Interjú velem arról, hogy mi az a "rendszergazda"

Kicsit meglepődtem, amikor megkeresett minap egy lap, hogy - mások mellett - szeretne velem interjút készíteni arról, hogy "mi az a rendszergazda". Az általam adott válaszok a kérdésre... Ha megjelenik az interjú, akkor kiírom, hogy melyik lap kérte. :)

--

"Elszor is, nagyon jo lenne, ha roviden ismertetni tudna a hup.hu-t, (es az On funkciojat a hup-on belul, hogy tudjunk hivatkozni)"

A HUP (Hungarian UNIX Portal) kezdetben egy apró weboldal volt, ahova saját magam és mások által készített UNIX és Unix-szerű operációs rendszerekkel kapcsolatos magyar nyelvű dokumentációkat gyűjtöttem össze akkor, amikor az ilyen jellegű oldalakból kevés (ha jól emlékszem pontosan 0 darab) volt. Később az oldal átalakult, és űrt betöltendő, UNIX témájú információs központtá nőtte ki magát. Napjainkban a látogatói főként szakmabeliek (rendszeradminisztrátorok, programozók, rendszergazdák), tanulók, egyetemisták, de a rendszeres olvasók közt nem kevés hazai cég dönéshozói is szerepelnek. Az oldal manapság inkább egy közösségi blog, mintsem híroldal. Az én szerepem az oldal körül? Igazi mindenes vagyok: főszerkesztő, cikkíró, karbantartó - mindez szabadidőben.

"Van arra valamifele (iratlan vagy irott) szabaly, hogy egeszen pontosan mi egy rendszergazda feladata egy cegen/vallalkozason belul? Esetleg ez munkahelytol/szerzodestol fugg?"

A rendszergazda feladata cégeken belül változó. Azt szoktam mondani, hogy a rendszergazdai munkakör egy bizalmi munkakör. Sokszor a rendszergazda több információhoz férhet hozzá, mint egy igazgató, ebből kifolyólag nem mindegy, hogy ki a rendszergazda. A rendszergazda feladatát általában vagy a munkaköri leírása, vagy külsősként végzett munka esetén a szerződésben foglaltak rögzítik. A tapasztalat azonban az, hogy sok esetben a cégen belül minden olyan feladat a rendszergazda hatáskörébe tartozik, ami egyébként nem biztos, hogy az ő feladata lenne, de mivel a cég nem alkalmaz más informatikust, neki kell elvégeznie. Nagyobb cégek esetén ezeket a kisebb szaktudást igénylő feladatokat általában beosztott technikusok és/vagy operátorok végzik.

"Meg fontosabb, hogy mi az ami *nem* a rendszergazda feladata? Gondolok itt a esetleges tevhitekre a kozepvezetok es menedzserek koreiben, pl "...majd a rendszergazda keszit egy weboldalt nekunk", holott ha jol tudom ez peldaul nem rendszergazda feladat..."

Mint említettem, ezt cége válogatja. Van olyan cég, ahol a rendszergazda feladata jól elhatárolható, jól meghatározható, de van olyan cég, ahol kényszerűségből a(z egy darab) rendszergazda kénytelen foglalkozni olyan dolgokkal is, ami máshol nem lenne feladata (például nyomtatókban tonerek, patronok cseréje, kliensgépek telepítése, stb.). Ebből az következik, hogy megkülönböztetünk nagyvállalati rendszergazdát (ahol nem ritka, hogy több rendszergazda is egymás mellett dolgozik, a részterületeket egymás közt felosztva, technikusokkal és operátorokkal megerősítve), és kisvállalati / irodai rendszergazdát, aki amolyan mindenes (ha kell szervert adminisztrál, ha kell LAN-t épít, stb.), sőt az sem biztos, hogy főállásban végzi ezt a tevékenységét.

"Mennyire kiforrott a rendszergazda mint szakma magyarorszagon?"

