Tanyán, majorságban eltölteni egy hetet

Sziasztok!

Én még a nagyszüleimnél nyaralva kénytelen voltam szerszámot ragadni, kapálni, az állatok körül rendet tartani, kútból, patakból vizet hordva locsolni a növényeket. Szívesen gondolok rá, hogy megismerhettem ezt a világot is.
Arra gondoltam, hogy ezen a nyáron a gyermekem ismeretanyagát egy hét olyan aktív pihenés során bővítsem, ahol megismeri a tanyasi életet az állatok és a növények közt. Vadregényes gondolat, de kb. koszt-kvártélyért, és persze fizetünk is érte.
Ismertek ilyen helyeket Magyarországon?

Előre is köszönöm a segítséget.  

Hozzászólások

kútból, patakból vizet hordva locsolni a növényeket

Hát, ilyet már nagynénémék tanyáján se csináltunk, pedig elég régiek az első emlékeim róla. A patak stimmelt, de a vizet a szivattyú hordta.

Konkrétan nem emlékszem, de 2-3 éve voltunk ott egy hetet, az ember, akinél voltunk, tartott mindenféle állatot, meg bazi nagy földje van. Sokan kínálnak szállást, szerintem tudnak segíteni. Nagyon szép hely, lehet kirándulni, ha bicajt visztek, akkor lehet tekerni jó sokat, de van szintkülönbség.

Ha szeretitek a minőségi kaját, és szántok rá pénzt is, akkor Öriszentpéteren javaslom a Pajta című éttermet. Ugyan nincs michelin csillaga, de a szintje megvan hozzá.

Szerkesztve: 2020. 05. 28., cs – 12:18

Azt gondolom, ezt nem ilyen hosszú időre kéne, kezdetben 1-2 nap. Ha a gyerekek hozzászoktak ehhez a felgyorsult információs világhoz, elsőre unalmas lenne nekik, szokatlan. Fokozatos szoktatással messzebbre jut az ember.

1-2 nap az semmi, odaérsz, kipakolsz és mehetsz is haza. Még "akklimatizálódni" is kevés, nemhogy elkezdeni élvezni az új dolgokat, környezetet. A napi rutintól való elszakadástól szerintem nem kell félni, a gyerekek -bár attól is függ mekkorák- nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni. Szerintem egy hét -pláne szülőkkel együtt- egy ilyen helyen nem sok. 

...

- Aztán a jövőben az emberek már nem is fognak futni (kapálni, kaszálni, vizet hordani)?

- De! Szórakozásból!

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

Én kb. így nőttem fel, bár nekem inkább negatív "élmény" marad. Kb. akkor csinálnám megint, ha pisztolyt tartanának a fejemhez. 

<befőttesüveg>
meggy
</befőttesüveg>

Egyetértek. Ahol kútból húzzák a vizet, ott nem valószínű, hogy fürdésre/mosdásra pazarolják. Lábgomba, ágyi poloska default tartozék.

Az állatok szépek, aranyosak.. a tv-ben, képeken. De ahhoz, hogy -gondozási szándékkal- a közelükbe juss, át kell gázolni a kakájukon.

Jó hír, hogy a gyógyszertárakban kapható olyan szer, amit arra a célra találtak ki, hogy ha valaki meglátogatja tanyasi rokonait, akkor nem fossa/rókázza tele a kocsit hazafelé. Már nem tudom, hogy mi a neve. Pálinka is jó erre a célra, amennyiben az asszony vezet. Kérdés, hogy okádva tud-e vezetni..

Világért sem akartalak megbántani sem Téged, sem mást.

Tudom, mennyire fontosak a kapuzárási elhatározások. Utazni is szeretek, csupán osztva jailhouse véleményét, ürítettem már eleget pottyantósba, voltam már eleget gumicsizmában, részemről többet ebből nem kérek. 

Azzal sincs problémám, hogy pepo kollégának ez a vágya. Azt viszont érdemes mérlegelni, hogy ha a családot és a gyerekeket is viszi álmai autentikus túrájára, akkor legyen egy "B" terv, hátha hirtelen kisebbségbe kerül a véleménye. Pl.: a család többi tagja (érkezés után) hirtelen meggondolja magát -az útikönyvekben kevésbé említett- higiéniai állapotok miatt.

(Engem speciel otthagynának a p..-ba, csak a porfelhőben halványuló hátsó rendszámtáblát látnám egy ilyen húzás után. Ez persze csak egy vélemény, és ahogy látom, most mi ketten vagyunk kisebbségben jailhouse-val.)

