Villanybojler - teljesítmény - hálózat

Elektronika, Elektromos eszközök

Údv!

Bár kérdésem nem elektronika, inkább elektromosság, remélem lesz aki tud segíteni!

Villanybojler csere szükségs, és amit kinéztem (OKCE 100) arra az alábbi paramétereket írják.

230V,  2,2W

Na most ami a házban van hálózat, amire szeretném rákötni, az alábbi paraméterrel rendelkezik eon szerzódés szerint.

"Névleges csatlakozás teljesítménye:

Vezérelt időszakban - 10A "

Olvasgatva találtam olyan oldalt, ahol ehhez a bojlerhez 16A biztosítékot javasolnak. A kérdésem, hogy ennek ellenére elbírja e a hálózat?

Nem terveztem hálózatbóvítést.

Előre is köszönöm a válaszokat.

( zolee1988 v | 2022. 01. 08., szo – 19:22 )

Szerkesztve: 2022. 01. 08., szo – 19:23

Ha megfelelő a villanyóra azaz a szabályos, akkor díjmentes 32A-re bővíteni. Ha nem, elvileg akkor is bővítik, de csak 16A-re.

(Meg persze azt is meg kell nézni, hogy milyen a jelenlegi vezeték, mert ugye a vezetéket biztosítjuk)

Én TUDOM, hogy igazam van. És ha nincs is, akkor is NEKEM van igazam, mert én vagyok az Admin. Ennyi!

nem, "óránként" jár 32A ingyen.
2-3 éve, régi parasztház, 1x16A fadobozos mérő volt.
a végére lett új, szabványos kétórás mérő, 1x32A normál + 1x32A vezérelt (aka éjszakai) óra. teljesen ingyen volt, az oszloptól húztak új légkábelt is.
(nyilván a szabványos mérőhely kialakítása térítéses, de azt te csináltatod az általad választott, regisztrált szerelővel)

Én TUDOM, hogy igazam van. És ha nincs is, akkor is NEKEM van igazam, mert én vagyok az Admin. Ennyi!

Nem, ez egy masik eset. Ha valamelyik tarifan kifizetted a teljesitmeny dijat, akkor azt a masikon is hasznalhatod. Tehat ha van 3x25A nappalid, akkor kerheted melle a 3x25 vezereltet, es nem kernek penzt (azt nem tudom, hogy a H es a Geo eseten mi a helyzet). Egy tarifan belul viszont osszesen 32A ingyenes, nem fazisonkent.

( dotnetlinux | 2022. 01. 08., szo – 19:27 )

A 2.2W helyesen 2.2kW es az kb. 10 amper. Az ejszakai/vezerelt aramnak adott eetek eleg. Nehany kiveteltol eltekintve a haztartasi dolgokat ugy tervezik hogy bekotheto legyen (lasd fozolap tobb bekotesi modja). Kismegszakitobol azert javasolnak magasabbat, mert szabadon tulmeretezheted ha a vezetekek birjak. Itt az eon adja a keresztmetszezet.

Van ugye a méretlen oldal - ehhez a szolgáltató kell, illetve megfelelő regisztrált szerelő, ha 10->16A-re szeretne bővíteni.
Van a mért oldal, ahol 10A-rel van biztosítva a bojler áramköre. Ott csak akkor lehet 10A fölé menni, ha arra alkalmas vezetékkel van bekötve a bojler. Ja, és persze erősen javasolt a mért oldalra egy ÉV. relét is berakni.
A 2.2kW-os bojlernél a 10A "határeset" - érdemes lenne megnézni, hogy a jelenlegi milyen teljesítményű?

( zeller | 2022. 01. 08., szo – 19:35 )

A szerelő, aki beköti, majd megmondja. Ugyanis a vezérelt tarifás berendezéseket nem kötögetheted saját magadnak. És mivel ennek a mért oldala független a hálózat többi részétől, így a bojlernek külön év. relét is kifejezetten javasolt felrakni.

 ha másfeles van behúzva, akkor arra legfeljebb 13A-est rakhat

Nem igaz, azt kell raknia amit a tervező előírt neki. A C13 kismegszakító ~130A zárlati áramnál, a B13 ~65A zárlati áramnál old le azonnal, a hőkioldó meg 45 percen belül bármennyire, de 13A-nél jelentősen nagyobb áramnál. Az MSZ HD 60364-5-52 nem ad az interneten keringő táblázatokhoz hasonló "marhaságot", mindössze korrekciós tényezőket, számítási módszereket határoz meg. Nap mint nap készítek villamos energetekai tervet, és folyamatosan visszatérő probléma, hogy mindenki beleszól mindenbe. A múltkoriban egy villanyszerelő küldött el melegebb éghajlatra, mert egy gép bekötését 4-es MT kábellel terveztem be a rajzra, ő meg bekötötte 2,5-ösel. Mindenestre a "Nem megfelelő" minősítésű jegyzőkönyvet kaptak kézhez. Mondjuk ez a kivitelezőt ez nem hatotta meg, azóta is sz@rik mindenki nagyívben az összeírt eltérésékre.

Valami oknál fogva mindenki rakja lakásokba a Cxx-es megszakítókat, ami rohadt veszélyes. Egy C16-os kismegszakítón akár perc(ek)ig is tud folyni 100A is, mielőtt megszólalna a hővédelem! Lakásba szigorúan Bxx megszakító kéne.

Lehet, hogy felreertettem, amit irtal, de nem ugy van, hogy az azonnali leoldashoz szukseges aram ter el a B es C karakterisztikak eseten, a hokioldo viszont azonos aram eseten ugyanannyi ido utan szolal meg? Most talaltam errol egy diagrammot, azon 13A nevleges aramu megszakitohoz ketszeres tulterhelesnel < 1 perc szerepel, B es C karakterisztika eseten is. C16-nal a 100A 6,25-szoros tulterheles, erre azonnal oldania kellene mindkettonek.

B-nél az 3...5 *In a kioldóáram, míg C-nél 5...10 *In a kioldóáram. 13% túlterhelést >1óra időtartamig, míg 45%-os túlterhelést <1 óra időtartamig viselik el.

Azért jó az olvadóbiztosító, mert az sokkal hamarab megszakít.

C16-nal a 100A 6,25-szoros tulterheles, erre azonnal oldania kellene mindkettonek

A B13 65A-nél biztos le fog oldani, a C13 csak 130A-nél garantált. A hővédelem fog oldani, ami "sokáig" is eltarthat.

Ahogy én látom a kismegszakító karakterisztika ábrákat.

Túlterhelésre a hővédelem működik (nem meredek áram):
1,13 * In : egy óra tartamon belül még nem old le
1,45 * In : egy órán belül le kell oldania

1,13 * 13A = 14,69A (tartós túlterhelés lehetséges)
1,45 * 13A = 18,85A (1 órás túlterhelés lehetséges)

Mágneses kioldómű (meredek áram):
B karakterisztika esetén
3 * In-ig nem old le
3...5 * In-nél leold (t < 0,1s időn belül)

C karakterisztika esetén
5 * In-ig nem old le
5...10 * In-nél leold (t < 0,1s időn belül)

D karakterisztika esetén
10 * In-ig nem old le
10...20 * In-nél leold (t < 0,1s időn belül)

13A KMSZ, C karakterisztika esetén mondjuk 10*In=130A, de az időbeli lefolyása 0,1 sec, mert ennyi időn belül oldania kell! Ennyi idő alatt nem melegedhet fel annyira a vezeték, hogy sérüljön a szigetelése.

Ha belegondolsz: A PVC szigetelésű vezetékekre jellemzően 70 °C a megengedett hőmérséklet. A pontos hőmérsékleti adatot a gyártó adja meg. (katalógus böngészés) Erre a hőmérsékleti adatra módosítunk a módosító tényezőkkel méretezéskor.

Régen volt a vezetékek terhelhetőségi (A, B, C) táblázata. Ez kering az köztudatban a mai napig, pedig a gyártói katalógusadatokat kellene figyelembe venni. Egy villanyszerelőnek ez jelenti a mankót még most is. A tervező méretezési számítást végez többféle szempont szerint, ami a villanyszerelőnek valljuk be, nem teljesen érthető.

Ennyi idő alatt nem melegedhet fel annyira a vezeték, hogy sérüljön a szigetelése.

Viszont ha csak 13A*1,45 azaz 18.85A folyik rajta 1 órán keresztül, és az egy 3x1,5 MT kábel ahol az erek egymáshoz vannak nyomva... Itt a terhelhetőség 16A!

Régen volt a vezetékek terhelhetőségi (A, B, C) táblázata. 

Van a ez a táblázat: 

Vezetékek terhelhetősége, méretezése (novill.hu)

Itt pl. 1,5 vezeték 16A,13A,20A,17A,25A,22A ad meg a háromcsoportra, míg veszi a legalacsonyabb értéket és beírja az ahoz megfelelő olvadóbiztosíték értéket.

A villanyszerelő, meg azt hiszi, hogy az olvadó betét egyenértékű a kismegszakítóval.

- egyrészt  kismegszakító nem olvadóbiztosíték,

- másrészt rohadt pazarló ha így biztosít, mondjuk védőcsőbe behúzott MCU vezetéket.

- harmad részt lehet azért kell 2,5-re emelni a vezeték keresztmetszetét, mert a 40m-re lévő 10A-es fogyasztónál már alacsony lenne a feszültség. Ha ugyan erre a "hosszú" vezetékre egy 21A-es fogyasztást engednénk, akkor megint vezetékkeresztmetszetet kéne emelni, a feszültségesés miatt. Az MSZ EN 50160:2001 meghatározza a feszültség minőségi követelményeket, ami alapján a gyártók legyártják a készülékeiket.

A legtöbb villanyszerelő nem is érti azt amit csinál. A közhiedelemben elterjedt, hogy a zuhanytárcát le kell földelni a TN-S hálózatban, holott soha nem volt előírva, és még veszélyes is. Nem értik sokan az EPH, az áramütés elleni védelem fogalmát sem.

Az lehet, viszont <4s alatt leold.

Mi ez a 4s? A követelmény 0.4s de ezt 5...10 *In-nél kell tudnia, azaz 80A és 160A között valahol, függően az eszköz aktuális hőmérsékletétől.

Itt el kell engedni a városi legendákat..., meg az így szokta a haver..., meg az internten ezt mondták... tipusú információkat!

Nem vagyok megszakító specialista, meg tudom hogy az egész téma rohadtul bonyolult egyébként, max zárlati áram, stb.

De a hőre oldás nem éppen a vezeték védelmére van? Míg a mágneses kioldás a zárlati áramra.

A vezeték sem 0 s alatt fog felmelegedni, és a valós karakterisztika sem az lesz, hogy 100A folyik 45 percen keresztül. Ez két külön tesztelési kritérium, csak olyan adatpontokat állítasz párba, amik nincsenek párban (a gyors kioldás alsó áramhatára és a hőre kioldás max. megengedő ideje).

De a hőre oldás nem éppen a vezeték védelmére van? Míg a mágneses kioldás a zárlati áramra. Ez két külön tesztelési kritérium, csak olyan adatpontokat állítasz párba, amik nincsenek párban (a gyors kioldás alsó áramhatára és a hőre kioldás max. megengedő ideje).

Ezeket nevezik a kismegszakító áram-idő karakterisztika jellemző értékeinek. Ezek alapján lehet tervezni.

valós karakterisztika sem az lesz, hogy 100A folyik 45 percen keresztül.

Nem de a mérnök, egyszerűsít, tervezési módszereket használ, hogy közelítő számítást el tudja végezni. Lehet integrálni, meg másodfokú differenciálegyenleteket megoldani (ha meglehet, ha nem akkor jön a próbálgatás), de azt 99%-ban csak az egyetemi matekvizsgán kell.

A 100A konkrétan egy 20m-es 1,5 MCU vezetékpár esetében 10kW teljesítményt jelent! Remélem nem gondolod azt, hogy a 2,5s-ig tartó 10kW teljesítmény elhanyagolható? 

Azért a mérnök nézzen meg má' egy karaszterisztikát is, mielőtt osztja a hülyeséget!

Neked lehet, mert csak hadoválsz össze vissza.

Mutasd meg, hol folyik percekig 100A a C karakterisztikánál! Akár integrálhatsz vagy közelithetsz is. :-D

Ennél a C10-nél akár 2,5s-on át is folyhat 100A AC. A 2,5s azaz 2,5/60 percek :) Neked helyesbítek: hosszú másodpercekről is lehet beszélni ennél a tipusnál. Persze a felharmonikusok, a DC összetevő, vagy a külső hőmérséklet  ronthatják a helyzetet, mert ugye ezt tisztán AC-ra adta meg a gyártó. Megjegyzem, olvadóbiztosítónál értelemszerűen AC, DC, felharmonikus, meddőteljesítmény nem rontja a karakterisztikát.

Olyan fixen bekötött fogyasztónál, ahol a szabvány előírja a leválaszthatóságot (tűzhely, bojler, villamos fűtés), is érdemes olvadóbiztosítékot rakni, mert a kismegszakító leválasztásra alkalmatlan a szabvány alapján.

Véleményem szerint még ennyit sem melegszik, mert 20m vezeték biztos van vagy 2kg (nem tudom nem számoltam ki), de a Wago kötőelemek nem biztos, hogy nem égnek meg.

Valamint az előrás alapján a Tk lehet 1s de 4s is. Csak azt írják elő 40ms alatt kell oldani 5..10 x In-nél.

???

Tökmindegy hány méter. A melegedésnél három dolog számít: az amper, az idő meg a keresztmetszet. A hossz nem számít, max. indirekt módon, hogy az ellenállása korlátozza az áramot, de most fix 100A-ben egyeztünk meg.

A wagot meg úgy demózzák, hogy a vezetékek már rég leolvadtak, amikor a wago még nem. Bár a pontos teszt körülményeit nem ismerem.

Szerintem a fajhő nem smafu, de a tömeg igen. Kétszer akkora tömege attól lesz, hogy kétszer hosszabb, de azt kétszer akkora teljesítmény is fűti, tehát csak a keresztmetszet számít szerintem. A hossz egész egyszerűen kiesik ebből.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem vitatom hogy számít a vezető ellenállása, csak nem ez volt a kiindulási alap. Hanem az, hogy a KMSZ meg tudja-e védeni a vezetéket. Bár nem tervezőmérnök vagyok, én még úgy tanultam hogy igen. Tervezőmérnök kolléga szerint nem.

Én fejlesztőként pontosan tudom mi az, amikor a szélsőértékekkel kell számolni, és sokszor azzal is számolunk, mert mi másra hivatkoznánk? De a valóság nem ilyen, és ezt a szabvány alkotói is tudják.

Ezért nem lehet párba állítani a hőkioldó leghosszabb kioldási idejét a mágneses kioldó megszólalási áramával, mert nincs összefüggés a kettő között. Innen indultunk ki.

A hőre oldást épp azért találták ki, mert az átfolyó áram a megszakítóban lévő rezet pont úgy -arányosan- melegíti, mint a mögötte lévő vezetéket. A hőelvezetés már más tészta, de ezt meg figyelembe veszik a vezeték max. áramának megállapításakor, és arra méretezik a megszakítót is. Nem az volt a kérdés, hogy mennyi lesz a zárlati áram. Zárlatban eleve a mágneses kioldó működik. Az volt a kérdés, hogy előállhat-e olyan terhelés, ahol leolvasztjuk a vezetéket.

Mindezek ellenére én nem merném kijelenteni, hogy nem. Ezeket sokszor nem egyszerű méretezni. Lehet 100A-re valóban leold időben, de mondjuk 50 vagy 40A-nél lesz egy lokális melegedési csúcs. Viszont a hiba bekövetkezésének valószínűségét jelentősen csökkentettük.

Tűzesetek ellen alapvetően kielégítőnek kellene lennie pusztán a hőkioldásnak is, pontosan azért ,ahogy írod: a kioldási karakterisztika hasonlatos a kábel melegedési karkterisztikájához, nagyobb áram esetén hamarabb old. A matematikai legrosszabb eset amiben éppenhogycsak nem szólal meg a mágneses pillanatkioldó de maximális ideig tart a hőkioldás éppen a hasonlatos karakterisztikák miatt nem létezik.

A pillanatkioldónak sokkal inkább életvédelmi feladata van, testzárlat esetén. A testzárlatos vízforralónak azonnal le kell vernie a biztosítékot, nem akarod megvárni amíg felforr vagy leolvad a burkolat.

Éppen ezért a karakterisztika megválasztásakor (B/C/D) az egyik elsődleges szempont hogy a védett részen bárhol bekövetkező rövidzárlati áram mindig magasabb értékű legyen mint a pillanatkioldó karakterisztika legnagyobb megengedett értéke. (Hosszabb kábelek --> nagyobb belső ellenállás -> kissebb zárlati árm -> kisebb tűrésű karakterisztika szükséges, a melegedéstől függetlenül.)

 csak nem ez volt a kiindulási alap

Mindennek ez a kiindulási alapja.

Hanem az, hogy a KMSZ meg tudja-e védeni a vezetéket.

Nem is ez volt az, hanem az hogy 1,5-es veteéket 13A-es KMSZ-val kell biztosítani. Válasz meg erre az, hogy nem így van. Azért nem mert az Al nem Cu és a KMSZ nem biztosíték... Lehet jó a 13A de, bizonyos esetekben nem.

Bár nem tervezőmérnök vagyok, én még úgy tanultam hogy igen. Tervezőmérnök kolléga szerint nem.

Ezt sem írtam, csak arra utaltam egy 25A-el terhelhető 1,5 MCU-t miért védenénk C13 -as KMSZ-el? Meg a szelektivitás fontosságáról. Meg volt valaki aki azt állította, hogy az olvadóbiztosíték sokkal lomhább...

Állandó keresztmetszetű vezetéknél a hosszal egyenesen arányosan nő a réz tömege is, nem csak az ellenálláson, ezért pillanatnyi melegedést számolva szerintem a hossz kiesik a képletből. Kifeszített vezeték esetén a hűtő felület szintén egyenesen arányosan nő, tehát ebben az esetben tartós túlterhelés melegedésének meghatározásához sem számít a hossz - a szigetelés vagy elvezetés paraméterei annál inkább.

Ezek persze állandó terhelő áramot feltételezve igazak. Állandó feszültségforrásra kötött zárlat esetén valóban számít a hossz, mert minél hosszabb a vezeték annál alacsonyabb az áramerősség.

Milyen modellt használnál melegedés számítására ahol konstans terhelő áram mellett a hossztól nem független lesz a melegedés?

Drága Mérnök úr!

A teljesítmény 23 kW. (Tudod, 230 V * 100 A az nem 10 kW - már ha 0 Ω a hálózat ellenálása.)

És nem 2,5, hanem 5s-ig tart.* (Lámmegmondtam nézd meg a karakterisztikát!)

Ennél a C10-nél akár 2,5s-on át is folyhat 100A AC.

*Az állításod 16 A-es kismegszakítóra vonatkozott. A görbe meg normalizált.

A külső hőmérséklet hatása az már nagyon bonyolult lehet! Éppen ezért ott van a következő oldalon. ;)

Az AC/DC együttes mindent elront, meg a felharmónikások is. Bár mindez legfeljebb a megszakítás képességre lehet hatással, de nem a teljesítményre. Az olvadóbiztosítékot biztosan egy másik effektív érték fűti, mint a nem olvadót. Vagy mégse? Ennyi hablaty után ki tudja?

Aztán derült égből lecsap a villanytűzhely!!!

Szóval becsszóra láttál már az N ágon olvadóbiztosítékot, ami teljes leválasztást valósít meg? Ne kímélj, mert most kezd szórakoztató lenni a sok hülyeség.

Megjegyzem, a 2,5/60 perc az kb. 41667 μm(inute), márpedig a mikró pörc nagyon kicsi érték, tehát elhanyagolható! :-D

Az egyenes beszéd kb. így nézne ki: kb. 4 nagyságrendet tévedtem, mert fingom sincs hogy néz ki egy kismegszakító karakterisztikája.

"Viszont ha csak 13A*1,45 azaz 18.85A folyik rajta 1 órán keresztül, és az egy 3x1,5 MT kábel ahol az erek egymáshoz vannak nyomva... Itt a terhelhetőség 16A!"

Tanáromat idézve, nem kell annyira bexarni. Régen volt egy tizes szorzó. 1mm2 vezeték 10A, 1.5mm2 vezeték 15A, így ment rajta régen 16, míg a szabványban lentebb nem vették 10 ill. 13-ra.
A most szabványban rögzített értékek is már biztonsági tartalékkal terhelt értékek, oké szabvány mondja ki, oké betartod, mert bevéded a hátsód, de semmi nem történik egy lépcsővel fentebbi terhelésnél. Főleg, ha 13A KMSZ engedélyezett az 1.5mm2-en, akkor az az említett késleltetett kioldással együtt engedélyezett.

13A KMSZ engedélyezett

Ilyen sehova sincs leírva. Az az engedélyezett amit egy felülvizsgáló átvett, az meg a tervek alapján dolgozik.

Viszont ha nem fog működni a megrendelő készüléke, mert nagy a feszültségesés; vagy a 21A-es terhelés esetén 45 percenkent levágja a (25A-el terhelhető!) védőcsőben vezetett 1,5 vezetéken lógó fogyasztó áramát, akkor a megrendelő lesz morcos.

A most szabványban rögzített értékek is már biztonsági tartalékkal terhelt értékek

A szabványban nincs ilyesmi sehol, weboldalokon terjednek féligazságok.

"Ilyen sehova sincs leírva."

Dési Albert: Épületvillamosság 9. kiadás (2021) 43. oldal:

"A vezeték terhelhetőségét az MSZ HD 60364-5-52 szabvány írja elő. [...] A terhelhetőséget előíró szabvány szerint 80 fajta szerelési mód közül kell kiválasztani a megfelelő terhelési csoportot (52-B2) táblázat. [...] A 9 terhelési csoport rövid ismertetését a 2.3 táblázat tartalmazza. Ez jelentős változás a korábbi MSZ 14550 szabvány A, B, C szerelési mód besorolásához képest."

2 és 3 fázisra is van egy részletes táblázat.
3 fázisra egy ilyen: https://www.green-electron.hu/wp-content/uploads/2021/10/image-5.png
Mely innen való: https://www.green-electron.hu/elektromos-vezetekek-terhelhetosege-meret…

Szóval ez alapján nekem úgy tűnik, de igen. Benne van a szabványban és figyelembe kell venni 1.5mm2-en 1 fázison max 14.5A, 3 fázison 13.5A, a soron legközelebbi KMSZ a 13A, ha falban szerel az ember. Aztán megengedőbb, ha falon kívül vagy légvezeték.

Egy hivatkozás a régmúltra a weboldalról:

"Pl. a fenti táblázat esetében réz 1,5 mm2-es vezetőnél 13,5A a megengedett áram, míg korábban a régi szabvány (MSZ 14550-1:1979) szerint még 16A volt."

Benne van a szabványban

Olvasd el a szabványt amire hivatkozol, mert nincs benne semmi ilyesmi!

Most is itt van előttem angol nyelven elérhető az érvényben lévő szabvány. Ha nem lenne védett, akkor közzétenném. A szabványban méretezési szempontok, korrekciós tényezők vannak meghatározva, a fizikai méretezést ezek alapján kell elvégezni. Sok könyvben sokminden le van írva, de attól még az lehet baromság.

és figyelembe kell venni

Nem kötelező a szabványhoz csatlakozni, el lehet térni tőle, ha megfelelő mérnöki számításokkal dokumentálva biztonság. A szabványt azért használják, hogy a dokumentációs és tervezési lépéseket megspóroljanak.

"Pl. a fenti táblázat esetében réz 1,5 mm2-es vezetőnél 13,5A a megengedett áram, míg korábban a régi szabvány (MSZ 14550-1:1979) szerint még 16A volt."

A táblázatod az Al kábelérre használható olvadóbiztosíték értékét tartalmazza ami néhány óra elteltével a megengedett áram közelében le fog oldani! Nem KMSZ, mert az 5x 10x áramot tolerál!

"Olvasd el a szabványt amire hivatkozol, mert nincs benne semmi ilyesmi!"

Én elhiszem neked. Sajnos nekem nincs a birtokomban, így jobb híján Albert bácsira tudok hagyatkozni, gyanítom/gyanítottam tudja mit írt :) Köszi a korrekciót. Ha valahol elém kerül a szabvány, majd én is megkukkantom azért, mert ez mindig egy visszatérő téma :)

" Nem KMSZ, mert az 5x 10x áramot tolerál!"

Na de meddig 5x 10x tolerálja? Pár másodpercig, egyes írások szerint 15 másodpercig. Az 1 óra 2 óra az 1,13..1.45-ös szorzó esetén áll fenn, annyit meg az olvadó is megenged,nem?

Na de meddig 5x 10x tolerálja? Pár másodpercig, egyes írások szerint 15 másodpercig.

A leoldási időnek kell 0,4s-nak lenni

Az 1 óra 2 óra az 1,13..1.45-ös szorzó esetén áll fenn,

Nem, lásd ezt

annyit meg az olvadó is megenged,nem?

Lásd ezt de inkább ezt a példát.

3x1,5 MT kábel ahol az erek egymáshoz vannak nyomva...

Lényegi kérdéseket feszegetsz. Többféle módosító tényezőt veszünk figyelembe, felsorolni sem győzném.

A novill.hu leírja, hogy már nem hatályos a tartalom. Akkor mégis minek teszi ki? A népek megnézik a táblázatot és választanak belőle. Még az sem biztos, hogy a terhelési csoportok között eltájékozódnak. Szomorú...

Az olvadó biztosítóknak is van karakterisztikájuk, ezek adatlapjait is meg kellene nézni alkalmazás előtt. A biztosító néveleges árama önmagában nem nyújt elég információt.

Az olvadóbetét és a megszakító (óh, régen automatának is hívták) használata mellett pro és kontra érvek szólhatnak, de esetenként az alkalmazhatóság is döntő lehet. A lényeg a védelmi képességük, ezt a szerepüket minden körülmény között be kell tölteniük.

Persze, a feszültségeséssel számolni kell, a kérdés, hogy mennyit engedünk meg.
A példád: egyfázison, 10 amperre, rézvezető esetén, 40 méter hosszon, 2 %-os megengedett feszültségesés mellett a szükséges szabványos keresztmetszet 2,5 mm². (egyébként pontosan: 2,399 mm²)
Ugyanez 1%-os feszültségesés mellett már 4,797 mm², amihez már 6 mm² szabványos keresztmetszetet kell választani. (Melegedésre nem történt ellenőrzés, ezért nem életszerűek ezek a keresztmetszetek!)

A feszültség minőségi követelményei egy kicsit más kategória. Ezt a szolgáltatónak kell biztosítania a csatlakozási ponton. Tűrések azért itt is vannak. A készülékeket egy halom szempont szerint gyártják (és be is vizsgáltatják) a gyártók. Te is látod, hány paraméter van megadva egy villamos gyártmányra amikor kiválasztod, és ez még csak a felszín. Ha valakit ez mélyen érdekel, akkor menjen el gyártmányfejlesztőnek vagy technológusnak. A hétköznapokban a gyártói tanúsítványokkal foglalkozunk, ezeket tesszük el. (10 éves megőrzési kötelezettsége van az építtetőnek)

Tisztázni kellene, hogy mit kellene tudnia a villanyszerelőnek. Sok területe van az erősáramú szakmának. A távvezeték, az alállomások, az automatikák, a védelmek, a villamos gépek, még a kábel szerelés is külön szakma. És az épületvillamosság kullog a végén, ami talán a legegyszerűbbnek tűnik az összes közül. Bármennyire is tűnik egyszerűnek, mégis olyan hibákat lehet elköveti ami veszélyes az életre és a vagyonra. Velük találkoznak a népek és kvázi rájuk bízzák az életüket. És igen, az autószerelőre és a kőművesre is rábízod az életedet.

Az meg nem működik, hogy mindent kitanulsz azért, hogy "megvédd" az életedet. Tehát rád van bízva, hogy alkalmazol-e tervezőt és műszaki ellenőrt. Az a kivitelező, amelyik elszalad ha meglátja a tervezőt, az inkább szaladjon is el.

"Azért jó az olvadóbiztosító, mert az sokkal hamarabb megszakít."

Azt mondja itt nekem a Dési Albert féle Épületvilletvillamosság 9. kiadás 183. oldalon "Olvadóbiztosítók egyezményes idői és áramai" táblázat, hogy névleges áramtól függően nem kiolvasztó áram 1.25-1.5*In és kiolvasztó áram 1,6-2,1*In, egyezményes idő 1-2-4 óra (In-től függően).

Majd folytatja egy magyarázattal:
Egy 100A-os gG jelű olvadó biztosítót 120A-rel hosszú ideig terhelhetünk, nem olvad ki. Ha 125A-rel terheljük, akkor csak 2 óra után szabad kiolvadnia, ha pedig 160A-rel terheljük, akkor 2 órán belül ki kell olvadnia. A szabványelőírások szerint, tehát az olvadóbetétek a névleges áramerősség 1,25...1,5-szeresével tartósan terhelhetőek, anélkül, hogy az olvadószál maradandóan elváltozna.

Szóval ezek alapján nem lassabb a KMSZ a maga 1,13..1,45-ös küszöb értékeivel. A 3..5..10*In indítási áramlöketet néhány másodpercig viseli el.
Zárlati áramra pedig nincs szelektivitás. Néztünk is egy ilyen tesztet, 2-63A KMSZ-t sorba kötve és zárlatra kapcsolva, a kioldó szerv 2-10A KMSZ-ekben egyszerre leverődött. Azokat kiiktatva utána 32A-ig, fentebb nem mert menni a tanár, mert többen megérezték volna.
Szóval megállapítottuk, hogy lakossági fogyasztóknál, ha zárlat van, akkor általában 10-32A-ig megy minden sorban.

Zárlati áramtra az olvadóbiztosító gyorsabb. Egy 10A-es Mersen HSJ10 100A-nél 0.21s alatt szakít meg, ugyan ezt egy C10-es 0,4s alatt tudja. Ha nem veszed zokon, nem veszek elő "ultragyors" karakterisztikájó adatlapokat...

Szóval megállapítottuk, hogy lakossági fogyasztóknál, ha zárlat van, akkor általában 10-32A-ig megy minden sorban.

Ha azt szakember csinálta akkor megállapíthatjuk, hogy nem igaz, szelektivitás kialakítható.

Merev zárlatnál szelektivitás? Szerintem kA nagyságrendben indulhat el az áram, csak nem sokáig, s az összes védelmet leoldja. Persze nyilván nem Paksig.

Nem lenne jó, ha egy üzemben vagy irodaházban egy kávéfőző elvinné az egész épület betápját, még merev zárlatnál sem.

Nem lenne jó, de ezek a háztartási kismegszakítok ekkora áramra le fognak oldani, mert a névleges áramuk sokszorosánál lesz akkora mágneses tér a gyorskioldó részüknél, ami miatt lekonyulnak. Ide a nagybökőt, hogy ha most bedugom a konektor két lyukába a csipeszt, akkor lekonyul az adott áramkör kismegszakítója, meg a lakás betáp 32 A-es is. Ha jól sejtem, a fi-relének - tudom, pongyola megnevezés - is van túláram védelme, szóval megg vele az is.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nehéz értelmezni a gyártói adatlapot? A leoldási idő soha nem megy el 0 közelébe. És úgy is lehet fogalmazni soha nem alakul ki akkora zárlati áram, ami elvinné a leoldási időt 0-ba.

Az áram nem tud 0 idő alatt csúcsra ugrani egy impedancián. Ha van olyan eszközöd ami 10ms alatt leold 4x In-re, míg a másik eszközöd 4xIn-re csak 2s alatt old le, akkor szelektív a védelem Iz=4*In-re.

Te arra alapozod véleményed, hogy valószínűleg az óránál berakott a villanyszerelő 3db C32 megszakítót, és a kapcsolószekrényben használt mondjuk B karakterisztikájú megszakítókat. A villanyóránál leválasztási céllal van berakva C32, akár lehetne oda rakni D32 KMSZ-t vagy 32A lomha olvadóbiztosítót is, akkor a B10 KMSZ máris szelektív lehetne.

Mondtam példát, olvadóbiztosítékra ami gyorsabb mint a C karatreisztikájú KMSZ. Vannak eszközök amivel szintén ki lehet alakítani szelektivitást: The new 3VA molded case circuit breaker - YouTube 

Ha rövidrezárod a konnektort, és elmegy mindenhol az áram, és mindez zavar, akkor hívj valakit aki rendbeteszi a rendszert.

 

Javaslom a Villamosenergia ellátást tanulmányozni ami az egyetemen 2 félév, amihez még megy másik 2 félév a Villamos védelem és automatika.

Az irodaházban, ahol gipszkartonoztak, szinte biztos, hogy hozzáértők tervezték a hálózatot - de amikor belefúrt a szakmókus a 3f kábelbe, akkor a szikraeső következtében nem csak az adott irodaterület, hanem a teljes szint sötétbe borult - az épületüzemeltetési fővillanyásszal beszélve kiderült, hogy nem csak az adott irodaterület meg a szint teljes áramvédelme dobta el magát (amit a szinten belüli szekrényben vissza lehetett volna kapcsolni), hanem az egyel előttük lévő is. (Volt is rendesen fejvakarás, de ez legyen az ő bajuk...)

A szakirodalmi linket köszönöm. (Tényleg.)

"A villanyóránál leválasztási céllal van berakva C32, akár lehetne oda rakni D32 KMSZ-t vagy 32A lomha olvadóbiztosítót is, akkor a B10 KMSZ máris szelektív lehetne."

Oda rendszerint az kerul, amit a szolgaltato gondol, lakossagi fogyasztokent szerintem nincs sok valasztasi lehetoseged. Van olyan terulet, ahol mar C-t sem hajlandoak adni, B-s van es kesz.

Nálunk is C-s van, és nem régi, most cserélték őket bővítés miatt.

Szóval ahogy fentebb is írták, ami éppen a szolgáltatónál van raktáron, azt teszik oda a kedves ügyfélnek.

Neki (ügyfél) ebbe ugye amúgy sincs beleszólása, hozzányúlni is csak óvatosan szabad nehogy leszakítsd a felszentelt pecsétes madzagot. ;)

zrubi.hu

MSZ 447:2009 Csatlakoztatás kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra II.5.2.2. Túláramvédelem
Lakossági fogyasztók fogyasztásmérőinek tartozékai az elosztói engedélyes tulajdonában és kezelésében lévő kismegszakítók. E kismegszakítók zárlati kioldása általában nem szelektív működésű. Az elosztói engedélyesek, egyedi megállapodás alapján vállalhatják a fogyasztásmérő tartozékaként szelektív működésű kismegszakítók alkalmazását is.

Szerk:

Minden más helyre, társasházba is kötelezően kell szelektívet tenni a csatlakozóvezeték után.

Köszi a részletezést, jelen esetben 9x%, hogy lakás céljára szolgáló ingatlanról van szó, és ott azért egész jó közelítés :) a Cu 3*1.5 esetén a legfeljebb 13A-es _B_ karakterisztikájú kismegszakító.

"Valami oknál fogva mindenki rakja lakásokba a Cxx-es megszakítókat" - nekem úgy tűnik, hogy jellemzően fillérb@szásról van szó, mert C-s az picivel olcsóbb...

A táblázatokról nekem az a sztori jut az eszembe, amikor a matematikus, a fizikus meg a gépész azt a feladatok kapja, hogy adja meg egy bizonyos pöttyös labda térfogatát. A matematikus többször körbeméri, számolgat, mérési hibával kalkulál - dolgozik vele több órát. A fizikus lenyomja víz alá, felhajtóerőt mér, aztán másik folyadékkal is megcsinálja, számolgat egy csomót. A gépész? Az megnézi a pöttyöslabda-katalógusban :-D

Aki nálunk szerelte (generálkivitelező embere), én győzködtem hogy ne tegye fel a 16-osokat. Én 10-est kértem tőle a dugaljakra. Amúgy csinált egy gerincet 2.5-el, az rendben, de a leágazások 1.5-esek lettek, mert hát ő nem fogja hajlítgatni a 2.5-es tömört. Végül egy kompromisszumos 13-ban egyeztünk meg :)

Azt akkor még nem tudtam, de ez a keresztmetszet váltás is szabálytalan.

Kiviteli terv nyilván nincs, hiszen erre nem fognak költeni egy családi háznál. Szépen felrajzolják a falra, hogy hova kéred, aztán csinálják. Amikor én vittem a rajzomat, csak a fejvakarás ment, hogy az csak probléma nekik. Ahol beleírtam, hogy 5x10-est kössenek (autótöltő kiállás), na az sem lett annyi végül, pedig nyilván kifizettem volna.

De ez még csak a felszín. Aztán jött a döbbenet, amikor szétszedtem az egyik ethernet aljzatot, és mögötte ott mászott a dobozban az érszigetelésű 230-as vezeték... meg még sorolhatnám, de talán ez a legdurvább. És ennél csak rosszabbakat hallottam, bárhol.

Nulladik pont: legyen szerződés, amibe részletekbe menően le van írva, mit kell a kivitelezőnek kivitelezni. Ha ez nincs meg, a kivitelező jóindulatára és/vagy szakmai képességeire vagy utalva. Aki nem akar veled részletes szerződést kötni, azt valószínűleg te sem akarod semmiféle munkavégzéssel megbízni. A részletes konkrétumokat tartalmazó szerződés sok utólagos fejfájástól kímél meg, az ugatásról, fenyegetésről, pereskedésről nem is beszélve.

:)

Mit írsz a szerződésbe? Hogy a törvényben hivatkozott szabványokat be kell tartani? Azt nem kell beleírni, azt egyébként is be kell(ene).

Semmilyen szerződés nem fog neked vezeték keresztmetszetekről, meg szigetelési rendszerekről szólni. Főleg a mai világban, ahol totál ki vagy szolgáltatva a fővállalkozónak. A másik megoldás hogy nem építesz, és laksz a régiben, ami még ennél is gányabbul van megcsinálva. A harmadik hogy amit tudsz magad csinálsz, ahhoz meg sok sikert, és az is törvénytelen, attól a ritka kivételtől eltekintve, ha van róla papírod.

Én villamosmérnök diplomával azért annyit megengedtem magamnak, hogy ezeket a hiányosságokat kijavítsam. Plusz munka, de számítottam rá. Csak nagyon szomorú ez a helyzet.

Ha már tervet nem készíttettél pl. azt még mindig beleírhatod a szerződésbe, hogy hová akarsz 2,5 mm2-es és 10 mm2-es vezetéket. Az előírásokról annyit, hogy az elkészült- de még át nem vett munkáról szakvéleményt kérhetsz, melyet az átadáskor elővezethetsz. Erre később is lehetőséged van, de bizonyos hibákba sokkal könnyebb és észszerűbb az átadás(i kísérlet)kor "belekötni", hiszen neked sem mindegy, hogy a javításhoz szét kell-e baszni a teljesen elkészült házad.

Nem tudtam, hogy egy szerződésben nem lehet műszaki tartalmat specifikálni..........

Ha nem vagy képes kiállni magadért, persze hogy ki vagy szolgáltatva. Főleg, ha azt sem tudod, milyen lehetőségeid vannak. Elhiszem, hogy nehezebb kivitelezőt találni, ha nem látszol könnyen lehúzható balfasznak, de egy együttműködésre nyitott kivitelezővel gördülékenyebben halad a munka, és azt csinálja meg, amire szükséged van, és te is jobban alszol.

Ha építtetnék, időközönként felülvizsgáltatnám az elvégzett munkát egy szakértővel. Mindenkinek jobb, ha a hibák azelőtt fel vannak fedve, hogy újabb rétegek kerültek volna rájuk.

Nézd, amikor a szaki pofánröhög a 2,5-ös vezeték miatt, és azt mondja, márpedig ő 1,5-öst használ, és te elfogadod ezt a szituációt, onnantól nincs miről beszélni, elvesztetted a háborút (nem a csatát). Jah, valóban szomorú, hogy egy diplomás embert be lehet szopatni.

:)

Errol most eszembe jutott, hogy onbevallaskent mit meselt az egyik osztalytarsam a villanyszerelo kepzesen.

A tanfolyan elso heten meglatott egy hirdetest a facebookon, hogy valaki a falujaban villanyszerelot keres bojler bekoteshez. Gondolta, hogy konnyu penz, es o mar majdnem villanyszerelo, hat elment, de goze sem volt, hogyan kell, ugyhogy bekototte valahogy. Este aztan ratelefonaltak, hogy nincs melegviz, ezert visszament, es megcserelt ket random vezeteket. A keszulek ekkor elkezdett futeni, ugyhogy a munka le volt zarva.

Par nappal kesobb bevallalt egy LED szalag bekotest is, de mivel hasonloan fogalmatlan volt, bekototte a fazist es a nullat is a kapcsolo ket pontja ala. Felkapcsolaskor lett egy kis szikra, ugyhogy bedumalta a megrendelonek, hogy biztos gyari hibas volt a kapcsolo.

Ennyit a szakemberekrol, szerzodesrol, muszaki ellenorzesrol :)

+1

Amúgy jelen.

Régen a mosógép, meg boyler, meg dedikált fogyasztók voltak 2.5-en, és kb nem volt mit dugni az általános dugaljakba ezért az volt 1.5-es.

Mára ez azért megfordult.

Egyrészt az enegiahatékonysági besorolás miatt ma már egy mosógép is elmegy 1.5-es vezetékről, de mára az általános dugaljba az emberek többsége a mindent is bedugja, a 2000W porszívó mellett ott a médiacentrum, vagy őszi-tavaszi időszakban egy 2-3kW elektromos fűtés, átlag konyhát nem is említem..... És igen. Emiatt minden nem dedikált fogyasztónak tervezett dugaljba kell a 2.5-es vezeték.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Fixre kell kötni és minden szereléshez villanyszerelő kell. KELL, mert úgy kap csak garanciát. Hivatalosan minden szerelés* után érintésvédelmi felülvizsgálat kell, lakóházak esetén csak akkor, ha az egyéni vállalkozás bejelentett telephelye. 

*= igen, egy meglévő konnektor keretének kicserélése is villanyszerelésnek minősül. 

openSUSE Leap 15

( locsemege v | 2022. 01. 08., szo – 19:39 )

Elég. Ahogy írták, az 2.2 kW.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( gabrielakos v | 2022. 01. 08., szo – 21:47 )

Elég lesz. A mostani helyére beköthető. Ahogy előttem írták érdemes egy ÉV relét berakni elé ha még nincs.

Gábriel Ákos

( amper | 2022. 01. 08., szo – 23:52 )

Szia,

9,566 amper fog folyni a 10 amperes kismegszakítón. Nincs szükség 16 amperes kismegszakítóra. 100 literes bojler esetén a 2200 wattos fűtőbetét kb. 2,5 óra alatt fűti fel 60 ℃ körülire a hideg vizet. Ne nyugtalanítson ha esetleg kicsit melegszik a kismegszakító a mérő alatt, ez természetes jelenség nagyobb terhelés mellett. A bojler szakaszos üzeme miatt vissza tud hűlni.

Előttem szólók már írtak az áram-védőkapcsoló beépítésének szükségességéről. Pontosabban: kötelező beépíteni.

Fontos, hogy 30 milliamper érzékenységű legyen. Illetőleg "A" típusú legyen, mert kevésbé érzékeny a zavarokra, ezért ritkább a nem kívánatos a leoldás. (Az "AC" típus kifejezetten nem ajánlott manapság)

De jobb, én is így tanultam. A szabvány szerint egyébként nem kötelező az ÉV relé fixre kötött berendezéseknél, de szakmai szemmel nézve erősen ajánlott egy bojlernél.

Én is 10mA-t tettem be. Amúgy 15mA az elengedési küszöb a tankönyv szerint. Férfiaknál inkább 18-20, nőknél 10-13mA. És sokáig tévhitben voltam, hogy az ÉV relé megvéd és még csak meg sem csíp az áram. Ez nem igaz. Egy áramütés árán kapcsol le, így nem mindegy a megszólalási küszöb érték.

Annyit korrigálnék, hogy ma már kötelező a fürdőszoba áramköreit áram-védőkapcsolós kiegészítő védelemmel ellátni. (világítás és dugaszoló aljzatok, fűtőkészülékek, vízmelegítők... stb.) Abban igazad van, hogy a dugaszoló aljzatok áramköreibe kötelező az áram-védőkapcsoló beépítése. Ez tulajdonképpen a hordozható villamos berendezések csatlakozását jelenti.

A villamos vízmelegítő készülékek csatlakozási módjától függ, hogy áram-védőkapcsolót be kell-e építeni. Lehet, dugaszoló aljzatba is csatlakoztatni. Ilyen esetben kötelező a áram-védőkapcsoló.

A készülék karbantartásához kötelező a villamos hálózatról a leválasztást kiépíteni. Ez lehet dugaszoló aljzat vagy kétsarkú kapcsoló. (fázist és nullát is meg kell szakítani) Fontos, hogy a készülék közelében legyen kiépítve a leválasztás. (a készülék mellől látható legyen)

Az áram-védőkapcsolók beépítését egy lakás vagy családi ház esetében egy készülékkel oldják meg a mért bejövő vezetéken. Ez a költséghatékony megoldás. Ha valahol hiba lép fel, akkor lehet keresgélni, hogy melyik áramkörön van a hiba. Személy szerint jobbnak tartom ha legalább a világításra és a dugaszoló aljzatokra külön áram-védőkapcsoló kerül beépítésre.

Az áram-védőkapcsolónak nem kizárólag áramütés árán kell lekapcsolnia. Sőt! A hiba fellépésnek idején le kell kapcsolnia! Ez megelőző szerep. Szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy a hiba abban a pillanatban lép fel, amikor megérinted a berendezés testét.

A védővezetős áramütés elleni védelmek esetében a kismegszakítónak (biztosítónak) le kell oldania földzárlat esetén. 1 másodperc alatt képesnek kell lennie megszakítani az áramkört. Ezt a védelmet egészíti ki az áram-védőkapcsoló. Jellemzően 0,2 másodperc alatt leoldanak. (trükkösen pillanat kioldásúnak nevezik)

10 mA vagy 30 mA a jobb?
Jelenleg a 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsoló beépítése az előírás. Ez egy műszaki kompromisszum eredménye. Ha nagy az érzékenység, akkor hálózati zavarok miatt nemkívánatos kioldások jelentkezhetnek, ami nagyon zavaró lehet ha rendszeresek.
A 30 mA-esek hozzávetőleg 27 mA körül szólalnak meg a valóságban.
A 10 mA érzékenységű áram-védő kapcsoló nagyobb biztonságot nyújt. Ez természetes. Viszont nehezebben megoldható a zavarérzékenység. A gyártók folyamatosan fejlesztik a védelmi készülékeiket, ezért várhatóan az egyre kevésbé zavarérzékeny 10 mA-es áram-védőkapcsolók egyre elterjedtebbé válnak.

Szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy a hiba abban a pillanatban lép fel, amikor megérinted a berendezés testét. Szerintem ez az eset annyira ritka, hogy simán elhanyagolható. Testzárlat ellen a védő föld, meg a kismegszakítő van.

A 10 mA érzékenységű áram-védő kapcsoló nagyobb biztonságot nyújt. Ez természetes. Viszont nehezebben megoldható a zavarérzékenység. A gyártók folyamatosan fejlesztik a védelmi készülékeiket, ezért várhatóan az egyre kevésbé zavarérzékeny 10 mA-es áram-védőkapcsolók egyre elterjedtebbé válnak.

Igazából az a baj, hogy számolni kéne, hogy mennyi lehet az adott ÁVK mögötti maximum üzemi szivárgó áram és az alapján bekötni a hálózatot. A probléma ott kezdődik, hogy egy csomó dolog bekötése nem fix. 

Nem akartam mélyen belemenni. Persze, a közvetlen (fémes) és egyes közvetett testzárlatokra a KMSZ le fog oldani. A nem kielégítő (öregedő vagy meghibásodó) szigetelésen keresztül viszont kerülhet veszélyes szintű feszültség a testre, ami még nem okoz KMSZ kioldást. Ez csak egy példa, amit nem lehet kizárni szerintem.

A véletlenek és a ritkán előforduló esetek remélhetőleg be sem következnek. Hogy mit lehet elhanyagolni, azt én nem bátorkodom meghatározni. A mosógép vagy a villamos fűtés egyébként pont ilyen véletlen kategória számomra, amikor bekapcsolom akkor érek hozzá. (ok, a bojler magától kapcsolgat) Tudom, a gyártók is törekednek a készülékek biztonságára, de erre nem bazírozhatok. Mellékelik a tanúsítványt. (meg is kell őrizni 10 évig, vagy amíg a készülék üzemben van) Akkor járok el helyesen, ha a legnagyobb gondossággal járok el, mindezt a hatályos szabványok szerint, és figyelembe véve a gazdaságossági szempontokat.

A szivárgóáram felvetésed nagyon jó!
Bizony, vannak esetek amikor mérek szivárgóáramot. Számolni nem nagyon lehet. A vezetékek, kábelek és a berendezések szigetelésén mindig van valamekkora szivárgás. Nagyobb kiterjedésű hálózatok esetén szépen összeadódnak, de háztartási körülmények között a 10 mA-es ÁVK megfelelő lehet. Hozzáteszem, a 10 mA-est nem alkalmazom.

"Szivárgó áram"-nak talán jó példa lehet felhozni a párhuzamos vezetékekben megjelenő kapacitív töltőáramot.

Ugyebár a falban hosszan egymás mellett fut a védőföld és a fázis, ez kapacitást alkot, amit a váltakozó áram mindig tölt, ezért valamekkora áram midig fog folyni a földelőn, még akkor is, ha nincs hiba, de ezt a FI relével le kell tudni kezelni, viszont ha ez az áram "túl nagy", akkor a FI relé, már a puszta vezetékre is le fog oldani, éppen ezért a 10mA-est szerintem közvetlenül a készülék mellett érdemes elhelyezni.

Egyszer kimértem az 50m hosszú Műanyag Tömlő Kábelből készült hosszabbítómat, és a legnagyobb meglepetésre valami 15mA körüli érték jött ki. (már amennyire ezt egy multiméter ki tudja mérni)

Viszont, ha rádugsz egy induktív fogyasztót, (pl: villanymotoros fűnyírót) akkor ennek egy része, vagy egésze kiegyenlítődik, vagy esetleg még nagyobb is lesz a keletkező induktív meddő a kapacitívnál, helyzet függvénye.

Egyszer kimértem az 50m hosszú Műanyag Tömlő Kábelből készült hosszabbítómat, és a legnagyobb meglepetésre valami 15mA körüli érték jött ki.

Ott két nagyságrendet félremértél valamiért... 0,15 mA körül kellene lennie ennyi kábelnél a kapacitás adta szivárgó áram...

https://iotguru.cloud

A bojler külön vezérelt mérőn van, a biztosító 10 amperes. Ezt a hálózati engedélyes cserélheti. Az ÁVK-t a mért szakaszba külön kell beépítenie a tulajnak.

Egyébként a kombinált biztosítós ÁVK nagyon jó cucc. Az egyfázisú valóban két modul széles, sok helyre be is tervezem.

Arról viszont nincs tudomásom, hogy a nullát is meg kellene szakítani fürdőszoba esetében. (függetlenül attól, hogy az ÁVK kétsarkú) Található erről valami előírás?

Csak arra vigyázz, hogy az "elektronikus" változat használata, az ált. lakossági helyeken konkrétan be van tiltva. (tudomásom szerint) Csak "mechanikust" szabad használni.

(pl. ez elektronikus: https://daniella.hu/kombinalt-vedokapcsolo-elektronikus-2p-1c6-30ma-6ka…)

Engem elgondolkodtat, hogy a fenti példányt is csak "védőkapcsoló"-nak, és nem "áram-védőkapcsoló"-nak hirdetik.

Ok, lehet így. Nem tilos.
Sok szakitól hallom, hogy így csinálja. Arra hivatkoznak, hogy nedves helyiség. Pampog, hogy az épületvillamossági terv nem jó, mert nem kétsarkú a fürdőkapcsoló. Elmondom, hogy nem tudok ilyen előírásról, de ráhagyom, csinálja így, átírjuk tervet ... és végtelenül boldoggá tettem.
 

A fázis-nullát megszakító ÁVK alkalmas leválasztásra, mi több, tűzvédelmi főkapcsoló szerepet is betölthet és további leválasztó kapcsoló nem szükséges, pl. egy vezérelt áramról üzemelő villanybojler esetén. Legalább is nekem így tanították az ELMŰ tanpályán még egy éve.

Srácok, elbeszélgetünk egymás mellett.

Onnan indultunk, hogy a kétsarkú kapcsoló fürdőszobába (régen: időszakosan nedves) környezetbe kötelezően beépítendő-e, vagy az egysarkú is elegendő-e. Értem ez alatt a világítás kapcsolót, remélem ti is erre gondoltatok.
Megegyeztünk abban, hogy nincs olyan előírás, ami ezt kötelezővé tenné, de ki lehet építeni így is. Ez a kapcsoló működteti a világítást vagy akár a borotva dug.aljat.

Aztán volt szó a bojler esetében a hálózatról történő leválasztásról. A leválasztást kötelező beépíteni. (jól tudom?) Ez lehet kétsarkú leválasztó kapcsoló vagy dugaszolóaljzat. Sokszor nevezik karbantartás- vagy tiltó-kapcsolónak is. A lényeg, hogy a készülék mellől biztosított legyen a láthatósága és az egyszerű elérhetősége biztonsági okok miatt.

Aztán szóba került az ÁVK, ami a fürdőszobai áramkörökre kötelező. Ez kiegészítő érintésvédelmi megoldás, más szerepe nincs. Természetesen egyfázison kétsarkú, ami a működési elvéből is következik. Lehet kombinált kismegszakítós ÁVK is.

Most bejött a tűzvédelmi leválasztás, ami egy következő kategória. (helyes ezzel is foglalkozni)
Tűzvédelmi leválasztásra valóban alkalmas az ÁVK, de nem mindegy hova lett beépítve. A tűzoltó a bejövő csatlakozásnál keresi a feszültségmentesítés lehetőségét. (a mérőhelyet keresi) Nagyobb épületek esetén külön kapcsolót - vagy más lekapcsolásra alkalmas megoldást - kell beépíteni és szabványos "Tűzvédelmi főkapcsoló!" táblával kell ellátni.

A villanybojler esetében a biztosító táblában elhelyezett ÁVK sajnos nem látható távolságban van, ezért biztonságos leválasztásra nem alkalmas a karbantartáshoz.

"A leválasztást kötelező beépíteni. (jól tudom?) "

Fixre szerelt fogyasztóknál igen.

"A villanybojler esetében a biztosító táblában elhelyezett ÁVK sajnos nem látható távolságban van, ezért biztonságos leválasztásra nem alkalmas a karbantartáshoz."

Ezt a kérdést én is feszegettem, amit azzal oldottak fel, ha a feszültségmentesítés 5 lépése teljesül, akkor mehet. Reteszelés, biztosító tábla lezárása, stb. után nyugodtan szerelhetem a bojlert, senki nem kapcsolja rám a villanyt. Sőt személyes véleményem szerint nem is tennék leválasztó kapcsolót egy vizes helyiségbe.

Kérdés, hogy mióta? Mert 30+ éve nem volt kötelező... (Egyébként meg szerelés előtt a mért oldali kismegszakító le, kötődróttal lezár, "Bekapcsolni Tilos!" tábla ráakaszt (ha már valahonnan került egy ilyen is...), a mérőszekrény ajtaja becsuk, kulcs a zsebbe, aztán mehet a turkálás a bojlerben...

Elvileg:

MSZ HD 60364-5-537 Kisfeszültségű villamos berendezések
537. fejezet: Leválasztás és kapcsolás

Sajnos ebből nincs közelebbi hivatkozásom.

2009-es pdf szerint már foglalkoztak a témával: https://meter.hu/publikacio/mubi/eve_munk_2009_oktober_tuzvedelem.pdf
2. oldalon írja, hogy karbantartás, szerelés idejére le kell tudni választani minden aktív vezetőt. Egy dugvillánál kihúzom, fixre szereltnél tényleg nincs más, mint  leválasztó kapcsoló vagy ÁVK. Az ÁVK és még egy sor másik alkalmas leválasztásra az MSZ HD 60364-5-537 szerint.

Ebben az a jó, hogy régen nem volt szabad a bojlert dugvillával szerelni, most pedig kifejezetten javasolt dugvillával szerelni. :)

Én mondjuk egy bojlerhez hasonló "nagyfogyasztónál" sokkal nyugodtabban alszom, ha egy megszakítatlan MBCU megy be a bojlerbe, mintha egy nyeklő-nyakló schuko dugalj és dugó is van közé rakva, dehát a szabály az szabály! :)

"régen nem volt szabad a bojlert dugvillával szerelni, most pedig kifejezetten javasolt dugvillával szerelni" - Ez, így ebben a formában... Anno volt az "éjszakai"-nak nevezett tarifa hőtárolós berendezésekre (bojler, villanykályha, stb), amiknek a szakaszos üzeme nem okozott gondoz. Ez olcsóbb volt, a célnak, hogy ti. legyen mondjuk melegvíz, amikor kell, teljesen megfelelt.
Erre volt az az előírás, hogy a mért oldalon szerszám nélkül nem bontható módon kell bekötni a berendezést, a kismegszakító és a berendezés között folytonos vezetékkel. Ettől függetlenül "nappali", azaz 7*24 órában rendelkezésre álló hálózatra nyugodtan lehetett konnektorosan felpattintani a bojlert - csak épp marhára nem érte meg, mert jóval drágább volt a "nappali" mint az "éjszakai" áram.

Most sem az a javasolt megoldás, hogy sima konnektorról menjen, hanem hogy legyen a hálózatról leválasztható a fogyasztó - erre egy megfelelő kapcsoló tökéletesen alkalmas.

Villanyszerelős fórumon is rendszeresen felmerült. Egyik oldal szerint fixre kötve az igazi, másik oldal szerint, ha a gyártó dugvillával adja, akkor jónak kell lennie. Általában 1800-2000W-osak ezek, ami ugye megegyezik egy boltban kapható elektromos konvektor teljesítményével. Nem megy 9A sem, egy dugalj pedig 16A-ig helyt kell álljon, még 1.5-ös vezetékkel is 10-13A-ig gond nélkül bírnia kell a hálózatnak és nem 0-24 megy.

Egy bojlert én is fixre kötnék, még a konyhai 10 litereset is, abban is ekkora fűtőszál van.

Necces lehet, majd idővel beválik. Egy fogyasztó lesz rajta, bojler. Azt olvastam, hogy párás dolgok 5-6mA szivárgó áramot össze tudnak szedni, szóval akár jó is lehet. Ha nagyon csapdossa, majd kicserélem, de már 20 éve is úgy infóztam, hogy gyerekszobába és vizes helyre ajánlott a 10mA.
Aztán lehet, hogy a mai agyon elektronikázott, kapcsüzemű tápos világban necces. Nekünk még régi analóg hajdú van :)

A kapcsolóüzemű tápegység eredendően nem bűnös, hanem a gyártók, akik a zavarkibocsátási normákat a legolcsóbban akarják teljesíteni.

Különösen hogy a legolcsóbb flyback topológia esetén jó szoros mágneses csatolás kell a két oldal között -> ez nagy szórt kapacitással jár -> nagy rángatás a hálózat felé. Hogy lehet csökkenteni? Hogy beleteszel egy még nagyobb kapacitást ami a flyback rántásait áthidalja.

Ezért dobják bele mindenbe az Y kondikat a PE-hez, aztán azon meg szépen csorog a szivárgó áram.

Úgy szűröd ki, hogy nem csinálsz :) Mert pl. egy korszerű LLC topológiát alkalmazol ZVS-el, ami alig csinál zavart. Aminek a szórt induktivitás még jól is jön.

Csak ezek egyelőre még drágák, ezért nagy teljesítménynél használják, de szerintem (remélem) ez lesz a jövő kicsiben is.

( wladek1 | 2022. 01. 09., v – 08:42 )

Itt mindenki említette az ÉV relét. Az viszont ne maradjon le, hogy legyen normális érintésvédelem. A legjobb, ha csináltatsz egy mérést erre. 

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

( sebist v | 2022. 01. 09., v – 09:01 )

Ha annyira régi a hálózat, hogy alumínium vezeték van a falban, akkor azt cserélném.

A nyaralónkban a 30-40 éves alu vezetékek összetekerve + szigszalag, ez volt a villanyszerelő által elkövetett szerelés.
Ezzel ugye nincs semmi baj, hiszen "hivatalos villanyszerelő" csinálta. Igaz hogy talán meg is halt már, papír róla sose volt.

Egyébként nincsen vele baj, a szigszalag van elöregedve rajta max. 

Ehhez képest ha jövök én, bekötöm wago-val (és alupasztával természetesen) az ugyanolyan keresztmetszetű rézzel akkor szerintem nem rontok a helyzeten semmit. A wago ugye rugós, onnan már beköthetek a rézzel a boyler sorkapcsába.

Azért ne csináljunk már a bolhából elefántot, ne legyen már egy boyler cseréből ház komplett vezetékcsere. 
És ne csináljunk a villanyszerelőből félistent, ha ugyanazokkal az anyagokkal, ugyanazokkal a szerszámokkal, ugyanazokkal az eljárásokkal dolgozol, te is meg tudod csinálni. Csak több időd van rá, jobban figyelsz, simán jobb is lehet a végeredmény.

Gábriel Ákos

"A wago ugye rugós, onnan már beköthetek a rézzel a boyler sorkapcsába." - Igen, így van. (És ez még a nagyon háklis felülvizsgálóknál is át kell, hogy menjen fix bekötésként...)

A gond ott van, hogyha hozzá kell nyúlni a meglévő alu vezetékekhez (és jelen esetben a mért oldalon kell egy ÉV. relé), akkor gondot okoz_hat_ a rideggé vált vezeték, illetve annak a szintén rideggé vált szigetelése. (Volt szerencsém olyan alu vezetékezéshez, ahol a vezeték hajlításakor tört(!) a szigetelés, két hajlításnál meg darabokban hullott lefelé...
 

Az adott helyen is ez lehetett a helyzet: gyatra műanyagból készült szigetelés és borzalmasan rideg alumínium ér. Két-három, 90°-os hajlítás (kézzel) után láthatóan repedt, 3-4 után biztosan tört a vezeték. Nem tudom, honnan szedték, amikor készült a vezetékezés... A villanyász szaki csak annyit mondott, hogy ha nem vezetékcsere lenne, akkor ő hozzá nem nyúlna...

Szüleim házában dettó. Pedig biz azt villanyszerelő csinálta a '90-es évek elején. Pár éve cseréltük, volt olyan hely, ahol semmi nem maradt már a szigszalagból, teljesen leégett.

Ettől függetlenül a régi alu vezetékek anyagának semmi baja, ha tisztességesen voltak kötve, akkor használhatók ma is. Az USA-ban a mai napig rengeteg alu vezetékezés van, azt nem tudom hogy náluk a szabvány engedi-e ma is, de nem tartom kizártnak. Persze nálunk is engedi, csak 16-os felett :)

Kb. az egész hálózat alumínium, ott azzal dolgoznak. Talán csak a földkábeleknél nem mindig. Rézből kicsit költséges lenne, meg felesleges is.

Az alu jó vezető, tömeg/vezetőképesség arányban a réznél jobb is. Emiatt távvezetéknek tökéletes, a repülőgépeken is alut használnak. Két kínja van: a kötés és a mechanikai tartósság.

Erre találták ki, hogy a 16-os már elég robosztus, és ilyen méretben meg olyan kötési módszereket is használnak, ami már alura is megfelel.

A fél ország  összes villanya összetekert aluvezetékekkel van bekötve, és egy kis része ég le. A nagy részét amúgy villanyszerelő csinálta, és attól még pont ugyanolyan szar, mintha a tulaj magának csinálta volna. Nem is tudom, hogy régen szabadott-e az MM-fal végét simán összetekerni, de mindenesetre nem ritka. Javítani rajta reménytelen (elkötés esetén is), mert ha megpróbálod szétszedni, tuti eltörik.

Szerintem ugyanabból a tankönyvből/weboldalakról tudom megnézni, hogy mi a ma szokásos technika, mint a szerelő. A különbség inkább az, hogy ha magamnak csinálom, akkor betervezem az anyagköltséget, rászánom az időt, és kész. A szerelőnél meg betervezi az anyagköltséget, megmondja a bérét, magalkudunk, és utána az, amit az anyagon megspórol, az még neki tiszta haszon (pl. ha wago helyett teker, rendes wago helyett valami kacatot használ, 2.5-ös madzag helyett 1.5-össel dolgozik, ami még könnyebb, gyorsabb is).

A kérdés az, hogy a berendezést milyen áramú kismegszakítóval _kell_ adattábla szerint biztosítani, illetve hogy a vezeték erre az áramra (keresztmetszet, hossz(!)) alkalmas-e? Ha igen, akkor megfelelő kötéseket készítve nyugodtan maradhat.

A másik dolog az, hogy mennyi időre tervez vele? Ha évtizedekre, akkor lehet, hogy célszerű most áthúzni 3*2.5-ös rézre, ami most ugyan extra költség, de garantáltan nem kell hozzányúlni a belátható jövőben. Attól függ, hogy az átvezetékezés mennyibe fájna.

( szerjozsa | 2022. 01. 09., v – 10:00 )

Ezt ne a hup szakértőire, hanem villanyszerelőre bízd, ha jót akarsz! A későbbi problémák, mint például lakástűz, áramütés elkerülése végett.

Ugyanis ha például egy tűzvizsgálat során kiderül a mulasztásod - még ha a lelkiismereteddel el is tudsz számolni -, elég sok időre beköltözhetsz a csillagba, hacsak az ügyvédeid és a két szép bociszemed nem harcolnak ki neked egy felfüggesztettet.

Kezdve azzal, hogy jelen esetben alu vezetéke van, amit sorkapocsba kéne bekötni. Ha nem húzza meg eléggé, akkor melegszik a kötés, ha túlhúzza, akkor idővel "kimászik" az alu a csavar alól és és laza lesz, azaz melegedni fog, plusz oxidálódik, ami szintén az átmeneti ellenállást növelve melegedéshez vezet...
A vezeték cseréjét elkerülő megoldás már volt: aluvezeték vége lepucolva, pasztázva wago-ba, a wago másik "lábába" réz, és azt a rezet kötni be a sorkapocsba. (Ne felejtsük el, hogy itt közel 10A konstans áram fog folyni, amikor működik a bojler - azaz akár órákon át, tehát a minőségileg kifogástalan kötés kifejezetten fontos.

Ha a földelés jó... Igen. Ahol alu vezetékek vannak, ott azért ez sem minden esetben garantált... És lehet, hogy egy szerelő azzal indítana, hogy a földelést megnézné, hogy milyen állapotban van... (mert ugye onnantól kezdve az ő felelőssége a bekötés életvédelmi megfelelése is).

Jo, jo, melegszik, de mit gyujt meg?

En mondjuk inkabb ugy csinalom, hogy a bekotes vegen keresek egy erre alkalmas pontot a berendezesen, es ott merek foldelest, nem kulon, elore a vezeteket. Sajnos rendes meroeszkozom, amivel hurokellenallast lehet merni meg nincs, addig marad a multimeter.

Miért kellene bármit meggyújtani? A vezeték és adott esetben a csatlakozó is tönkremehet vagy "szabványtalanná" válhat a melegedéstől. Egy elvileg a mérőtől megszakítás nélkül vezetett vezetékekkel bekötött készülék esetén nem lehet a végtelenségig lecsipkedni a centiket a hőtől tönkrement vezetékből, előbb-utóbb az egészet újra kell húzni.

:)

( zeller | 2022. 01. 09., v – 16:34 )

Egy apró dolgot nem szabad elfelejteni... Az a 2200W az a névleges teljesítmény. Ha csak +/-5%-os tűréssel számolunk, akkor is túlcsúszhat a 2300W-on - nem véletlen, hogy a gyártó 16A-es kismegszakítót javasol. (valamikor 6-10-16A volt a szabványos sorozat, de egy ideje már 13A-es is létező darab - másfeles réz vezetékek ugyanis ennyivel biztosíthatóak)

Én mindenképp megnézném, milyen a jelenlegi bojler névleges teljesítménye, és ahhoz hasonló teljesítményben gondolkodnék. Ha mégis ez a 2.2kW névleges teljesítményű bojler kell, akkor azt kell megnézni, hogy a meglévő vezetékezés biztosítható-e 10A-nél magasabb értékkel. Ha igen, akkor egyszerű a helyzet: a mért oldalra egy új kismegszakító+ÉV relé (2+1 unit), ha nem - azaz a vezeték keresztmetszete, hossza alapján 10A a maximálisan alkalmazható kismegszakító, akkor vagy kisebb teljesítményű bojlert kell választani, vagy a vezetéket cserélni.

A 10-es megszakítónak is bőven van ennyi tűrése. A szabvány szerint 13% túlterheléssel 1 órán belül nem oldhat le.

Olyat még nem nagyon láttam, hogy egy vezetékre kisebb kismegszakítót tegyenek, így ebben nem bíznék. Nagyobbat (szabálytalanul) inkább.

A feszültségesésre méretezés a másik dolog, amit a hivatásos villanyszerelők többsége - tisztelet a kivételnek - elfelejt. De azzal legalább tüzet nem csinál.

"A 10-es megszakítónak is bőven van ennyi tűrése. A szabvány szerint 13% túlterheléssel 1 órán belül nem oldhat le." - Igen, ez tiszta sor, de talán nem véletlen, hogy a gyári ajánlás 16A.

Attól, hogy valakinek van róla papírja, hogy csinálhatja, még nagyon nem biztos, hogy jól fogja csinálni - és ez fordítva is igaz: nekem "csak" üzemmérnöki oklevél van a zsebemben, és ugyan próbálom követni a szabványokat, illetve a technológiai változásokat, de szakmókus papír nélkül hivatalosan egy konnektort se cserélhetek ki... (Holott szerintem a szabványok/előírások okait és céljait is sokkal jobban átlátom, mint a legtöbb papírral igazolt villanyszerelő, akiknél nagyon sokszor a "hagyomány" meg a megszokás az, ami alapján dolgoznak - tisztelet a (sajnos ritka) kivételnek.)

Gyanítom a gyártó biztosra ment: Nem tudhatja, hogy milyenek a környezeti körülmények. Pl.: Hány KMSZ van egymás mellett és ezek mennyire melegítik egymást vagy a biztosítószerkény mennyit képes disszipálni... stb.

A tarifás KMSZ valószínűleg eléggé "árva" a mérő alatt. Kérdés, hogy a mérőhelyet nyáron süti-e nap, mert a rádiófrekis vezérlésűeket akár napközben is bekacsolhatják. Számtalan kérdés merülhet fel, ami csak találgatás.

Lehet, hogy figyelmetlen voltam, de nem olvastam sehol, hogy milyen paraméterekkel rendelkezik a cserélendő készülék. Kicsit az az érzésem, hogy kérdező nagyobb teljesítményt szeretne az eredetinél. Mondjuk 1,8 kW helyett gondolt 2,2 kW-os készülékre.

A szakmókus "csak" csinálhatja. Neki van papírja arról, hogy ismeri a szakmai fogásokat gyakorlati szinten. Ide jutottunk.
Elvileg rendelekeznie kellene szabványismerettel is, amely alapján megfelelő kivitelben dolgozik. Ám ez nem jogosítja fel arra, hogy kvázi "kitalálja", hogy mi a megfelelő kivitel. Ma már tervet kell készíteni mindenre, ezt jogosult tervező készítheti. A szerelő - szakmókus :-) - a terv alapján végzi a kivitelezést. Azt látom, hogy sok esetben részletekbe menő technológiai leírást kell készíteni vagy helyszíni építésvezetésre van szükség, mert a szakmókusok tudása elavult. 20-30 éves szaktudás ma már nem mindenhez szereléshez elég. A frissen végzettek meg nulla gyakorlati ismerettel rendelkeznek. Néha teljes az elkeseredés részemről.

Arra alapoz a mai szabályozás, hogy mérnökként elméleti szakember vagy, a szakmai fogásokat nem tanultad, nem ismered eléggé. Papír kell róla. Talán van ennek a szemléletnek némi létjogosultsága, de nem vagyok meggyőződve róla.

Emiatt: cserélje ki, majd ha leoldogat, akkor bővítsen. A két munka egymástól totál független. Ha nem old le, akkor jó lesz a továbbiakban is. Ha meg mégsem jó, akkor elképzelhető hogy egy új megszakító is elég. Ha az sem, akkor kell bővíteni. De az nem lesz attól több munka, hogy közben kicserélte a bojlert.

Egyetlen kivétel van: ha tudna venni kisebb teljesítményűt is.

Elvileg 1.5-es alatt nem húzhatsz magyar szabvány szerint (ez nem tudom változott-e, szvsz teljesen indokolatlan világításnak másfelest húzni). Arra meg mehet a 13A, ha réz. Ha a régi bojler mondjuk 1600W-os volt akkor teljesen jogos, hogy 10A-es megszakítót raktak, de elvileg 1.5 alatti vezeték nem lehet. Ha alu akkor viszont tuti cserélném.

Ezeket a 10-30-50 W-os LED motyókat eszetlen overkill 1.5-össel bekötni. Legközelebbi házban biztos h vékonyabbal csinálom.
Ahogy a mindenfélék fogyasztása csökken (porszívó például) úgy van egyre kevesebb értelme 2.5-s konnektorokat rakni oda is.

Gábriel Ákos

De mit mond a szabványalkotó: A csillár helyére fel lehet rakni 10 ágút is, és tessék arra méretezni (meg feszültségesésre, meg...). Nálam is van olyan helyhez kötött világítótest, ami 2*0.75-öt kapott, mert 13W, és mivel full műanyag, így a zöldsárgát nincs hova bekötni :-)

A szabványalkotó biztosra megy és általánosít. Inkább leír egy mindenre jó megoldást, és nem veszik le a fejét, hogy megengedett valamit, amit aztán rosszul alkalmaznak. Nyilván nem minden esetben gazdaságos. Valahol meg lehet érteni ezt is.
A probléma ott szokott lenni, hogy tűzeset után ripityára szedik az épületet és ha találnak nem szabványos kivitelt, akkor ráhúzzák az emberre (pontosabban a tulajra). Pedig csak a gyerek játszott a gyufával.

"megengedett valamit, amit aztán rosszul alkalmaznak" - A jelenlegi szabványt is lehet rosszul alkalmazni... (Ráadásul szabvány, nem jogszabály melléklete, így vagy fizetsz érte, vagy soha nem tudod meg, mit írnak elő, mit kell a szakmókustól megkövetelni... A gázos előírás (GMBSz) az tud jogszabály melléklete lenni, így azt boldog-boldogtalan olvashatja (és néhányan elhiszik, hogyha azt ismerik, tudnak gázt kókányolni...)

