túltermelt áramot TAR-olni?

Közösségi kerekasztal

npp, ma 15 kWh tultermelest adtam mvm-nek 5 Ft-os kW aron.

 

hova tarolhatnam le ezt a felesleget, a helyett h szivatom az mvm-et a napos idobeni tultermelessel?

elektromos lifepo akku, +(bojler) vízmelegites mar van, mint tarolo.

+telre meg elektromos hotarolos kalyha is van a furdoben.

 

milyen kreativ otletek leteznek?

 

extra: ha szigetuzemre valtanek, vajon hova tunne el a tultermelt aram?

 

koszi

 

update: idaig talan a hasznalt plugines el.auto v bitcoin banyaszat az erdekes 5let

  • 2558 megtekintés

( szgabor | 2025. 03. 04., k – 20:38 )

"extra: ha szigetuzemre valtanek, vajon hova tunne el a tultermelt aram?"

Erre csak annyit, hogy: lyaly

"hova tarolhatnam le ezt a felesleget"

 

Elektromos autó töltőt kell létesítened, ügyesen oda lesz a túltermelésed.

"azt hittem vmi marha nagy ellenallas nyeli el a felest."

Alapismeretek hiányoznak nálad is. Nem kellett volna lógni fizika óráról... Gondolkozz kicsit: gondolj bármilyen energiaforrásra, akár egy szárazelemre, egy dugasztápra, akármire. Ha csak úgy magában van (mint esetedben a napelemed) akkor mi történik? Semmi. Nem folyik áram, nincs elhasználva az amit megtermelt a napelemed. Ennyi. Vagy az autódban a generátorra. Folyamatosan hajtja a motor. Tele az akkud, alig van fedélzeti fogyasztásod. Szerinted beépítenek egy "marha nagy ellenállást" hogy csak fűtsön? Ejj, azért ezt a szintet igazán meg kellene ütni...

Ezt egy picit árnyalnám azért. Ha van mondjuk egy gőzturbinád, hajtja a generátort, majd az leszakad a hálózatról, akkor a nyomaték a forgórész gyorsítására megy, aztán szétpörög az egész, hacsak nem fogja meg valami védelem. Vagy mondjuk nem teszel be semmit sem a mikrohullámú sütőbe, nem nyeled el az energiát, át fog ütni a magnetron tápja valahol. Tudom, kipróbáltam. :)

Napelem esetében valóban az van, hogy a p-n átmenet p oldala lesz pozitív, az n oldala negatív, ez épp nyitóirányba feszíti elő a félvezetőt, így terhelés nélkül kialakul egy egyensúlyi helyzet, a saját nyitófeszültségénél nagyobb nem tud kialakulni rajta. Jó, ez nem egy konstans érték, de meredek karakterisztika. Azaz valóban egy adott feszültségnél nagyobb üresjárásban sem lesz rajta, hiába süti a Nap.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Rövid távon biztosan nem. Ugyanakkor az energiamérlegen gondolkodva nekem az tűnik logikusnak, hogy ha kiveszed az energiát belőle, akkor az nem fogja fűteni a napelemet, hiszen villamosenergia lesz belőle - mondjuk a rajta folyó áram ellenben valamelyest igen -, míg ha üresjárásban megy, akkor az a fény szerintem melegíteni fog. Vagy esetleg visszaverődik, de nem vagyok értője a témának.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

>  akkor az a fény szerintem melegíteni fog

Tekintve, hogy a napfeny egy jo resze hove alakul igy is, ugy is, az a keves, ami az "el nem hasznalt" fenybol szarmazik... nem attol fog megolvadni szerintem na. 

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Emlékszel még az elektrosztatikára? Ha van egy fém tested, például egy rudad, amelyet elektrosztatikus erőtérbe teszel, a rúd végei között nem lesz térerősség. Miért? Azért, mert ha közelítesz pozitív töltéssel a rúd egyik végéhez, a fémben lévő szabad elektronok elkezdenek gyűlni a vérszagra, mennek a pozitív töltés felé. De mennyi és meddig? Éppen addig, amíg a külső térerősség és a fémben odagyűlt elektronok térereje egymást kompenzálják. Ugyanis, ha kevesebb elektron gyűlt oda, akkor még mindig pozitív a tér iránya, amely további elektronokat vonz oda. Ha túl sok elektron jönne, akkor viszont már az ő negatív töltésük nagyobb, mint a külső tér, azaz egy részük visszamenne a külső pozitív töltéstől távolodva, de a feltételezésünk szerint a sok elektron miatt eredőben már negatív töltéstől undorodva. Tehát mindig annyi elektron megy a fémben a pozitív külső tér irányába, amely épp kompenzálja annak hatását, mert akkor alakul ki az az egyensúlyi helyzet, hogy semerre sem áramlanak tovább az elektronok. Ezáltal tehát a fémben a térerősség mindig nulla marad.

Ez is ilyen. Nő a fény, egyre pozitívabb a p réteg, egyre jobban kinyit a napelem, mint dióda, ami sajnálatos módon épp akkor vezet egyre jobban, ha a p oldala pozitívabb, mint az n. Egész egyszerűen egyensúlyban lesz a két hatás, így nem áramlik semmi sehova üresjárásban.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Egyébként - bár meg vagyok győződve, hogy ő messze nem gondolta végig ilyen mélységben - végülis jogos a felvetése. Energiamegmaradás szempontjából valahova annak az energiának mennie kell, ami a napból jött és elektromos teljesítménnyé alakult volna, ha a panel terhelve lett volna. 

A megoldás, hogy maga a napelempanel melegszik tőle egy kicsit jobban, mintha terhelve lenne. De amilyen gyenge a mai panelek hatásfoka, ez alig jelent különbséget. Illetve bizonyos körülmények között részben infravörösben kisugározza, mint egy nagy LED (mert lényegében az is, a napelemcellák egy elég rossz hatásfokú infravörös ledként is működnek). De ez utóbbi bonyolult, nyitó ill. záróirányú előfeszítés témája, nem megyek bele részletesen, főleg a részben-árnyékolt sorbakapcsolt celláknál és inkább pont leterhelt esetben játszik.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Szeretem azt az arrogáns, kioktató stílust ami itt a Hup-on mindenkiből árad. És nyilván a topic nyitó kérdése blőd, Locsemege leírta hogy bizonyos energiaforrásokat miért nem ajánlott terheletlenül járatni. Szemmel láthatóan azonban nem vagy tisztában a feszültség illetve áramgenerátorok fogalmával sem...

Hidd el én tisztában vagyok vele, pontosan ismerem ezen dolgok fizikai működését. Itt nem gőzturbináról volt szó, nem is írtam ilyet a példáimban. Az nem kioktatás ha a józan gondolkodásra biztatunk valakit. Ez inkább elvárás kellene legyen egy társadalomban! Nincs itt semmilyen "energiamegmaradás" sem, hiszen nincs a mérleg egyik oldalán sem. Üresjáratban a napelem cella kapocsfeszültsége magasabb lesz, áram nem folyik, a teljesítmény zérus. Ennyi az egész. Továbbá, ha csak egy icipicit elengedjük még az agyunkat eszünkbe juthat, hogy évtizedek (inkább század) óta pont ez lenne az emberiség egyik megoldandó feladata: a villamos energia hatékony, magas energiasűrűségű, környezetbarát és olcsó tárolása. Az alapismeretek hiánya pedig mindig is bosszantott, ezt nehezen tudom levetkőzni, sajnálom ha ez megbánt valakit.

Ez egyáltalán nem evidencia.

Van egy párhuzamos gerjesztésű egyenáramú villamosgéped, valamekkora nyomatékkal terheled, forog valamilyen fordulatszámmal. Megszünteted a tengelyén a terhelést. Számít? Nem, minimálisan nő a fordulatszáma, az áramfelvétele jelentősen lecsökken.

Van egy soros gerjesztésű egyenáramú villamosgéped, táplálod valamekkora feszültséggel, terheled valamekkora nyomatékkal, forog valamekkora fordulatszámmal. Leveszed a tengelyéről a nyomaték terhelést, hiszen mi baj lehet, mint az előbbi példában. Na, ez az a pillanat, amikor iszonyú tempóban menekülni kezdenék, ha lenne rá elég időm, mert a végletekig növő fordulatszám miatt a centrifugális erő szét fogja szakítani azt a villamosgépet!

Több szerénység jobb lenne, az efféle arcoskodás, hogy tanulni kellett volna, s ez nyilvánvalóság, szükségtelen. Egyáltalán nem nyilvánvalóság, hogy miből mi lehet, mit zárhatsz le rövidzárral, mit szakadással, és figyelem, mit egyikkel sem! Tudniillik, ha van egy rádióadó végfokod, akár rövidre zárod, akár szakadással zárod le, totális reflexió alakul ki - csak az egyik esetben lesz pi() fázisugrás, a másikban nem -, s a végfok tönkremegy. Ott bizony illesztetten, hullámimpedanciával kell lezárni a kimenetet ahhoz, hogy ne legyen baj.
 

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

elsőre nekem az jutott az eszembe erről: hogy ha ki teszem a napra akkor az csak elválasztja az ocsút a pejvától ( de locsemege elmagyarázta szakmailag) vagyis csak munkavégző képessége keletkezik de munkát nem végez. (olyan mint egy készenlétben lévő rendszerkarbantartó ott ül és nem csinál semmit :-)

"napelem termel 5 kW-ot/h"

Tévedsz. A napelem nem termel, csak ha terheled. Az, hogy a névleges feszültség ott van a drót végén az csak 1 dolog. Áram nem folyik. Ha ez nem érthető akkor nézd meg a villanyórádat. Ha nem kapcsolsz fogyasztót, a villanyórád nem forog, mégis megbasz a konnektor ha belenyúlsz. Tehát az, hogy ott a szufla, még nem fogyasztás. Ezért írtam, hogy lyaly.

Persze, azt minden kisiskolas tudja, hogy a napelem aramot termel.

Amit az atlagember nem tud, az az, hogy mi van, ha nincs rajta terheles; akku tele, fogyaszto nincs, de ra ugye sut a nap.

Teljesen logikus magyarazat lenne az is (mar melyebb ismeretek nelkul), hogy tulmelegszik es leeg. BTW az inverter nem tudom, mennyire birja ugyanezt az esetet, vagyis amikor nincs az AC felen terheles; nem feltetlen kezeli le jol.

Amugy respect szempontjabol se jo otlet a 'lyaly'-ongas. Lefogadom, hogy tucatnyi tema van, amiben te tudsz olyat kerdezni, hogy "lyaly".

Tudod, szarok a respectre. Egyébként itt te érdemi választ MÉG AKKOR SE várj, ha jó a kérdésed.

"Teljesen logikus magyarazat lenne"

Nem, nem lenne az.

Látszik hogy lövésed sincs a témához, neked is jár a lyaly.

A lyaly az alapok teljes hiánya. Akinek nincsenek alapok az ne írjon hanem olvasson szakirodalmat, baromi sokat. Már ha ismeretet akar szerezni. Sajnos a jelek szerint már nincs az ismeretekre igény, az emberek csak annyit akarnak hogy valaki nyugtassa meg őket, simogassa meg a buksujukat, esetleg az egójukat.

Ha nincs rajta villamos terhelés, akkor a felesleg a napelemen alapvetően hővé fog alakulni.

A napból az atmoszféra tetejét elérő sugárzás kb. 1000 W/m2. Ebből lejut a földfelszínre kb. 900 W/m2.

A napelem durván a rá eső teljesítmény 20-25%-át alakítja villamos energiává, a többit nagyrészt hővé, illetve egy keveset vissza is ver.

Ha "nem termel", mert nem használod el, akkor nem a ~75%-át fogja hővé alakítani, hanem ~100%-át. Emiatt egy picit melegebbek lesznek a panelek a tetőn. De ha minden termelésedet fölhasználod, akkor is bazi melegek ám a panelek, nyáron nem tudod rajta tartani a kezedet, annyira.

:wq

  • Napállandó (napsugárzás intenzitása a földi légkör felett): 1367 W/m2
  • Maximális napsugárzás intenzitás a földfelszínen: ~1000 W/m2
  • Napsütéses órák száma: ~2100 óra/év
  • Vízszintes felületre érkező éves napsugárzás: ~1280 kWh/m2
  • Déli tájolású és 45°-os felületre érkező éves napsugárzás: ~1370 kWh/m2
  • Legnagyobb delelési napmagasság július 21-én: 66°
  • Legkisebb delelési napmagasság december 21-én: 19°
  • Déli tájolású és 45°-os felület átlagos napi sugárzásjövedelme:
    • télen: ~1800 Wh/m2
    • tavasszal: ~4600 Wh/m2
    • nyáron: ~5500 Wh/m2
    • ősszel: ~3300 Wh/m2

 

forrás : naplopo.hu

( m.informatikus | 2025. 03. 04., k – 20:40 )

Szerkesztve: 2025. 03. 04., k – 20:43

pl.:

  • elektromos auto nem ma lenne, mivel 1 db auto eleg, kb. 1m ft piaci aron, az elektr. autok meg ettol annyival dragabbak (?) h sose hoznak be az eves x < 10e km diesel sporolast

 

  • hidrogent kesziteni/eladni? Mo.-on van ilyen?

 

  • toltoallomast letrehozni csaladi haz mellett? Mo.-on van ilyen? 10 ev alatt profitra fordul?

 

  • bitcoin banyaszat? :D

Ezekből még talán a bitcoinnak (vagy másik random cryptonak) van a legtöbb értelme.

Villanyautóból tudom javasolni jó szívvel az amperát, 2020-ban még 3,2 mihályért vettem, most is hasonló árfekvésben vannak hahun és még hatótávparád se lesz soha.

Hidrogént engedd el, töltőállomás meg overkill. Ha a kocsi nem játszik akkor szerezz be egy izmosabb házi aksipakkot, 40-50-60 kWh-t már lehet otthonra építeni de nem lesz olcsó mulatság, ráadásul nem is hosszútávú tárolásra való (télre nem fogod vele átvinni a nyári túltermelést).

Ahogy lentebb írták: Időzítsd okosan a dolgaidat és használd a nagyfogyasztóidat napsütésben.

jaja, aszondja "alairas ide" :D

szoval ez random brainstorming, johet akarmi hulyeseg, nem tudhatod mi hasznalhato jon ki belole

par hazzal arrebb van ismeros eautoval, de nincs annyi aramja? parkolj+tolts itt baratom! :D persze csak viccezem

( hnsz2002 v | 2025. 03. 04., k – 20:52 )

A legegyszerűbb és legolcsóbb: időzítsd a mosást, szárítást, mosogatógépet, esetleg főzés, sütést arra az időszakra, amikor van.

"Sose a gép a hülye."

( kisbetu v | 2025. 03. 04., k – 20:54 )

Fűts klímával.

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

allami palyazat adott alapbol 6kWp-t, ami nem baj, hisz gondolj csak egy felhos idore.

napelemeknel mindig tul kell tervezni, mert nem mindig sut jol a nap, termelni meg kene, pl.: tél

 

ez mar csak extra dolog h tultermeles eseten mi lenne tarsadalmilag ertelmes dolog, h hova taroljam le

Nem kellett volna annyi napelemet venni. És ezt én mint napelemes mondom.

Amit "megspórolsz" a napelemen, abból meg venni egy dízel aggregátort és rákötni a rendszerre, aztán ha kell, akkor beröffented.

Nálunk (a mi éghajlatunkon, földrajzi elhelyezkedésünkben) nem lehet tisztán napelemből el lenni egész évben még úgy sem, hogy tervezel és okosan csinálod. Nem is nyáron van a legtöbb felesleg, hanem tavasszal meg ősszel. Mert akkor pont nem kell se hűteni, se fűteni. A nap viszont ~ugyanúgy süt, bár kicsit laposabb szögben, de mivel nem melegszenek a táblák se annyira, így jobb a hatásfokuk. Annyi akkut nem is gazdaságos és nem tudsz fizikailag eltenni, amivel télen egy 1 hétig tartó felhős, ködös, esős időben elvagy. Főleg nem nyárról vagy őszről télre.

"Sose a gép a hülye."

marciustol nem is vettunk fel utcarol aramot, csak az a par teli honap, amikor mvmtol import kell, tok jo

azert gazdasagi megfontolas felett van olyan gondolat is h fuggetlenseg. nalunk minden aramrol megy es mar helyileg meg is termeljuk, azt a par teli honapot kiveve

 

de persze, ertem az allaspontodat, jaja

 

bovites eseten +2.55 kWh-nyi lifepo akkut kb. 700e ft-ert lehet brutto fullosan, kb 20 kWh-ig afaik

Ez ott "sajnos", - hogy leginkább a fűtés, - éppen a téli, november, december, január, február hónapokban igényelne havonta kb. 1000 kWh-át. - És akkor takarékos, helységenkénti "kikapcsolgatós" esetre gondoltam. (Legalább is nálam így néz ki a napelemes "fűtési" helyzet.) - A mobil app szerint pl. 24 novemberében 396,30 kWh, januárban 302,88 kWh termelés volt összesen. (Februárban már 547,39 kWh)

(Nyáron, ha növelem a hűtésre befogott klímák számát, akkor még a szaldó keretében sem képződik tartalék a téli fűtéshez. - De igazán ez majd a szaldó megszűntével lesz "érdekes mozi".)

Eszembe jutott, a költői "mi van akkor", ha a szaldó keretében a visszatáplálás során, a hálózat sem fogyasztja el a megtermelt áramot, mert a már telepített és egyre bővülő kapacitások miatt ott is túltermelés van? (Akkor még az 5 Ft-al számolás is kútba esik... Egyáltalán, hogyan szabályozzák, mérik és mutatják ki hivatalosan, hogy telepített rendszerenként mi az "ábra"? - Mert ugye a mobilos applikáció szépen mutatja a napi termelést, ehhez képest az MVM-nek "joga van" másként számolni? (Én is kíváncsi leszek a március végén esedékes leolvasás utáni számlára...)

(Pl. cégszinten nálunk, - a szaldós szerződés ellenére, - pluszként, ha nincsen elhasználva, a kiépített kapacitás által termelt áram 15 %-át "fogadja be" az MVM.)

Hát igen, a szaldó meglétét "támogatja" a jelenlegi gazdasági visszaesés. (egy éve megálltak a háztetők a "napelemszaporítással" a környékünkön. (Sajnos, ez bármilyen jó lehet most nekem és a már telepített rendszerek által termelt áram befogadásának, - hosszútávon katasztrófa "napelemesen" és anélkül is.)

Ez is mutatja, hogy milyen hihetetlenül bonyolult és problémákat okozó dolog rentábilisan, pusztán technológiai lehetőségek kihasználásával, bármilyen előnyre, vagy fenntarthatóságra, vagy éppen önellátásra berendezkedni.

A napelemes, "zöldítő" propaganda csak arra volt jó, hogy sokan erőn felül költötték el és egy összegben azt a pénzt, ami elosztva,  évtizedekre elég lett volna a téli fűtésekre. (Arról nem is beszélve, hogy közben folyamatosan van a költségekre bevételünk is. (Az e-autó=dettó.))

Amikor mindenki túltermel, megemelkedik a feszültség szint, amitől mindenki szépen visszaszabályoz, azaz kevesebbet tudsz betölteni a hálózatba, mint amennyi képes lenne lejönni a napelemről. Ezzel már több helyen szívnak a magán naperőművek gazdái, mert ha nem tudják eladni a termelést, akkor sosem térül meg a befektetés. 

mivel az elektronok nem tudják hova kellene menniük, ezért elindulnak át a határon mert paksot nem lehet leszabályozni ( pontosabban az előző igazgatót ezért rúgták ki mert visszaszabályozta, a következő meg már fícsőrként tálalta) ha nem szerződés szerinti (5 perces) energia távozik az országból akkor büntetést kell fizetni, ezért kellene a "szovjet" trafóházakat (90%) lecserélni modernre, hogy megfelelően tudják a fogyasztásokat irányítani.

A tárolásra sok kísérlet van de jelenleg az akkumlátor a leg gazdaságosabb, viszont a törvényi szabályozás megengedte az energia közösségek létrehozását ( németeknél már kb. 20 éve van) amivel egy közösség úgy tudna kilépni a hálózatra mint egy erőmű .... a tagok meg pénzt keresnének a túltermeléssel. 

Emlékeim szerint az erőművi hatásos teljesítményt a nyomatékkal tudod szabályozni, míg a gerjesztéssel, mondanám, a kapocsfeszültséggel képzeletben üresjáratban, mert a hálózatét aligha változtatod meg, a meddőteljesítményed fog változni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( Vamp | 2025. 03. 04., k – 21:32 )

Szerkesztve: 2025. 03. 04., k – 21:37

Rakass fel egy villany kazánt. Komolyan , volt kollégámnak ezt javasoltak. Jobb hőérzetet van mint a klímának, minimális átalakítással hozza kapcsolható a központi fűtéséhez (ha van ) és viszi a fölös áramot mint állat :) nyilván oda kell figyelni mikor használod . Okos vezérlés nem árt ami közte meg egy hőszivattyú (klíma pl ) között kapcsol 

 

mondjuk kollegám meg pont elcsipte az éves szaldot (önerőből rakta a paneleket , brutal mennyiséget  ) uh télen meg villany kazannal is olcsóbban jön ki mint amennyit nyáron megtermel :)

minek ebbe fektetni mikor a visszatáplált túltermelésért fizetnek! az energia tudatosság hol van? ez csak a rezsicsökkentés miatt 5 Ft és a napelem adó is csak 0Ft jelenleg. mellesleg a túltermelés nyáron jelentkezik amikor az álmos könyvek szerint nincs szükség fűtési energiára( csak a jakuzziban )

( asch v | 2025. 03. 04., k – 21:43 )

Szerkesztve: 2025. 03. 04., k – 21:46

Engedd el! Gondolom azért dühít mert megfoghatónak látszik - de nem az. Esetleg még azért is dühít mert Orbán, de az sem az. Pluszban vagy, olcsó a házad, örülj neki és foglalkozz valami hasznosabb dologgal! Ja, ezt akartam linkelni: Punnany Massiv - Engedd El! https://www.youtube.com/watch?v=ftNQi1Jp3zI

( zwei | 2025. 03. 04., k – 21:53 )

Szerkesztve: 2025. 03. 04., k – 21:54

Én nem tarolnám, inkább zippelném, azt windows alatt könnyebb később felhasználni.