:) 

Kicsit eltúlzod ezt a dolgot. Szerintem nem putriba akar menni, ahol nincs víz, meg pottyantós wc van, meg tetves az ágynemű. A putri meg az 5 csillagos wellnes szálló között van átmenet, és vannak lehetőségek egy kis falusi életérzésre úgy is, hogy ne legyél rühes meg beteg. Nem is értem ezeket a felvetéseket.    

Szerkesztve: 2020. 05. 28., cs – 14:48

Cserkésztáborok már nincsenek? Ilyen elmenek 3 hétre az erdő közepére sátorozni és főznek magukra, közben meg tanulnak dolgokat? (mondjuk kapálni meg háziállaokkal foglalkozni nem kell, de ettől még jó tenne velük szvszm talán még jobb is mint 1 het meló falun)

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Ilyen helyet sajnos nem ismerek.

Nagyon jó ötletnek tartom, igaz mi is alapvetően falun lakunk, így a szabadban töltött időből nincs hiány senkinek ha az időjárás engedni, de az állatokat nagyon szeretik, még ha mi nem is tartunk.

Nem hiszem, hogy van olyan gyerek akik az állatokat nem szereti a macskán és kutyán kívüli háziállatokat, így az állatkertek legnagyobb sztárjai a simogatható kecskék. Mint ismeret anyag, tapasztalat, személyiség fejlődés szempontjából nagyon hasznos dolog

Erdélyben néznék szét csíkségben, és az ízes magyar beszéd miatt még emlékezetesebb lesz.

Öregkorodra megbánod még ezt! Beraknak az öregotthonba és rád se fognak bagózni!  :)

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Szerkesztve: 2020. 05. 28., cs – 20:28

Nosztalgiázzunk: https://www.youtube.com/watch?v=SERweGHAAPA
Én közben a Vértesben el akarok adni egy szép nagy megörökölt zártkertet, gyümölcsöst. Kutyának sem kell, senki nem akar már földet túrni.
Maximum ha valaki hétvégi házat akarna odaépíteni, annak lehet érdekes. A környéken többen fixen ott élnek.
Pedig fiatalkoromban tehenek, lovak szép számmal voltak a faluban. Lóval szántottunk, ló húzta az utcán a hóeltakarító háromszöget, a vetőgépet. Lovaskocsival szállítottunk mindent.
Ma már alig tartanak állatot, maximum tyúkok vannak. Pedig a rendszerváltás előtt a tyúk, kacsa, liba, pulyka, disznó, nyúl, néhol kecske, bárány, tehén, bika, ló az általános volt.

A Kádár rendszer utolsó felében (70 - 80-as évek) hiánygazdaság a magyar mezőgazdaságban?

Az állattenyésztés volumene 2010 környékén az 1989-es szint (ahová szétrohadt a szocializmus) 55 százaléka volt:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo1989_2009.pdf

Itt a környéken még a 80-as évek végén sem volt példa nélküli, hogy hús csak heti egyszer jutott a boltba, az is olyan amilyen. Tehenet itt pl. nem azért tartottak, hogy megegyék, hanem igásállatnak, mert traktor az nem volt (és a tejet le lehetett adni pénzért, bár sok tej nem volt, amelyik tehén dolgozik nem tejel).

Nem csoda.
Az állattartási kedv hirtelen visszaesett, amikor megjelentek a környező nagyvárosokban a bevásárlóközpontok. Ott megjelentek az olcsó dömping húsok, miközben a búza, kukorica ára olyan magas, hogy otthon csak többszöröséből tudsz állatot tartani. Lehet mondani, hogy ott van a föld, megterem a kukorica. Lehet számolni, hogy a kisparcellás termelés (aminek visszaállítását az MDF-nosztalgia szorgalmazta) kézi+kisgépes módon való művelése abszolút nem éri meg. Ma a nagy földterületen való nagygépes termelés kiszorította, sőt még a nagygépes művelésben is próbálják a munkaerőt (bérköltséget) nullára csökkenteni. De ugyanígy az állattartásban is drága a munkaerő, itt is erőteljesen csökkentik az emberek számát.
Az ember tízszer annyit keres a gyárban ugyanannyi életéből kieső idő alatt, mint amit a zsebkendőnyi földet kézzel/kisgéppel túrva nyerne. Nem beszélve arról, hogy a kényelmessé váló világunkban a kézi és kisgépes földművelés kimondottan izzasztó munka. Nem felejtem, amikor szalmát szedtünk. Pirkadatkor mentünk a földre és reggel 10 órakor már menekültünk, mert a világos tarlón dolgozva a napsütés sokkal brutálisabb a füves udvarhoz képest. Állattartásnál további nehezítés, hogy az állatról nem elég hétfőtől-péntekig gondoskodni és főleg nagyállatnak nehéz elmagyarázni, hogy "szabit veszek ki, megyek nyaralni".

