A légkeveréses elektromos sütők, végülis milyen elven működnek?

Elektronika, Elektromos eszközök

Olvastam, hogy a max 17L-es, légkeveréses sütők halogénnel, mikrohullámmal és már nem emlékszek mivel működhetnek. 

Melyik az igaz? Van olyan tizenezerbe kerülő légkeveréses sütő, ami gazdaságosan üzemeltethető? 17L körülire lenne szükségem.

  • 1600 megtekintés

( andrej_ v | 2022. 10. 10., h – 20:14 )

Most légkeveréses, vagy forrólevegős, vagy melyik? Az olajmentes forrólevegő hevít melegít és például az aldisból volt XXL-es ami 1,8kW-os. Nekem gyanús, hogy hajszárító jellegűek. :P Az olajmentes vagy minimálolajos sültkrumpli 20 perc benne kb, szóval rendesen szippantja az áramot. A kisebb kivitel másutt talán 900-1000W körüli.

( kubi | 2022. 10. 10., h – 22:29 )

A legkeveres ventilatorral megy. Nagyon jol keveri a gaz halmazallapotu halogeneket is.

Lehet mikrohullammal is probalkozni, de az talan kevesbe hatekony.

Ha mar az ilyen elvetemult lampaknal tartunk, volt regen valami (talan Medicor?) kvarc lampa. Baromi eros UV fenyre emlekszem, es brutal ozon szagra. Hasonlo megoldast keresnek, fertotlenitesre (UV-C). Van otlet?

Epiteni UV-C csovekbol nincs kedvem. Amiket talalok, azok eleg kis teljesitmenyuek.

A Medicor kvarclámpa valójában nem UV-C sugárzásra, ill. fertőtlenítésre volt tervezve. Az lényegében egyfajta házi szolárium akart lenni, mert akkoriban úgy tartották, hogy egészséges, mert napsütést szimulál, meg D-vitamint termel, meg ilyesmi. Csak időközben kiderült, hogy az UV-A és UV-B is masszívan pusztítja a bőrt, úgyhogy nem jó ötlet süttetni magunkat vele.

Nagynyomású higanygőzlámpa van benne, fűtőszál-ellenállás előtéttel. Bekapcsoláskor rövid ideig ad ki UV-C-t, akkor fejődik az ózon is. Ha a cső már bemelegedett és elérte az üzemi nyomást, akkor az UV-C nagy része önelnyelődés miatt megszűnik.

A germicid csövek nem ilyenek. Azok kisnyomású higanygőz fénycsövek, kb mint egy normál fénycső, csak nincs fénypor és UV áteresztő kvarcüvege van.

tldr: egy 20W-os kompakt fénycső formátumú germicid lámpa lényegesen több UV-C-t ad ki, mint egy 100W-os nagynyomású kvarclámpa. (250W-os medicor kvarclámpánál lehet kb 100W a cső teljesítménye, a többi a fűtőszál.) Ha ténylegesen fertőtlenítésre kell, akkor sokkal hatékonyabb a fénycső, hiába kisebb a teljesítménye. Csak ennek megfelelően sokkal jobban vigyázni kell vele, hogy embert ne érjen a fénye.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Mostanában olvastam, hogy felfedezték egy olyan szűkebb hullámhosszot az UV-C spektrumot belül (nem az egész!!!), ami írtja a levegőben a kórokozókat, de ha jól értettem az emberekre közvetlenül sugározva sem káros, de még kisérleteznek vele. Az lenne az értelme, hogy jobban tudnák fertőtleníteni a levegőt eü intézményekben és zsúfolt helyeken.

Nekem azért ez picit hihetetlennek hangzik.

Az ionizáló sugárzás, az ionizáló sugárzás. Nehezen tud nem káros lenni élő szervezetre. Nyilván az egyes molekulák elnyelési spektruma más (bár UVC-fele haladva már egyre nehezebb olyan anyagot találni ami _nem_ nyeli el), de alapvetően az élőlények eléggé hasonló fajta molekulákból állnak össze.

Nem kétlem, hogy olvastad, de gyanítom, hogy valami sokkal kevésbé jelentős vagy sokkal szűkebb körülmények között érvényes eredményt hype-oltak túl.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Az ionizáló sugárzás, az ionizáló sugárzás.