( fanta | 2025. 03. 05., sze – 00:22 )

Nappal termelsz hidrogént, amit éjjel elégetsz a napelemek előtt

$ grep -c egy$ word.list
100

( hrgy84 | 2025. 03. 05., sze – 00:43 )

Technikailag sajnos az aramot, mint olyat, nem tudjuk tarolni, ez nem olyan, mint a tultermelt gabona, amit elraksz silokba. Marmint, valamennyit el tudsz rakni akkumulatorokba (egy nagyobb szunetmentes telep ilyenkor sokat segithet, bar a TCO-ja is szemmel jol kovetheto ertek), de ezen tul a termelt aram elvesz. Ugye ezert van az, hogy a kulonbozo orszagok kb politikai allastol fuggetlenul adjak-veszik az elektromos aramot egymas kozott, mert akik sokat termelenek (mert mondjuk van egy peak idoszak, amikor valoban ez a termeles el van hasznalva) azok az enyhebb idoszakokban nem tudnak mit csinalni a feles termelessel, mert az eromuvet maceras lekapcsolni, tarolni meg nem tudjak az aramot (ilyen mennyisegben). Kizarolag azzal tudnak operalni, hogy a plusztermelest eladjak a szomszed orszagoknak.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

ezt miért mondod?
Az áramot pontosan el lehet rakni a (megfelelő) silóba. Mindössze annyi a gond, nem olyan egyszerű megépíteni ezt a (megfelelő) silót - és lehet némi konverziós veszteség.
Pár ilyen megoldás:
Vizet felszivattyúzni olyan tárolóba - ahol később (igény szerinti időben) gravitációs úton áramot termel.
A fentihez hasonlóan - úgy hallottam - használnak vasúti kocsikat is hasonló célokra (felhúzzák hegyre)

Éppen erről beszélgettem tegnap sógoréknál élő baráttal - mostanában azt csinálják a hibrid naperőművek (a nappal való termelés mellett) "jóllaknak" az olcsó árammal - majd amikor drága - akkor visszatöltik a hálózatba jó pénzért...

En olyat olvastam par honapja, h sik teruleten meg azt csinaljak, h asnak egy (vagy tobb) marha mely lyukat, beleraknak valami jo nehezet (egy nagy kovet vagy akarmit) es nappal egy csorlovel felhuzzak a lyuk aljarol (napenergiaval pl) ejszaka pedig szepen lassan leeresztik.  nagy elonye h a hosszu tavu tarolasi vesztesege lenyegeben 0. 5 ev mulva is pont ugyanannyi energiat veszel ki, mint holnap.

Egyreszt veszteseges, masreszt itt az analogia direkt azert hozta a silot, mert a gabona tarolasa az nem ugy nez ki, hogy sutunk belole kenyeret, es azt taroljuk le (azaz atalakitjuk) hanem pore, direkt felhasznalhato formaban tesszuk el a siloba. Ilyen megoldas aramhoz nincsen. Kozvetetten tudjuk valoban tarolni, de az oda-vissza alakitas soran vesztesegek keletkeznek, nem minden esetben, nem minden helyen lehet ezeket használni.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

"Egyreszt veszteseges, masreszt itt az analogia direkt azert hozta a silot, mert a gabona tarolasa az nem ugy nez ki, hogy sutunk belole kenyeret, es azt taroljuk le (azaz atalakitjuk) hanem pore, direkt felhasznalhato formaban tesszuk el a siloba. Ilyen megoldas aramhoz nincsen."

Sziget üzemben gázolaj, országosan meg földgáztárolók. Amíg süt a nap, addig nem fogy a gázolaj vagyis abban tárolod az energiát.

Országosan meg úgy néz ki, hogy erőművek földgázfelhasználását lehet csökkenteni a napelemes termeléssel.

 

Teljesen független önellátáshoz, meg valami olyan megoldásra lenne szükség, mint a II. VH alatt az üzemanyaghiány miatt faelgázosítóval üzemelő autókat készítettek. Itt nem autóra kellene szerelni, hanem aggregátorra. Az ehhez szükséges üzemanyagot (tűzifát) meg akár több évre előre el lehet tárolni. Ennek olcsóbbnak kellene lennie, mint benzines/gázolajos energia termelésnek, mert fűtésnél is olcsóbb a fa mint a HTO. A napelem itt meg a fafelhasználást csökkentené.

ki mondta neked, hogy fával olcsóbb fűteni? nézd meg az energia mérlegét. 50-100évig suti a nap  pár óra  alatt elégeted, nincs akkora erdőterület ami elég lenne és ahogy nő a kereslet úgy megy fel az ára.  mellesleg ki kell termelni ( benzin motoros fűrész) , fel kell dolgozni ( fűrészmalom + dolgozó bére) házhoz kell szállítani ( kamion + sofőr), kályha készre kell aprítani ( a te munkád + a megivott pálinka hogy ne  fázz favágás közben ja nem előtt), be kell gyújtani egy 50 % hatásfokú jancsi-kályhában.  Add össze.

A VH alatt a németek szénből állítottak elő benzint ,technológia megvan rá csak nagyon energia igényes, viszont a logisztika miatt a háborús helyzetben megérte, mert kisebb kubatúrában lehetett ugyan azt az energia tartalmat elszállítani a végfelhasználásra. Jobb hatásfokkal tudtak volna gőzgépeket üzemeltetni csak hülyén nézet volna ki a tigris egy szerkocsival és kéménnyel.

