Kapacitív billentyűzet aktiválása

Egyetlen számítógépet ismerek, aminek kapacitív billentyűzete van (volt), és ez a magyar fejlesztésű PRIMO A gép. Az ötlet szerintem zseniális, de a használhatósága finoman szólva is nehézkes. Játékokra meg még inkább.

Ehhez a géphez szeretnék botkormányt kötni, anélkül, hogy a gépet megbontanám. A korlátozott kivitelezés miatt a gép csatlakozóinak használata nem lehetséges (nincs kivezetve a billentyűzet), így marad a fizikai billentyűzetre való kapcsolódás.

A billentyűzet egy NYÁK, amit egy vékony műanyag fólia véd, megjelenítve az általában 15x15mm-es négyzet alakú billentyűket.

Jelenleg ott tartok, hogy van egy 15x15mm-es 10 rétegben hajtogatott alufólia szalagom, amit ráhelyezve a gombra és leföldelve aktiválja a billentyű lenyomását. Nem elég rátenni, valamennyire rá is kell nyomni.

Mivel a botkormányhoz el kell vezetni a kábeleket, sajnos ez a megoldás önmagában nem jó. A hosszú kábelek már földelés nélkül is aktiválják a gombokat. Ezért egy 3904-es tranzisztort kollektorát forrasztottam a tetejére, az emittert fixen földelem, és a bázisára 10k ellenálláson keresztül vezetem az 5V-os feszültséget, amit a gépből annak megbontása nélkül is ki tudok nyerni.

Ez a konstrukció már jó, a hosszú kábel sem zavarja, ami most az emitterre és a bázisra csatlakozik. De azt akarom, hogy ez egy használható egység legyen, ezért mindezt egy 15x15x15mm-es kockába öntöm, ragasztópisztolyból kifolyó trutyival.

És itt jön a probléma: kiöntés után vagy egyáltalán nem, vagy csak alig működik (néha aktivál, néha nem).

Abban kérem az elektronika fizikáját is ismerők segítségét, hogy elméletileg hogyan lehetne a leghatékonyabban aktiválni egy ilyen kapacitív billentyűzetet?

Én már azt sem értem, hogy a fixen összehajtogatott alufólia földelése (vagy fix 5V-ra kötése) miért aktiválja a billentyűzetet? És miért kell több réteg? 1 vagy 2 réteg nem elegendő. Pedig nincs szigetelés a rétegek között.  És ha működik, a kiöntés után miért nem? Nem látom át a fizikáját, mi történik ilyenkor, így az sem biztos, hogy ez a legjobb módszer. Próbáltam kondenzátorokat és tekercseket is a billentyűzetek aktiválására, azok nem működtek.

Hozzászólások

"Nem látom át a fizikáját, mi történik ilyenkor"

Ezt szerintem élő ember nem látja át. Talán a levegőből a test által felvett brummot (50Hz) érzékeli.

Emlékeim szerint gazdasági oka volt, később ki lett követelve a fizikai bill, majd beszántás.

Nem kell megbontanod a gépet, és trükköznöd, a doksija szerint a Primo-n van két soros DIN csatlakozó, egyik az Commodore kompatibilis, a másik meg egy kifejezetten Primo-hoz fejlesztett joystick-hoz való.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Igen. Az enyémben is ott volt. A helye a NYÁK-on. Miután meg beültettem, ki kellett vágni hozzá a hátlapi takarólemezt.

Aztán már csak a játékot kell rávenni, hogy méltóztasson a klaviatúra mellett a joy portot is olvasni.

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

Anno volt PRIMO-m. Én biza megbontottam: van egy potméter a billentyűzet alatt, amivel az érzékenység állítható. Ha nagyon levettem az érzékenységet, megnyomni sem lehetett a billentyűt (illetve persze hogy lehetett, de nem érzékelte), túl érzékenyre állítva fantom gombnyomás jelentkezett, illetve elég volt csak fölé tenni az ujjamat, megérinteni sem kellett és érzékelte. Amit meg kellett tanulnom, hogy itt nem a gombnyomás erőssége számít, hanem hogy ne ujjheggyel bökd meg, hanem a teljes ujj felülettel.

Egyébként az eredetileg A típusból lett B típus, így a C64-es drive-okat (a 1541-es is elgurult, de nekem valami Oceanic-os csodám volt - kisebb, halkabb mint a 1541-es) is tudta kezelni (load cdos), illetve lett gyártva hozzá egy külön interface, amelyik két szabványos C64-es joy-t el tudott vinni.

Neked milyen PRIMO-d van? Nem emlékszem, hogy a joy csatlakozó megléte is igényelte a B típust vagy az már az A típuson is megvolt...