-
- uid_17626 blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
A kérdés, hogy mi következik ezekből egy vezető számára?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem az, hogy tudja mivel érdemes és mivel nem foglalkozni, ugyanis tudja mi-mit követ.
Ha a fenti dinamikát elfogadjuk, akkor láthatunk most egy példát, amiben OV/Rogán speciel most így viselkedik Magyar Péterrel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ugyebár volt egy másik tag anno aki azt mondta, hogy “…majd megunják és hazamennek!” Bejött neki? :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szepek az ilyen csoportdinamikai elmeletek. Es szepek a kritikus elemzesek is, amelyek feltarjak az elmeletek nehany hianyossagat (neha maguk az eredeti szerzok). Az ilyen pszichologiai okfejtesek, es az "ellentetjuk" is kb pont egyforman igazak.
Erdemes vegigturni a konyv hivatkozasi listajat (ha nincs, az sokat elmond), es megnezni, hogy honnan szedi az alapokat. Sikerult-e tovabbjutni egy-egy cikknel, hogyan finomitott rajtuk, es miert.
Ez itt fent pl. a "Developmental sequence in small groups", Tuckman 1965-os cikke volt? Megemliti a '77-es tovabbfejlesztest?
Es barmi, ami mondjuk az ilyen N-lepeses igazsag modelleket veszi gorcso ala? Pl. az IAF Group Facilitation: A Research and Applications Journal #3, 2001 cikkei...
Legnagyobb kedvencem, amikor nehany alapmure hivatkoznak, de elfelejtik azok kontextusat. Ennek extrem formaja a schmitteles, de nem ezzel a feltetelezessel indulunk normalis esetben. Aztan majd nezunk butan, hogy miert nem jo Porter value chain modellje egy IT startupra.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Teljesen véletlenül került a könyv a kezembe. Belelapoztam, random elolvastam pároldalt, majd félre tettem, mert érdemes elolvasnom később. Most kb 40%-nál járok és eddigi benyomásom alapján alkalmas lesz arra, hogy szakmáját szerető, de gazdasági tárgyakat vagy végzettséget nem szerző ismerőseimnek ajánljam, lassú, értő olvasásra. Tervezem, hogy a szerzőknek utánuk megyek, mert online semmit sem találtam róluk. Az eddigi benyomásom, hogy nagyon olvasott emberekről készítették, akik emellett hatalmas tapasztalattal rendelkeznek. Van egy szekrényi gazdasági könyvem, de a szerzők olyan érzést keltenek bennem, hogy nekik a fejükben van ez meg.
Minden estre eddig egy jól összeszedet tartalommal találkoztam, ami félő nem fog megérteni a célpiac, mert ez a könyv egy esszencia, benne van egy 6 féléves gazdasági képzés iszonyat tömören.
A citált csoportdinamikáról én eddig keveset olvastam (pár könyv), de emlékeimmel sé tapasztalássommal összecsengett, ezért is osztottam meg.
Irodalomjegyzék:
Kisvállalkozások nagy gondjai Irodalom
– 344 –
Chikán: Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. (Aula Kiadó, 2006.)
2000. évi C. törvény a számvitelről
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
Ableda Zoltán, Kaizen költségszámítás (BME, www.laabagnes.hu)
Ichak Adizes: Vállalatok életciklusai (HVG, 1992.)
Angyal Bernadett, Farkas Katalin, Németh Gergely, Tankó Tamás, Tatár Mihály,
Tomor Linda: Általános és ágazati költség controlling technikák, (BME,
www.laabagnes.hu)
Birher Ilona dr., Pucsek József, Sándor Lászlóné dr, Sztanó Imre dr.: Vállalkozások
tevékenységének komplex elemzése (Perfekt, 2001.)
Bíró Tibor dr., Pucsek József dr., Sztanó Imre dr.: Vállalkozások tevékenységének
komplex elemzése (Perfekt, 2001.)
Boda György dr.: Költségek, befektetések, balanced scorecard (www.szit.bme.hu)
Bodnár Viktória, Folyamat-alapú teljesítménymérés (BCE, 2007. www.mgmt.uni-
corvinus.hu)
Robert C. Camp: Üzleti folyamat benchmarking (Műszaki könyvkiadó, 1998)
Rondo Cameron: A világgazdaság története (Maecenas Könyvkiadó, Budapest,
1994)
Charles Chaplin: Modern idők (Charles Chaplin Production, 1936)
Csányi, Vilmos: Az emberi természet: Humánetológia. (Vince Kiadó, Budapest,
1999.)
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák (Typotex Kiadó, 2001.)
Dobay Péter, Vállalati információmenedzsment (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
1997.)