"ki mondta neked, hogy fával olcsóbb fűteni?"

1 m3 (erdei) akác* ára kb 90e forint ami kb 9q, fűtőérték ~4,3 => ebből 1 kWh kb 24 forint
1 liter gázolaj** 630 ft körüli, fűtőérték 9,5 => ebből 1kWh kb 66 forint
1 m3 földáz*** 102 ft, fűtőértéke ~10 => ebből 1kWh kb 10 forint

A 24 forint meg kevesebb mint a 66.

 

Másrészt a gázolajos fűtés részaránya mára csak kerekítési hiba. A fával fűtés viszont látható mértékű. Ebből is lehet következtetni, hogy olcsóbb a fa mint az olaj.

 

A felvetés meg az volna, hogy gázolajjal vagy benzinnel üzemelő aggregátorral előállított áram ára olcsóbb lenne egy faelgázosítós megoldással. Ennél is olcsóbb, ha limit alatti földgázzal működtetnék, csak (szerintem, nem 100%) földgázt aggregátorra kötni nem szabályos.

 

* Hasogatott kalodás záraz, amivel munka van (hasogatni, szárítani, stb.) az némileg olcsóbb ott kb 18 forintra jön ki 1 kWh
** A szőkítés megszüntetése után a HTO nem sokkal olcsóbb mint a járművekhez használt gázolaj.
*** Limit alatt, felette már olcsóbb fával ráfűteni, mint az emelt árú gázzal

 

"A VH alatt a németek szénből állítottak elő benzint ,technológia megvan rá csak nagyon energia igényes, viszont a logisztika miatt a háborús helyzetben megérte"

Igen, részben ez volt az oka, hogy benzinmotort használtak, az oroszok meg dieselt. Régen a városi gázt is szénből állították elő.

német gyártók között akad olyan amelyiknek van gázmotoros kazánja, villamos energiát és hő energiát állít elő egyszerre, és rá van kötve a gázvezetékre. minek vennék dízel aggregátot , már mindenütt van vezetékes áram jelentősen olcsóbban. minek akarnék sziget üzemben működni mikor a telefonom is folyamatosan a neten lóg. Minek fejlődjünk vissza, mikor "má dróton avel a petró".  :-)

Vizet felszivattyúzni olyan tárolóba - ahol később (igény szerinti időben) gravitációs úton áramot termel.

Ezzel kapcsolatban végeztél már számításokat? Van egy 100 m * 100 m-es, azaz 1 hektáros tavad, ami legyen 4 m mély. Ez 40000 m^3, ami 40e6 kg víz. Ha ezt 10 m-rel magasabbra pakolod, akkor az ehhez szükséges munka 3.924 GJ. Ez 1.09 MWh. Az a 9% legyen a veszteség, tehát eltároltál 1 MWh energiát. Most ettől meg kellene hatódnom? Egy V43-as mozdony 2.2 MW teljesítményű, majdnem fél óráig menne. Egyetlen vonat. És felhasználtál a természetből 2 ha területet, ami azért már nem is annyira kicsi.

Szóval ez a gravitációs tárolás jól hangzik addig, amíg nem kezdesz el számolni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

tőlünk kicsit nyugatabbra vannak hegyek, a hegyekben itt-ott némileg nagyobb kiterjedésű tavacskák - köztük akár többszáz méter szintkülönbséggel - ezek nem (csak) azért jöttek létre, hogy energiát tároljunk velük.
Persze, lehet mozgatni a több tonnás mozdonyokat, vasúti kocsikat is...

Persze csak ezt kb 500m szintkülönbséggel érdemes csinálni. Erre még vannak alkalmas helyszínek Mo-on is. Én valamikor utánaszámoltam kb a Naplás-tó (kb 300×500m) területe kellene hozzá hogy 500MW-ot (egy "régi" paksi blokk) úgy 4-5 órán át tudjunk betárazni.

Ami forrásokat találtam azok kb 75%-os hatásfokról beszélnek (EDIT: ez a teljes oda-vissza konverziós ciklus összes veszteségét összevonva tartalmazza)

Ha a kb 4-5 lehetséges szóba jöhető helyszín mindegyikén megcsinálnák, akkor napközben 2000MW be és esti csúcsban 1500MW visszatáplálás lenne lehetséges. Ez nagyjából a tipikus jelenlegi napközbeni napenergia exportunk egy derült napon.

Nem oldja meg az összes problémánkat, de szerintem ez is része kell legyen a megoldásnak.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( csortu v | 2025. 03. 05., sze – 06:35 )

Szerkesztve: 2025. 03. 05., sze – 06:36

Lendkerék + akku. A lendkerekes komponenst home méretben még csak POC-ként találtam pl itt vagy itt, de nagyobb (kistelepülés) méretben nemrég installáltak a környékünkön egyet, hogy kisimítsák a szélerőművek összevissza termelését. De elvileg működik a koncepció home méretben is. (Épp egy áramtermelős / szabályozós projekten dolgozom, így láttam ilyen érdekesebb megoldásokat: pl kamion méretű akkut.)

Csaba

( samu.ferenc | 2025. 03. 05., sze – 09:47 )

Én azt nem értem, hogy az otthoni energiatárolás esetén, miért erőltetik a lítium aksikat. Van a periódusos rendszerben még néhány elem amiből lehet aksit csinálni. A lítium aksi előnye az energiasűrűség, ami egy autó esetén érthetően fontos paraméter, de egy családi ház esetén, hogy az aksi egy hűtőszekrény méretű vagy kettő, nem a legfontosabb szempont. Ráadásul pl. a nátrium, talán könnyebben is elérhető, mint a lítium.

