Itt a Debian 13!

Debian

2 év, 1 hónap és 30 nap fejlesztés után a Debian projekt büszkén bemutatja új stabil kiadását, a 13-as verziót („trixie” kódnéven).

A „trixie” a következő 5 évben kap támogatást a Debian Security Team [1] és a Debian Long Term Support [2] csapat együttes munkájának köszönhetően.

1: https://security-team.debian.org/
2: https://wiki.debian.org/LTS

A Debian 13 „trixie” több asztali környezettel érkezik, többek között:

  • GNOME 48
  • KDE Plasma 6.3
  • LXDE 13
  • LXQt 2.1.0
  • Xfce 4.20

Ez a kiadás több mint 14 100 új csomagot tartalmaz, így a teljes csomagszám meghaladja a 70 000-et. 8 840 elavult csomag kikerült, és 44 326 csomag frissült. A „trixie” teljes lemezterülete 403 854 660 kB (403 GB), ami 1 463 291 186 sornyi forráskódot jelent.

Köszönet a fordítóknak, akik a „trixie” kézikönyv-oldalait több nyelven is elérhetővé tették.

A Debian 13 „trixie” számos frissített szoftvercsomagot tartalmaz (az előző kiadás csomagjainak több mint 63%-át), többek között:

  • Apache 2.4.64
  • Bash 5.2.37
  • BIND DNS Server 9.20
  • Cryptsetup 2.7
  • curl/libcurl 8.14.1
  • Emacs 30.1
  • Exim 4.98 (alapértelmezett levelezőszerver)
  • GNUcash 5.10
  • GCC 14.2
  • GIMP 3.0.4
  • GnuPG 2.4.7
  • Inkscape 1.4
  • glibc 2.41
  • LibreOffice 25.2
  • Linux kernel 6.12 LTS
  • LLVM/Clang 19 (alapértelmezett), 17 és 18 is elérhető
  • MariaDB 11.8
  • Nginx 1.26
  • OpenJDK 21
  • OpenLDAP 2.6.10
  • OpenSSH 10.0p1
  • OpenSSL 3.5
  • Perl 5.40
  • PHP 8.4
  • Postfix 3.10
  • PostgreSQL 17
  • Python 3.13
  • Rustc 1.85
  • Samba 4.22
  • Systemd 257
  • Vim 9.1

A széles csomagválasztéknak és a hagyományosan sok architektúra támogatásának köszönhetően a Debian továbbra is hű marad célkitűzéséhez: „The Universal Operating System”. Használható asztali gépeken, netbookokon, fejlesztői és klaszter szervereken, valamint adatbázis-, web- és tárhelyszolgáltató rendszereken is. Az automatikus telepítési és frissítési tesztek biztosítják a Debian stabil kiadásoktól elvárt megbízhatóságot.

Ez a kiadás először támogatja hivatalosan a riscv64 architektúrát, így a Debian 64 bites RISC-V hardveren is futtatható. Összesen hét architektúra támogatott:

  • amd64
  • arm64
  • armel
  • armhf
  • ppc64el
  • riscv64
  • s390x

Az i386 már nem támogatott teljes értékű architektúraként: nincs hivatalos kernel és telepítő, csak 64 bites CPU-n futó környezetben használható. Az i386 rendszerek felhasználóinak javasolt az amd64-re váltás vagy a hardver kivonása.

A „trixie” az utolsó kiadás az armel architektúra számára. Részletek: https://www.debian.org/releases/trixie/release-notes/issues.html#last-release-for-armel

A Debian Cloud csapat több felhőszolgáltatóhoz használhatóan is közzéteszi a „trixie”-t (Amazon EC2, Microsoft Azure, OpenStack, PlainVM, NoCloud), optimalizált kernel- és grub-beállításokkal.

A Debian Live képfájlok segítségével a rendszer telepítés nélkül is kipróbálható amd64 és arm64 architektúrán, többféle asztali környezettel (GNOME, KDE, Cinnamon, MATE, LXDE, LXQt, Xfce), vagy akár grafikus felület nélkül. A live képek Calamares és Debian Installer telepítőt is tartalmaznak.

