Digitális oktatás 13 hónapja

Ha jól sejtem, akkor te a liberális alatt azt érted, aki nem fideszes. Kíváncsi vagyok, mikor hagyjátok abba végre az "elmúltnyolcév"-ezést, mivel már több, mint 10 éve a fidesz van hatalmon, 2/3-al, ennyi idő alatt igazán lett volna idejük rendbe rakni egy-s-mást.

Többek között az általad is említett problémát, azaz hogy a tanároknak, pedagógusoknak, nevelőknek kivettek minden eszközt a kezükből. Mielőtt ismét nekiállsz libernyákozni (vajon tudod-e egyáltalán mit jelent a liberális szó, vagy csak te is bedőltél Finkelstein retorikájának...), sajnos a 10 éve regnáló kormányunknak is jelentős szerepe volt ebben. A problémás gyerekekkel, családokkal foglalkozni kellene, sajnos azonban az elmúlt pár évben a nevelési tanácsadók és a gyámügy sem igazán urai a helyzetnek. Erről nem a liberálisok tehetnek (bárkik is legyenek azok), ezeket az intézményeket a mindenkori kormányok züllesztették le, az utóbbi 10 évben hatalmon levő kormány nem kivétel.

Az online oktatással lehetőség van arra, hogy még nagyobb szakadék keletkezzen a tehetősebb és a szegényebb néprétegek között. 

Nekem úgy tűnik, nincs a témában tapasztalatod. Ez egy ilyen meseszerű utópia, amit kigondoltál. A valóság ennél sokkal "drámaibb".

Van egy elsősöm és egy ötödikesem. Az online oktatás gyakorlatban még egy jónak mondható városi iskolában is óriási különbségeket szül és még jó iskolák között is nagyobb lett a szakadék. Van iskola, ahol napi 6-8 online óra van egy nap, a miénkben ennyi van egy héten, összesen. Indokolva ezt azzal, hogy az egészségügyi dolgozók gyerekei csak akkor tudnak jelen lenni, ha van szülői segítség. Van ahol nem tud minden gyerek egyszerre jelen lenni, mert nincs annyi eszköz a háztartásban, hogy megoldják. Van, ahol mind a két szülő dolgozni jár.

Én jelenleg most házit csinálok a kisebbikkel, mert hiába van kevés online óra, a feladat sok. Ezt normál esetben megcsinálták a napköziben, most én vagyok a napközis tanár. Hét közben a feleségem itthon van ugyan, de mivel ő közben dolgozik, annyit tud tenni, hogy a gyereket gép elé ülteti, amikor óra van. Este a feladatok kis részét megcsináljuk, de olyankor már használhatatlan a gyerek. Így marad minden hétvégére, amikor játszana. (a gyerek szerint ez elég nagy kibaszás, az arcára van írva).

A nagyobbikra is oda kell figyelni, mert az órákat már önállóan követi, de a házit szereti hanyagolni. Ezt a suliban órák után volt ideje megcsinálni és amúgy sem volt más dolga ott.

És még tudnék írni dolgokat, de legyen elég most ennyi. Szóval az online oktatás nem simítja ki az egyenlőtlenségeket. Inkább újakat szül.

Ez azért szép, itt liberálisozól, és benyögöd, hogy a liberális álláspontot. A helyzet az, hogy az oktatásban sajnos a konzervatív személyes oktatás az ami működhet, a digitális, meg online, az csak ront rajta.

Mielőtt valaki felhozná. Az tudás megszerzésnek van online pillére, de az az egyéni tudásmegszerzésé, nem az oktatásé, az egy teljesen másik kávéház.

Ha valaki tényleg rendes "reformot" akarna csinálni, az úgy csinálná, hogy megnézi mi a legmagasabb kimeneti követelmény (PhD) oda mi kell, és utána szépen ahhoz alakítja ki a rendszert, visszafelé. Hogy minden logikusan épüljön egymásra, már a bölcsitől kezdve. Ne legyenek benne akkor ugrások, mint mondjuk az érettségi és egy tetszőleges mérnöki szak első féléve között van. 

Valamint a társadalmi mintát is meg kellene változtatni, hogy ne csak az erő és a hatalom legyen a példa, hanem a tudás, hogy a fiatalok azt lássák, hogy a tudással el lehet érni valamit (lehetne a tanárok és oktatók bérezésével kezdeni, úgy egy minimum 3x szorzóval kezdésnek).

Itt a szülőkön is hatalmas a felelősség.

Ha a gyerek rossz jegyet hoz haza akkor nem üvölteni kell vele vagy a tanárával hanem leülni vele és megbeszélni hogy mit nem ért. Elkérni tőle hogy mit írtak órán, ha azt mondja hogy semmit akkor megkérdezni a tanárt hogy mit adott le és ha a gyerek kamuzott akkor őt büntetni, ha a tanár akkor meg eszkalálni felfelé.