Pont azért amit mondtál: autóba az kell. Így abból kerül ki és kezdi meg a második életét (Tesla powerwall) vagy épp marad feleslegben amikor épp alig vesznek az emberek elektromos autót de a gyár közben arra számított hogy kell, és készletre gyártott. Annyira még nincs kereslet otthoni tárolásra, hogy külön erre a célra fejlesszen/gyártson valaki akkut

Ezt értem, de ez kb a hulladék újrahasznosítása még egy körben. Illetve a veszélyes hulladék rásózása másra.

Annyira még nincs kereslet otthoni tárolásra, hogy külön erre a célra fejlesszen/gyártson valaki akkut

Mert iszonyat drága. 

Szemmel láthatóan kialakult egy túltermelés az energiapiacon, ami időszakos. Ha tényleg tenni szeretnének valamit a környezetért, akkor kellően vacak hatásfokú aksit most is bármelyik, ezzel foglalkozó mérnök le tudna tenni az asztalra. Az aksitól amit elvárnék, belföldi alapanyagokból elő lehessen állítani, használat után ne legyen környezetszennyező vagy csak minimálisan. Ugyanis jelenleg ott tartunk, hogy ha van egy 5%-os hatásfokú tárolóm, akkor azt fel tudom tölteni ingyen (negatív árak) majd azt az 5%-ot csúcsidőben el tudom adni brutális áron. 

Nekem van egy olyan sanda gyanúm, hogy a gyakorlatban elérhető, s így szóba jöhető akku-technológiák a "nem környezetszennyező" részén csúnyán elvéreznek...

... lásd még nikkel, ólom, lítium, stb.

Vagy a gyártás vagy a hulladékkezelés, vagy mindkettő erősen szennyező/mérgező.

De persze lehet, lemaradtam valamiről...

---
fincsi

Amit tudunk, hogy azonos térfogatban kb a Li-Ion energiatároló kapacitásának 40%-át tudja a Na-Ion. Egyébként elektromos szempontból meglehetősen hasonlóan viselkednek, a Na-Ion cellafeszültsége kicsit alacsonyabb. 

Amiről viszont azóta sem találtam eredményeket, hogy a tartóssága milyen. Na nem arról van szó, hogy keresésre ne jönne ki egy csomó cikk róla, csak valahogy a konkrét mérési eredmények mindből hiányoznak. A döntő többségük sajnos vagy marketinganyag (az adott gyártó "célkitűzését" tartalmazza, nem a konkrét termék adatát), vagy ilyen for-dummies ismertető, amiben években adják meg az élettartamot. Mivel kb 1, max 2 éve van piacon, az 5-10 éves élettartam, mondjuk úgy "nehezen értelmezhető".

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Világos, de az extrapoláláshoz szükségesek konkrét bemenő adatok. Én pont ezeket hiányolom.

Pl 1 év alatt minden nap teljes feltöltés, lemerítés ciklus. Ez alatt - mondjuk - havi bontásban a kapacitás és belső ellenállás változása. Ebből már lehetne valami elképzelésünk a várható tendenciákra.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Nem hiszem, hogy a gyártó a belső kutatási jegyzőkönyveit publikálja. Szétszedik az akkumulátort valamennyi használat után, megnézik az elektródák degradációját, gondolkodnak, korrekciós függvényeket alkalmaznak, extrapolálnak, majd mondanak egy becsült élettartamot.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Én nem feltétlen gyártói adatokra gondoltam. Ilyesmire inkább: https://m.youtube.com/watch?v=eTDjA_7WNA8# (amúgy impresszív, hogy teljes mélykisütés után probléma nélkül vissza lehet hozni)

Csak mondjuk az érdekelne, hogy 1 évnyi napi használat után hogy alakulnak az adatai.

Gondolom emlékszel, hogy több éven át a kisszínes tudományéstechnika hírekben úgy szerepelt a Na-Ion, hogy ez a "nagy igéret", _HA_ sikerül megoldani, hogy ne csak 10 ciklust bírjon ki. Na erre volnék kíváncsi, hogy valójában mennyire sikerült.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Ezt spec. tudom. Azert, mert a litium akku korantsem olyan draga, mint amennyiert eladjak. Ha megnezed a litium akku arakat (ez csak 1 forras, nyugodtan keress ra tobbre, kb. ugyanezt fogod latni), akkor kiderul, hogy 10kWh-nyi akku kb. $1000, a.k.a. 400 ezer HUF.

Egy mai elektromos autoba valo akku, 40kWh -nyi, $4000.

Vagyis igen, igazabol lehetne mar ma is 10-12 ezer euros, jo minosegu EV-t eladni a piacon.

... nna es ezert vegzalja tobbek kozott az EU az autogyarakat. Mert igazabol az akarat hianyzik az olcso EV-k megjeleneseben, nem a tech vagy a gyartas.

( ncc1701 | 2025. 03. 05., sze – 10:56 )

Le kell kapcsolni ilyenkor a visszatáplálást. Elvből.

Elvből

Marmint milyen elvek menten? Dogoljon meg az osszes ember, legyen minel nagyobb klimavaltozas?

...

Ertem, hogy kiszurtak anyagi oldalon a napelemesekkel, de ezert utaljuk a kormanyt, ne ugy cakkunpakk az osszes ember- es allattarsunkat. Massziv kicsinyesseg, ovodas szinvonal a  "csakazertse" hozzaallas.

De nem.

Eloszor is rengeteg helyen van olyan, hogy ingyen aram eseten szivesen feltoljak a teljesitmenyt, mert igazabol csak a par oran / 1 napon belul kell adott mennyisegu energia. Pl. nagy hotomegu epulet futese, meleg viz, auto akku toltes, de akar egy uszoda vizenek melegen tartasa, vagy egy acelgyarban is lehet ilyen.