A Debian 13 telepíthető Blu-ray, DVD, CD, USB vagy hálózati telepítőről. A telepítés 78 nyelven érhető el, többségében grafikus és szöveges felületen is.

Frissítés Debian 12 „bookworm”-ról: az APT csomagkezelő automatikusan kezeli a folyamatot, de erősen ajánlott teljes biztonsági mentést készíteni. A frissítés előtt célszerű eltávolítani a bookworm-backports bejegyzéseket, majd a frissítés után hozzáadni a trixie-backports-ot.

Bizonyos esetekben a frissítés során problémák adódhatnak, például az OpenLDAP kliens TLS-támogatását mostantól OpenSSL biztosítja GnuTLS helyett, ami konfigurációs változásokat eredményezhet.

A frissítés előtt mindenképpen érdemes elolvasni a kiadási megjegyzéseket és a telepítési kézikönyvet:

( x-daemon | 2025. 08. 10., v – 10:16 )

na minden rendszert felfrissitettem

.

.

.

.

.

.

.

.

.

dehogy :)

viszont itt az ido a teszt rendszereken megnezni, hogy minden jol mukodik-e.

neked aztan fura humorod van...

( x-daemon | 2025. 08. 10., v – 10:17 )

tok jo, hogy akkor jott ki, mikor 24 lett a HUP

neked aztan fura humorod van...

( khiraly | 2025. 08. 10., v – 21:39 )

Mar vagy 15 eve ubuntuzok, de komolyan gondolkodok a cuccolason. Vagy Nix vagy vissza Debian.

Anno a legnagyobb bajom az volt, hogy a debian lassan hozta ki a releaseket, de mostmar igazabol a 2 ev talan eleg is.

Eleg volt ebbol a snapos kinlodasbol.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

es melyik csomagbol szerettel volna ujabbat? vagy miert hianyzott az ujabb release?

mert tobb mindent nem patchelnek, hanem inkabb az ujat beleteszik a stabilba.

debian 12-ben apache-bol pl. 2.4.57-el adtak ki, majd 2.4.59, 2.4.61 es 2.4.62 belekerult mint stable-securuty

neked aztan fura humorod van...

Én meg 20 éve Debiant hasznalok szervereken. Hotel Terminus kollégium rendszergazdája ajánlotta, amikor a Kandót kezdtem. Már akkor kiemelte, hogy stabil OS, nyugis release ütemezés. Ahogy haladunk előre a korban -és egyre szerteágazóbb melokkal foglalkozok- annál inkább felértékelődnek ezek a tulajdonságok.  A fene se akar macerás OS-re időt pazarolni. 2 évente rituális frissítés. Ha időben megcsúszok, ki lehet tolni biztonságosan. Nagy meglepetések nincsenek.

en desktop miatt valtottam. Es egyszerubb, ha ugyanaz van desktopon mint szerveren. 

De ugye akkor a debian ugy volt, hogy kesz van amikor elkeszul, mostmeg valamifele hataridot probalnak tartani.

Igazabol az ubuntus fel evenkenti release (nekem) tul gyakori. Az lts 2 ev ott is, mint most epp a debiannal. Akkor megis mi elonye az ubuntunak?

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Régen sem volt valamiért szimpi az Ubuntu, de ezzel a hálózatos yaml netplan -os csodával újabb időre elvették a kedvem. Tudom, én vagyok konzervatív és alul informált ubuntuék háza tájáról, de az egyszerű network interfaces szerkesztése nagyon elegendő volt eddig is. 

Tény, ez LTS szimpatikus benne.