Összességében nem csoda, hogy ez az egyre kényelmesebbé váló világunkhoz képesti nehéz műfaj fokozatosan a múlt emlékévé válik. Mindannyiunk nosztalgiából csak kívülről szeretné szemlélni.
Apropó állatkertek is csinálnak nyári tábort, ahol állatgondozó mellett sok kulisszatitkot megismerhet a gyerek.
 

Meg nagyon senki nem is szerette volna tompítani ezt a folyamatot. Rendszerváltáskor a szétosztott kárpótlási jegyekkel földhez jutottak 4%-ának volt szándékában gazdálkodni. Nagy területeket begóért összevásárolgatta aki tehette és ahogy ez a környező országokban addigra norma volt, nagy területen kezdett gazdálkodni - hisz ahogy mondod, már csak azzal érte meg. Ezzel együtt jöttek a nagy egybefüggő területre vetett monokultúrák, ezeken megjelenő szupernyavaják, ezekre eddig nem látott király növényvédő mérgek (azok által kinyírt biodiverzitás, stb.). A vidéki élet és a vidéken előállított javak már senkinek nem jelentettek értéket, ellehetetlenítették a megélhetést. Az EU által is adott neoliberális terület alapú támogatás már csak a kegyelemdöfés volt. A brvásárlóközpontok szerintem inkább következményei és nem az okai ezeknek. 

Saját véleményem az egészről, hogy ennek mindenki csak a vesztese. A természet, amit durván kizsákmányol a nagyüzemi állattartás, meg szétkúr a nagy területen zajlő növénytermesztés. A vidékiek akik vagy maradnak a kilátástalanságban, mehetnek közmunkára vagy munkásszlállókon/garzonokban zsúfolódnak sokadmagukkal és ne látják hónapokig a családjukat. A városiak, ahol egyre több ember kényszerül összezsúfolódni, nyelni a kormot amit a vidékről beingázók vagy beköltözők autói generálnak és paradox módon minél több az ember annál nagyobb az elidegenedés és a szorongás.

Ezen kívül a világ is megváltozott körülöttünk. A bolti árak és háztáji termelési költségek változása mellett most már vidéken is kell valamennyire adózni. Szerintem nagymamám azt sem érti mi az az adó, mert nem volt bejelentett munkahelye. De még a szüleim korosztályából is sokan legfeljebb a helyi adót értik, azt nem hogy a munkabérükből is vontak le, mert nekik nem kellett vele foglalkozni. Na de még az én gyerekkoromban is úgy volt, hogy ment a barter, meg simán pénzzé lehetett tenni a felesleges termést, gyümölcsöket. Aztán egyre szigorúbb, bonyolultabb feltételei lettek és ma már lepapírozott és bejelentett kell legyen kb minden. Ettől persze tudom, hogy most is előfordul feketén munka vagy termény eladás, de csúnyán meg lehet büntetni érte. Gyakorlatilag a társadalmi rendszer elért falura is és nem csak fejlődést hozott, hanem tartja is a markát és sokféle szabályt is megkövetel.

A saját célú meg persze inkább hobbi lett, mert kicsiben csinálva is drága hozzá minden. Szóval kell bevétel máshonnan, akkor meg ha dolgozik már inkább megveszi készen. 

Amúgy ez a falu/tanya nosztalgia akkor chill, ha hobbiként, megfelelő anyagi háttérrel lehet vidéki man-t játszani. És ha bármi kell, akkor autóba lehet pattani 50-100 km-ről vagy még messzebbről beszerezni dolgokat. 

Érdekes ötlet. Dr. Csernus biztos tud ilyen helyet.

Állítólag a heroinfüggőket hasonló helyeken, aka munkatáborokban próbálják rehabilitálni, ezért jutott eszembe a jó öreg doktor. Az nem tudtam, hogy annyira rosszul megy neki, hogy pincér lett.

