42 éve írta alá a Microsoft az IBM-mel a DOS üzletet

Microsoft, Windows

1980. november 6-án a Microsoft egy később történelminek bizonyuló szerződést írt alá az IBM-mel, amelynek értelmében a Microsoft operációs rendszert biztosít az új IBM PC-hez, amely alapjaiban változtatta meg a személyi számítógép piacot:

IBM first approached Microsoft about its upcoming IBM Personal Computer (IBM PC) in July 1980, shortly after Gates's mother began working on United Way's executive board with IBM CEO John Opel.[27] On August 12, 1981, after negotiations with Digital Research failed, IBM awarded a contract to Microsoft to provide a version of the CP/M operating system, which was set to be used in the IBM PC. For this deal, Microsoft purchased a CP/M clone called 86-DOS from Tim Paterson of Seattle Computer Products for less than US$100,000, which IBM renamed to IBM PC DOS. The original CP/M was made by Gary Kildall of Digital Research, Inc. Due to potential copyright infringement problems with CP/M, IBM marketed both CP/M and PC DOS for US$240 and US$40, respectively, with PC DOS eventually becoming the standard because of its lower price.[28][29] Thirty-five of the company's 100 employees worked on the IBM project for more than a year. When the IBM PC debuted, Microsoft was the only company that offered operating system, programming language, and application software for the new computer.[27] The IBM PC DOS is also known as MS-DOS.

Ki is esett a gyeplő az IBM kezéből, amit a PS/2-vel se tudott visszaszerezni. Mire igazán fontos lett volna pl az MCA sebessége az alsóbb szegmensekben is, addigra már ott volt a VLB (meg előtte volt még valami EISA) és kopogtatott a PCI.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Nemcsak ezert volt konnyen masolhato, hanem mert az IBM elfelejtette/nem tartotta fontosnak szabadalmaztatni a design-t. Igy legalisan lehetett forgalmazni a klonokat, ill 3rd party bovitokartyakat. Gyakorlatilag a BIOS volt az egyetlen, amit nem volt szabad egy-az-egyben lemasolni, mert azt alapbol vedte szerzoi jog (mas kerdes, hogy olyan nagyon nem is volt erdemes, mert a klon BIOS-ok lenyegesen tobbet tudtak az eredetinel, 3rd party kartyakkal, diszkekkel kompatibilisebbek voltak).

Persze, hogyha az IBM kezdettol fogva zartan csinalta volna, mint ahogy kesobb a PS/2-t, akkor valoszinuleg ma az IBM PC is csak egy lenne a mar reg elfeledett korai otthoni szamitogepek kozul.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Amerikában, ahol a legfelsőbb bíróság döntése szerint "everything under the sun" szabadalmaztatható?!

Lássuk csak:

- milyen konkrét perifériák vannak az alapkonfigurációban (interrupt controller, dma, floppy controller, MDA display stb). Az utóbbi kettő már proprietary design tehát önmagában is levédhető.

- ezek milyen kötött címeken vannak

- milyen a kártyacsatlakozó (fizikai form factor + konkrét lábkiosztás)

- milyen a kártyák fizikai formátuma

- a gépház formaterve (korai taiwani klóngyártók ezt is egy az egyben másolták)

- BIOS hívások konkrét kiosztása

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Úgy tudom az "everything under the sun" koncepció egy évtizeddel később jött, de az IBM természetesen a korábbi paradigmák alapján is bőven szabadalmaztathatott volna számtalan megkerülhetetlen ötletet a PC körül. Nagyobb hiba, hogy a szoftvert kiadták a kezükből és nem maguk fejlesztettek rá OS-t. Tapasztalatuk bőven volt rá és úgy spóroltak volna bő két évtized szopást a PC világ felhasználóinak. 

Ennek semmi köze a témához. 1998: As noted 20 years ago by the Supreme Court in Diamond v. Chakrabarty, Congress stated its intent that patentable subject matter included "anything under the sun that is made by man" in the legislative history of the 1952 Patent Act.
The 1998 decision of the federal circuit in State Street Bank, which held a computerized business method to be patentable subject matter, should not have been surprising, especially since the U.S. Patent and Trademark Office decided two years earlier that it would not reject patent applications for being directed to business methods. In view of the relatively recent transformation of the Internet from a government-funded network used primarily for academic and research purposes to a commercial for-profit medium, it is also not surprising that Internet-related patents are just beginning to be issued.
https://www.wsj.com/articles/SB955672060257906780

PC-re Xenix letezett, ami Unix-like rendszer volt x86-ra portolva. De emlekeim szerint az is minimum 286-ot (PC/AT) igenyelt, ami viszonylag logikus kovetelmeny a protected mode miatt. (Bar a wikipedia oldal szerint az SCO adott ki belole PC/XT-re is portot 1983-ban).

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

PC-re nem csak Xenix volt, hanem SCO Unix is, de az utóbbi talán tényleg csak 32 bitesként létezett. De a Xenixből volt 16 bites is, ami futott 8088-as procin, annak nem kellett protected mode. Viszont úgy futott, hogy köszönet nem volt benne, kár, hogy nem találom már azt a videót, amin mutatják, hogy milyen gyalázatul fut. Állítólag nem csak a hardver volt a baj, hanem hogy elég rossz Unix átirat volt a Xenix, nem nagyon volt a hardverre rendesen optimalizálva, tele volt buggal, stb.. A MS-tól természetesen nem is vártunk mást.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Egyetértek. Mindkettőtökkel. Unix jobb lett volna, de abban igazad van, hogy XT-k gyengék voltak hozzá. Régebben volt fent a YouTube-on egy rövid klip, amelyik XT-n futtattak korabeli Xenixet. Rohadt lassan töltött, az egész 640 KB memóriát felfalta, annyira, hogy miután nagyon kínkeservesen felállt a rendszer, onnantól nem maradt szabad memória, hogy bármit is csináljon az ember a gépen, egy egyszerű ls meg hasonló parancs is percekig vergődött, mire lefutott. Mindennapokban ez minden lett volna, csak nem használható szint, mert már itt kiderült, hogy a 640 KB mindenkinek jelige BS (meg ez az 8086/8088-as 1 megás hardveres memóriakorlát túl jelentős). Nem véletlen, hogy a Minix és a Linux, meg a FOSS BSD-variánsok is a 90-es években jöttek ki, akkor voltak hozzájuk a PC-k elég erősek, 32 bit, multitasking és memory protection funkciók a prociban, FPU, pár megabájt RAM, nagyobb HDD-k, ezeken már elmentek az illető rendszerek. Később sokat dobott a témán az erősebb 486-osok, Pentiumok, az optikai lemezmeghajtók elterjedése és az internet hozzáférhetőbbé válása, onnantól lendült be az egész igazán.

Egyébként a MS meg a DOS térhódítása nem csak az IBM hibája volt, hanem a DR és Killdall hibája is, hogy a CP/M-et túl drágán adták, és lebecsülték a MS-ot, mint konkurenciát. Egyszerűen szűk látókör miatt nem ismerték fel, hogy ez az IBM PC-s lehetőség mennyire hatalmas ziccer lett volna nekik. A többi meg már történelem.

Egyébként meg a MS mindig is egy nagyon nyomi cég volt. Ami volt használható termékük, az mind nem a saját szellemi termékük volt. A DOS-t pl. Tim Patterson-től vették meg, aki a CP/M-et koppintotta (a CP/M meg a DEC RT11-et próbálta másolni), a Win 1-3 pedig az IBM-mel közös OS/2 fejlesztés eredményeként született, a Win NT-t DEC-esek írták, és ezekből élt a MS mindig is.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

nem csak az IBM hibája volt, hanem a DR és Killdall hibája is, hogy a CP/M-et túl drágán adták

Nekem az a verzioja van meg a sztorinak, hogy az IBM nem egyeztetett a DR-rel a CP/M arazasarol, teljes egeszeben sajat maga dontott a vegfelhasznaloi arkepzesrol. A visszaemlekezesek szerint Gary Killdall maga is megdobbent, mikor megprobalt utanamenni a gyenge eladasok okanak, es ekkor szembesult vele, hogy az IBM a CP/M-et 4-szeres 6-szoros listaaron kinalja a DOS-hoz kepest.

Egyszerűen szűk látókör miatt nem ismerték fel, hogy ez az IBM PC-s lehetőség mennyire hatalmas ziccer lett volna nekik.

Ebben nem vagyok teljesen biztos. A DR sok platformot tamogatott, az IBM PC is egy volt ezek kozul. Nem volt rosszabb a tamogatasa, mint barmi masnak. Szerintem ez egy sokkal eloremutatobb es szelesebb latokoru hozzaallas volt. A dolog hattereben inkabb az allhat, hogy az IBM-esek eppenhogy valami exkluzivat akartak a PC-re, ami nem kompatibilis semmi massal. Igy nincs direkt verseny a konkurens platformok kozott (az eredeti PC erosen tularazott volt a kortars hasonlo kepessegu gepekkel szemben), erosebb a vendor lock-in.

Arra mar nem emlekszem, hogy megprobaltak-e Gary-vel letargyalni, hogy dobja az osszes tobbi platform tamogatasat (es ezt Gary utasitotta vissza) vagy egyszeruen csak eleve masod-opcionak szerzodtek le a CP/M-re, ha esetleg az akkor meg "gyanus" startup Microsoft nem tudna szallitani. Ugyanugy, mint ahogy az Intel melle is leszerzodtek az AMD-vel second-source-nak a 8086-ra, emiatt lett az AMD-nek joga az Intel x86-os szabadalmaira.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Igen, pont ez írom én is, hogy eldöntötte saját hatáskörben, hogy drágán adja, és ez hibának bizonyult. Pedig a PC első évében, 1981-ben már látszott, hogy nagyon sikeres platform lesz, ha kell, áron alul kellett volna a CP/M-et adniuk, stratégiai lépésként, amíg nem szereznek dominanciát az x86-os világban. 8080 és Z80-as platformokon már domináns volt a CP/M ott annyit kért el érte, amennyit csak akart, de PC-n árversenyeznie kellett volna a MS-tal, alájuk mennie árban. Durván. Ne feledjük, hogy akkor még a MS is csak egy kisebb garázscég volt, nem volt nagy gigamulti, nem volt jelentős tőkéje.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Nem, mármint nem a DR döntötte el a CP/M árát, hanem az IBM. Egy bundle-ben adták a géppel. A DR hiába adta volna külön olcsóbban, a gépet valamelyik oprendszerrel szállította az IBM. Ha nem fizettél rá +200$-t a CP/M-ért az IBM-nek, akkor a DOS-t kaptad és a számlán 40$-al szerepelt. Persze utána vehettél cp/m-et is (csak pár floppyt kellett megvenni, telepíteni sem nagyon volt mit), de ezt már nagyon kevés ügyfél tette meg.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Akkor ezt rosszul tudom. Én azt olvastam, hogy a DR saját maga állapította meg az árat, és a befolyt összeg is nekik ment. Ebbe az IBM nem szólt bele, neki a lényeg annyi volt, hogy elérhető legyen még a gépre egy másik OS is a DOS-on kívül, nehogy valaki azért ne vegye meg a gépet, mert túlzottan korlátosnak érzi.

Nem kizárt azonban, hogy az IBM hibája volt mégis, ő szabta az árat, akkor meg genyóság. Azért is kár érte, mert a CP/M-ben is iszonyat nagy potenciál volt még akkor, más platformokon nagyon népszerű volt, céges világban ismert.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Osztán mégis megtették. :-D

Rádásul a Microsoft. :-DD

Kicsi később...

Microsoft chairman Bill Gates said at Unix Expo in 1996 that, for a long time, Microsoft had the highest-volume AT&T Unix license.

Vannak döbbenetes dolgok! Sőt!

 Microsoft, which expected that UNIX would be its operating system of the future when personal computers became powerful enough, purchased a license for Version 7 UNIX from AT&T in 1978, and announced on August 25, 1980, that it would make the software available for the 16-bit microcomputer market. Because Microsoft was not able to license the "UNIX" name itself, the company gave it an original name.

Igen, ez a XENIX. És máris jöhet az összeesküvés-elméletek sorozata: Mi lett volna, a a Microsoft sompolygása bejön? Talán nem lenne linux, és/vagy a Microsoft-UNIX lenne a világ legelterjedtebb és legszidottabb operációs rendszere?

Szóval a time-to-market igaz. A 8086 meg pont annyira alkalmatlan a futtatásra, mint a 68000, tehát semennyire. ;) Legfeljebb kevered a modern unixok hw képességeivel. Azaz a linux is akkor kezdődött, amikor már volt 386.

A Xenixet végül nem adták ki PC-re, csak olyan gépekre, amelyek rendelkeztek MMU-s támogatással, pl. Altos ASC8600, volt külön memory manager chipje a 8086 mellé.

A Xenix for IBM PC-hez meg 8026 volt a minimum CPU elvárás. https://winworldpc.com/product/xenix/ibm-pc-100

This guide  explains how to install  the XENIX sytem on an IBM  PC XT.

Forrás. (1. oldal: Introduction -> Overview -> Első mondat)

Ez a forrás az általad linkelt oldalon:

Manuals can be found on bitsavers: http://www.bitsavers.org/pdf/sco/pc_xenix/

Így aztán sikerült bebizonyítanod a tévedésed. :-D

( guszti | 2022. 11. 07., h – 10:29 )

Ez volt a világ legnagyobb blöf-je. Amit anno Bill Gates elkövetett. 

,,Azért az is vicc, hogy Motorola 68k alapú gép alkalmatlan UNIX futtatásra''

Különösen annak fényében, hogy a SUN Microsystems is csinált UNIX-alapú munkaállomást Motorola 68000-es processzorral.

https://en.wikipedia.org/wiki/SUN_workstation

"Share what you know. Learn what you don't."

Sun, HP, NeXT, szép hosszan lehetne még sorolni. De buckónak igaza van, életem első közelebbről ismert unixos gépe a méltán világhírű Videoton VT-32 gépcsalád is M68K alapú volt. (Egy - nem bootoló - példányt még te is láttál az irodánkban az MBE alapításkor. ;-) )

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

A DOS-hoz képest a Coherent (is) pilótavizsgás cucc volt.
Azonban az egyetlen épkézláb (UNIX like) alternatíva lett volna abban az időben. Érdekes módon akkoriban az volt a „visszataró erő” a MWC-vel szemben, hogy kis cég. Mintha az MS nagy cég lett volna akkor...
De így legalább az IBM az ekkor megszerzett elbaszás know-how-t tudta később adaptálni az OS/2-re is.

( uid_16313 | 2022. 11. 08., k – 13:42 )

Zseniális lépés volt, milliárdossá tette nem csak Gates-t, hanem csomó mást is. Mindez abból fakadt, hogy egy hozzáértö beszélt hozzá-nem-értö menedzserekhez, akik végül döntöttek.