A rendszergazda mint szakma - ha jól tudom - nem létezik. Munkám során számos rendszergazdával találkoztam már (noha jómagam nem vagyok a szó szoros értelmében rendszergazda), akinek eredetileg a legkülönfélébb szakmája volt, de úgy érezte, hogy affinitása van ehhez a tevékenységhez, képezte magát (akár autodidakta módon is) és a mai napig ezt csinálja, nem kis vállalatoknál. Sokszor számítástechnikával kapcsolatos területekről (programozó, programszervező, számítástechnika tanár, stb.) kerülnek ki a rendszergazdák, de ismerek olyat, aki korábban vasút- illetve vízügyi mérnök volt. Rendkívül széles a skála.

"Vannak pl. szakmai konferenciak, van erdekvedelmi szervezetuk (szakszervezetet nem is emlitve), allas-adatbazisuk vagy barmilyen erdektomorito csoport? Vagy ez nem jellemzo?"

A kezdő és gyakroló rendszergazdák számos helyen képezhetik magukat. Számos céltanfolyamot tartanak ma az országban, ahol (ugyan nem kevés pénzért) megtanulható a szakma egy része. Ezek elsősorban (szoftver- és hardver)gyártók által minősített szakembereket képeznek, amely képzésben részt vett szakembereket a világ minden pontján elismerik. Természetesen itt csak a tudás egy része szerezhető meg, mert a gyakorlatot, rutint, tapasztalatot ezek a tanfolyamok nem tudják helyettesíteni, pótolni.

Állás-adatbázisról nem tudok, de a HUP-on (http://hup.hu) számos neves fejvadászcég keres (és a visszajelzések szerint gyakran) talál jó szakembereket. De nem egy alkalommal történt már olyan, hogy neves magyar bank, vagy más cég talált a HUP-on megfelelő munkaerőt. Érdektömörítő csoportról nem tudok.

Egyaltalan a rendszergazda mint foglalkozas mara mar elfogadotta valt, vagy meg mindig egy "uj" dolog?"

Komoly cégek kivétel nélkül foglalkoztatnak rendszergazdát. Sokan a "rendszergazda" nevet nem szeretik, ezért helyette egyes cégeknél "rendszeradminisztrátorokkal" vagy "rendszermérnökökkel" találkozhatunk. Azt mondhatom, hogy Magyarországon van ilyen foglalkozás (ha "szakma" - tudtommal - nincs is), és vannak jól képzett szakemberek. Erre jó példa, hogy számos magyar szakember sikeresen végzi munkáját a világ több pontján is ezen a területen.

"Kepzeljunk el egy "tokeletes" rendszergazdat... On szerint milyen legyen? Milyen kepzettsegekkel, kepessegekkel, szakmai hozzaalassal kellene rendelkeznie?"

A jó szakembert nem feltételnül iskolai végzettséggel kell mérni. Véleményem szerint ebben a "szakmában" egy jó szakember elsősorban jó problémamegoldó kell, hogy legyen. Természetesen a jó szakember naprakész abban amit csinál, megfelelően képzi vagy képezteti magát munkáltatójával, megfelelően kommunikál és legalább minimális szinten érti az angol nyelvet (az informatika nyelve). Hosszan lehetne ezt sorolni, de nyilván elsősorban a rendszergazda által elvégzett munka, és nem a papírjai és diplomái a mérvadók.

"On szerint magyarorszagon a rendszergazda mint szakma, jol megbecsult es megfizetett pozicio? (mas szoval a "helyen" van a szakma?") Van meg mit fejlodnunk ezugyben, vagy ezen a teren mar EU-konform vagyunk?"

A rendszergazdák fizetése attól függ, hogy hol dolgoznak. Mint korábban említettem, hogy nem mindegy, hogy valaki nagyvállalati vagy kisvállalati / irodai, esetleg "beugró" rendszergazda. A fizetés nagyban függ attól is, hogy az adott rendszergazdának milyen minősítései vannak, milyen beosztásban dolgozik, "hova lehet elküldeni" (csak itthon képes dolgozni, vagy szükség esetén kiküldetésben önállóan képes külföldre is menni és ott dolgozni), stb. Vannak helyek, ahol kiemelkedően jól lehet keresni, de vannak olyan helyek, ahol minimálbér közeli összegekért is dolgoznak jó szakemberek. Az sem mindegy, hogy az országban földrajzilag hol vállal munkát a rendszergazda. Budapesten egy rendszergazda akár három-, négyszeresét is megkeresheti hasonló munkakörben dolgozó vidéki kollégája fizetésének.

