SFD 2006 - Szeged

Open Source

( E-Medve v | 2006. 09. 12., k – 16:46 )

Hamarosan megirom a honlapra az idejutast. A honlap meg a logora kattintassal erheto el :-)

( thuglife | 2006. 09. 12., k – 17:01 )

ahh szerintem en is elmegyek megint.

( Joco8192 v | 2006. 09. 12., k – 18:41 )

Mit kell ezen variálni. A tavalyi helyszinen és ahol RMS előadást tartot ott találkozunk. Ápropó a tavalyi leírást elő lehetne venni szerintem és azt egy picit feljavítani. Így évről évre jobb minőségű cuc lene. Meg ha már egyszer valaki megcsinálta miért legyen megcsinálva mégegyszer.

( ngaba | 2006. 09. 12., k – 19:08 )

Egy nagy horderejű kérés:
Lehetőleg mindenki mutatkozzon be az "ismert" nickjén is (pl. bra, trey, ...)

( toth_a v | 2006. 09. 13., sze – 09:25 )

Ezt az elírást cserélni kellene sürgősen az SFD honlapján, a HELYSZÍN bekezdésben:

"... Itt a második kijáratnál a Tisza Lajos körútra jutunk, amiröl a Hösök Kapuja (Tisza Lajos krt és a Boldogasszony sgt. keresztezödése, nagy teljes alakú, szovjet katonát ábrázoló szobrok)..."

Szó sincs szovjet katonákról, hanem I. világháborús emlékmű lévén van egy HALOTT, s van egy ÉLŐ honvédkatona a Kapu két oldalán. Nem tudom, hogy honnan vette ezt a szovjet-típusú dolgot a hozzáértő "szerző". Egyébként a latin neve: Porta Heroum, valamint 1936-ban adták át/avatták fel, s belső ívét Aba-Novák Vilmos freskója díszíti (~ 6 éve rekonstruálták az egészet; ennek előzménye: 1949-ben a kommunista párt aktivistái egyetlen éjszaka habarccsal bevakolták az egészet.)

Egy részletesebb leírás: http://www.vendegvaro.hu/32-1918

P.S.
Ezen rövidke írás szerzője szegedi születésű.

Jogos, de én most a gimnasztyorkástól függetlenül mondtam, tőlem frédibénis barlangrajzok is lehetnek.
--
Mortal Kombat's gimmikk was to replake all instankes of the letter 'C' with the letter 'K' (bekause of that feature, it was one of the first applikations to bekome part of KDE).

( Potn | 2006. 09. 16., szo – 11:18 )

Miert pont vasarnap??? Nem tudok menni sajnos :(((

( dozer | 2006. 09. 17., v – 12:33 )

A rendezveny honlapjan megvagyon irva a mediatamogatoknal, hogy "egész napos élö közvetités". Neztem a Radio E honlapjat de nem talaltam ra az adatfolyamra.

Valaki tudja, hogy hol lelhetek ra?

( toth_a v | 2006. 09. 17., v – 19:40 )

Reggel majdnem pontosan indult a Rerrich Béla térről (Béke épület) busz az öthalmi volt szovjet laktanyában található Informatikai Történeti Gyűjteménybe. (Egy kis kiegészítés: még NEM múzeum, de megfelelő pénzmag híján igyekeznek azzá nyilvánítani. Ehhez több feltételnek is meg kell felelni, pl. minden kiállított tárgyat katalogizálni kell, honnan származik, mi a típusa, működőképes-e stb.)

A helyszínen fogadta az érdeklődőket Csorba Béla (aki sokáig a JATE - most: SZTE - állományában dolgozott, mint rendszergazda), aki a rövid bevezetőt követően végigkalauzolta a látogatókat a jelenleg 3 szintet elfoglaló tárlaton (egy volt szovjet). A gyűjtött anyag nagyobb (túlnyomó?) része dr. Muszka Dániel kitartását dicséri (aki szintén az SZTE-n tanít), de természetesen nagyon sokan mások is hozzájárultak. Mindenképpen meg kell említeni még dr. Kovács Győző nevét is (NJSZT).

Szóval néhány millió forintnyi állami (?) támogatásból, egy világhírű intézményt lehetne megalkotni Szeged város szélén. Fantasztikus élmény volt így is végignézni az elmúlt 40-50 év termését, a világ különböző országaiból származó alkatrészhalmok, működőképes számítógépek, telefonközpontok között bóklászva.

A régi Ural, Minszk, Razdan, ESZR, R-10-20-40, TPA, Commodore, Olivetti, IBM-360/20 stb számítógépek nemcsak a nagyságukkal, súlyukkal vívták ki a látogatók elismerését (hiszen némelyik gyártmányhoz külön szoba, terem kellett + légkondicionálás), a tárlatvezető néha "csípős" megjegyzései is; pl. az IBM gépeket a valahai NDK-ban lemásolták, de az amerikaiak "rájöttek" a turpisságra, s nemzetközi bírósági ítélettel kötelezték a Robotron (?) céget 12 db, IBM felirattal ellátott "klón" legyártására, de ezeket egyből vitték Indiába. Tehát a 7 rétegű alaplappal rendelkező szg.-ket olyan jól sikerült "lekoppintani", hogy csak na! :-)

A másik, személyes megdöbbenésem: anno egy magyar feltaláló, mérnök "találta fel" a floppy egységet, valamint a hozzátartozó lemezt is, a neve: Jánosi Marcell. Ellenben a roppant korlátolt főnöke a BRG gyárban - a "buborékmemória" nagy híve, nem engedte időben (!) befizetni a magyar állam pénzéből a szabadalmi díjat, s ezt követően a japán, amerikai stb. cégek letarolták a világpíacot (kvázi ellopták az egészet). A tárlóban lévő szövegből az is kiderül, hogy Magyarország egy (!) éves floppy behozatalának költsége '79-ben 1 milliárd forint volt! Egy újabb "bűvös kocka" esete, amolyan magyar módra.

Link: Jánosi Marcell

Természetesen nem lehet leírni a látogatás élményét néhány sorban, de megpróbáltam érzékeltetni azt.

Trey!
Hogyan tudok fényképeket feltölteni (darabja 200-300 kB lenne) a múzeumi (bocs: gyűjteményi) anyagból?

Nekem a kábelel összekötöt írógépszerű masina tetszet. Cináltunk is irc csatornát. Csak az egyik csávó odajöt az begépelte menjetek haza. (már aktuális volt a gyűjtemény elhagyása.) A válasz is jöt csak utánad. Azt le is leptűnk. Illetve egy rővid időre én fel léptem a legfelső szintre épűlet álapot felmérést csinálni. Készítettem fényképet rólla. ha lesz ídőm kivakarom a telefonomból. Megdőbentően lepusztult.

A pontos válasz: csak utaanad. Azért tudom, mert én írtam. Amelyikről én írtam az pont olyan volt mint amit kb 7-8 éves koromban láttam a szegedi véradó állomáson tényleg élesben. Akkoriban ezeken így írtak, mivel gondolom mondanom sem kell ezeken még nem volt ékezetes betű, és a félreértések elkerülése végett minden ékezetes magánhangzó helyett duplát írtak. Nem csodálkoznék, ha azt a gépet a véradóból selejtezték volna le. Mellékesen ha észrevetted ömlesztett magából lyukkártyát is, az ha jól emlékszem arra szolgált, hogyha az ember egy előző szöveget továbbítani akart máshova is, akkor csak letépte azt a részt visszafűzte a gépbe, és az legépelte magának. Mellékesen volt ott egy proper 16-os szgép is, ami megintcsak a véradó első gépei között fellelhető volt. Mondjuk akkoriban már leselejtezve állt vmelyik raktárban, és anyám egyszer hazahozott egyet. Emlékszek rá két szabványméretű íróasztalt toltunk össze, hogy elférjen a szép nagy fekvőház, innentől már csak az ölben fért el a billentyűzet. Mivel egy központi rendszer termináljaként működött eredetileg az egyetlen funkció amit végre tudtam vele hajtani, az véradók adatainak bevitele volt, csak a végén mindig dobott egy hibaüzenetet, hogy nem tudta elküldeni az adatokat. Nagyon élveztem... :) (Ja hozzáteszem, hogy most vagyok 24, szóval nem is volt olyan rég, vagy mégis?)Egyébként a kiállítás faszályos volt, mondjuk még jobb lenne, ha egy gépnek egy helyen lennének a "szekrényei" nem úgy mint most, hogy itt is egy pár monstrum, ott is egy pár. Az előadások jók voltak, de sajnos nem tudtam maradni végig..

Oh, Proper 16-ot nekem is van valahol szüleim pincéjében. Talán még be is lehet indítani. Vajon érdekelheti ez valamelyik számítógépmúzeumot?
Amúgy a géppel megkaptam a leltári nyilvántartását is, valamikor a nyolcvanas években vásárolta a cég, amitől nekem is megvették. Az új ára több mint egymillió forint volt. A nyolcvanas években!

Ave, Saabi.