Befeszülnek a menedzserek - avagy hallottál már a "digitális túlterheltség"-ről?

Régóta vesszőparipám, hogy a nagyvállalati vezetők minden erejükkel maguk felé akarják görbíteni a valóságot. Ha kell, megrendelnek olyan áltudományos baromságokkal teli tanulmányokat, statisztikákat, hogy a fal adja a másikat. Ezekre hivatkozva aztán mindenen és mindenkin keresztülviszik az akaratukat.

A Covid járvány kezdete óta számtalan ömlengést hallottunk arról, hogy milyen jól felgyorsult a nagyvállalati folyamatok digitalizációja, meg hogy a home office mennyivel hatékonyabb, ésatöbbi. Most viszont már arról fecsegnek, hogy szegény munkavállalók "digitálisan túlterheltek", és jajjjj szegényeknek, ha nem hozzuk vissza őket az irodaházakba.

A Microsoft természetesen most is hozza a szokásos formáját... Olyan Ms Teams statisztikákkal jönnek, amelyekről egy hatéves is látja, hogy semmi köze semmilyen túlterheléshez. Azért, mert napközben korábban vagy későbben is aktív vagyok a Teams-ben, az még nem jelenti azt, hogy többet is dolgozom. Bőven jelentheti, hogy szabadabban be tudom osztani a napomat, és marad időm másra is, mint karót nyelten ülni a gép előtt.

Valójában viszont nem történt más, mint hogy a nagyvállalatok egy halom pénzt elköltöttek az irodáik modernizálására, meg kitaláltak mindenféle "hibrid" munkavégzési filozófiákat, az irodaházak mégis ott állnak üresen, és csak zabálják a sok lóvét. Ilyenkor az okos manager nem azzal foglalkozik, hogy eladja az egészet a francba, hogy legyen belőle butikhotel vagy árvaház, hanem előjön a linkelt cikkben is szereplő ócska demagógiával, hogy majd milyen jó lesz a munkavállalóknak, ha megint be lehet járni kávézgatni Gizikével a büfében. Önmagában egy ilyen cikk nem borítaná fel a bioritmusomat, csak épp ma jött a körlevél, hogy hamarosan vége a home office-nak, és lehet megint reggelente tömörülni a villamoson.

Nektek mi a véleményetek? Titeket is fenyeget a "digitális túlterheltség"?

Hozzászólások

Szerkesztve: 2022. 03. 18., p – 19:12

"hamarosan vége a home office-nak"

És ha nagy ívben teszel rá? Kirúgnak?

Én nem érzem egyébként a digitális túlterheltséget home officeban... 

Azért nem érzed, mert ahhoz mánággernek kell lenni, komplett öltönyös-nyakkendős kiszerelésben. Ez van, ilyen világot élünk, hogy túlterheltséghez és depresszióhoz is csak akkor van jogod, ha bizonyos feltételeket teljesítesz, nem jár az akárkinek.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Szerkesztve: 2022. 03. 18., p – 19:13

Ha a cég heti 1 napnál többször akar kötelezően berángatni a munkahelyre (heti 1 nap kötelezőt se tolnék szívesen, de az még belefér alapon), akkor azonnal átiratom magam remote-contractra/új meló után nézek, pedig 20 perc sétára lakom jelenleg az irodától.

Az elmúlt egy évben egyszer voltam az irodában, hackathonozni.

Ezt intezmenyesitve megmagyarazni alapvetoen hulyeseg/ferdites szerintem is, hiszen ez teljesen egyenfuggo, en pl. mar 4 eve full remote nyomom es nincs ilyen problemam :)))

De valo igaz hogy van jopar kollegam aki alig varja hogy visszamehessen az irodaba. Ez a legtobb esetben maganeleti problemakra vezetheto vissza, nem akar otthon lenni az asszonnyal/gyerekekkel/kutyaval, mert az van hogy "ja ha mar itthon vagy csinald ezt meg azt meg amazt". Ertelemszeruen ha reggel elhuz otthonrol es este meg hazajon akkor nem baszogatjak otthon.

Nehany olyan emberrol is tudok akiknek valoban segit az hogy kijonnek az irodabol 5-kor es akkor ott vege, nem foglalkoznak vele tovabb, otthon meg este 10-kor is kalapal valamit mert eszebe jutott es nem tudja megallni. Ez teljesen egyenfuggo.

Szerencsere IT-sok vagyunk, ugyhogy nem nagyon kell megfeszulni az uj munka kereseseben :)
Szoval ha szerinted hulye a management es eszed agaban sincs visszamenni az irodaba akkor viszlat :)

Semmi bajom azzal, ha ez fakultatív. Aki be akar járni, hát járjon. Csak ne jöjjenek áltudományos ökörségekkel, hogy miért kötelező mindenkinek. És igen, fel lehet mondani, csak az a baj, hogy a szomszéd várán ugyanaz a zászló leng, már ami a home office-t illeti.

Vegyesek az érzelmeim, néha nem bánnám a régi fajta rendszerességet. Jót tesz ha el tudom választani a munkát a minden mástól. És a feszkót is könnyebb elengedni ha van fél óra míg hazaérsz, nem pedig 5 mp amíg leérsz az íróasztaltól a családig.

zászló, zászló, szív

Én szívesen megyek be, ha valamit csak onnan tudok megcsinálni. Egyébként mindent itthonról. Mondjuk a héten mérgelődtem, hogy egy interneten megrendelt marék alkatrész postázási címét miért nem rögtön hozzám írták, úgyis itthon fogom összerakni és bemérni.

Szerkesztve: 2022. 03. 18., p – 20:42

egy ismerős panaszkodott, hogy Londonban visszaakarják állítani az irodai munkavégzést - már most is heti 3x van bent - idézet tőle:

"a főnök egy hülye, öreg, zsidó, faszkalap azt mondta, hogy minden széken feneket akar látni" - Ez egy elég nagy ügyvédi iroda, ügyvédek nem járnak be otthonról küldik a munkát, de nekik meg bent kell dolgozni a titkárnőknek.. HO elején kaptak 600 fontot, hogy kialakítsák az otthoni munkavégzést..

 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Görgei Artúr I. Miklós orosz cár hadserege előtt.
 1945. augusztus 14-én Japán kapitulációja - 1945. szept. 02. A II. világháború vége (kapitulációs okmány aláírása)

Erre van az a mondásom, hogy leginkább azok szeretnének irodában dolgozni, akik miatt a többiek nem akarnak irodában dolgozni.

Ez 10/10. 

Ha tartós rendszert építesz és okos csapatot nevelsz, akkor száz kiadásban sem érheti baj; ha csak a gépekre hagyatkozol, akkor egyszer jól jársz, máskor rosszul; de ha sem a rendszer nem bírja a terhet, sem a csapat nem tanul a hibákból, akkor minden egyes kiadás kockázat.

Szerintem minden cégnél vannak olyanok, akik miatt nem lehet rendesen dolgozni, idegesítő a jelenétük, állandóan pofáznak, mindig azt keresik, hogy éppen miért nem tudnak dolgozni és a fő tevékenységük, hogy a munkát minél hamarabb lepattintják másoknak, ha nem tudsz ilyenről, akkor te vagy az.

Ez jogos, tényleg vannak ilyenek. De ezek a remote-ban is léteznek ugyanígy.

Remote ezt nem tudják művelni egyszerűen, mert aszinkron a remote, nem úgy van, hogy egyszerűen bejön és feltart.

Különben mindent elural a work és az nem jó.

Erre szerintem van több jobb módszer, mint az, hogy bejárjak egy irodába...

Remote ezt nem tudják művelni egyszerűen, mert aszinkron a remote, nem úgy van, hogy egyszerűen bejön és feltart.

 

Szerintem ezt egy online meetingen is meg tudja tenni simán.

Erre szerintem van több jobb módszer, mint az, hogy bejárjak egy irodába...

Erről szívesen hallanék te hogyan választod el a dolgokat?!

zászló, zászló, szív

Szerintem ezt egy online meetingen is meg tudja tenni simán.

Ahhoz kell meeting. Ahhoz nem kell meeting, hogy csak úgy bependerüljön, mert épp nincs dolga.

Erről szívesen hallanék te hogyan választod el a dolgokat?!

Szerintem ez egyénfüggő és nem lesz erre egy kész recept... én több cégnek is dolgozom egyszerre, akkurátusan felírom, hogy melyiknek mikor mennyit dolgozok, nincs igazából munkabeosztásom, én osztom be az időmet és alapvetően feladat orientált a munka, nem lépem túl a határaimat.

 

 

"De ezek a remote-ban is léteznek ugyanígy."

Ott leteznek csak igazan. Mikor van egy oras slot egy oras zoom callra es osszeadva 5 perc lenne a fontos mondandod, es nem jutsz szohoz, mert :59 elott eszukbe se jut, hogy akar kussolhatnanak is, meg nem az o bullshittalkjuk a legfontosabb, aztan mindenki rohan a kovetkezo meetingre.

Na az ilyenek miatt nem lehet remote-ban sem hatekonyan dolgozni. :)

Nálunk 2 hetente retro alatt úgy jönnek a témák, hogy egy boardra (https://easyretro.io/) online mindenki felcsapja a magáét 5 perc alatt, addig nem látják a többiek. Aztán összevonják az egyező témákat. Utána lehet szavazni, hogy kit melyik érdekli. És a szavazatok száma adja a prioritásokat. Ezen kívül van még két hetente review és tervezés meeting, ott az előző két hét lezárt dolgain futunk át, hogy mit érdemes tudni róla, milyen probléma volt. És tervezett feladatokat becslünk következő két hétre. A support beosztást kiválasztjuk. (ettől függetlenül van ügyelet beosztás is.) Ez persze önmagában csak a cél, de a support előre nem kiszámítható. Ha kevés support feladat van, akkor kisebb tervezett feladatba besegít a supportos. Ha meg elönt minket a support, akkor tervezettből is kellhet átsegíteni, ha nagyon kritikus.

A napi meetingek pedig 15+15 percesre vannak felvéve (tervezett egész csapatos + support csapatos issuek két jira boardon), és itt gyorsan átfutjuk ki mit csinált, mihez kellhet segítség. S nagyobb témánál, ha segítség kell valakinek, hogy akkor ők külön beszéljék meg az érintettek. 

Másrészt van egy ember, aki moderálja a meetinget és elállítja a fingfűrészelést, ha van még sok megbeszélni való. De azt is, ha valaki ott akar megfejteni valami nagy dolgot ahelyett, hogy az érintettekkel külön időponton megbeszélné. Muszáj, mert egy tucat projektet visz a csapat (fejlesztések, éles rendszer támogatása). 

Így sokkal hatékonyabb, mint bármelyik offline meeting volt.

A saját munkámon kívül az irodában láblógatók munkáját is rendszeresen megkapom, mert két kávészünet közötti cigiszünetben nem nagyon haladnak.