De még az USA-ban sincs mindenhol vezetékes víz; a  koronavírus kapcsán nyilatkozott egy káprázatosan gyönyörű navajo indián lány, hogy hiába mondják nekik, hogy többet mosakodjanak, nincs vezetékes víz a legtöbb navajonál.

Szerkesztve: 2020. 05. 29., p – 11:50

Ha a szabályozások engedik, Kelet-Magyarországon egy nagyi-gyermektábor rendezésében ismét részt veszünk. Full folklór. Ha a munkahelyem engedi és ha a családomnak passzol, akkor ismét az én feladatom meglövetni a gyerekeket olimpiai íjakkal egy teljes napon + elkísérni egy teljes napos kirándulásra őket a hét egy másik napján. Ha vihetek idegent (nagyon sok az (if) feltétel a teljes történetben) tőlem jöhet 1+ fő. Két hét múlva keress ha érdekel. Nem szeretek százalékokban beszélni, de 30%-ot adok neki az új világban :/

Ui nem rossz gondolatod van.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Mindenképpen.

Van már egy favoritom, de amíg a foglalást nem ejtjük meg, addig nem mondom el, melyik. :-) Amit találtam, tényleg olyan a tulaj bemutatása alapján, hogy első nap egész nap a vendégekkel van: mindent bemutat, átad, aztán másnaptól indul a csináld magad mozgalom. :-)

READY.
󠀠󠀠‎‏‏‎▓

Szerintem a kullancsokra, - és más lehetséges rovarokra, darázs, méhek, stb. - főként készítsd fel a gyerekeidet. (Kiváltképp, ha az ország  átlagnál fertőzöttebb területeire kell menniük. - A szándék elismerésre méltó, de én biztosan mennék velük, és járnék elől, példát mutatva az esetleges tennivalókkal. - Az életforma a nagyvárosi levegőhöz képest igényel alapvető, túlélési tapasztalatokat is.)

Együtt megyünk. Én is városi, "PTK1050-es" gyerek vagyok, de ahogyan írtam nyarakat töltöttem vidéken, én jártam az öregekkel az erdőket gombászni, "legeltem" a bokorról az egrest stb. Nem maradt bennem annyi tudás, mint az öregekben volt, de amim van, szívesen átadom. Mármint, amit hajlandó eltanulni belőle.

READY.
󠀠󠀠‎‏‏‎▓
Szerkesztve: 2020. 05. 29., p – 10:27

Nekem pár éve ez deklarált cél volt, vettünk is egy nagy telket a falu szélén, ha kicsi lenne, akkor a közelben vannak eladó külterületi telkek a "szőlőhegyen" és úgy rendezkedtem be, hogy 12-16-20 órát dolgozok egy héten, ennek a nagy részét is távmunkában, a maradék időben otthon vagyok, építem a házat, az udvart és a kertet. Van szívás bőven a dologgal, de a nap végére nem kifacsarva esek be, hanem gyakorlatilag feltöltődve, hogy átmozgattam magam.

Amit keresel, arra szerintem nincsenek itthon berendezkedve az igazi tanyasi helyek, a nagyipari megoldások gondolom nem érdekelnek, a "kézműves" tanyák meg általában nem szálláshelyek, ahol meg a szálláshelyre és az élményekre mennek rá, ott ismét az van, hogy köze nincs a tanyasi életnek ahhoz, amit látni lehet...

Amit mondjuk ajánlani tudok - ha lehámozod róla a négy év alatt ráépült ezoterikus mázat, az a Gyüttment-fesztivál, ha egyáltalán lesz idén: https://gyuttmentfesztival.hu/. Itt egyrészt bele lehet kóstolni ezekbe a dolgokba pár napig, másrészt meg lehet kapcsolatokat építeni.

Esetleg még itt érdemes körülnézni, hogy milyen magyarországi tagok vannak: https://wwoof.net/

Az egyik nevesebb pécsi gimnáziumnak van egy hasonló kezdeményezése a saját diákjai részére. Esetleg meg lehet érdeklődni, hogy külsősök részére mennyire nyitott a dolog.

Bővebb infó: https://www.crnlg.hu/mezei-iskola-ata

Németbányán van a Tarka Boci Porta (tarkabociporta.hu), ami egy falusi turizmust és ökogazdálkodást folytató kedves család kisvállalkozása egy 100 fő alatti lakosságú faluban. Van önkéntes programjuk felnőtteknek, gyerekekkel inkább a programjaikból lehet válogatni, vagy ahogy meg tudjátok beszélni.