Az UV-C (100-280 nm) jelentős része nem ionizáló, csak az EUV (XUV) tartományba (10-124 nm) belógó része (100-124 nm) ionizáló, illetve nyilván a 100 nm alatti tartomány. Ettől még képes molekuláris szinten változásokat okozni, például szétcsapni kettőbe oxigén molekulát, magasabb energiaszintre küldeni elektronokat (lásd foszforeszkálás), satöbbi, de ettől még nem ionizáló sugárzás, ami fogalom alatt azt értjük, hogy le tud ütni egy elektront egy atomról.

https://iotguru.cloud

Nekem úgy volt meg, hogy ami oxigénből ózont tud termelni, az már ionizáló sugárzás. Ehhez nagyjából 200nm-es vagy annál rövidebb UV kell. Abban mindenképpen igazat adok, hogy ez nem a teljes UV-C tartomány. De ahogy olvasom ez a 124nm (10eV) eléggé "megegyezéses" határ. A cézium már 3.8eV-nál ionizálódik ami még UV-A, de van ami 33eV-nál (38nm ami bőven EUV).

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Nekem úgy volt meg, hogy ami oxigénből ózont tud termelni, az már ionizáló sugárzás.

Az még nem ionizáló, hogy molekuláris változásokat okoz... az ezüst-jodid is szimpla vörösnél rövidebb hullámhosszú fény hatására bomlik ezüst és jód atommá.

De ahogy olvasom ez a 124nm (10eV) eléggé "megegyezéses" határ. A cézium már 3.8eV-nál ionizálódik ami még UV-A, de van ami 33eV-nál (38nm ami bőven EUV).

Eléggé közmegegyezés, függetlenül attól, hogy egy-egy atom kilóg a sorból.

https://iotguru.cloud

"Az még nem ionizáló, hogy molekuláris változásokat okoz..."

Ez stimmel, az O első ionizációs energiája nagyobb az O2 kovalens kötésének energiájánál (pontosabban annak abszolútértékénél). Az én fejemben valamiért úgy volt meg a reakció második fele, hogy az oxigénnek ionos állapotban kell(ene) lennie ahhoz, hogy egy semleges O2 molekulához hozzákötődjön harmadiknak. De megnéztem és O2+O -> O3 exoterm reakció, és az O semleges. Szóval végülis igazad van.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Covid alatt az autógyárak csarnokokban szereltek fel ilyen lámpás cuccokat. Egy haverom gyártotta a légtechnikai csöveket, idomokat és szekrényeket - amibe németből jött amit be kellett szerelni vezérléssel együtt.

Gyakorlatilag ahogy cserélik a levegőt, úgy fertőtlenítik.

Istennel a hazáért és a szabadságért !

Igen, csak amit olvastam, ott az volt a lényeg, hogy még csak a légcserére se kell várni, hanem elvileg nyíltan ott lehet fertőtleníteni a levegőt, ahol az emberek vannak, nem pedig egy zárt rendszerbe terelve a levegőt majd onnan kiáramoltatva, így az egymáshoz közel álló emberek esetén is hatásos(abb), valamint a rendelőkben levő, eddig csak plafonra irányított lámpa helyett lehetne direkt az alsó részeket besugározni.

Persze, attól még lehet, hogy ezt is csak a publikációkényszer miatt alkotta valami dúsabb fantáziájú tudóska és majd szép csendben visszavonják, mint az Alzheimer vagy Parkinson (most nem jut eszembe melyik) gyógyszerkísérleteket :D

hendrick: persze hagyjuk rá a természetre, az majd kiszelektálja az embereket :( 

"Kedvenc" hsz-em volt másik fórumon, mikor egy (bevallottan) buszsoför "hulljon a férgese" felkiáltással ágált a szervnyomtatás fejlesztése ellen :(

Azt elismerem, hogy nem érdemes eszetlenül használni mindenütt ilyen technikát, mert láttuk mi lett az antibiotikumokkal, de pl az UV már olyan elterjedt, hogy még a belépő szintű légkondiba is beleb@sszarintanak LED-eket, csak, hogy ráírhassák az adatlapra. Mondjuk lehet, csak sima kék vagy zöld LED kerül bele :), de azért adtak az érzésnek :)

Ez egy nagyon régi dizájn, még a teleshopban is árulták. A fűtőszál egy üvegcsőben van. Valamelyik halogén vegyület van a gáz mellett a csőben, nagyon magas hőfokra mellegedik fel és fényt is ad. Ugyanaz mintha 2-3 halogén izzót tennél bele. Ventillátor is van benne.

 A youtube-on van egy magyar kipróbálós videó.

Szerintem nem tartós és veszélyes is, de sütni biztos jól tud ameddig működik.

 

Egy légkeverős elektromos sütő tudja azt a volument amit te akarsz. Ugyanazt csinálja az airfryer is kicsiben, takarékosabban.