Ugyanitt viszont fontos dolognak érzem a motiválást, unokatesómékat tudom felhozni példának mert szüleik elváltak, nővérem meg sokat dolgozik, nem igazán marad ereje rájuk szóval próbáltam legalább tanulásra sarkallni őket.

Csináltunk egy rendszert amiben jó jegyért kapnak "virtuális zsebpénzt", rosszért pedig mínuszt (1 --> -5000; 2 --> -2500; 3 -->0; 4 --> +1000; 5 --> +2000) . Ebből a pénzből kaphatnak cuccokat és játékokat gépre/konzolra, nemrég lett egy raklap jó jegy akusztikus gitárra beváltva. 

Eleinte nulla motivációval éppenkettes bukdácsolós volt mindkettő, most hármasnál nincs rosszabb jegyük. Eleinte ment hogy jaj kérnek kölcsön meg ilyenek, de el lettek hajtva. A mondóka az volt hogy nektek most ez a munkahelyetek és ahogy teljesítetek úgy kaptok jobb fizetést.

Akkor ezt most fejtsd ki legyszives.

Ugyan nem tőlem kérdezted, de:

Hosszabb időszakot áttekintve látható, hogy a GDP-hez viszonyítva az oktatási közkiadások egésze 2005 után 2013-ig folyamatosan csökkent: 5,2%-ról 3,9%-ra. A 2013 utáni három évben a GDP-arányos ráfordítások fokozatosan emelkedtek (2016-ra 4,4%-ra), majd a 2017–2018. évben stabilizálódtak a 4,3%-os szinten. (kiemelés nem tőlem, forrás: https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/funding-e…)

Egyel alatta nominálértéken már valamivel barátságosabbnak tűnik a dolog, egészen addig, amíg hozzá nem veszed, hogy 1) ebbe az oktatásba öntött EU-s források is benne vannak (amik pont a most lezáruló hét éves ciklusban nőttek meg iszonyatosan...) és 2) ebben az időszakban passzolta le a szektáknak az állami köz- és később felsőoktatási intézményeket a kormányzat, aminél valóban ugyanarra a teljesítményre magasabb díjazást jár, de azt a szekta szépen megsápolja.

Most pedig a felsőoktatással csinálják ugyanezt (eddig egyébként a standard eljárásrend az év végén bejelentett milliárdos nagyságrendű forráselvonás volt...), Vitya már nem egyszer dicsőségesen bejelentette, hogy ŐK beleöntik az 1700 milliárdot a felsőoktatásba (lófaszt, mama, az mind EU-s pénz), miután legalábbis megkérdőjelezhető eljárással kizsarolták a nagy egyetemek, hogy alapítványi fenntartásba kerüljenek (rövid összefoglaló, ha nem hallottad volna: nulla információval [a mai napig nincs infó, kedden majd a törvényből kiderül...] egy-két hét alatt kellett dönteniük az egyetemeknek a váltásról, a fidesz által kinevezett rektorok és kancellárok mindenhol ugyanazt az "aki kimarad, az lemarad" bullshitet hangoztatták [a GVH ezért a magatartásért az utazási oldalakat megbassza, a kormánynak, úgy tűnik, szabad...], a klinikákkal is rendelkező egyetemeken belengették, hogy ha nem alapítványosodnak, akkor a klinikát kiveszik az egyetem alól, és most per pill. az összes egyetem csak bízhat abban, hogy a fidesz által egy életre (!) delegált kuratóriumi tagok távolról értelmesek lesznek [nem, nem lesznek], Stumpf [ezzel megbízott kormánymegbízott] pénteken kijelentette, hogy mindenhova fognak egyetemi embert, üzletembert és lehetőleg az egyetemhez kötődő politikust is ültetni - a lehetőleg az egyetemhez kötődőre vonatkozik, nem a politikusra).

A Fidesz az elmúlt 10 évben nem csinált mást, mint feleslegesen központosított (a felesleges központok persze marha drágák lettek), forrást-kivont és más (páva)tollaival ékeskedett, amikor rákérdeztek, hogy mégis mennyivel kéne még olcsóbban oktatást csinálni.

BlackY

Vízfejben? A KLIKK-re gondoltam.

Az biztos - viszont a külső motiváció is sokat segíthet(ne) a dolgon.

Szerintem amit leírtál, minden szakmára igaz - azaz vannak sztahanovisták, lelkiismeretesek és a még éppen elégséges minimumra törekvők. És persze a kiégés itt is fenyeget, akkor kezd az utóbbi véglet felé tolódni az ember (vagy akár még azon túl is :) ).