Az ilyen kollégák meetingelésben a legjobbak. A meeting olyan legális munkakerülés egyeseknek, amivel egész napjukat le tudják fedni. Napi 5-6 meetinget is képesek egyesek végigülni. Komoly felháborodást keltett, amikor heti 3 napomat befoglaltam magamnak a naptáramban, mondván meeting mentes munkanapokat tartok. :)

Igen, az értekezlet egyeseknek életforma. A múltkor az egyik ilyen kollégának már felajánlottam, hogy 10 perc alatt tollba mondom neki azt a témát, amiről ő másfél órás értekezletet akart tartani. Ennek nagyon örült, és le is írta, majd másnapra újabb értekezletett szervezett, hogy beszéljük meg azt, amit tegnap lediktáltam neki. Itt feladtam...

Dolgozom. Nem a penzert. Neha becommutoltam, de ha elkezdik ezt a fassagot, akkor mar csak egyszer fogok bemenni. Az az ut is a HR irodaba lesz egy bizonyos dokumentummal.

Mindenfele modot kiprobaltam. tomivel 1 ora az ut, kocsival 40 perc ha jo a forgalom 1.5 ora ha nem, bringan 35 perc vagy 50 perc szinten a nepszamtol fugg. Mindez egy iranyba, tehat naponta 2x es "homeoffice" idoszakban.

Erre szoktak mondani, hogy koszike de nem. Foleg szamomra.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Kamumanagerként azért látom a home-officeolás és flexitime árnyoldalait, igen rendesen.

Probléma a távirányítós kollégák munkafegyelme. Amint a főnök kikerül a látótávolságból a munkavégzés meredeken bezuhan, kezdődik a héderezés. Benn az irodában, a banda felének a seggében benne van a zabszem, ha a szagtávolságon belül van az ember.

Probléma a technológia, az űberfaszán felszopott távmunkaeszközök nagyon jók, amíg nem akar az ember gyorsan elintézni valamit. Pl. egy reggeli kávéközbeni egyeztetés 10 perc 4-5 emberrel. Ez normálisan kevesebb, mint a "Mindekihaaallllll? Kirrreváááárunk...." Aztán ott van a válaszidő. Mikor egy chaten feltett kérdésre a válasz jöhet 5 másodpercen és egy órán belül is. Ezt egyes kollégák művészí szinten használják időhúzásra."Még meg kell beszélnem XY-al, vele is írok ki meetinget, mert chaten nem válaszol..."

Probléma távmunkaeszközöknél szintén a munkafegyelem. Az ember lenyomhat egy fél meetinget, miközben a másik fél kikapcsolt kamerával gamerkedik, recskázik, megsüt egy hátomfogásos ebédet. Pl. ezért lett a cégnél kötelező a bekapcsolt kamera.

Probléma a távmunkában használt eszközök managementje. Pl. mikor egy lejáró authentikáció csak a belső hálózatról újítható meg, VPN-en keresztül nem, mert a lejáró authentikáció érinti a VPN hitelesítését. Öröm, boldogság, mikor este 8-kor be kell menni az irodába, hogy authentikációt frissítsen az ember, hogy másnap reggelre le tudja adni a munkáját.

Probléma, mikor fizikai eszközzel kell valakinek távolról dolgozni. Értem én, hogy manapság mindent lehet távolról, de egy mérővezetékeket odébtenni, kábeleket bedugni-kihúzni, gombokat helyben megnyomni ember kell.

Probléma a flexitime-al a munkaidő szervezése. Ha még be is fáradnak a nagyérdeműek, a 8 órás munkaidőből van kb. 2 félórás időablak ami mindenkinek alkalmas. Mikor napi szinten kell feladatot kiadni egy 5-6 fős csapatnak ez halálos. A látens egyetemistákról (12 előtt nem ér be), batmanekről (16 óra előtt nem ér be) nem is beszéltünk. Szintén aranyos, mikor a flexitime miatt valaki 2-3 órára eltűnik ügyet intézni. Ez mondjuk havi pár alkalommal belefér, de mikor valaki úgy intézi a dolgait, hogy egy órás időablakokban van benn az irodában elég idegesítő tud lenni. (Jah, és közben ő a munka hőse, mert este 10kor még benn van.) Aztán ott van a "Miért nincs kész az xy dolog? Tegnap este 9kor küldtem a kérést mailen." történet. Azért baszod, mert nekem meg du. ötkor lejárt a munkaidőm. Ugyancsak cukik az este 6kor kapott "Benn vagy még üzenetek?". Örök kedvenc, az "úgy járok be flexitimeban dolgozni, hogy a legkevesebb időt töltsem együtt a főnökömmel" létformák.

Különösen probémás a fizikai eszközökkel való munkavégzés 3-4 másik osztályon, csoportban dolgozó emberrel közösen. Adott feladat elvégzéséhez össze kell szervezni ezeknek az embereknek a webes meetingjeit, homeofficeos napjait, szabadságolásait, és a flexitimeban való munkavézésének az időablakait. Hát a faszom...
 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ez pl. netto hulyeseg:
"Probléma a távirányítós kollégák munkafegyelme. Amint a főnök kikerül a látótávolságból a munkavégzés meredeken bezuhan, kezdődik a héderezés. Benn az irodában, a banda felének a seggében benne van a zabszem, ha a szagtávolságon belül van az ember."

Megvan a sprint, ki vannak adva a ticketek, kesz van vagy nincs kesz idore? Ha sokadjara nincs kesz akkor lehet leulni beszelgetni. Szoval ennek rohadtul semmi koze a remote-hoz. Tipikus begyoposodott maradi hozzallas, nem csoda hogy igy viselkednek az emberek...
Erdekes modon nalunk egy 600 fos engineering team-ben covid ota rendszeresen rimankodik a felsovezetes 3 havonta az all-hands meetingen hogy dolgozzunk kevesebbet mert a full remote ota 15%-ot felment a produktivitas es tul sokat dolgozunk szerintuk, aggodnak hogy kiegnek az emberek. Szoval rendes embereket kell felvenni, jo alaposan meg kell oket fizetni es nem lesz ilyen gond. Bar ez egy csomo vezetonek ez a legsotetebb remalma :)

"Probléma távmunkaeszközöknél szintén a munkafegyelem. Az ember lenyomhat egy fél meetinget, miközben a másik fél kikapcsolt kamerával gamerkedik, recskázik, megsüt egy hátomfogásos ebédet."

Mivel a meetingek egy resze idorablo haszontalan szarsag ahol mindeni csak arra torekszik hogy rakenje masra a problemait igy ez ertheto. Kemenykedni meg lehet hogy kotelezo a kamera, de ha a fel team lelep 3 honapon belul akkor majd visszavesz a fonokseg az arcabol :D

Ha ertelmes a meeting akkor persze nem csinalja ezt az ember, de ha faszsag az egesz mert valami manager hivta ossze hogy hulyesegeket hablatyoljon 1 oran at csak hogy igazolja miert kap fizetest akkor bizony en is fosok az egeszre, joizuen megebedelek, esetleg elpakolok hogy tudjon menni a robotporszivo, stb.

 

Örök kedvenc, az "úgy járok be flexitimeban dolgozni, hogy a legkevesebb időt töltsem együtt a főnökömmel" létformák.

Ugye vagod hogy ez a fonokot minositi 100%-ban es nem az alkalmazottat?

Egy helyen lennenk ?

Itt is ez megy, hogy miota nem iroda van, azota felgyorsult az ugymenet es nincs honapokra visszalogo backlog sot az overrun kvazi megszunt.

Managerek folyamat azt mondogatjak, hogy ok itt nem is szolnak bele dolgokba, mert nagyon jol megy a team magatol , onjarosan.

Neha terelgetik a fob iranyt, meg tartanak meetinget, de mindig ugyanaz van. First managerem mellett ultem egy napot es folyamat az ment, hogy nem szabad visszahozni a kotelezo irodat, mert felmondanak az emberek, bpi ceg 80% "videki" ha bevezetik, akkor az halalos lenne. Opcionalisan igy is bejarnak sot meg en is bejarok neha, de azokon a napokon konkretan nem vegzek munkat, csak a meetingen ulok vagy kaszino megy a tobbiekkel. Pont ez ment elotte, az oregek szerint. is.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Nem minden munkahelyen van ticket, sprint kutyafüle. Nem mindenhol vesznek fel topnotch csúcsmotivált, embereket, sokkal inkább a legolcsóbbakat. Nem mindenhol lehet kapásból kipattintani embereket, úgy, hogy rögtön kettőt veszel fel az utcáról. Jelen pillanatban pl. egy épkézláb technikus felvétele 6 hónap. És 5ből 3 ropiként törik össze, ha háromszor ugyanazt a feladatot kell egymás után megcsinálni.  Ha meg van mondva, hogy ne törheted ösze a kollégák lelkét, akkor nem tudsz fegyelmezni, nem tudsz teljesítményt elvárni. Ha nem fizetsz az embereknek eleget, nem várhatsz el teljesítményt. Végül, de nem utolsó sorban, alsóvezetőként azzal főzöl amit kapsz a HRtől és a managementtől.
Lehet, hogy az adott személy főnökét minősíti, de attól még az adott személy még 3 másik munkatársát is szopatja.

Az igazság az, hogy nagyon sokan ugrálnak, hogy így lelépnek, úgy lelépnek, de a valóság, hogy ezek az emberek többsége szimpla papírkutya. Nagy az arca a fórumokon, de mikor jön az email bekapcsolja a kamerát.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

a, Mert nem vagyok abban a heyzetben, hogy válthassak. Ugye, ha az embernek családját is el kell tartania és nincs lehetősége tartalékképzésre, akkor elég necces a munkahelyváltás.
b, Elég kiszámítható a meló, hogy melette másodállásban lehessen keresni.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Azért polírozzuk egy kicsit azt a bohócot.
Egy hónapnyi tartalék picsafüst. Min. 6, de inkább 8 hónap az ami alap. Állás van dögivel, ha beéred átlag vagy az alatti fizetéssel. Probléma, ha a kiadási oldaladat (lásd: családfenntartás vagy épp rokkant családtag eltartása) egy ilyen bérezés mellett épp csak le van fedve. Ilyen esetben egy állásváltás, azt jelenti, hogy  minden egyes álláskereséssel töltött hónap, 10-12 hónapra limitálja a lehetőségedet a következő váltásnál. Magyarán, ha lelépsz és belelépsz egy szarabb helybe, akkor ott dekkolhatsz 2-3 évet, mire megint próbálkozhatsz. Ha nem jön közbe semmi extra (értsd: megdöglött autó, hűtő, mosógép, eü. probléma, stb.).
Arról nem beszélve, hogyha adott helyen sikeresen elértél egy iparági fizetésnél magasabb fizetést, azt nem biztos, hogy megkapod az új helyeden. És akkor még ott vannak a képlet egyéb dolgai, mennyire egyeztethető össze az új hely a családi élettel, szakmai előrehaladással. Kaphatsz egy rocksztár fizetést, ha cserébe 3 műszakot kell nyomnod vagy épp 10+ órás napokat, ne adj isten egy dead-end, legacy rendszert kell életben tartanod. Hasonlóképp, mikor gyereket kell hozni-vinni az óvodába, iskolába, akkor hirtelen kiesnek az ország másik végében lévő melók és nem minden szakmát lehet távmunkában űzni.
Ha elkezded ezeket gyúrni, akkor pillanatok alatt a hú de sok munkalehetőségből lesz egy-két lehetőség. Szóval, lehet ugrálni, csak épp felfelé kéne és nem oldalra. Melóhelyen napi 6-8 órában hallgatom a másik csapat folyamatos durrogását fizetéstől kezdve, a tracking rendszer, a munkák dokumentáltságán át egészen a főnökük milyenségéig, de "meglepő módon" egyik sem áll fel s székből 10+ év szakmai tapasztalattal. Ha eléred a szakmádban azt a szintet bérben ami egy 4-5 éves szakmai tapasztalathoz tartozik, utána már csak key developerként vagy management területen tudsz emelkedni, de ezeknek a pozícióknak a száma véges.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Azért polírozzuk egy kicsit azt a bohócot.

Arra emlékeztet ez a sirám, amit például az egyik bankban láttam, odamentem 2007-ben, volt ott a szűkebb csapatban 8-10 ember, ott voltam két évet, elmentem onnan, páran szintén elmentek, mentem máshova, onnan visszamentem, mert vezetővoltás volt a bankban, ugyanaz a 6-8 ember volt a szűkebb csapatban és pár új arc, ott voltam pár évet, nem volt jobb, leléptem, ahogy páran szintén, etc-etc, tartom velük valamennyire a kapcsolatot, most van 2022 és még mindig ott van ugyanaz a 6-8 ember, akik 2007-ben is ott voltak, és ugyanúgy sírnak, mint te.

Állás van dögivel, ha beéred átlag vagy az alatti fizetéssel.

Számszerűsítsük már ezt, hogy mit értesz átlag vagy az alatti fizetés alatt. Az átlag jelenleg egy a szakterületén 10-20 év tapasztalattal rendelkező, nem az életkora miatti senior bármilyen szakember esetén a bruttó 1,2-1,5 millió, de vannak bőven olyan helyek, ahol ez már a nettó fizetés. Ha ebből nem tudod egyenesbe hozni magad egy év alatt, akkor tényleg azt kell mondjam, hogy valamit rosszul csinálsz.

Á, tehát én keressek neked munkát? Tudod, mit? Maradj és szopj, de legyél oly kedves és hagyd abba a sírást, hogy mennyire szar, ha egy szalmaszálat nem vagy hajlandó keresztbe tenni.

FYI: az általad említett bérsáv amúgy kb. a végzettség nélküli árufeltöltők bérsávja jelenleg.

Szerintem, fuss neki a nettó és bruttó bér kifejezések közötti különbségnek. Az általam írt béreknek a bruttója 406-452k HUF között van.
Ne nekem keress állást, hanem az embereimnek. Nekik segítesz, velem kibaszol. Nem lenne csodás trollkodás?

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Szerintem, fuss neki a nettó és bruttó bér kifejezések közötti különbségnek. Az általam írt béreknek a bruttója 406-452k HUF között van.

Nettó 1800-2000 forint jelenleg az árufeltöltők bére. Igaz, éjszakai munka.

Ne nekem keress állást, hanem az embereimnek. Nekik segítesz, velem kibaszol. Nem lenne csodás trollkodás?

Nyilván. :D

Ehhh, nagyon nem megy az a nettó-bruttó váltás. Tesco-nál az éjszakai árufeltöltőnek a bruttó kezdőbére 305k az elérhető bérmaximum 375k. Ugyanitt a karbantartók alapbére 375k bruttó.

De, továbbra is várom az ajánlataidat. Segíts a kollégáimnak, hogy jól keressenek!

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ehhh, nagyon nem megy az a nettó-bruttó váltás.

Pontosan tudom, hogy mi a bruttó és a nettó.

Tesco-nál az éjszakai árufeltöltőnek a bruttó kezdőbére 305k az elérhető bérmaximum 375k. Ugyanitt a karbantartók alapbére 375k bruttó.

A Tesco nem a legjobban fizető hely, de felőlem nézzük: tehát 305-375k bruttó sávot kapnak a végzettség nélküli árufeltöltők, míg nálatok ugyanez 406-452k között van és ehhez 10+ év gyakorlat, szakmai végzettség és tapasztalat kell... nem érzed úgy, hogy hiba van a mátrixban?

De, továbbra is várom az ajánlataidat. Segíts a kollégáimnak, hogy jól keressenek!

Figyelj, szarok rá, maradjatok ott mind, a mentalitásod is toxikus, amíg oldalakat írsz tele azzal, hogy mit miért nem lehet. Mindenkinek jobb, ha az ilyen emberek ott szopnak a nyugdíjig, ahol 10-20-30 éve vegetálnak.

Nincs hiba a mátrixban.  Ennyire értékelnek ma egy diploma nélküli szakmai végzettséget. Tudom nagyon jól, mert rendszeresen kapom az iparági visszajelzéseket és a megkereséseket fejvadászokon keresztül. Pl. a Continál pillanatnyilag egy junior technikus bére nettó, 235k.
Nézd, csak annyit kértem, hogy adj meg 4 senior technikusi álláshirdetést, nettó bérajánlattal ami magasabb az általam megadot fizetési sáv. Nem tettem volna ezt, ha nem lennék tisztában azzal, hogy elvétve van ilyen.
Azt írod toxikus a mentalitásom, miközben semmivel sem tudod megtámadni az álításomat csak azzal, hogy minden beosztotam hülye. Lehet nagy számokkal dobálózni bemondásra, de sokkal hitelesebb ha ezt alá is tudod támasztani. Tessék, adott a lehetőség számodra, hogy altámaszd az állításodat.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Pedig az 5 éves technikumot végzett ízig-vérig szakember és a "technikusnak" (technikai munkatárs) nevezett betanított munkás között lenne különbség. Szép magyar nyelvünk gyakran összekeveri a kettő fogalmat és ezáltal a bérezési szintet is.
Azok az évfolyamtársaim, akik annó a technikumból nem mentek főiskolára vagy egyetemre továbbtanulni, szintén sokuknak "technikai munkatárs" bérezést kínáltak fel, így a legtöbbjüknek ma inkább jól menő saját vállalkozása van. Ők technikusi papírral rendelkező jól képzett szakemberek.

Oke nem sprint, nem ticket, de azert a munkat valahogy trackelni kell, anelkul egy ceg mukodeskeptelen, szoval ez csak terminologia kerdese. Vagy ha tenyleg nem trackelitek hogy ki mit csinal es mennyit dolgozik x/y dolgokon akkor nagyon nagy szarban vagytok szervezetileg :)

Nem ismerem a magyarorszagi viszonyokat, de itt Londonban ha a vezetoseg valami hulyeseget csinal 1-2 honapon belul lelep a fel team, mert napok alatt kap masik munkat es sorban allnak az emberekert az IT minden teruleten.

Alsovezetokent elmeletileg te interjuzol es te mondod meg kit veszel fel vegul es nem a HR, ha meg nincs rajuk eleg penz es csak hulyeket lehet felvenni akkor valoszinuleg neked kellene tovabballnod :) Lehet vergodni bottom-feeder cegnel de hoszutavon csak magadat szopatod vele.

"Ha meg van mondva, hogy ne törheted ösze a kollégák lelkét, akkor nem tudsz fegyelmezni, nem tudsz teljesítményt elvárni."
Ha ehhez igy kell hozzaallni akkor ott mar regen szarni ment minden, alul is, felul is.

Trackelésnek, akkor van értelme, ha fix targeteket tudsz felállítani. Ha a célok folyamatosan mozognak, akkor hogyan mérsz bármit is? Jellemző példa, hogy az utóbbi fél évben egy-egy alkatrész beszerzés jellemzően 3 nap és 11 hónap között bármi lehet.  Erre, miképp adsz deadlinet? Ha a másik osztály képes egy tesztösszeállítást "elavultá tenni" az alatt az idő alatt míg az elkészül, milyen sikerességi mutatót lehet hozzá generálni?

Nagyon sok helyen az interjúztatás ki van véve a line managerek kezéből (talent pool, HR quality control, resource management) valamilyen jelszóval. Sokszor ennek az is az indoka, hogy egy-egy felvett arc a managernél többet keres. Ilyenkor, ha szerencsés az ember, választhat 3 felvett jelentkező közül. Ha nem, akkor szólnak neki, hogy kedden kezd az új embere, intézze az asztalát.

Nézd, mikor a külföldi multi főnöksége fillérbaszva árazza be a dolgozókat, nincs normális bérfejlesztés, nincs normális bérezés, akkor mindig ez van.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Az általad felsorolt problémák jelentős része normális munkaszervezéssel orvosolható. Továbbá meg kell tanulni a digitális eszközök használatát, főleg, hogy mi mire való.

Először is legyen egy törzsidő, amikor mindenki elérhető. Előtte, utána annyit és úgy dolgozik, ahogy akar, csak legyen kész a meló időben.

A konkrét melók előrehaladását akár egy Excel táblában is lehet vezetni, de vannak erre mindenféle célszoftverek is.

Ha valaki napközben 1-2 órát elhúz ügyintézni, azt a törzsidőn kívül bármikor megteheti, ha ezzel nem tart fel másokat, és a meló egyébként időre elkészül.

"Amint a főnök kikerül a látótávolságból a munkavégzés meredeken bezuhan" - Na és? Legyen minden feladatnak felelőse és határideje, és utána ellenőrizd, kész van-e. Ne azért kapja a fizetését, mert napi 12 órában online van, hanem azért, mert valami hasznosat csinál.

"lejáró authentikáció csak a belső hálózatról újítható meg" - Fejlesztőt, üzemeltetőt karóba húzni, felnégyelni, fejét a céges intranetre kiszögellni. A következő csapat villámgyorsan meg fogja oldani, hogy tudjál jelszót cserélni VPN-en, vagy akár anélkül is. Nálunk is működik.

"távmunkaeszközök nagyon jók, amíg nem akar az ember gyorsan elintézni valamit" - Hát ne akard. Tervezd meg, hogy mikor van a reggeli negyedórás meeting, az legyen ott mindenki naptárában jó előre, aztán mindenki fogja tudni, hogy mikor kell ott lenni vigyázzállásban. A hatékony munka halála az ilyen "villámgyorsba' reagájjá' mán" típusú megkeresés. Ha rendszeresen van ilyen, akkor a meló megint csak nincs rendesen megszervezve.

Chaten meg ne kérj információt. A chat arra van, hogy megkérdezd, mikor ér rá, és vagy megbeszélitek, vagy megvárod, míg emilben válaszol. Ráadásul kurvajó, mikor épp prezentálok, és hatvan ember látja, hogy a chat ablakban jön az üzenet, miszerint az éves bérkeretet újra kell számolni, mert a Jóskát ki fogjuk rúgni.

Törzsidő és felxitime két külön fogalom.

Mikor egy feladat függ 3 beszállítótól, 2 másik csapat megálmodásától és 8 másik hasonló párhuzamos munkától, kurva nehéz felelőst és időpontot találni.

Ha tűzoltó teamet vezetsz, akkor minden munka villámgyorsba reagáljá. Mikor a csapat a céges lánc legalján van, akkor amint elkezdesz csúszni, rögtön csúszik minden feletted.

Chatet is ki lehet papcsolni.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Csak megsúgom h. nem mindenhol kapsz (még IT-ban dolgozóként sem) lokáladmint a gépeden. Nemhogy vm-ket futtatthass rajta v. egyáltalán bármilyen nem-jóváhagyott programot (vmware és tsai sem egyértelmű h. jóváhagyják bárkinek csak azért mert ő abból jobban szeret desktopot serelni.

Amit itt leirtal, abbol nekem az jon le, hogy a legnagyobb problema nem a kollegak, hanem te vagy az egyenletben.

Nem tudsz munkaszervezni, es nincs meg a kialakitott rendszerszemlelet.

Klasszikus bullshit jobok hatranya, hogy kiderult jonehany helyen, hogy a managerek 80% lofaszt nem csinalnak es kb szuksegtelenek, mert a team lead csinal mindent ami nem is baj.

Leirhatok par dolgot, de boven megtettek elottem, ahogy olvastam.

Ez egy hosszu +1 nekik.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Sajnos a legtöbb manager azt hiszi magáról, hogy ő egy kápó a lágerben, és az a dolga, hogy korbácsolja a foglyokat. Fogalmuk sincs alapvető munkaszervezési szabályokról. Fogalmuk sincs, hogy milyen ösztönző és visszamérő rendszert kell ahhoz kiépíteniük, hogy ostorcsattogtatás nélkül menjenek a dolgok. Főleg a KKV szektorban látom, hogy a főnök/tulaj napi hangulata, szeszélye irányítja a céget. Ezek jó része hamar be is dől, ha a főnök/tulaj fogalmatlan, hanyag, vagy épp túlfeszíti a direkt kontrollt, és lelépnek a használható emberei.

A távcégek produktívabbak de lassabbak, ezt a gitlab is megmondta.

Valóban megszűnnek az informális chitchatek, hát erre szokták a 2 nap kötelezős hibridet használni, mert akkor van chitchat, sőt, azok a chitchat napok. Minimeetingeket lehet helyettük csinálni, ami timerrel 15 perc, vagy lehet discussion ticketet nyitni.

ugye a régi modell az a kollaboráció + “deepwork” kettősén alapul: vannak egyénileg megoldható feladatok, meg kollaborációt igénylő feladatok. A kollaborációs az meeting, a nem kollaborációshoz viszont minden infót és felelősséget be kell gyűjteni először. A régi munkaszervezésben is azt mondogatták, hogy nem jó, ha ezek rapid módon váltakoznak, azaz a “picit haladok, kérdezek, picit haladok kérdezek” bajt jelez.

Namost ha X-nek fel KELL hívnia Y-t, ez rossz munkaszervezésre utal: X-nek nincs meg minden infója a munka elvégzéséhez - ez lehet kompetencia és kontextus infó.

A kontextus infó az egyszerűbb: azt akkor kihagytuk a ticketből, a ticket nem volt “ready”. 
 

lehet az is, hogy a melót valójában csak Y tudná megcsinálni, csak ezt szörnyű lenne bevallani magunknak, mert Y az egyetlen értelmes munkaerő a cégnél és a terhelését próbáljuk (sikertelenül) csökkenteni a mindenféle X-ekkel.

Tegyük fel, hogy kínaira kell fordítani egy szöveget, én vagyok X, aki egy szót sem beszél kínaiul (na jó, de: ni hao! Ezért lettem én), meg Y, aki a cég kínai tolmácsa, csak épp le kell fordítania valamit személyesen Micimackónak, így rám szórták a melót.

nyilvan azt fogom csinálni, hogy minden egyes ismeretlen betűt megkérdezek egyesével Y-tól, hogy mit jelent. Ha szerencsétek van, ezzel előbb-utóbb én is megtanulok kínaiul, és egyre kevesebb betűt kérdezek. Ha nincs, akkor minden egyes karakter át fog menni Y-hoz, és a feladatot de facto Y oldja meg, vagy a karakterek tudása nem elég, mert nem lesz tőle kínais a szöveg, és még ha minden karaktert meg is tanultam, Y-nak át kell aztán szerveznie az egész szöveget, hogy végül értelme is legyen, és nagy kérdés, hogy a nyers fordításból rendes az a nulláról fordítás idejének, 10, 80, vagy 120%-a.

én azért lettem ismét magánvállalkozó, mert rájöttem, az én ügyfeleim a 20 év tapasztalatom miatt választanak engem, és 20 év tapasztalatot 20 év alatt lehet szerezni, az átnézés, kijavítás másfél-két év után is 80-90% idő volt, nem érte meg anyagilag.

Erre mondják azt, hogy a távmunka nem junior kompatibilis, és ez az a gap, hogy a seniorok végre haladhatnak, és felmondanak, ha rájuk akasztják a juniorokat, viszont hogy lesz valakiből senior - erre még nem jöttek rá.

az én válaszom erre a hagyományos mesterképzés, azaz úgy lesz valaki senior “rögtön”, hogy nem fél évet van iskolában, hanem 2-t 3-at, ahol a seniorok fejébe tolják az infót, megcsináltatják vele majd levizsgáztatják belőle, és nem menetközben akarjuk összerakni a repülőt, de ezzel egyelőre kisebbségben vagyok.

nyilván helyileg az a megoldás, hogy X-et arra incentivizálni (OKR és tsai) hogy minél kevesebbet kelljen hozzá Y, ha pedig ez nem megy, akkor fél-egy év után megköszönni X hozzájárulását a céghez, és a ticketjeit direktben Y-hoz rakni (eddig is ő oldotta meg), vagy felvenni Y’-t, aki senior.

"hagyományos mesterképzés, azaz úgy lesz valaki senior “rögtön”, hogy nem fél évet van iskolában, hanem 2-t 3-at"

Egyetemrol, sot, PhD-rol jonnek ki ugy emberek, hogy 5 percenkent rakerdeznek a kovetkezo lepesre.

De csomo dolgot meg tudnanak irni maguktol, amire van kesz lib, es csak hasznalni kell. :)

nem fél évet van iskolában, hanem 2-t 3-at, ahol a seniorok fejébe tolják az infót, megcsináltatják vele majd levizsgáztatják belőle

Én ezt fordítva látom... az a baj, hogy az egyetemek többségében olyan a tanerő, hogy soha a közelébe nem járt a munkának, az egész életét gyakorlatilag az egyetemi világban töltötte, halvány fogalmai vannak arról, hogy egy végzett informatikus mit is csinál egy munkahelyen. A fél éves gyorstalpalóknak meg az az előnye van meg, hogy olyanok tanítanak, akik éveket dolgoztak és tudják, hogy mi folyik a cégeknél.

A probléma alapja szerintem az, hogy az IT egyetemi képzésnél - a többi egyetemi ághoz képest - a szakma csúcsa nem az egyetem. Ha orvosként, építészként, vegyészként vagy bármi egyéb szakmabeliként azt mondod, hogy "az egyetemen tanítok", akkor felnéznek rád. Ha azt mondod informatikusként, hogy "az egyetemen tanítok", akkor nem fognak felnézni, hanem lesajnálnak, hogy biztos nem voltál elég jó a szakmádban.

A legtöbb szakma elsajátítására bőven elég lenne az iskola. Csak még mindig ott tartunk, hogy például az gépész szakmunkás képzés gyakorlati idejének nagy részében életlen és szar szerszámokkal kell egy arra alkalmatlan alapanyagból kalapácsot reszelni. A komplexebb vagy akár a CNC gépeket pedig kb. fényképről mutogatják, mert nincs olyan az iskolának, ha meg van, akkor nem lehet hozzányúlni, mert ha elromlik, akkor már mutogatni se tudják rajta a gyári demo programot, mert programozni senki nem tudja.

Hát az IT képzésben az AutSoft közelebb van a szakma csúcsához, mint az egyetem más karai, mert ott legalább van de facto munkavégzés mint egyetem.

az autsoft gyakorlatilag a BME VIK mint magáncég.

a többi karnak nincsenek ilyenjei, szóval ha minket akarnál behúzni egy ergonómiai vizsgálatra, akkor a beszélgetésen a következő kérdéseim lennének:

- ráér ha szerződés a vázlattól csak fél év múlva lesz aláírva?

- kell hozzá szemkamera cserébe publikálható tudományos cikk?

- több kutató kell hozzá?

ha bármelyik kérdésre nem a válasz, leszerződöm veled a saját cégemmel inkább.

az egyetem ugyanis ad egy microsoft teams / 365 licenszet, van egy szemkamerája (amit csak akkor lehet használni, ha abból cikk is lesz), vannak effektív piaci áron bérelhető helyiségei (ilyenkor bevasalják rajtad), és van egy rakat bürokráciája. A melót meg ugyanúgy én végzem el.

Mondjuk én 10 év ipar és 5 év magániskolákban tanítás után mentem az egyetemre vissza, nyilván aki az egyetem falait csak aludni és szülni hagyta el, az kevesebbet tud arról, mi is zajlik egy valódi cégben.

az autsoft annyiban jobb, hogy ott tényleges fejlesztői tevékenységet végeznek szervezett formában, cégszerűen.

Értem én, de mégis egy kezemen meg tudom számolni, hogy az utóbbi öt évben hány olyan MSc végzettségű friss munkaerővel hozott össze a sors, akik tudták értelmesen használni például a verziókezelő rendszereket, akik igen, azok is valami hobbiprojekten tanulták meg.

Ezzel nem igazán cáfoltad ezt a szálat. Nem az a kérdés, hogy körbekeríthető-e a balfasz, hanem az, hogy miért kerül ki egy IT csúcsintézményből (aka egyetem) olyan végzős, aki nem képes értelmesen használni a verziókezelőt, értsd úgy, hogy önállóan képes használni és nem fog faszságokat művelni.

Lehet, hogy rossz helyen kerestek embert. Ha nincs időd betanítani, akkor keress olyat, akinek már van pár év tapasztalata, vagy bootcamp-ről vegyetek fel embert. Azok tetszőleges favágó munkára alkalmasak lesznek, tudni fogják használni a Git-et, és azt a nyelvet, amit az iskolában tanultak. De nem gondolom, hogy aki végigszívott 3 év egyetemet, annak ha egyszer megmutatjátok, akkor ne tudná használni a GIT-et.

Lehet, hogy rossz helyen kerestek embert. Ha nincs időd betanítani, akkor keress olyat, akinek már van pár év tapasztalata, vagy bootcamp-ről vegyetek fel embert.

Szerintem ideje felhívnom a figyelmed, hogy honnan is indult ez a szál: https://hup.hu/comment/2762065#comment-2762065

De nem gondolom, hogy aki végigszívott 3 év egyetemet, annak ha egyszer megmutatjátok, akkor ne tudná használni a GIT-et.

Szerintem kicsit túlmisztifikálod az egyetemet.

Csapatprojektek vannak, ahol előbb-utóbb két csapat munkáját merge-elni kell, azaz force-olt szitukat igyekszik teremteni az egyetemi képzés.

nyilván logikája lenne annak is, hogy a gyakvez code review-t tart, nem tudom, most hogy zajlik – én nem a VIK-en tanítok, a termékmenedzsereknek meg a terméktervezőknek magyarázok IT-t, hogy meg tudjanak írni egy user story-t.

Lehet, hogy ezzel egyedul vagyok, de az egyetemnek nem mindenfele szerszamok hasznalatara kell felkeszitenie a hallgatokat. Ez meg egy foiskolai kepzesen is kerdeses. Ehhez persze nem artana egy rendes oktatasi struktura se...

MSc kepzesen sokkal fontosabb egy rakas olyan elmelet megertese es kritikus szemlelete a kesobbi felhasznalas (vagy tovabbfejlesztesi igenyek miatt), amelyekkel alacsonyabb szintu kepzesek alatt a alapveto hattertudas hianya miatt kepteenseg megismerkedni.

Az IT/programozas vilagban sokkal gyengebb az a hierarchia vagy inkabb rendszer, amely az ipar tobbi teruleten teljesen megszokott. Peldaul, hogy fomernok-uzemmernok-technikus-szakmunkas beosztasokban, bar a tudasbazis erosen atlapolodik, elegge elkulonulnek a feladatok es felelossegi korok. Viszont egyik sincs meg a masik nelkul. Komolyabb cegeknel latjuk a jeleit (programozo, teszter, SW architect, system engineer/manager, chief architect stb.) a feladatok kulonvalasanak, azonban ez nem mindenhol jellemzo. De ennek persze sok oka van.

A szemunk elott zajlo valtozas eleg erzekenyen erint sokakat, de ettol meg valoszinuleg elkerulhetetlen. Foleg az olyanok vannak bajban, akiknek most esetleg meg kell kuzdenie a munaeropiacon megjeleno nagy szamu uj munkaerovel, es rajonnek, hogy tul- vagy rosszul (melle) kepzettek a jelenlegi munkakorukhoz.

Peldaul, hogy fomernok-uzemmernok-technikus-szakmunkas beosztasokban, bar a tudasbazis erosen atlapolodik, elegge elkulonulnek a feladatok es felelossegi korok.

Ez elég sok területen létezik... de az IT elment abba az irányba, hogy kb. mérnök van meg talán valamennyi technikus. Szóval a stack teljes vertikumát kb. mérnökemberek művelik, holott egy csomó tevékenység kiszervezhető lenne, mert nem kell hozzá 5+5 év szakmai végzettség.

Nagyjából egyetértek veled, kivéve a kötelező "hibrid munkavégzést" (ez de hülye kifejezés), meg a juniorokat. Locsifecsizésre uganúgy megvan a lehetőség online is. A juniorok beidomítását is egész jól meg tudjuk oldani online. Tudjuk őket oktatni, feladatokat tudunk adni, vissza tudjuk mérni, és nem kell egymás arcába lihegni, meg a metakommunikációt figyelni, hogy valóban megértette-e.

Aki barátkozni akar metakommunikatíve (Besenyő Pista után szabadon), az járjon be, és keressen magának médiumot, ha tud. A melóhely nem kocsma, nem a szociális kapcsolatok kiépítésére szolgál. Nyilvánvalóan jó dolog, ha a munkatársak összeférnek egymással, de az online melónak az az egyik nagy előnye, hogy remekül együtt lehet így dolgozni olyannal is, akiről az irodai munkavégzés során kiderülne, hogy büdös a szája, vagy akkora bunkó, hogy a földet döngöli.

Ez nagyon érdekes, mert évekig csináltam olyasmit, ami részben fedi a mai business analyst tevékenységi körét. Érdemi munkát sosem a büfés kávézások közben végeztünk. Sőt, a sok kötetlen ötletelésből, locsifecsiből sosem jött ki olyan, amit utána ne kellett volna újratervezni, és módszeresen újból végiggondolni. Egy idő után be is szüntettük ezeket a laza meetingeket, mert nem volt értelmük.

Hát amíg politikailag tiszta a terep, és nagyon backend a cucc,addig nem is feltétlenül kell.

Egy modul megtervezése - mérjük - átlagosan 50 mérnökóra. Ebből 8-12 óra maga a tervezés, a maradék uszkve 40 kommunikáció a többi szereplővel, sokszor csak arra, hogy elhiggyék, hogy ez az optimális megoldás.

Azért ez ritkán informális büfézés - egy-két szereplővel az is kell, nem minden konfliktust kell/lehet/szabad egy meetingen kezelni - sokkal formálisabb menetrendű workshopok, de amire ready lesz a termék az rengeteg utánajárás.

Ezt csak meg tudom erősíteni, hasonló arányokat látok én is. Azt gondolom egyébként, hogy inkább töltsünk egy kicsit több időt tervezéssel, mint hogy valami hibás, nem jó, nem optimális megoldást csináljunk, aztán meg tervezhetjük/kódolhatjuk/tesztelhetjük át az egészet újra. Annak semmi értelme, de legalább mindenki ideges lesz. Tervezésre egyébként használtok valamilyen szabvány eszközt/módszertant?

Nyilván az alapos tervezés a minőség egyik garanciája. Nem is erről írtam, hanem a módszerről. A laza ötletelős meetingekből sosem jött ki olyan eredmény, mint amikor módszeresen, több menetben végigvettük, miből mit szeretne a megrendelő. Ehhez pedig marhára nem kell személyes meeting, mert nem a tárgyalóasztaltól lesz minőségi az eredmény.

Szektorfüggő… van néhány stakeholder, akinek jobb, ha látod, mikor remeg a szeme, egyrészt,

Másrészt baromi más egy gyártosor valósága ahhoz képest, amit neked az irodában elmondanak, én a covid idején is kihisztiztem egy gyárlátogatást, utólag sokan áldották a nevem, hogy nem vettük be az ügyfél sületlenségeit… igaz, 22 év rutinom van abban, mi az álomvilág és mi a valóság.

De ja, mi se ötletelgetünk, feltárjuk a problémákat és összevadásszuk a hasonló problémákkal küzdők megoldásait, majd testre szabjuk. Maga az ötletelés a fenti 50 órából kevesebb, mint egy óra, annyi kreativitás azért kell.

Van saját módszertanunk, ami az ISO 9241-210 és -220 szabványokon alapszik:

https://medium.com/@aadaam/the-3-week-uxstrategia-sprint-6ea05d75f606

https://medium.com/@aadaam/a-ux-standard-52c1bbdf10e6

A módszert tanítom online képzésen:

https://uxstrategia.thinkific.com/courses/szoftvertervezes-dizajnereknek
 

Nyilván ha az ügyfélnél SSADM van (magyar államigazgatás éjáó), akkor igazodunk a SSADM-hoz, a MÁVnál RUP van, ott a RUP-hoz, de tegnap pl. az egyik ismert magyar cég arra kért, hogy a gitlab (előző) módszertanához igazodjunk (közbe a gitlab módszertant cserélt, de náluk még ez van), no para.

Ritka az a hely, ahol BABOK 3 üzleti elemzés van, én Magyarországon még egyetlen üzleti elemzővel se találkoztam, aki tudta egyáltalán, mi az, rendszerint a SzámAlk 80-as évekbeli képzése terjed szájról-szájra, mint jellegzetes magyar üzleti elemzési módszertan, esetleg GV Sprint egy ciklussal.

(Van még ICONIX, Crystal, Volere, és ezek még csak az IT eredetűek, van gépészmérnökös, közigazgatási, könyvtáros, UX-es.. :) és persze az ISO 25000 és 15000 szabványsorozat)

Ehhez képest a fejlesztés a scrum-mal meg az Agile@Scale / SAFe frameworkkel egy relatív egyszerű cucc, itt ahány ház annyi szokás)

Nekem mindig az a bajom a BA-val, hogy a teljes szakma a probléma fél megoldására épül… ha azt látja, hogy mindenki, akivel ő szóba tud elegyedni elégedett, akkor azt hiszi, hogy ő most kész van.

Azért amikor Product-Service-System -ekről, sustainability-ről meg külső fókuszról beszélünk, akkor a BA szakma a problémát se érti, mindenki akit ő lát boldog, akkor meg mit ugrálunk.

na, ez az amiben egy design thinkingben jártas product vagy service designer több.

de ja, egy jobb BA tudja úgy irányítani a rendszert hogy a cég belső világa rendbe legyen, bár sok van aki a saját inkompetenciájának következményeiről (pl. a developer nem hajtja végre a speckót, a stakeholderek felülütik, stb) azt hiszi, hogy természeti jelenség.

Oké, hogy akkor egy kicsit pozitívabb irányba fordítsam a dolgot. Decemberben volt az első közös BA meetup, azóta nagyon sok dolgot szervezünk/szerveztünk, és elkezdtük építeni az eddig nem nagyon lévő BA közösséget. Azt látjuk, hogy a csoportba belépők éheznek mindenféle újdonságra, tudásra, eszközre, képzésre, amivel jobban, hatékonyabban tudnák végezni a munkájukat. Én úgy látom, hogy amikről beszélsz, az nagyon sok plusz-t jelentene a BA-knak, szóval ha esetleg lenne hozzá kedved, akkor összekötnélek a meetup szervezőjével, és az egyik alkalommal esetleg előadhatnál ezekben a témákban.

Az egész IT a probléma-dekompozíció, megoldás-kompozíció technikájára épül kb 50 éve.
Azzal nincs semmi baj, hogy elvágjuk a problémát és a BA-k annak egy jól definiált részével foglalkoznak.
Az nem a BA hibája hogy az általa leszállított megoldás-rész nincs helyesen integrálva a végeredménybe.
Vagy hogy a végeredmény nincs korrektül összeszerelve és validálva.

Ez egy kicsit architect, kicsit management feladat, cége válogatja hogy hol milyen a munkamegosztás.

zászló, zászló, szív

A reggeli kávézós meetingek, nem designolásra valók, hanem munkaszervezésre, informális tervezésre. Ilyenkor könnyű egyeztetni a többi project állásáról és támpontot kaphat az ember arról, hogy mi fog jönni a jövőben. Egy 2-300 fős cégnél, ahol 5-10 csapat dolgozik párhuzamosan egymás mellett, rohadt nehéz rálátással rendelkezni mindegyik állására. Ha valahol probléma van, előfordulhat, hogyha közvetlenül nem is, de közvetve kihat az ember munkájára. Hasonlóképp, ilyenkor idő előtt infót kaphat az ember és meggyorsíthatja a munkáját. Pl. ha egy HW interfacet érintő változtatás jön, arra fel lehet készülni teszt oldalon és nem csak akkor jön a meglepetés, mikor a prototípust integrálni kell a tesztbe.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ticketing rendszer nélkül HW-t fejleszteni az azért bátor!