Robert J. Dolan, Hermann Simon: Árképzés okosan (Geomédia, 2000)
Dr. Fáy Józsefné, Illés Ibolya, Kozma Gábor, Dr. Novák Elek, Dr. Sipos Mihály, Dr.
Surányi Kálmánné, Szegőné Tóth Erzsébet, Tomcsányi Erzsébet: Vállalkozói könyv-
vezetési ismeretek (Perfekt, 1996)
FDS Tanácsadó Kft.: A tevékenység alapú költségelemzés (Activity Based Costing –
ABC) bemutatása, (www.fds.hu)
Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem (Magvető, 1987.)
Gábor András dr., Kiss József dr., Kő Andrea dr., Futó Iván, Gerencsér András,
Lovrics László, Molnár Bálint, Szabó Zoltán: Információmenedzsment (Aula, Buda-
pest, 1997.)
Heltai Jenő: A néma levente (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968.)
Hetyei József (szerkesztő): ERP rendszerek Magyarországon a 21. században
(Computerbooks)
Horváth Péter: Controlling (Vahlen, 2006.)
Integris/Group Bull: Opportunity analysing tool (OAZIS)
Keith M. Eades, The New Solution Selling (McGraw-Hill, 2003)
Jókai Mór: Fekete gyémántok (Akadémiai Kiadó, 1964)
Koppány Krisztián: Költségek és ráfordítások ( SZE KT, www.rs1.szif.hu)
Dr. Körmendi Lajos, Dr. Tóth Antal: Controlling a hazai vállalkozások gyakorlatában
(Tudex Kiadó, 1996)
Philip Kotler, Kevin Lane Keller: Marketing-mendzsment (Akadémiai Kiadó, 2006.)
Dr. Lőrinczi Gyula: Vállalkozásgazdaságtan (SZÁMALK Kiadó, Budapest, 2000)
Projektmenedzsment útmutató (Akadémiai Kiadó, 2006)
Kresalek Péter, Tervezés a vállalkozások gyakorlatában (Perfekt, 2003.)
Lááb Ágnes dr., Számvitel 5. Pénzügyi és számviteli fogalmak elkülönítése, (BME,
www.laagbagnes.hu)
Dr. Lőrinczi Gyula: Vállalkozásgazdaságtan (Számalk, 2000)
Majoros Pál: Iparvállalatok beszerzés-gazdaságtana (Műszaki könyvkiadó, 1998)
Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (utolsó kiadás 1938, elérhető a Színháztörténeti
Intézet könyvtárában)
Nagy Gábor dr., Az újrakodifikált Számviteli törvény (Perfekt, 2000.)
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Akkor kiadó, 2007.)
Openoffice a gyakorlatban (az openoffice.org szervezet kiadásában,
www.openoffice.org)
Sztanó Imre, Simon Szilvia, Számviteli fogalmak (Perfekt, 2000.)
Arthur R. Tenner, Irving J. DeToro: BPR Vállalati Folyamatok Újraformálása (Műsza-
ki Könyvkiadó, Budapest, 1998)
Peter Spufford: Hatalom és haszon (Scolar Kiadó, 2007)
Tóth Antal dr., Gyakorlati controlling (Raabe, 2003.)
Tóth-Szabó Anna, Vállalatgazdaságtan (Jetprint, 1999.)
Másképpen nem jelzett képek forrása: A szerzők saját alkotásai, Microsoft gyűjte-
mények, illetve www.pixelperfectdigital.com.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Alapvetoen nem hulyeseg, amit ideztel. Mindenkepp jo, ha gondolkodasra sarkallja a mukedveloket. Elfogadni, mint vegso igazsagot nyilvan nem szabad, ahogy semmi mast sem. De az eszetlen hozzaallas helyett barmi jo (nemelyik csoportvezetore, egy vodor pingponglabdat sem biznek, nemhogy embereket).
Ha a konyv egy tomor osszefoglalo, akkor lehet, hogy eleg ennyi is. Ha valaki atragja magat rajta, akkor akar meg is johet a kedve egy komolyabb kepzeshez. Ez onmagaban hatalamas nyereseg.
Azert mondjuk egy forrasmegjeloles nem artana, ha mar 1:1 forditja Tuckman szavait. Vagy valaki mas forditotta, es ott van az irodalomjegyzekben, ami azert eleg gyasz. Egy piaci (nem tan-) konyvtol is elvarhato lenne az ilyen, foleg, ha egy egyetemi prof az egyik szerzo...
