Linux Desktop - Komolyan még mindig ennyire nyögvenyelős?

Rendszeresen, napi szinten hasznalok Linuxot, otthon is van vagy 3, mindenfele distrot (Debian, Centos, Ubuntu, meg par specialis).

Viszont mindegyik only CLI (Hostok, szerverek, tuzfalak, etc...). Nagyon regen raktam mar "igazi" vasra desktopot, de tegnap tettem egy probat, 3 fele distroval is.

A tapasztalatom: mehhhh :(

Ne ertsetek felre, sokkal jobb a helyzet, mint teszem azt 10 eve, de amikor install utan olyanok voltak, hogy:

- ctrl+alt gomb minden distro alatt shift-nek "latszott"

- Interlaced kep weboldal gorgetes kozben (open+closed source driver-el is...)

- ha a gep energiatakarekos modba veltott, nem tudtam visszalepni, mert nem volt eger+nem latszott a login mezo, csak a zarkepernyo hattere...

Akkor azert ledobja az agyam az ekszijat... OK, persze tudom, ezek biztos javithatok, etc... de azert meg itt tartunk 2018-ban??

Ma meg raprobalok a Fedora-ra, ott azert bizom abban, hogy egy vallalati szegmensbol "szarmazik" valamilyen szinten a cucc, hatha osszeszedettebb ilyen teren...

Hozzászólások

Megneztem xev-vel es a ctrl+alt az ctrl+alt. Itt valami DE ganyolas lesz, ha az shift-nek latszik. Vagy valami nagyon egzotikus billentyuzet kiosztast valasztottal es vagy a billentyuzeted "fura".
Ja en lenovo laptopon neztem meg, meg HP-n, illetve ket kulon USB-s billentyuzettel. Ez mar negy beviteli eszkoz ami mukodik. Out of the box.

Igaz en siman openbox-ot hasznalok, semmi csicsas DE.

A Dell az aktuális mainstream business laptop modelljéhez gondolkodás adott ki olyan bios frissítést, aminek a felrakása után nem bootolt többet a gépen hivatalosan ámogatott Ubuntu aktuális verziója (a régebbi meg csak vesa konzollal, zérő gpu támogatással bootolt). 1 hónap volt, mire kijavították. Nyilvánvaló, hogy a gyárban nincs benne a q&a processzben az Ubuntuval való tesztelés, noha hivatalosan támogatott rajta (lehet venni olyat, ami gyárilag Ubuntuval jön).

Mit hasznaltal es milyen gepen? Hosszu evek ota csak grafikus linux desktopokkal dolgozik az egesz csaladom beleertve idos szuleimet... USB bedug boot from USB, live rendszerrol feltol HDD-re 'oszt joszel... Meg a WIFI jelszot is atviszi az install amit a Live/install rendszeren hasznaltam bongeszesre hogy ne unatkozzam kozben...

Milyen hardware-en probalkozol?

A linux desktop eve mar regen eljott - a laptopoknal. Legalabbis az Apple-hez hasonloan van egy fix hardverkor, amin atomstabil a linux (jellemzoen: Intel alapuak, szinte barmelyik "vallalati" kategorias Lenovo, Dell, HP...). Egy kivetel van, az ujjlenyomatolvaso, az most olyan, mint 10 eve a wifi.

Aztan meg a laptopom 4 eves akksija mar csak 80%-os, de a kernel annyit fejlodott ezalatt (3.19 -> 4.17), hogy tovabb birja, mint amikor megvettem.

En egyedul a trackpad driverrel szivtam, amikor fel eve ujrainstallaltam, a KDE-s Ubuntuban mar nem a synaptics a default, hanem a libinput (?), ami a beallitasok kb. 30%-at tudja a synaptics-os drivernek, es sehogy nem birtam ugy beallitani (a megfelelo csuszkak ki voltak szurkitve a UI-on), hogy jo legyen. Igy kezzel kellett felkonfigolni a synaptics-ot, es egybol megjavult minden. Ez persze trackpad- es user-fuggo :)

Kozben hazaertem.

A konfigom (ez egy asztali PC)

00:00.0 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] RD9x0/RX980 Host Bridge (rev 02)
00:02.0 PCI bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] RD890/RD9x0/RX980 PCI to PCI bridge (PCI Express GFX port 0)
00:04.0 PCI bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] RD890/RD9x0/RX980 PCI to PCI bridge (PCI Express GPP Port 0)
00:05.0 PCI bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] RD890/RD9x0/RX980 PCI to PCI bridge (PCI Express GPP Port 1)
00:07.0 PCI bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] RD890/RD9x0/RX980 PCI to PCI bridge (PCI Express GPP Port 3)
00:11.0 SATA controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 SATA Controller [AHCI mode] (rev 40)
00:12.0 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB OHCI0 Controller
00:12.2 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB EHCI Controller
00:13.0 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB OHCI0 Controller
00:13.2 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB EHCI Controller
00:14.0 SMBus: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SBx00 SMBus Controller (rev 42)
00:14.2 Audio device: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SBx00 Azalia (Intel HDA) (rev 40)
00:14.3 ISA bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 LPC host controller (rev 40)
00:14.4 PCI bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SBx00 PCI to PCI Bridge (rev 40)
00:14.5 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB OHCI2 Controller
00:16.0 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB OHCI0 Controller
00:16.2 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB EHCI Controller
00:18.0 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 0
00:18.1 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 1
00:18.2 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 2
00:18.3 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 3
00:18.4 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 4
00:18.5 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 5
01:00.0 VGA compatible controller: NVIDIA Corporation GP106 [GeForce GTX 1060 3GB] (rev a1)
01:00.1 Audio device: NVIDIA Corporation GP106 High Definition Audio Controller (rev a1)
02:00.0 Ethernet controller: Realtek Semiconductor Co., Ltd. RTL8111/8168/8411 PCI Express Gigabit Ethernet Controller (rev 09)
03:00.0 USB controller: ASMedia Technology Inc. ASM1042A USB 3.0 Host Controller
04:00.0 USB controller: ASMedia Technology Inc. ASM1042A USB 3.0 Host Controller

A csikozodas debiannal volt, Solus alatt tokeles. A legidegesitobb az a billentyuzet... Konkretan nem tudok belepni a google fiokomba, mert ugye normal kukac nem megy ascii hoz megint ctrl kel.... ahhhh :D

mar arra vetemedtem hogy rakerestem googlebe hogy "at" aztan masolas... Igen am, de google belejelentkezesnel nem megy a jobb eger.. nem baj, ctrl+v!!! Ja megsem.....:D :D :D

Sorrend ismet : ctrl alt shift

KeyPress event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4256923, (366,157), root:(461,316),
state 0x10, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XmbLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

KeyRelease event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4257027, (366,157), root:(461,316),
state 0x11, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

KeyPress event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4260339, (366,157), root:(461,316),
state 0x10, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XmbLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

KeyRelease event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4260443, (366,157), root:(461,316),
state 0x11, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

KeyPress event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4262747, (366,157), root:(461,316),
state 0x10, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XmbLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

KeyRelease event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4262843, (366,157), root:(461,316),
state 0x11, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

Nekem sem tetszik, de megszoktam, egy alap felrakására jó, utána meg már azt csinálok, amit akarok. Van egy-két „apró” baj vele, de nem érdekel:

- igazán jó layout-ot nem tudok a telepítővel létrehozni, ezért azt csinálom, hogy helyből rescue módban boot-olok, majd shell-ből gdisk-kel vagy fdisk-kel megcsinálom a layout-ot, majd a telepítőnek ezt kínálom fel

- ha nem szabványos az EFI implementáció a gépben (Acer), akkor telepítés után nem boot-olható a friss oprendszer. Szintén nem izgat, rescue módban boot pendrive-ról, majd az efibootmgr parancs megfelelő paraméterezését követően jó lesz

Ezek persze áthatolhatatlan akadályok lehetnek egy kezdőnek, vagy mezei felhasználónak, de engem nem zavarnak, ha meg akárhogyan is felszögeltem az oprendszer nulladik verzióját úgy, hogy az be tud boot-olni, önjáró, onnantól kezdve nyertem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Off
Javaslom a Ctrl-C Ctrl-V mellé megtanulni a Ctrl-Ins Shift-Ins párost is.

Múltkor majd hanyatt estem, mikor kiderült, hogy Win alatt is megy - ráadásul egy olyan helyen, ahol a Ctrl-C Ctrl-V le volt tiltva ;-)

/Off

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Beillesztes nalam miota linuxozom az ctrl-C + jobb eger katt. Mivel Windows-t hasznalok desktopnak, ezert SSH alol erek el minden Linux rendszert, vagy Putty-val (Mobaxterm), vagy OpenSSH-val. Soha nem hasznaltam meg huzamosabb ideig Linux desktopot, CLI-nel meg ugye ritka a direkt eleres, 99% az SSH. (neha valami VM konzolja, de ott meg ugye amugy sem valoszinu, hogy atmenne a vagolap..)

kde-nel (lehet mashol is, nem neztem igazan csak ott szoktam meg) van a shift+ins (avagy ctrl+shift+v) mellett ctrl+shift+ins beillesztes is konsole-ban (gondolom klipper kezeli, sose neztem pontosan hogy megy) ami local terminalban kijelolt dolgokat tarolja, igy ugymond 2 copy-paste van egyszerre.

Nekem még a DOS -os Turbo Pascal -ból maradt meg az Insert -es copy-paste. Kicsit keresgéltem a neten a témában és azt találtam, hogy ezt az IBM CUA szabványosította (~1987). A CTRL-C/V pedig az Apple világából jön (~1983). Az IBM szabványt az összes Windows tudta/tudja értelem szerűen.

Itt jegyezném meg, hogy mostanában megyek attól falnak, hogy a virtuális gépemben (Virtualbox, Windows host, Linux guest) mostanában nem működik csak a CTRL -es változat. Elég zavaró terminálból CTRL-C -vel másolni, mert ugyan vágólapon lesz a szöveg, de a CTRL-C is végre hajtódik (abort command). Erős a gyanúm, hogy én nézek be valamit...

Ne hagyd ki a Shift-Del -t, mert az meg olyan mint a vim -ben a dd, kiszedi, de egyből a vágólapra is rakja a cuccost.

Én is sokszor használom, hogy putty -ban jobb egér klikkel rakok be parancsot/tartalmat egy linux gépre, és a halálom, amikor a Windowsban nyomok egy Ctrl-C -t, vagy Ctrl-Ins -et (utóbbi nekem is rutin még a DOS -os korszakból, mert ott ugye a Ctrl-V még nem létezett) de a Ctrl-V valamiért nem történik meg, és a jobbklikkre egy korábbi vágólap tartalom zúdul be a CLI -be.

Nem volt jó amikor ez éppen egy txt formátumú doksi volt, benne a parancsokkal, hogy mit kell kiadni, mert a sok magyar rizsára még csak szólt a bash, hogy ez szerinte hülyeség (igaza is volt amúgy) de amikor a példa parancshoz ért... Azt megcsinálta. Még hogy egy linuxot nem lehet egy klikkeléssel elb4szni! Háhá! Dehogynem... Isten áldja a virtualizációt meg a snapshotot, viszacsinálni nehezebb lett volna mint újra gyúrni a kis zöld labdácskát...

Na, szóval az ilyen malőrök miatt szoktam időnként azt, hogy Shift-Del -el teszem vágólapra a cuccost, mert akkor látom, hogy megtörtént, aztán egyből vissza is Shift-Ins -el, hogy az eredeti helyen is meglegyen. (Shift-lenyom, Del, Ins, Shift-felenged, örül.)

Kényelmes és biztonságos.

Konkretan nem tudok belepni a google fiokomba, mert ugye normal kukac nem megy ascii hoz megint ctrl kel.

Hogy mivan?

Ezt csak én nem értem?

Mi az, hogy normál kukac meg ascii?

Amerikai billentyűzetkiosztást használok, shift+2 és ott a @.
De a kedvedért kipróbáltam angol és magyar alatt is:
Angol kiosztás alatt shift + ', és jön a @.
Magyar kiosztás alatt (most megkerestem), jobb alt és v, és itt a @.

Akkor ez "normal" kukac? Mert ctrl nem kellett hozzá egyik esetben sem. Cserébe minden elfogadja, pl. google belépés is.

Oregon értem, de itt páran egyből bekérdezték, hogy "milyen hw" ezt szerettem volna egy kicsit kifigurázni. 2018ban Linux esetében, nem tökmind1 milyen HW-t is veszel ? Linux Desktop -ra. Windowsnál tökmind1. Ott is bele lehet szaladni egy-két baromságba, de azért messze nem annyiba mint Linuxnál.

Mondom ezt úgy, hogy magam is használok / használtam Linuxot Desktop régen.

