online DRM mentes zene(+film) bolt?

Fórumok

Üdv mindenkinek!

Érdeklődnék - aki használ ilyet - hogy hol lehet és érdemes DRM mentes zenéket, esetleg filmeket venni?

Szempontok (ilyen sorrendben):

  • ne hisztizzen Magyarország miatt (Amazonnal már jártam így),
  • Zenék esetén CD minőség, filmek esetén min. full HD,
  • ár,
  • nagy választék (több helyről is jó, de ne csak rétegeknek szólók legyenek).

Azt hogy le lehessen tölteni, meg szabványos formátumot használjon, azt magától értetődőnek tartom abból, hogy DRM mentes. Torrent nem játszik, legálisan szeretnék a tartalmakhoz hozzájutni.

Köszönöm!

Hozzászólások

Szerkesztve: 2021. 07. 14., sze – 11:04

Zenék esetén CD minőség

Dinamikakompresszorral elcseszett hanganyag is játszik, ha 16 bites PCM-ben CD-re tárolják?
Bővebben: https://dr.loudness-war.info/

A világ legnagyobb átverése, hogy az MP3 pszichoakusztikus kódolását szidjuk azért, mert azt megelőzően dinamikakompresszorral elcseszték a zenét.
Sajnos igen sok már CD-n is el van cseszve, hogy a 2 wattos hitvány eszközön is hangosan szóljon, ellenben jó hangrendszeren is rondán.

Audiofil témákba nem mennék bele, mert az külön topic. Az én fülemnek a mezei CD teljesen megfelel, compression artifactokat viszont nem szeretnék, mert azt ki tudom hallani.

De nem elsősorban arra gondoltam, hogy 16 bit PCM vagy feltétlenül lossless legyen, egy nagy bitrátájú mp3 már szintén lehet jó, csak ne 128-192 szintű legyen.

Sajnos ez nem a HiFi és társai audiofil téma, hanem sok zeneszám esetén mára az igénytelenség szintjére zuhant. És mindegy hogy CD, MP3, Flac vagy mi a formátum, ezt megelőzően van dinamikakompresszorral elcseszve.
De legalább a 2 wattos nyekergőn is hangosan szól. A hangeszközök terén pedig mára jól elterjedtek a 2 wattos vackok. Mi meg jól megszoktuk, hogy ez ilyen. Kéz a kézben jár az igénytelenség.

Bővebben erről:
    https://www.youtube.com/watch?v=3Gmex_4hreQ
    https://www.youtube.com/watch?v=dcKDMBuGodU

Amely zenekiadó pedig úgy döntene, hogy kiugrana ebből az ördögi körből, az
  - sokkal halkabban hallgatható csak meg a 2 wattos nyekergőkön, ellenkező esetben torzít/kopog a hitvány lejátszón
  - nem veszik meg a zenét, mert nagyon halk a meglevő nyekergőn

És így marad a mainstream zenékre az erős dinamikakompresszálás. Mi meg jól hozzászoktunk.

Én se mennék bele, mert flame lesz a vége. De azt nagyon javaslom, hogy az artifactok kihallására csinálj egy ABX vaktesztet. Csak hogy meggyőződj róla, hogy tényleg hallod-e, mert a legtöbb ember csak hinni szokta, hogy hallja, és az ilyen teszteken teljesen elbuknak, hogy ~50%-os találati aránnyal csak tippelgetnek bele a vakvilágba, és igazából placebohatásról van szó. Mert mikor tudod melyik szól, akkor a lossless-t jobbnak hallod, mert tudod, hogy jobban kéne szóljon, és annyira hiszel benne, hogy az idegrendszered jobbnak is fogja érzékelni, de csak placebohatás.

Teljesen egyetértek a fenti kollégával, ma már a zeneipar baja a loudness waros kompresszálás, meg brickwall torzítás, és autotune, kvantálásos MIDI-sítés, stb. miatt nagyon szar stúdióanyagok készülnek. Sokkal inkább hallgatok mp3-ban egy régi, jó keverésű, régi stúdióanyagot, mint egy mai rossz mastert lossless CD meg highres formában. Ez a lényege a bakelitnek is, nem az, hogy analóg, hanem még a lemezek még anno egy hagyományos, jobb stúdiókeverésről készültek, emiatt nem viselik magukon a mai ocsmány jegyeket.

A topik érdemében nem tudok segíteni. Szerintem normális zenebolt nincs, ami minden követelményednek megfelel. Vannak igényesebb zeneboltok, de azokon csak általában szűk zenei rétegkínálat elérhető, ahol meg van választék, az meg mind DRM-es stream, ahol a szolgáltató nem akarja, hogy birtokold a zenéd, hanem csak a bérlésre mennek rá.

A legtöbb losless steam egyébként ma már nem mp3, hanem aac vagy ogg, és minimum 256 bit/sec-os bitrátás vagy több, a 320 is teljesen elterjedt. De már erősen kétlem, hogy egy Apple/Nero AAC vagy friss LAME encoderrel bekódolt 192 kbps-os anyagot meg tudnál különböztetni a losslesstől, hacsak nem gyakorolsz rá tudatosan, hogy kiszúrj egyes nagyon apró jeleket, amire annyira kell figyelni, hogy a füled vérezni fog és nem a zenét fogod élvezni.

Én streamből egyedül a Spotify-t nem ajánlom, mert nagyon kaka encoderbeállításokat meg normalizációs szűrőket használnak, amitől a hanganyagok nagyon tompán szólnak, pedig az ogg formátum, meg a 256-320 kbps tudna tökéletes, transzparens hangminőséget. A többi streamszolgátatóval még nem volt bajom minőség terén, jelenleg Tidal-t használok, de azt sem M.o.-ról.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Korrekt, még annyit fűznék hozzá itt a cd kompresszoros úr véleményére reflektálva, hogy az ún "bakelit" korongok esetében azt az eljárást, amivel minél több tracket fel tudtak tenni egy lemezoldalra, hogy hogy nem, éppen dinamika kompresszálásnak hívják, na vajon miért?!. ;)

https://www.reddit.com/r/audiophile/comments/3ff8hh/dynamic_range_of_vi…

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Hanglemezeknél a RIAA korrekció oda-vissza korrekciót jelent. A mély hangokat RIAA karakterisztika szerint kisebb amplitudóval rögzítették hogy a mély hangok is barázdatávon belül elférjenek, a lejátszó oldalon pedig ugyanennek inverz karakterisztikájával a mély hangokat kiemelik és visszaáll az eredeti hang.

Hasonlóan oda-vissza korrekció az FM preemphasis és deemphasis-témája is, csak ott a magas hangokat emelik ki adáskor és csillapítják vételkor a sistergés csökkentése miatt. Itt szintén  az eredeti hangot kapod.

A dinamikakompresszált jel a fentiektől eltér, ezt már nem tudod visszaalakítani.

Igen, de hogy jon ez ide? 

"An LP made out of perfect vinyl LP would have a theoretical dynamic range of 70 dB.[6] Measurements indicate maximum actual performance in the 60 to 70 dB range.[7] Typically, a 16-bit analog-to-digital converter may have a dynamic range of between 90 and 95 dB,[8]:132 whereas the signal-to-noise ratio (roughly the equivalent of dynamic range, noting the absence of quantization noise but presence of tape hiss) of a professional reel-to-reel ¼-inch tape recorder would be between 60 and 70 dB at the recorder's rated output.[8]:111

The benefits of using digital recorders with greater than 16-bit accuracy can be applied to the 16 bits of audio CD. Stuart stresses that with the correct dither, the resolution of a digital system is theoretically infinite, and that it is possible, for example, to resolve sounds at −110 dB (below digital full-scale) in a well-designed 16 bit channel.[9]:3"

https://en.m.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_analog_and_digital_record…

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

De, ez is kompresszió, valóban, bár ez a RIAA korrekció oda-vissza megy, és mint ilyen, újabb szűrő, lépcső, ami információvesztéssel jár. De ettől még nem az a fajta, ami annyira beleszól a hangzásba, mint a mai loudness war + brickwallos anyagok. Plusz van jó pár album, amit sose digitalizáltak be, így csak analóg tudod hallgatni. Írom ezt úgy, hogy nem vagyok a bakelit híve: zajos, kisebb felbontású, sebességproblémák lehetnek vele, kopik minden lejátszással, stb., de még mindig inkább egy régi bakelit, mint valami förtelem keverésű modern anyag.

