Érdekes, hogy ha az ember inkább magáról szeret beszélni, akkor nárcisztikus...

...de ha inkább másokról beszél, akkor meg pletykás...?

( Hiena v | 2023. 06. 29., cs – 17:26 )

Attól függ hol beszél az ember...

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( carlcolt | 2023. 06. 29., cs – 18:07 )

Szerkesztve: 2023. 06. 29., cs – 18:11

Torodj a magad dolgaval es figyelj oda az embertarsaidra!

Hagyomanyosan sok egymasnak ellentmondo szabaly van. Altalaban egy kozossegben a vallasi vezeto dontotte el, miert is nem utkozik a ket szabaly, es miert kellett volna egyertelmu legyen melyiket alkalmazzuk.

Meglepoen sok embernek nem tudtam pl. elmondani, hogy miert nem egyertelmu az, hogy fiatal koszon az idosnek eloszor es ferfi a nonek (es meg masik 3 hasonlo szabaly). Nem ertettek, hogy nem egyertelmu, hogy az idos ur elore kell-e koszonjon a fiatal lanynak vagy forditva. Mert "szerintuk egyertelmu".

Van kiut: megtanulod leszarni a tarsadalmi illemszabalyok nagy reszet, es viselkedsz ahogy akarsz, es elfogadod, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Mosolyogsz ha lepletykasoznak, lenagykepuznek, leturelmetleneznek, mert pl. igy vagy onmagad. Engem pl. a turelmetlensegem tobbnyire elore vitt az eletben, sot, mar tobb mint egy evtizede megallapitottam, hogy engem turelmes no sosem fog erteni, igy abbol is hasonloan masok altal turelmetlennek tartottat kerestem.

Ritkán unatkozom, de pár hete volt ilyen és valami bolond női Index-testvéroldal linkjére kattintottam, ahol a cikk szerzője felsorolta, hogy mikre nem szoktak figyelni az emberek, pedig azokra is van illemszabály. A legtöbb, amit felsorolt, tök fölösleges hülyeség volt, amire épeszű ember tényleg nem pazarol egy kósza gondolatot sem, mert abszolút semmi értelme. Meg is találtam: https://divany.hu/mindennapi/etkezes-etikett/

A "protokollszakértő" (IT oldalon ez így külön vicces) felháborodása elég szánalmas benne. 

Na lassuk:

Tudjuk-e, hogy mit diktál az etikett akkor, ha forró a leves, de mi enni szeretnénk?

Le kell baszni az asszonyt/mamat, hogy miert nem akkor szolt, hogy "kesz az ebed", amikor mar ehetore hult.

És vajon ismerjük-e a fogpiszkálásra vonatkozó illemszabályt?

Igen: nagyra nyitjuk a szankat, hogy nagyobb eselyunk legyen kihalaszni, es ha 10 sec alatt nem sikerul, felrakjuk a taskankat az asztalra, kivesszuk belole a mindig nalunk levo fogselymet es megcsinaljuk azzal, mikozben szidjuk a fogorvosunkat hangosan, hogy ez az egesz szar az o hibaja, hogy beleakadt.

Egyáltalán mihez kezdünk a kiskanállal, ha már nem keverjük vele tovább a kávét?

Ulve maradva a helyunkon egy jol begyakorolt mozdulattal megprobalunk harompontos kosarat dobni a konyhai csapba vele.

No és megfogjuk-e a csontos húst kézzel?

Sot, lebasszuk azt, aki kessel-villaval nyul hozza, es folyton lelki nyomast gyakorlunk azokra, akik nem szopkodjak le rola szurcsolgo hangot adva az utolso husdarabot is, hogy "otthagytad a legfinomabb reszet!"

protokollszakerto

Megmondjuk neki, hogy haszontalan szar munkat vegez, mikozben lehetne a tarsadalom hasznos tagja is.

kinek kell kilépnie először az étteremből

Ha az etterem egy pince, lepcson kell felfele menni, akkor a no megy elol, hogy a ferfi gyonyorkodhessen a fenekenek formajaban. Egyeb esetben az megy elol, aki fizetett.

Kezdetnek jo lesz? :)

( Nyosigomboc v | 2023. 06. 29., cs – 18:50 )

https://personalexcellence.co/blog/great-minds/

Igazabol helye van annak is, ha magadrol beszelsz (pl. ha valaki teged akar megismerni, vagy pl. allasinterjun a sajat projectjeidrol erdeklodnek), de ertelemszeru mertekkel. Amit pl. Instan latsz egyesektol, az ezt atlepi. Masokrol is beszelhetsz, szerintem ennek foleg akkor van helye, ha az esemenyek meg altalanosabb elmeletek kidolgozoirol akarsz beszelni (neha relevans). Neha az esemenyek is erdekesek.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( uid_17626 | 2023. 06. 29., cs – 19:28 )

Amikor valaki intelligens, annak van egy olyan mellékhatása, hogy nagy asszociációs háló alakult ki az emlékei között. Ebből adódik, hogy mindenről eszébe jut valami. Többnyire személyes. A hülyéket ez zavarja. 

( lcsaszar v | 2023. 06. 29., cs – 20:06 )

Ez a probléma meg hogy jött elő?

Valami olyasmire tippelek, hogy valami ilyesmit a lelkere vehetett a kollega:

https://hup.hu/node/133829

Bizonytalan, magaban ketelkedo tipusu embert vadolgatjak toxikus emberek mindenfelevel, es nem dont ugy idoben, hogy megiszik par sort azokkal, akik nem voltak toxikusak az eleteben. Bonusz, ha mar nem olyan konnyu meginni azokkal egy sort, mert "lekolykedztek" harmincas-negyvenes eveikben, mikozben az illeto oly maganyos, hogy sajat elbukott korabbi kapcsolatait elemzi.

Van olyan ismerosom, akinel ez odaig fajult, hogy harmincas eveiben talalt uj 19 eves koruli baratokat, es furcsa mod ez neki egy mukodo kiut volt.

Szerencsére nem annyira komoly, mint ahogy carlcolt tippelte felettem :)

Már korábban is észrevettem, hogy nagyon sok anekdotával élek ("folyamatosan" "magamról" beszélek), szóval tudatában vagyok ennek. Valószínüleg Oregonnak igaza van, tényleg baromi sokat asszociálok. Múltbeli, velem történt esetekre _is_. Nem mintha bárki is szóvá tette volna, hogy bánja (talán 1-2 esettől eltekintve 10 éves távlatban).

Mindenestre tudatában vagyok annak, hogy sok embernek nem fekszik ez a stílus, és mivel (ugyan, ez a HUP-on nem feltétlenül látszik, de) viszonylag empatikus vagyok, ezért próbálom kicsit visszafogni magam ebből a szempontból (is).

Szóval tegnap (szerdán) egyik havernál voltunk, összesen hárman. Én egyedül élek és nincs kapcsolatom jelenleg, nem mellesleg otthonról dolgozok, ezért kevés kommunikációs lehetőségem van másokkal (a HUP-os flame-elésen kívül), szóval mikor alkalmam van rá, akkor szokásom egy jó ideig csak beszélni (hallgatni is szoktam). (Mondjuk sokan szeretik a történeteimet és az előadás módomat. Erre is van egy sztorim, de nem akarom szanaszét asszociálni a hozzászólást :))

Na, ugye ott vagyunk a havernál, én mesélem már a 4. asszociációs szintről a történetemet (Hofi jut eszembe erről), mikor az egyik haver szól (témába vágóan), hogy mit kéne kipróbálnom...

Aszondja: "például csendben maradni".

Ez egy külön sztori, de elmagyaráztam neki, hogy fogalmam sincs, hogy most komolyan beszél-e, vagy szarkasztikusan, mert el tudom képzelni mindkettőt*; nem mellesleg

  1. még mindig én beszéltem, folyamatosan
  2. azért van egy általánosan nyugodt, laza, "leszarom" attitűd körülöttem, mert ha bármi negatívat hallok, akkor általában azt feltételezem, hogy a másik csak szarkasztikus volt, szóval nem kapom fel a vizet. Még akár el is viccelődök velük. A másik védelmi vonal a "ki a faszom vagy te, hogy érdekeljen a véleményed", és a kettő együtt elég jól működik :)

Mindenesetre a lényeg az, hogy mondtam nekik, hogy "Most miről beszéljek? Magamat ismerem (és nem mellesleg, egész jó sztoriaim vannak), másokat nem annyira. De ha magamról beszélek, akkor nárcisztikusnak tartanak az emberek. Viszont, ha másokról, akkor meg pletykásnak...?! Hát hogy van ez?!" :D.

Szóval innen származik a topic ötlete.