Kozepiskolaban volt egy tantargy, aminek utaltuk a tanarat. Bejott, felrakta az irasvetitore a foliat, mi meg kormolhettuk a fuzetbe. Par percenkent cserelte, addig irtunk mint az allat. Doga abbol allt, hogy amit leirtunk, azt bemagoltuk-e. Gyuloltuk, mert hiaba kertuk, hogy lefenymasolhassuk, nem engedte.

Aztan egyszer elloptuk a dossziet a taskabol. Nem volt elore tervezve, bent hagyta a zart teremben, mar nem tudom, hogy jogxan vagy miert mentunk be, de meglepodtunk, hogy ott a taskaja. Eleg balhes osztaly voltunk, szoval aznap delutan beallitottun a copy generalba, es hirtelen mindenkinek meg lett az amit abban az evben le kellett volna kormolnie.

Masnap letettuk az asztalara a foliait, sertetlenul, rajta egy fuzetbol kitepett lappal, hogy: "1. Koszonjuk szepen, 2. Vigyaztunk ra, 3. Szivesen."

Valahogy utana se volt nagy baratsag a csokaval, de tuleltuk egymast. Maig gyulom ha feleslegesen irnom kell.

Az ujrafelhasznalhato segedlet szerintem sokkal jobb irany mint lekormoltetni az ujdonsagot az emberrel, foleg, hogy ez a megertestol veszi el az idot es az energiat. 

Igen, de: alapbol ennek az egesznek -maximum- eleg lenne az IT 2010 -es fejlettsegi szintje. A kliensgepek minosege/elavultsaga alapjan szinte elvarhato is lenne...

Facebook-csoportokban van

Es ez elszomorito... 

A témában lehet sejteni hogy waddafakk van csak innen nézve azt lehet sejteni, hogy véges a költségvetés az adott minisztériumban, és esetleg sejtik, mi az a feladat amit ha kiirnának beszerzésre, nem nyerhetne olyan aki tényleg meg is csinálja jól.

meg aztán most baromi sok mindenre kell pénzt költeni a visszarázódáshoz miközben bevétel meg jóideig kevesebb lesz.

A bizalom nem csak személyes kontaktus alapján tud kialakulni, pláne nem a "mai fiataloknál". Mi 2007 óta full remote céget viszünk, egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor találkoztunk személyesen a munkatársakkal, mégis megvan a bizalom, jól tudunk együtt dolgozni.

Tanár - diák kapcsolatban is fel lehet ugyanezt építeni, de tény, hogy más hozzáállás kell hozzá mindkét oldalról: a diáknak sokkal nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját előrehaladásáért, a tanárnak pedig partnernek kell tekintenie a diákot.

Persze mindig lesznek, akik meg fogják próbálni meghackelni a rendszert, ezt is kell kezelni, de az én tapasztalataim szerint nem ők vannak többségben.

Több mint egy éve Covid-dal szenvedünk, a felsőoktatásban pedig szemeszterekben létezünk. Az elmúlt félévben közel 500 diákom volt, többségükkel még egyáltalán nem találkoztam. Most közel százan vannak. Kamerát szinte egy sem kapcsol, mikrofont is csak pár, de azzal is inkább csak baj van - tudom, hogy unalmas az előadásom, de nem kellene a headset-be horkolni :-). (Most már tudom, hogy némítani a diákot.)

Nem erőltetem a diákoknál képernyőmegosztás átvételét, vagy a mikrofon használatát - úgy vélem, hogy nem kell égetni a diákot, hogy milyen hardvere van, vagy éppen nincs. (Van olyan egyetemistánk, akinek nincs otthon még számítógépe sem, nem hogy internet-je.)  Emiatt gyakran könyörögnöm kell, hogy valaki átvegye a feladat megoldását a harminc jelenlévő diák közül, és diktálja nekem a soron következő lépéseket. Noha az önálló feladatmegoldás során - azaz a "táblánál" - derülnek ki a hiányosságok, viszont ehhez az elszántság, a motiváció hiányzik. 

Nem most kezdtem el a Covid felkészülést, hanem vagy hat éve: kialakítottam egy feladatgenerátort, és rendszerint százszámra vannak tesztek külön gyakorlásra és külön vizsgáztatásra. A feladatok véletlenszerű kiválasztása, és az összekevert sorrend nehézzé teszi az összejátszást a számonkérés során, bár nem zárja ki. (Viszont ez a kérdésbank lehetővé teszi a gyakorlást, a felkészülést a számonkérésre.) A beadandó programok megvédése - pár keresztkérdés a program belső világáról - rendszerint kizárja a mások által írt programokkal szereplést.

