A Duna hőmérséklete Vácnál, 5,8 C, Mohácsnál 6,8 C fok.
Mennyi energia kell ahhoz, hogy a Duna hőmérsklete a két pont között 1 C fokkal emelkedjen?
- 156 megtekintés
Hozzászólások
Mire gondolsz? Vácon -1 fok volt reggel, Mohácson meg +3
1904.04.08.
RIP Jákub.
neut @
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Technikailag nem azt kérdezte, hogy mi okozta, hanem azt, hogy mennyi energia kell hozzá :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Jaa, hogy házit írunk. Azt hittem valami Paksozás lenne a végcélja a flamelésnek!
1904.04.08.
RIP Jákub.
neut @
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az biztos nem lehet, mert akkor jobban utánanézett volna a tényeknek...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A wikipedia szerint a Duna vizhozama Budapestnel: 2350 m³/s. (ezen a szakaszon nem torkollik be jelentosebb folyo, szamolhatunk ezzel)
A viz fajhoje kb. 4200 J/kg, a viz surusege kb. 1000 kg/m³ (homersekletfuggo, de most jo lesz ez), 5.8 es 6.8 celsius kozt meg 1 a kulonbseg.
Osszeszorozva 9870 MJ/s energia szukseges. Itt a MW teljesitmeny ertelmesebb lenne, mert folyo, amibe folyamatosan hieg viz kerul, amit fel kell melegiteni.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
CatGPT azt mondja: miau.
ChatGPT azt mondja:
Az energia szükségletét a hőmérsékletváltozás és a víz tömege határozza meg. A hőmérsékletváltozás 1 Celsius fok, és az energia kiszámításához használhatjuk a víz hőkapacitását is. A víz hőkapacitása kb. 4,18 kJ/(kg·C). Az energia (Q) kiszámítása a következő képlettel lehetséges:
\[ Q = m \cdot c \cdot \Delta T \]
Ahol:
- \( Q \) az energia (kJ),
- \( m \) a tömeg (kg),
- \( c \) a hőkapacitás (kJ/(kg·C)),
- \( \Delta T \) a hőmérsékletváltozás (Celsius fok).Az adott esetben az energiát a Duna térfogatának, sűrűségének, és a két hőmérséklet közötti különbségnek kell figyelembe venni. Az adatok hiányában egy általános számítást is végezhetünk.
Vácnál: \( T_1 = 5,8 \, ^\circ C \)
Mohácsnál: \( T_2 = 6,8 \, ^\circ C \)\[ \Delta T = T_2 - T_1 = 6,8 - 5,8 = 1 \, ^\circ C \]
Ezután szükségünk van a Duna víztömeg-sűrűség kombinációjára, de ha ezek az adatok nincsenek megadva, egy általános sűrűséget használhatunk, például \( 1000 \, \text{kg/m}^3 \).
A következő lépés a vízmennyiség (tömeg) meghatározása a Duna térfogata és sűrűsége alapján. Itt is egy általános térfogatot vehetünk, például \( 1 \, \text{m}^3 \).
Ezután beilleszthetjük ezeket az értékeket a fenti energiaegyenletbe, hogy meghatározzuk az energiaigényt \( Q \). Az általános számítás ebben az esetben körülbelül \( 4180 \, \text{kJ} \) lesz.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Keveri a hokapacitast es a fajhot.
Nem talalta a Duna vizhozamat, ezert siman beszorozta a fajhot 1000-rel,
Amikor a ChatGPT hulyeseget ir, ki lehet javittatni vele, esetleg ra lehet vezetni plusz adatok kerdezesevel vagy megadasaval.
szerk: plusz angolul altalaban jobb eredmenyt ad, celszeru angolul kerdezni
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Csak a játék kedvéért:
ChatGPT, mennyi energia kell ahhoz, hogy a Dunán Váctól Mohácsig 1 fokkal emelkedjen a Duna hőmérséklete, egyébként azonos külső körülmények mellett?
# Adatok
szélesség_m = 100 # Duna átlagos szélessége méterben
mélység_m = 5 # Duna átlagos mélysége méterben
hossz_km = 300 # Távolság Vác és Mohács között kilométerben
víz_sűrűsége_kg_per_m3 = 1000 # Víz sűrűsége kg/m³-ben
hőkapacitás_j_per_kg_C = 4186 # Víz hőkapacitása J/kg/°C-ben
hőmérséklet_változás_C = 1 # Hőmérséklet változása °C-ban
# Víz tömegének kiszámítása (kg-ban)
víz_tömege_kg = szélesség_m * mélység_m * (hossz_km * 1000) * víz_sűrűsége_kg_per_m3
# Szükséges energia kiszámítása (joule-ban)
szükséges_energia_j = víz_tömege_kg * hőkapacitás_j_per_kg_C * hőmérséklet_változás_C
# Eredmény
víz_tömege_kg = 150000000000
szükséges_energia_j = 627900000000000
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
>>A Duna Hőmérséklete
nincs ilyen
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni