A HP kész továbbra is nyomni a UNIX-ot

UNIX, UNIX-szerű

Lehetséges, hogy a UNIX üzlet néhol lapos, de a Hewlett-Packard fényes jövőjét látja HP-UX operációs rendszerének. A palo alto-i cég idén ősszel adja majd ki a HP-UX 11i v3-at, amely az operációs rendszer első komolyabb ráncfelvarrása lesz három év óta. Benne számos fejlesztés várható, többek közt a virtualizációs és automatizálási képességek területein. Emellett a HP már a megvalósítás fázisában tart a Version 4-gyel, és tervezési szakaszban a Version 5-tel, amelyek várhatóan az elkövetkező 2-6 évben fognak megjelenni.

Az Eweek egyik cikke szerint a HP május 25-én bejelent(ett) egy IBM-mel kötött egyezséget, amelynek értelmében kibővítik az IBM middleware szoftvereinek HP Integrity szervereken és HP-UX operációs rendszeren való elérhetőségét. Emellett bejelentették, hogy a vállalati szoftver-gyártó Tibco globális ügyfelei részére a HP-UX-et nevezi meg preferált platformként.

Don Jenkins, a HP üzleti-kritikus szerver egységének alelnöke szerint a HP-UX operációs rendszer továbbra is sarokköve lesz a cég vállalati stratégiájának.

A héten az IDC kiadta a szokásos negyedéves, globális szerver-eladásokra vonatkozó felmérésének 2006Q1-es adatait, amelyben azt láthattunk, hogy az UNIX piac mind bevételben, mint leszállított darabszámban visszaesést mutat. Jenkins szerint, noha a számok visszaesést mutatnak, a UNIX bizniszben még mindig nagy üzletek nyerhetők. Annak ellenére, hogy a Linux jön fel a low-end piacon, a vállalati ügyfelek közt - például a küldetés-kritikus alkalmazások futtatása területén - továbbra is igény van a UNIX-ra.

Az egyik elemző is egyetértett abban, hogy a UNIX piac - nem értve bele a Linux-ot - egy relatíve lassan fejlődő piac, de még mindig nagy haszonnal kecsegtető bevételi lehetőségek vannak benne.

Bővebben az Eweek kétoldalas cikkében itt.

( whitehawk v | 2006. 05. 26., p – 17:42 )

Nálunk a fejlesztőmérnökök használnak PA-RISCes gépeket HP-UX rendszerrel. Azon fut pl a ProE. Nekik ott van mellette a winxp és mindegyik nagyon elmaradottnak találja a dolgot.. És lássuk be, a CDE ocsmány, van benne valami tököm régi mozilla suite és egyebek. Mivel ez nem szerver, hanem ugyebár irodai felhasználás, ezen a téren le van maradva jócskán. És most lehet azzal jönni, hogy "de ez jobb mer unix" de a CADes fejlesztőmérnök leszarja, csak azt látja, hogy ocsmány, és lófaszt se tud, bezzeg a win.. Ráadásul az IBMes ITsnek sincs köze hozzá, csak nézi és bámul.

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c)

Naugye, hogy a végén mégiscsak jó az a CDE. Egyébként nekem semmi bajom nincs vele. Úgyis divat most a retro. :-)

Egyébként lehetett régen HP-UX-re GNOME-ot applikálni, de nem igazán lett népszerű a projekt (még a Ximian-os időkben), mert ugye a HP-UX-et elsősorban nem a GUI-s alkalmazások miatt szeretjük. Egyébként ha én Pro/Engineer-t használó tervező lennék, nekem valószínűleg megfelelne a CDE. Mint ahogy sok-sok éven keresztül a blackbox is megfelelt. :-)

--
trey @ gépház

Milyen CDE?
Sun Blade 2500 as vas, XVR-1200 videokártyával. (http://www.sun.com/desktop/products/graphics/xvr1200/)
Java Desktop van rajta, raktam rá OpenOffice-et, meg pár egyéb hasznos cuccot.Már nem emlékszem pontosan, hogy 1200 x 1024 , vagy 1920 x 1200 felbontásra lett állítva, de piszok jó képet adott, és veszettgyors volt.

Ha ez retro, akkor nekem a múlt kell, nem a jövő. :)

Sun 2000-ben jelentette be, hogy belep a Gnome fejlesztesbe, 2001 majusaban jelent meg az elso Sun altal osszerakott - akkor meg kulon feltelepitheto Gnome 1.4 kornyezet Solarishoz (bar emlekeim szerint en inkabb a Ximian felet hasznaltam akkoriban az Ultra 1-esemen:). Solaris 9-ben meg valaszthattal Gnome 2.0 es CDE kozott. Solaris 10-ben Gnome 2.6 (JDS) es CDE a valasztasi lehetoseg, de elobbi a preferalt.

