THM

Ezt az oldalt mindenkinek el kéne olvasnia, aki kapcsolatba kerül hitelfelvétel témával: https://hu.wikipedia.org/wiki/Teljes_hiteldíj_mutató

De matekórán is tanítható lenne. Főleg az alul látható példa táblázat tanulságos. Hogy ha valaki egy ilyen számot lát, hogy THM: 13%, akkor ne gondolja, hogy ebből nem sülhet ki jó magas (akár 66%) tényleges ár.

( Friczy v | 2023. 04. 14., p – 13:47 )

Általános iskolai anyag a kamatszámítás. Az én időmben legalábbis az volt. Ahogy a mértani sorozat is, márpedig a kamat nem más, mint egy mértani sorozat, ahol a haladvány 1 + a százalék. Azt is kiszámoltuk, hogy az 5 %-os kamat kb. 12 év után duplázza meg a tőkét.

Ma már prompt engineer-eket képeznek az AI-hoz. Se tanárra, se tanulóra nem lesz szükség. Az AI betanítja majd a prompt engineer-eket, akik majd kérdéseket írnak az AI-nek. A végén a prompt engineer-re sem lesz szükség. Akkor fog elgondolkodni az AI, hogy milyen energiaforrást tudna felhasználni és ami az, ami gátolhatja, akadályozhatja a fejlődését.

Kiderül, hogy azok, akik korábban prompt engineer-ek voltak, párhuzamosan kötve jók elemnek.

trey @ gépház

( khiraly | 2023. 04. 14., p – 14:01 )

Az en fejemben a THM az, hogyha adnak nekem 1 millat, es masnap visszakerik, akkor mennyit kellene visszaadni. Ha igy tekintesz ra akkor nem losz nagyon melle.

 

A wikipedias peldaban, amikor adnak 20 evre 5.75%-os THM-re 10 millat, es 16.6-ot kernek a vegere vissza, az csak annyit jelent, hogy 20 ev alatt ennyit fog szerintuk bukni a penz.  Egyebkent 575eFt-ot kernenek masnap vissza pluszban.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( sinexton | 2023. 04. 14., p – 14:18 )

Szerkesztve: 2023. 04. 14., p – 21:28

Ha jól értem, akkor a kulcsmondat a wiki infó alapján az "egy év alatt". Tehát a THM-et éves kamatként állapítják meg. Ha jól gondolom, akkor ha "k" a kamat százalékban, akkor "n" év alatt

( k/100 + 1 )^n * 100 - 100

százalékot kell visszafizetni pluszban. Például 13% kamatnál 5 év alatt

( 13/100 + 1 )^5 * 100 - 100 = 84.24%

kell visszafizetni. Javítson ki valaki ha nem így van.

Szerk.: nem számolható ilyen egyszerűen ahogy látom.

Hogy kapcsolódik a válaszod matematikailag az indító topic-hoz? Le tudnád vezetni? Köszi.

Kiegészítés: Úgy értelmezem a topic nyitó kérdését (amit nagyon hasznosnak vélek), hogy ha csak a THM-et és a tervezett idő hosszt ismerjük, akkor vajon milyen számítással tudjuk minél egyszerűbben és minél jobban meghatározni, hogy vajon a lejárat végén mekkora plusz összeget fizetünk vissza. Ennek fényében tudsz-e levezetést adni?

Szerintem önmagában ez nem hasznos. 

  • Nem számol a hitel alternatívaköltségével. Például első lakáshitelnél a hitel ára nem a kamat, hanem gyakorlatialg a kamat mínusz a bérleti díj, amit fizetnél valakinek. (Közgazdaságtanilag persze ez is még csak kettes alá, de a lényeg talán érthető.)
  • Ha most felveszel 10 millió forintot húsz évre, és 15 milliót fizetsz vissza, legyél tisztában vele, hogy az a +5 millió messze nem ugyanannyit ér, mint ma. Ezeket mindig kihagyják a jaj mennyit kell visszafizetni néphergelésből. :)

Nem értem, mi a kérdés.

"ha csak a THM-et és a tervezett idő hosszt ismerjük, akkor vajon milyen számítással tudjuk..." - erre írtam, hogy ez nem hasznos, ugyanis ha véletlenül mindent tudnánk a hitelről (de csak arról), annyi információból akkor sem tudnánk megmondani, hogy érdemes-e felvenni azt a hitelt. Az elmúlt egy évben rengeteget foglalkoztam projektfinanszírozások tervezésével, a "mennyit kell visszafizetni?" kérdés mellett tucatszámmal vannak érdekesebbek és relevánsabbak.