Szerintem ez inkább Linuxon és a felelős legtöbbször az olyan cégek, mint az Nvidia, Broadcom, Rt* lófasz, ahol egy eszközhöz sokszor hibás driver töltődik be. Igen ez szopás. Viszont akik ezt meg tudják ugrani vagy nem találkoznak ilyen problémákkal, azoknak szerintem tökéletes a Linux.
Megjegyzem sajnos még mindig HW-t venni tudni kell. Ma azt látom, mert az elmúlt majdnem 20 év azt mutatta meg,ha minden full intel, akkor nincs (illetve kevesebb a) gond.

A HW kérdésem implicit arra vonatkozott, hogy itt nem disztró probléma lehet.

ps.: Amúgy a MacOS is ilyen, hogy HW-t venni tudni kell! :)

"ha minden full intel, akkor nincs (illetve kevesebb a) gond."

Intel Pentium N4200 processzorral eddig minden (főleg Debian származékok) Linux telepítés, a legújabbak is, microcode problémákkal szenvednek: "kernel: mce: [Hardware Error]..."
Még úgy is ha letöltöttem az Intel oldaláról a legújabb microcode csomagot és elvileg sikeresen bele is tettem a rendszerbe. Boot és dmesg így is hibákat mutat. Lehet például legutóbb az MX Linux épp emiatt is fagyogatott rendszeresen ezen a gépen. Pedig ez a CPU se új már, több mint 2 éves. És ahogy olvasom másoknál is gond van vele Linux alatt.
Full AMD vonalon hasonló takarékos processzoroknál semmi ilyen jellegű hibát nem tapasztaltam.
Azért az gáz szerintem hogy van Intel processzor amivel a Linux úgy néz ki alapból hibázik. Windows-nak semmi baja vele, megy hibátlanul.

Hosszú évekig az volt a mantra, hogy tudni kell a linuxhoz hardvert venni. Ez persze azt jelentette a gyakorlatban többek között, hogy csakis Intelt és még véletlenül sem AMDt, amivel csak a szopás van. Változik a világ. Lassan már az Intel VGA-k lesznek a legszopósabb hardverek linux alatt, mert szarnak a normális támogatásra.
Ezen felül meg ott van a sok Spectre, ami bebizonyította, hogy az utóbbi évek Intel fejlesztései szar irányt vettek, és pont a szervereknél, ahol a linux is erős okozhat komoly problémákat.
Egy szó mint száz, minden egyre szarabb valóban, harver szoftver egyaránt.

..
robyboy

Varjal-varjal. A machine check event (MCE) az hardware hiba, amit a CPU logol magaba, oprendszertol fuggetlenul es a kernel csak tovabb adja neked ezt az infot. Azt nem tudom, hogy a windows valoban nem foglalkozik-e ezzel a hibanaploval, de ha igy van es tenyleg a homokba akarod dugni a fejed, akkor linuxon is megteheted, egyszeruen ignorald.

Vagy nem jol latom?

Nem tudom, lehet igazad van. De mindenhol ezt írták amit találtam erről a hibáról, hogy frissítsem az Intel microcode-ot. Ennyi viszont nem oldotta meg.
Ez egy új Asus E403NA laptop, amit amúgy Endless OS-el adtak. Ezért is vettem mert gondoltam ha eleve Linux-al adják akkor Linux-al jól fog működni.
De nem csak ez a baj vele. A touchpad se működik jól Linux alatt, Debian 9, Mint, Ubuntu Mate, Xubuntu, mindegy. Amivel adták az Endless OS-el se jó. Fél percig működik, utána megáll. Az is errorokat dobál a dmesg-ben. Windows 10-el persze hibátlanul működik.

> " Linux-al " - juj... Linuxszal. Hogy miért annak tessék utánanézni, amolyan házi feladatként.

+1
Amúgy van még ott hasonló hiba (OS-el), ahogy ez a jelenség tömegesen fordul elő a HUP-on is, máshol is.

Egyébként a második mondatodból hiányzik egy vessző. Hogy miért, annak tessék utánanézni :)

http://forditas.fsf.hu/html/node3.html
https://helyesiras.blog.hu/2012/11/06/szolista_k_z

Amúgy ezzel a szabállyal nekem is bajom van, mert nehezen olvasható így, kötőjel nélkül. Kezdetben kifejezetten zavaró volt számomra, de talán ez még inkább: Windowszal - most nem a Windows miatt :), hanem azért, mert kötőjellel jobban olvashatónak, könnyebben értelmezhetőnek tűnik: Windows-zal.

A Windows-zal nekem okénak tűnik, mert a kiejtés elve szerint a Windows az magyarul kb. ~"Windóz", a végén "z"-vel, amihez hasonul a val/vel és így lesz a toldalék "zal", amiből jön a különbözőség miatt (vagyis ott "s" van, de a magyar kiejtésben "z", szóval kell a kötőjel): ...s-zal -> Windows-zal, ahogy mondjuk is, csak persze nem úgy írjuk. :-)
Szóval a Windows-zal a "jól néz ki (TM)" pozitív. :-)

Lehet, hogy a Linuxszal ezért jó? Az x az magyarul is iksz (fonetikusan) vagyis a kiejtés szerint, vagyis nem kell a kötőjel? Istenem! Megtaláltam?! (Ha már tolódunk egyre inkább offtopik felé.) :-)

offtopik
Egyébként a kiejtés elve szerinti írásmódban egy szép lista az orosz zeneszerzők wikipédia lapján.. DE MIÉRT NEM Rahmanyinov?
Persze a fejem nem tenném a Wikidépiára, lehet, hogy nem is jól van írva. Különösen az összes többi fényében.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Orosz_zeneszerz%C5%91kZ
/offtopik

Azért nem Rahmanyinov, hanem Rachmaninov, mert Amerikába emigrált, és az angol átírási szabályok szerint ez a helyes. (Bár ő maga „hibásan”, Rachmaninoff formában írta, ezért az amerikai szakirodalomban ez az elfogadott.)
https://en.wikipedia.org/wiki/Sergei_Rachmaninoff#cite_note-3

(Kedvencem az orosz származású nevek angol írásmódjának átírása más nyelvekre.)

Lehet egy Debian is a legfrissebb, mint disztribúció, ha a csomagok nem az adott project honlapján lévő legfrisseb verzió lefordított változatai. Úgy akartam fogalmazni, lehet, hogy valami bleeding edge disztribúciót kellene használnia.

Szerk.: Illetve ebben az esetben neked kipróbálnod a párod gépén.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szóval Asus E403NA laptop kicsit bővebben.
Újan vettem, olyan céllal hogy legyen egy Linux kompatibilis kicsi, könnyű, nulla hangú gépem leginkább remote desktop és alap net, dokumentum kezelés, levelezés feladatokra. Mivel Endless OS operációs rendszerrel (biztos hogy a leghelyesebben írva magyarul:)) adták gondoltam Linux rendben lesz vele. Elsőre indítottam is az Endless OS operációs rendszert de a tuchpad probléma már ott jelentkezett. Egyszerűen rövid idő után megállt és a dmesg error jött is vele.
Aztán egymás után fel a kedvenc Debian vonalam amiket szeretek és a legjobban tudok használni, mind az aktuális legújabb stabil verziók.
Linux Mint. Eleve nem tudtam feltelepíteni mert a gépben emmc kártya van és a telepítő miután végig ment a végén a grub képtelen volt feltenni magát az emmc kártyára. Percekig erőlködött, aztán feladta, rendszer nem boot-ol.
Xubuntu és Ubuntu Mate. Telepítő valahogy felmegy, indul a rendszer a már írt microcode boot problémával és a fél perc után meghaló tuchpad jelenséggel.
Debian 9.5 nem látja a wifit és mivel ebben csak wifi van nincs hálózatom.
MX Linux érdekes, telepítő gond nélkül végig megy, emmc-re rakja a grub-ot, tuchpad működik, boot microcode hibát jelez, használat közben néha lefagy az egész rendszer.
Windows 10 egyelőre tesztüzemben mindenféle hiba nélkül működik a gépen már egy hete. Boot, tuchpad és semmilyen más hiba sincs, 100%-os. Driver telepítéseket maga elintézte automatikusan.
Linux témához még annyit hogy kb. három hétig kerestem a megoldásokat a neten a boot microcode és a tuchpad problémákra de legalább is nekem nem sikerült teljes megoldást találni amivel a hibák megszűntek volna. Még nem tudom mi lesz, lehet hogy kicsit halasztom vele a Linux-ot, majd később második menet valamikor.

Megnéztem a specifikációját. Az a baj, hogy amikor leírják, hogy 802.11ac, abból nem derül ki, hogy ezt milyen chipsettel csinálják, mint ahogyan a touchpadról sem tudunk semmit. Engem végtelenül bosszant, hogy specifikációnak mer nevezni a gyártó ilyen konyhanyelven megfogalmazott marketing bullshitet, amellyel nem nagyon van az ember előrébb.

Elsőre indítottam is az Endless OS operációs rendszert de a tuchpad probléma már ott jelentkezett.

Az semmit sem jelent, a decemberben vásárolt kis Acer ES1-en lévő Linuxot még a boltban elindítottam, a free parancs 2 GB RAM-ot mondott, holott 4 GB van benne. Már-már kezdtem hülyét csinálni magamból azzal, hogy cseréljék ki, de azt mondták, nézzem meg otthon alaposabban valami normális oprendszerrel, aztán ha baj van, három napon belül indoklás nélkül cserélik. Hazamentem, Fedora látta is a 4 GB-ot gond nélkül.

egymás után fel a kedvenc Debian vonalam amiket szeretek

Ezt elhiszem, érzelmi kérdés, én sem válnék meg a Fedorától, mert azt ismerem legjobban, gyakorlatilag bármilyen rozoga formájából képes vagyok feléleszteni, ideértve, ha nem boot-ol, vagy sérült az rpm adatbázis. (Félreértés ne essék, nem szokott szétesni az rpm adatbázis magától soha, de volt olyan ismerősöm, aki a gép frissítése közben hosszú gombnyomással kapcsolta ki a gépet, tehát elvette től e a tápot. Pedig épp azért nem tudta szabályosan leállítani, mert frissítéskor a systemd nem engedi kikapcsolni a gépet. A felhasználó persze túljárt az eszén, mert ő erős. :-/)

Mégis most azt mondom, Fedorával tégy egy próbát - de előbb várd meg, amíg kijön a Fedora 29, de legalább azt, amíg a béta verzió megjelenik -, mert nagyon újak a csomagjai, ideértve a kernelt is, gyakorlatilag leköveti a vanillát. Most épp 4.17.19, de hamarosan lesz ebből a majd kijövő 4.18.6 is. Az Acer ES1-en Fedora 28 out of the box működik, szintén N4200 CPU - helyesebben szólva APU - van benne, nincs a dmesg-ben microcode-dal kapcsolatos hibaüzenet, a 802.11ac interface megy a 2.4 GHz-es és az 5 GHz-es sávon is, bluetooth is működik. Persze szinte biztos, hogy az Asus nem ugyanazt a chipsetet használja wifihez, mint az Acer. Ha gondolod, lspci kimenettel tudok segíteni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

> systemd nem engedi kikapcsolni a gépet
Ha mar a user erosebb es okosabb, nem lenne jobb egy szabalyos shutdown killelt update folyamattal? Mintsem egy szabalytalan shutdown killelt update folyamattal *es* szabalytalan shutdown-al, serult filerendszerrel stb.?

Mire jo ez a szisztemdiii jobban tuggya?
____________________
echo crash > /dev/kmem

Nem lenne jobb. Ez nem bug, hanem feature. Sőt, amíg nem volt így, magam írtam rá scriptet, hogy így legyen.

Gondold csak meg, tömöríti ki az rpm csomagokat, írja felül a file-okat, köztük akár a glibc-t, coreutils-t, kernelt, grub2-t, módosítja az rpm adatbázist. Ekkor elég rossz ötlet kikapcsolni a gépet. A hosszú gombnyomás közvetlenül a tápegységnek szól, az ellen az oprendszer nem tud védekezni, de ez így van jól, mert ha szétfagy a gép, ki kell tudni kapcsolni.

Tehát a fenti eset mindenképp az erőszakos és tájékozatlan, türelmetlen felhasználó hibája. Az a soft kikapcsolhatatlanság tudatos volt. Olyankor nem szabad kikapcsolni a gépet.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

> Olyankor nem szabad kikapcsolni a gépet.
Pont az a jo a un*x-ban hogy teszi a dolgat, es nem akar okosabb lenni nalad. Ha rebootolni akarok akkor rebootolok, ha rm -rf / mulatsaghoz van kedvem, akkor nem korlatoz. Legyen eszem ahhoz amit csinalok. Luzereknek ott a vindoze es a mekkos.

imho :)
____________________
echo crash > /dev/kmem

Félreértés ne essék, nem szokott szétesni az rpm adatbázis magától soha, de volt olyan ismerősöm, aki a gép frissítése közben hosszú gombnyomással kapcsolta ki a gépet, tehát elvette től e a tápot. Pedig épp azért nem tudta szabályosan leállítani, mert frissítéskor a systemd nem engedi kikapcsolni a gépet.

Ez olyan Microsoftos megoldás. Tőlük már szinte várni szoktam az ilyeneket... Tudod: "mi jobban tudjuk". A helyes, Linuxos megoldás pedig az lenne, hogy bármikor lehessen poweroffot mondani a gépnek, anélkül, hogy az rpm adatbázis ennek hatására meggurnyadna (gyk: totál abnormális dolog, hogy nem lehet bármikor, max. 10-20 sec alatt leállítani egy gépet/alkalmazást/bármit).
Amióta vannak journalling fs-ek, azóta ennek nem kéne gondot okoznia.

Amióta vannak journalling fs-ek, azóta ennek nem kéne gondot okoznia.

A journal max fájlon belüli konzisztenciát adhat, egy standard csomag simán állhat pár tízezer fájlból. Sok sikert bármikor megszakítható (-> vagy visszavonható [undo log - ez az, amikor a win homokórázik egy nem sikerült frissítés után ;) ] vagy befejezhető [redo log]) művelet írásához ehhez. (és akkor közben még arról nem is beszéltünk, hogy ez hogyan függ össze azzal, hogy egyébként a futó programok használnák ezeket a fájlokat... overkillnek tűnik, de nem teljesen hülye dolog a systemd-s "reboot / telepít / reboot" megoldás...)

Köztes megoldás, _ha induláskor, nulláról erre fel van készítve a rendszer_, hogy a fájlrendszerről csinálsz egy snapshotot a frissítés előtt, ha hibára fut a frissítés (vagy mondjuk megszakad), simán visszaállsz rá, ha sikerült, megtartod még egy darabig. Na, ezt csinálja a Süsü a snapper-rel, de kell neki vagy btrfs vagy egy ideje LVM-en levő root partíció. És még mindig lehetnek problémák, ha mondjuk a /usr-ed (amit ugye ír a zypper a legtöbb csomag frissítésekor) külön fájlrendszer/sub-volume...

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

IMHO Ezt akkor lehetne megcsinálni, ha a fájlrendszereknek lenne tranzakció feature-e hasonlóan az adatbázisokhoz. Atomi művelettel lehetne átírni egy rakás fájlt. Vagy mind átíródik, vagy egyik sem. Szerintem égetően szükséges lenne egy ilyen API és implementáció, de tudtommal nem létezik.

Enélkül is meg lehetne csinálni, ha maguk a libek nem sima fájlrendszerből, hanem adatbázisból lennének kiszolgálva, de tudtommal ez sem létezik még.

Olyat is lehet csinálni, hogy az átállást egy tranzakcióként működő művelettel tesszük meg, például mv-vel. Tudtommal ilyet sem tudnak a Linuxok jelenleg.

Esetleg a GoboLinux tudhatná, mivel ott nem egy ömlesztett folderben van minden, hanem minden csomag külön könyvtár. (IMHO) Azzal meg lehet csinálni, hogy csak akkor tesszük a helyére a foldert, amikor már készen áll benne minden. De hogy tudja-e ezt, azt nem tudom, meg kellene kérdezni Poliverzumot.

Egyelőre ott tartok hogy Fedorával még nem próbálkoztam. Lehet inkább megvárom a 29-es stabil kiadást.
Viszont ezen a gépen a Linux továbbra is jó alaposan szívat.
Legutóbbi próbálkozásom egy Voyager Linux, ami ugye Ubuntu 18.04 LTS alapú és tetszik is ahogy kinéz, működik. Na most az van hogy pendrive Live módban minden teljesen rendben. Touchpad bármeddig hibátlanul működik, dmesg semmilyen hibát nem jelez. Innen indítva feltelepítem a rendszert és újraindítás után ugyanaz mint a többinél. Touchpad megáll fél perc után, dmesg tele ilyen hibával: i2c-ELAN1300:00 stb.
Miért nem ugyanaz működésre a live és a telepített rendszer? Ha ugyanaz lenne már boldog lehetnék.

Ha jól látom, csak Debian és Ubuntu származékokkal nézted, ott meg szerintem kb. a csomagválogatás a különbség. Húzz rá olyan Linuxot, amelynek újak a csomagjai. Ilyen például a Fedora.

Touchpad több interface-en tud kommunikálni, BIOS setup-ban ki kell választani a megfelelőt. Nekem basic módban egyáltalán nem működik, advanced módban hibátlanul a kis Acer notebook-omon. Pedig Windows alá a basic mód a preferált, mert advanced módhoz kell I2C driver, ami állítólag helyből nincs Windows-ra. A Linux kernelnek meg része.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szerintem nem az van hogy van olyan hw amihez jóra meg tudják csinálni a Linux drivert van amihez meg nem, hanem az van hogy van a háttérben egy érdek és erőfeszítés a Linux vonal ellehetetlenítésére érthető módon, és így sokkal nehezebb javítani a kompatibilitást és a folyamatosan megjelenő új hw-et hozzáilleszteni Linux esetén Win-hez képest. Úgy könnyű ez utóbbiak hogy mindent alapból erre gyúrnak ki és ezüst tálcán adják a fejlesztők az infót nekik.

Lásd speckó wifik, nyomtatók, legújabb CPU-ba épített VGA-k. Ugye nem gondljuk hogy ne tudnának pillanatok alatt megfelelő minőségben driver kódot adni a gyártók. Dehogyisnem. Csak ellen érdekelt.

Vagy lásd az olyan hw-ek, amelyek csak azért adnak ki, hogy nem működjön az előzőhöz nagy nehezen kigyúrt kód, Csak az uuid-ben különbözik, tudásra meg semmi extrát nem nyújt. Átlátszó. Sok ilyen volt a múltban is.

Ez ilyen. Harc van a gyártók és tech szereplők között. Lásd pl a terjedőben lévő fehér listás bios-okat. Az én notimban 3 fajta wifi chip-et enged beletenni. Ez milyen már? Honnan tudja előre a laotop gyártó cég hogy holnap nem jön ki egy jó wifi chip ami tudásra kellene és kompatiblis _tudna_ lenni vele?

Lassan már úgy jön el a Linux desktop éve, hogy a Windows lesz annyira egyre szarabb, meg fejlődik egyre jobban vissza, hogy váltanak róla elfelé az emberek. Sok user régebbi géppel már anno az XP-ről sem Win7-10-re, hanem lightosabb Linuxra váltott, de a Win8-10 hülyeségei (csempék, nem egységesen dizájnolt felület, flat design, kikapcsolhatatlan frissítések, visszamászó Candy Crush, kötelező telemetria, stb.) is egyre több Windows usert kényszerítenek váltásra. Ennek fog új lökést adni a Win7 másfél év múlva lejáró támogatása. Amióta egyre több játék elérhető Linuxra, meg most bejön a Steam Play, meg a DXVK, még több user fog váltani. Ha még az Adobe meg 1-2 óriás is elkezdi támogatni, a MS majd lehúzhatja a rolót, mert mindent a desktopra építettek, a mobil platformot bukták, a felhőből meg a játékokból meg nem élnek meg ekkora méretekben. Akkor már nem lesz indok, hogy XY játék, meg a Photoshop meg franc tudja milyen fizetős CAD csak Windowson fut, a legtöbb embert már csak ezek tartják Windowson. Az asztali PC-k szerepének csökkenése, és a webalapú technológiák térnyerése is errefelé hat.

Eleve a felhasználók is észrevették a sok androidos, iOS-ses, MacOS-ses eszköz közepette, hogy a Windowson kívül is lehet élet.

Egyébként meg igen, tudatosság sem árt hozzá. Évek óta úgy veszek gépe meg bármilyen hardvert (legyen az egy nyomtató, vagy akár csak egy webkamera), hogy csak olyat veszek, aminek már alapból kiváló a linuxos támogatottsága (nem csak ígérgetik, hogy majd támogatott lesz, meg a támogatottsága majd még fejlődik). Kerülni kell a Win only szutykokat nem csak szoftvereknél, de hardverfronton is, ez rettenet sok fejfájást tud az embernek spórolni.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Sajnos ennyire nem szép az élet. Mindmáig vannak drága, akár hardware kulcsos ipari software-ek, illetve olyan hardware-ek, amelyek vezérléséhez tartozik software, amelyek csak Windows-ra léteznek. Emiatt aztán a munkahelyemen marad a Windows 10 a gépemen. A megoldás számomra részint a WSL volt, részint egy valódi linuxos gép, de azt nem tudtam volna megindokolni a managementnek, miért van rá szükségem - nyilván kényelem, ezt szoktam meg, ebben a környezetben érzem jól magam -, így azt a gépet magamnak vettem, az saját, nem céges.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ilyen hardverkulcsos történetet azért elég kevés helyen használnak, és kerülni kell az ilyet, mert ez nem csak a platformok közötti átjárást teszi lehetetlenné, hanem a Windows verziók közötti frissítéseket is általában, így nem csak vendor lock-in-nel jár, hanem version lock-in-nel is. A hardverkulcs úgyis elavult, az online accountos védelem sokkal egyszerűbb, olcsóbb, törhetetlenebb. Ez a hardverkulcs 20 éve volt utoljára népszerű.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

+1

Sokan azt hiszik, hogy "Windows" vagy "Linux". Hát nem. Inkább is-is. Van amiben ez jobb, van amiben az. Számomra is nehézkesebb a linux, mint desktop op.rendszer. Bár a Fujitsu LH532-es laptopomra a Solus felrakva, majd az Nvidia driver-t megy minden stabilan, és viszonylag gyorsan. Ez az egy olyan distro van, ahol pár kattintással tényleg minden működik, ahogy szeretném. Nem kell könyékig belemászni. Nem tudom, hogy kell lekérdezni, de valószínűnek tartom, hogy, mivel az nvidia drivert használom elsődlegesen, az integrált intel nincs kikapcsolva, pláne, hogy Optimus, az is kell. Mindegy. Azt veszem észre, hogy linux alatt kevesebbet pörög a laptop ventilátora terhelés nélkül, windows alatt többet pörög, amin nem is csodálkozok, amennyi szerviz fut azon a háttérben.

Itthon Solus, munkahelyen Win10. Mindkettővel kibékültem, de egyik sem jön be igazán. Még mindig túl bonyolultnak találom mindkét világot, baromira nem a hétköznapi feladatok megkönnyítését célozzák meg ezek a rendszerek.

Oda kellene eljutni, hogy lenne egy alap os, minden felesleges szar nélkül, és arra felpakolni a szükséges funkciókat. Linux alatt ez még úgy ahogy működik, ld. minimal install, de a végeredmény ott is az mindig, hogy a végén minden szart felrak ha kéred, ha nem. Gentoo-val meg nincs az embernek sem ideje, sem kedve szórakozni.

A gép szolgáljon engem, és ne én a gépet.

--
robyboy

Kedves robyboy!

"Gentoo-val meg nincs az embernek sem ideje, sem kedve szórakozni."

Én direkt kihagytam a disztró javaslataim közül, de nem hagyhatom szó nélkül. Ennyi erővel idesorolhatod az arch meg a slackware linuxot is.

Szerintem gentoot pont az használ, vagy annak kellene, akinek rendkívül erős gépe van. Mondjuk egy i7-es gépet SSD-vel nem büntetnék akármilyen linuxszal, ha egyáltalán szabad linuxszal büntetni. Az tény, hogy egy core2duo retteneten halál egy rendszerfrissítés. Még egy libre office is kibírhatatlanul sok idő alatt fordul le.

Az a baj, hogy a linuxos felhasználók is elkényelmesedtek, de nem csak a nem IT-s emberek, hanem a szakemberek is. Már nem arról szól a linux, mint régen.

Akkor a filozófiája miatt használta az ember, és nem azért, mert nem akart Windowst. Ha én nem akarnék windoswt, biztos nem szopatnám magam linuxszal.

A gentoonál az időt meg a hardware határozza meg. Erős vas kell neki, ennyi a titok.

"A gép szolgáljon engem, és ne én a gépet."
Ez így van. Csak a gép úgy szolgáljon, ahogy az nekem is tetszik. Ha pl nem akarok systemD-t, ne legyen, ha nem akarok pulseaudiót, ne legyen. Hadd legyen meg a választás szabadsága. Ilyen téren debian is elkurvult. Mérges is vagyok rá.
Mellesleg be lehet debiannál aptban állítani a függőségeket, meg szerintem ki is lehet kapcsolni. Aztán mehet a minimal install. De mérget vennék rá, hogy egy fedorával is sok mindent meg lehet csinálni, csak tudni kell hol kell hozzá turkálni.