Ami nekem a mai streamszolgáltatókkal bajom, hogy sok olyan album van, amit először normálisan adtak ki, rendes keveréssel, majd évek múltán többször kiadták egyre fosabb remasterben, és a streameken csak az utóbbi verzió szokott lenni. Ez egy ékes példa. Az ilyeneket inkább eredeti kiadású CD-n veszem meg, de még így is nehéz, mert már csak használtan lehet venni, és nagyon kell figyelni, hogy nehogy remasteres verzió legyen, a tényleges kiadási és ISBN számot is nézni kell, mert a hátuljára hiába van ugyanaz a borító és sokszor felvésve a Copyright 1992, és valahol csak a betétben van feltüntetve, hogy igazából 2004-es vagy 2012-es remaster (utóbbi is kakán szól, pedig már 24 bit 96 kHz-es keverés). Bakelit másik előnye, hogy pl. ezt az albumot csak eredeti keveréssel adták ki bakelitként, így ezzel nincs kavar, garantáltan nem lesz benne remaster trükközés.

Ezeket még torrenten sem érdemes tölteni, mert ott meg csak vagy lossy van belőle, vagy ha van lossless, akkor meg nem garantálható, hogy nem magasabb bitrátás lossyból lett visszakonvertálva.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

A probléma inkább ott van a vinillel, hogy ha csak közelítőleg is ki akarjuk aknázni a hordozó lehetséges dimanika tartományát, akkor marad a 45rpm és a két három trackes lemezoldal (az olyan 60dB környéke még), az albumok eleve nem tudják azt a dinamikaszintet hozni mint amit a single kiadványok (csökkenteni kell a dinamikát, hogy ráférjen az információ a lemez felületére), egy jól masterelt cd egy jó lejátszóval pedig simán leszólja. A lossless az többnyire cd-grab, a streaming szolgáltatók anyagai is többnyire ezek, csak ők még beletúrnak a masterbe, lásd spotify, és még az mqa-történet is...

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A 16 bites PCM tuti jobb fizikai tároló média, mintsem a zajos, kopó analóg cucc.
Viszont tényleg kár, hogy a hangerőháború oltárán gyakran feláldozzák a jobb fizikai média képességét.

16 biten tárolva a zenét, de az átkos dinamikakompresszor nélkül milyen szép minőségben lehetne zenét hallgatni. Persze ekkor nem a 2 wattos nyekergővel, az ebben az esetben halk lenne.

Ezt nem is állította senki, hogy ami digitális az agyon van kompresszálva. Pont ez a vicc, hogy ez nem a fizikai média technológiájához van kötve, hanem a modern stúdiókeveréssel cseszik szét ilyenre. És természetes ezt a brutálisan elrontott mastert tolják ki új kiadású bakelitre is. De a rádióknál se szerettem soha, hogy szétkompresszálták a hangzást. Tévéreklámoknál dettó.

De a kompresszálás és brickwallosítás még mindig csak egy része a történetnek. Van még egy csomó más károsító hatás, autotune, ritmuskvantálás, ezek MIDI-sítik, szintetikusan gépesítik a zenét. Erre jön még rá sok kiadónál a vízjelezés (pl. UMG), és ha igénytelen streamről van szó, akkor esetleg az alacsony bitrátás lossy tömörítés (128 kbit/s és alatta). Szinte 10 oldalról nyomorítják meg egyszerre, ölik ki belőle a zeneiséget meg a jó hangzást.