Az az üvegcső sem közönséges üveg. Inkább kvarcüveg (akármi is legyen az). Gondolom hőálló, nehezebben reped el, esetleg még az infravörös spektrumot is jobban átengedi, mint az UV-t. A régebbi sütőkben a fűtőszál egy acélcsőben volt, kerámia gyöngyökkel elszigetelve. A kerámia nem tűl jó hővezető. Ennyiben jobb az üvegcső, amellett hogy még szigetel is. Elég a fűtőszálat egy pár ponton kitámasztani.

Valószínűleg nem kvarc lesz, mert a kvarc nem igazán szereti a zsírt. Azt meg egy sütőben elég nehéz távoltartani... Boroszilikát (aka. Jénai üveg) vagy aluminoszilikát lehet például, ezek a kvarchoz képest kevésbé kényesek, de még mindig sokkal hőállóbbak a normál nátronüvegnél. Ha nem kifejezetten világításra kell, akkor az izzószál mehet valamelyes alacsonyabb (de még mindig 2000 C-feletti) hőmérsékleten, így a kvarcnál alacsonyabb lágyulási hőmérsékletű üveg is megteszi.

Amúgy most is van fémcsöves fűtőbetétes sütő, nem számít elavultnak. Manapság nem kerámiagyöngyök vannak benne szigetelésnek, hanem valami homokszerű ásvánnyal van tömören feltöltve és összecementálva.

A különbség inkább az, hogy a üvegcsöves fűtőszál főleg sugárzással adja le a hőt, az étel felületét melegíti, elsősorban grillezésre való. A hagyományos fűtőbetét meg az alacsonyabb felületi hőmérséklet miatt inkább vezetéssel (mondjuk a sütő alján) illetve konvekcióval levegőn keresztül tud hőt átadni. Ez akkor jobb, hogyha egyenletesen kell átsütni valamit. Grill-állásban a hagyományos fém-fütőbetét is vörös izzásig melegszik, hogy inkább a sugárzás dominálja a hőátadást.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( fdeyso | 2022. 10. 11., k – 09:45 )

Te osszekevered a dolgokat. A legkeveres meglete vagy nem meglete egy baromi egyszeru es hetkoznapi dolgot jelent: VENTILLATOR van vagy nincs benne.
Az hogy hogyan melegit az megint egy masik dolog: lehet sima mezei futoszal, lehet mikrohullamu(ritka es nem tul hatekony), lehet halogen, vagy a legosibb megoldas, egy egheto anyag az egesterbe juttatasa es elegetese (aka gazos), mondjuk utobbi sem tul gyakori.

csak arról nem volt fogalmam, hogy fűtőszálas, vagy infra

Infralámpában nem fűtőszál van?
Borzasztó, ahogy ránkszakad a sok-sok technikai kifejezés és már azt sem tudjuk hogy mi az valójában.
Pedig olyan ez, ahogy a kőműves mondaná, ha áll akkor fal, ha fekszik akkor járda. Adj a fűtőszálnak egy kicsit több kraftot és kész az infra. Ha még több kraftot adsz, akkor infralámpa aztán továbbtolva a kraftot izzó lesz. Na ez utóbbi eszköz is lassan a feledés homályába vész.

Hat a sima faszenes grill is megujulo energias infravoros suto, csak merketing meg nem indult be.

Siman mindent lehet infranak hivni ahol futo test nincs kozvetlen kapcsolatban a futott targgyal, de ralatasa van ra.
Sajnos igy a vizforralok kiestek.
A holegfuvo kiesett.
legkevereses sutok altalban bent maradnak, mert a ralatas megvan csak kozben meg venti is van.

Olyan faszenes grill is van ahol, meleg levegot nyomatnak kulon egesterbol, az sem infra.
 

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Nem is értem, mindenkinek vegyész MSC-t kéne végeznie, hogy süthessen krumplit? Illetve az ördög mindig a részletekben lakik: MENNYIRE kell túlsütni ahhoz hogy MENNYIRE legyen halálos? Mert ezek soha nem ilyen fekete-fehér dolgok, h. jajj de hülye vagy, túlsütötted a krumplit, délutánra már meg is fogsz dögleni.

Ha nem akarsz korán rákban elhunyni akkor igen. https://www.fda.gov/food/chemical-contaminants-food/acrylamide-question… (egyébként _nem csak_ a krumpliból lesz... cserebogár...)

https://portal.nebih.gov.hu/-/akrilamid-elelmiszerekben

Most az, hogy az akrilamid tényleg veszélyes-e vagy sem... kérdezzem meg vegyészt aki azzal dolgozik... (mert van ahol ezt is kétségbe vonják egyesek)

Nyilván ez is olyan, mint megannyi más dolog, hogy kinek hogyan reagál rá a szervezete, a gyerekek pl az élelmiszer-akrilamid problémának az egyik veszélyeztetett csoportja, mert kisebb testtömegre fogyasztanak majd ugyanannyit... szóval pl gyereknek nem biztos jó ötlet a "szuper egészséges olajmentes" air fryerben krumplit sütni. ... majd ha az étolaj árát elengedik, akkor lesz megint egy ész nélküli roham ezekért a cuccokért.