"Ha egy ceg/vezeto rendszergazdat keres, mit tudna ajanlani, hol erdemes kezdeni a keresest? Vannak esetleg specifikus allakozvetitok/portalok ahol erdemes kezdeni?"

Érdemes szétnézni szakmai fórumokon. Én elsősorban ilyen helyeken keresnék, vagy megbíznék egy fejvadász céget (aki szintén szakmai fórumokon fog szétnézni :). Esetleg érdemes lehet rendszergazdáknak rendszeresen járó szaklapokban hirdetni.

"Mit erdemes egy cegvezetonek *mindenkeppen* figyelembe vennie, amennyiben rendszergazdat keres/interjuztat? Esetleg vannak fobb jellempontok, amik konnyithetik a dontest?"

Elsősorban a rátermettség a fontos. Lehet valaki kiváló elméleti szakember, ha a gyakorlatban nem állja meg a helyét. Érdemes megnézni az állásra jelentkező szakember referenciáit, papírjait, esetleg már meglévő rendszergazda kollégával együtt interjúztatni, hiszen elképzelhető, hogy együtt kell majd a későbbiekben dolgozniuk. Mint korábban említettem, nem a papír a legfontosabb, de azért a papírokból (itt most elsősorban nagy szoftver- és hardvergyártók által kiadott certifikációkról beszélek) következtetni lehet a szakember ismereteire. A képességeket nehéz interjúk alkalmával felmérni, a próbaidő - egyebek mellett - azért van, hogy az adott vezető eldönthesse, hogy az általa felvett kolléga megállja-e a helyét, vagy sem. Természetesen azért is, hogy a rendszergazda eldönthesse, hogy szeretne-e az adott helyen dolgozni :)

A végén egy jó tanács: nem biztos, hogy az a jobb szakember, aki a legtöbb bért kéri. ;-)

++

Hozzászólások

Nem is fogod megtudni, mert ahogy cég, annyiféle a rendszergazda. Van, hogy egy iskolában a szaámtech tanár a "rendszergazda". Van hogy egy vállalatnál egy egész csapat rendszergazda van, mindegyiknek más a feladata. Összefoglalni nehéz, hogy mi az a "rendszergazda". Ez kb. olyan kérdés, hogy mi az az "orvos". :)

--
trey @ gépház

Ja, ez igaz, de olyasmiket is felsorolhattál volna, amik a wikin vannak, mint tipikusnak mondható rendszergazdai tevékenységek.
Szerintem ilyesmire is kiváncsi lehetett a riporter.

orvos: megvizsgálja a panaszost (láz,röntgen,CT.. stb.), kezeli a betegeket (chemo,sugár,psihikai.. stb), gyógymódokat keres. Ilyesmikre gondoltam.

Egyébként korrekt válaszok szvsz.

Es legalabb annyit lehet tudni, hogy milyen tipusu "lap"-ban jelenik meg? Internetes/nyomtatott, utobbi esetben napi/heti/havilap ? Ugy kb. kivancsi lennek, hany es mifele emberhez jut el a cikk. Azt sejtem, hoyg nem a Metro vagy a Blikk (ahhoz tul hosszu a cikk), de ha pl. a Linuxvilag, akkor nem tul sok reklam az oldalnak (potencialis hirdetoknek), hiszen valoszinuleg a LV olvasoi reszhalmaza a HUP olvasoinak. Azert sem mindegy, mert kivancsi lennek, hany egszeru user olvassa az interjut, aki csak azt latja, hogy a rendszergazda sosincs a helyen, mert masik userrel foglalkozik...

Ez egy nyomtatott és online lap, amelyik elsősorban cégvezetőknek, döntéshozóknak, pénzügyi szakembereknek szól. Azt hiszem (legalábbis az interneten fellelhető infókból nekem ez jött le, jómagam nem olvasom). Magyarul nem feltétlen szakmabelieknek, hanem laikusoknak, vagy ha szakmabeliek, akkor inkább a felsővezetők.

--
trey @ gépház