pdf nyomtatása BASH-ban

A man szerint az lpr ismeri a -H kapcsolót:
        -H server[:port]
            Specifies an alternate server.
Tehát elméletileg még a cat/ssh páros sem kell hozzá, hanem
lpr -H belsos.halos.kollega.ip print.pdf
Na persze ha tűzfal van és az ssh a 22/tcp-n átmegy, az lpr meg nem megy át, akkor marad a macskás megoldás.

Ez csak akkor fog működni, ha hálózati nyomtató. USB-n csatlakoztatott, meg nem IPP-s nyomtatónál ez nem fog segíteni. De ez az lpr nekem is hasznos, mert bár hallottam róla, de nem próbáltam még. Én eddig a nyomtatást minimalista rendszeren is X alól próbáltam csak, zathura-val megnyitom a nyomtatni kívánt doksit (az mindegy, hogy ps, pdf, stb.), és kiadom a :print parancsot, arra előjön egy Gtk3-as grafikus nyomtatós párbeszédablak, ahol ki lehet nyomni. De ez az lpr/netcat elegánsabb, megy X/Wayland, Gtk3, stb. nélkül is, csak konzolból, meg SSH-ból, nincs annyi függősége (nem fog függetni annyi csomagtól, tárolótól, disztrótól, esetleg Linux-tól sem, mert adott esetben megy BSD-n is), a kevesebb függőség meg nem csak a hardverigény csökkenésével jön, hanem annyival kevesebb dolog törhet el frissítéskor, meg annyival kevesebb sechole lehetősége áll fent. Lehet scriptből is hívni meg grafikus felhasználói interakció nélkül, AHK és xprop nélkül automatizálni. Ha lesz hozzá türelmem, kipróbálom az IPP-t is, megpróbálom kiváltani vele a CUPS-ot, mert a nyomtatóm tudná, csak sose volt türelmem kipróbálni. Ritkán nyomtatok, akkor meg a jól bevált CUPS-os megoldásnál maradtam eddig, ami szűk látókörűség. Pedig a szkennelést is CLI-sítettem már, SANE scanimage használatával, amire scriptet is írtam, az szépen a munkamappába dátumbélyegzővel a fájlnévben sorszámozva tolja ki sorban a szkennelt oldalakat, nem kell kézzel abajgatni minden oldal után.

Ezt szeretem a Linuxban, hogy az ember mindig tanul egy új megoldást, ami az általa ismert korábbi megoldásnál, rövidebb, gyorsabb, elegánsabb, rugalmasabb, szabványosabb, hatékonyabban beépíthető más megoldásokba, kevesebb a függősége, így mindig lehet benne fejlődni, nem számít hány éve használja valaki. Ez az, ami Windowson nincs, mert ott hiába power user valaki, egy szinten nem tud átlépni, mert lezárt rendszer, kernelben a grafikus rész integrálva, és akármit hekkel rajta valaki, végső soron mindig is egy 1 klikkes, laikus usereknek készült, lebutított, korlátozott rendszer marad, fentmarad egy koncepcionális korlátja.

Ezt nem érti hajbi is az XP-jével, meg a MacOS hívők a finder-ös Miller-oszlopaikkal és szép, színes dokkos ikonjaikkal, hogy ezek addig jók biciklis pótkerékként, míg normi valaki, aztán érdemes rajta továbblépni, nem hülyeség szakmailag fejlődni, nem puszta elitizmus, de végül sose tudod velük a szemellenzőt levetetni, mert úgyis az lesz a végső érv, hogy szaralinux, mert az MS Iroda meg Fotóbolt nem megyen rajta.