100%-ban nem lehet kizárni a csalást, de a lexikális ismeretektől el kellene mozdulni a kompetencia irányába. Persze a tanárnak is nehezebb feladata van, neki sem a Google első találatai közül kell feladatokat válogatnia. 

A bizalom megteremtéséhez én Teams csoportot használom, a diák a kérdésére ott kap választ. Persze ehhez az is kell, hogy feltegye a kérdést. Ahogy telnek a hetek, egyre nagyobb a hajlandóság is.

"Ez azért nem ilyen egyszerű. Mivel digitálisan ezt szinte lehetetlen felépíteni."

A lényeg pont az, hogy a rendszer az eszközöket biztosítja, és te mint pedagógus kiválasztod, hogy melyiket és hogyan szeretnéd alkalmazni. Ha számodra az online nem működik, akkor más eszközt használsz. Ha az aktuális diákjaiddal valami nem működik akkor másik eszközt választasz. Az egyetlen elvárás, hogy képes legyél felmérni hogyan haladtok, és változtatni ha kell. A rendszer pedig tolja alád az eszközöket (kutatások, módszertanok, minta órák, eset tanulmányok, stb...), illetve felületet biztosít a te módszereid megosztására, megvitatására. Alkotói közösség.

"Olyan mértékű a csalás, ami szinte lehetetlenné teszi a bizalom kiépülését".
Igen, a külső motiváció nem működik hatékonyan. Ha a diáknak nincs "oka" megtanulni azt amit tanítasz, akkor nehezen mennek a dolgok. A legegyszerűbb ok pedig a kényszer (megbuksz ha nem tudod), de ennél sokkal jobb, ha a diák szeretne eljutni valahova és ő akarja megszerezni a tudást. És itt jön be a személyes kapcsolat, mint a motiváció lehetséges eszköze. Kicsiknél a "szeretem a tanárt, megcsinálom amit kér", nagyoknál, a "micsoda dolgokra képes ez az ember, érdemes tőle tanulni". (De szerintem erről te sokkal többet tudsz, mint én, hiszen te szakember vagy én meg csak fórumozok.) Hogy ez a valóságban létezhet e, az jó kérdés. Egy biztos, az a káosz ami most zajlik fényévekre van bármitől ami az oktatáson segíthetne. Olyan ez, mint feldobni egy marék homokot, majd az aláhulló szemeket bámulva reménykedni egy szép homokvár megszületésében.

Áááá én is belevagyok már fáradva meg kivagyok ábrándulva. Fiatalon úgy énekeltem a himnuszt olyan tiszta szívből, hogy na. A közeg is olyan volt körülöttem. Ajj mondom mi magyarok mennyira f*sza nemzet vagyunk. Mondtam is sokszor szerintem a legf*szabb.

Na most 40 felett oda jutottam, hogy már total lesz*rom. Itt mindenki ügyeskedik, mutyizik, lop, helyezkedik. Szakmai szempontok mintha nem is lennének és a politikusaink politikát csinálnak mindenből. Direkt. Veszekedjen rajta a pornép meg tudjon zsigerből komcsizni, libsizni, nácizni, hazárulózni stb.. 

Rettenetesen belefáradtam. Erre jött ez a COVID helyzet. És itt már tényleg nincsenek szavak. Aztán megnézed a közvéleménykutatást és látod nőtt a kormánypárt támogatottsága 200 ezerrel.  Az átlag magyar hülye mint a segg. Lehet én is mert egy normális ember csak keresne magának másik hazát amikor látja, hogy itt még azt se sikerült elérnünk, hogy ne dobják el egyesek az utcán a szemetet. Nem hogy nagyobb dolgokat.

Finnországban úgy 20-30 éve a pártok és a civil közösségek végigbeszélték, hogy milyen oktatásra lenne szükség. Született egy egyesség, és ahhoz tartják magukat évtizedek óta. Nincs kormányváltáskor új NAT, stb. (Az egyetemen örülünk ha egy képzés legalább olyan hosszan tart, mint amilyen hosszú, így csak két verziója létezik, a régi és az új. A tanárképzésben már megint váltás van (13, 18 után, talán lesz 21-es is), ez lett volna 5+1 éves osztatlan, már csak ötéves marad.) A finn tanárok megbecsülése jelentős, így tömve vannak velük az oktatási konferenciák, aktívak és kreatívak.

Lesz nálunk esély egy ilyen megegyezésre? Nem a saját gyereke a legnagyobb értéke mindenkinek? És hagyja tönkre vágni a hazai oktatási rendszerben? A franciák valaha dicsekedtek nekem, hogy az állami képzés van olyan jó, hogy nem igazán van értelme magániskolába adni a gyereket. Nekünk is érdemes lenne ezt a célt kitűzni.