A kompresszálás és brickwall csak azért van az előtérben, mert azt még régi analóg felvételekre is ráeresztik, mikor újra kiadják, meg azt a legkönnyebb kihallani, így mindenki főleg ezekkel van elfoglalva. Pedig a többi is nagy probléma, de azok nyilván csak új keveréseket érintenek. Ráadásul egyenként nem is lenne velük baj (mértékkel használva még van, ahol javíthatnak a hangzáson), de eltúlozva használják őket, gátlástalanul, és a hatásuk is összegződik.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Az a véleményem, hogy ez már szubjektum, egyszerű ízlésbéli kérdés, kinek mi tetszik... Megváltozott a közizlés, a zenehallgatási technikák, szokások, eszközök. A közönség igényli a hangosságot, a "dögöt", az agresszív hangzást, főleg a mai zenékben. Más generáció, más preferenciákkal. Nincs ebben semmi különleges. Van aki a vinilt preferálja a régi hangzású felvételeivel, és van aki iponeon hallgatja a zenét agybadugós, kékszaros bizbaszon (és neki is elfogadható minőséget kell rittyenteni, mert ráadásul már jócskán ő van többségben)... A loudness war-kérdés önmagában az egyik legnagyobb flame, amit csak el lehet követni a zenei témában. Sose nyavajogtam emiatt, ha nem tetszett egy kiadvány hangzása (kurvára szubjektív), akkor megvettem másik kiadásban. Rendszeresen hallgatok súlyosan processzált zenéket, kimondottan jót tesz nekik a vastag hangzás (pl. Daft Punk, Massive Attack, Depeche Mode stb.), de pl egy korai CD-s kiadású FGTH-lemez is elvezhetően szól mindenféle extra kompresszió nélkül -nálam nem ezen múlik a zene élvezete. A broadcast technikában egyenesen lekérdés a megfelelő process beállítása -nem a " szétkompresszálás, az dilettáns hiba -hanem a folyamatos, minden idopillanatban az optimálishoz közeli jelszint biztosítása. Vegyes a műsor összetétele, a hallgató nem szereti tekergetni a hangerőt és azonos musorforrasok közül a hangosabbat fogja választani. A jel/zaj viszony javítása érdekében is fontos a musorjelet a csucs közelében tartani. Az autotune szintén része a mai zenének, azert mert valakinek ez nem zsánere, még ott a helye a zenében. A legnagyobb popslágerek lettek sikeresek az ilyen technikák használatával, tehat a közönség szereti, akkor pedig helye kell legyen a zenében és pont.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Ahogy írod, megváltozott eszközök...  2 wattos nyekergők. A közönség hogyne szeretné, csak ez szól a nyekergőből megfelelő hangerővel.

Sajnos ahogy fentebb írtam, a hangeszközök igénytelenedése és a hangerővarázsló, de közbben a zenét elcsesző túltolt dinamikakompresszor kéz a kézben jár. Ki venne meg egy szépen szóló, ám a meglévő 2 wattos nyekergőn halkan szóló zenét? Ördögi kör, 3 évtized visszafejlődése.

Valamikor a 78rpm-nek (vagy a szalagos magnóknak) is volt létjogosúltsága, csak aztán végül másfelé orientálódott a világ. Jelen korban már nem hifiznek az emberek, nincsenek nagy hangfalak, drága erősítők és lejátszó berendezések az otthonokban, mert nem is nagyon lehet már ilyesmit eladni. Az offline zenei források kikoptak, csak egy szűk kisebbség mókája ez a fajta szórakozás. Erre viszont nem lehet az egész iparágat alapozni.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Szerintem nem szubjektív, fantáziátlan, üres, igénytelen lett a mai zenei világ. Igen, a közízlés megváltozott, de nem magától, hanem a tömeg nagy része igénytelen, bekajálja, amit elé raknak, a kiadók meg stúdiók pedig lenyomták a torkukon ezeket az ocsmány hangzású húzásokat, így ehhez szoktak hozzá, feltételes reflexként már ezt is várják el, hiszen erre lettek kondicionálva, erre indul be a nyálelválasztás.