Meg ne felejtsük, hogy XP-n a GDI kisebb prociszázalékkal rajzol ki, ja, de csak 65,5 ezer GDI objektumig, ha túl sok alkalmazást indít az ember, vagy pár nagyot, ami rengeteg menüvel, eszköztárral, grafikus objektummal dolgozik, akkor kifogy a rendszer a GDI leírókból, és térdre rogyik az egész, akkor is, ha van még bőven szabad memória (de nem lesz, mindenféle címkorlát miatt, de az se számítana, ha lenne sok memória, mert az XP kernel kiváló memóriakezelője akkor is kilapoz mindent swap-ba, mert csak), de legalább GPU gyorsítás sincs abban a hírhedt GDI-ben, se esetleg csinosításos effektek (transzparencia, elmosás, stb.), meg modern grafikus API-k se támogatottak, se Wi-Fi n/ac/WPA3, se USB 3.x, se NVMe, se TRIM, IPP, UEFI, stb. támogatás, se normális virtualizáció, se új hardverekhez driverek, hiába 64 bites rendszer, 32 bites alkalmazásoknál épp úgy 2 giga user process címkorlát, meg csak annyi TCP/IP kapcsolat lehet megnyitva, amiről a MS anno úgy gondolta, hogy ought to be enough for anybody ©®, csak akkor van szívás, ha mégse elég, de az meg user error Redmond szerint, nem lyoggosch igény. Legalább sebesen szalad rajta a GPU gyorsítást és hardveres videódekódolás nem támogató a kínai kémprogramos MyPal böngésző legfrissebb, ropogós verziója, mert az legalább a fácsebukk mobil verzióját még meg tudja jeleníteni, meg ugyanolyan simán megy Windows Media Playerben és Winamp 2-ben a DVD, divx meg az mp3, mint 2001-ben is ment, és ne feledkezzünk el az igen remekbe szabott Iroda 2003-ról, az aztán a katarktikus tetőpont, az igen fejlett feature setjeivel (Excel sorlimit, nuku OpenType, SVG, stb. támogatás, stb.), fincsi, zárt, bináris formátumaival, amiben a biteket a mai napig nem tudta senki, még szuperszámítógépeken futó AI-k sem, ki-reverse-engineer-kedni, nem ám azok a szutyok bloat, fejlődésmániás, profitmultis, human readable, gonosz, XML-alapú formátumok, amiket a nyomorult babzsákfejlesztő mérnök urak legalább sztenderd zip/gz deflate-tel kicsomagolva, alap plain text processinggel, filterekkel meg pandoccal legalább más platformokon fel tudnának dolgozni, át lehetne elfogadható szintig normálisabb, modernebb, szabványosabb formátumokba konvertálni. Nem ám, mert velünk a marketingesek a régi jól bevált rendszert nem fogják kidobatni, és az újat mögvötetni, de nem ám, sej, haj. Ja, ott lenne a Linux, megvenni se kéne, de azt nem, mert azon csak Qt5, meg Gtk3 van, meg lassan rajzol ki a X.org (***ha az ember egész nap az ablakokat rángatja és görgeti megállás nélkül, mint a hülye gyerek), Wayland csak mese, azon kívül meg csak a terminál, konzol, shell van, de ki akar abban állandóan mágikus szakszavakat megjegyezve kisregényeket gépelni, meg fejben tartani, nem felhasználóbarát (mert a MS, meg a MyPal-os kínai hekkerek a felhasználó legjobb barátja), nem ad jó felhasználói élményt ©®, az tiszta írógépes 70-es évek, mint az analóg csilingelős körtárcsás telefon, az már így 2021-ben ciki, de az XP nem. Ezt magyarázni se kell, mert mindenki világosan látja, akin ott maradt a kényelmes, megszokott szemellenző, vagy meg nem keltette álmából a megyei kórkázi, elmegyógyintézeti osztályos pecsétes, szépen élére vasalt párnacihára kifolyt-kihűlt nyáltócsa, persze csak miután a kiváló OEP által túlfizetett, de épp külföldre távozni készülő nővérke által korábban beadott, nyelv alá nem berejtett, egy lónak is elég dózisú, antidepresszáns altatók hatása teljesen kiment.

Igen, ezt akartam is kérdezni, hogy olvasgatom egyelőre a manpagest, és látom, hogy van lp és lpr is, de mi közöttük a különbség? Ahogy olvasom, az lpr egy Berkley-verzió és kevesebbet tud, az lp-t meg sysv-nek írják, és kevesebb a kapcsolója.

Persze, ez a legtöbbet használt megoldás CUPS-nál, akár még terminálban is megy, TUI browserrel. De az az lp/lpr megoldás, amit ajánlottak, az csak egyszerűen gyorsabb, rugalmasabb. A webinterface GUI-s embereknek van inkább kitalálva, akik szeretik sok grafikus opció közül kikattintgatni a megoldást, és nem terminálos, meg scriptelhető megoldást keresnek.