Tudom, itt van a polcon egy eredeti, gyári dobozos Solaris 8 :-). Külön - ha jól emlékszem a nevére Companion Software - CD-ről kellett a GNOME-ot telepíteni. Alapértelmezetten pedig a CDE települt. Azért tegyük hozzá, hogy azokban az időkben a CDE kiforrottabb volt, mint a Sun első szárnypróbálgatásai a GNOME 1.x-szel. :-)

--
trey @ gépház

http://www.hp.com/go/workstations

Van egy, azaz egy darab PA-RISC-es és három darab Alpha-s munkaállomás. Itaniumos egy darab se. Magyarán a HP-UX egyre inkább az lesz, amire amúgy is javarészt használják, tehát server OS. Talán vegre az X is kikerül belőle. Akkor meg minek fejlesztenének rá GUI-t? Amúgy én sem használom a CDE-s munkaállomásom, mert tényleg buta bármely Windows vagy Linux GUI-hoz képest. Másfelől az is igaz, hogy általában a GUI-t úgyis csak arra használom hogy fusson rajta egy browser és néhány terminál ablak. Erre pedig a CDE is elég. :-)

Ave, Saabi.

A RISC/UNIX sem tudta megölni a mainframe-eket. A Lintel/Wintel sem fogja tudni teljesen kinyirni a RISC/UNIX-ot. A piac merete csokken, az teny, de egy bizonyos pontnal nem tud tovabb csokkenni. Eleg nagy a tehetetlensege egy-egy architekturanak, es IT vezetoi korokben altalanos az a mentalitas, hogy "ha eddig ezen es igy mukodott, akkor a kovetkezo 5 evre is vegyunk ilyen architekturat ala, mert ennek a cegnek a supportjat mar ismerjuk, a support mernokeivel jo a kapcsolatunk, stb stb" - elegge osszetettek is lehetnek ezek az okok.

Tru64 hivok remenykedhetnek, hogy vegre talan portolnak valami nagyobb josagot kedvenc operacios rendszerukbol a HP-UX-ba.

Az a gond IMHO, hogy a RISC-es világ a "kevés, egyedi és drága" sávból a "növekvő szám, csökkenő ár, szabványosítási törekvések" állapotba -talán- eljutott, de a "szabványos, olcsó tömegtermék"-be nem fog eljutni. A döntéshozóknak viszont tök mindegy, hogy az adott teljesítményt mivel lehet elérni, lényeg, hogy költséghatékony, szabványos megoldást kapjanak.

A wintel-platform iparági szabvénynak tekinthető, a workstation-ök kora tetszik vagy sem, leáldozóban van, mert azt a performanciát/tudást igen jól bele lehet szuszakolni egy wintel-es rendszerbe is.

A legacy-megoldások kikopásával el fognak fogyni az ilyen "proprietary" megoldások, "hála" a marakodásnak, meg a széthúzásnak... (A CDE is ennek a "gyermeke" -- randa is, buta is... már akkor az volt, mikor (mire...) elkészült, és azóta sikerült gyakorlatilag semmit sem fejlődnie, míg a wintel-oldalon lassan a 4. felhasználói felület jön, ha jól tévedek...)

"A döntéshozóknak viszont tök mindegy, hogy az adott teljesítményt mivel lehet elérni, lényeg, hogy költséghatékony, szabványos megoldást kapjanak."

Akkor magyarázd meg nekem, hogy ugyan miért is futnak még a mai napig mainframe-eken rendszerek... amiknél aztán se szabvány, se költséghatékonyság, se teljesítmény:)

Oracle-s supportosokat egyszer kérdezzetek meg, hogy mely platformokon milyen számú bejelentést kapnak mondjuk egy hónap alatt...

Szóval nem kell ezt temetni: csak azért, mert mittudomén tízezerszer több 4 millió ft alatti autót adnak el, mint 40 millió ft felettit, még megmarad a piaca a 40 milliós autóknak is.

A különbség csak annyi, hogy 40 millió feletti autót egyre többen engedhetnek meg maguknak a világon, ellenben azt gondolnám, hogy azok a cégek, amelyek már megengedhetnének maguknak hasonlót a számítástechnikában, inkább maradni fognak a pécénél. :)
Szóval ez a piac inkább szűkül, de legjobb esetben is stagnál.

Gondolom én.

Az emlegetett mainframe tipikus lock-in: Sokba kerül, de ezen fut "minden", a portolás más platformra gyakorlatilag kivitelezhetetlen, vagy csak igen apró lépésekben, iszonytató áron lehetséges.

Van szerencsém multiplatform környezetben üzemeltetni (is). Az AIX-eket a jó ég tudja (meg az uptime parancs :-)) mikor kellett ujraindítani, a rajtuk futó SAP-vel, illetve (másik vas) Oracle-ben futó bizbazzal.

Wendózon minden héten van szervíz-est,amikor a 12345 wendózos szerver színe-java leáll/rebutty/frissül/etc. Viszont míg az F80-nál egy diszkbővítés X Ft (k. drága, de az amszterdami szervízraktár képes kiböffenteni magából a szükséges eszközt...), addig a pécés, user-szinten hasonló teljesítményt nyjtó vashoz a sarki csemegében kapni alkatrészt...

Az igaz, hogy a drága rendszerek piaca is megmarad, de szűk lesz, ugyanúgy, mint eddig és nagyon kicsi az esély arra, hogy az eladások volumene olymértékben megnőjjön, hogy a belépési költség kellően alacsonnyá válva ipari szabványt teremtsenek, és ezzel további piacbővülést érjenek el. Nem temetem ezt a szegmenst, azt viszont látni kell, hogy valamilyen komoly standardizálási, elterjedést növelő folyamat nélkül esély nincs kitörni a "proprietary, high price/TCO" szorításból, lett légyen akármekkora marketing bullsh1t mögérakva.