Ez mind megoldhato, es mivel egyre tobb napelem van, meg is oldjak.

De ehhez az kell, hogy legyen sok napelem, mert amig az aram ara pozitiv ertek, addig nahat, nahat, senki se akar befektetni ilyen rendszerbe, ami kepes felismerni a csucsidot, es akkor ingyen aramot vetelezni.

Nem draga vagy bonyi egy ilyen, csak meg kell csinalni ugye. Ahhoz meg az kell, hogy a piaci szereploknek megbizhatoan, evek ota rendszeresen legyen tulteremeles miatti 0 vagy negativ aramar.

( Caro | 2025. 03. 05., sze – 11:41 )

Tar-olni nem javaslom, azzal nem csökken a mérete, de egy jó bzip2/xz-vel már jó lehet!

( meridian v | 2025. 03. 05., sze – 12:56 )

Én is ezzel a problémával küzdök, de jelenleg bekapcsolom manuálisan a klímákat fűtésre napközben, hogy éjjel amikor fűteni kellene ne legyen gond.
A home assistant-al tervezem ezt automatizálni, így nyáron napközben akár egész mehet a klíma s nem melegszik fel a ház.

( Sanya v | 2025. 03. 05., sze – 15:33 )

Legyél zöld, és fogyassz többet!

( denton | 2025. 03. 05., sze – 17:54 )

Egy szakmabeli ismerős szerint vannak olyan tervek, hogy majd te fogsz fizetni ha túltermelsz mert használod a szolgáltató rendszerét. Kíváncsi vagyok, vajon tényleg lesz e ilyen.

( Hiena v | 2025. 03. 05., sze – 20:15 )

Infrapanel garázsba, zárt fűtetlen teraszra. (Nagyon király érzés, úgy ücsörögni egy 10 fokos szobában, hogy kvázi meleged van.)
Medence, forróvizes kádfűtés.
Melegház, angolkert fűtés/világítás.
Kutyaház fűtés.
Fullban leválni a hálózatról és megfelelő akksikkal szigetben tolni.
Villanyautó töltés. Mondjuk a falubeli két Teslával is visszatermelésben van, pedig napi 160km-t megy.

Amúgy nincs túltermelés, csak nem használod ki a napelem teljes kapacitását.
 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( enpassant v | 2025. 03. 06., cs – 07:36 )

A legjobb elektromos autóba tenni és elautózni. Ilyenkor éri a legtöbbet. ;-)

Ha áramként használod el, akkor 40-70 Ft -ot ér 1 kWh, ha elfűtöd hőszivattyúval, akkor 100-150 Ft-ot talán, ha elautózod, akkor meg 200-400 Ft-ot, autótól, hőmérséklettől, sebességtől... függően.

Nem az a cél, hogy mindig napelemmel töltsem fel, hanem az, hogy minél több termelt áramot el tudjak jól használni.

Pl. egy olcsó elektromos autó 1,2 mFt, amivel tudsz 60-90 km-t (10-15 kWh) megtenni, azzal egy rakat energiát tudsz jól elhasználni egész évben.

Lehet egy Tesla Model 3 LR 7-8 mFt-ért, amivel 60-65 kWh energiát tudsz letárolni.

Akár kettő a fentiekből bármely kombinációban. Akár kombinálhatod hagyományossal is. Végtelen a lehetőségek és az igények száma. Gondolkozzunk! ;-)

( trey | 2025. 03. 06., cs – 08:54 )

  1. veszel Tesla-t 18M-ért (állami támogatással) = 14M
  2. veszel 2 Tesla-t 36M (állami támogatással) = 28M
  3. mint az ismerősöm, építesz egy hobbirendszert, ami betárolja akkuba, ha nincs áram, akkor szigetüzem, számításai szerint 5M nettó eddig, de lop-szop-bakot ugrik

🤷‍♂️

trey @ gépház

Hobbira költött pénz kicsit más. Ráadásul a kerek erdő közepén ez nem csak hobbi, hanem adott esetben a túlélés záloga. Lásd: amikor Linusnál napokra elment az áram.

Innen nézve ez az 5M a teljes önellátásra+hobbi (villamosmérnök szakmával) nem olyan súlyos.

trey @ gépház

kérdés persze, hogy ezzel az 5milliós hobbirendszerrel hány percig önellát

(persze tényleg szerencsésebb, mint a "jaj, a fele pénzemet valamiért napelemre költöttem, most mit csináljak?? a másik feléből veszek dodgemet. jaj, de most csak este tudok furikázni!!")

Szerintem nagyom szar hobbi, mert csak papiron zold, nem is te csinalod, hanem vallalkozok, az allammal is fakardozni meg papirozni kell, a megbizhatosag ketseges, az onellatas ketseges, a megterules ketseges. Ja es kicsit se kenyelmesebb mint egy hagyomanyos rendszer. Kivulrol sokkal inkabb latszik Stockholm-szindromanak mint hobbinak. En persze jol szorakozok, kibicnek semmi se draga, epitsenek csak kulon hazat az akkunak, meg tajoljak aszerint a hazukat, hogy a napelemnek jo legyen, veletlen se az embert nezzek!

Az erdő közepén mi a hagyományos rendszer, aggregátor?

tajoljak aszerint a hazukat, hogy a napelemnek jo legyen, veletlen se az embert nezzek!

Mi az embert néztük, de bő 20 évvel később kiderült, hogy pont ez jó a napelemnek is. Téglatest, hosszabb oldal délre néz, nagyjából nyeregtető. Így az összes ablakunk keletre, délre és nyugatra néz. Ráadásul elég meredek tető a tetőtér beépítés miatt, így nagyobb a hozam télen is. ;-)