( sunmao v | 2023. 04. 14., p – 14:42 )

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy bár mindig a hosszú futamidőt ajánlják (a bank azzal jár jobban), hosszú távon több pénz marad a zsebünkben, ha a lehető legalacsonyabb futamidő mellett elérhető (és számunkra elfogadható!) legmagasabb törlesztőrészletet választjuk. A táblázat utolsó két sora teszi ezt egyértelművé: 10 helyett 20 éves futamidőnél (változatlan egyéb feltételek mellett) a törlesztő ~40%-kal alacsonyabb, ami első hangzásra jónak tűnhet, de ezzel együtt a hitel effektív ára több, mint duplájára nő!

 

Szuper konzekvenciat sikerult levonni a vegere... :D

Általában nem. A kölcsön kamata jellemzően jegybanki kamat felett van, míg az elérhető alternatív hozam többnyire alatta. Nagyobb kölcsön és viszonylag magas törlesztőrészlet esetén további kockázat a feltételek esetleges megváltozása (akár a jövedelem lecsökkenése, akár a költség - ez esetben kamat - megemekedése). Ha a kockázatot beárazzuk, akkor ez tovább növeli a hitelköltséget.

Nyilván támogatott és emiatt alacsonyabb kamatú hitelnél nem feltétlenül igaz, de általános helyzetről volt szó.

( trey | 2023. 04. 15., szo – 12:20 )

Ezt az oldalt mindenkinek el kéne olvasnia,

Aki hitelt vesz fel. 

trey @ gépház

( asch v | 2023. 04. 15., szo – 14:17 )

Aki viszont a világ működését is érteni akarja, az először gondoljon bele a Jézus tálentumos sztoriba: kábe az a sztori ha valaki kamatos kamatra bérbeadta Jézus korában a tálentumát, akkor mára a Föld tömegénél több aranyat ér.

Következő fokozat a "Pénz, mint adósság" című videó: https://www.youtube.com/watch?v=SutYOjlW7cY

"Egy zseniális videó a pénzről. Elengedhetetlen annak megértéséhez, hogy mi folyik körülöttünk; hogy miért érezzük magunkat rabszolgának, és hogy miért tartunk az összeomlás felé. Készítette: EzVanKiadó

A videó szétoszlatja azt a gyakori tévhitet, miszerint a pénzt az állam teremti (egykor így volt), és bemutatja, hogyan teremtik ma a bankok a pénzt a semmiből. Megérteti, miért csalás a kamat, és hogy miért összeegyeztethetetlen a részleges fedezetű bankrendszer a fenntarthatósággal.

Szemléletes illusztrációkkal, politikusok és bankárok idézeteivel érteti meg, hogyan jutott el odáig az emberiség, hogy a politikát és az életünket a bankszövetségek, a világbank, az IMF és a BIS irányítják. Minthogy ez a pénzrendszer eredendően fenntarthatatlan, így elkerülhetetlenül összeomlik, ajánlanak számunkra pár lehetőséget arra, hogyan függetlenedhetünk tőle (pl. kamatmentes helyi pénzek)."

Még ez sem a "final red pill", de jó kiindulás a további kutatáshoz. Jó szórakozást!

Az nem. Az alap kérdés az, hogy a pénz teremtésekor valóban a semmiből keletkezik-e a pénz, amit aztán kamatra adnak kölcsön. Erre minden közgazdász ismerősöm rávágta, hogy hülyeség, viszont utána egyik sem tudta elmagyarázni, hogy akkor valójában miből keletkezik a pénz, amit aztán kamatra adnak kölcsön. Ameddig nem értem meg, hogy hogy van ez _valójában_ azok szerint akik szerint nem így, addig elhiszem, hogy a pénzt a semmiből "teremtik", és arra szednek kamatot. Ami viszont már valóban csalás etikai értelemben. A törvény betűje szerint persze legális, éppen ez a felháborító benne.

Kezdetben (mármint a pénz megjelenésekor) maga a pénz hordozta az értéket. Itt az arany- és ezüstpénzekre gondolok.

Aztán jöttek a bankjegyek, amiket kezdetben bármikor be lehetett váltani aranypénzre, ezért fogadták el. Aztán ez a bizalom megmaradt, de a fedezet eltűnt mögüle. Ma már csak azért van értéke, mert mindenki elfogadja, hogy van.

A modern korban pedig már erre sincs szükség, elég pár byte a bank szerverén, azt is mindenki elfogadja, mint értéket vagy adósságot. Persze ezt még egyszerűbb manipulálni, mint a papírpénzt.

Szerintem ezért van az, hogy a munkának, a javaknak és a pénznek nincs már egyértelmű köze egymáshoz, aki megteheti, tetszőleges viszonyt ki tud kényszeríteni ezek között.

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

És az aranyat meg tudtad enni? Tudtál benne lakni? Magadra tudtad húzni, ha fáztál? Szerszámként tudtad használni, hogy értéket teremts? Ja, hogy abban bíztál, hogy el tudod bármikor cserélni olyasmire, amire szükséged van - legyen az termék vagy szolgáltatás.
A tíz legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országnak összesen közel 24000 tonna tartaléka van (a lista többi tagjának összesen ~8100tonna) miközben az éves termelés ~2000tonna körül mozog, aminek közel az ötödét Kína adja - Kína a top10-ben 2011 tonnával a 6. helyen szerepel. El lehet gondolkozni azon, hogy mi lenne, ha az arany lenne az általános értékmérő, mennyiben változna a jelenlegi helyzet?

https://hu.tradingeconomics.com/country-list/gold-reserves

A pénz egy része mögött az a várakozás van, hogy azért cserébe értéket fog valaki teremteni. Ahogy a megtakarításod, lett légyen állampapír, számlapénz, vagy épp arany(!) is egy várakozást testesít meg: azt, hogy x idő elteltével ezekért cserébe számodra értéket jelentő dolgokat kapsz, amit akkor és ott valaki megtermel/megteremt. Például a pénzedért vehetsz majd kenyeret.  Azért a pénzért, amit amiatt kaptál, mert értéket teremtettél másnak, akár azzal, hogy előállítottál egy terméket, akár azzal, hogy szolgáltatást nyújtottál neki, akár azzal(!) hogy az ő értékteremtését segítetted azzal, hogy kölcsönadtad neki a birtokodban lévő pénzt.
A kamat nem ördögtől való, hiszen a pénz nem csak értékmérő, hanem áru is: ugyanúgy kölcsönadható, mint a fűnyíró, amiért mondjuk a szomszédod ad neked egy palack bort. A pénzedért meg ad egy kisebb mennyiségű pénzt. Persze kérhetnéd a pénzed árát x palack borban vagy gombóc fagylaltban is, de jellemzően a pénz áraként pénzt szokás kérni.
 

( gyuri23 | 2023. 04. 16., v – 08:49 )

Szerkesztve: 2023. 04. 16., v – 08:53

Igen érdekes és tanulságos. Lassan kiderül, hogy hosszútávon melyik "modell" működik jobban. Mindenesetre a nyugat a giga gazdasági és technikai fölényével sem tud fogás találni az iszlámon, és ők szaporodnak náluk, nem pedig fordítva. Ebből is látszik, hogy az igazi hatalom az elme birtoklása, ott viszont végünk.

https://ado.hu/ado/iszlam-penzugyek-kolcson-kamat-uzsora-orokles-4-resz/

  • Idő, vagy levegő eladása. Az iszlámban minden kereskedelmi szerződésnek kell, hogy legyen tárgya. Ha kölcsön adom a pénzemet valakinek egy időre és a lejárat után visszakérem a pénzemet, plusz kamatot, akkor mi volt az eladás tárgya? Ebben az esetben az időt, vagy levegőt adtam el, ami nem az enyém. Ez HARAM.
  • A pénznek magának az eladása. A pénz az áru, vagy szolgáltatás jelképe. A valós kereskedelemben valós árukat és szolgáltatásokat adunk-veszünk. Ha valaki jelképeket árul csak azért, hogy manipulálja a piacot, bűnt követ el.
  • Az uzsora, vagy kamat krematisztika, ahol »pénz csinál pénzt« és nem az áru, vagy szolgáltatás csinál pénzt. Ez spekuláció.”
  • Modern kifejezésekkel: az iszlám nem fogadja el a pénz időértékét, és az infláció kamatszedéssel való kompenzálását sem.
  • Az uzsora, a kamat szedése az egyetlen olyan tiltott gazdasági tevékenység, amelyért Allah és küldötte akár háborút is indíthat.

HARAM: tiltott
HALAL: hitelveknek megfelelőek

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

De van, mert van tárgya a szerződésnek.