----

Amúgy, valószínüleg még nem tűnt fel az embereknek, de elkezdtem egy "Érdekes, hogy..." blog sorozatot, ahol felteszem a kérdést, ami épp foglalkoztat, és úgy gondolom, hogy másoknak is érdekes lehet.

----

*: nem, nem "spektrum" dolog. Tényleg el tudom képzelni, hogy miért mondaná komolyan, de ugyanakkor azt is tudom, hogy milyen a brit humor, meg úgy általában (valamilyen szinten magamból kiindulva) a sit-comokon felnőtt generáció kommunikációja/humora (már ez a téma megérne egy külön topicot), meg ugye én is szeretek (komoly arccal, vagy hamiskás fél-mosollyal) szarkasztikus lenni, szóval... nem egyszerű eldönteni, hogy mikor komoly, és mikor szarkasztikus valaki :)

----

Szerk: ja, és carlcolt utolsó mondatára reagálván: konkrétan én voltam a legfiatalabb a társaságban :)

:)

Van egy provokativ stilusom, amivel felgyorsitva ki tudom hozni az igazsagot. Elso kezbol kaptad meg, bocsi. :)

Az a szemet dolog, hogy elvezem is. :) Nem, ettol meg nem vagyok narcisztikus. Csak turelmetlen es megoldascentrikus. Viszont ennyire is veszem komolyan, jot mosolygok amikor egy ilyen alatt "tevedek". :)

Oregon asszociacios mondata fentebb viszont engem is marhara elgondolkodtatott. Hasonlo recent megfigyelesem, hogy mennyire teves sztereotipia, hogy az okos ember introvertalt szokott lenni. Pedig a legtobb ertelmes ember ismerosom a tobbi ertelmes ember kozeleben extrovertalt. Akkor lesznek introvertaltak es akar orakig csendesek, ha szogegyszeru itelkezos hulyekkel vannak korulveve, akik folyton valosagshowkrol beszelnek es celebek parkapcsolatait elemzik buta szogegyszeru eloiteleteik alapjan.

Random "hogy jon ez ide?" asszociacio: elted mar at azt, hogy 10+ fo volt az etterem asztalan veled egy tarsasagban es kaptatok egy nagy szamlat es nem birtad nezni, ahogy mindenki lassan szamolgatja ki a sajat fogyasztasat meg kerdezgeti par "elre allni vagyo" a masiket?

En tobbszor is, es ez odaig fajult, hogy ha atlep egy kritikus meretet az asztaltarsasag (kelloen nagy ahhoz, hogy ne "koronkent hivjuk meg egymast"), akkor figyelem, sot, akar note-ba felirom mit fogyasztottam mennyiert, es az osszeg +20-30%-ot (kerekre kerekitve) berakom az asztal kozepere mielott a szamla egyaltalan megerkezik. Onnantol en csak nezem a musort. Mosolyogva. Barki rakerdez az en fogyasztas-rendezes aranyomra, automatikusan vesztett. :) Egyszeru elozmeny: rakerdeztek, hogy en mit meg hogy fogyasztottam es rendeztem vagy 4x elakadva es vegig se vartak, mert rajtam kivul 2 masik embertol is vartak a valaszt parhuzamosan: meguntam ezt a kaoszt.

Tovabb megyek: ez a keves ok egyike, ami miatt szokott nalam lenni keszpenz. Mondjuk ott delolaszban neked ez mas szitu, ott kell a keszpenz es kesz, de UK az kb. kozel cashless.

Nekem az olasz megoldás tetszik. Elosztják a számlát azzal a számmal, ahányan vannak. Ha a párokon kívül vannak szingli csajok is, akkor azt  is elosztják a pasik egymás között. Aki azt nézegeti ki mit evett, az nem barát, azzal kár elmenni bárhová. Persze erre a módszerre volt amikor rábasztam, mert nem voltam éhes, így kb 10e fogyasztásra 70e-t dobtam  be. A szabályok ismertek voltak nekem is: vacsorázni megyünk, ahol egyenlő részekre lesz elosztva a számla.

Aki a számlát nézegeti az ne menjen társasággal vacsorázni. Egyen, majd találkozzon az ismerőseivel valahol a természetben. Ha belegondolsz ez a számlanézegetős viselkedés kurvára sértő.

Egyedüli vagyok a kp-vel itt Leccében. Már én sem használok, de most véletlenül két felújításnyi kp-n ülök, mert a végén utaltam és akikkel küldtem pénzt, nem tudták végül lehozni. 

