Lapszemle: Linuxvilág - júliusi szám

Megjelent a Linuxvilág júniusi száma. Nem vagyok nagy statisztikus, de úgy gondolom ebben a hónapban meg fog nőni a lap olvasóinak száma. Miért is gondolom ezt? Egyrészt azért, mert itt a nyáriszünet, a munkahelyi szabadságolások ideje, egyre többen mennek a számítógépek mellől vízpartra nyaralni. A nyaralás ideje alatt jól jöhet a strandon egy jó olvasnivaló. Másrészt, azért gondolom, mert az egyik nagyobb mobiltelefon társaság eheti akciójának nyomán kevesebben lesznek azok, akik megengedhetik maguknak az otthoni internetezést, így egyre többen keresik majd az "offline" információszerzés eme módját (emlékszem azokra az időkre, amikor kizárólag a havilapokból értesültem a számítástechnika újdonságairól, és rendszeres vásárlója voltam még a PCX, PCGURU, CHIP, stb. magazinoknak). Lássuk mit tartogat a Linuxvilág azoknak, akik ebben a hónapban mellete döntenek:

A lemez: ebben a hónapban is tartozik egy ingyenes CD melléklet az újsághoz. A korongon megtalálhatók a magazin cikkjeihez tartozó kiegészítések, programok. Ezeket a "Magazin" könyvtárban találhatjuk. Az "Adatbazisok" könyvtárban a MySQL és a PostgreSQL legfrissebb verzióit találhatjuk, a "Jatek" könyvtár a játékos lelkületű felhasználóknak fog majd örömet okozni (Hexen2, Heretic2, Sin, Kingpin, Rtcw, Sof, stb. linuxos futtató binárisok, képernyőmentések, cheat, dokumentációk, stb.), Mozilla 1.4 RC1, OO.org 1.0.3, Linux kernel 2.4.21 és 2.5.70, Samba 3.0 alpha és beta1 verziók. Emellett megtalálható a korongon a sokat flamelt, létjogosultságát megkérdőjelezett Kiskapu magyarító szótár is, amelyet a Linuxvilág kiadója tart karban (pontosabban Szy György), amely sokak szerint hasznos és javára válik a magyar szakmai közösségnek, viszont sokak szerint felesleges és nehezen érthető.

A lap:A nekem legjobban tetsző cikkek, rovatok:

• Rendszermag-fejlesztési hírek - a szokásos havi rendszerességgel megtalálható kernelhíradó Zack Brown-tól. Benne a FUSE projekt, a 2.4-es kernel VM-jének dokumentációja, Kernel Bug Database, stb.
• Az elsorvadt PC-forradalom új hajtóereje - Michael L. Robertson - a Lindows.com alapítója és ügyvezetője - arról beszél, hogy 15 év után először van választási lehetőségünk a számítástechnikai üzletekben az operációs rendszert illetően, arról, hogy azért nem terjednek a számítógépek, mert a konfigurációk árának jelentős részét nem a hardver eszközök teszik ki, hanem a szoftverek. Reméli, hogy ez a jövőben jelentősen meg fog változni, és a Linux lesz a forradalom hajtóereje.
  
• Nyomtatottáramkör-tervezés Linuxszal - Havránek Ferenc a PCB nevű nyomtatottáramkör-tervező program használatának rejtelmeiben vezeti be a "buherátor" hajlamú olvasókat. Kétségtelen, hogy a Linux terjesztések még gyerekcipőben járnak a CAD programok támogatásának területén, de aki komolyabban szeretne foglalkozni a NYÁK tervezéssel, annak bizonyára hasznára lesz a PCB, vagy a EAGLE névre hallgató fizetős (freeware verziója is van) NYÁK tervező program.
  
• A linuxos USB alrendszer (2. rész) - egy hosszabb, komolyabb hangvételű cikk a Linux kernel USB rétegéről Brad Hards tollából.
  
• Linuxos jelzések alkalmazásfejlesztői szemszögből - A jelzések (signals), amelyek a Linux rendszerekben találhatók nem ismeretlenek az átlagos Linux felhasználó előtt sem. Biztos mindenki fel tud sorolni legalább egy tucat signalt (SIGHUP, SIGTRAP, SIGKILL, SIGPIPE, SIGSEGV, SIGTERM, stb.). A modern Linux rendszerekben 1-63-ig találhatjuk meg a SIG-gel kezdődő (kill -l) signalokat. Ez a cikk ezekkel a jelzésekkel foglalkozik programozói szemmel nézve.
  
• Bevezetés az Emacs használatába - Wohoo. Egyik barátom azt mondja az Emacs nem csak egy szövegszerkesztő (text editor), hanem majdnem egy operációs rendszer :D. Ezen az ember fia elmosolyodik (főleg ha megrögzött vi(m) felhasználó). Vszont én a saját szememmel láttam, hogy az Emacs nem csak egy egyszerű szövegszerkesztő (ahogy sokan gondolják), hanem annál sokkal több. Kezdőknek itt egy hasznos cikk, amely az Emacs-szel történő ismerekedést segítheti.
  
• Héjprogramozás Linux alatt - feltételek - biztos, hogy minden Linux felhasználó életében eljön az a pillanat, amikor elgondolkodik: "nem tudnám én ezt automatizálni? nem tudnék én erre valamilyen egyszerű programot írni?" A Linux rendszerek alapvetően a shell (héj) programokra (is) alapoznak. Elegendő betekinteni a /etc/init.d (már ahol van ilyen) könyvtárba, ahol számtalan sok shell programot találunk, amelyek szinte nélkülözhetetlenek a rendszer indításához. Ha valaki meg szeretné érteni ezeket, netán saját héjprogramot szeretne írni, annak jól jöhet Büki András rovatának harmadik része, amely a programokon belüli feltételes szerkezeteket (if, then, else) tárgyalja.
  
• A filerendszer feladata - Garzó András operációs rendszerek rovatának 13. része az egyik legfontosabb OS alkotórészről, a filerendszerről szól. A cikk a filerendszerek feladatát mutatja be egyelőre nem specifikusan, hanem általánosan ismertetve azt.

  Ebben a hónapban a hang van középpontban a Linuxvilágban (gondolom én, az újság elején látható hangvillából köveztkeztetve). Számos cikk foglalkozik az újságban a hangképzéssel (Szintetizátorok Linuxon), a képfeldolgozással (A fényképek kontrasztjának javítása Gimppel), vagy éppen a tárgyak leképezésével (Felületi mintázatok a Blenderben). Az újság végén egy hosszabb cikket szenteltek a készítők a Linux alatt futtatható népszerű (a CD-n megtalálható) játékoknak.

  Jó olvasást!

  A lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.