Az iszlám jog szerint két elfogadható módja van az ingatlanfinanszírozásnak, amely így iszlám jelzálogfinanszírozásnak tekinthető. Az Ijara módszer alapvetően egy hosszú távú visszlízing megegyezés. A szolgáltató (bérbeadó) megvásárolja az ingatlant, jogos tulajdonosává válik, ezután bérleti szerződést köt a fogyasztóval, hogy bérbe adja neki az ingatlant egy meghatározott időszakra, mely általában 25 éves időtartamot jelent. Ebben az időszakban, a fogyasztó rendszeres kifizetéseket biztosít a szolgáltatónak, amely részben a bérleti díjat, és részben az ingatlan vásárlási díját foglalja magában. A meghatározott időszak végén, amikor az összes kifizetés megtörtént, a fogyasztó kapja meg az ingatlan tulajdonjogát.

A másik módszer, az úgynevezett Murabaha, amely során a szolgáltató megvásárolja az ingatlant, és azonnal eladja azt, a fogyasztó pedig az eredeti árat és az egyeztetett haszonkulcsot fizeti cserébe. A fogyasztó fizeti a magasabb árat a halasztott fizetés alapján, összhangban a rögzített törlesztési menetrenddel, és a visszafizetés biztonságának garantálása érdekében, a szolgáltató kapja az első díjat az ingatlannal kapcsolatban.

https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1139821

Ha érdekel ez is érdekes cikk: https://www.portfolio.hu/bank/20211003/parhuzamos-penzugyi-rendszer-epu…

Én nem vagyok iszlám hitű, de a saría egyes részei nagyságrendekkel emberségesebbek, mint a "civilizált" nyugat rablókapitalizmusa...

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Az van, hogy ez az egész islamic banking egy nagyon romantikusan hangzó, előremutató valami, amíg el nem olvasol egy szerződéstervezetet, amiben echte ugyanaz van, mint amit a nyugati világ csinál, csak szebben megfogalmazva. A szó amit kerestek, a lízing. :)

you make monthly payments that are part rent and part capital to finance your final purchase  <-- lízing

your sharia-compliant provider buys the property and sells it to you at a marked-up price, which you pay in monthly instalments <-- jelzáloghitel

Nahát! :D

Nem vagyunk helyben, mert óriási a különbség. Vedd le szemellenződ és fuss neki még egyszer, miután picit tájékozódtál.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Mutass egy iszlám hitelkárosult példát, mint nálunk a chf beborulás. Na ez a különbség.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Erről beszélek, ilyen az iszlám szerint nem lehet, a nyugati rablóbandák viszont simán meg megoldják, mert itt a társadalomnak nincs szellemi, szakrális tartása. Meg a "felvették a hitelt" is körbe kénbe járnod egy kicsit, meg az is, hogy a bankon belül mi is történt valójában a cfh hitel felvételekor. Tudom, hogy egy nyugati pénzisten hívőnek ez érthetetlen, értelmezhetetlen és istenkáromlás, de a pénzzel pénz keresés az HARAM, azaz bűn.
Nem csak az iszlám szerint, szerintem is...

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Miért te csakúgy odaadnád a saját pénzed másnak? Mennyivel szimpatikusabb a semmiből pénzt "csinálni" és a semmivel pénzt keresni. Pár barátom szórakozott azzal, hogy lombard hitelt tett magasabb kamatozású államkötvénybe és azon nyerészkedett. És csodálkozunk a pénzügyi válságokon.
Teljesen torz a pénzhez való kapcsolata a nyugatnak és ez hosszú távon összedönti a társadalmat. A valódi értékeket már alig látja valaki.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Hát ez is egyfajta életszemlélet, egy szint, ráadásul a többségi és ez nem valamiféle ítélet akar lenni. Kevés Sziddhártha meg Jézus, vagy hogy a témánál maradjuk Mózes járt közöttünk. Isszuk is a levét rendesen...

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Hát a világ egyik legnehezebb és veszélyesebb dolga a saját nézőpontom kívülről szemlélése, mert könnyen áldozatul esik az ego :D

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Ez megint csak levegőbe beszélés. Meg sem akarsz próbálni valami egzaktabb választ adni a kérdésemre? :)

Van egy cégem. Tavaly ilyenkor eladtam exportra 1000 db bizbaszt, egymillió euróért. Akkor ez ért 376 millió forintot. De nem költöttem el a pénzt, hanem beraktam IB bankszámlára 0% kamatra, mert a kamat ugye tilos. Fél évvel később kivettem a pénzt a bankból, de akkor vettem észre, hogy ez már 50 millió forinttal többet ér. Most mi legyen? Gyújtsak fel belőle 50 milliót?