Így van! Szerintem sem olcsó a szabványok beszerzése. Értem, hogy fizetést kell adni a hivatali dolgozóknak, a hivatalt is fenn kell tudni tartani. Ez mind költség. Az államnak lenne ebben szerepe, hogy méltányosabb áron lehessen hozzájutni.

Családi örökségként őrzök MSZ 172 érintésvédelmi szabályzat könyvecskét, 1969 kiadás. A/6-os zsebkönyvformátum. 11 forint 50 fillér volt az ára. Ekkor még nem volt pdf :-)

"Ekkor még nem volt pdf" - na ja... De ha szeretnél csodálkozni, akkor nézd meg, hogy a pdf meg a nyomtatott szabvány ára hogyan viszonyul egymáshoz... (Spoiler: A nagyonokos jogalkotónak hála, van nekünk egy nagyszerű ÁFA-törvényünk, amiben a papír alapú könyv és az e-book ÁFA-mértékét nagyszerű, környezetbarát módon oldották meg: előbbi 5%, utóbbi meg 27%... Azaz ha pdf-ben az áfa miatt drágább...)

Ja, csak éppen régebben legalább lefordították a szabványokat. Ma ezt elvétve teszik csak meg, és akkor is ordas baromságokat írnak. Találkoztam olyannal, hogy a fordításban összekeverték a voltot az amperrel.

Amit ma csinálnak, az annyi, hogy az angol nyelvűnek esetleg a címét lefordítják. De nem szeretném bántani őket, mert gondolom ott is a pénz, az ember kevés, a munka meg egyre több. Mint az állami szektorban mindenütt, kivéve talán legfelül. És az eredeti IEC/CENELEC szabványokért is fizetni kell, szóval az MSZT nem csinál túl nagy hasznot belőle...

Kérdés, hogy ez jó-e így? Vagy inkább kellene egy jól működő mérnöki kamara, és nekik adni a szabványok felügyeletét.

( iattilagy | 2022. 01. 09., v – 21:01 )

Biztos lesz ehhez alkatrész? Én pl. azért szeretem a hajdú bojlereket, mert ahhoz minden sarkon van alkatrész ha gond van. Ne feledd 1 vagy 2 évente anódot kell cserélni. A fűtőszál vagy a termosztát is elszállhat.

Ezt a cuccot nem láttam közelről, de pl. a holland Daardelop és a Hajdú az ég és föld. A Daardelop szerelése, alkatrészei egyszerűen szépek a minőségi megmunkálástól. A fűtőtestet pedig a víz leengedése nélkül lefele ki lehet húzni, ha cserélni kell. (Nagyszüleim nyaralójában volt Hajdú, működött is rendesen, komolyabb gond nem volt vele az időnkénti anód- és fűtőszál-cseréken kívül, de ez mind a kettő jó nagy rumlival járt. Ha megpróbálta a szerelő megspórolni a tömítéscserét, akkor néha csöpögött is.)

Ez az a rész, ahol említsük meg, hogy ahol kicsit is keményebb a víz, évente egy veder sódert vagy többet ki lehet suppantani a bojlerból. Az alja IMHO azért korrodál ki, mert a felgyűlt 2-3 veder vízkő ("sóder") az alján  már megakadályozza, hogy a magnéziumos víz megvédje az oxidációtól. Kívülről csak annyit lehet észrevenni, hogy amikor a bojler fűteni kezd egyre erősebb süllögő hang hallatszik - a hőszigetelés ellenére is. :-/
Röviden: 6-7 évig karbantartatlan Hajdú bojlert komplett lehet cserélni, nincs gond az alkatrész beszerzéssel. :P Mehet fel az új.

Nekem egy Bosch bojlerem van.

  1. Egyszer elbaszódott a vezérlő áramkör benne, a csere áramkör 60k-ba került volna. Azért képzelheted, hogy egy on-off szabályozóhoz milyen bonyolult nyák kell. Szerintem beültetve sem több 1 EUR-nál. Mint kiderült csak a tápegység volt a rossz, emiatt egy Nokia töltőt kellett csak mellégányolni.
  2. Már bennem is felmerült az anód csere gondolata. Egyelőre nem találtam boltot, aki forgalmazna, bár nem szakadtam meg a keresésben.

Szóval valószínűleg igaza van az előttem szólónak, nem olyan rossz az a hajdú.

Mi nyár végén újitottunk fel egy ezeréves boylert. Zománcozott belül úgyhogy kincset ér.
A bödönön kívül mindent cseréltünk, szerintem 15-n belül volt az egész, jóféle kínai utángyártott cucc az Obiból. 
Össze kellett legózni, hibátlanul teszi a dolgát.
 

Gábriel Ákos

alkatrészei egyszerűen szépek a minőségi megmunkálástól Őszintén nem érdekel, hogy néznek ki a bojler alkatrészei két évente szoktam látni. Itt a lakásban szerintem kb. 40 éves régi bojler van, fél éve takarítottam, teljesen szép belül. 

A fűtőtestet pedig a víz leengedése nélkül lefele ki lehet húzni, ha cserélni kell  Ha nincs elhanyagolva akkor azt elvileg soha nem kell. Hajdúnál a gyártó 2 évenkénti anód cserét ír elő, ha az megvan akkor általában nem eszi szét a vízkő a fűtőszálat (melegszik mint az állat ha a felgyűlt vízkövet fűti). Legalábbis azt még sose cseréltem.

Ha megpróbálta a szerelő megspórolni a tömítéscserét, akkor néha csöpögött is. Ebben az esetben a szerelő egy kontár vadbarom volt.

( bennyh | 2022. 01. 10., h – 09:03 )

Szerkesztve: 2022. 01. 10., h – 09:06

Erről az jutott eszembe, hogy a villanyautózásnak nem a hálózat kapacitása fog gátat szabni, hanem az otthoni hálózatok minősége, mert ha sok tűzesetről fognak hírt adni garázsban töltött autókkal kapcsolatban, lehet megcsappantja a vásárlási kedvet. Új építésű házban élek, de még az ottani garázs konnektorára és vezetékeire se mernék bízni éjszakai lassú töltést... 

Ellen(rettentő)példa. Ahol járok a munka irányába látok minden reggel egy i3-ast arra szép sárga minőségi fűnyíró hosszabbítóra kötve az udvaron :D, a tulaj bízik benne. 

Így van, de a helyzet rosszabb, nem kötelező a járműnek az összes definiált töltőáramot támogatni. Amíg a jármű *legfeljebb* annyit vesz fel addig az megfelelő működés - ide értendő az is ha meg sem indul a töltés.

Én egy ZE50-et használok, az a 6A-t pl. nem szereti, 10A-es jel esetén kezd el tölteni. Egyébként 10A-nél ~7A, 32A-nél ~30A a tényleges mért áramfelvétel, amíg más miatt le nem szabályoz.

Mondjuk azt lehet, nem a konnektorba dugod, pláne nem sárga hosszabbítóval :), amúgy ezért is mondom (átlag napi használat), hogy inkább gond a házi töltés, mint a teljes hálózat leterhelése. Azért érdekes megnézni, hogy még a nagy aktivista hAndrás sem titkolta, hogy sikerült lefüstölnie egy konnektort az éjszakai töltéssel. Mindenesetre nem érdemes spórólni valami "egyszerűbb" "töltő"csatlakozón (ami figyeli még a teljes otthoni fogyasztást is), esetleg még a lakás hálózatának átnézésén sem, ha már 10 milla nagyságrendet költ az ember az autóra.

( dombi1976 | 2022. 01. 11., k – 06:48 )

huh... Na erre nem számítootam! De örülök, hogy sikerült egy megbeszélős témát indítanom. :)

Volt itt autótöltéstől, induktivitásig szabványok nyelvezetéig minden.

Már csak azt mondja meg valaki, nekem likusnak, ha a házban a vezetékek cserélve vannak rézre, a témaindításkor említett bojlert szeretném éjszakai áramól működtetni, elkölthetem e a 100+ ezer forintomat, hogy ne kelljen + bővítéssel számolnom, ne kelljen aggódom azért, hogy leég a ház, és még a bojler is fog tudni melegvizet adni akkor mikor szükségem leszr rá.

Vagy keresgéljek tovább alacsonyabb teljesítményűt/minőségűt. Köszönöm :).

Nem Hajdu reklámot szeretnék csinálni, de én tavaly év végén cseréltem bojlert, ennek a tapasztalatait szeretném megosztani veled, hátha segít dönteni. Én egy 30 éves 200 literes Hajdu bojlert cseréltem egy Z150ERP-re.

A Hajdunak 80 vagy 120 literes bojlerei vannak, 100 literest nem láttam. Ezeknél a fűtőszál 1800 W teljesítményű. Ennek az áramfelvétele kisebb (8 amper), lehet hogy ez megnyugtatóbb lenne számodra. A Hajdu Z80ERP-Z120ERP vagy a Z80 Smart-Z120 Smart típusokat nézd meg. Mindkettő "titán tartalmú tűzzománc bevonattal" ellátott. A különbség az, hogy az ERP egy hagyományos fűtőszálas bojler, egyszerű elektronikával, amíg a Smart tokcsöves kerámia fűtőszálas, "okos" elektronikával.

Éjszakai áramra elsősorban az Erp javasolt. A Smart bojler megtanulja a felhasználói szokásokat és aszerint fűt, ezért alapvetően nem éjszakai áramra való. A Smartnak van viszont egy manuális módja, ahol te szabályzod a vízhőmérsékletet (max. 75 fok a gépkönyv szerint) egy szűkebb tartományban és ekkor nem működik az "okos" funkció. Ennek a fűtőszála úgy tudom kb. 20.000.- Ft, de elég ritkán kell cserélni. Nézd meg a vízkeménységet a szolgáltatódnál. Amennyiben nagyon kemény a víz esetleg érdemes a Smarton elgondolkodni.

Alkatrészt bárhol kapsz ezekhez és jóval barátibb áron mint mondjuk a fent említett Bosch bojlerhez. Ahogy látom egyébként a bojler (Erp) is olcsóbb mint az OKCE.

Mindkét bojlerre 10 év tartály és 2 év egyéb részegység garancia van, amennyiben a kötelező karbantartásokat megcsináltatod.

Nem tudom milyen bojlert akarsz cserélni ezért fontos, hogy megnézd a gépkönyveket és ellenőrizd a méretezést! A régi Hajdu bojlerek más méretekkel rendelkeztek (nekem ezért kellett 200 helyett 150 literest venni)! Ellenőrizd a rendelkezésre álló helyet a felfogatósíktól minden irányban! Az új gépek felfogólapján több felfogatópont van kialakítva, nekem felment simán a régi helyére.

A villamos bekötésre most nem esküszöm meg, de úgy emlékszem egy-egy köröm alá kell a kábeleket beszorítani csavarral, nem sorkapocsos. Ha érdekel szívesen leszedem este a burkolatot és lefotózom neked.