Egyetlen számítógépet ismerek, aminek kapacitív billentyűzete van (volt), és ez a magyar fejlesztésű PRIMO A gép. Az ötlet szerintem zseniális, de a használhatósága finoman szólva is nehézkes. Játékokra meg még inkább.
Ehhez a géphez szeretnék botkormányt kötni, anélkül, hogy a gépet megbontanám. A korlátozott kivitelezés miatt a gép csatlakozóinak használata nem lehetséges (nincs kivezetve a billentyűzet), így marad a fizikai billentyűzetre való kapcsolódás.
A billentyűzet egy NYÁK, amit egy vékony műanyag fólia véd, megjelenítve az általában 15x15mm-es négyzet alakú billentyűket.
Jelenleg ott tartok, hogy van egy 15x15mm-es 10 rétegben hajtogatott alufólia szalagom, amit ráhelyezve a gombra és leföldelve aktiválja a billentyű lenyomását. Nem elég rátenni, valamennyire rá is kell nyomni.
Mivel a botkormányhoz el kell vezetni a kábeleket, sajnos ez a megoldás önmagában nem jó. A hosszú kábelek már földelés nélkül is aktiválják a gombokat. Ezért egy 3904-es tranzisztort kollektorát forrasztottam a tetejére, az emittert fixen földelem, és a bázisára 10k ellenálláson keresztül vezetem az 5V-os feszültséget, amit a gépből annak megbontása nélkül is ki tudok nyerni.
Ez a konstrukció már jó, a hosszú kábel sem zavarja, ami most az emitterre és a bázisra csatlakozik. De azt akarom, hogy ez egy használható egység legyen, ezért mindezt egy 15x15x15mm-es kockába öntöm, ragasztópisztolyból kifolyó trutyival.
És itt jön a probléma: kiöntés után vagy egyáltalán nem, vagy csak alig működik (néha aktivál, néha nem).
Abban kérem az elektronika fizikáját is ismerők segítségét, hogy elméletileg hogyan lehetne a leghatékonyabban aktiválni egy ilyen kapacitív billentyűzetet?
Én már azt sem értem, hogy a fixen összehajtogatott alufólia földelése (vagy fix 5V-ra kötése) miért aktiválja a billentyűzetet? És miért kell több réteg? 1 vagy 2 réteg nem elegendő. Pedig nincs szigetelés a rétegek között. És ha működik, a kiöntés után miért nem? Nem látom át a fizikáját, mi történik ilyenkor, így az sem biztos, hogy ez a legjobb módszer. Próbáltam kondenzátorokat és tekercseket is a billentyűzetek aktiválására, azok nem működtek.
- 494 megtekintés
Hozzászólások
"Nem látom át a fizikáját, mi történik ilyenkor"
Ezt szerintem élő ember nem látja át. Talán a levegőből a test által felvett brummot (50Hz) érzékeli.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszönöm! ... Ez miben is segít?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mert leírja, hogyan _működik_.
Kellően nagy felületet kell csatolni hozzá. Például a saját tested elég nagy, ahhoz tervezték, nem sztanioldarabkához.
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Emlékeim szerint gazdasági oka volt, később ki lett követelve a fizikai bill, majd beszántás.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Merthogy fizikai billentyűzettel sokkal drágábbra jött a végösszeg.
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem kell megbontanod a gépet, és trükköznöd, a doksija szerint a Primo-n van két soros DIN csatlakozó, egyik az Commodore kompatibilis, a másik meg egy kifejezetten Primo-hoz fejlesztett joystick-hoz való.
“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen. Az enyémben is ott volt. A helye a NYÁK-on. Miután meg beültettem, ki kellett vágni hozzá a hátlapi takarólemezt.
Aztán már csak a játékot kell rávenni, hogy méltóztasson a klaviatúra mellett a joy portot is olvasni.
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pontosan. A B szeriába már beépítették, de az A-ban nem volt benne, csak a helye. De ugye a B szériának meg már rendes billentyűzete is volt, amivel már használni is lehetett.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Anno volt PRIMO-m. Én biza megbontottam: van egy potméter a billentyűzet alatt, amivel az érzékenység állítható. Ha nagyon levettem az érzékenységet, megnyomni sem lehetett a billentyűt (illetve persze hogy lehetett, de nem érzékelte), túl érzékenyre állítva fantom gombnyomás jelentkezett, illetve elég volt csak fölé tenni az ujjamat, megérinteni sem kellett és érzékelte. Amit meg kellett tanulnom, hogy itt nem a gombnyomás erőssége számít, hanem hogy ne ujjheggyel bökd meg, hanem a teljes ujj felülettel.
Egyébként az eredetileg A típusból lett B típus, így a C64-es drive-okat (a 1541-es is elgurult, de nekem valami Oceanic-os csodám volt - kisebb, halkabb mint a 1541-es) is tudta kezelni (load cdos), illetve lett gyártva hozzá egy külön interface, amelyik két szabványos C64-es joy-t el tudott vinni.
Neked milyen PRIMO-d van? Nem emlékszem, hogy a joy csatlakozó megléte is igényelte a B típust vagy az már az A típuson is megvolt...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A típusom van, és ott csak a NYÁK-on van a helye, beépítve nincs.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
ha már ilyen sok primós összegyűlt...
csináltunk egy demót és egy játékot Primo B64-re:
PriHistory - PRIMAL
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hú! Elég királyosak!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni