STM32 mikrokontroller

Elektronika, Elektromos eszközök

Sziasztok!

Feldobnék egy témát, hátha valakit érdekel: Nagyon sokan használják az ESP8266-ot, ESP32-öt, midenre is, de én az STM32 mikrokontroller nagy szerelmese/rajongója lettem. Én egy egyensúlyozó robotot csináltam vele régebben, és drón alaplapban használtam (azt nem én csináltam). Tudom, hogy komoly alkalmazása is van, akiről én tudok: mindenféle energia méréseket csinál vele egy nagy cég.

Ti milyen projektekre használtátok?

Használta valaki a Zigbee-s változatát? Ebből tényleg csak olyan tokozásút adtak ki, amit földi halandó nem tud használni?

Kedvcsinálónak gondoltam ezt a szálat, ha valaki ír valami jó alkalmazást, akkor abból más is ihletet meríthet. :)

  • 811 megtekintés

( dlaszlo | 2020. 11. 18., sze – 00:55 )

Ha nem lesz rá érdeklődés, akkor bocsi. :)

( waleran | 2020. 11. 18., sze – 07:18 )

Tetszik a témafelvetés, leírom a tapasztalataimat. :)

Én jellemzően mérés adatgyűjtésre, illetve vezérlésre használtam, pár projekt a múltból:

  • Kolléga telkén lévő napelemes rendszer távoli monitorozása, illetve néhány érzékelővel kezdetleges riasztó rendszer.
  • Hőközpont adatgyűjtés, hőméréklet tartó PID vezérlések, online monitoring.
  • Tervezési fázisban megakadt, de érdekes projekt volt, egy kapcsolt reluktancia motor vezérlése illetve teljes diagnosztikája, amit több, CAN buszon összekötött STM vezérlő végzett volna. Sajnos idő hiányában ezt a projektet át kellett adjam másnak.
  • Vezeték nélküli csengő hordozható vevő egységgel, just for fun. :D

Ezeket mind hobbiból csináltam, munka mellett, szóval színvonal tekintetében nem ugrotta meg egyik sem egy profi csapat munkáját, de én magam nagyon élveztem. Jellemzően a feladatokat meg lehetett volna oldani PLC-vel is, de az a világ engem teljesen hidegen hagy, szóval fel sem merült. 

Adatgyűjtős projektetknél mindig valami Rpi-vel volt összekötve, jellemzően rs232-n és úgy toltam át az adatokat.

Minden esetben saját tervezésű nyákot kaptak a projektek, jellemzően itthon a nyákáruház.hu-nál vagy kínában gyártatva.

Ezeknél a nyákoknál az LQFP tokozás kézi forrasztása nem volt különösebben nehéz. Amikor stencilt is rendeltem hozzá, akkor mondhatni gyerekjáték volt. :)

A szoftveres oldala pedig nekem kifejezetten bejött, könnyű volt mind windows, mind linux alól dolgozni velük. 

Használtam filléres kínai Arduino formájú próbalapokkal is, meg a gyári Nucleo lapokat is, azok vér profinak tűntek. :)

( radulovity | 2020. 11. 18., sze – 08:46 )

Szerkesztve: 2020. 11. 18., sze – 08:58

En hasznalom, szinten meres (labor) es automatizaciora, de viszont ritkan hasznalom "szoloban". Majdnem mindig parositom ATmelel, mivel atmelen sokkal jobb a tamogatas kulombozo szenzorokra (gazok, turbititas merese, EC/pH meres, stb) STM32 hez hasonlitva.

Amiben az STM32, akar mar a STM23F103 (Blue Pill) jobb a nanonal, az hogy joval gyorsabb. Ez nekem pl enkripcioban kell, mivel a PC <-> iranyito rendszer nalam AES-el van titkositva (picit megnehezitsem a "keleti kollegak" munkajat), amit pl Nano/Pro mini nem tud rendessen.

E mellett STM32F103 tobb portja van, van CAN-busa, amit az iparban nagyon szeretek.

ESP8266/32 nekem elege eros volt, jo kommunikacioval, AES ment rajta hardwares gyorsitassal, viszont "zartabb" mint pl. ATmel, rosszabb a tamogatasa ATmel-hez kepest (nano/pro mini) es dragabb is.

E miatt csinaltam "standard" PCB-ket egy par dobozhoz es 128x64 LCD hole mount panelekhez (ST7920), ahol STM32F103 es Nano van (most csinalom pro mini re), szerialon kommunikalnak egymassal es az STM32 enkriptal es "besegit" ha kell az atomatizaciohoz.

( cd334 v | 2020. 11. 18., sze – 09:35 )

Én hivatásszerűen ilyen mikokontrollerekkel tervezek HW és programozom őket. Ethernet és rádiós dolgokon kívül szinte mindent csináltam velük. A fő tevékenység mérés és vezérlés. Használtam L0 F1 F2 F4 H7 sorozatot is. Most állok át a H7-re ahol szükséges a számítási kapacitás. Terveztem több kontrollerből álló mérőrendszert is. Általában csak StdPerphLib-t és LowLevel drivereket használok, mert általában sok időkritikus dolgot intézek. Írtam már saját LL drivert ott ahol a ST nem adott olyat. Saját makefile és toolchaint környezetet dolgoztam ki, amiben könnyű beintegrálni bármilyen Cortex-M kontrollert (jelenleg Atmel-t használunk még) és működik linux és windows környezetben is. 

Én most kostolok majd be hobby szinten a ESP32 világba, itt főleg az internetes és vezeték nélküli dolgok érdekelnek. Mivel hobby és kevés idő van rá tetszik, hogy gyorsan lehet szinte mindenre példát találni és nem kell szötymörögni vele. Tudom ez nem olyan mint a saját végletekig optimalizált időkritikus cucc, de itt az idő és a feladat nem követeli meg a HW fullos megértését és teljes kontrollját inkább játék. Sensorok, MQTT, IoT.

Lehetnek gyakorlati kérdéseim? kell a 22 ohmos ellenállás az USB porthoz? D+-hoz, D--hoz?  Egyik helyen tettek, a másik helyen azt mondták, hogy ez az STM32-n meg van oldva belül. Az USB-hez kell diódákból álló védelem, hogy ne legyen probléma, ha kézzel érek valamihez? pl usblc6-2sc6-t találtam a neten. Az oszcillátorhoz kellenek a kodnik? (gondolom ez az adatlapon bent van, megnézem azt is. :)), A +3.3V-os pinekhez kell ez a kodni sor, vagy "létra", vagy minek is hívjam? (ha jól emlékszem 100uF-os kondikból van több párhuzamosan kötve) Van még valami, amire figyelni kell?

Ahogy néztem van 2, vagy 3 boot-olással kapcsolat PIN. Ezekből ha az egyiket a GND-re, vagy a 3.3-ra kötöm (megnézem hova), akkor jól értelmeztem, és mindenféle programozó nélkül tudok majd feltölteni az USB-n keresztül DFU-val programot?

Eddig kész board-ot használtam, ezért ezekkel nem kellett foglalkoznom.

Köszönöm

Ezért van a gyártói adatlap. Meg az errata.

Mert ki ezt fog mondani, ki azt, de mégis a gyártó ismeri  a saját chipjét legjobban.

És ha van gyártói devboard, akkor amit azon találsz, az kell. És úgy kell.

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

kell a 22 ohmos ellenállás az USB porthoz? D+-hoz, D--hoz?  Egyik helyen tettek, a másik helyen azt mondták, hogy ez az STM32-n meg van oldva belül.

A 12MB/s vonalon 12..22 ohm és 47pF a processzot oldalán a föld felé. Ez nem más, mint slew rate korlátozás. Elméletileg és a gyártók szerint nincs rá szükség, de hasznos lehet a bejövő és a termelt zavarok csökkentésében.

Az USB-hez kell diódákból álló védelem, hogy ne legyen probléma, ha kézzel érek valamihez? pl usblc6-2sc6-t találtam a neten.

ESD nem csak a tapogatástól keletkezik, de azért ne tapogasd! ;) Általában nem szükséges a védelem, de a környezeti terhelés indokolhatja az ESD szupresszor használatát. Pl. súrlódó alkatrészek vagy intenzív zavarsugárzás közelében. Mindenekelőtt rendes USB 2.0 kábelt kell használni, és az árnyékolás 4,7n/50V kondenzátorral legyen a GND-re kötve.

USB tanulmányozásához ajánlom az usb.org-ról letölthető anyagokat és a gyártók ajánlásait.

A +3.3V-os pinekhez kell ez a kodni sor, vagy "létra", vagy minek is hívjam? (ha jól emlékszem 100uF-os kondikból van több párhuzamosan kötve) Van még valami, amire figyelni kell?

Nem létre a', csak ocsmányul rajzolják! ;) És semmiképpen sem 100 mikro, hanem nano!

Az adatlap pontosan meg fogja adni, hogy melyik lábra mekkora kondenzátor kell. Általában az anyagminőség X7R (kisebb - pl. 10n -  értékeknél COG), a feszültség 16..10V, a méret kicsi - 0805 vagy kisebb. A távolságot általában úgy adják meg, hogy a csatlakozás induktivitása < 5..6 nH avagy 5-6mm maximum, ha a másik vége GP-re (földfólia) csatlakozik.

( Nyosigomboc v | 2020. 11. 18., sze – 13:40 )

STM32-vel egyelore csak jatszottam, nem volt vele eles projectem, de tetszik, hogy mennyi eroforrast ad egy sima 8 bites Atmegahoz kepest. Par kollegam mar komolyabban hasznalja/hasznalta. Egyikuk egy kutatashoz, hogy egy CNC eszterga keset mennyire lehet menet kozben stabilizalni (ha berezeg valami miatt, akkor is pontos maradjon, afaik a hardware kb. jo, a kutatas reszet mar mas csinalja). Par masik meg ugy gondolta, hogy epit egy 3D nyomtatot, elsosorban tanulasi cellal, Nucleo alapon (ez meg folyamatban van).

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Elrettentés képpen az 'ügyes' embertől egy másik videó:

https://youtu.be/8Q6YNmBKjiU?t=178

Kigyullad a LED forrasztás közben, a csávón simán van 2-3V brumm a pákához képest. 

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

( apal v | 2020. 11. 18., sze – 16:06 )

Pont az elmult ~1 evben kezduk el mi is rendszeresen hasznalni. Elotte is volt par kisebb projekt es/vagy teszt, de most indult be igazan :) Projektek: adatgyujtes, adatfeldolgozas, meresvezerles, kommunikacio multiplexing, ilyesmik... Inkabb STM32F0, ill F4. Van sok elonye is meg hatranya (vagyis amiben elegge korulmenyes szerintem). Ami szerintem elony az az hogy:

  • sok periferiraja nagyon tenyleg kezesbarany (USART, CAN, basic timer-ek, EXTI, flash, CRC offloader, watchdog, ...);
  • megszakitaskezeles pofonegyszeru;
  • memory (re)mapping (SYSCFG->CFGR1 |= SYSCFG_CFGR1_MEM_MODE_*) + megszaktias-vektorok beallitasa futasidoben;
  • nativ linux support (forditas, *.hex eloallitas, feltoltes, debuggolas minden megy kapasbol, csomagokbol).

Ami negativum:

  • par periferia viszont nagyon nyugos (I2C leginkabb, foleg ezzel a "255 bytenal kevesebbet vagy tobbet akarsz-e kikuldeni" nyavalyajaval, SPI is tartogat meglepeteseket)
  • hivatalos doksi nehol nem eleg reszletes, tipushiba vagyis tipus-hianyossag az az hogy a regiszterek kulonbozo szelessegeken (byte, half-word, word) torteno elereset nem irjak egyszeruen le.

Ami meg inkabb hianyossag es/vagy nehezseg (mondjuk pont az AVR/ATmega* vonal utan):

  • Konnyen hasznalhato konfiguracios memoria hianya (persze a flash erre is teljesen jo, de ott a 1k-2k-sok k-s blokkokban valo torles korulmenyes, csak azert mert par byte-ot atirsz, megha ritkan is...)
  • A periferia-matrix tud meglepetest okozni: a minap is beneztem egy UART sniffer elektronikanal a dolgot es mind az egyik, mind a masik iranyt sikerult ugyanarra az USART-ra kotni :) 

Az F4 sorozat esetében SPI-t slave-ként használva van egy csúnya bug(csúnya workaroundoláshoz vezetett, de legalább működik). Az H7/F7-ben már javították, ott az I2C is sokkal jobb lett. Én mikor választok egy kontrollert, akkor második dolog amit megnézek az az errata(az első, hogy a feladatra alkalmas-e), ezt mindig nézzétek meg, mert bele lehet futni érdekes bugokba. 

SPI slave-t MCU-bol... vagys barmi szinkron slave-t MCU-bol... igazabol ha nem muszaj, akkor nem :) Arra ott az FPGA... abban viszont ezek a faek egyszeruek! 

F7-ben már javították, ott az I2C is sokkal jobb lett

Na, ez viszont jo hir, mindenkepp megnezem akkor az F7-es sorozatot is. Legalabbis doksit, elso korben, aztan. Bar... most hogy az F0/F4 vonalon ugyahogy sikerult megszokni :p 

( uid_6201 v | 2020. 11. 18., sze – 16:26 )

Szerkesztve: 2020. 11. 18., sze – 16:32

Ezt a lapkát hobbi célokra szeretem.
Olcsó és van benne 2 darab max 1 Msps tempójú 12 bit felbontású ADC, továbbá 12 Mbps USB illetve Rpi-hez illesztéshez 32 Mbps tempóval SPI.
2 csatornás analóg oszcilloszkópszerű, akár folyamatos üzemű mérésre csatornánként mindössze 3 darab ellenállással is alkalmas.

C-ben és Rust-ban egyaránt programozható.

( eff | 2020. 11. 18., sze – 16:50 )

Személyes közvetlen tapasztalatom nincs vele, kozvetve jelenleg a 3d nyomtatomban van egy.
Tavlati cel, hogy hobbi projectkent majd csinalnek automata ontozorendszert nedvessegerzekelokkel viragokhoz, ahhoz lehet majd valami ilyesmit hasznalnek.

Szeritem ehhez jobb lehet egy ESP32-s rendszer, főleg ha nincs tapaszatlatod(egyből van WiFi, Bluetooth és out-of-the-box működik). IoT dolgokban szerintem kezdő szinten akár még az arduino is jó lehet ahhoz meg rengeteg példa van. Ha az nem megfelelő ott is tovább lehet lépni mélyebb szintre(ESP-IDF).

meg nagyon homalyos es tavlati a dolog, az is siman lehet, hogy beallitok egy raspberry-t majd, es arra kotok egy rakat erzekelot, meg pumpa relet. Jelenleg annyi van meg belole, hogy majd jo lenne, de eloszor legyen meg hozza az uveghaz, hogy kideruljon egyaltalan mik a fizikai korlatok/parameterek (feny, aram, homerseklet, tavolsagok, etc.)

( dlaszlo | 2020. 11. 18., sze – 18:05 )

Szerkesztve: 2020. 11. 18., sze – 18:05

Legközelebb ilyet szeretnék használni: stm32f405rgt6, ki szeretném próbálni. Nem csak a mikrokontrollert, hanem egy nyáktervezőt, a forrasztást, stb... a nyákáruház.hu oldalt köszönöm, azt nézem, hogy nem is sokkal drágább, mint pl. a pcbway. Egy előrelépés lenne, ha profi nyákon magamnak állítom össze amit szeretnék. 

A FreeRTOS-al szemezek még, hogy megnézem a lehetőségeket.

( csearo | 2020. 11. 19., cs – 16:28 )

OGN jeladót csináltam stm32 alapokon. GPS, RF modul és opcionálisan baroszenzor kell hozzá.

Itt le van írva, hogy mi ez: http://wiki.glidernet.org/start

Röviden annyi a lényeg, hogy mindenféle szabadrepülők viszik magukkal, és a (Lora-szerű módon szétsugárzott) pillanatnyi pozíciójukat egy RPi-alapú földi hálózat befogja, kvázi mintha transzponderrel repülnének. Valósidejű nyomkövetésre jó.

:wq

( cadmagician | 2020. 11. 19., cs – 20:52 )

stm32 jó választás.

én ezzel baszcsizom mostanában az időt: https://dev2.hu/gumiszoba/eze.jpg

most ez a két darab már 1.5 napja tolja fel szakadás nélkül a házautomatizálásba a cuccokat, pl pt1000 adatokat, és ha a homautba nyomok egy gombot AZONNAL csattan a relé... szép feladat...  https://dev2.hu/gumiszoba/1.png

egyidőben 3 modbus (1 usb) + esp32room , 0-10V out, stb.... rotary encoder logika stb.

Aki másnak vermet ás, az stack pointer.