Nyuszika! Má' megint nincs rajtad sapka...

Igen.
Egyébként nekem érzésre rosszabb a helyzet, mint 10 éve, de lehet akkoriban jobban ráértem baszakodni vele.
--
ne terelj

+1

A fragmentáció a linux scene-ben egyre több hátránnyal jár együtt. Régen nagyobb volt az összhang - kevesebb volt az egoista, mittomén, de mintha teljesen kezdene minden darabjaira hullani. És ez nem jó.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy már a Microsoft sem tudja jó ideje, hogy mit csinál.

--
robyboy

Folment a Fedora is, egyelőre ez tűnik a leg összeszedettebbnek.

Sajnos viszont a ctrl alt itt is shift kent működik. Ezt jó volna valahogy orvosolni.

Meg egy kerdes. Esetleg valaki tud olyan bongeszot Fedora ala (zart Nvidia driver-el) ami tudja a VDPAU-t? Chrome-ot probaltam, azzal nem megy sajnos.

Ezek a csomagok telepitve:

vdpauinfo libva-vdpau-driver libva-utils

A GPU egy Geforce 1060 Ti.

nyögni és nyelni sok kontextusban lehet, nem is biztos hogy az összes minden szempontból negatív.
Ezen túllépve: szerintem ha nem vagy képes egy arra használható{értsd arra való} distrot 24h alatt belakni akkor nem {csak} a distroval van a baj..

nekem "belakni" azt jelenti hogy minden alapvető funkció működik ami pl itthoni munkához kell. Persze ahhoz hogy egzotikus évente 2x előforduló tevékenységekre is felkészítsem az kevésbé triviális. mostanában ezért szoktam wiki-re menteni hogy kb miket telepítgettem, mi volt a megoldás egy-egy furcsább problémára / olyan változtatásra ami a rég megszokottól valamiben eltér (khm systemd és kapcsolódók pl).

Csomag telepítés általában újratelepítéskor a korábban felrakott csomag lista export újbóli betöltésével megoldott dolog :)

A problemam nem az, hogy alllitgatni kell, arra voltam kivancsi, hogyha teszem azt en egy "random" user vagyok, nem olyan, aki napi szinten qurtat gepeket, akkor talalkozom-e, egy normal telepites utan, olyan dologgal ami nagy mertekben csokkenti az elvezeti erteket az operacios rendszernek, amit hasznalok...

Jelenleg a Fedora idaig a legstabilabb, ami ennel jelentkezik:

- A billentyuzet gond (de ez lehet tenyleg azert van, mert valami egzotikus billem van, bar jegyzem meg, Windows alatt nincs gond)

- vdpau support hianya, zart Nvidia driverel. (nyitottal elv van valami unofficial Chromium ami elv tudja) Ez mar nagyobb gond, full HD vidik 50% ban tekerik a procim, ezen felbontas fole meg nem is tudok menni...

Mint lathatod mondjuk egy "atlagpistike" aki eddig lazan nyomta a 4K gombot, most nez, hogy itt a jo gep es akad a video...

Ne ertestek felre, tenyleg imadom a Linuxot, (kollegak cikiznek is miatta, ok inkabb windows-osok) de teny, hogy eny random gep windows telepitese utan lenyegeben hasznalhatja a user, nincs tennivalo.

Valamint jelzem, hogy a fentiek kizarolag Desktop rendszerekre vonatkoznak!!

Bab+: nem a linux-al van bajod, hanem azzal hogy ez nem ablak. Segítek: Az meg nem linux. Bár lehet rá faragni részben herélt shellt ami segít elviselhetőbbé tenni rajta az életet. De képzeld: a linux sose lesz windows. (remélem)

Aki meg képes os preferenciákon vitatkozni az a kaki-pisi szinttől sincs túl messze, vigyél neki pelust + sört ajándékba, hogy legyen egy jó napja..

Hmmm sejtettem, hogy eljutunk ide, mar vartam is.

Nem akarok ebbol Linux/Windows vitat csinalni, csak annyi volt a celom, hogy kb 10 ev utan kivancsisagbol foltettem egy Linuxot Desktop-al. A tapasztalatom az, hogy nagyon sokat javult, DE meg mindig kompromisszumokat kell kotni, asztali hasznalathoz.

Nem akarom azt, hogy elmenjunk abba az iranyba, hogy "miben jobb a linux" meg "miben jobb a win" mert folosleges szocseplesnek tartom. Direkt olyan Distrokat neztem, amiket kimondottan asztali hasznalatra terveztek, filmezes, netezes, ilyesmi. Hogy melyiken jobb kodolni, webszervert futtatni, ugy altalaban "dolgozni", az most nem relevans.

"DE meg mindig kompromisszumokat kell kotni, asztali hasznalathoz."

Sokaknak nem kell. Sokan megelégedéssel használják. Vannak, akik már több, mint 10 éve.
Nyilván nem te vagy az egyetlen, akinek problémája van a Linuxszal, de ettől még nem lesz igaz a fenti állításod.
Pontosabb lett volna úgy, hogy "DE _nekem_ meg mindig kompromisszumokat kell kotni, asztali hasznalathoz."
Persze, ha csak a csomót tudod keresni a kákán, és nem a megoldást, akkor ez nem csoda.
Csak nem azt hiszed, hogy feltelepítesz egy Windowst és ott egyből minden fasza?
Talán a MacOS esetleg, de szerintem még ott sem.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Olyannyira, hogy én kb. 16-17 éve csak Linuxot használok desktopon otthon, munkahelyen annyira fájdalmas, kínszenvedés nekem a Windows 10, hogy nem bírtam tovább, vettem magamnak egy kis gépet, raktam rá Fedorát, s most az is az asztalomon van. Vannak ugyan Windows-only programok, ahhoz a céges gépet használom, de sok más dologhoz a fedorásat.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Kb. ugyanez van nálam is, 2005 óta csak Linux - az utóbbi időben Ubuntu LTS - van itthon. A mostani laptopomon van gyári Windows 7 is, de szerintem 15-20 óránál többet nem használtam az elmúlt 4 évben.

A munkahelyen Windows 10 van, de vicces, amikor a registry-ben kell matatni egy nagyon egyszerű beállításért. :-)

Na bumm, nekem meg a win nem megy a laptopokon. Meg mindig ott tartunk 20(!!) ev utan, hogy 82-t kell klikkelni ha egy funkciot be szeretne allitani az ember. Ja varj a legtobb esetben nem is letezik olyan, hogy be tudd allitani. A net sotet bugyraiban neha felbukkan egy allitolagos registry bejegyzes ami vagy megoldja a problemat vagy nem.
Aham! Ez am az oprencer! De mostansag legalabb nem szedi le az usb drivert attol, hogy egy kingston usb pocok helyett egy sandisk-et tol ra az ember es nem telepiti ujra. Ennyit fejlodott 20 ev utan. A windows dekstop eveit irjuk. Rohej! :D

Neha teszek egy probat vele, de eddig meg nem bizonyitotta be, hogy barmire, akarmire, akar a pc speaker csipogtatasara kepes lenne. :D

Hat asszem csak ennyit akartam megjegyezni. Meg hogy szerintem hagyd a picsaba a Linux vonalat. Neked sosem lesz jo. :D

Déenef szörcs védépau ilyeneket mond:

======================== Name & Summary Matched: vdpau =========================
libvdpau-docs.noarch : Documentation for libvdpau
mesa-vdpau-drivers.x86_64 : Mesa-based VDPAU drivers
mesa-vdpau-drivers.i686 : Mesa-based VDPAU drivers
libvdpau-devel.x86_64 : Development files for libvdpau
libvdpau-devel.i686 : Development files for libvdpau
libvdpau-va-gl.i686 : VDPAU driver with OpenGL/VAAPI back-end
libvdpau-va-gl.x86_64 : VDPAU driver with OpenGL/VAAPI back-end
libva-vdpau-driver.x86_64 : HW video decode support for VDPAU platforms
libva-vdpau-driver.i686 : HW video decode support for VDPAU platforms
vdpauinfo.x86_64 : Tool to query the capabilities of a VDPAU implementation
============================= Name Matched: vdpau ==============================
libvdpau.x86_64 : Wrapper library for the Video Decode and Presentation API
libvdpau.i686 : Wrapper library for the Video Decode and Presentation API

Már, ha jó ez neked valamire. Javasolt még:

dnf info csomagnév

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez az a Chromium ami tudja:

https://copr.fedorainfracloud.org/coprs/hellbangerkarna/Chromium-Vaapi/

Itt ezt irjak:

Nvidia users: Only nouveau driver is supported with firmware. Proprietary driver doesn't suppport vaapi. Also running chromium on libva-vdpau wrappper is a wrong idea.

Ez eleg egyertelmu.

Ez részben igaz, részben nem.
Az átlag windows (plug and play) telepítés kb 2 nap:
# install (reboot)
# windows update (néhány reboot)
# notebook kismillió drivere (tipikusan minden driver install után reboot) (pl. HP support assistant elméletileg szépen leszedi az összes drivert, és felteszi őket, nekem az a tapasztalatom, hogy ha 1-nél többet akarsz egyszerre, akkor eldől a 2. drivernél). Azt megint nem értem, hogy egy touchpad, vagy wifi driver mitől 200-300 MB.
# aztán megint windows update, mert persze miután a gyártói driver miatt felismerte a hw-t, már sikít, hogy ő tud újabbat, mint a gyártói (itt is néhány reboot)
# aztán ha ezeken túljutottál, akkor jöhetnek a programok

Linuxnál a legnagyobb probléma tényleg az, hogy a driverek nagyrésze reverse engineeringgel készül, mert ugye a gyártó magasról tesz a linux környezetre (az úgyis szerver os, ez meg desktop alkatrész). Ha sikerül olyan HW kombót összerakni, amihez értelmes driverek vannak, akkor linux install 1-2 óra, és utána működik. Sajna ez pl nagyon nem így van (Dell Ubuntu certified notebook, amin nincs driver az ujjlenyomat olvasóhoz, az NFC-hez, meg talán a SC readerhez sem):

https://certification.ubuntu.com/hardware/201611-25212/

Broadcom Corporation 0a5c:5834

Rogton megfogalmazodott bennem a kerdes: mire jo az NFC egy laptopban? Aztan rakerestem, es kiderult, nem en vagyok az elso, aki ezt a kerdest felteszi :)

Viszont talaltam valaszt is: peldaul BT pairing PIN-kod potyoges helyett csak odaerinted a cuccot a laposhoz, es mar parosodott is. Ez kenyelmes, hasznos, jo - de azert nem eletbevago...

Nem, win10 install, csak sajna az, hogy az alap OS felmegy 10 perc alatt a legkisebb része.
Utána még a winupdate + HP assistant letöltöget pár gigányit, és persze a HP driver download az korlátozott, nehogy pár perc alatt lejöjjön, ülj előtte legalább negyed órát...
Igen tudom, kellene csinálnom egy unattended install disk image-et, de idő/energia hiánya, valamint nem mindegyik gép ugyanolyan, és arra főleg nincs energiám, hogy a HP oldalán a serial number alapján kapott driver oldalon levadásszam a ~20 féle driverből, melyik is pontosan a megfelelő.

OK. Akkor Alap OS legyen fél óra, winupdate még max. fél (ráadásul megy a háttérben, valójában nem érdekel), tartunk egy óránál. Csak azokat a drivereket teszem fel, amit kell, amiket eleve telepít a W10, és nem tudom róla, hogy sz*r, azt békén hagyom. Assistantokat nem használok, nem vagyok mazochista. Ha olyan gép, amihez hasonló még nem volt a kezem alatt, kutakodással együtt max. 1 óra, hogy minden a helyén legyen. Eddig max. 2 óra.
Felrakok egy víruskergetőt, a KeePasst, a Chrome-ot, a Thunderbirdöt, a LibreOffice-t, a 7-zipet, ha kell, a TC-t, konfigokkal együtt max. 1 óra.
Ha kell, felrakom az MS Office-t, fél óra.
Esetleg kell egy VS Community, szintén kb. fél óra.
Saját gépeimre felmegy az Adobe CC-ből a Photoshop, az Illustrator, az InDesign, a Lightroom Classic, az Acrobat, a Dreamweaver és a Dimension, illetve egy SkyFonts kliens. Ez kb. 1 óra.
Még a fél napot sem értem el, de már gyakorlatilag bármelyik munkámon dolgozhatok.

Ok, saját gépnél persze. Sajna a céges office 365 domain, és egyéb marhaságai megnehezítik, és lassítják az életemet :) A legnagyobb bajom, hogy ha 1-2 feature-t ki/be szeretnék kapcsolni, akkor fizessek elő a 15$/user/hó szintre, meg még 2-3 egyéb licenszre (windows hello kikapcsolás > intune előfizetés, eszköz owner csere talán E5-ben van).

A másik bajom, hogy a nagyszerű microsoft termékek egészen véletlenszerű hibákat tudnak generálni már első használatnál is:
* desktop OneNote letölti szépen a webes note-ot a megadott URL-ről, megjeleníti, majd közli, hogy nem tudja szinkronizálni.
* desktop Outlook hol authentikál, hol nem, miközben az online felület hibátlanul működik (install után volt, amelyiknek kellett egy reboot, hogy rájöjjön, hogy o365 account, és onnan illene elkérnie az adatokat).

Szóval soha nem az alap OS-sel volt bajom, hanem az egyebeivel :)

Mondjuk anno 1x megpróbáltam openSuse-t telepíteni, közölte, hogy akkor most átmásol 500MB-ot 2 óra alatt, aztán ledúrta a grubot, hogy ezen a gépen nincs másik 2-3 linux, ő az egyetlen (volt egy ubuntu, meg egy fedora is). Kb ott befejeztem az ismerkedést az openSuse-vel.

Na, szóval itt nem az Windows install a gond.

Egyébként a céges O365 előfizetés megszűnése után laza két hónappal sem sikerült megértetnem vele, hogy van ám nekem saját licencem is. Aztán találtam valami toolt, amit lefuttatva elvileg sikerült az O365 minden nyomát eltüntetnem a gépről, de mégsem, újabb home install után továbbra is small business premium, licenc nélkül. Aztán találtam valami másik toolt, azzal most sikerült megértetnem vele, hogy van élő előfizetésem, nem kiabál, hogy licencproblémám van, de az account alatt ott a sárga felkiáltójel, hogy subscription has a pending change...

Nem tudom de engem még a Mandrake/Mandriva most már Mageia ilyen gondokkal sosem traktált. Mindezt úgy, hogy AMD procim van mióta az eszemet tudom, s ez Nvidiával VGA-val volt/van összeházasítva.
Javítsatok ki, de tudomásom szerint csak kettő olyan disztró létezik, mely mind grafikus, mind konzolos módban full támogatást ad a beállításokhoz. Az egyik épp az említett Mageia mcc és hasonszőrű forkjai, a másik a Suse Yast.
Alapból a nouveau drivert teszi fel. De ha netes telepítést választ az ember, akkor akár a zárt Nvidia meghajtót is lehet választani.
Sok disztrót kipróbáltam, egyszer 17 különböző Linux volt a gépen s nem virtualboxban. Nem akadt össze.
De nem váltanék erről másra. Ha van is hibája, azt én már megoldom, s talán már nem is emlékszem rá hogy mik azok, mert már rutinnak számítanak az elhárításuk.

Olyan volt hogy valami weblap kiakasztotta, de akkor kilőttem a browsert. Olyan is volt hogy a plasma újraindította magát, de az hogy csontra lefagyott volna... A közelmúltban nem emlékszem ilyenre. A Mageia 3 atomstabil volt. A 4-essel voltak gondok. Az 5-ös szintén nagyon frankó. Az még KDE 4.x
Jelenleg a 6-ost használom, de most ezzel sincs gond. Az elején a Plasma 5.8-nál voltak problémák, de azóta az 5.12-re frissített a rendszer.

Javaslom a topicnyitónak a további disztrók kipróbálását is:

Opensuse Leap
Mageia
Manjaro
és esetleg valami Slackware alapú disztrót is. Mondjuk vectort ne, mert az pont a régi vasakra van, de a Frugalware megér egy próbát.

Nálam az ilyen menő divatlinuxok mint a Mint és Ubuntu kihúzták a gyufát. De debian is csalódást okozott az utóbbi időben desktopon.

Most nem teszek fel egy Debiant, de hirhedten régi csomagokat használ. Sokszor olyan bugokra keresik a debianosok a megoldást, amely valóban létezett a dinoszauruszok idejében, de az új software verziókban már rég javítva van, a világ már elfelejtette ezeket a kínokat. Az szerintem meg eléggé felesleges, hogy megoldott problémákra próbálunk megoldást találni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Érdekes dolgok ezek. Egyrészt a Debian stable mindig büszke volt arra, hogy stabil, és a folyamatos frissítések nem felelnek meg ennek az elképzelésnek. Ez logikusan hangzik, én el is fogadom. Ezzel persze elavulttá válik a rendszer, ami desktop szinten tényleg inkább hátrány, mint előny. Windows alatt az applikációk sokesetben 10 éve nem változnak, pl. most a Notepad-ot akarják "megreformálni". Más kérdés, hogy alig használjuk ezeket, mert Windows alá általában pluszban telepítjük az alkalmazások legújabb verzióit. A Windows havonta frissül, általában funkcionális változások nélkül.

Aki Debian alatt frissességre vágyik, az használja a testing ágat. Sokaknak ez a sárga út, engem mindig zavart a szó "testing". Bénaság elismerem, ez van.

Szerintem annak, aki valóban érti a linux lényegét, majdnem mindegy, melyik disztrót használja, mert mindből ki tudja hozni a max-ot. Dokumentációban a Debian is nagyon jó, akárcsak az Arch.

Volt idő, amikor archoztam, sőt Gentoo-val is kacérkodtam, meg FreeBSD-vel. Most ott tartok, hogy nem hegeszteni akarom a rendszereket, hanem használni, és itt ezen a ponton a normálisan használható, hatékony, gyors applikációk hiányoznak linux alól. Millió cucc van, többségük gagyiság.

A Windowst meg a Google öli meg az Androiddal, ennek egyik ékes példája, ahogy kivéreztették szép lassan a Picasa-t, ami merem állítani minden idők egyik legjobb windows appja volt. Most ott tart a windows, hogy képeket küldeni okostelóról egyszerűbb, mint windowsos pc-ről. Ez volt a Google célja, el is érte.

Ha végleg megoldódna az okostelós egyszerű gépelés, vagy a megbízható hangfelismerés, lőttek végleg a pc-nek.

--
robyboy

Nem a maximumot szeretném kihozni a desktopomból, csak használni. Miközben dist-upgrade-ek mindenféle addig jól működő (bár ugye előtte minimális hangolást/hekkelést igénylő) dolgokat törnek el, majd sohatöbbé nem lehet visszaállítani a korábbit. Se energiám, se időm nincs a desktopomat reszelgetni.

Ha végleg megoldódna az okostelós egyszerű gépelés, vagy a megbízható hangfelismerés, lőttek végleg a pc-nek.

Ó, persze, áramkört meg nyákot tervezni biztos okostelefonon fogok, annak minden kémgép képességével és szándékával, meg úgy általában mérnöki munkát okostelefonon végzek majd. Bizonyára.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Sőt: Elviszi majd a komplett vállalati könyvelést, megszerkeszti havonta az ötszáz oldalas termékkatalógust!

De ipari szerszámot is lehet majd a jövő okostelóján tervezni, lehet majd modellezni az éghajlatváltozást, bekapcsolódni a SETI programba adatelemzésre, de emellett még bioinformatikai kutatások is mennek majd rajta. Mindez napi egy töltéssel és még csak nem is melegszik! ;-P

Nézzünk ide vissza pár év múlva, meglátjuk...
Egy biztos, az évtizedekig etalonnak számító Intel CISC arhitektúra éppen megbukni látszik a fejlődés kontra biztonság témában, akárhogy is szépítgetik, tiltogatják (összehasonlító teljesítménytesztek) termékeik használatát.

Failed by Design. Szar ügy.

--
robyboy

Nem műszaki oldalról közelítettem, architekturális váltás elméletben bármikor lehetséges.

Inkább úgy értettem hogy más műfaj a kettő: van egy pici, kis fogyasztású tapicskolós aksiról üzemelő gép, és van egy nagy képernyős, íróasztalos, nagy áramfelvételű munkaállomás.

Feladat- és helyzetfüggő hogy mikor melyik jobb, de nem váltja ki egyik a másikat társadalmi/gazdasági szinten. Egyéni szinten persze sokaknak egy okostelefon is elég.

+1

Amúgy rendben van, hogy dokkolón keresztül csatolok hozzá perifériákat, meg onnantól kezdve nem aksiról megy. Tételezzük fel, hogy beletudnak zsúfolni megfelelő erőforrást, de mi akadályozza meg azt, hogy leolvadjon egy combosabb munkafolyamat közben? Vagy a processzort, gput, ramot stb. is perifériaként kapcsoljuk hozzá?

Amikor én ilyet kerestem, nem volt kifejezetten elterjedt, alig egy-két féle telefonnál létezett ez a funkció.

Amúgy engem pl. pont érdekelne ilyesmi, de amit anno találtam, az a vicc kategória volt aranyárban.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Igen, de a platform közel sem azzal a céllal jött létre, hogy tudományos munkát végezzenek rajta, hanem azzal a szándékkal, hogy lenyúlja a személyes adataidat, közösségi hálót használj rajta, meg effélék. Ennek megfelelően nem is olyanok az alkalmazások, ami nekem kellene, de nem is bíznék meg egy olyan eszközben, amelyben van GPS vevő, GSM, LTE, elöl-hátul kamera, mikrofon.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azért egy nyílt oprendszer, amelyet nagyobbrészt ismerek, s ellenőrzésem alatt tarthatom a működését, bennem nagyobb bizalmat kelt, mint egy olyan valami, ami a szándékaimtól függetlenül él önálló életet. Kamerát egyébként le lehet ragasztani, a céges windows-os, telemetriás istenkáromláson le is ragasztottam.

Az Android a Google miatt ugyanolyan nyomasztó förtelem, mint a Windows az Microsoft miatt. Nem rég olvastam, hogy az Android a Google számára akkor is küldött pozíció adatokat, ha azt a felhasználó letiltotta.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Volt valaha egy Ubuntu Touch, ami eleinte ígéretesnek tűnt, és ugyan még most is van, mert egy kisebb közösség próbálkozik vele tovább, de alig van olyan telefon és tablet, amin működik, így pedig nem sok esélye van, viszont az Ubuntu Touch képes arra, hogy használhass a mobiloddal külső monitort, billentyűzetet, egeret és egyebeket. Gyakorlatilag már most lehetne olyan telefonod, amit asztali PC-ként használhatnál, ha nagyon akarnád. Nyílt forrású az operációs rendszere, ugyan nem Fedora, de Linux.

https://www.makeuseof.com/tag/turn-ubuntu-phone-desktop-pc-convergence/

Olyannak tűnik ez mint a DSLR-ek (vélt) kihalása. Csekély százalék felhasználó (értem ez alatt hogy user bent a gyárban és másik user otthon) végez mérnöki, vagy szimulációs, stb. feladatokat. Nagyon-nagyon nagy százalék "csak internetezik" és azt is már eleve a telefonján. Az én esetemben konkrétan egyszerűbb e-mailt olvasnom a telefonon, mint bárhogy másképp.

Ha a FB, Tecső, slither.io megy, akkor a felhasználók nagy része máris elégedett.

Azt tapasztaltam nagyobb a hardware támogatásuk a régebbi cuccokhoz. Belefutottam egy silicon images vga-val rendelkező fujitsu amilo laptopba. Ubuntu-Mint-Debianban nem volt driver. Vesa driverrel javasolták a használatát. Na ez van opensuseben, mageiában, sőt vector linuxban is.

Most mondjam, hogy sajnos igen jogos a felvetés, hogy a disztribúciók telepítése és használata nyögvenyelős. Igen itt tartunk ma is mint tizen éve, mikor először linuxot használtam.
A jelenlegi gépemben hibrid videókártya van, a telepítéssel rendesen meggyűlik a bajom.

