Erőforrás kímélő webbrowser

Web, mail, IRC, IM, hálózatok

Egy ismerősömnek segítek feltáasztani egy "veterán pc-t". Valami kétszálas pentium proci van benne állítólag (nem tudom hogy létezik-e ilyesmi), a lényeg: Öreg a vas! Milyen webbrowsert ajánlanátok?

Személyes tapasztalataim nem nagyon vannak, valamiért nekem a Pale moon jutott eszembe, de van egy olyan érzésem, hogy van ettől megfelelőbb (és indokolt) válasz is!

(többen kérdezték a hardwaret, bár szerintem annyiban nem fontos a kérdés, hogy nem olyat akarok ami "jól fut", hanem ami a "legjobban fut". Ha a legjobban fut még mindig szar, az számomra nem érdekes.

Specs:

Mindenestre itt van a /proc/cpuinfo, tartalma, és az lscpu és inxi -F kimenete: https://pastebin.com/R24kw2xc )

Cél:

A browser lehet lassú de ne faggyon meg az oprendszer mert véletlenül megnyitottam a 444.hu-t.

NEM CÉL

"modern weboldalak" látogatása (nem tudom mi az meg mi nem, de túl sok hozzászólás szól arról, hogy modern weboldalakat nem fogok tudni nézegetni. Lásd fentebb)

  • 2126 megtekintés

( Czo v | 2021. 02. 13., szo – 10:27 )

Szerkesztve: 2021. 02. 13., szo – 10:31

A problemat nem a bongeszo szoftverek okozzak. A problemat a meglatogatott weboldalak okozzak. Ha eroforras takarekosan akar bongeszni, akkor kerulni kell az eroforrasokat pazarlo weboldalakat. Pl. A hup.hu joval kevesebb eroforrassal es memoriaval beeri, mint pl a 444.hu, de akar emlithetnem a wikipediat, mert az is beeri kevessel.

Én arra gondoltam, hogy esetleg létezhet olyan webbrowser ami a tartalom renedelerésére nem használja fel az utolsó órajelet is, és az opredndszer nem fő meg azért mert én vélelenül a 444.hu-ra tévedtem. Hálistennek jó ember az illető, ahogy én tudom asztalos meg linuxos fórumokon járkál javarészt oszt annyi. gmailnek meg max használja a statikus html változatot.

( blueghost | 2021. 02. 13., szo – 10:32 )

NetSurf erőforráskímélő, de korlátozott azon weboldalak száma, amiket helyesen jelenít meg. Az "öreg a vas" elég homályos, konkrét adatokat írhatnál, elsősorban memória mennyisége.

Igen, itt 2 opció:

- Ha a csak a böngésző fut, és max 1-2 lap van egyszerre megnyitva, akkor ezen mehet (az adott oprendszerre telepíthető) legutolsó chrome/firefox. Lassú lesz, mint a tetű, de minden működni fog.

- Vagy régebbi firefox / basilisk / pale moon; korlátozott számú weboldal működik, de az normális sebességgel.

A netsurf az ennél sokkal gyengébb gépekre ideális.

Figyu már, nekemm is van egy őskövület notim. Rákattintok a FF-ra és láss csodát megy. YT, fogyasztói média? Lecsukom és megpuszilom, hogy milyen jó hogy még nem purcant ki.
Te nem tudod felfogni, hogy szoftveresen nem lehet hardver elavultságot kiváltani?????

Szívassad magad egyedül. 

A Midori elvileg kevesebbet eszik, de nincs napi tapasztalatom róla, sok éve nem használtam már, de régen jó volt. Régen minden jobb volt :)

Az MX Linuxnál (írtad valahol, hogy most az van a gépen) kevesebbel beéri az antiX (tkp. az MX Linux kistestvére, nincs rajta igazi asztali környezet), annál több RAM marad a böngészőnek, csak kicsit fapados egy XFCE után.

Nyilván az Arch Linux is alkalmas lehet, csak jó kell megválogatni az összetevőket, amivel nem kell foglalkozni antiX és Q4OS esetén, mert azok eleve úgy készültek, hogy öreg gépeken is menjenek.

Csodát nem kell várni ezektől sem, a fizikai korlátok úgyis erősebbek, de türelemmel lehet még böngészőt is használni rajtuk. Arch Linux tanulására nem feltétlenül ez a gép lesz a jó, arra inkább nyerő a VM egy rendes gépen (írtad, hogy rendes gép is van).

 

Még az jutott eszembe, hogy a PIXEL egy egyszerű, de mégis használható asztali környezet, amit a MálnaPC-kre fabrikáltak. Ha nagyon akarod, PC-re is felteheted, VM-ben így néz ki a memóriaigénye boot után:

Live Debian Jessie: https://i.imgur.com/oKkV894.png

Telepített Debian Buster: https://i.imgur.com/m8avSGY.png

PIXEL: “Pi Improved Xwindows Environment, Lightweight”

( renard | 2021. 02. 13., szo – 10:43 )

Milyen operációs rendszer van vagy lesz azon az öreg vason?

Éppen fűzögetem az illetőt az Archlinuxal. Majd ha válaszol a mailemre megtudom, hogy milyen a hardware egyáltalán, még azt se tudom biztosan, hogy 32 vagy 64-bites a proci. Gondoltam addig rákérdezek helyette is, és belinkelem a fórumot neki, hátha itt csücsül a válasz amire elolvassa.

Tartok üzemben én is ilyen öreg vasakat. Az az egyik gondom, hogy egyre több disztró dobja a 32 bit támogatását. Arch és Manjaro voltak a kedvenceim, szeretem a rollingokat. Talán a Debian támogat még 32 bitet, nem is néztem.

Intel Atomra forgattam régebben optimalizált palemoon-t, de csodát ne várjál. Itt kb. az éppen használható vs. teljesen használhatatlan között rezgett a léc.
Ahogy írták már előttem, sajnos a weboldalak lettek ilyenek, hogy a célszerűség és hatékonyság helyett fontosabb kielégíteni (vagy generálni? nem is tudom) az aljadék pronyó igényeket. Ilyen lett a világ sajnos. A marketing győzött az értelem felett.

Egyszerűbb dolgokra még csak-csak fel lehet támasztani egy ilyen gépet, de sajnos a web az, ami a legnehezebb. Ennek egy erős al-esete szokott lenni a youtube, amit ilyen gépen kb. lehetetlen böngészőből nézni. A videoformátumokkal való zsonglőrködésnek hála sikerült elérni, hogy még véletlenül se lehessen hardveres gyorsításod.

 Jól értem, hogy te utána néztél, és hasonló következtetére jutottál és szintén a Pale Moont-t "ajánlod", mint legkevésbbé rossz? Épp most nézegetem, az 32bites archot hogy kell megtrükközni. Igazából itt javában térítő tevékenység folyik, úgy hogy az illető magától mondta, hogy gondolkozott az archon de beszari hozzá. Így jött hogy akkor csináljunk egy játszógépet, aztán megnézi mennyire kell beszarni.

Mondjuk úgy, hogy megpróbáltam ezt-azt.
Jó megoldás nincs szerintem. Kb. a sajtreszelőn rejszolás vs. gumikesztyűben rejszolás között lehet agonizálni.

Bár 10+ éve sokat webeztem ssh-n keresztül egy links-ben. Trendinek a legkevésbé sem volt mondható már akkor sem, de híroldalakat olvasni kiváló volt. De feltételezem nem ilyen megoldásra gondoltál.

Sokmindenre jó egy ilyen gép; a hajtépés nélküli böngészés szerintem pont nem tartozik bele a halmazba.

a célszerűség és hatékonyság helyett fontosabb kielégíteni (vagy generálni? nem is tudom) az aljadék pronyó igényeket. Ilyen lett a világ sajnos. A marketing győzött az értelem felett.

Ez azert nem igy van. Ha a gepek 98%-a alkalmas egy mai bongeszo futtatasara, miert ne hasznaljak ki a kepessegeiket? Persze, eleinte javascript hoeses lesz csak, de kesobb az ilyenekbol lesz a komplett office365 online, bongeszobol futtatva. Hogy az emberek elkezdtek egyre jobban kihasznalni a javascript lehetosegeit.

Ha neked lenne milliardos ceged, es dontened kene, hogy a userek 2%-a miatt legyen mindenkinek poriasabb, vagy ejtsuk oket, te mit valasztanal? Ugye azt is figyelembe veve, hogy aki annyi penzt sem akar/tud kolteni, hogy legalabb nagyi szintu gepet vegyen, az valoszinuleg nem fog sok penzt a cegednel hagyni. Es azt is vedd eszre, hogy attol, hogy te utobbit dontod, a cegek 98%-a az elobbit fogja valasztani, ami megint csak a te cegednek art a piaci versenyben.

Tudom, hogy gaz, amikor teljesen jol mukodo gepeket kihajitunk, de ez egyaltalan nem egyedi. Ugyanez van mindenhol: regi autot (sokat eszik, nem biztonsagos, kenyelmetlen, nincs alkatresz), regi tv-t, regi mobilt, meg egy olyan egyszeru dolgot is, mint a regi kerekpart (nehez, rozsdas, kenyelmetlen, nincs alkatresz). Sot, regi hazat is elbontanak inkabb, mert olcsobb/jobb rendesen ujat epiteni.

Nezd a jo oldalat! Valaki, valahol olyan derek munkat vegzett, hogy a gyartmanya nemcsak hogy kibirta az eveket, de makulatlan allapotban van a hasznos elettartama vegen is. Dicseretet erdemel, a tervezomernoktol a takaritoig mindenki, aki reszt vett a kesziteseben.

Azért azt nem eteti meg senki velem, hogy normális, hogy sima szöveges tartalmat csak négymagos processzorral nyolcgiga rammal lehet már megjeleníteni döcögés nélkül.

Semmi bajom nem lenne a fejlődéssel. Van azonban némi kételyem, hogy megfelelően skálázódik-e ez az egész.

Miért ne használja ki erre vagy arra --> mert hülyeség.
Ha csak az UI megeszik két magot meg két gigát, azt pont az értelmes funkciók elől veszi el.

Elkezdett itt is épülni a híd két oldalróll: egyfelől fusson böngészőben minden is, mert az platformfüggetlen; másfelől jó volna a webassembly, mert különben megdöglünk.

( uid_6201 v | 2021. 02. 13., szo – 11:19 )

Szerkesztve: 2021. 02. 13., szo – 11:35

Szép játék, de játék marad.
A valóság, ahogy már többen leírták fentebb: a mai weblapok böngészésére, a Youtube videók nézésére nincs igazán más út. Jobban jártok ha vesztek kb. 25.000 Ft-ért egy használt, komplett, i3-2xxx vagy újabb procis vasat.
A Raspberry Pi4 ... még ez is bőven leveri az első core2 architektúrákat is számítási teljesítmény terén, a Pentium-D korszakát főleg. Viszont nem éri el az imént írt használt PC számítási teljesítményét.

További adalék: villany. Érdemes ezzel is számolni. A régi Pentium-D alapjáraton is kb. 90 wattot fogyaszt, alig van energiagazdálkodása. Ha napi 4 órával és csak 30 watt különbséggel számolsz az újabb használt PC-vel, 3 év alatt a fenti 25.000 Ft bőven visszajön villanyszámlában.

Ja és az órajel ne tévesszen meg. Hiába 3 GHz, az nem a számítási sebesség. Az újnál lehet hogy csak 1,5 GHz az órajel, ennek ellenére 10-szer gyorsabban számol, mert a procitervezés "boszorkánykonyhája" ennyit fejlődött.
Ne vedd készpénznek, de az itteni sebesség mérőszámok aránya mégis jó alap a procik összehasonlítására: https://www.cpubenchmark.net/cpu_list.php (CPU mark és a Single Thread szintén).

Értem én amit mondasz, de ez nem válasz a kérdésemre. Van az illetőnek számítógépje beépített boszorkánykonyhával, de szeretne játszani egy "szendboksz" kompjúteren. Kiderült hogy 32-bites a jószág, most nézem, hogy arra hogy kell archot illeszteni. Ha nem tudtok ajánlani az se baj, akkor marad a wget, meg a lynx, ezen meg "nem kell youtubeozni oszt kész".

(amúgy mennyire király már, hogy ssh-n lehet telepíteni, nem?)

Őszinte jótanácsként írom, hogy ezeket a villanyzabáló régi vackokat sajnos tényleg elektronikai hulladék átvevőbe le kell adni. Be kell látni, túllépett ezeken a mai alkalmazáshalmaz, erőforrásigényes lett a mai web böngészése.
Ha pedig elég az a számítási teljesítmény (vezérlés, szöveges felület, minimális grafikai megjelenítés), akkor pedig egy 5 wattos Rasberry Pi4-re, egy Odroid-C4-re vagy egyéb, a feladatra megfelelő single board computerre célszerű átlépni ezek helyett a villanyzabálók helyett ahol csak lehetséges. Megjegyzem, a web böngészőnek is van sok SBC-ben elég RAM, így az is elfut bennük.

ez offtopic, de látom értesz az ilyesmihez. Vettem egy rpi-t, de elég macera (fogalmam nem volt arról, hogy az Aarch7 az nagyon nem amd, addig jutottam, hogy 64 bit jujjdejó) van olyan SBC amivel kevésbbé lenne macera? (keresztchroottal maceráltam nem rég. Azt hiszem már a finishben voltam, amikor jött a probléma, hogy oké hogy az architektúra különbség már oké volt(gondolom) de az már nem, hogy archról akartam debianba chrootolni. Itt raktám le a ceruzát, nem tudom mikor fogom újra felvenni.)

A Pi nem desktopnak való. Sokan beleugranak, aztán sírnak, hogy ,,szar". (Nem szar az, csak másra való.)
Ezt még tudják tetézni, amikor ráhekkelnek egy Win10 IoT (!) rendszert, és sírnak, hogy nem olyan, mint a céges laptopon. OMFG.

Ezt nem kimondottan Neked írom, csak ha már szóba hoztad.

Attól függ mit kell vele kiszolgálni. Én egyik projektemben egy ipari berendezés áramait és feszültségeit mintavételeztem másodpercenként 500-szor 7/24-ben.
Az ebből előállított anomália-grafikonokat szolgálta ki.

Ha például otthon fájlokat kell kiszolgálnia és még adatbiztonság okán szoftveres RAID1-ben is gondolkozol, akkor például egy ilyen barátod lehet: https://www.hardkernel.com/shop/odroid-hc4/

Ez miért jobb raid 1-re, mint az rpi4? Egyébként csak valami rsynces drótozgatással babrálok egy ilyenen. A raid 1 működik hálózaton keresztül is? Mi az a szoftwares raid 1? Ilyen dolgokkal eddig nem nagyon mütyürkéltem, ha csak cikket dobsz (lehet angol is) az is bőven elég. Majd átolvasom ha ismét lesz időm azzal babrálni.

Ahogy a kolléga is írja, attól függ, mit kell kiszolgálni.
Nekünk több Pi van itthon. Egy Pi4 / 8GB a NAS, ezen fut a webszerver és mqtt, ezek nagyrészt különböző nyomkövetőink backendjei, de elérem https-en pl. az rtorrent letöltés könyvtárát is illetve tudok neki feltenni watchdir-be torrentfájlt.
Fut rajta egy Postgre, ami egy fejlesztés alatt álló projektemet szolgálja ki. Sok adat van, de nincs rajta durva load.
Néhanapján még Kodi is indul rajta, bár arra van egy másik dedikált Pi, videó többnyire arról megy.
Szerintem fejlesztői környezetnek és családi célokra kiváló.
Jó, hogy van pár node, amikre bárhonnan beSSHzhatok, és otthonos környezet fogad, ami csak az enyém. Mindezt ennyi pénzért, ekkora helyen és ekkora fogyasztással. És könnyű bárhová magaddal vinni, ha úgy adódik.

NAS comment: mi nem benchmarkolgatjuk, hanem használjuk. RAID nincs, csak backup.
Ha profi cucc kell, a Drobo-t szoktam ajánlani. De nekünk ez egyelőre pont jó.

Egy Pi4 már elég jól hasít azért. És 8GB RAM-mal is kapható. Amikor nem tudni még, mi lesz a követelmény, bedobok egy ilyet, aztán ha kevés lesz, majd indítunk beruházást egy erősebb gépre.
Raspbian-t még a 32 biteset használom, bár van béta 64 bites is.
Eddig kevés helyen kellett komolyabb gépre cserélni eddig (termelési környezet).

Akik nagyobb vasak között élnek, gyakran fikázzák a Pi-ket. Pedig szerintem több az a use-case, ahová pont elég. Kiváltképp jó döntés lehet, ha az árcédula is lényeges.

( guszti | 2021. 02. 13., szo – 12:28 )

Nem az erőforrásokat kell kimélni, hanem a jelenlegi technikai hátteret megkövetelő hardvereket kell használni. El kell tudni fogadni azt, hogy bár vannak nagyon régi még működő konfigurációk. Szoftverrel nem lehet hardveres hiányosságokat pótolni teljes mértékben. Van egy szűk határmesgye, amit kellő tudással át lehet hidalni. Az viszont nem Átlag Jóska bátyámnak a szintje. 

Köszönöm, de a kérdés az volt, hogy "milyen szoftwaret ajánlasz". Nem az hogy ajánljátok-e szar gépen a webböngészést vagy sem. Ha nem kaptam volna választ is tudom mit kezdjek magammal. Gondolom a lynx elfog nekem futni ezen az illető gépen is. Mit jelent számodra hogy "modern" weboldal? Miért gondolod, hogy "modern weboldalakat" akarok nézegetni. Van eszem arra, hogy ha pornót nézegetnék akkor letorrentezzem, ha erre gondoltál.

Megkérdezhetem, hogy mi volt a kérdésemben az, ami frusztrál?

Engem semmi nem frusztrál.
Ez a konfig amit vázoltál, a mai internetes technológia követelményeit nem üti meg. El ment mellette az idő, másmilyen követelmények vannak.
Egy Tesco-s alsó polcos Cerka N-es konfig is közelebb áll a mai követelményekhez, mint a Te konfigod. Bár az is erőssen kérdőjeles.
Hogy mondjam még, hogy ne vedd sértésnek?

Az én átlag jóska agyam annyit tud, hogy hogy a javascript az eszi a dolgokat. Kaptam is ajánlást, hogy akármit is használok, azzal kezdjem, hogy azt offoljam. Azt viszont nem értem, hogy mivel utaltam én arra, hogy mire akarom a webböngészőmet használni. Abból amit te mondassz, azt értettem, hogy "Ne is probálkozz Átlag Jóska". Na most ami engem frusztrál az az, hogy ezzel a flameeléssel elpazaroljuk a helyet az értelmes hozzászólásoktól. Ha nincs benned frusztráció örülök. Azt hiszem tudomásul vettem amit mondtál, amit egy mondatban is le lehetett volna írni: "Meg se próbálj ilyen régi pc-re webbrowsert telepíteni". De az én kérdésem nem ez volt, hanem amennyiben ilyen hülye vagyok, hogy erre vetemedek, akkor mégis mivel lehet bármi értelme is kísérletezni. A lynx szerinted menni fog rajta, vagy "a mai modern követelmények" miatt, lynxel se próbálkozzak?

Szerintem ez nem csak a babzsákfejlesztőkön múlik. Végeredményben ezt a marketing által generált igény húzza. Hiába lenne elég a parasztnak egy fluxbox-szintű ablakkezelő (mert igazából mindent tud, amire szükség van), kell b+ az animált menü meg az áttűnés, meg az online bedrótozott widget kutyafasza. Eleve a desktop-ot nem is kéne lássad soha, ezért már a háttérkép is fasság.
Jó példa a Win10. Már rég nem operációs rendszer funkciókat lát el.

A marketingesek belegendázzák a pórnépet, hogy ami nem csillog az szar és igenis ,,adjál magadra", mert ,,megérdemled". Hiszen különben nem tudnának minden évben valamit rád melegíteni. Meg persze kémkedni is kell már a user után meg bitkoint bányászni a háttérben.

Másrészt senki nem fog már optimalizációval foglalkozni, mert nem fizetik meg. Nem selling point többé.
Sokkal fontosabb lett pl. a böngészőverseny. Ha a Chrome csinál valamit, ami faszán néz ki, akkor az a Firefoxba is kell, akkor is, ha nincs értelme. Különben a parasztok azt fogják hinni, hogy szar és inkább a másikat fogják használni. Ide vezet az, amikor már nincs hova látványosan fejleszteni, de valamit mégis fel kell mutatni.

Ez a babzsákfejlesztő szöveg tetszik, nyúlom. A Chrome forgatásához kell is a 8 mag, 64 GB RAM. Nem viccelek, komolyan mondom, ha nem hiszed el, próbáld forráskódból leforgatni. Iszonyat nagy, 1 gigás kódbázisa van, rohadt sok óra, mire lefordul, még ilyen 12-64 magos csúcsprocikon is fél-egy óra, mire lefordul, ezektől lassabbakon arányosan több. És akkor egyesek csodálkoznak, hogy miért lassú, meg miért kell neki sok memória, meg miért nem jó P4-re, mikor meg a telefonján megy (ja, a külön fejlesztett mobilverzió). És mondanám, hogy a Firefox jobb, de akkor csak a számból csinálnék segget, mert semmivel se különb. Erőforrásból minimálisan kell neki kevesebb, meg talán többféle beállítást lehet rajta eszközölni, de épp olyan bloat, épp olyan lassan fordul forráskódból, ami forráskód alapú disztrókon elég nagy probléma (pl. Gentoo), az is igaz, hogy emaitt a tárolókban szokott lenni bináris változat ezekből a monstrumokból. Ez van, elszaladt a ló a webesekkel. Lényegében egy böngésző ma már egy külön sandboxban futó, de komplett OS, ezért is mindegy, hogy régi gépre milyen OS, mert nem az lesz a szűk keresztmetszet, hanem a böngésző, modern web. Persze az nem elég, hogy a web ilyen, ezt próbálják most tolni electronos nodejs alkalmazásokba rejtve is, hogy még azok se legyenek különbek.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( x-daemon | 2021. 02. 13., szo – 12:40 )

en a csak 32 bitet tudo atom procin ( https://ark.intel.com/content/www/us/en/ark/products/36331/intel-atom-p… ) debian/lxde-t futtattam, es ment rajta a firefox, bar el tudom kepzelni hogy ez a gep egy vadallat ahhoz kepest amit te akarsz eletrekelteni.

javaslom allits be olyan user agentet hogy azt higgye a weboldal hogy mobilrol nezed es az m.domain.tld-re iranyitson at.

ezen kivul tiltsd le a javascriptet.

neked aztan fura humorod van...

csoda hogy emlekszem, (de emlekszem :D) eloszor js.disabled-et irtam, aztan a szorongos fajtamnak meg kellett nezni, hogy "jujj, az nem is disabled, hanem enabled", es amikor kijavitottam, fujtam egy nagyot, hogy "huhh, ebbe mar nem fogknak belekotni!" Aztan latod mit csinaltam?! :D

[day 2: JS turned off, still alive. No symptoms of any pain. Unexpected advantage: I'm not even trying to open facebook. Unexpected disadvantage: couldn't look for a word in english, so this sentence might be syntactically/semantically wrong.]

( guszti | 2021. 02. 13., szo – 12:41 )

Szerkesztve: 2021. 02. 13., szo – 12:43

Most komolyan mit vársz ettől a P4 Prescott-tól? Milyen VGA-val hajtod?

Ja látom, valami korabeli alaplapi valami.

El ment az idő felette, a proci és a grafikus vezérlő felett is.

Mivel utaltam erre, hogy megoldást várok? Arra voltam kíváncsi, hogy ha próbálkozok, akkor mivel lehet próbálkozni. Azért azt merem feltételezni, hogy gopher oldalakat ezen is tudok nézegetni, de lehet hogy egy oltári barom vagyok, és billentyűzethez sem kellene nyúlnom többet.

Nem kell magad ledegradálni, nem kényszerít rá senki sem. Csak ezt kéne tudni elfogadni, hogy bár egy jól működő hardvered van, de az idő elment felette.

Az ilyen őskövület konfigokat el kell tudni engedni, vagy betenni a polcra. Néha elő venni, bekapcsolni és örülni neki, hogy még működik.
Van nekem is ilyen, az első laptopom amit zsebből perkáltam ki. Nem tudok tőle megvállni, néha beröffentem és örülök kicsit. :-) . 

( BlinTux v | 2021. 02. 13., szo – 13:42 )

Szerintem is fejlessz inkább gépet. Ha nem akarsz sokat rászánni, akkor hardwareaprón találsz egész jó félkonfigokat jó árban, ami már elegendőek ezekre a feladatokra.
Ma már egy okos kenyérpirítóban is jobb proci van mint egy P4.
1 Gb RAM meg, jó isten... Nekem a Chrome ebben a pillanatban eszik 1.4 Gb-ot. 

Van "rendes" gép is. Annyi volt a történet, hogy gondoltam ketten feltelepítünk neki egy archot, aztán ha már nem fél annyira tőle akkor mehet a "rendes" gépére is. Arra viszont nem számítottam, hogy ez már annyira régi, hogy az arch is kevés lesz hozzá. Most olvasom, hogy a p4-et még támogatja a "32-es arch" de a bootnak i686-kell. lehet debian lesz akkor, vagy nem tudom :(

+1

... pedig az első Netscape még 4 MB (!!) RAM-mal rendelkező PC-n is elfutott 25 éve, jól emlékszem erre mert akkor már nekem is 10 Mbps tempójú koaxos etherneten jövő internethez volt hozzáférésem. Aztán jött az első Netscape Communicator + Javascript. Ott már kellett a 16 MB (!!) RAM. De ekkor még a HTML-2.0 verziónál tartottunk, kevéske Javascript-képességgel.
A HTML 4.0 már sok újdonságot hozott. Ezredfordulóra a 64 MB RAM kezdett kevéske lenni, így hamarosan jött a 256 MB RAM-os Athlon, amit több lépésben 1GB RAM-osra hízlaltam.
Aztán jött a Core i3 korszak.

A mai HTML5 szabvány és a hozzá való webböngésző valójában egy komplett platform, ehhez már kell a böngészőnek erőforrás.
Lásd még: http://html5test.com/ ... flash nélküli beágyazott HTML5 videók, Javascriptben illetve webassemblyben íródott komplett programok futtatása, websocketes realtime kommunikáció. Mindez a böngészőben.
A napokban kezdtem el az ismerkedést a Webassembly + SIMD kombinációval. Kíváncsi vagyok, milyen hatékonysággal lehet aritmetikai kódot futtatni böngészőben.

( hajbazer v | 2021. 02. 13., szo – 13:51 )

Erőforráskímélő böngésző, már amivel működnek is a modern weboldalak, pont olyan oximoron, mint a karcsú hízódisznó.

A legjobb, amit tehetsz, hogy próbálod mellőzni a böngésző használatát. Ha ez nem lehetséges, akkor mellőzöd a bloated weboldalak látogatását és kötelezően használod az alábbi uBlock Origin listákat. Pale Moon-ra firefox-legacy branchről telepíts!

  • uBlock filters – Badware risks
  • uBlock filters – Privacy
  • uBlock filters – Resource abuse
  • uBlock filters – Unbreak
  • Online Malicious URL Blocklist
  • Fanboy’s Annoyance

A web egy szükséges rossz. Én végigpróbálnám Chrome, Firefox, Pale Moon böngészőket (persze uBlock-kal), melyikkel lehet a legjobb eredményt elérni.

Köszönöm! Most editeltem a posztot, úgy látom sokan félreértették, de nem FB meg YT nézegetés a cél természetesen.

(FB rant, lehet szkippelni, ha nem érdekel:

Az FB-be meg ne is menjünk bele mélyebben. Én egy i5ösről zúzom az ipart, és már rég gondolkodom azon, hogy kellene kibeckelni az egészet az életemből, mert neki az i5 meg 8 giga is bőven kevés. (és a többi nyílvánvaló okból). Sajna az egyetemhez úgy érzem kell, ha kapcsolatban akarok maradni a csoporttársaimmal. Utána meg majd ha valaki keresni akar az megtalál e-mailen. Alig várom... *_*

Rant vége)

Igazából abban reménykedtem, hogy lesz valami ami sem nem firefox, sem nem chromium (a chrome elvből offos) alapú.

Tanulmányozd és rájössz, miért sajtreszelős az általad mellékelt Pentium4 a mai szoftverekhez:
    https://www.cpubenchmark.net/compare/Intel-Pentium-4-3.00GHz-vs-Intel-i…

Esetleg a disztribúció régi, 2008 körül kiadott verziója a régi szoftvereivel. De ez meg ezért lesz sajtreszelős a mai szoftverkörnyezethez szokott szemnek.
http://old-releases.ubuntu.com/releases/  - esetleg egy 8.04 még 2008-ból?

( locsemege v | 2021. 02. 13., szo – 14:26 )

Próbáljátok ki a Midorit.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( hunluki | 2021. 02. 13., szo – 14:57 )

OS-nek adnék egy próbát egy jóféle Q4OS-nek. Nemrég ébresztettem vele egy celeron m procis laptopot, maga a rendszer meglepően pattogós, de a böngésző már necces. Én ublock origin+noscript-el felvértezett firefoxot tettem fel, illetve próbáltam vivaldit és chromiumot is, de a róka nyert toronymagasan.

Amúgy a többiek nem mondanak butaságot, tényleg felesleges egy ilyen régi vasat járatni mert a villanyszámlán pár év után már visszajön egy i3/i5 brand gép ami tényleg legalább használható is lenne hajtépés nélkül. Ha mindenképpen ragaszkodik az illető a gépéhez akkor viszont tényleg legalább 2 giga ramot beletenni meg valami basic VGA-t ami tehermentesíti a procit rajzoláskor.

De ez igazából inkább csak fun projekt szinten működhet, semmiképpen sem racionális döntés.

Két kérdés:
   1.) van egy jó géped, valahol írtad. Virtualbox nem játszik? Még mindig pattogósabb, mint a 15 éve felhagyott Netburst architektúrával sajtreszelőzni.
   2.) van egy Raspberry Pi4-ed ha jól értettem. Ahova elég a "Pentim4-szerű" kis számítási teljesítmény arra ezt azért érdemes megismerned mert az ilyen kisméretű kütyüket legalább beágyazott környezetbe is be lehet építeni.
           sőt ha kiismerted és még kisebb méretű Linuxot futtató eszköz kell az életedben valahova akkor már az sem lesz idegen számodra.

Ismerosnek gondoltam, archlinuxos baratkozasnak. Az illeto mar rakott ra MX-et (nem ismerem, azt hiszem valami debian alapu disztribucio), aztan kerdezte, hogy javaslok-e valamit firefox helyett. Nem egeto egyebkent a kerdes, de amikor rakerdezett, kivancsi lettem en is, ezert kerdeztem ra itt.

Szimpatikus ez a Q4OS. Van egy Pentium M notim, amin annakidején gentooztam. 2GB RAM, SSD+HDD, 1400x1050 screen (imádtam).

Két kérdésem van:
- Mivel jobb ez, mintha tennék rá egy 32 bites debiant?
- Van neki rendes maintained repó, amiből tudok installálni, frissíteni csomagokat, vagy ez ilyen snapshot-jellegű?

1. Alaposan ki van reszelve, nekem mezei 32 bites debianhoz képest gyorsabbnak érződött, igaz azt xfce/lxde-vel próbáltam, szóval ezt vedd figyelembe. Igazából a trinity ami nekem megdobogtatta a szívemet, próbaképp rámentem egy ócska kis netbookon (atom N270) aztán (mint ex kde3 user) rajta is ragadtam. Main gépemen egyelőre még mint cinnamonozok de erősen rezeg a kezem hogy ott is átváltsak. Lehet a retro hajt csak, a fene se tudja de amióta felkerült azóta mindent a kisgépen akarok csinálni, szabályosan endorfint szabadít fel a használata (van baj).

2. Van rendes repoja, de igazából mivel debianon alapul bármit amit ahhoz hozzá tudsz pakolni menni fog itt is.

Én ezekkel úgy jártam, hogy amikor megszűnt a 32 bites support, beragadt a picsába abban az állapotban és a végén már frissíteni se lehetett. Tudom, hogy Manjaronál is lehet mókolni a 32 bittel, de mókolni vele azt pont nem akarok. Ezért lenne jó egy long-maintained distro. Akár debiant is összerakom nulláról, az se gond és ott talán könnyű utána. Pi-re is mindig megbántam, amikor nem a raspbian lite volt a kiindulás. Az előre összerakott cuccoknál mindig megszoptam később valamivel. Talán még az xbian volt értelmezhető, de akkor meg már egy kodit én is fel tudok rakni a raspi lite-on épített rendszerre is.

Van még egy Eee PC-m ( :-D ) amit arra használok, hogy túrázáskor a kocsiban vagy basecamp-ben marad arra az esetre, ha baszogatni kellene valami miatt USB-n a Garmin-t. Kicsi a gép meg a tápja is, és nem kár érte, ha esetleg baleset éri vagy ellopják.
Ezen most egy korabeli manjaro van specifikusan atomra fordított kernellel, i3-mal és palemoon-nal - mindig azt kívánom, hogy csak a böngészőt ne kelljen rajta elindítani. (Régi gentoo-sként az adott architektúrára újra szoktam fordítani a kritikus összetevőket. De ezeken a régi vasakon ez se sokat segít.)
Ezen a gépen sajnos a tár is szűk keresztmetszet (van benne egy gyors és egy lassabb SSD). A nagyobb rendszerkönyvtárakat már bind mountolni szükséges a másodlagos háttértárra.
Amit még utálok az atomban, hogy annyira nem energiatakarékos, mint amennyire szar. És ez nem csak a battery drain-en látszik, hanem a tetves ventillátor is azonnal beindul, szinte már egy terminálban kiadott ls parancsra is. Valamint az akksit mindig érdemes kivenni belőle ha nem használod, mert állásában leszopja és ezzel sajnos el is pusztítja.

Bevallom, hogy bennem is van valamiféle nosztalgia, vagy inkább perverzió a régi hardverek iránt.
Egyetem elején egy 33 MHz-es 486-os laptopot használtam 8 MB RAM-mal, pedig akkoriban már a P3 szárba szökkenését éltük. (Volt rendes gépem is, de azt direkt otthon hagytam; kihívás volt boldogulni a 486-tal - amit nagyban segített, hogy a HSZK-ban tilos volt a pendrive és még floppyt használtak.) Emlékszem gyűjtögettem rá a 16 bites programokat, hogy tudjak wördöt, pdf-et olvasni, meg képeket nézegetni a kiváló DSTN kijelzőn. Borland C futott rajta, ez volt a lényeg (DOS-os volt; ott még Linux se jött szóba). Persze ez messze nem normál use case, hanem szándékos perverzió.

Még durvább, hogy van 4 db Psion 5mx-em és az egyiket pár éve még aktívan használtam. Emlékszem egyetemista koromban a metrón piszkosul irigykedtem azokra, akik ilyen Psion-nal vagy HP Jornada-val nyomták. Akkoriban egy jobb PC árába kerültek, amit hallgatóként nemigen tudtam kiköhögni a hobbizsebből. Így később pótoltam ezt be.
Magával ragadó élmény a használata. Egy kerek egész az a gép. Nem csak a világ legjobb valaha volt traveller keyboard-ja és a 20+ órás battery life miatt (ez az aktív használat, nem a készenlét). A szoftverkörnyezet egységes és letisztult. Ma ilyennel már nem találkozni. Egy letűnt kor mementója ez. A maga nemében és idejében zseniális volt.

Én messze ennyire nem vagyok perverz, viszont ezeket az atomos netbookokat világ életemben csíptem, szerintem kb én vagyok az egyetlen ember aki hiányolja őket.

Anno kezdő rohangászós rendszergazda koromban szereztem be az első ilyen gépemet. Asszem valami minimál debian alapú mókát toltam rajta openboxal, levelező, zene, msn (pidgin, illetve akkor még gaim), irc, filmnézés, na meg persze minimál bash scriptekkel való mókolás meg a többi szerverre ssh-n való garázdálkodás. Konkrétan zsebre tudtam vágni, 8-9 órát elment aksiról, irodában pedig rádugtam egér/bill/monitor/füles kombót. Ja és természetesen ment az openttd orrvérzésig unalmasabb napokon.

A vicc az hogy az a gépem azóta is megvan, édesanyámnál "TV okosítóként" funkcionál, jó öreg 720p TV amin csak vga bemenet van, arra van rátéve meg egy kis hangfal. Nagy gépén filmet letölti, picur desktopján egy lób.szó nagy mappa ami fel van mappelve a nagygépre és lehet nézni a filmet, csak egy vezeték nélküli rágcsáló kell a távirányításhoz.

Azóta lett még egy ilyen atomos csodám, az a pincében pörög fejetlenül két külső tápos külső winyóval és utp-n madzagolva amolyan paraszt NAS-ként, de ha épp a kocsival mókolok vagy lent szórakozok netrádió/spotify remekül szól róla, természetesen külső hangszóróval.

Na meg most van ez az N270 amin a Q4OS-t bűvölöm, igazából kellett egy companion gép amire tudok jegyzetelni vagy bármi mást csinálni úgy hogy a nagyobb gépemen nem akasztom meg amit épp csinálok, chatelni miközben játszom gépen/PS-en, vagy épp ezt a kommentet megírni az ágyból. Semmiféle perverzió, egyszerűen fekszik a from-factor és baromira nincs szükségem a teljesítményre. Netezni ott az iPad, viszont azon gépelni kín, ellenben ennek meglepően kellemes a billentyűzete.

Rendes kocka lennék már rég vettem volna egy NAS-t, de ha már ott volt a netbook meg a külső winyók használatlanul legalább befogtam őket valami hasznosnak, amíg működnek addig minek kidobni alapon, úgysincs rajtuk semmi kritikus, gyereknek mesék kb amit plex használ meg download mappák backupjai. Amúgy lassan azért fejlődök, már befigyelt néhány rpi, ha kihalnak az atomok akkor már ők lesznek a "next-gen" váltás. 

Valahogy megvan a romantikája ezeknek a lassabb rendszereknek, jó érzés kitapasztalni hogy mi is az az optimalizálás, törekedni kell a maximum hatékonyságra mert limitált a kraft.

( bolond | 2021. 02. 13., szo – 17:37 )

Biztos azonnal porcosodni fog neki egy öreg masinán futó Linuxra. :D

Ha az illetőnek van rendes gépe, a megoldás egy pendriveos Arch lehet.

:)

( Raynes v | 2021. 02. 13., szo – 21:12 )

surf, qutebrowser, esetleg Pale Moon, lehetőleg valami NoScript-hez hasonló megoldással és reklámblokkolással. Persze P4-en mindenképp nagyon nyögvenyelős lesz. Látom MX-19 van rajta, az jó választás disztrónak, de az Xfce 4.14 nem, az már elég bloat, inkább IceWM, Openbox, JWM, esetleg i3wm/dwm, ilyesmi menjen rá, azok sokkal soványabbak, és érdemes nem bloatat futtani, azaz semmilyen ilyen dbus, meg egyéb service ne fusson. Ha nem cél, akár a pulseaudio-t is ki lehetne szedni, és csak ALSA-t használni, bár a pastebin kimeneten azt látom, hogy ALSA only máris. A másik, hogy kimaxolni a RAM-ot és SSD-t használni, az mindegy milyen, jó a legolcsóbb 64-120 gigás kínai kacat/használt SSD pendrive árában, csak ne HDD-ről röcögjön a rendszer. De én is támogatom, amit írtak, hogy használt/refurb, régi genes Core i gép, ilyen kiselejtezett 2-3. genes Core i5-ök 4 giga RAM-mal nem drágák, jelképes összegért beszerezhetők, és ezeken elfut bármi. Jó, 4K videó nem (csak dedikált GPU-s rásegítéssel), de egyébként bármilyen modern OS, bármi 1080p felbontásig, modern böngészők, modern web, JS hegyek, stb..

A P4 sajnos böngészni nem való, egy régi androidos teló is jobb ma már böngészésre. Persze egyszerűbb, nem modern weboldalakat, JS nélkül vagy minimális JS-tel azért lekezel (mint a reddit, HUP, stb.), csak facebookozi, youtube-ozni, stb. nem ezen kell nekiállni. Amit még meg lehetne próbálni, a fenti WM-ek valamelyikével NetBSD-t, vagy FreeBSD-t, mivel Intel IGP-s gép, ezért a videódriverek nem fognak gondot okozni.

Az ennyire régi gépekben ma már nem is annyira a proci a legnagyobb limit (jó, az is), hanem a kevés RAM, ebben a kimenet szerint 1 giga van, de 2-nél többet a korabeli chipsetek nem szoktak lekezelni, a 4-et már ritkán (8 meg kizárva a 32 bites proci miatt, PAE egy vicc). A RAM gyorsabban fogy, mint a procierő, főleg modern asztali környezeteknél és modern böngészőben.

Amiket mindenképp kéne egy P4-en hanyagolni, azok a Chrome/ium alapú böngészők, Opera, Brave, Vivaldi, Edge, stb.. LibreOffice sem használható ennyire régi hardveren, helyette markdown plain textben, sc vagy sc-im, Abiword, Gnumeric, stb.. Pdf-nézésre zathura, médialejátszónak mpv, amire lehet, terminálos alkalmazást használni, mc vagy vifm, vagy nnn, vagy lf (fájlkezelőnek), calc (számológépnek), egyebek. Szövegszerkesztőnek Micro, vim, Doom Emacs, vagy hasonló, esetleg Geany vagy Notepadqq, ha valaki annyira GUI fetisiszta, utóbbi esetben zenehallgatásra Deadbeef, QMMP, Audacious. Szóval marginálisan használható még egy ilyen P4 is, csak nagyon kezdő felhasználónak nem való, mert tudni kell, hogy mit tud futtatni, mit érdemes használni rajta. Ahol meg szokott bukni a mutatvány: modern weboldalak, modern böngészők, azoknál mindegy mit teszel rá, a hardver kevés neki, ahogy van, hiába maxolod ki.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

qutebrowser... Szóval ajánlottál egy bloated scriptnyelven (Python) írt, bloated Qt5-bloat böngészőt egy Pentium 4-re, 1 GB RAM-mal. Ilyenkor tényleg azt hiszem, hogy trollkodsz.

Mentségedre szolgáljon, hogy azért enyhén utalgatsz rá, hogy OP jobban járna, ha kidobná a gépét.

Tapasztalatom szerint annak ellenére soványabb, hogy Python és Qt5. Azt nem mondtam, hogy abszolút pehelysúlyú, de az egy gigás kódbázisú Chrome-nál és Firefoxnál kevesebb erőforrás kell neki. Mint írtam, pehelysúlyú és használható böngésző nincs. Van persze lynx, elinks, w3m, dillo, slimjet, de azok csak nagyon alap weboldalakat tudnak megjeleníteni, általános böngészésre nem jók.

Régen még a Midori és a QupZilla (ma Falkon-nak hívják) volt opció, de mára azok is úgy elbloatosodtak, hogy semmivel nem jobbak egy Firefoxnál, sőt, még lassabbak is, még erősebb hardveren is. Nagyon más nem maradt, főleg, hogy ma már szinte minden böngésző Chrome-klón, egy kevés Firefox-klón, még kisebb részük Safari-motoros klón és kifújt. De ha te tudsz pehelysúlyúbb de használhatóbb böngészőt a surf-nél vagy qutebrowsernél, ne tartsd magadban. Kínai fejlesztésű XP-s böngésző nem ér, a topikindító Linuxra keresi.

Egyébként te mindig abból indulsz ki, hogy mi miben van írva. A Python valóban bloat, alkalmazásokhoz én se szeretem (annak ellenére, hogy használom, de csak matematikai számításokra, scriptekhez, és nem alkalmazásokhoz), de vannak olyan alkalmazások benne írva, amik nem annyira bloatok, pl. ranger, Qtile WM, youtube-dl, curseradio, kpcli, pywal, stb., nem annyira vészesek ilyen téren. Plusz szerintem a Python még így is kevésbé bloat sok javás, nodejs-es, electronos alkalmazásnál, amik sokkal rosszabbak.

Azt sem mondtam, hogy ki kell dobni a gépet, lehet azt pl. DOS, Win98, XP retrózáshoz használni, vagy mondjuk linuxos, BSD-s, haikus hobbiprojektnek, zenecenternek, IRC-zni, BBS-ezni, terminálnak, poénnak, csak böngészni ne akarjon rajta senki, mert arra egy régi okosteló is jobb.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Tudom, elég sajnálatos is, de át lehet váltani webkit-re még, ahogy írod is. Persze sovány akkor se lesz, de lehet egy kevés RAM-os P4-nek könnyít azért annyira a dolgán, hogy nem swapel annyira, meg nem lesz annyira nyögvenyelős. Száguldani sehogy se fog rajta, az tuti. Egy P4 már ott lemegy hídba, mikor https/TLS-en számolgatja a hasheket, és akkor még neki se fogtunk oldalrenderelésnek, meg mindenféle JS objektumokkal vitézkedésnek, amik a memóriát is emésztik fel.

Lehet félreérthető voltam, amiket én írtam alternatívákat azok is bloatok, mert nincsen nem-bloat alternatíva, ami meg van, az nem használható, nem nevezhető a nagy böngészők alternatívájának. Ennek ellenére ki lehet próbálni a Midorit, Falkon is, de nekem azok i5, i7, Ryzen-es gépen lassabbak, mint a Chrome, Firefox. Egyedül az Ottert nem ismerem, az még komoly alternatíva lehet. Az ilyen kicsikkel, mint Dillo, és társai, egy csomó weboldal nem jelenik meg, azokkal az ember csak az idejét pocsékolja, az is igaz, hogy aki P4-et használ, az kifejezetten ebben utazik.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Igen a kicsik örökre lemaradtak, nagyon kompromisszumos velük böngészni. A közepesek meg mind qtwebenginesek, Otter, Falkon, Qute, mind. A qtwebkit is marad szépen lefele, Falkon kukázta is, Otter meg qute még opcionálisan engedi, szerintem idővel kidobják ők is. Így a közepesekkel lehet böngészni, de mivel eleve plusz rétegek vannak rajtuk, chromium qt wrap köré egy gui, ezért lassabbak. Én is ezt tapasztaltam, hogy lassúak. Ha qtwebenginnel együtt nézzük (a keretet nem sok értelme van külön nézni), ugyanolyan bloatok mint a chromium, de legalább lassabbak. Siralmas a böngésző piac.

LO helyett freeoffice jó alternatíva. Regisztrációval lifetime ingyenes, ribbon miatt MSO-hoz szokott userbarátabb is, kompatibilitásra is nagyon büszkék papíron. Annyit nem használtam hogy valós tapasztalatom legyen vele, de unokaöcsém áltsulis feladatokat négyes-ötösre csinálta vele. Nyilván gnumeric és abiword kevesebbett esznek de jóval kevesebbett is tudnak.

Amúgy ablakkezelőnek nem feltétlen kell lemenni icewm/openbox szintig, egy trinity jóval sokkal barátságosabb és már egy 1st gen atomhulladékon is fluid módon szalad.

Ezt a Freeoffice-t nem ismerem, lehet jobb alternatíva annál, mint amiket én írtam. LibreOffice-szal is lehetne próbálkozni, ha SSD lenne alatta, meg min. 2 GB RAM, de akkor is nagyon a határon lenne. A hivatalos linuxos LO hardverkövetelménye egyébként 256-512 MB RAM, és P3/Athlon proci, ami persze egy durva vicc. Szerintem évek óta elfelejtették frissíteni. Én még 5 éve használtam egy 1 GB RAM-os x101ch eee PC netbookon, hát már akkor nagyon nyögvenyelős volt, nagyon a határon volt, azóta még csak hatványozottan rosszabb lett.

Ablakkezelőnél, és DE-knél nem akartam mindent felsorolni, nyilván a Trinity, LXDE is játszik, meg WindowMaker és még sok hasonló. A Mate, Xfce nagyon határeset lehet. Tiling WM-eket kár is sorolni, annyi van belőle, abból csak két jellemzőt említettem. IceWM-et azért szoktam kiemelni, mert tényleg úgy a legsoványabb, hogy még kezdőbb felhasználónak is emészthető (szemben egy tiling WM-mel vagy egy JWM, fvwm párossal szemben), Windows 9x/XP-szerű desktopos élményt meg tudja adni, nem véletlen sok ultralightweight disztrónál alkalmazzák, MX, AntiX, Sparky Linux. Az Xfce addig volt sovány, míg át nem álltak Gtk3-ra. Az LX meg akkor, mikor még nem az LXQt-t tolták.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

A P4 sajnos böngészni nem való

Milyen durva ezt így olvasni. Érezteti, de kurvára eltelt az idő.

BSD-kkel meg az a gond, hogy lófasz driver sincs hozzá. Eee-re is FreeBSD-t akartam eredetileg, de rögtön buktam volna pl. a wifit. Már nem egyszer hiúsult meg ilyen miatt a BSD-zés régi játszós vason.

Durva, de eltelt. Én is tisztán emlékszem, mikor a P3 és P4 megjelent, akkoriban milyen ász procinak számítottak és milyen drágák voltak. Aztán jó pár évre rá egy nem túl korai Atom is verte őket, aztán egy átlag okosteló, mostanra meg egy RPi is (töredéke fogyasztásból, töredéke áron). Ez van, fejlődik nem csak a technológia, de nőnek az igények is, HD, UHD, 4K tartalmak, minden online, minden tele lassító biztonsági folttal, köztes réteggel/API-val.

Ja, BSD-nek a Wi-Fi-jal gondja lehet, ahhoz lehet, hogy kellhet valami kompatiblits USB-s Wi-Fi-t guberálni valahonnan. Nem biztos, de számítani lehet rá. Az Intel IGP, PATA/SATA vezérlő nem lesz neki probléma.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( yoursoft | 2021. 02. 13., szo – 21:51 )

Szerkesztve: 2021. 02. 13., szo – 21:53

Nekem a 70 éves szomszédomnak volt hasonló igénye.

Hetente kb. 2 órát használja a gépet. Inkább a ház és kert ami leköti.

Dell laptop, 512M mem, Pentium 4. XP működött rajta, csak most megadta magát valami vírustámadás miatt. Dual boot-ban telepítettem Neki, ha jól emlékszem LinuxMint XFCE-et. 2023-ig támogatottat, 32 bitest. Chromium-ot raktam rá Neki.

A felület alapból hasonlított az XP-re, így a használatával nem volt gond. Végül az XP-t is sikerült helyrepofoznom, így dual boot-ban meghagytam Neki a régit, hátha valami maradt benne, amire még szüksége lehet. A képeit mondta csak meg a könyvjelzőit, hogy másoljam át.

Kicsit gyorsabb is lett a gép mint XP-vel. Így ami napig a Mint-et használja.
uBlock-ot raktam rá Neki. Mivel nem nyit böngésző füleket, mindig csak 1 ablak van nyitva, hacsak nem nyit valami új fület, így Neki ez bőven megfelelt. Youtube-ozni szokott, meg jofogas, meg keresni, ha valamit nem tud.
Itt az áramhasználat sem hiszem, hogy behozná egy új gép árát, hiszen csak heti max. 2 órát használja. Bár én is új gépet javasoltam Neki elsőre (25-40 közötti kategóriát).

Most már keresnék inkább egy TDE desktop-os megoldást, ha hasonló igény lenne, az is spórolna olyan 100 megát még a memből.

A Cinnamon nem csak hogy hasonlít az XP-re, hanem egy az egyben van rá XP-s klóntéma. De szerintem nem emlékszel jól, a Cinnamonnak nagyon kevés az 512 MB RAM, egymaga megeszik annyit, és akkor a böngészőt el sem indítottad (nem hogy még a YouTube is betöltsön rajta, meg a videó bebuffereljen benne). A Pentium 4 is önmagában egy elég tág kategória, valami 8 éves termékvonal, megélt 4 gyártástechnológiát (180-65nm), 3 foglalatot (s423, s478, s775), 3 memóriacsatolót (RDRAM, DDR1, DDR2), órajel 1,3–3,8 GHz között skálázódik, ezek között egyenként is marha nagy különbség van.

Az 512 MB RAM-ból ítélve sanszosan Pentium M-ről lehet szó, kb. DDR1-es s478-as P4-eknek felel meg, de ahhoz egy 2023-ig támogatott Mint Xfce biztosan túl sok. Futni fut rajta, de swap hegyekkel, azt garantálom.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( renard | 2021. 02. 13., szo – 23:38 )

Kicsit gyorsabb is lett a gép mint XP-vel. Így ami napig a Mint-et használja.

Akkor azzal az XP-vel nagyon nagy gondok vannak. Lehetetlen, hogy egy jól telepített, nem teleszemetelt, nem vírusos XP-nél egy viszonylag új, kevesebb mint 3 éves Linux Mint gyorsabb legyen 512MB RAM mellett.

Igen, valószínűleg tényleg nagy gondok vannak, hiszen attól, hogy néhány vírust leírtottam róla, még ki tudja mi maradt rajta, vagy milyen kárt okoztak.

Még találtam xp sp3-as cd-t, így feltelepíthettem volna. Viszont:

- A célom az volt, hogy ha lehet hozzáférjen a régi környezetén a régi adataihoz.

- Helyette egy kevésbé támadható, frissülő oprendszert szerettem volna a gépére. Az xfce valamivel többet evett, mint 200 mega. Arra, hogy 1-1 weboldat megnyisson, még volt majdnem 300 megája.

- Ha frissen telepítek egy XP-t internetre kitéve hamarosan megint vírusos lesz. Bár még sokan használják ennek ellenére is. Pl. a weboldalamon ezért kellett külön https kulcsot rendelnem CloudFlare alatt, mert az ingyenes kulcsok nem működnek XP-vel. Ha átállok ingyenesre, egyből jön a panaszáradat. Mondjuk utoljára 1 éve próbáltam levenni.

..meg saját TLS-e is.

WTF fö oprendszer? Az olyan, mint mainframe esetében a VT100? :-D

Egy Windowson rengeteg putty ablak nyitható!

Miért jó 2021-ben...

Rossz kérdés! Ez az SP2 "verzió" kb. 2010-ben készült. Az SP3 helyett rövid töprengés után az SP2 lett az alap. Ezt nlite segítségével drasztikusan kiheréltem, ezért csak nyomokban hasonlít az általad virtuális gépen futtatott verzióhoz.

A .NET és C# alapú kollégák Windows 7 és 10 között "kapcsolgatnak". Nekem a hardverfejlesztéshez (MPLAB IDE, gpasm, oszcilloszkóp, logikai analizátor, stb.) elég az XP, a többihez a putty. Az utóbbin - hidd el ;) - kiválóan megy az AIX, debian, CentOs és sokan mások.

"Fő oprendszerként" vizsgálva megy a foobar2000, vlc, firefox, külső DAC.

Sajnos a firefox miatt a közeljövőben fogom cserélni Win 7-re, mert a "modern oldalak" egyre kevésbé menek. (Pl. ahol beírom a gázóra állását, az egy modern oldal. :-D) Ha megszorulok, a hátam mögött van egy Win 7 gép, amin a vásárolt ntlite fut. (7..10 kompatibilis, vásárolt herélő szoftver.) Ezen fog készülni az éles oprendszer.

A rövid(ebb) válasz: Az elmúlt 10 évben csak nüánsznyit kellett hozzányúlni a gondosan beállított rendszerhez. Ez sokaknak nem adatott meg. ;) Közben többször cseréltem alatta hardvert is.

Aha. ;)

Szívesen odaadom, de nem sokra mennél vele.

A driverek és a programok java része el van távolitva. Egyes alalplap specifikus driverek - amiket sikerült integrálni - belekerültek, a többit esetleg kézzel kell felrakni. Ugyanez igaz a programokra, brózer, tűzfal, (Kerio P 2.15), processzor driver, vim, stb. És még sok-sok stb. ;)

Az a lényeg, hogy ez nem egy live-cd, hanem, egy bizonyos alaplapra és processzorra (többnyire AMD) kihegyezett install cd.

Bár azt is tudja, amikor a lányom hazavágta a rendszert, akkor memóriakártyáról 8-10 perc alatt a javító install lefutott. (Acer Ferrari One)

Tíznél több gépre csináltam meg, de dolgozni kell vele! Elrettentésképp itt egy ini fájl és van hozzá egy user ini is. (Kb. az eltávolított elemek, programok, beállítások és integrált elemek.) Ebből a kettőből + XP SP2 N (!) cd + driverek + programok + nlite össze lehet állítani egy install cd-t. (Ehhez egy XP is kell.) Utána kb. 10 hotfix, driver , programok és néhány apróbb beállítás.

Gondolom, egy virtuális géphez az ott specifikus drivereket kellene integrálni, hogy egyáltalán megszólaljon.

Persze, ha integrálod hozzá a  VirtualBox-hoz szükséges cpu, diszk, lan és video drivereket.

Tényleg próbáld meg elképzelni, hogy szinte minden el lett távolítva, majd a szükséges dolgok hozzáadva. Tehát nem univerzális, hanem végletekig egyedi összeállítás.

Ha megnézed a lista végén a [Drivers] részt, a fenti driverek ott vannak hozzáadva. A Windows driver db is alaposan ki van ürítve. Ha talál egy új hardvert, nem tudja előkapni a hozzá szükséges drivert.

( asch v | 2021. 02. 14., v – 00:02 )

> Cél: A browser lehet lassú de ne faggyon meg az oprendszer mert véletlenül megnyitottam a 444.hu-t.

Lehet, hogy csak a processz prioritását kellene alulra konfolni? És a többi dolog működne tovább, amíg a böngésző tekergél magában?

Na ez nagyon érdekel! Régebben voltam elég bátor, hogy az unixba babráljak bele, és a "nice"-al kísérletezgettem. Arra már nem emlékszem, hogy mennyire sikerült vagy nem sikerült amit akartam (szerintem nem, mert akkor emlékeznék rá), de arra emlékszem hogy ha ezekkel akarok játszani, ahhoz nekem még bizony cseperedni kell (nyílván intellektuális értelemben, egy szakállas izadtságszagú embernek egyébként furán áll a cseperedni szó).

Biztos a "nice" csak egy program a sok közül, biztos van jobb is, te mivel próbálkoznál, mit kell a gugliba ütni? (vagy milyen kifejezést.)
Másfelől azt tudom, hogy ha én megnyitom a htop-ot akkor a vertikális tér zömében találkozni fogok a firefox kifejezéssel. Lehetne ezt okosabban is kezelni-e annál, mint ahogy ha most pisztolyt fognának a fejemhez és tenném: megnézném hirtelen a manualt a nice-ra. talán tennék flagot talán nem, és a lényeg hogy a szülőprocesszusnak lépnék a nyakára. Kíváncsi vagyok hogy milyen gondolataid vannak, és hogy mire volna megvilágosító rágugliznom.

Én régóta nem foglalkoztam ilyesmivel, nekem is gugliznom kellene, hogy hogy kell csinálni. A lényeg, hogy minden firefox processz alacsony prión legyen, akkor a többit kevésbé lassítja.

A diszken (IO) még így is összeveszhet mással, illetve el tudom képzelni, hogy az X protokollban vannak szinkronizált feladatok, ezek is lassítják a többit - nem tudom pontosan.

A niceness értékével valóban lehet játszani, esetleg a swappiness-t növelni. De ha a hardver kevés, akkor nem sokat fog segíteni, szarból nem lehet várat építeni. Nem a Blikkben olvastam, kb. 5 éve anyagi megszorultság (és egy sebtében meghozott rossz vásárlási döntés) miatt én is használtam átmenetileg ilyen 1 giga RAM-os csotrogányt, az eee PC volt, de hardvererőben kb. a topikindítóban lévő géphez volt hasonló, hát, már akkor kínszenvedés volt, pedig a szokásosnál soványabb rendszert futtattam rajta, Arch Linux 32 bit (akkor még nem dobták) LXDE, IceWM, i3wm, Pale Moon 1 füllel, stb. felállásban, és már akkor nagyon sok mindenre nagyon durván kevés volt, mindegy mit hekkeltem rajta. Most csak annyi változott, hogy 5 év elteltével mindennek még hatványozottan nőtt a hardverigénye.

Illetve a 444.hu, azon túlmenően, hogy politikai szenny oldalakat nem érdemes látogatni, elég erőforrásrém modern gépeken is. Annyira ugyan nem durva, mint egy index.hu, meg cnn.com, de azért olyan bloat oldal, amin modern, ryzenes gépek is elgondolkodnak egy kicsit, mielőtt lerenderelik 16 GB RAM mellett, jó, nem botrányosan lassú, de azért nem instant, ahogy egy normális oldalnál. El is hiszem, hogy egy 1 giga RAM-os, egy magos P4-et kiakaszt.

A másik, amit célszerű lenne a böngészőben tiltani, azok a felesleges addonok és pluginek mellett a FB letiltása, meg hogy ne kövessen a Google, és egyebek. Ugyanis ezek nem csak privacy szempontból problémásak, hanem egy csomó JS fut miattuk minden oldalon, beágyazva, pl. ezen a 444.hu-n is vannak facebook.com-os JS-ek. Mikor minden csepp erőforrás számít, ne ilyen szarok egyék el az értelmesebb tartalomtól. A Google meg a Facebook majd követi a modern gépeseket, megelégednek azzal.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( jantyik | 2021. 02. 14., v – 01:32 )

[off] Becsapós ez a pc világ. 2005-ben, az akkor 15-20 éves gépeken nem indultak el az akkori új szoftverek, viszont a most 15 éves konfigokon elindulnak a most "új" szoftverek, cserébe nem futnak.

Aki valahova le akarja rakni a fejlődés(?) határát (x éves konfigon használhatónak kellene lennie a ma a userek által leghasználtabb 3 szoftver friss verziójának), az hova rakná, és miért, és mi alapján nem még régebbi konfigra?[/off]

Nem OFF szerintem, ebben teljesen igazad van. Elégedetlenkedünk, hogy így bloat, úgy nem fut jól, közben meg nem tudjuk értékelni, hogy fut egyáltalán. 2005-ben az XP volt aktuális, meg az Ubuntu 5.x, hát azok nem mentek az akkor már 10 éves hardveren se (a Debian 3.1 igen, de nem használható sebességgel, már ha egy komplett desktopos verziót meg böngészést nézünk), nem hogy egy 15-21 éves hardveren, mint amilyen most a P4. Ez felfogható pozitívumnak is (lehetséges), meg negatívumnak is: nem volt elég fejlődés, lelassult, ahogy közeledünk a Moore-törvény végéhez, és a szilikonos gyártástechnológia határához. Más részről a bloatosodás kritikája annyiból jogos, hogy az azonos funkciót nyújtó szoftvereknek egyre több erőforrás kell, és egyre inkább köztes réteges, meg interpretált nyelven, számtalan API közbeékelésével vannak írva, egyre inkább nem figyelve az erőforrás-használatra. Valahogy elkényelmesedtek a fejlesztők ezen a téren. Nem azt mondom, hogy legyen minden ASM-ben, mert az rugalmatlan, de ma már tényleg sok mindennel újra fel akarják találni a kereket, Rust, Go, Swift, NodeJS, stb.. Meg az is szépen mutatja a böngészők bloatosodását, hogy hatványozottabban nőtt az hardverigényük, mint a többi szoftver nagy átlagban.

Az is teljesen igaz, hogy meg kell húzni valahol a határt a fejlődés és minimum követelmények szempontjából, és ezen a téren a P4 kora meg a modern böngészés tényleg ellentétes oldalon landolnak, egyszerűen eljárt a P4 felett az idő ebből a szempontból, ezt tudni kell elfogadni.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

[off]: noob vagyok, szoval lehet hulyeseget mondok, de nem "moore micsodanak" van ehhez koze (siman lehet hogy semmi koze hozza, nem hogy a jelensegnek, de meg ahhoz sem amit irni keszulok)? Probalok ugy fogalmazni, hogy ne nezzen senki hulyenek, de olyasmire gondolok, hogy az akkori fejlodes az akkor idoszak a hardware volt a szuk keresztmetszet, azt kellet fejleszteni. Ma meg mar nem a hardware (es meg csak nem is feltetlen a software! lehet hogy a kettot ebbol a szempontbol egy kalap ala lehetne venni?) hanem az programozo! Bar ahogy elnezem ennek csak erintoleges koze lehet a "moore-micsodahoz", de benthagyom a kommentben, kivancsi vagyok ki mit gondol [/off]

Szerintem off, de kurvaerdekes :D Szerintem erdemes egy uj topic nyitasara (de en fix nem fogok, mert igy is eleget kaptam abbol hogy hulye vagyok :/)

Közvetve a kettő összefügg. A programozó mindig is keresztmetszet volt valamennyire. Csak amikor a hardverek teljesítménye x időnként duplázódott, addig ez nem volt gond. De most, hogy már nem hogy duplázódás nincs, csak egy kis plusz 10-20% itt-ott, most már tényleg csak az van, amit írt, hogy a programozó tud csak ezen változtatni, optimalizációval, hatékonyabb kóddal.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( kila | 2021. 02. 14., v – 08:54 )

Tavaly nyáron egy nem informatikával foglalkozó, de tanulni hajlandó ismerősnek ajándékoztam az alábbi configot.
- HP Compaq NX9030 notebook -- 1 szálas Intel Pentium M 735 1.7GHz CPU, 1GB (2x512MB) DDR RAM, 60GB HDD

- A gépre multiboottal a 3 alábbi disztribució, aktuális verziója került:
1, Slax (már Debian alapu), Chromium van benne (ezt CD-n Live rendszernek is megkapta)
2, Devuan, XFCE, Firefox ESR (ez lett a boot menüben az alap rendszer)
3, MX-Linux, XFCE, Firefox (próbaként került fel, használhatóbb lett mint amire számítottam)
A böngészőkre Ghostery reklám blokkoló lett felrakva, így pl. a hvg.hu látogatására elfogadhatóvá váltak.