Az olasz modszer nekem is tetszik, de altalaban nem ott vagyunk. Jobb helyeken le is kerekitik, hogy kerekre oszthato legyen, mondhatni "2-3-4% csoportos kedvezmeny". Sokszor eszebe jut a csapatnak is, hogy "hasznalhattunk volna olasz modszert" - mikor a szegeny pincer mar 4 emberen atment a kartyaterminaljaval...

Ilyenek miatt alakult ki ez a keszpenz berakos modszerem.

Meg altalaban megiszok jobb whisky-ket, amiket nem akarok a tobbieken elosztva behajtani. Meg nem akarok azert nemsteaket kerni mert akkor a tobbiek fizetik a tobbletet. Aztan ott is egyik reszcsapat proseccot harmadol, masik draga bort felez, harmadik olcso bort negyedel, stb...

Ha belegondolsz ez a számlanézegetős viselkedés kurvára sértő.

Az egyik barátomnak van egy egészen furcsa szokása. Rendszeresen (~negyedévente) szoktunk tartani egy kis összejövetelt. Ilyenkor amikor találkozunk a vonatnál, bemegyünk a Tescoba ellátmányt venni. A fogyasztásunk, ízlésünk évek óta nem változik, ugyanaz kerül a kosárba. Én már évek óta nem KP-zek sehol, nincs is nálam. Annál nincs kínosabb, mint amikor már a kasszánál nekiáll bogarászni a végösszeg felét (~6k HUF). Hiába mondom neki, hogy majd legközelebb ő fizet / vica versa.

A múltkor voltunk egy vidéki túrán, hazafele menet pedig megálltunk egy útszéli büfénél inni egy KV-t meg harapni valamit.  A büfés néni kérdezte hogy egyben vagy külön fizetünk. Én egyből rávágtam, hogy egyben és adtam is a kártyát. Megittuk a KV-t, megettük a kolbászt és a barátom azt mondta, hogy "Köszönöm a meghívást".  Meglepett a dolog, mert mindig fillérbaszósat játszik.

Másnap elmentünk lőtérre. A lőtér úgy működik, hogy kiválasztod a fegyvert, a lőteres a kezedbe nyom egy doboz lőszert (50db) és mehetsz isten hírével. Ha meguntad visszaviszed a maradékot és akkor kell fizetni a ténylegesen ellőtt darab után.  Mivel a saját pisztolyával is lőttünk, így kellett egy doboz 9x19 pluszban. Ellőttem belőle talán 15 darabot. Végeztünk a lövészettel, pakolunk vissza, jön az elszámolás. Kérdezgeti a lőteres, hogy miből mennyi fogyott, mondom a 15 pisztoly lőszert. Erre barátom azt mondja, hogy "azt elviszem", lőteres be is írta a teljes dobozt. Itt még semmi gond nem lenne, gondoltam majd legközelebbre készül már előre. Csak hát az elszámolás megint elmaradt.

Tudom, hogy nem akar lehúzni de érdekes módon amikor én nem fizetek ki neki valamit egyből, akkor az mindig fel van hánytorgatva, de ha fordítva történik, akkor "zsidóság" részemről ezt felhozni.

1904.04.08.
RIP Jákub.
neut @

Ez a jelenseg meg sertobb, mint a szamlanezegetes. Es a szamlanezegetessel azert sertegetnek, hogy az ilyen helyzeteket elkeruljek. Altalaban hasonlobol adodo PTSD megismetlodesenek megelozese ez a szamolgatas, es ezert talaltam ki a magam reszerol erre egy mosolygos, kivulrol nezos modszert.

Onmagaban onerzetesse valni, amikor szoba kerul a penz serto. Persze van, amikor sertodve erdemes alkudni. De a baratsag ne ilyen legyen mar, ezt meg kene hagyni munkaidore. Mert ez olyan, mint ha szombaton is dolgoznal, sot a "baratodat" is szombati munkavegzesre kenyszeritened.

(Random asszociacio: Brian eleteben amikor surgosen kellett a ruhadarab a piacterrol es az eladot megsertette a vevo, amiert nem alkudott belole)

Amugy az ilyen ember ha valaminek oda akarja adni a felet, csak szimplan fogadd el, ne vitatkozz. Azert csinalja igy, mert mar sok emberrel veszett ossze penzen (ugy tunik, tobbnyire sajat hibajabol). Erezteti, hogy te rosszkor hozod szoba a penzt, legyel te a rugalmas, fogadd el, amikor o bogarassza ki es o hozza szoba mivel tartozik. Aztan eldontod, hogy akarsz-e vele legkozelebb talalkozni, vagy a loteri kutyat sem erdekli az illeto. (ba-dum-tss)

Egyetértek.

Már megfogadtam, hogy vele nem fogok semmi közös bizniszt csinálni, pontosan azért, mert kicsinyes pénzügyi téren. A csúcs az volt, amikor átküldött egy linket, hogy "Nézd, eladó egy XY". Nem foglalkoztam vele, mivel nem volt szükségem az XY-ra. Következő héten lebaszott, hogy miért nem vettem meg, és hogy már bánja azt is, hogy átküldte a linket, mert ő megvette volna. Oké bro.

 

Azert csinalja igy, mert mar sok emberrel veszett ossze penzen (ugy tunik, tobbnyire sajat hibajabol).

Ezt el tudom képzelni, ugyanis ő az a fajta, aki házvásárláshoz még az önerőt is rokonoktól kalapozta össze. De hát a(z előrehozott) fogyasztás kell, ha ház kell, akkor ház kell, pont. és közben meg hót' komoly arccal ajánlgatja nekem a szomszédban eladó házat 62M HUF-ért, hogy vegyem meg.

1904.04.08.
RIP Jákub.
neut @

Tudom, hogy nem akar lehúzni de érdekes módon amikor én nem fizetek ki neki valamit egyből, akkor az mindig fel van hánytorgatva, de ha fordítva történik, akkor "zsidóság" részemről ezt felhozni.

Meg kell valogatni a barataidat, az ilyen csak eloskodo.

Nekem is vannak nalam joval csorobb haverjaim, de sosincs ilyen issue, akkor ugy valasztunk programot, hogy mindenkinek beleferjen. Az is ugyanolyan megalazo lenne, ha mondanam, hogy akkor menjunk a draga helyre, majd kifizetem helyetted.

Nem tudom, hogy sértő-e, de engem egy kicsit irritál. Általában nem olyan társaságba járok, ahol a fogukhoz verik a garast. Ha másfélszer annyit hagyok ott, mint amennyit fogyasztottam, hát legyen, a társaságért és a gasztronómiai élményért mentem, meg sosem eszméletlen drága étterembe járunk. De van a Tesco kuponokat számolgató embertípus, gondolom nekik a filléreskedés külön élvezet a desszert után. Vagy csak túl németek és nem tudják elengedni a gyeplőt.

Nekem az olasz megoldás tetszik. Elosztják a számlát azzal a számmal, ahányan vannak. Ha a párokon kívül vannak szingli csajok is, akkor azt  is elosztják a pasik egymás között. 

Ez kiraly. Kivancsi lennek, mit szolnanak itthon, ha megprobalnek az ismerosi korben egy ilyet elsutni.

Aki azt nézegeti ki mit evett, az nem barát, azzal kár elmenni bárhová.

+1

Szerintem ez csak simán orális fixáció + egzisztenciális szükséglet (bár fogalmam sincs mit mondana erről egy pszichológus). Gyerekként több cicire vágytál, valamint feltehetőleg nem te voltál az első szülött gyerek a családban, emiatt vagy alapból kevesebb figyelmet kaptál, mint amennyit igényeltél volna, plusz IQ.  Baráti társaságban magam is hajlok így viselkedni. Szórakoztatónak tartom magam, önmagamat mindenképp szórakoztatom. Rémunalmas társaságban erősebben viselkedem így. Ekkor azt látom, hogy igazából kurvára nem érdekel a másik, de ha már így alakult, akkor jól akarom érezni magam. Emiatt,ha egy-egy ilyen esemény után ezt veszem magamon észre, ami engem is leszív, akkor azt a társaságot  a jövőben kerülöm, mert biztos nem ad semmit, csak elvesz tőlem, minimum az időm (summa idő = élet). 
A munkában nem csinálom ezt kivéve, ha a hivatalos beszélgetés átalakul informálissá, de akkor partner ebben a másik fél is, ő is asszociálgat rendesen. 

( rpsoft v | 2023. 06. 30., p – 21:25 )

"Great minds discuss ideas, average minds discuss events, small minds discuss people." -- Eleanor Roosevelt