Mint mondtam, egymagában a kompresszióval nincs gond, egyes rock/metálzenékhez valóban adhat hozzá dögösséget hangzásban, ha jól alkalmazzák, nem eltúlozva. Használták már a 80-as, 90-es években is, rádiók már a 70-es években is. De a loudness wart mégis csak 1996-től számítjuk, mert onnan kezdték bevezetni, hogy mindenre rátolták, egyre nagyobb mértékben, egész brickwallig, főleg 2000 után lett nagyon durva. Ráadásul ha túl van tolva, akkor a kompresszálás már nem dögösebbé teszi a hangzást, hanem csak erőtlenné, torzzá, kásássá. Mint írtam, ez csak egy része a bajoknak, ami mostanában a zenével van. Ami a legszomorúbb, hogy olyan felvételekre is rátolják remasterként, amik még anno normálisan lettek keverve, csak azért, hogy a hangzást „aktualizálják”, közben meg elkeffintik azt is, ami még normálisabban szólt, ilyen klasszikus rockos anyagokra is, ahol aztán semmi keresnivalójába, mert egyébként sem szorulnak ezek dögösítésre.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Ez a te véleményed, ezért mondom hogy szubjektív, amiért neked nem tetszik valami, másnak lehet hogy pont azért tetszik. Az új kiadású zenei anyagoknak nem te van a célközönsége.  :) igenytelennek pedig nem nevezném azt, aki mást akar mint én, maximum másra van igénye. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Nem, ez egy csomó hangmérnök és zenekedvelő „véleménye” is. Azt kell érteni, hogy mikor ilyen effekteket ennyire tömegesen és ennyire indokolatlanul túltolnak, az már nem szubjektív. Épp azért próbáltam hangsúlyozni, hogy alapvetően a kompresszió is egy olyan eszköz, ami lehet jó, ha jól használják, megfelelő mértékben, a megfelelő anyagra. De most jelenleg azt csinálják, hogy automatikusan, ész nélkül eresztik rá mindenre maximalizálva, akusztikus anyagokra, régi felvételekre egyaránt, nem csak modern popra meg diszkóra. Csak azért nem veszed már észre, mert nagyon hozzászoktál. Vagy fiatalabb vagy vagy nem, de rugalmasabban szoksz meg dolgokat.

Próbálj régi zenéket is hallgatni, eredeti keverésben (ez fontos, ne modern streamről vagy modern kiadású, remasterelt korongról), ilyen 60-astól 80-as évek, esetleg 90-es eleje. Akkor érted meg miről van szó. Ezek a felvételek még tisztán, természetesen szólnak, a hangszereknek normális hangszerhangja van, a zenének van dinamikája, vannak benne valódi halkabb és felhangosodó részek, jobban kijön benne a ritmika. Nem úgy, mint a mai anyagok, hogy gépesítéssel természetellenesen, túlerőltetetten szólnak.

Egyébként viccesnek tartom, hogy a túlkompresszálással nincs bajod, de pont te hozakodsz elő azzal, hogy LP-n kevés a dinamika. Pont ez az, hogy túkompresszálással a nagy felbontású digitális felvételen még alacsonyabb, hiába tudna a médium jobbat. Pont ez az LP lényege, hogy, de szarul szól, zajos, sistereg, pattog, wow/flutter magas, nem olyan jó a felbontása, de mégis megéri hallgatni, mert még a régi keverések vannak rajtuk, és ez kárpótol a kompromisszumokért.

A másik tényező, amit nem írtam, hogy mikor hasonlítod össze a régi hagyományos keverést a modern loudness warossal, akkor lehetőleg valami normális felszerelésen hallgasd, nem kell túl drága audiofil cucc, egy tisztességes komponens CD vagy DAC, rendes erősítő, ami rendesen kihajt egy normálisan elhelyezett hangfalpárt vagy egy komolyabb fejest. Nem kell a hangerővel durvulni, EQ-t is kapcsold ki, csak rendesen legyen meghajtva az egész, ne ilyen halk cincogás legyen. Semmiképp ne ilyen hordozható lejátszón, vagy telón, meg pár MW-os pod-szerű lejátszókkal, nem érdekel mennyire high res DAC-ra van kötve.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Az hogy valaki zenekedvelo-e, nem fugg attol hogy milyen fajta zenehallgatasi preferenciai vannak. Van sok ember aki ugy gondolja mint te, es van meg tobb, aki meg pont az ellenkezojet gondolja. Nincs ezzel semm baj, csak nem kell foggal korommel vedeni azt az allaspontot, ami izlesbeli kerdes es nem egy egzakt dolog.

"Egyébként viccesnek tartom, hogy a túlkompresszálással nincs bajod, de pont te hozakodsz elő azzal, hogy LP-n kevés a dinamika. Pont ez az, hogy túkompresszálással a nagy felbontású digitális felvételen még alacsonyabb, hiába tudna a médium jobbat. Pont ez az LP lényege, hogy, de szarul szól, zajos, sistereg, pattog, wow/flutter magas, nem olyan jó a felbontása, de mégis megéri hallgatni, mert még a régi keverések vannak rajtuk, és ez kárpótol a kompromisszumokért."