Na de pont ezt mondom: hol van a határ, ahol már veszélyes a krumplisütés ebben a szarban. Pl. nekünk is van ilyen, sehol nem láttam rajta nagy baszott piros reflektort h. a gyereket megöli az ezzel készült kaja! Illetve a sima légkeveréses sütőben szokott asszony krumplit sütni olaj nélkül, aztán kap belőle a gyerek is. Most megmérgeztem a gyereket, rákja lesz 2 éves korára? Félig nyers marad a krumpli, az még jó? Ha már ropogós, akkor méreg? Nem látom az átmenetet. Szénfeketére nem szoktuk sütni a krumplit (sem), ott van csak a gond? Mert úgy érzem a topikból, h. már sokkal hamarabb rákkeltő lesz...

Érdemes utánanézned, illetve megnézni pár webes reviewt youtubeon, vannak olyanok is, ahol bevizsgáltatták az akrilamidszintet, megmutatják hogyan sütik és azt is, hogy ez hogy néz ki. A régi air fryeres topikomba úgy rémlik belinkeltem ezeket, de lehet nem, de akkor biztos találtam pár ilyet youtubeon.

( VincentV | 2022. 10. 12., sze – 14:19 )

Szerkesztve: 2022. 10. 12., sze – 14:29

Fűtőszál + ventilátor, ugyanaz mint egy légkeveréses nagy sütő, csak hatékonyabb, mert kisebb helyen történik ugyanaz, jobb a hőáramlás az étel körül, illetve kevesebb a hőveszteség. Az eredménye ennek az, hogy kevésbé száradnak ki az ételek, sokkal könnyebb benne elérni pl. a "kívül ropogós, belül puha" sütési eredményt húsoknál, valamint melegítésre is kiváló (mi már nem is használunk nagyon mikrot). Egyik legjobb vásárlásunk volt, de az akrilamiddal tényleg vigyázni kell.

Hogy energiában mennyit lehet vele spórolni, azt nem tudom megmondani, mert sokkal többet sütünk így, mint előtte a nagy sütőben (az egyszerűsége és a végeredmény minősége miatt), illetve nem csak a sütő helyett használjuk sok esetben, hanem a főzőlap helyett is (pl. serpenyőben kevés olajon hal/hús sütés teljesen megszűnt). Persze ezáltal máshol spórolunk, de áramból vélhetően több fogy, de baromi nehéz lenne megmondani a szummát a fentiek miatt.

Faék egyszerű amúgy, azért rendeltem a smart verziót, mert ez volt akciós (120 EUR volt anno ha jól rémlik). A mac címe alapján egy ESP van benne, még azzal sem foglalkoztak, hogy elfedjék. Gyakorlatilag mobilapp tud push üzentet fogadni, ha elkészült a kaja, illetve az app-ban van egy receptgyűjtemény, amiből tallózgatva be is állítja a sütőt az adott recepthez. Egyébként egyszer néztem meg, de nem használom, wifiről legrúgtam, talán ha lenne rá custom firmware... de annyira meg nem érdekel. Egy kaptafára működik amúgy az összes, gyakorlatilag csak hőfokot és sütési időt tudsz állítani, minden más csak parasztvakítás, az app is csak ezt a két paramétert állítja be egy-egy recept kiválasztása esetén. Az egyes gépek ezáltal abban térnek el csak egymástól, hogy milyen méretűek, milyen bennük a hőáramlás, mekkora a teljesítményük, milyen minőségű a bevonat a kosáron, stb., így azért ki tud alakulni egy olcsó-gagyi -> drága prémium sor, de óriási eltérések azért nem lesznek közöttük, mert csak egy fokkal bonyolultabbak mint egy vízforraló.

Nekem az vált be, hogy kiguglizom a core temperaturet adott ételhez, és arra lövök szurkálós hőmérővel. Az időt meg a hőfokot pedig szintén megkeresem. Dunát lehet rekeszteni az airfryer-es mágusokkal YT-n, meg szerte a neten, gyakorlatilag bármilyen ételre van azonnal tipp időre/hőfokra, 2-3-at megnézel, kiátlagolod, beállítod, maghőt nézed a vége felé, hogy azért tuti legyen, aztán ennyi, jó lesz.