Csak erről a pár disztribúcióról:
- OpenSuse - a 9.3-mal kezdtem. Talán a legszebb disztribúció volt. Használtam is párhuzamosan UHU-val, Frugalware-rel. Vagy egy hónapja próbáltam az OpenSuse Leap-et. A telepítő nálam elhasalt.
- Mageia - az kedvenc disztribúcióm volt sokáig. Bugokat küldtem. Nagyon rendesek voltak, USB-s mobilnet-et segítettek nekem beüzemelni. Egy ideig egyedül én fordítottam, igaz azóta kiraktak a fordítócsapatból, már nem voltam aktív. Nem is bánom. Azt hiszem a váltásom oka, az új verziók telepíthetetlensége és a rendszeres fagyások.
- Manjaro - jelenlegi disztróm. A 2016.04-s volt az utolsó telepítő, ami működött nálam. Csak azt meg már nem lehet frissíteni, nesze neked rolling release. Megküzdöttem azért, hogy megmaradjon. Nagy nehezen a Manjaro Architect konzolos telepítővel raktam fel. Vannak vele problémák. Pl: csíkozódik a képernyő + a legújabb szívásom:
KDE partíció kezelési hiba - avagy miért kell elb@szni, ami jól működik
Lehet nem volt egyértelmű a topicból, de baromira idegesítő. Ha munkagép lenne, akkor azt mondanám, ez elfogadhatatlan. Megint kezdem fontolgatni, hogy vagy a KDE-t dobom vagy a Manjaro-t vagy a Linuxot.
- Frugalware - másik kedvenc disztróm volt. Anno az UHU 1.2-ről váltottam rá. Akkortájt erősen fontolgattam, hogy dobom a linuxot. Nagy szerepe volt benne, hogy nem így lett. Akkortájt nem találtam normális KDE-s disztrót. Aztán jött a Frugalware. Valahol a 0.7-0.8 verzió környékén, egyszerűen telepíthetetlenné vált. Mindig is szar volt a telepítője. Kb. a kezdetektől ígértek hozzá normális telepítőt, de az 1.0-ig se készült el. Még a 0.6-t valahogy felvarázsoltam trükközve, de a későbbiekben már úgy sem ment. Pedig az sima pc volt.
- A Mint-et nem használam, de az Ubuntu-t évekig. Az Unity-Gnome váltás miatt váltottam Manjaro-ra. A gnome sajnos nekem gnóm. Pedig próbáltam megszeretni/megszokni. Eleinte még tetszett is, írtam magamnak telepítési/beállítási útmutató talán a Fedora 17-hez + gnome-hoz. Ilyet se csináltam, se előtte se utána, de ahogy telt az idő fokozatosan megutáltam.

Összegezve, van gond a Linuxszal rendesen.

Lehet, hogy neked nem a Linuxszal van bajod, hanem a desktop környezettel. Használj Xfce-t! Még csak azt sem mondom, hogy hibátlan, de évek óta használom, keveset és lassan fejlődik, de ez az előnye. Nem hízik a kód veszettül, amit tud, azt jól teszi, s elég kevés ahhoz, hogy el lehessen rontani, de elég sok ahhoz, hogy használható legyen.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azért ennél több bajom van. Tudnám sokáig sorolni:
Csak pár a legújabbakból:
- Antergos telepítő virtualboxban a KDE-t választva elhasal mindkét verzió (live, minimal)! Nem sikerült feloldani a függőségeket.
- Az Arch Linuxhoz készült Zen installer, ami virtualboxban szépen települ. Gépre telepítve nem indul el. Grub telepítési hiba gondolom.
- Manjaro-ra telepítettem az Lxqt környezetet. Átvette a KDE asztali ikonjait, de könyörgöm minek? Egyiket se tudja elindítani!

Mik szerintem a problémák?
- Egy hasonlat: Olyan a linux, mintha egy tucat különböző legoból meg kirakósból akarnál várat építeni! A nagy szabadság miatt egy katyvasz az egész. Egyszerűen képtelenség minden kombinációt kitesztelni. Mindig marad benne hiba. Ezért stabilabb GUI nélkül.
- A másik a fragmentáció. Egyszerűen túl kevés fejlesztő, tesztelő, felhasználó jut egy disztribúcióra + felületre + programra. Emiatt hibásan adnak ki csomagokat. Emiatt szívok most Manjaro-n KDE alatt.

Igazából elégedett vagyok a KDE-vel. Sok hibája van, például ne akard témázni. Archra raktam fel témákat, erre a menüből eltűnt egy rakás ikon: a menüikonok, rendszerikonok stb. Hiába állítottam vissza alapértelmezettre, az ikonok nem kerültek elő. Ez a hiba szerintem KDE4 óta megvan. Szerencsére a Manjaro-n az alap témákkal ilyen gond nincs. Az Xfce nekem mindig fapados volt. Még a Voyager Linux se tudta ezt az érzést elmulasztani. Igazából 2 dologhoz ragaszkodom grafikus felületen:
1. Ha egérrel kihúzok oldalra egy ablakot, akkor méretezze át a képernyő felére. Ez pipa.
2. Ikonos feladatkezelő. Ez úgy tudtam az Xfce-ben nincs,de kiderült van! Sőt Virtualboxban sikerült felraknom. Ez is pipa!
Úgyhogy lehet próbát teszek az Xfce-vel.

1. Ha egérrel kihúzok oldalra egy ablakot, akkor méretezze át a képernyő felére. Ez pipa.
2. Ikonos feladatkezelő. Ez úgy tudtam az Xfce-ben nincs,de kiderült van! Sőt Virtualboxban sikerült felraknom. Ez is pipa!
Úgyhogy lehet próbát teszek az Xfce-vel.

Sőt tud negyed ablakot is csinálni! :) Ha az ablakot a felső vagy alsó harmadban húzod ki oldalra.

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!

Xfce-ben ha megfogod az ablakot és kihúzod oldalra anélkül, hogy váltanál desktopot akkor átméretez. Két oldalra húzva alsó, felső sávban negyed képernyő, középen félképernyős, ha meg a képernyő tetejére húzod akkor teljes képernyős lesz az ablak.

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!

Az is egy lehetőség, hogy feltelepít egy natív, karakteres felületű FreeBSD-t. Oszt megnézi, hogy ott mit kap a billentyűzetével.

(De akár azt is lehet, hogy a fenn levő Linuxon átvált karakteres felületre - álatalában ugye Alt-Ctrl-F1 / F2 / F3 .... valamelyike - csak azért, hogy ellenőrizze, ott is rossz-e, vagy épp az X billentyűzet kezelésében van valami elkefélve.)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

De, ugy nez ki, o lesz a nyero. Manjaro-t probaltam meg, mint utolso eselyt, de ott most egy uj hiba jott elo, a kep sargul be... akarmelyik Videokartya drivert rakom is fol. Azt sikerult kideriteni, hogy a monitor RGB beallitasait cseszi el valamiert... Zart nvidia drivernel, nvidia-settingsben ha nyomok egy defaultot a szinbeallitasoknal, akkor visszaall, viszont restart utan ujra elbaxodik...

Szoval nehez az elet.... :) De sztm megy vissza Fedora, free driverel.

Ahogy többen írták ezek szinte mind hw problémák. Évek óta nem volt semmi ilyen durva a környezetemben, legutóbb is össze-vissza fagyogatott le a Fedora, ezért bosszúból átmentem Debianra ami ugyanezt kezdte csinálni, ekkor már gyanús volt a dolog. Végigromboltam a memtestet minden sloton és memóriámon így kiderült, hogy valami nagyon nem ok hw szinten a 4-es slotommal. Nem használom és azóta meg is szűnt a jelenség.

A xorg egy monstrum ezer buggal, és sok relatíve nem elterjedt hardware valóban problémás de évek óta az a helyzet, hogy a legelterjedtebb feladatokra és konfigurációkra desktopon IS megállja a helyét szinte bármelyik disztró, szerintem. Nyilván tapasztalatokról beszélünk, így nehéz véglegeset mondani.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

Akkor nevezhetnénk hardverproblémának, ha _minden_ más hardver szoftveres hibaelfedések nélkül hibátlanul működne. Jelen esetben szoftverhibáról van szó, mert a hardver Windows alatt jól működik. (Vagy azért, mert száz százalékosan szoftveres hibák állnak a linuxos jelenségek mögött, vagy pedig azért, mert a windowsos szoftverrétegekben a hardver hibái kezelve vannak.)

:)

Nem olvastam el minden egyes hozzászólást bevallom, de tudjuk, hogy másik rendszer alatt ezek mind működnek megfelelően? Nekem ez nem derült ki egyértelműen. De ha tényleg így van akkor tévedtem.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

esetlg dugd át az usb3-ből usb2 -be a billentyűzetet.

Meg lehet a biosban el van állítva, vagy bizonyos lapoknál némelyik funkció ki van kapcsolva, ami megbolondíjta az usb működését
https://unix.stackexchange.com/questions/72625/why-is-usb-not-working-i…

Meg érdemes lehet ellenőrizni a gyártó nem adott -e ki bios frissítést az elmúlt 8 évben az alaplaphoz. Az ilyen misztikus hülyeségeket érdemes az alaplap típusával keresni, nem csak random chipset lista alapján.

Egy elég kínos user error, ilyen szintű alap dolog benézését eddig csak olyan felhasználóknál láttam, akik először ültek gép előtt, meg először fogtak egeret, és meg kell nekik mutatni, hogy hol zárják be az ablakot grafikus felületen.

Jót röhögtem, hogy napi szinten három disztrót is használsz, aztán felsoroltad, hogy szervernek, tűzfalnak, stb.. Magyarán nem használtál napi szinten. Ennyi erővel öreganyám is Linux user, mert bár XP-n tolja, de netezés közben látogatja a Gmailt meg a YouTube-ot, ami linuxos szerverről fut, meg a telefonján is Linux alapú Android van. Nem bántásból írom, de ez nem minősül napi használatnak. Napi szinten akkor használod, ha rendesen fönt van a PC-den, és fő rendszernek használod, meg meg tudod oldani alatta a felmerülő problémákat, és nem kell egérútként Windowsért meg MacOS-ért nyúlni. De ugyanígy nem leszel BSD user, ha Netflixet nézel (BSD-s szerverekről fut), vagy ha a routereden pfSense van.

A billentyűzetprobléma megoldódott? Kicsit morbidnak tűnik, mert ha más kombónak is látszik a Ctrl+Alt, annak a Super (Win) gombnak kéne lennie, nem a Shiftnek. Amúgy meg minden disztró kérdezi telepítéskor a billentyűzetkiosztást (kivéve Arch meg ilyenek, amelyeknek nincs telepítője), de ha pl. sima magyart adsz meg, azt 104-105 gombos magyar kiosztásnak veszik, mert ez az alap, ez van a legtöbb embernek. Ha 101 gombos, meg egyéb spéci kiosztást akarsz, azt külön kell a listában kiválasztani. Ha még mindig nem jó, akkor a BIOS-ban a legacy USB support környékén kéne szétnézni, gondolom USB-s billentyűzetről van szó, azt sem ártana tudni milyenről típus szerint. Vagy Gnome esetén a Gnome Tweakst kéne feltenni, és ott a Ctrl és Alt beállításait matatni.

Gondolom a Manjaro alatt már nem tearingel görgetés közben a zárt NV driver.

Az, hogy sleep után nem tudsz belépni, az asztali környezettől meg WM mellé telepített zárolóalkalmazástól is függ. Sok felület már úgy zárol, hogy éledés után nem a logint kapod vissza, csak egy zárképernyőt, ami vagy nem támogat egeret, vagy támogat, de nem kattintani kell, hanem húzó mozdulatot tenni, vagy ilyesmi. Kicsit ilyesmi lett a Win10 is. Azt nem találom, hogy a Manjarót milyen felülettel telepítetted. A besárgulásból ítélve Gnome lenne az első tipp, ezért is ajánlottam a Gnome Tweaks-et.

A Chrome, Chromium tud VDPAU-t használni, a chrome://gpu lapon kéne szétnézi, hogy engedélyezve van-e a Hardware-accelerated video decode opció, ha nem, akkor Override-ot nyomva engedélyezni kell. A szükséges vdpau csomagok fent vannak a leírásod szerint. Firefox nem tudom hogy áll ezzel.

A Linux meg sokat fejlődött problémamentességben. Ha olyan hardvered van, akkor néha még nem mennek külön hekkelés és állítgatás nélkül a dolgok, de van, amikor Windowsban is drivert kell cserélni, meg driverekkel kísérletezni, meg Registryben könyékig turkálni, meg mindenféle Redistribute csomagot telepítgetni, meg Direct Play összetevőt engedélyezni, meg hasonló baromságok, az sem felhasználóbarátabb, de már megszoktad és elfogadtad. A Linuxot meg még nem látod át desktopként annyira, hogy lássad, milyen problémát hogy kell megoldani, hol kell a probléma gyökerét elkezdeni keresni. Időt kell neki adni, el kell fogadni, hogy egész más, mint a Windows. Itt ha megtanulod a problémákat megoldani, akkor a te kezedben lesz a rendszer irányítása, nem pedig Redmond szabja meg, hogy mit hogyan csinálhatsz.

Ha ilyen GTX 1060-ad meg egyéb modern hardvereid vannak, akkor meg olyan disztrót kell használni, amin frissek a csomagok, különben szívás lesz belőle. A Manjaro, Arch, Fedora kellően friss ehhez.