Nem állítom, hogy minden hardver projekthez szükséges a SysML, meg a SysML-t is lehet szarul csinálni, de azért az, hogy se modellezés, se ticketing az játék a tűzzel.

A HW projektnek jellegzetessége, hogy nem lehet MINDEN hülyeséget szoftverfrissítéssel megoldani, azoknál MUSZÁJ picit előre gondolkozni.

Én is túl vagyok egy újabb 3 fős hardverfejlesztésen, beágyazott szoftverrel, dobozolással, tesztkörnyezettel. Ticketing nélkül ment, ellenben volt nálam néhány kellemes délutáni munkasörözés.
A ticketing-témát sem lehet csak úgy kijelenteni, hogy nélküle bátor. Az a körülményektől erősen függ (feladat összetettsége és munkacsoport jellege).
Például egy évtizedek óta egymás kezére dolgozó összeszokott kis cég/munkacsoport/vállalkozói közösség teljesen máshogy muzsikál, mint az utcáról fizetésért felvett emberek munkacsoportosulása. Utóbbinál célszerű a kontrollfolyamatok meglétére jobban odafigyelni, ahogy a fluktuáció okozta kockázatokra is.

A homeoffice esetén egyébként hirtelen bukkant felszínre, hogy valójában el van rontva az adott cégnél sokminden. Itt domborodik igazán ki, ha a cégnél valójában eddig leginkább a jelenlétre fókuszált a vezető, nem a munkateljesítményre. Ahogy a jelenléti kontroll fellazult (homeoffice), abban a pillanatban tehetetlenséget érez az irányító (= vezető, menedzser) és elkezdi a cégvezetőnél visszasírni az általa eddig egyedüliként alkalmazott munkaidőkontroll lehetőséget. Voltak cégek, ahol a távmunkánál is kamerabekapcsolással és hasonló dolgokkal próbálták továbbvinni a munkaidő alapú kontrollt.

A munkaidő helyetti teljesítmény kidomborulásával viszont az is jobban látszik, kiknek a munkája vitte eddig előre a céget és kik azok, akik nem sok vizet zavartak eddig, csak a napi 8 órás munkaidő eltöltésével szépen meg tudtak bújni a jelenlét alapú értékelésben. Fentebb írtátok, leginkább ők azok, akik vissza akarnak menni a cég telephelyére, hogy ismét kitöltsék internetezéssel vagy a soha el nem készülő részfeladattal a 8 órát, a többiek pedig leginkább őket akarják távolról elkerülni. Persze kivétel itt is akad, aki nem a 8 óra kitöltése miatt megy be.

Egy dolgot emelnék ki: te egy 3 fős hardverfejlesztésen vagy túl, ez meg egy 300 fős cég, 5-6 integrálandó eredményt produkáló csapattal.

szerintem te is érzed, hogy itt azért rá kéne látni egymásra, és nem tudsz olyan sörözőasztalt csinálni, ahol mindenki rálát a másik 299 munkájára annyira, hogy az ne b.szódjon széjjel.

Azért az is megér egy gondolatot, hogy ott valami nagyon el van cseszve a projektfelosztás és az interfész tervezés körül, ahol mindenkinek rá kell látnia másik 299 munkájára.
Célszerű a feladatot kisebb részegységekre, jól körülhatárolható modulokra bontani, mert ilyen méretben az egymás módosításának figyelése elég erőteljes pluszterhelést és a munkahatékonyság csökkenését vonja maga után.
Értem, hogy kisarkított példa, de ez a véglet látszik hogy szintén nem tartható.

300 főnél szerintem VALAMILYEN ticketinged mindig van, csak nem mindig ticketing formájú, meg nem mindig egyetlen 300 fős rendszer.

nyilván nem kell mind a 299 emberre direktben rálátni, bár a gitlab és a google tapasztalata az, hogy egyszerűbb lesz mindenkinek az élete, ha igen.
 

Ennek az oka egyszerű: ha van egy feladatod, ahhoz kellenek infók, és gyakran ennek része valami előtörténet is. az egyik lehetőség azt, hogy ezt leírják a feladathoz, esetleg elmondják egy meetingen, vagy apránként “kiderül”. A másik meg az, hogy ezek is előállították a maguk kis dokumentációját a létrejöttükkor, és ha ehhez hozzáférsz, anélkül, hogy explicit b.szakodni kéne a jogosultságokkal, akkor valószínűbb, hogy eleve ennek tudatában dolgozol.

Szóval egyszerűen időspórolás. Ha egy Googler szeretné tudni, mi van a youtube forráskódjában, az egy git pull, akkor is, ha ő egy totál másik részlegen dolgozik, totál mást. Ettől még nem fog belepofázni a youtube dolgába, de ha integrálódni kell vele, akkor tudja, mire számítson.

És miért jó, hogy nincs ticketing? Értem, hogy sikerült nélküle, de szvsz még egy fős projekt esetén is hasznos valahogy kezelni a munkát. Plusz a verzió kezelésben is jobb, ha van ticket az adott commithoz. Mi van ha pl. nem bírjátok és felvesztek +1 embert? Vagy valaki lebetegszik 2 hétre? Stb.

Akkor marad a jelenlegi helyzet és a stressz. Ahogy többen is leírtuk, minden, ami téged zavar (mert ha nem zavarna nem írtad volna le), az tünet. Ennek az oka pedig a megfelelő folyamatok és eszközök hiánya. Neked, mint vezetőnek az lenne a feladatod, hogy segíts kialakítani azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják, hogy normálisan menjen a munka.

Mint írtam, kamumanager vagyok. Az-az kaptam egy titulust, hozzá egy marék extra feladatot, nulla hatókört és beleszólási lehetőséget a folyamatokba. Számos olyan probléma van ami évek óta, sőt évtizede húzódik a cégnél, vagy tucatnyi alkalommal volt jelezve, volt javaslattétel, változás minimális vagy épp semmi. A fentebb leírtak jelentős része nem managerként, hanem sima dolgozóként is zavar, mert a hatékony munkavégzést gátolja.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Számos olyan probléma van ami évek óta, sőt évtizede húzódik a cégnél, vagy tucatnyi alkalommal volt jelezve, volt javaslattétel, változás minimális vagy épp semmi. A fentebb leírtak jelentős része nem managerként, hanem sima dolgozóként is zavar, mert a hatékony munkavégzést gátolja.

De most tényleg, mi a faszé' vagy még ott?

Ugyanazért, amiért te is dolgozol. Pénzért. Annyit nem fizetnek, hogy megváltsam a céget. Viszont annyit fizetnek, hogy magamon kívül 1 vagy 2 embert eltartsak. Meg mert kellően stabil és kiszámítható, hogy mellette szakmaibb feladatokat vállalhassak maszekba.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

De annyira csak vagy menedzser, hogy a saját, alád berakott 5-6 ember munkájához egy ticketinget be tudj vezetni…

fogsz egy redmine -t - nem állítom, hogy a redmine jó, azt állítom, hogy ingyen van - és felrakod valami szerverre zümmögni. Nyilván egy ideális világban jira meg confluence van, 10 főig 10 dollár (összesen) a havidíja, ki lehet azt is bírni. Két hétig azt játszuk, hogy utólag gyártunk ticketeket dolgokból, két hét után azt, hogy előre. 
 

talán megteheted, hogy a (törvényileg kötelező) munkaidő-nyilvántartást is a ticketinghez kösd, azaz látod, ha X meghívja Y-t, akkor Y is lejelenti, hogy X cuccával is kellett dolgoznia, hiába van X-en a ticket.

előbb-utóbb kialakul h lesznek külső ticketek (ezt kérték, a’la user story), meg lesznek belső ticketek (ezt csináltuk de facto, a’la task). 

Ha kialakítod azt is, mikortól lehet egyáltalán elkezdeni valamin érdemben dolgozni (definition of ready), akkor egy picit talán átláthatóbb lesz az életed.

Ha elkezded a többi részleget is bevonni, lehet, hogy elkezdődik az, hogy nekik is lesz ticket rendszerük, elkezdetek ticketeket küldeni egymásnak (ahhoz, hogy náluk menjen A, kell az, hogy ti megcsináljátok B-t), esetleg ha nem is SysML-t, de egy wikin doksit csináltok.

Ha a tervezett változtatásnak van egy olyan mezője, hogy érintett komponensek, és felviszik ticketnek mielőtt elkezdenek rajt dolgozni, akkor arra te rá tudsz szűrni, és nem a folyosói pletykákból tudod meg.

Nyilván plusz meló a mostanihoz képest, de szerintem a fórumtársak döntő többsége olyan cégnél dolgozik, ahol van ticketing rendszer, azaz csak magatokhoz képest több meló, az iparhoz képest nem.

Általában az a jó, ha egy cégnél mindenki rálát az összes részleg összes ticketjére és (szinte) összes dokumentációjára (vannak jogilag kivételes esetek). Azért a legtöbb helyen ebből a kettőből egész jó fogalmaim szoktak lenni, a többiek mit csinálnak, kávézás nélkül is.

tudom hogy fárasztó, de legalább magad miatt megtehetnéd.

Egymással versengő, ellenérdekelt, belső politikai faszméregetéssel elfoglalt középvezetők egymás közötti csatározásai, poziciómegtartási, egymás embereit és kompetenciáit lenyúló háborús környezetben sok sikert a saját hatáskörödön túlnyúló dolgokat végigvinni. Főleg lenézett szaros magyarként külföldi anyaországbeli félévente cserélődő fölöttes gazdák között.

De egy ticketing rendszernek pont az a szépsége, hogy nem kell hozzá túlnyúlni valójában. Az már a kottke-i változásmenedzsment (könyvcím: olvad a jéghegyünk) elve, hogy ezt a szervezet többi részére is kiterjed (szinte magától) ha látják, hogy ez így jó.