- Saját használatra most valószínűleg Alpine Linuxot tennék rá (musl libc miatt)

https://www.slax.org/  https://www.devuan.org/  https://mxlinux.org/  https://alpinelinux.org/
https://draghici.net/2020/02/02/install-alpine-linux-on-an-older-comput…
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

Nem sokat tudok az alpine linuxrol - vagy a kulonbozo distribuciokrol egyebkent, debian arch gentooval a "distrohoppolos igenyeim" szerintem ki is lettek meritve. Megkerdezhetem, hogy mitol rohadt jo a musl libc, es mitol nem (mert gondolom van vele kaka is, kulonben gondolom mindenhol azt hasznalnak. vagy csak siman rohadt jo, csak nem terjedt meg el?) ?

Erdekes, most annyi finomsagot kaptam, hogy nem gyozom magam vegigjarni rajta. De ha vegre visszaterhetek a raspberrymhez, megprobalom lecsekkolni mit tud. (naivan feltetelezem, hogy ha embeded systemek hasznaljak, akkor a raspberry is tud profitalni belole, es kulonosebb problemakba nem futok (bar ezen a teren azert ovatos vagyok, en a raspberrynel tanultam meg, hogy miert is fontos az hogy X processor, nem csak az hogy hany bit))

Egyszerűbben a glibc bloat a musl libc-hez képest. Viszont a hátránya hogy a standard glibc-re dinamikusan linkelt szoftverek nem futnak vele, valamint van néhány inkompatibilitása a glibc-hez képest. A diszribució által szállított (musl libc-t használó) csomagok vagy a máshonnan származó statikusan linkelt binárisok mennek vele.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

[off:]
Uuu, igy mar meg izgibb! Par honapja megjott az ingerenciam, hogy tanulgassak C-t. Regen azt gondoltam, hogy "a legyunk baratok"-nal nincs demotivalobb, aztan talalkoztam a "segfaultal" :D Aztan igy kezdtem baratkozni a rusttal. De azt hiszem Istennek kedves lehetek, es belefutottam ebbe: https://beej.us/guide/bgnet/. Szerintem az alpineval nem is fogok szorakozni, hanem egyenest C-vel, es ezzel a konyvtarral. Koszi! [/off]

Mi demotiváló a segfaulton? Elkúrtad, hát elkúrtad. Megesik. Ki kell javítani.

Emlékszem amikor régen drivereket meg service-eket írtam C-ben, külön teszt volt memory leak-re is. Jól ,,megutilizálva" pörgette a kódot éjszaka. Reggel nagy izgalommal csekkolta az ember a memóriahasználat historyját.
Az egyik ilyen tesztemmel side effect-ként bugot találtam a unionfs akkori verziójában (nem szabadultak fel az inode-ok és végül elfogytak).

Számomra ez inkább érdekes és izgalmas volt, mint demotiváló.
Jó érzés volt olyan kódot útjára engedni, amiről tudtam, hogy giga-uptime-ok mellett sem lesz vele gond.

Szerintem a C-nek semmi baja, annyi, hogy nem fogja a felhasználó kezét típuskezelésnél, meg garbage collection-nél, hanem hagy akármit gányolni. De tapasztalatom szerint, amíg valaki nem huszárkodik túl durván pointerekkel meg malloc-partizánakciókkal, hanem ezeknek a használatát lehetőleg kerüli, akkor túl nagy segfault veszély nincs. De ha ez téged annyira zavar, akkor is inkább a C++-t javaslom a Rust ellenében. Eleve az a szar a Rust-ban, hogy ilyen cargo-fos segítségével lehet benne fejleszteni, míg a C++ kódokat egy sima GNU gcc g++ lefordítja, mindenféle pluginmanageres cseszekedés nélkül. Ennek a Rustnak most nagy a hájpja, de később meg fogod látni, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Most még egyelőre minden hipszter abban akarja tolni, mert az menő, meg buzzword. Anno a Java-ról (meg pl. SAP-ról) is azt hitték, hogy megváltja a világot, aztán mennyire visszaszorult.

Meg ahogy majd tanulod a programozást, rá fogsz jönni, hogy a nyelv nem számít, minden nyelven lehet jó meg nagyon szar kódokat is írni, ez is olyan dolog, ami inkább a programozón és a szemléletén, módszertanon múlik, mint magán a nyelven. Aki gányol, meg webdev, meg soydev, az minden nyelven gányolni fog, mindegy milyen eszközt adsz a kezébe, nem fogja megfelelően használni.

Az Alpine lényege, hogy nagyon minimalista mindenben. Desktop felhasználásra nem ajánlom, beágyazott rendszerekre, meg minimálfelhős felhasználásra találták ki, meg hobbistáknak ultraminimalista rendszert építeni (ilyen grafikus felület nélküli meg TinyWM vagy TWM szintű felhasználásra). Nem az a fajta disztró, amit KDE-vel, systemd-vel, Steammel, Chrome-mal fogsz használni, nem arra lett kitalálva, arra már ott van az Arch, Fedora, Ubuntu, meg a többi, esetleg Gentoo.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

A "cargo-fos"-sal mi a bajod azon kívül hogy nem vetted a fáradságot arra, hogy megtanuld használni?
A Rust fordítója a rustc. A cargo csak sok többletszolgáltatást ad a Makefile-hoz képest, de nem kötelező használni.

Itt van egy példa, akit érdekel. Jobb híján base64 formában dobtam ide egy pelda.tar.gz -t.

H4sIAAAAAAAAA+3WwW6bQBAAUK7hKyZRD1iKye6yGInWTXqomkuVyIpyrbZ4Xa2ygLULimrLH9Of
yA/kx7rYxCZSEvdgJ2o774IFswt4GM2MxM9C2v55fXni7QtxkjhujjSJSff4wKOcUBYxThj3CKWx
C4d4b0/UUdtKGADPuB8vxW27/pcabfIvdF6Oax0au+N7NAkecP5s/tkgfsh/lNDI5T+KB4kHZMfP
8aT/PP/T+jtMCqiknVVBD+Y+OFpWIFK4ltmHbx9hCAENwyElvTArtZaZC3y/jJsaVVS6OAyOluvB
zu5/5eVNCvP0dHF0DMLFrTcsrZ3JHymoiLktRagqaYJeaOv8ue3u75ZLJMybzVbrXejCf+s/7R/S
qf+v4kZOlJY7v8e2+qdRtKn/hDT1zxjF+n8NV59GXz5fDc3yM5hKPRa+L7RO/YPmhTPoX8C7YBXU
c53BPzizlVHTzUnfz7QURbMgh/6kc+GtXw39gU79d76B3c4AW+s/Yev650ni6p9zHmP9vwY38kE7
+Lle7SaBXKhiPQhMSgMKVAFuAKCkPfm4Vc9TtgjhXGpdHsNtafT40DVr1bb0xar/t3dI03bOwCaO
EEIIIYQQQgghhBBCCCGE0D78Bi2bsZMAKAAA

Zéró cargo és mégis fordul make+rustc segítségével.

Azt bevallom, hogy nem vagyok rustos, nem értek hozzá. Én nem fejlesztek benne, csak forgattam már jó pár rustos kódot, git-ből, AUR-ból, stb., hát, mindegyik ilyen cargós nyomorékság volt.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Hat en meg soydevnek is keves vagyok, a rustc "gyere fiam megmutatom hol b*sztad el" hibauzenetei tokre sokat segitenek. A konyvrol meg az example feladatokrol nem is beszelve. De ahogy irtam, most talaltam ezt a "beej tutorial to networking in C"-t, ami nagy boostot adott a C-hez. Nem vagyok programozo - gondolom ez egyertelmu - de nekem nem tunik folosleges a hype. Bar ha a hype alatt azt ertetted, hogy "na ez levaltsa majd a pojntereket meg a memorilikeket", akkor ertem mirol beszelsz. En igazabol viszont egy kotott formas "middle level" nyelvet latok benne. Egy C programozonak lehet nem tetszene, hogy beleszolnak, hogy "ezt igy ird meg azt, azt meg ugy", viszont egy ilyen kezdonek mint nekem ezt hasznosnak es tanulsagosnak talalom. Nem beszelve, hogy allitolag a c kodok tele vannak memoriakezelesbol eredo hibabol, ezt hivatott kikuszobolni a rust. Erre lattam mar tobb helyen azt a megfogalmazast, hogy "vagy minden c programozo, akivel egyutt dolgozol hulye, es akkor azert jo neked a rust, mert kevesebb hulye kollegad lesz. vagy a memoria kezeles igenis nehez meg a jo programozoknak is.".

Persze nem akarom, hogy vissza tartsd a velemenyed, de aligha fogod a kedvem elvenni tole.

Valóságot is nézd: van egy nagyobb projekt. A résztvevők a memóriaallokációs és egyéb súlyos hibáknak a 99,x%-át tényleg elkerülik.
Azonban egy internetes alkalmazásnál sajnos az a reális elvárás, hogy egy se maradjon benne, amin keresztül így törhetővé válhat a rendszer.

Kérdés: egy C programozó csapattal garatálható az egy se?
Rust ezt az "egy se" állapotot garantálja, legalábbis ahol nem merészkedsz "unsafe" kulcsszóval jelölt vizekre. Az "unsafe" részekben a felelősség ugyanúgy a programozóé, ahogy C-ben. Ezért csak indokolt esetben nyúlunk az "unsafe" kulcsszóhoz és a legrövidebb blokkhossz erejéig. Így viszont csak ezeket a relatív elenyésző kódrészeket kell a fenti hibák lehetősége után kutatva alaposan átnézni és nem a teljes kódbázist.

Ezekben az apró furmányok összességében van az az előny, amivel háttérbe szorította a
   http://www.safe-c.org/
   https://www.microsoft.com/en-us/research/project/checked-c/
próbálkozásokat.

Én se akarom lehúzni, nem vagyok fizetett Rust-ellenes tüntető. Csak nem szeretem, ahogy az összes ilyen modern, találjuk fel újra a kereket hájpmegoldást sem. Ezeket, amiket írtok, segfault meg egyebek el lehet kerülni azzal, hogy valaki normálilsan megtanul programozni, nem kell hozzá feltétlen Rust meg Swift meg a tök tudja mi. Nyilván a Rust rosszabbanak sem rosszabb, mint a többi modern nyelv, azt is hozzátenném, tehát nem az van, hogy most csak erre kapok vérszemet.

Ugyanez áll az R nyelvre, ami amúgy még tetszik is, mert tényleg jól meg van csinálva, hogy adatcsoportokra lehet futtatni egyben kényelmes statisztikai függvényeket. De!!!! Ezt meg lehetett volna Pythonban, Octave-ban, stb. is csinálni, hogy bevezetni egy vector-struktúrát, és statisztikai libek formájában függvényeket rendelkezésre bocsátani hozzá, ehhez felesleges volt a kereket újra feltalálva megalkotni egy új nyelvet, így szerencsétlen programozó tanulhat meg +1 szintaxist, végfelhasználó tehet fel +1 függőséget, +1 szar, amiben sérülékenységek, stb. lehetnek, felesleges erőforrás-pazarlás.