Egy dolgot bocsátok még előre: ha fent van a Windows 8-10 is dualbootban, akkor a Gépházban a Gyors boot opciót le kell tiltani, különben a Linux nem fogja tudni az NTFS partíciókat csatolni, mivel azok nem választódtak le megfelelően. Alapból a Windows-fle Gyors boot csak félhibernációt végez, amiből bootkor felállítja magát a rendszer, de ez a többi OS-nek bezavar. Manjarón elvileg alapból fent kéne lennie az ntfs-3g csomagnak, de ha nem lenne fent, és van NTFS partíciót, akkor tedd fel. Csak azért említem, mert előre látom az írásaidból, hogy ezekbe is bele fogsz szaladni, és nehogy az legyen, hogy emiatt megint nincs Linux desktop éve.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Valoban user error volt, mondjuk kb 3 perc alatt meglett a megoldas az teny, egy kis google segitseggel. (igaz, latom kar volt ide kiirni...:) )

Ezek szerint nem olvastad elegge alaposan el, amit irtam. Napi szinten, munkamhoz hasznalok Linuxot, tuzfal, storage, email, webszerver, etc... Hasznalat alatt azt ertem, hogy en konfigolom, telepitem. VISZONT! mint ahogy fontebb is irtam, kb 10 eve nem tettem fol semmilyen desktopos Linuxot (leszamitva egy ket orara, VM ala), fogalmam nem volt arrol, hogy a gnome-ban van ejszakai mod. (Jegyzem meg, kereseseim alapjan kb masfel eve tudja ezt a featuret szoval azert annyira nem regi dolog: https://www.omgubuntu.co.uk/2017/02/gnome-night-light-blue-light-filter…)

- Billentyuzet problema fonnall, de valszeg a magaval a bill-el lesz gond, vettem masikat.

- Igen, a csikozodas megszunt.

- Gnome-al probaltam, amit lehetett, a zarkepernyo feloldas gond Solus-al volt (Budgie)

- VDPAU nem megy, hiaba engedelyezed, bar aktivnak fogja utana mutatni, nincs hardveres gyorsitas. Ezt egy fontebb linkelt oldalon kitargyaltak. Van patchelt Chromium, amivel elvileg mukodik.

Igen, irod, hogy mas a modszertan Linux eseteben, mint Windowsnal. Ez teny, elfogadom. Viszont az is teny, hogy egy Windows 10 eseteben, pl az en konfigomon egy VGA driver telepites utan lenyegeben hasznalhato a gep, semmi mast nem kell tenni. (Nekem ez a tapasztalatom)

Sokan irjatok, hogy Windows alatt registry turas kell, meg szivas van a driverekkel... Nem tudom milyen konfigrol beszelunk, de nekem Win10 alatt jellemzoen ket dolgot kell tennem telepites utan: VGA+chipset driver. Ennyi. Miota a Windows "rolling" lett, azota a frissites sem nagy dolog, gyari tool-al a legfrissebb iso jon le, alig szokott lenni frissiteni valo.

Linux Desktopnal meg mindig szivas van.

Ha azt feltetelezzuk, hogy en nem egy olyan user vagyok, aki utananez a dolgoknak, hanem csak egy "sima" felhasznalo, akkor mar az elso heten elojonnek olyan problemak, amiket nem tudnek megoldani.

A kerdesem, a topic nyitasanak oka az volt, hogy egy adott konfiguracion tud-e teljesen elfogadhato alternativat nyujtani egy Linux desktop. Az eddigiek alapjan azt kell mondjam, hogy megkotesekkel, de tud, viszont amint kicsit jobban elkezdjuk hasznalni, elojonnek hibak, amik megoldasa nem feltetlen teljesen trivialis.

Mikor ezt az egeszet elkezdem, megfogadtam, hogy ugy probalom hasznalni a rendszert, hogy a terminalt meg sem fogom nyitni... Nem a tudasom hianyzik ahhoz, hidd el, hogy ezeket a felmerulo problemakat megoldjam, egyszeruen ebben az esetben, egyszeru "Userkent" nem akartam ezzel foglalkozni, csak hasznalni. Direkt arra voltam kivancsi, hogy egy szuztiszta telepites utan, mire lesz kepes a rendszer. Ha szervert rakok fol, magatol ertetodik, hogy be kell allitani, tweak-elni kell, ezzel nincs semmi problema. Ehhez kepest, mar 2 perc utan a terminalban kellett lennem, desktopos linux eseteben is... Ezt latom en problemasnak.

Amugy erdekesseg, hogy par honapja kiproblatam par windowsos szerver megoldast (IIS, Hyper-V, meg ugy maga a Windows szerver ) hat olyan volt, mintha mindket kezem le lett volna kotve... Minden beallitast ugy kellett kikeresni, az egesz tul van bonyolitva, szamomra legalabbis. Egy normalis halozati beallitas kulonbozo VLAN-okkal windows serveren vicc... Linuxon par sor, ott meg...

Épp a hozzászólásod végéből érzékelem azt, hogy ez csak megszokás kérdése. Windows desktophoz és Linux szerverhez szoktál, ezekben vagy otthon, ezek mennek jól neked, itt vagy hatékony. A másik átlón, a Windows szerveren és Linux desktopon pedig nehézségekkel találod szembe magad, mert nem szoktál hozzá, nincs benne rutinod.

Windows desktoppal én is szívok néha. Akartam írni konkrét példát, de túlzottan IRL lett volna, így nem teszem.

Szerk.: Na, az lenne még szép, ha nem használhatnám a terminált. Mégis miért nem?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem hiszem, hogy csak megszokas kerdese ez a dolog. Inkabb a kompromisszumok elfogadasa, amire valaki vagy hajlano, vagy nem...

Tokeletes pelda erre a nouveau vs proprietary driver esete. elobbinel szepen megy a VDPAU, viszont jatek alatt... https://www.phoronix.com/scan.php?page=article&item=nouveau-summer-2018…

Forditva meg: jol megy a jatek, de nincs hardveres gyorsitas es 4k video 90% ban hajtja szegeny CPU-t... Tehat a teendom: ha meg akarok nezni egy 4K youtube vidit, valtsak drivert?? :)

Ilyenekre gondolok en. Ez persze csak egy dolog, nyilvan elkepzelheto, hogy lenne ra megoldas, par oranyi google utan.

Terminal hasznalat: Nalam ez pl itthon azt jelenti, hogy MobaXterm-el atlepek az itthoni szerverre (egy Ubi 18.04) vagy a tuzfalra (Vyos) es mehet a mehet (vannak nyustolve eleget...:) ). Desktopon nem akarom hasznalni, mert minek? Amit ott hasznalni akarok, az mind GUI.

Amugy distrok kozul (kiprobaltam joparat utobbi 1-2 napban) szamomra a Fedora lett a kedvenc! Szep, egyseges felulet, leggordulekenyebb hasznalat. Masodik lett nalam a Manjaro, igazi svajcibicska (foleg az Arch alapok miatt) de szamomra nem volt eleg egyseges, picit ilyen "osszelegozott" rendszernek tunt. Debian (es szarmazekai) vonalban csalodtam Desktopon veluk volt a legtobb gond.

Fedora lett a kedvenc

Ezt jólesik hallani, persze részemről nyilván az elfogultság miatt. Nálam amúgy nem egységes, mert Xfce-t használok Compizzal, Emerald dekorátorral, olykor gnome-os és KDE-s alkalmazásokat is. Viszont engem nem frusztrál az, hogy másként néz ki az ablakkeret Evince-n, mint ahogy egy terminálon vagy a Firefoxon. Meg aztán az az én választásom, hogy nem a default Gnome felületet használom, így meg nyilván ne is sírjak emiatt. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"Linux Desktopnal meg mindig szivas van."

Nekem windows desktopnál van szívás.

Nagyon megszoktam, hogy sok év alatt linuxszal sose volt driver gondom, igaz mindig olyan hw-t vettem amit fullosan támogat. Windowsnál meg mindig is utáltam, hogyha fel is ment az OS után jött még sok orányi mókolás a driverekkel. Ez a win10 javult
valamennyire.

Van egy soros USB-s atalakitom amit ezer éve használok linux alatt gond nélkul. Windows alatt csak a gond van vele, win10 ala fel se ment.

Szóval mondhatom, hogy a windows desktoppal csak a szivas van :P

Kinek a pap ...

Fedora 27, Thinkpad x220

Egyetértek veled, azzal a megkötéssel, hogy nekem sok esetben szerencsém volt a hardware-rel, mert a gyártók nem specifikálják, mit építenek be a termékeikbe, így olykor kockáztatok és reménykedek. Lehet persze netet bogarászni, keresni olyanoktól infót, akik vakmerően kipróbálták Linuxszal az adott terméket, aztán vagy szívtak vele, vagy örültek, hogy jó. Azt bizton állíthatom, hogy a kis Acer ES1 sorozat full Linux kompatibilis, csak a touchpad-ot kell a BIOS setup-ban basic-ről advanced-re állítani, továbbá az EFI bejegyzésben 'Linux' legyen bedrótozottan az oprendszer neve. Az USB 3.0-t és az SD card reader-t nem próbáltam még, de a HDMI-t, wifi-t, bluetooth-t, USB 2.0-t, touchpad-et, billentyűzetet, belső monitorát igen, hangszóró, mikrofon, analóg audio kimenet mennek, illetve HDD-t cseréltem SSD-re, természetesen ezzel sem volt gond.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mondjuk egy egzotikus, kínai usb-serial konverter támogatása alapján nem ítélném meg a két rendszer általános hw támogatását, az biztos.

Nézzük meg inkább az Nvidia Optimus technológiáját, amit mai napig nem tudnak a linux-ok normálisan lekezelni.
Aztán itt vannak a különböző nem free firmware-t igénylő cuccok is, amik persze a gyártók sara, mégis az jön le belőlük, hogy egy free op.rendszer nem való semmire, csak ha non-free cuccok is vannak installálva.

Ki használ itt pl. Trisquel linux-ot? Le a kalappal előttük látatlanban is!

--
robyboy

Igen. Én sem mondom, hogy jobb a Windows HW-támogatása, mert korrekt az Nvidia Optimus technológia alatta.

Azt kell(ene) megvizsgálni, hogy a piacon lévő HW-k hány százaléka megy gond nélkül windows ill. linux alatt. Úgy lenne korrekt az összehasonlítás.

--
robyboy

Nvidia folyamatosan "fejleszti" a driverét, hogy kompatibilis, szebb-gyorsabb legyen bizonyos gamékkal. Mondjuk attól nem kell félni, hogy azok linux alá készülnek, így valóban nem indokolt a frissítés. De akkor meg ki kell zárni a csomagot az upgrade-böl, nehogy bekavarjon. Ez a lépés kimaradt a leírásból, ha jól emlékszem.

Régebben azt tapasztaltam, talán még most is igaz, hogy a Noveau gyorsabb 2D-ben, mint az Nvidia gyári drivere.

--
robyboy

Nem hiszem, hogy a 2D ablakokat 3D motor rendereli. Sima X-re gondolok, ami mindennek az alapja.
Kb. ugyanúgy nincsenek az alapok hardverre optimalizálva, mint a Windows esetében.

Vannak brutál vasak, és lassú minden, mert senki sem akar platformfüggö lenni. Ez az univerzális PC architektúra halála.
Nem véletlenül nyer teret az ARM, ott még van optimalizáció.

--
robyboy

Ilyen USB-soros átalakítóm nekem is van 10+ éves, és a chip gyártója befejezte az eszköz támogatását még a Windows 10 megjelenése _előtt_. Nem csoda, hogy Windows 10 alatt nem működik - egy másik, hasonlóan ósdi (csak más usb-soros átalakító chip van benne) meg igen...

> Van egy soros USB-s atalakitom amit ezer éve használok linux alatt gond nélkul. Windows alatt csak a gond van vele, win10 ala fel se ment.

Milyen chip dolgozik benne? Melyik az, amit a Windows 10 nem kezel?

A Windows 10 előtti Windows-okhoz mindig fel kellett tenni az adott chip driverét, de Windows 10 esetén jobbak a tapasztalataim:
- FTDI FT232: működik, nem kellett hozzá kézzel drivert telepíteni
- Silicon Laboratories (Cygnal Integrated Products, Inc.) CP2102: működik, de kellett hozzá drivert telepítenem
- QinHeng Electronics HL-340 (Winchip CH340): működik, nem kellett hozzá kézzel drivert telepíteni
- Prolific PL2303 HXA: nem működik (a gyártó szerint ehhez már nincs támogatás Windows 8-tól kezdődően)

PL2303-ból Windows 10 alatt a HXD és a TA verzióknak működniük kell (a gyártó kifejezetten ezt a két típust ajánlja), de nem volt alkalmam még kipróbálni.

Linux alatt mindegyik megy kapásból, bedugás után azonnal.