Amúgy a kommentjeidből az jön le, hogy fogalmad sincs az IB gyakorlati oldaláról, csak megtetszett a koncepció. Ez amúgy nem feltétlenül baj, de érdemes lenne konkrét konstrukciókat is megnézned. Btw rengeteg angliai banknak van/volt IB szakosztálya, szóval az arab nyelvtudás hiánya nem akadály.

Iszlám bakrendszer

Sajnálom de nem fogok helyetted olvasni. Ott vannak a linkek, ha még jobban érdekel a google, ha meg egészen konkrét kérdésed van, keress fel egy iszlám bankot.

A kérdésed meg értelmetlen. Nem biszbaszt raktál a bankba hanem pénzt.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Hűbammeg, egy emzéperixkisszékhóember.cloudfront... satöbbi link... Ilyenre bocs, de még privát ablakban sem...

A kérdése értelmes, mert a pénz is áru. Jellemzően nem cipőt cserélnek tojásra meg húsra a piacon, hanem cipőt pénzre, pénzt meg tojásra meg húsra, de attól, hogy általános csereeszköz és értékmérő, még áru is.
Mint például az olaszoknál a sajt.

A "tilos a kamat" szép lózung, csak ha alaposan átgondolod, a kölcsön adott pénz hasznosításából eredő nyereség egy részére igényt tart az, aki kölcsön adta - hogy kamatnak, nyereségrészesedésnek, vagy épp mákostészta-költségnek nevezzük, gyakorlatilag mindegy.

A kérdése meg értelmes: berakott a bankba x _értéket_ megtestesítő valamit, majd visszakapott x+50M értéket megtestesítő valamit. Mit tegyen a +50M értékkel? Vagy ez rendben van?

De ez nem randomstring, de teljesen lényegtelen.

Te most gyakorlatilag azt mondod, hogy ha van az Amazonnál egy S3 bucketem, amit saját névvel, saját bankkártyával fizetek, az megbízhatatlan, de ha elé rakom valami anonim fiszemfaszom domain CNAME rekordját, akkor megbízható. Oké. :)

Látom nem megy le a torkodon, mert ez valamiféle pénzistenkáromlás nálad :D

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Egyszerűsítem a kérdést... Van x Ft-od, amiért ma vehetsz y darab bizbazt. Odaadod a pénzedet megőrzésre egy IB-nak, majd egy év múlva visszakapod, és meglepve tapasztalod, hogy y+5 darab bizbazt vehetsz a visszakapott pénzedből. Az értékkülönbözethez hogyan álljunk? Benzin, gyufa, felgyújtani, mert istenkáromlás?
Vagy van 1000Ft-od, amit odaadsz a szomszédodnak, hogy vegyen 1 kiló kenyeret, és majd megadja. Egy év múlva visszakapsz 1000Ft-ot, amiért tudsz venni 2/3 kiló kenyeret - azaz a kölcsönadott érték harmadát elvesztetted. Kérsz a szomszédtól értékkülönbözet (nem kamat!) címén 500 Ft-ot? vagy elfogadod így? Vagy azt mondod, hogy adsz neki egy kiló kenyér árát, és egy kiló kenyér árát kéred vissza? (azaz az általános értékmérő pénz helyett egy adott termék értékéhez kötöd a kölcsönt)
 

És ehhez mégis mi köze a banknak? A bank a példádban nem termelt a semmiből értéket, hanem a valódi létező (bizbaz) változott.

Az iszlám törekvés, hogy a semmi nem képvisel értéket, csak a valós dolgok, és a pénz csak a valós dolgokat képviseli. A pénz önmagában semmi, csak egy hit, hogy kapsz érte valamit olyantól aki szintén elhiszi, hogy ér valamit. Nem valós. Értéket teremteni szerintük és szerintem csak is, csak valamilyen valós dologgal lehet, ezért nem lehet elvileg pénzzel kereskedni. Ha pénzt adsz kölcsön és több pénzt akarsz vissza, te mit tettél érte, mit teremtettél. Semmit. Ezt próbálják megvalósítani több-kevesebb sikerrel.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Tehát ha egy kiló kenyeret adok kölcsön, és másfelet kapok vissza, az rendben van, ha 1000Ft-ot adok kölcsön, és 1500-at kapok vissza, az nincs rendben... Ha kölcsönadnak 100 petákot, akkor ugye 100 petákot kell visszafizetnem? Ja, hogy nem, hanem többet, csak épp a különbséget nem kamatnak hívják, mert az tilos... Aha.