- eloszor is define it "tulkompresszalas" -mihez kepest? Mi az ami meg nincs tulkompresszalva, es mi az ami mar tul van? Hagy dB a hatar, milyen sebesseggel es melysegben? Ki mondja meg? Te?

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Sőt még régebbi ez valójában. "Az én zeném szóljon hangosabban a többiekénél" igény már az 1940-es években felmerült: https://en.wikipedia.org/wiki/Loudness_war
Viszont a dinamikakompresszoros trükközésnek a lökést az 1990-es évek digitális jelfeldolgozási technikája adta. Analóg jelfeldolgozással nem tudtak ilyen erőteljesen trükközni.

Pedig egy korszerű processzor még akár csodakat is tehet, tisztán matematikai úton képes a hangzás helyreállítására, ha csak a népszerű stereo tool-t nézem, ott is van declipper, delossifier és társai, amivel azért sokat lehet javítani akár egy a hangmérnök által elcseszett felvételen is. Más kérdés, hogy a beavatkozással elért új hangzás lesz-e közelebb az eredetihez, vagy az amit a lemezre írtak, - de ez is ízlés kérdése...

A processzálás önmagában nem egyenlő a dinamika kompresszióval, az annak csak egy része, egy jó processzing olyan hangzás javítás, amivel hozzáad a hangmérnök a végeredményhez és nem elvesz belőle. Szerintem egyébként igenis szükség van a kompresszálásra, az eredetihez közeli dinamikai szintekkel szinte hallgathatatlan lenne az eredmény, annyira ugrándozó zeneni csúcsok lennének, amit nem lehetne otthon normálisan kezelni.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

zenékre:
- hdtracks
- supraphonline (csak csehül megy a site)

Szerkesztve: 2021. 07. 14., sze – 22:05

Ez most meglepő lesz, de mintha az Apple iTunes vásárlásoknál már 256k aac lenne, drm mentesen ("purchased aac"). Régebbi (2010 előtti) vásárlásokból származóak lehet továbbra is 128k drm-esen vannak ott ("protected aac"). Bár olvasni, hogy talán az utóbbiaknál is elő lehet csalni a drm mentes letöltési lehetőséget.

Nemrég még google play musicon is volt mp3 formátumú vásárlási mód, de kivezették azt és helyette az előfizetős youtube music maradt meg.

Vásárlásra azt hiszem egyiket sem használtam talán. Előfizetősen volt play musicom. A napokban jutott eszembe, hogy kb nincs semmi offline zeném és lehet be kéne tárazni pár válogatás albumot világvége esetére :D

Eddig két tippet kaptam, az egyik az iTunes. Még valaki esetleg? Vagy ennyire nem gondolják piacnak a DRM mentes zenéket? Ha ez így megy, akkor marad a CD.

Amúgy játékot is kb. azóta veszek neten, amióta a GOG-ra rátaláltam.

Mivel lassan a windows is előfizetésben lesz csak elérhető (offisz meg már majdnem 10 éve), amiben addig HASZNÁLHATOD (nem birtoklod, csak használhatod!) a terméket, amíg tejelsz az aktív előfizetésért, nagyjából sejthető h. a legnagyobb kurvák (gy.k. a lemez és filmkiadók) melyik elérési módot fogják preferálni a közeljövőben.

Nincs DRM, formátumot a bandcamp maga konvertál viszont ennek az is a vonzata, hogy losslessnek akkor van értelme ha eleve az lett feltöltve. Kalandosabb kedvűeknek ajánlom, tele van rogyásig szuper projektekkel de nem feltétlenül találod meg ha épp adott előadót keresel, mert ugye vagy használják vagy nem.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

Nem pont, de akár igen: Tidal - HiFi előfizetés esetén CD, illetve ha a kiadó felrakja, akkor még annál is jobb minőség (Master). Tudsz offfline is zenéket hallgatni, azaz van download opció, de az az alkalmazáson belül marad a zene, tehát nem DRM mentes. Viszont net nélkül is hallgathatod, amennyit jól esik (pár naponta igényli, hogy bejelentkezzél). Nem tudom, hogy az offline hallgatáson kívül van-e más igény ami miatt DRM mentesnek kell lenni, ha nem, akkor ez akár jó is lehet.