Az ilyen N lepeses es 2 dimenzios (N<10, max 4x4 matrix, hogy kiferjen egy oldalra/slidera) stb. modellek jok, mert konnyen megerthetoek. Sok konzultans, coach stb. megel belole, konnyu leadni par ora alatt, es a vegen meg akar hasznat is veszik a cegnel (collateral). Persze veszelyesek is egyben, mert konnyen fekete-feher egyszerusites fele viszik az embert (mondjuk nehanyaknak mar ket szin is tobb, mint az egy, ugye).
A fent leirt 4 allapot peldaul (nem olvastam a konyvet, szoval lehet, hogy megis) nem veszi figyelembe, hogy a csoport nem homogen egyseg, nem egyszerre jutnak el a tagok az adott fazisba. Mi van, ha a sebesseguk jelentosen elter (azaz valaki nagyon eloreszalad/lemarad, esetleg visszalep/ugrik)? Ezaltal a fazishatarok elmosodottak, idoben keplekenyek. Tovabba, nagyon nem mindegy, hogy egy junior csapatrol, esetleg egy E vagy C szintu tarsasagrol van szo. ("A munkatársak számára pedig nemcsak lehetőség, hanem feladat is a szabályrendszerek kialakításában való részvétel.")
Az 5. allapotrol sem kene megfeletkezni, amit maga az eredeti szerzo adott hozza, ha mar a tobbiekkel nem foglalkozunk.
Masik erdekesseg a "kulso korulmeny" egyszerusites. Egynek jo, de ne gondoljunk csak arra, hogy maga a csoport letrehozasa, es fejlodese valtozasokat general a kornyezeteben (kulonben miert is leteznenek). Illetve a "feladat" is "A Feladat" szinten jelenik meg a modellben. Persze, tekinthetjuk a feladat vagy a feladat ertelmezesenek idobeni valtozasat kulso korulmenynek, de nem biztos, hogy elnek ezzel az egyszerusitessel.
Egyszoval, tetszik az idezet. Sokat lehet gondolkodni a rajta. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha a tagok nem jutnak el, akkor a csoport sem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Aztan majd nezunk butan, hogy miert nem jo Porter value chain modellje egy IT startupra.
Ha tippelnem kellene, akkor már az bukta, ha nincs érték. :) Amúgy meg miért? (nem szeretnék ezen gondolkodni.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Alapvetoen az a baj vele, hogy Porter az elmelete 40+ eves, es az akkori amerikai nagyvallalati kozegben keszult. Egy rakas mechanizmus jol mukodik a mai napig, foleg akkor, ha megvannak a cegeden belul, es az erteklancban is az altala leirt strukturak (vagy hasonlo dolgok).
Szerinte minden a szabad piacon dol el, es a forrasok (emberi, tudas, penz) mindenki szamara egyarant elerhetoek. Fokuszalj a piacodra, szegmentald, celozd meg azzal, ami azoknak kell; analizald a versenytarsaid stb. Valojaban tok mindegy, hogy gumicsizmat, vagy mobiltelefont gyartasz holnaptol. Azt kapnak, amiert fizetnek. Mindez tok jol mukodik, egy nem tulszabalyozott, letezo iparagban, ahol kb. jelentos szereplo vagy mar eleve.
Par dolgot azonban figyelmen kivul hagy. Nem nagyon foglalkozik az eroforrasokkal (hiszen azok is a szabad piacon mozognak, mint barmely mas aru), es a ceg kompetenciaival, kepessegeivel (organizational capabilities, ajanlom David Teece munkait a 90es evekbol), amelyek nem allnak rendelkezesre mashol, csak mas formaban, mas tartalommal, ahogy ott kifejlodtek.
Porter Competitve Strategy c. konyve utan, erdemes Barney es Hesterley Strategic Management and Competitive Advantage konyvet, valamint a Contemporary Strategy Analysys-t Granttol elolvasni (es kontextusba helyezni azokat is).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha tippelnem kellene, akkor már az bukta, ha nincs érték.
Ja, igen. Ez is baj lehet egy startupnal :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezt a forming-storming-norming stb témát már tanultam ... ja igen, projekt menedzser tananyag (PMI)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lehet én vagyok túl finnyás, de mintha a csapat és a csoport megnevezés nem túl következetesen lenne használva. Nálam a csapat egy magasabb minőséget képvisel, mint a csoport.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Temakör: csoportdinamika
Téma: csoport, csapat
Magyarban ez nem olyan éles, mint a group és a team
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
http://fata.nyme.hu/downloads/baross1/Csapatmunka.pdf
1. oldal jobb alsó dia
A csoportnak nincs közös felelőssége, és nincs közös célja. A magyar nyelv is elég éles különbséget tesz a csoport és a csapat között.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Btw A könyv fent van a mek-en.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni