Simonyi Károly a Windows - Linux háborúról

Címkék

Április 12-én a Puskás technikum rádió klubjának rádiósai felvették a kapcsolatot az ISS-en tartózkodó Simonyi Károllyal (Charles Simonyi). Hat diák tett fel hat kérdést, ezek közül az egyik az volt, hogy mi a véleménye az űrállomás számítógépén futó operációs rendszerről. A rádióbeszélgetés és benne a válasz meghallgatható itt.

Hozzászólások

a beszélgetés tartalma tulajdonképpen elég közömbös volt. értelem szerűen sok sok hűdefontos dolgot ilyenkor nem tud meg az ember. itt az "élmény a lényeg". számomra mosolyogtató kicsit ugyan a zsargon, ahogy a kapcsolatot felveszik, stb, de ez ezzeljár nyilván. kár, hogy a beszélgetés igen sok részét kiteszi... amúgy valaki elmondaná mik ezek a jelek? nem rádiózni akarok itt megtanulni :D csak érdekességként ("73 mindenkinek"? vagy efféle a végén. az meg pl mi?)

Ja, itt a sikeres kapcsolatfelvételnek van jelentősége. Tegnap láttam a TV-ben, hogy az űrállomás (ha jól emlékszem) 8 perc alatt halad át Európa felett. Magyar amatőr rádiósok megpróbáltak ezen idő alatt minél többen kapcsolatba lépni Karcsival :), és Guinness rekordot dönteni. Szóval szzerintem ebben az esetben sem a beszélgetés témája a nagy szám, hanem a sikeres kapcsolatfelvétel.

--
trey @ gépház

Én tegnap szabad szemmel láttam a Károlyt (na jó, csak az ISS-t)
Egészen fényes volt - kb. mint a vénusz -, ahogy áthaladt az égbolton délnyugatról északkeletre.

Itt egy link, ahol meg lehet nézni, hogy mikor - hol látható:

http://www.heavens-above.com/selecttown.asp?CountryID=HU

Csak be kell írni a város nevét.

"73 mindenkinek" = Szívélyes Üdvözlet Mindenkinek (minden rádiómatőrnek)
A rádióamatőr forgalomban, főleg távíró (morze) módban, de élőszóban is nemzetközi rövidítésekkel, betű és számkódokkal, elsősorban angol (ritkábban német, francia) szavak "zanzásításával", továbbá ún. Q-kódokkal kommunikálnak az összeköttetések alatt.

Például:
73 = Szívélyes Üdvözletem
XL = Leány, hajadon
XYL = Feleség, asszony
QSL = Összeköttetést nyugtázó lap
QSO = Összeköttetés

HA5KHC = Puskás Rádióklub Hívójele
HA5SIK = Simonyi Hívójele
HA(HG) = Magyarország hívójel prefix
5 = Körzet, jelen esetben Budapest (ma már nem veszik szigorúan)
KHC = postfix (nem a mailszerver!), nálunk K-val a klubhívójelek kezdődnek

A hívás egy konkrét hívójelet használó amatőrnek, jelesül Charles Simonyinak szólt, és azért tartott ilyen sokáig, mert sokára kaptak választ odafentről. Az összeköttetés eleje és vége a rádióamatőr protokoll szerint történt. Például az 59-az a hangerő(5) és a beszédérthetőség(9) értékelése, ez mindkét esetben kiválónak mondható.

Találó választ adott, kár, hogy 5 percet kellett várni.

Így sokkal szebb lenne... :-)

-.-.¦--.-¦ -.-.¦--.-¦ ¦....¦--.¦.....¦-.-¦....¦-.-.¦ ¦-..¦.¦ ¦....¦.-¦.....¦...¦..¦-.-¦ ...¦-¦-...¦.-.-.-¦.-.-.-¦.-.-.-¦

kovezzetek meg de most nekem ebbol nem derult ki h linuksz vagy vindoz van ezen a szerencsetlen urallomason...

"biztos arra utal, hogy néhány számítógép itt Linuxot futtat, néhány Windowst."

Egyébként egyéb oprendszert el se tudsz képzelni ott, csak lLinuxot meg Windowst? Minden egyébb kizávra? BSD? Solaris? Kereskedelmi unix?

És kérlek kövezzél meg, de mintha azt mondta volna, hogy édesmindegy, mert mindkettőre lehet jó és nagyon rossz programot írni. És hogy erre kellene figyelni, nem arra, hogy a másikkal acsarkodjunk.

---
A Linux nem Windows, de a Windows se Linux.

Az űrállomásról nem tudok nyilatkozni, de műholdakról egy picit igen :)

A kísérletek általában még oprendszert sem használnak, vagy saját pár soros round robin ütemezőt. Mivel ezek az eszközök egyedi tervezésűek és nem kell túl sok dolgot csinálni, sőt mostanában beletolják FPGA-ba és mikrovezérlő sincs fent.