Kolléga nagy ubuntus. Többet hallom panaszkodni, mint ahogy én Debian-nál felszisszenek :)

 "Ez a Debian már nem az, ami volt. "

Ebbe nem látok ennyire bele, de néha én is mondom a kollégáknak, hogy na már a debian is kurvul, nem az a klasszikus. Ez jellemzően a systemd és journal log hülyeségei. Értem, de ettől nem szeretem. A régi logika jobban bejött. Főleg log kezelésben.

jaa, hat ha csak van egy eth0-ad dhcp-vel akkor valoban nyugos lehet a netplan. de mihelyt jon egy kis bond+bridge+vlan+staticroute+stb es ezek kombinacioi, mindjart nem lesz olyan szep az az interfaces fajl.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Ubuntunál tényleg csábító ez a 10 év, én környékemen is fut pár. Neked mi a terved ha elkezd közelíteni a 10 év? Gondolok arra hogy tök jól elfut úgy hogy nem bántom, tegyük fel hogy böngésző és egyéb szoftver is van rá, ha lejár a 10 év akkor mi terv? Egy LTS-el előre és akkor 8 év lemaradásban újra 2 évente mész neki, vagy nagylevegő és végigütöd az LTS-eket a legújabb -1-ig? 

Persze még odébb van szóval erősen teoretikus kérdés.

Pont most volt nálam egy laptop, 20.04 volt rajta, semmi baja nem volt, kivéve hogy figyelmetlenség okán betelt a diszk (*), amit azzal hálált meg a rendszer, hogy a grafikus felület nem volt képes elindulni, megállt, mint a jancsiszög.

Karakteres loginra váltás után be lehetett jelentkezni, takarítás, néhány elavult és / vagy feleslegesnek minősített csomag letakarítása után lett elég hely, így lefutott némi apt-get, majd két do-release-upgrade is, és végül ugyan jóval több (általam se szeretett) snap-pal több lett, de végül 8 és fél giga szabad hellyel és egy kettővel frissebb LTS-ű OS-sel kapta vissza a gazda. Igaz, elszöszölt vele egy délutánt a gép.

 

(*) tényleg, van valakinek valami faék egyszerű app-javaslata, ami beállítható korlát elérése után mondjuk elkezd a gazdinak (az épp bejelentkezett felhasználónak) pofázni, hogy hahó, kezdjél el takarítani? Nyilván meg tudom írni a scriptet, de hátha valaki már megtette.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

( KicsiBocs | 2025. 08. 11., h – 09:15 )

Szerkesztve: 2025. 08. 11., h – 09:17

A frissítések 2 kiszolgálón megtörténtek. A levelező kiszolgálón az OpenDKIM és a SASLAUTH dobtak hibát a kiszolgáló újraindításs után.

OpenDKIM: opendkim.service: can't open pid file '/run/opendkim/opendkim.pid' (yet?) after start: no such file or directory

SASLAUTH: saslauthd.service: can't open pid file '/run/saslauthd/saslauthd.pid' (yet?) after start: no such file or directory

 

Megoldások:

SASLAUTH:

sudo nano -c /usr/lib/systemd/system/saslauthd.service

PIDFile=/var/run/saslauthd/saslauthd.pid

PIDFile=/var/spool/postfix/var/run/saslauthd/saslauthd.pid

OpenDKIM:

sudo nano -c /lib/systemd/system/opendkim.service

#PIDFile=/run/opendkim/opendkim.pid

Majd sudo systemctl daemon-reload && sudo sudo systemctl restart postfix && sudo systemctl reload postfix && sudo systemctl force-reload postfix && sudo systemctl restart opendkim && sudo systemctl reload opendkim && sudo systemctl force-reload opendkim && sudo systemctl restart saslauthd && sudo systemctl reload saslauthd && sudo systemctl force-reload saslauthd

Ezekután mennek minden gond nélkül, még a kiszolgáló újraindítás (sudo shutdown -r -f now) után is.

Ha az a csomag kap frissítést ami szállítja a service fájlt, akkor szerintem felül csapja. Debian esetén nem tudom hogy működik ez, Arch esetén csak az /etc alatt lévő konfig fájlokat hagyja meg és telepíti az esetleges újat .pacnew kiterjesztéssel. Szerintem ha csinálsz azzal a csomaggal - amiben a kérdéses service fájl van - egy szimpla újra telepítést, akkor kiderül Debian hogy kezeli ezt :)

( Proci85 v | 2025. 08. 11., h – 09:27 )

Szerkesztve: 2025. 08. 11., h – 09:28

-