Növekedett a Microsoft bevétele, de a jogi költségek csökkentették a nyereségét

Microsoft, Windows

A Microsoft negyedik pénzügyi negyedévének nyeresége 24%-kal csökkent. Ez összefüggésben áll az Európai Unióval folytatott antitröszt perének jogi költségeivel. A cég negyedéves bevétele 16%-kal nőtt, 11.8 milliárd dollár volt. Ez az Xbox 360 erős eladási adatainak köszönhető. Viszont a cég minden egyes eladott Xbox 360-on pénzt veszít, ami szintén meglátszik a profiton.

A cég nettó nyeresége 2.83 milliárd dollár, azaz részvényenként 28 cent volt az elmúlt negyedévben. Az elmúlt év ezen szakaszában az MS nyeresége 3.7 milliárd dollár, részvényenként 34 cent volt. A cég részvényeinek árfolyama nőtt a tőzsdei zárás utáni kereskedelemben, miután az a hír kapott szárnyra, hogy az MS azt tervezi, hogy legfeljebb 40 milliárd dollár értékű részvényt vásárolna vissza.

A cikk itt.

( trey | 2006. 07. 21., p – 08:03 )

Na akkor most jöhetnek azok, akik azt mondták, hogy "mi az a büntetés neki". Még a büntetést el se kezdte fizetni, de - egyebek mellett - a jogi költségek miatt 24%-kal esett a profit. Ha el kell kezdeni perkálni a lóvét, a részvényesek megnyúzzák a pénzügyi vezetőket. Az fix. Most még a részvények visszavásárlásával taktikáznak. De ez azért figyelmeztető.

--
trey @ gépház

trey. ugye tudod, hogy a jogi koltseg nem csak a buntetest jelenti?
benne van ugyanis az ugyvedek dija is.
raadasul NEM ez az egy per adja a koltsegeket. szerintem ez a buntetes max ha felet kiteszi a teljes jogi koltsegeknek, de lehet annyit sem.

mellesleg ez kb. ugyanaz a helyzet mint izrael-libanonban. ha hagyja magat az eu mindenki rajta rohog es elkezdik leszarni. meg igy is engedtek a buntetesbol.

az igazi problemam az, hogy szeretnem tudni, hogy mennyi igaz abbol, hogy az ms nem mukodik egyutt egyaltalan a dokumentacioknal. mert akarmelyik oldalt hallgatom buzlik az elfogultsagtol. es ez igy marhasag.

"trey. ugye tudod, hogy a jogi koltseg nem csak a buntetest jelenti?"

Nem. A jogi költség _NEM_ a büntetést jelenti. Egyébként inkább bírságnak nevezném.

"benne van ugyanis az ugyvedek dija is."

A jogi költség az a jogi költség. Semmi köze a bírság összegéhez. A jogi költség a perköltség, amit a vesztes fél fizet általában. Az ügyvédek díja az meg az ügyvédek díja. Egyiket, az előbbit, az eljáró szervnek (bíróság), a másikat a jogi képviselőidnek (ügyvédeid) fizeted. A kettőnek semmi köze szerintem egymáshoz.

"raadasul NEM ez az egy per adja a koltsegeket. szerintem ez a buntetes max ha felet kiteszi a teljes jogi koltsegeknek, de lehet annyit sem."

Állította valaki az ellenkezőjét?

"mellesleg ez kb. ugyanaz a helyzet mint izrael-libanonban. ha hagyja magat az eu mindenki rajta rohog es elkezdik leszarni. meg igy is engedtek a buntetesbol."

Itt kezdünk elkalandozni. Nem kéne.

--
trey @ gépház

Akarhogy szamolom,nem stimmel; a profit nem a jogi koltsegek miatt esett. Tavaly 3.7 Milliard $ volt. Iden - itt nalad nincs a cikkben,mashol (pl. hwsw) emlitik ezt -- 2.3 MRD $. Ha jol szamlom, a jogi koltsegek ~247 Milliora rugtak. Ha osszeadom,akkor ez 2.55 MRD $
Azaz meg mindig 1.15MRD -vel kevesebb,mint tavaly.

Elnézést, hogy megkérdem, de a cikkből tényleg az derül ki, hogy csak a jogi kölségek miatt csökkent a profit? Elolvastam mégegyszer de nekem nem ez derül ki belőle. A profit csökkenésében szerepet játszottak a jogi költségek, az Xbox áron aluli eladásából származó veszteség, stb.

--
trey @ gépház

( Polesz v | 2006. 07. 21., p – 09:22 )

Szerintem meg nem szabadna egyetlen cegnek sem engedni, hogy vesztesegesen arulja a cuccat. Gondolok itt a Sony-ra is.

--
A nyúl egy igazi jellem. Ott ül a fűben, de akkor sem szívja!

Jaja! Meg ki volt előttük kormányon, meg ki lesz utánnuk. Az a baj ezzel az országgal, hogy majdnem mindegy ki van kormányon akkor is a különböző lobby-k irányítják őket. Közhely és általánosítás, de sajnos nálunk (is) igaz maffia=politika. :(
De nem erről szól a cikk. Bár a politikusainkra rá merem mondani, hogy maffia módszereket alkalmaznak, de az MS-re nem, mert páran átharapják a torkom. :)

Pedig szerintem azt nevezik dömpingnek amikor az előállítási költség alatt értékesítek valamit. Márpedig a dömping az illegális, ha jól tudom a Tesco-ót is perelték már többször ez miatt. Rövid távon nyer vele a fogyasztó de hoszú távon az a cél, hogy a kissebb tartalékkal rendelkező gyártókat csődbe juttassuk aztán emelhetem az árakat mert én maradtam egyedül a piacon.

--
sirkalmi

Nem vagyok jogi tudós de lehet, hogy szellemi termékekre ez nem vonatkozik!? Meg az open source termékek mögött általában nonprofit alapítványok vannak amikre szerintem szintén nem vonatkozik. De profit orientált cégeknek is vannak ingyenes software-eik. Fene tudja. Majd talán valaki aki ért hozzá megmondja.

--
sirkalmi

Én is így tanultam valahogy. Az Electroworld (vagy mi nyílt Budaörsön pár éve) is ezt csinálta, mikor megnyílt (mosógép messze a beszerzési költség alatt, stb.), be is perelték tisztességtelen üzleti magatartás miatt, csak megnyerték a pert, merthogy "új szereplő" volt a magyar piacon. No persze külföldi cég a külföldi anyagi tartalékkal.

"Szerző: saxus
Dátum: p, 2006-07-21 18:59

Én is így tanultam valahogy. Az Electroworld (vagy mi nyílt Budaörsön pár éve) is ezt csinálta, mikor megnyílt (mosógép messze a beszerzési költség alatt, stb.), be is perelték tisztességtelen üzleti magatartás miatt, csak megnyerték a pert, merthogy "új szereplő" volt a magyar piacon. No persze külföldi cég a külföldi anyagi tartalékkal."

Szerintem ha az Artisjus matricás termékeket "normál áron" adnák abból nem lenne baj. (pláne a fogyasztó jól járna)