Ha nem is akarod érteni azon nem tudok segíteni...

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Hitem? Meggyőzni? Annyit hoztam fel, hogy innen nézve megfontolandó az iszlám pénzhez való szellemi viszonya, ezt te érezted valamiféle sértésnek :D

Szerinted én egy IB vagyok? Kérj ajánlatot egytől és én is kíváncsian várom a választ :D

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

<Error>
<Code>AccessDenied</Code>
<Message>Access denied</Message>
</Error>

Ezzel aztán ki vagyok segítve! :D

A kérdésed meg értelmetlen. Nem biszbaszt raktál a bankba hanem pénzt.

Nem értelmetlen az, csak konstruktív érvelés helyett ködösítesz. Szerintem itt mindenkinél jobban ismerem az IB működését, megkockáztatom, hogy nálad is, csak amíg alapvető kérdésekre nem vagy hajlandó válaszolni, addig én sem tudom megcsillogtatni a tudásom. Pontosan képben vagyok, hogy pl. risk területen milyen problémák vannak vele a sajátos kiskapuk miatt, nem véletlenül volt már rá példa, hogy komplett IB üzletágakat zártak be a pékbe.

Én ezt befejeztem, mert olyan érzés, mintha a ChatGPT-vel beszélgetnék.

Ha kölcsön adom a pénzemet valakinek egy időre és a lejárat után visszakérem a pénzemet, plusz kamatot, akkor mi volt az eladás tárgya? Ebben az esetben az időt, vagy levegőt adtam el, ami nem az enyém.

Ha a "pénzemet" szó helyébe bármi kölcsönözhetőt írsz, akkor szerintem nincs (a "plusz kamat" ugye a bérleti díj lenne). Legalábbis a logika szerint, ha jól értem.

Az iszlámban infláció sincs? Ha ma adok neked ezer forintot, amiből veszel egy kiló kenyeret, akkor hiába adod vissza jövőre az ezrest, én abból már nem fogok tudni kenyeret venni. Vagy ezzel nem törődnek? Hogyhogy nem mennek csődbe ott a bankok? Ugye, nem az van, hogy kiskapukon keresztól azért mégiscsak van némi kompenzáció, csak mondjuk kamat helyett szolgáltatásközvetítési jutalék, transzferköltség, vagy éppen kényelmi díj a neve? :)

Off: a kényelmi díjon mindig fölidegelem magam. Ha online veszek jegyet koncertre vagy hasonló rendezvényre, az persze kényelmes, ezt értem. Közben az eladónak nem kell pénztárost fizetnie, helyiséget bérelnie, fűtenie, online pénztárgépet üzemeltetnie, és még sokminden mást sem kell csinálnia, tehát neki sokkal kényelmesebb, plusz nem keveset spórol rajta... amiért én fizetek. Most akkor hogy is van ez?

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

( szz v | 2023. 04. 19., sze – 11:44 )

Annyi megfontolandó mindenképp van ebben az iszlám bank témában, hogy valamiképp észlelik az emberek, hogy pusztán a pénz által mozgatott világ valahogy nem az igazi. Végtelennek tételezzük a természeti erőforrásokat, a gazdag gazdagodik, a szegény szegényedik. Hogy mi a megoldás, azt természetesen nem tudom én sem, de valami korlátozás-rendszer tényleg hiányzik. Az ideális lenne az igények önkéntes visszafogása, de ez a túlnyomó többség számára nem érték. Valami (pénzügyi/gazdasági) rendszeren belüli szabályozás lenne célravezető, amit a többség el tudna fogadni. Ilyesmikre gondolok, mint alapjövedelem, esetleg jövedelmi plafon... vagy bármi olyan, ami a nyers pénzvezérlést ellensúlyozza.

Az iszlámot nem gondolnám megoldásnak, de a dollár alapú nyugat, a FED által agyatlanul a semmiből teremtett pénzével már sokáig nem húzza, ez messziről is jól látszik. Ha majd összedől az egész és agyonvertük a bankárokat, lehet elemezni az iszlám hozzáállást, hogy a gyakorlatban mire mennek vele. Már ha addigra nem Allahu akbarral köszönünk reggel egymásnak :D

Viszont abban pesszimista vagyok, hogy a történelemben nem volt még egyszer sem példa, egy szar rendszer belátáson alapuló önmegváltozásának. Először össze kel dőlnie, hogy jöhessen az új és éppen dől...

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.