A háborús környezetekben első sorban a saját BATNA -nkkal kell tisztában lenni…

https://bit.ly/uxstrat_targyalastechnia

valamint rájönni arra, mi a másik BATNA-ja.

pl. ha a cég nélkülem megdöglik, akkor is kérhetek fizetésemelést, ha senki nem venne fel.

nyilván ahhoz egy pszichológus kell, hogy elhidd, hogy van kiút, és a bizonyíték az csak az lehet, amikor megkapod egy cég HR irodájától a manapság standard 1.x millió bruttós ajánlatot. Van, aki ekkor bemegy és felmond, van, aki azt mondja, mostantól kezdve én is diktálhatok (mert diktálhat). 
 

nyilván vannak azok a sztorik, amibe én se kezdek bele se, rengeteg magyar vállalatnak mondtam felvételi folyamatokban, hogy akkor sz.pj ha ennyire szeretsz sz.pni, de ha már ott vagyok, legalább annyira igyekszem rendet rakni, hogy én élvezzem amit csinálok (ez a job crafting).

dolgoztam háborús környezetben (államigazgatás…) is eleget. Azért vagyok UX-es és nem BA, mert a BA-kkal ellentétben nekem van külső mércém, saját, a fizetéseken túlmutató érdekeim, ez van hogy ahhoz vezet, hogy elválnak az útjaink a céggel. De én ezért cserébe azt vállaltam, hogy nem tartok el senkit - valamit valamiért.

Én inkább azt mondanám, hogy a valóban hasznos szakmák, mesterségek tűnnek el szép lassan, és egy csomó felesleges, agyatlan baromság van helyettük, ami senkinek sem jó, de lehet velük pénzt keresni.

Dübörög az építőipar, mégis azt látni, hogy kóklerek dolgoznak mindenfelé - tisztelet a kevés kivételnek. Autószervizek nagy része lenyúlás - tisztelet a kivételnek.

Kórházba ne kerülj, mert kb. megölnek - tisztelet a kivételnek.

Soroljam még?

Cserébe vannak agyondiplomázott semmihez sem értő emberek - tömegével - akik saját fontosságuk mindennapos kihangsúlyozásán kívül tényleg nem sok hasznosat tesznek le az asztalra.

Én azt látom úton, útfélen, hogy az alkotó munka, amihez kell a tudás és tapasztalat van a legrosszabbul megfizetve, a nagy semmittevők meg a leggazdagabbak. Fordított arányosság.

Dübörög az építőipar, mégis azt látni, hogy kóklerek dolgoznak mindenfelé - tisztelet a kevés kivételnek. 

Mi tart attól vissza, hogy képezd magad?

Autószervizek nagy része lenyúlás - tisztelet a kivételnek.

Nem gondolnám, hogy így van. A user olcsón akar mindent. A szakmunkás meg adózni akar bejelentett bérrel, és nyáron ő is szivesen tölti szabadságát az Adrián.

Kórházba ne kerülj, mert kb. megölnek 

Erről csak és kizárólag az állambácsi tehet. Ha az orvos annyit keresen mint Németországban, és csak annyit kéne dolgozni mint német kollégáknak, akkor lenne elég doki, de akkor még az eszközöket is adni kéne a kezébe. Szóval stadionépítés helyett az egészségügyet kéne rendberakni.

Cserébe vannak agyondiplomázott semmihez sem értő emberek - tömegével - akik saját fontosságuk mindennapos kihangsúlyozásán kívül tényleg nem sok hasznosat tesznek le az asztalra.

Az iskolának általános készségeket és alapokat kell adnia, nem 2 év alatt elavuló programozási nyelveket. Amúgy meg nincs olyan tudományág, ami semmitnemérő lenne, kivéve talán a polutológust, de  azt fogjuk fel a szociológia és a történelem közös forkjának.

Én azt látom úton, útfélen, hogy az alkotó munka, amihez kell a tudás és tapasztalat van a legrosszabbul megfizetve,

Nem csak alkotó munkára van szükség, mert rendőrök, tűzoltók, gátőrök, és hullaszállítók nélkül is nagy bajban lennénk.

a nagy semmittevők meg a leggazdagabbak.

Ez az autrokata rendszerek jellemzője.

Ajánlom ezt a blogbejgyzést figyelmedbe: Funkcionális analfabétizmus | HUP

"Mi tart attól vissza, hogy képezd magad?"

Semmi. Pont ezt teszem, még 50-en felül is.

Autószerviz saját tapasztalat. Igaz, hogy a user olcsón akar mindent, a szervizek meg a legnagyobb árréssel. A kettő együtt meg duplán szar.

Nem csak a kórházak állapotárol tehet az állambácsi, hanem pl. az oktatás színvonaláról és helyzetéről is. Ez még nem változtat a tényeken, hogy a kórházban megölnek, a suliban meg elhülyülsz.

Az iskolában teletömik a diákok fejét mindenféle az élethez teljesen szükségtelen okosságokkal, ahelyett, hogy az életre tanítanák az embert. Alapvető jogra, állampolgári ismeretekre, pénzügyi kultúrára, ügyintézésre, stb... Tök jó, hogy tudjuk mikor készült az Aranybulla, de ezzel nem jutunk messzire az életben.

Szerintem az általad felsorolt munkák is beleférnek az alkotó munkába. Nem feltétlenül egy produktumra kell gondolni, hanem arra, hogy az elvégzett munkának értelme is van (pl. egy tűztől megmentett épület), és nem csak azért készül, hogy az ember kvázi pénzt kapjon érte (ld. pl. tök fölösleges adminisztrációk).

Jó a kérdés. Gyakorlatilag ez az amire a szociológusok "családi háttér"ként hivatkoznak. Hogy a gyerek a családban szívja magába a "vállalkozóságot" vagy "tudósságot" vagy "tanárságot" vagy "őstermelőséget" vagy bármi hasonlót. Vagy nem kap semmit mert a szülők nem tesznek bele semmi időt.

Ennek egy generális, alap részét tudhatja pótolni az iskola csak. 

zászló, zászló, szív

Annak a szülőnek, akinek szintén nincs meg a szükséges ismerete?

Az oktatás egyik feladata az lenne, hogy az is megkapja a szükséges ismeretet, akinek nincs meg hozzá a családi háttere (tudod, esélyegyenlőség). Ha a szülőre bízzuk, akkor konzerváljuk a különbségeket. Rossz esetben még szélesítjük.

Ok elismerem hogy valószinüleg erre úgy sincs kész válasz, hogy meddig terjed kinek a felelőssége/kötelessége az oktatásban, viszont szerintem pont azok a dolgok amiket fent emlitenek nem úgy tanulhatóak meg, mint a történelem, hanem sokkal nagyobb szerepe van a mintakövetésnek (ezért tartom kissé furcsának ezt a tanitson meg az iskola élni dolgot), és talán a szülő bevonása a gyerek oktatásába lehetne valamiféle középutas megoldás, bár sajnos kétlem, hogy múködne.

Abban igazad van, hogy nem tanulhatóak úgy meg, mint a történelem. Ugyanakkor nagyon sok olyan tárgy van, amely nem tanulható úgy, mint a történelem (pl. matematika, és lehetne sorolni). Az már egy másik kérdés, hogy talán a történelmet sem úgy kéne tanulni/tanítani, ahogy jelenleg teszik - lásd lexikális ismeret. Nagyon sok mindent kéne másként tanítani, kevesebb magolandó dolog, több összefüggés, pénzügyi ismeret esetén közös gondolkodás, hogy hogyan kell értelmezni mondjuk egy befektetési tájékoztatót, stb.

A tanítson az iskola élni valóban azt jelenti, hogy napi életben hasznos dolgokat tanítani, akár pl. KRESZ ismeretet, de pl. mi annak idején gyakorlati foglalkozás keretében tanultunk biciklit szerelni, villanyszerelést és hasonlókat, nem tudom, jelenleg mi pl. ezekben a tananyag, de tartok tőle, hogy szép lassan kipotyögtak a tananyagból ezek.

Van szerepe az oktatásban, de azt is bele kell kalkulálni, hogy ezt a szerepet nem minden esetben teljesíti jól. Egy átlagos kétszülős (és mondjuk minimum kétgyerekes) családban ha a szülők dolgoznak, a gyerek pedig iskolába jár, a gyerekekre hétköznap jó, ha két-három óra jut. Csonka családban kevesebb. Jóval több időt tölt a gyerek az iskolában meg a haverokkal.

A családnak, szülőknek elsősorban NEVELNIE kellene a gyerekeket. Szerintem ma 100 családból 90 a szó jelentését sem érti. Nincs itt semmi látnivaló, hisz egy mai szülő szülei sem voltak már ezzel tisztában. Ezen felül miért is ne taníthatná a szülő a gyerekét? Gondoljunk csak pl. a közös házifeladat készítésre, vagy bármire, ami a gyerek figyelmét, érdeklődését felkelti. Ha a papa egyszer megmutatja, hogy kell a kalapácsot fogni, az is tanítás és hasznos.

Mindenből és mindenhol lehet tanulni. Az iskoláknak a tanulás szeretetére kellene rávezetni a gyerekeket. Most pont az ellenkezőjét érik el. Ne csodálkozzunk azon, hogy az elhülyülés általános társadalmi probléma. A neveletlenségen felül. A kettő összeadva adja az ultimate hülyét.

Szerkesztve: 2022. 03. 20., v – 12:16

.

Költöztessék be az ukrán menekülteket az üres irodákba, és akkor mindenki jól jár. 

Ha tartós rendszert építesz és okos csapatot nevelsz, akkor száz kiadásban sem érheti baj; ha csak a gépekre hagyatkozol, akkor egyszer jól jársz, máskor rosszul; de ha sem a rendszer nem bírja a terhet, sem a csapat nem tanul a hibákból, akkor minden egyes kiadás kockázat.

Ezt a kifejezést még nem hallottam, de engem fenyeget.

Utálok az otthonomból dolgozni, feszült leszek attól, hogy egy ennyire intim környezetbe huzamosabb ideig, akár évekig, a covid miatt beengedjem a munkát. Utálom azt, hogy két évvel ezelőttig még íróasztalra sem volt szükségem otthon, most pedig elvárás, hogy a saját költségemre határoljak el több millió forintnyi ingatlanrészt munkára. Utálom azt is, hogy egész nap egy falat nézve pofázzak a ringlightot bámulva. És legfőképpen utálom azt, hogy általános elvárássá vált, hogy pár másodperc alatt tudj kontextust váltani munka és magánélet között.

Gondolom, viszonylag közel laksz a munkahelyedhez, és nem jellemző, hogy hazaviszed a munkát. Nekem például napi két óra az ingázás, amit mindenképp meg szeretnék spórolni. Ráadásul ez a két óra nem pihentető séta, hanem vagy zsúfolt tömegközlekedés vagy még zsúfoltabb dugók az utakon.

Nekem egy megváltás az otthoni munkavégzés, mert tudok koncentrálni a melóra, és nem nyüzsög körülöttem egy csomó ráérő ember. Ha akarom, napközben tudok pihenni egy fél órát ebéd után, és ha úgy esik jól, akkor este fejezem be a melót.