Nekem ez a bajom, hogy ott vannak a még mindig nem elavult nyelvek, C, C++, stb., ott vannak rá az évtizedek óta kiforrott, minden platformra kiadott compiler-ök, erre jönnek a hipszterek újra feltalálni a kereket. És akkor csodálkozunk, hogy miért van kismillió féle nyelv.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Nem vitatkozásképpen, de ha "el lehet kerülni azzal, hogy valaki normálilsan megtanul programozni" működne a gyakorlatban is, akkor nem beszélnénk oly gyakran a "buffer overflow vulnerability"-ről.
Úgy látszik, itt is igaz, hogy az "elvileg" és a "gyakorlatilag" sajnos nem áll közel egymáshoz. A gyakorlatban csúnya buffer overflow és hasonló, gépiesen kivédhető hibák maradnak bennt az összetett szoftverekben.

Bevallom, a Rust nyelvről 5 éve nekem is hasonló megnyilvánulásaim voltak fórumokon. Egy új "szenzációként beharangozott", ahogy sok más csíra is beharangozza a ugyanezt magáról.
De azóta megismertem és megértettem, mi benne a forradalmi szemlélet.

Tényleg érdemes megismerkedni vele közelről és utána értekezni arról, hogy miért jó és miért rossz. Árnyoldala is van ennek is, de nem a gépiesen kivédhető biztonság terén. Ott forradalmi újításokat hozott a gyakorlatba.
Addig is olvass bele: https://medium.com/the-innovation/how-microsoft-is-adopting-rust-e0f881…
Ez a valóság: Microsoft determined that 70% of security patches pushed to computers are to fix memory-related bugs
Valahol mindenkinek teli van a hócipője, hogy néhány hetente jönnek már a kritikus patch-ek.

Amire jelenleg lehet vele (stable ág) már fordítani: https://doc.rust-lang.org/stable/rustc/platform-support.html

( hanischz | 2021. 02. 14., v – 09:32 )

Szerkesztve: 2021. 02. 14., v – 09:35

"A browser lehet lassú de ne faggyon meg az oprendszer mert véletlenül megnyitottam a 444.hu-t."

Ket dolgot lehet tenni:

- csokkenteni az I/O-t a memoria es a lassu HDD kozott, ugyanis a bongeszok eloszeretettel mentik le a dolgaikat a HDD-re, majd ott kapargatjak. Peldaul a bongeszo profilt/cache-t a memoriaba helyezni. Mivel a memoria szukos, ezert ezt okosan, lasd alabb

- novelni a memoria meretet - tomoritessel.

Mikor elhalalozott a gepem, akkor par honapig egy regi 768MB-os celeronos laptopot hasznaltam. Felfedeztem a zram-ot, amely a memoria egy szeletet hasznalja tomoritett ramdiszknek. Levagtam 256MB-ot es beleraktam a swap-ot.

Csoda folytan az FB amely bedaralta a gepet, siman bejott a bongeszoben es meg par weblapot meg tudtam melle nyitni.

 

Amit en tennek:

- keszitenek egy kisebb zram-os ramdiszket (50-100MB), es beletennem a bongeszo cache-t,( profilt akkor ha meg lehet oldani a lementeset rendszeresen.)

- zram ramdrive-ra swap-ot. Ellentmondasnak hangzik, mert a szukos memoriabol vesz le, de mivel a tomoritesi arany 3-6 ezert tobb a profit mint a veszteseg. Kb 200-300MB-ot adnek neki. Ez azt jelenti, hogy elvesztettel 300MB-ot a memoriabol, de kaptal helyette minimum 1GB tomoritett memoriat. Azaz: 1000MB - 300MB + 1000MB = 1700MB profit, azaz 700MB-al tobb a memoria. Amikor sd kartyat hasznaltam 1GB-os Raspberry Pi-n ott is ezzel a modszerrel gyorsitottam, teljesen bejott.

Alternativa:

-zswap, amely nem foglal memoriat (es nem ad tomoritettet hozza) csak csokkenti az I/O-t a tomoritett swappal a diszken.

 

Hatrany:

- nagyobb CPU hasznalat

- a rendszer igy nem hirtelen adja meg magat ha tul van terhelve (befagy), hanem szepen lassan, ahogy a tomoritett lapokat ide-oda masolgatja.

- zram ramdrive-on levo swap ott marad akkor is ha felszabadult a memoria. Azt hiszem hogy valamelyik paranccsal fel lehet swap-ot szabaditani linuxon, de az nem nullazodik le hanem "piszosan" ott lesz a memoriaban. Ettol fuggetlenul meg igy is gyorsabb.

 

Persze a szokasos linux optimalizalas is hatra van, valami konnyu DE-vel pl XFCE. Ja, en Firefox-ot es Chromiumot hasznaltam az 1 GB-os RPi-n, szoval egy pehelysulyubb bongeszo megjobban fog hasitani a tomoritett memoriaju vagy zswappos rendszeren :)

Szép! Én még annyit mondanék, hogy talán gombokért szerezhetnél 1gb RAMot is, szerintem akinek van esélyes, hogy akár ingyen adja.

Szerk.: ilyen 32-128GB SSD-vel ugyanezt meg lehet talán játszani. A HDD mellé/helyett be lehet tenni, erről indul a rendszer és a gyakran használt dolgok itt lennének: pl böngésző profil is.

( Leno | 2021. 02. 14., v – 13:12 )

A processzor talán elég lehet de az 1 GB ram kevés. Ha mégis így akarnám gyötörni magamat akkor egy Tiny Core lenne az oprendszer, böngészni pedig a Links2 grafikus módban megfelelne mivel a modern oldalakat úgysem látogatom. Sokáig nem bírnám ki de legalább gyors lenne. 

( pink v | 2021. 02. 14., v – 19:07 )

Ha már a régi hardverekről beszélünk. Van egy potenciosztátunk, amihez egy speciális Siemens PC tartozik, külön alaplapi jelfeldolgozó modullal. 32 MB RAM, Win 95. Ha bekrepál a vinyója, meg leszünk lőve. Ezért jó volna backupot csinálni. CD-ROM és floppy van benne; ezekről lehet bootolni.

Nem találtam azonban olyan disk imagert, ami egyáltalán bebootolna ilyen kevés RAM-mal. Gondoltam egy régi sysrescuecd jó lesz, azon van partimage. De be se bootol. Erre van esetleg ötlet, hogy mivel mehetne out-of-the-box? NFS vagy SMB share megoldható, arrafelé kitoljuk magát az adatot.

+1 DSL-re, most hogy le lett írva a neve nekem is beugrott hogy anno sikerült még 16 mega ramos gépen is elindítani, igaz ott már játszadozni kellett a boot paraméterekkel hogy ne akarja az egész rendszert a memóriába pakolni. De 32 megán nevetve el fog futni, utána dd-vel lehúzod hálóra a winyó adatait, utána meg egy ide-sd vagy ide-cf átalakítóval meg is vagy mentve.

( lacesz v | 2021. 02. 14., v – 20:54 )

Régi gépre: Seamonkey, Otter-browser, Midori (Lassan fejlődik)

Operációs rendszer: SliTaz (Böngészője nagyon gyors 32 biten is), Reactos

ReactOS-t ne, az nagyon instabil. Otterről már hallottam, nem próbáltam, erre ránézek. Seamonkey-t rég nem próbáltam, de nem látom be, hogy mitől lenne soványabb, mint egy Firefox vagy Pale Moon. Midori az meg valóban fejlődik, nem is lassan, de cserébe ugyanannyira bloatosodik is, mint a nagyobb böngészők, sőt, még helyenként lassabbnak is tűnt, mikor pár hónapja próbáltam, mert sebességoptimalizációkat se nagyon tartalmaz. Falkon ugyanez, pedig nekem régen még gyenge gépre az volt a titkos fegyverem, mikor még QupZillának hívták.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( zoyo | 2021. 02. 15., h – 09:36 )

Nem állítom, hogy elég lesz, de egy próbát megérhet: Luakit.

Meg kell tanulni pár billentyűzetparancsot...

( Ritter | 2021. 02. 16., k – 01:04 )

Szerkesztve: 2021. 02. 16., k – 01:12

Ez esetleg megoldás lehet: https://github.com/ttalvitie/browservice

Hátránya, hogy kell hozzá a háttérbe egy mai kor színvonalának megfelelő PC, ami a háttérben működik. 

Itt volt róla szó a hup-on: https://hup.hu/node/169917 

Hasonló koncepcióra épül a Puffin böngésző, ami Windowsra is elérhető: https://www.puffin.com/secure-browser/individuals/

Android verzióval szemben, ahol egyszeri 5 USD a pro verzió és mellette van free puffin is, Windowsra csak 1 hónap ingyenes próba van utána havidíj ami nem túl szerencsés. Viszont annyira nem vész az ára, 20 USD egy évre. Raspberry Pi-re viszont teljesen ingyenes (volt amikor utoljára használtam Pi-n, de szerintem most is az)

( ambipur | 2021. 02. 18., cs – 08:26 )

Q4OS-en próbálkozom a Seamonkey régebbi változataival és a Palemoon böngészővel, ahogy többen javasoltátok. A HUP betöltésekor nagy időveszteséget okoznak a beágyazott twitter - ek és youtube videók. A /etc/host fileba beszúrtam a

127.0.0.1 twitter.com

127.0.0.1 www.twitter.com

127.0.0.1 youtube.com

127.0.0.1 www.youtube.com

sorokat. Ez segít, de a helyükön nem túl szép hibaüzenet jelenik meg. Milyen más módszert javasoltok, esetleg a böngésző szintjén. Nem a képeket szeretném általánosan letiltani, azzal nincs baj.

Szervusz Zrubi!

     Ha szépen megkérlek, megtennéd, hogy beszúrod nekem a BÁRMELYIK twitter postra és beágyazott youtube elemre működő szabályodat, amit felvettél? Ha "element picker"-t használok, akkor az azzal létrehozott szabály csak arra a konkrét youtube vagy twitter elemre vonatkozik és nem általános érvényű, amit én szeretnék. Köszi!

uhh, hát valójában fogalmam sincs pontosan melyik lista 'oldja meg' :)

De kíváncsivá tettél, és kipróbáltam:

az uBlock default install biztosan nem, csak akkor ha a Javascript is tiltva van.

Ez utóbbit viszont a noscript plugin sokkal 'kényelmesebben' kezelhetővé teszi, mert ott oldalanként ÉS a javascriptet futtató URL-enként lehet tiltani/engedélyezni.

zrubi.hu

( Sixday v | 2021. 02. 19., p – 11:53 )

hardverapron 800 ft jelenleg 1gb ddr2-es ram, innentol kezdve az egesz topic csak ertelmetlen szocseples :)

raadasul mar a nyito hozzaszolas is egy epic logikai fatal error:

- ne fagyjon le ha veletlenul megnyitom a 444.hu-t

- nem cel a modern weboldalak latogatasa

ha nem cel a modern weboldalak latogatasa akkor miert gond ha lefagy a 444.hu-tol? most akkor mit is akarsz? menjenek a modern weboldalak veletlenul vagy ne? :)))