Fejlődés, vagy út a pokolba?

Az indexen olvastam egy cikket, sok olyan dolgot említ ami szerintem egyértelmű. A végén viszont mond valamit, amire eddig nem gondoltam, pedig kézenfekvő kérdés.

Amit a szüleink vagy a nagyszüleink generációja régebben egy életen keresztül használt, azt ma teljesen efemer, egyéves, kétéves, esetleg ötéves használatra szánják. Mintha az erőforrások végtelenek lennének, pedig kibaszottul nem azok.

Tényleg elgondolkodtam azon, hogy meddig lehet ezt erőforrással bírni? Maradjunk a pengéknél. Meddig lehet jó egy eldobható borotva? Max 2 hét? Utána lenyúzza a bőrt is az arcodról --> kuka. Gondolom nem kerül újrafeldolgozásra, tehát megy a szemétdombra az acél is, meg a műanyag is. Nyilván ez icipici mennyiség, de vajon egy nap alatt hányan dobják ki az elhasznált borotváikat? Valószínűleg seggreülnék csak az acélpengék összsúlyának hallatán is...

( uid_3401 | 2007. 02. 22., cs – 09:22 )

Út a pokolba..., van egy ilyen című film is.
Gregg Araki rendezte, azt hiszem "Nowhere" volt az eredeti címe.
Bocs a nem ideillő hozzászólásért.

( numen v | 2007. 02. 22., cs – 09:46 )

hát ez van. mondhatjuk úgy is, hogy ciki van, úgy jobban lefesti a helyzetet.

de ki fizetne ötszörannyit egy borotváért, amire azt modnják, hogy ötszörannyi ideig jó? szerintem elég kevesen. hamarosan jönnének azok, akik mondják, mennyivel higiénikusabb az eldobható,
vagy hogy ne csak a borotvákra vontakoztassak, hogy azzal, hogy újra többször használatos dolgokat használunk, visszamegyünk nagyzsüleink idejébe és nem kéne visszafejlődni.
Tudom, hogy ez nem igaz, de szerintem így gondolják.

Van egy olyan sejtésem, hogy az eldobható termékek jelenleg jobban kedveznek a profitábilitásnak, azt viszont, hogy miért nem pozícionál senki másképpen, hát erről Oregon barátunkat kellene megkérdezni;)
Talán azért mert így a piac újratermeli magát, és pl. a borotva és a pelenkagyártók örülnek, hogy sikerült egyszerhasználatossá tenni egy korábban többször is felhasználható dolgot.

Lényeg, hogy a gazdaság nagy ívben tesz a környezetvédelemre. Amíg valami megéri, kerülhet akármennyi acél a szemétdombra;) Egy szép napon elég sok lesz a szemét ahhoz, hogy megéri majd azt kohósítani:D
_________________________________________
Valódi paraszt vagyok. Csak előre tudok lépni, nem azt ütöm le, aki velem szembenáll, és ha nincs tovább, megváltozom.

Tenyleg kerdes az, hogy ez globalis felmelegedes, vagy egy altalnos foldtorteneti valtozas, mint volt anno a jegkorszak.
Bar az igaz, hogy mig kozepiskolas voltam kerekparral jartam iskolaba. Akkor persze olyan telek voltak, hogy novemberben leesett a ho, aztan februarban kezdett eltunni. Mi meg tekertuk a jeges/havas uton, hofuvassal szembe :}} Es ez nem is volt olyan reg, ugy 10 eve. Most meg szinte ho sem volt. Talan 2-3 napot.

( e66 | 2007. 02. 22., cs – 11:44 )

Azért, ha az ember nagyon akarja, lehet kerülőutakat találni a konzumidiotizmus labirintusában is, pl. villanyborotva, visszaváltható palackok, csak szerintem - főleg itt Magyarországon - sokan még mindig el vannak ájulva a nagy választékól, az ha eldobják a dolgokat használat után, szerintem azt az érzetet kelti bennük, hogy ők jól élnek. És persze a marketing meg adja alájuk a lovat, hogy használd, dobd el, fogyassz, mert az a modern, a trendi, a higiénikus (vannak ilyen varázszavak). És szerintem itthon sok embernek jó lenne még a trabi/wartburg is mert azokkal azért nem lehet 200-al száguldani ezeken a rettenetesen szar utakon, mint ahogy sokan teszik az új autókkal.
Szóval én úgy érzem, hogy mi még nagyon el vagyunk szállva a bőség zavarától, meg attól, hogy van választék (igazából annyira nincs is, mint ahogy látszik), szerintem kicsit gyors ez a piacgazdaság sok embernek...

"Trollhammaren sveper igen..."