Volt olyan kollégám, aki rendszeresen aludt kora délután. Mondok jobbat, van alvós szoba a cégnél. Szerintem ezért normális helyen senkit nem cseszeget a főnöke, ha egyébként a munkát elvégzi. Kummantani meg otthon is lehet (hohó, ott lehet csak igazán! :D)

Amúgy meg rendszeresen le szoktam járni kora délután egy órát kondizni, amíg üresjárat van mielőtt New York elkezd dolgozni, itt van a földszintünkön a kondi, kb. amit commute time címén elvesztegetek, azt behozom itt. Btw ezért az egy óráért sem bántott még senki. :)

tl;dr szerintem az office-homeoffice és a kötött-rugalmas nem függ össze szorosan

"Na, ez az, amit sehol nem fognak jól kezelni"

Amíg be kellett járni, az ebéd utáni kajakómás félórák a büfében teltek, kávéval, nassolással. Az aztán minden, csak nem hatékony. Ennél jobb az otthoni meló, mert nyugodtan eszem, és nyugodtan vágok neki a további melónak, nem pedig gyomorideggel, csak mert tercsifercsikataklára ebéd közben odaült mellénk, és elkezdett stresszelni valami csak számára fontos baromsággal.

Gondolom, viszonylag közel laksz a munkahelyedhez

Határeset, 35 perc

nem jellemző, hogy hazaviszed a munkát

Természetesen előfordul, hogy de: sem az esetleges túlórával, sem az időről-időre előforduló szupersürgős-szuperfontos dolgokkal nincs problémám, viszont próbálom úgy szervezni az életemet, hogy ne ez legyen a standard.

Nekem például napi két óra az ingázás, amit mindenképp meg szeretnék spórolni.

Ez érthető, és bármennyire is úgy tűnhet az előző kommentemből, én sem a commute miatt szeretek bejárni :)

Valószínűnek tartom, hogy a jövőben a cégek coworking tereket fognak bérelni azon családos embereknek, akik képtelenek otthonról dolgozni - mert nem olyan a családi helyzetük. Ez jellemzően az illető lakhelyéhez legközelebb eső irodaházban lesz, amikből egész sok fel fog szabadulni, ha mondjuk az Evosoft felismeri a frissen átadott irodaházában lévő elsüllyedt költséget (pénzt, amit már b.hatnak, és amúgyis kár volt), és egész egyszerűen eladják az emeleteket ingatlankezelő vállalkozásoknak, akik székenként adják ki, hatalmas portfóliót fenntartva.

Szóval továbbra is bemehetsz egy irodába, rajtad kívül nem lesz ott senki, akit ismernél, de lesz telefonáló sarok / doboz, lesznek meeting szobák, és ugyanaz az iroda lesz, mint eddig. Mindösszesen annyi lesz, hogy mondjuk egy 8 fős csapatból benn lesztek abban az épületben ketten, egy valamelyik másik épületben lesz (mert neki az esik közelebb), a maradék pedig otthonról tolja, a hét összes napján, csak speciálisan arcvizitre szervezett (külön az alkalomra bérelt helyen történő) eseményeket kivéve.

Az epulet a ceg tulajdonaban van, vagy berlik? Van-e atfedes az epulet tulajdonosi vagy operativ managementi kore (akik hasznalni is akarjak, nem csak a penzt vesziteni) es a ceg kozott?

Hogy nez ki az adozas? Barki is a tulaj, le tudja irni a szamlakat, ha egy kb uresen allo epuletre probalja megtenni, vagy jon a NAV?

Talalnak-e egyeb felhasznalot az epulethez? Egyaltalan megoldhato-e tobb berlo elhelyezese megfelelo elvalasztassal?

Egyben, az összes kapcsolódó kommenthez:

Igazából látom a home office előnyeit, nyilván elvitathatatlan az időspórolás, a munkakörnyezet testreszabhatósága, stb., csak kiemeltem 3 dolgot, ami szerintem pszichésen kockázatot jelent:

  • elmossuk az otthon/család és a munkahely/munka közti határt
  • az ember nem tud másodpercek alatt oda-vissza kapcsolgatni a munka és a magánélete között, mégis alapelvárás, hogy csináld
  • ellenvetés és kompenzáció nélkül átvállaljuk az "iroda" fenntartásának költségét (igen, tudom, adnak pénzt monitorra, meg mittudomén, de átlagos pesti négyzetméterárak alapján kb. 6-8 millióm van abban, hogy otthonról dolgozom, ennek az elmaradt hozama mondjuk évi félmillió)

Ami az elsőt illeti: az mennyivel jobb, hogy a munkahelyi nyüzsgés miatt nem haladsz a melóddal, így stresszesen mész haza, vagy viszed haza a munkát?

Nekem nem csak a hatékonyság miatt, hanem a nyugodt körülmények miatt is jobb az otthoni meló. Igaz, nem másfél szobában lakunk négyen, így van hova visszavonulnom. Vannak nálunk is, akik bejárnak, mert otthon nem tudják megoldani a melót. Mivel ők vannak kevesebben, így nem zavarják egymást, tudnak benn dolgozni. Win-win.

a munkahelyi nyüzsgés miatt nem haladsz a melóddal

De ez miért axióma, hogy így van? :)

Nem tudom, nálatok mi ment a melóhelyen, de nálunk nincs nagyságrenddel több megszakítás az irodában, mint otthon. Nyilván ez sok dologtól függ, akár az iroda elrendezésétől, akár a céges kultúrától.

Nekem az a tapasztalatom (össze vissza pattogtunk full HO, és részleges bejárás között) hogy kb. 70%-on tudok dolgozni amikor bent vagyok, mert mindig megtalálnak valamivel, és akkor az nem 1 percig tart, mint ha teams-en ráírnak, gyorsan megkeresem, és mindenki megy a dolgára.

"De ez miért axióma, hogy így van? " - Nem értem a kérdést. Még sosem jártál irodaházban? Ott van többszáz ember, ráadásul irodánként akár 10-15 fő is egy kupacban van. Három ajtóval odább a kicsitfontos meg a nagyonfontos managerek, akiknek ha egy világmegváltó ötletük van, rádrúgják az ajtót, hogy most dobj el mindent, és foglalkozz vele. Persze ők dupla ajtó mögött egyedül ülnek az irodájukban, és titkárnő vigyáz az előtérben az álmukra.

Amikor onboard dolgozom, munkaidőben megy a tűzoltás, amit más nem csinált meg azt meg kell csinálni. És amikor mindenki elmegy tudom a saját feladataimat elvégezni. És mindez elvárás.

Amikor HO-ban vagyok, mindenra marad időm, azon kívűl a munka el van végezve, sőt még előre is tudok dolgozni.

Hát a leírt helyzet az ez: https://www.forbes.com/sites/markmurphy/2016/10/30/interruptions-at-wor…

 

Ugye alapvetően 4 féle munka létezik:

- önálló, avagy deep work (van egy feladat, amihez begyűjtesz minden infót, és önállóan megoldod)

- szervezett kollaboráció, azaz meeting / workshop (megegyezünk, hogy ekkor és ekkor ezek az emberek találkoznak, és beszélgetnek)

- async kollaboráció (amikor ugyan megbeszélünk dolgokat, de ezt pl. egy jira ticketen, vagy HUP fórumtopicban tesszük)

- megszakításos kollaboráció (amikoris egy ad-hoc mini-meeting kezdődik, mert valaki megkérdezett valamit)

 

Ugye a távmunka előnye, hogy a megszakításos kollaboráció hajlamos valamelyest aszinkronná válni. Az aszinkron kollaboráció pedig valahol a deep work-höz közelebbi világot hoz.

Hát a leírt helyzet az ez: https://www.forbes.com/sites/markmurphy/2016/10/30/interruptions-at-wor…

Ez egy 6 évvel ezelőtti cikk, azóta a komplett munkaerőpiac átrendeződött. Ha 2016-ban nem voltam bent az irodában, akkor azt hitték, hogy szabin vagyok, ezért telefonon sem kerestek. A csapatunkban beírtuk a naptárba, hogy gelei nem vakációzik, csak otthonról dolgozik. Én nem biztos, hogy ezeket az éveket egy az egyben ráhúznám a mai helyzetre.

Nem győzködni akarok senkit, aki szeret otthonról dolgozni, az dolgozzon otthonról, de ne tegyünk úgy, mintha annak semmi hátránya nem lenne. A szinkron-aszinkron kommunikáció nem attól függ, hogy hol ülsz. Attól, hogy HO-ban vagy, ugyanúgy zaklathatnak hülyeségek miatt, illetve az értelmes kollégák az irodában is tisztelni fogják az idődet, nem fogják feleslegesen vesztegetni. Ha igen, az nem az irodaépület hibája. :)

Nekem az a tapasztalatom, hogy a sok ráérő nem zaklat online. Mivel nincs egy légtérben a többiekkel, nem kóborol fel-alá, nem keres alibi tevékenységet, így nem zaklat másokat.

Amíg bejártunk, volt egy csomó lézengő, aki hogy leplezze a munkaundorát, egész nap másokat basztatott. Aztán mikor a többség hazament, este 7-ig, 8-ig kushadt az irodában, mert ő a munka hőse. A hómoffisz legalább ebben nagyon pozitív, hogy megszűntek az üresjáratok.

Többen írtátok már ezt az irodában a munkában aktívan zavaró kollegát. Néha engem is eléggé kiakasztottak, főleg, amikor még egy elátkozott open space rettenetben kellett ülnöm. Az egyik a konyha helyett a gépe előtt zabálta meg a reggeli műzlijét és közben a kanállal zörgött az Ikea tányéron, a másik meg ebéd után felolvasást tartott az általa érdekesnek talált Index-cikkekből. A harmadik manáger volt, "apaaaa, hol vagy?" csengőhanggal, csutka hangerőn, persze mindig az asztalon hagyta, közben meg a konyhában pofázott valakivel. Imádtam. Én meg koncentrálni akartam, és zajban nem ment annyira (programozás).

Azóta máshol dolgozom, sokkal jobbak az irodai körülmények, nincs okom panaszra, de még annál is hatékonyabban tudok itthon dolgozni. Pl. nem kevés időt megspórolok az ingázás megszűnésével.

Nekem minden pénzt megért, hogy itthonról saját kényelmes munkakörnyezetben, saját asztalon saját széken saját 27 "-os monitoron tudok dolgozni. Az irodában meg vmi 10 éve bennragadt 22-24"-os szarok voltak. Mikor széles ekszelekkel szopsz egésznap, hamar felértékelődik a nagymonitor. Flexdesk miatt pedig nemhogy kényelmes munkakörnyezetet nem tudsz magadnak kialakítani, de még 1 papírfecnit se hagyj az asztalodon műszak végén! Mert a szekusok lesik reggelente hogy kinek maradt vmi az asztalán, és osztogatták a szomorúszmájlis korongokat, mint az óvodában.

HO-ba nem cseszeget az 5S auditort, mert jobbra rakom el a fiókos szekrényt. És ebéd után sem a budiban kell fogat mosnom, miközben más kábelt fektet.

sanyi mit eszik ? hogy ilyen penetráns az output ?

 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Görgei Artúr I. Miklós orosz cár hadserege előtt.
 1945. augusztus 14-én Japán kapitulációja - 1945. szept. 02. A II. világháború vége (kapitulációs okmány aláírása)