Rendszer oldalon a fedélzeti adatgyűjtő (On-Board Data Handling) és az Altitude and Orbit Control (AOCS) már 'komolyabb', azon NetBSD, Debian, openSolaris, uClinux, eCOS fut. A legtöbbet a Gaisler Labs (www.gaisler.com) oldalon találsz erről, ha érdekel. Ott SPARC magos procit adnak a kezedbe, úgyhogy ami van SPARC-ra az van műholdra :) Ha nagyon elszánt valaki (és diák), akkor keresse meg a Műegyetemen a magyar SSETI-seket, ők egy 2012-ben induló holdszondára készítenek fedélzeti számítógépet.

Ez is egy olyan téma amihez nem értek de ugye kibicelni szabad ha nem minősítek.. ;)

Lehet hogy azóta ezen már túllépett a haladás, de pár (5-10?) éve még az lehetett hallani hogy jó ha pl. 286-os tudásu cpu van a legtöbb űrcuccban. Ennek oka általában -a kiforrottságra törekvés mellett- az szokott lenni hogy pl. az intel is a katonai illetve sugárzástűrő kivitelű chip-pekkel többb generációval lemaradva halad.

Ez alapján én mission critical feladatokra nem feltételeznék egy űrállomáson (egy műholdon pedig pláne nem) egy manapság használatos általános célú OS-t. Max. valami rtos mint minden más komoly helyen.
(pl. az email az nem mission critical szerintem)

Jipp! Járt vagy jár még valaki rajtam kívül a Puskásba? :)

Én is még 86 és 91 között. Azóta sem jártam ott, de azt tudom hogy a Matáv anno rengeteg pénzt beletett. Aztán a Kandó (ma már BMF) NIK-en ahol tanaroskodtam az ELTE után, a Puskásosok voltak a halmozottan hátrányoshelyzetűek. Talán már javultak valamit, vagy a BMF hanyatlik.

Nem tudok igazán érdemben hozzászólni a témához, de azt tudom, hogy beágyazott rendszerekben van, ahol előszeretettet használnak pl. Debiant, vagy NetBSD-t. De van itt néhány, elsőre érdekesnek tűnő link:

http://flightlinux.gsfc.nasa.gov/
http://www.linux.org.mt/article/space
http://www.faho.rwth-aachen.de/~matthi/linux/LinuxInSpace.html
http://www2.linuxjournal.com/article/3024
http://www.linuxjournal.com/article/2186

Bocs, ha került közéjük valami offtopik, még nem volt időm átolvasni őket.

Szerintem jót mondott, ugyebár azt mondta, hogy mindegy milyen operációs rendszer, az a lényeg, hogymilyen programok vannak rajta. Vagy valami ilyesmi. Na, ezért használok én linux-ot.

Előre megjegyzem, nem akarok flémet indítani, szóval teljesen szubjektív véleményem írom le.

Azért tegyük hozzá, hogy abban igaza van, hogy bármilyen oprendszerre lehet jó és rossz programot írni, de a programozónak mégsem mindegy, hogy milyen oprendszert használ. Rengeteg dolog van, ami csak adott operációs rendszeren valósítható meg, vagy más rendszeren teljesen más technika kell hozzá. Pl. ott a gtk esete. Linuxon és még nem tudom hány platformon tökéletesen működik, windowsos verziójával viszont nem mindenki elégedett.
Csak ennyit akartam, bocs a hülyeségekért. :)

Engem meglepett, hogy meg milyen jol beszel magyarul, sok kivandorolt 5 ev utan mar "elfelejti" a nyelvet. Respect

Anyanyelvet nem lehet elfelejteni. Lehet, hogy megkopik kicsit, ha nem használja valaki, de elfelejteni nem lehet.

Viszont azt szánalmasnak tartom, hogy valaki kimegy külföldre, - nem is hosszú - időre és máhr thörie ah mágyárhtoth, méegh hogyismongyákmágyhárul...

Ráadásul sokan nem is azért csinálják, mert elfelejtenék, hanem azért, mert ők biza kinn voltak.

---
A Linux nem Windows, de a Windows se Linux.

egyébként a nasa több helyen (pl ürrepülő robotkarja irányításánál) qnx-ot használ (mondjuk arra hogy a lepattant szigwetelődarabokat keresse, ami a nasa egyik legnagyobb problémája a challanger óta) a gugliban hamar rá lehet találni ilyen cikkekre

Hat speciel ere valamennyire ismerem a valaszt, ugyanis dolgoztam olyan cegnel Helsinkiben ahol paciensmonitort es lelegezteto/altato gepet is fejlesztette (Ex Datex-Ohmeda, ma mar az is GE Healthcare) es NEM windoz fut rajtuk. Mondjuk en soksok nagysagrenddel azt sem erzem megnyugtatobbnak hogy linux, valaszthattak volna valami robosztusabbat is anno (pl QNX)

Tetszett, ahogy azt mondta, hogy néhány gépen "Linux" van, máshol a "ouintószot" futtatják :)

Amúgy tényleg teljesen semleges, semmitmondó választ adott, de így volt korrekt. Vagy félt, hogy valamelyik tábor levadászná, ha beszólna nekik? :D Ha már háború...