevelgetni kell."

Ez nem így van!

A kutya, ill ha az a "kutya" Puli, semmire sem kell tanítani!
Teljesen önműködő.
Cs.házban lakom és amikor a gyerekem "rábeszélt" egy Puli kölyökre,
kerítés sem volt.
Az az "átok" :) (mai napig) annyira ragaszkodik hozzánk, hogy belehalna ha nem lehetne velünk(családommal)!
Nyitva hagyhatsz mindent(kapuk) nem megy sehova!
Tanítás nélkül.

összegezve:
Nem hallotam még "elcsavargott" Puliról!

Szóval van a kutya úgy általában és van a Puli, de nem általában!

A kettő nem ugyan az!

----------------------------------------------------------------

A juhász kutyák nem igen szoktak elcsavarogni, mindig a pásztor és a nyáj közelében vannak. Ez olyan genetikai tulajdonságuk. Jelen pillanatban te lehetsz a "pásztor" és a kedves családod többi tagja pedig a "nyáj". Ezért nem kolbászol el. Minden kutyának megvannak a maga speciális tulajdonságai, amire vagy nem kell megtanítani, vagy sokkal kevesebb idő alatt tanulja meg. Igaz ha tanítod, foglalkozol vele, az nem árt. Egy ismerősömnek volt egy labradora. Ő mentőkutyus leginkább. Ha elvittük szabad strandra (pl. Duna) és ahogy bementünk a vízbe és ezt a kutya észrevette, azonnal jött be utánnunk és ki akart húzni :)

___________________________________________________________________
Lógnak a pálmafán a kókuszok .... :)
http://laszlo.co.hu/

( Dolphy | 2007. 08. 08., sze – 09:36 )

Te toros, nem tudnál esetleg valami előnyösebb (értsd: aranyosabb) képet felrakni a nyúlról?
Ezzel a képpel kicsit nehéz meggyőzni a "vezetőséget". :)
De valószínűleg elhozzuk.

Sajnos nem, én is csak ezt az egy képet láttam a nyúlról. De szerintem menjetek ki, és nézzétek meg személyesen, biztos nagyon aranyos. :)

Esetleg hívd fel őt:
Dr. Bártfai Zoltánné (Gabi néni): 06-70-360-3469

Ő biztos több részlettel tud szolgálni, mint én.

( cln | 2007. 08. 08., sze – 16:16 )

Nem ilyen sz@rokkal kellene foglalkozni, mivel ezekből két év után úgyis nyúlpörkölt lesz, ha megéri.
Inkább embermenhely kellene, valamivel nagyobb szükség volna rá!

Mindenesetre nyulat inkább nem fogadok be, csak a fazékba.
Néhány fiatal városi elkényeztetett ficsúrnak meg nem ártana kicsit elmenni pár napra vidékre és élvezni azt hogy miképpen verik agyon a nyulakat hogy ne haljon éhen az a csóró magyar állampolgár.
Felháborító számomra hogy egyeseknek azért van rettenetes nagy pofája mert állatmentés címén humánusnak akar látszani.
Tessék humánusnak lenni elsősorban embertársaiddal szemben.

"Tessék humánusnak lenni elsősorban embertársaiddal szemben."

Egyes embereknél többre becsülöm az állatokat. Nem hálátlanok például. Nekem sajnos vannak rossz személyes tapasztalataim abból kifolyólag, hogy (éppen hajléktalan) embereknek próbáltunk segíteni. Illetve segítettünk is, engedtük őket beköltözni egy általunk nem használt házba, de sajnos visszaéltek vele, a végén a rendőrség sem tudta kitenni őket, miután teljesen lepusztították az épületet a cikra fél év alatt, bírósági végzés kellett volna (röhelyes de tényleg így van), de a "nyers erő" a végén győzött. Így a jövőben tartózkodom az ilyen dolgoktól.

De te ettől még nyugodtan végezz karitatív tevékenységet.

--
trey @ gépház

Nem csak emberekre jellemző, de ez természetes viselkedés, mivel vissza akarnak térni a megszokott életritmusukba.
A múlt évben egy éhenkórász, idegen macskát etettem kb.fél évig. Több ezer Ft -ért vettem neki kaját és teljesen rendbejött. Nem zártam el, szabadon járkálhatott. Amikor már jól érezte magát egyre kevesebbszer mutatkozott, végül eltünt.
Sajnáltam kicsit, de nekem az a véleményem hogy a rászorulókat támogatni kell, de ha már erre nincs szükség, akkor el kell őket engedni a saját útjukra.

Nyilván nem láttál még kangörcstől szenvedő macskát, továbbá olyan macskát, aminek a csaták közepette leszakadt a fél arca, és ömlik belőle a genny. Én láttam. Ja, és a macska nem élvezi a szexet.
A herélést pedig érzéstelenítésben végzik. Kötelező.
It doesn't matter if you like my song as long as you can hear me sing

Akkor egy eset, ami 2006 októberében esett meg velem (utoljára):
Az egyik kisbolt előtt volt egy hajléktalan, pénzt kért. Befele menet nem adtam neki. Bent a listámon szereplő tételeken túl vettem 4 kiflit és egy félliteres tejet. Kint oda akartam neki adni. Erre ő: hát de neki pénz kell. Nem fogadta el sem a kiflit, sem a tejet. Namost aki rászorul és nem érzékeny valamelyikre (tej és/vagy liszt), örömmel elfogadta volna. Szerintem. Ha pénzt adok, akkor meg szeszt vett volna, ezt szinte biztosra veszem.

Egyébként amióta Szegeden lakok (kb. 7 éve), azóta már párszor megesett ilyesmi eset, és érdekes módon mindig én fogyasztottam el az említett kaját. Na ennyit a humánusságról.

Igen, valószínűleg ezt gondolták egészen addig, amíg kilátásba nem lett helyezve, hogy vagy eltakarodnak, vagy a szájukon keresztül ki lesznek fordítva. Az előbbit választották. Szerencséjükre. Amúgy állítólag az egész országon keresztül végigcsinálták ezt. A családfő 35 év körüli erejének teljében levő egészséges ember volt, csak éppen dolgozni nem szeretett.

--
trey @ gépház

( szalasi | 2007. 08. 08., sze – 20:09 )

Lám-lám még a nyulak világában is érvényesül a fajok közötti különbség jelentősége.