Köszi az írást, éppen a napokban akartam kérdezni, hogy kinek mi a tapasztalata ezekkel az adapterekkel. A legtöbb olcsó dev board a CH340-es illesztőt használja, akkor ezek szerint nem kell Windows 10 alatt heggeszteni, hogy menjen. Igaz, tényleg gombokért adják ezeket, ha mindegyikből rendelek egyet, az sem éri el az 5 dolcsit :-)

a gyártó szerint ehhez már nincs támogatás Windows 8-tól kezdődően

Nem, a gyártó nem akarja támogatni, mert lekoppintották a kici kínaiak, és erre az idióták azt találták ki, hogy akkor változtatnak a chipen, és a driverből dobják a régi támogatását, hátha ez kicsit lenyomja a koppintók bizniszét.

Linux alatt ugye nem a gyártó írja a drivert, továbbá ha szeretné, akkor sem engednék kivenni a driverből a régi chipek támogatását.

Igen, valóban ez történt, de ettől még a gyártó nem ad hozzá drivert, a hivatalos közlésük meg az, hogy nem támogatják a Windows-okat a 8-astól kezdődően a PL2303 HXA chipek esetén.
Emlékeim szerint már a 7-esnél kezdődtek a gondok, akkor vissza is kellett vonnia a gyártónak egy olyan drivert, ami bele is piszkált a hamisított chipbe.
Itt lehet erről olvasni egy kicsit bővebben:
http://www.tavir.hu/cikk-hamis-a-baba
http://www.tavir.hu/cikk-hamis-a-baba-ii

> PL2303-ból Windows 10 alatt a HXD és a TA verzióknak működniük kell (a gyártó kifejezetten ezt a két típust ajánlja), de nem volt alkalmam még kipróbálni.

Ráakadtam egy TA típusjelűre, kipróbáltam, az valóban gond nélkül megy Windows 10 alatt.


Linux alatt mindegyik működik:

Bus 003 Device 089: ID 0403:6001 Future Technology Devices International, Ltd FT232 USB-Serial (UART) IC
Bus 003 Device 090: ID 1a86:7523 QinHeng Electronics HL-340 USB-Serial adapter
Bus 003 Device 091: ID 10c4:ea60 Cygnal Integrated Products, Inc. CP210x UART Bridge / myAVR mySmartUSB light
Bus 003 Device 092: ID 067b:2303 Prolific Technology, Inc. PL2303 Serial Port
Bus 003 Device 093: ID 067b:2303 Prolific Technology, Inc. PL2303 Serial Port

crw-rw---- 1 root dialout 188, 0 aug 29 10:25 /dev/ttyUSB0
crw-rw---- 1 root dialout 188, 1 aug 29 10:25 /dev/ttyUSB1
crw-rw---- 1 root dialout 188, 2 aug 29 10:25 /dev/ttyUSB2
crw-rw---- 1 root dialout 188, 3 aug 29 10:25 /dev/ttyUSB3
crw-rw---- 1 root dialout 188, 4 aug 29 10:25 /dev/ttyUSB4


Windows 10 alatt a Prolific PL2303HXA (COM11) nem használható, de PL2303TA (COM10) igen:

https://i.imgur.com/aWeLU7V.png

https://i.imgur.com/KGSfMvb.png
https://i.imgur.com/RED9TyM.png

https://i.imgur.com/knE9NUr.png
https://i.imgur.com/GSFDaXk.png


XP alatt nincs gond:

https://i.imgur.com/TL5FFo4.png

https://i.imgur.com/ZD11kXs.png
https://i.imgur.com/CmQHXSY.png


TrueOS (FreeBSD) alatt is megy az összes:

Bus /dev/usb Device /dev/ugen0.6: ID 1a86:7523 QinHeng Electronics HL-340 USB-Serial adapter
Bus /dev/usb Device /dev/ugen0.5: ID 10c4:ea60 Cygnal Integrated Products, Inc. CP2102/CP2109 UART Bridge Controller [CP210x family]
Bus /dev/usb Device /dev/ugen0.4: ID 0403:6001 Future Technology Devices International, Ltd FT232 Serial (UART) IC
Bus /dev/usb Device /dev/ugen0.3: ID 067b:2303 Prolific Technology, Inc. PL2303 Serial Port
Bus /dev/usb Device /dev/ugen0.2: ID 067b:2303 Prolific Technology, Inc. PL2303 Serial Port

crw------- 1 root wheel 0x69 aug. 29 11:23 /dev/ttyU0
crw------- 1 root wheel 0x6a aug. 29 11:23 /dev/ttyU0.init
crw------- 1 root wheel 0x6b aug. 29 11:23 /dev/ttyU0.lock
crw------- 1 root wheel 0x74 aug. 29 11:25 /dev/ttyU1
crw------- 1 root wheel 0x75 aug. 29 11:25 /dev/ttyU1.init
crw------- 1 root wheel 0x76 aug. 29 11:25 /dev/ttyU1.lock
crw------- 1 root wheel 0x7e aug. 29 11:25 /dev/ttyU2
crw------- 1 root wheel 0x7f aug. 29 11:25 /dev/ttyU2.init
crw------- 1 root wheel 0x80 aug. 29 11:25 /dev/ttyU2.lock
crw------- 1 root wheel 0x87 aug. 29 11:25 /dev/ttyU3
crw------- 1 root wheel 0x88 aug. 29 11:25 /dev/ttyU3.init
crw------- 1 root wheel 0x89 aug. 29 11:25 /dev/ttyU3.lock
crw------- 1 root wheel 0x91 aug. 29 11:25 /dev/ttyU4
crw------- 1 root wheel 0x92 aug. 29 11:25 /dev/ttyU4.init
crw------- 1 root wheel 0x93 aug. 29 11:25 /dev/ttyU4.lock

Látom ez is szép hosszú szál lett. :) Csak egy kis friss saját példa arra, hogy miért idegenkednek sokan a Linux (desktop)-tól. Egy ideje Manjaro-t is használok, gondoltam kipróbálom élesben az Arch-ot. Antergos-t telepítettem Windows 10 mellé. 4.18.3 kernellel nem indult el, persze LTS kernelt is telepítettem, azzal simán működött. Sokan, amikor ilyet tapasztalnak, egyből a könnyebb ellenállás irányába fordulnak, azaz továbbra is használják a megszokott Windows-t. A másik véglet az, hogy elkezdenek guglizni, és mindenfajta fórumokom javasolt beállításokat kipróbálnak. Ez volt 2 napja, tegnap megjelent az Arch 4.18.5 kernel, amit a frissítésekkel együtt ma telepítettem, majd a normál kernellel minden további nélkül elindult a gép.
--
https://www.digitalocean.com/?refcode=7504fb2af065

Antergos-t telepítettem Windows 10 mellé. 4.18.3 kernellel nem indult el
Sokan, amikor ilyet tapasztalnak, egyből a könnyebb ellenállás irányába fordulnak, azaz továbbra is használják a megszokott Windows-t.

Szerintem ezzel össze is foglaltad a lényeget.
1. A Linux nem hibátlan.
2. Az hogy kinek felel meg, mindössze ingerküszöb kérdése.

Én felhagytam a Linuxa-al mint desktop. Felesleges erőltetni, nem desktopra született és bármennyire forszírozzák, sose lesz alkalmas rá.

Játékra alkalmatlan, hiába van egyre több port, mindig csak abból nincs amivel az ember játszana.
Wine hiába sok éves fejlesztés, mindig csak kullog a legújabb technológiák (DirectX..) után. Sohasem fog vele egy AAA játék úgy menni mint Windowson.

De nem is kell játékot indítani, mert nincs egy normális ablakkezelő sem, ami nem omlana össze számtalanszor, vagy egy-egy frissítés után ne dögölne meg valami alatta.

Csak konzolban viszont kiba jó! Tökéletes Raspberry-re, szerverre, mindenféle kütyüre, amin elég konzol módban matatni. Stabil, gyors, fasza.

Desktopra majd akkor lesz jó, ha hozza azt mint a Windows 10.
Számomra jelenleg az az etalon!
Minden kézre áll, stabil mint az atom. Soha nem fagyott le, nem omlott össze a GUI, nincsenek driver gondok, minden eszköz működik.
És még egy pici Linux is megbújik benne (WSL) ha konzolban kéne matatni :)

De nem is kell játékot indítani, mert nincs egy normális ablakkezelő sem, ami nem omlana össze számtalanszor, vagy egy-egy frissítés után ne dögölne meg valami alatta.
Egyrészt nem kötelező ablakkezelőt indítani a játékhoz. Másrészt van azért jópár ablakkezelő, aminek nincsenek összeomlási kényszerei.

stabil mint az atom
Maghasadásról hallottál már? :D
(bocs, kihagyhatatlan magaslabda)

Pont ellentétes tapasztalataim vannak. Linuxot (Arch KDE, soksok éve, előtte meg ubuntu volt szintén nagyon sokáig) használok, pár éve párhuzamosan Win10-zel. Munkáról van szó, játékok nem érdekelnek. Stabilitásban nem látok különbséget, de nekem napi használatra a Linux sokkal kényelmesebb, pont például az említett ablakkezelésben (fényévekre van a fapad windowstól), vagy hogy nem kell a programjaimat egyesével setupexékkel frissítgetni, mert van normális csomagkezelő. Nem beszélve a sokkal értelmesebb alapértelmezett alkalmazásokról. (tudnám még részletezni, de felesleges, ízlések és pofonok). Nem mondom, hogy linux alatt sosem volt semmi hiba, vagy valami hülyeség amitől agybajt kaptam, de összességében ezek elhanyagolhatók.

A mostani munkahelyemen Windows 10-et kell sajnos használnom. Néhányszor előfordult már, hogy ebédszünetben vagy egy hosszabb megbeszélés közben fogta magát és újraindult. Mindezt úgy, hogy az összes lehetséges helyen letiltottam a frissítések keresését, telepítését és az újraindítást. (Nincs domainbe léptetve a gép.)

Otthon viszont 2005 óta szinte csak Linuxot használok és az általad vázolt problémákba még nem futottam bele.

"az összes lehetséges helyen letiltottam a frissítések keresését, telepítését és az újraindítást"

Ma már ez nem jelent semmit, kár kínlódni vele. A Windows Update-et olyanra csinálták mint egy tank: Nem lehet megállítani! Hiába is próbálsz az útjába állni: átmegy rajtad... ;-P

Meg tudnad mondnai mitol omlik ossze egy *box? Mert nekem nem sikerul eloideznem, de nagyon kivancsi vagyok. Illetve tundal egy listat mellekelni, hogy az egyes WM-kben mitol omlanak ossze? Mert nalam se a *box-okon sem bedig egy par tiling managerben nem tapasztaltam ilyet (i3 es dwm). Persze nem muszaj mind a 60+-on vegigmenned, csak mondjuk a legtobbet hasznalt elso 30-on.

Gondolom ezt a kijelentest arra alapoztad: "nincs egy normális ablakkezelő sem, ami nem omlana össze számtalanszor, vagy egy-egy frissítés után ne dögölne meg valami alatta" - hogy kiprobaltad mindet(!!!).

Amugy mit kellene tudna egy wm-nek azon kivul ami le van irva az ICCCM-ben es az EWMH-ban????

Nem tudom megmondani, mert mert nem érdekel, nem az én dolgom a rendszert toldozgatni, foltozgatni, hibákat keresni.

Jön egy frissítés és a következő indításnál már megdöglik a fél KDE, vagy egyáltalán be sem jön a login screen. - Ilyen is volt.

Nem használok öt tucat ablakkezelőt. KDE mindig is szimpatikus volt, a többi vagy fényévekkel elmaradott, vagy bűn ronda.
KDE-n legalább érezni, hogy próbál modern lenni. De nem is azt mondom, hogy a KDE-vel van a probléma. Lehet tök más okozza annak az összeomlását.

De ha a WM stabil is, akkor is ezer más bosszantó gond van.
Ne adj isten olyan appot akarsz futtatni, ami nem KDE-hez írtak, akkor fél Gb csomagot fel kell tenned, hogy elinduljon az a 300 Kb-os program...

Ha van valami friss HW-d, akkor imádkoznod kell, hogy támogass a kernelt, különben fordíthatsz modult (ha van miből) vagy cseszheted még nem csinálnak hozzá.

Szóval a Linux tök jó mindenféle kiforrt vasra, hobbi HW-kre, anyámtyúkjára, szigorúan konzol módban, ahol scripteket, démonokat futtatsz, MC-vel felületkezelt...
Mondom, a Raspberrymen én is nagyon szeretem, mert ott villámgyors és pont azt tudom vele csinálni amit egy ilyen HW-n akarok.
De hogy a desktop gépemre Linuxot tegyek, na azt már nem, azt meguntam, hogy állandóan söpörjem a szart utána.

Desktopra feltettem a Win10-et, azóta megy röccenés nélkül.
Néha tolok egy Win Updatet, azzal elszórakozik éjjel még alszok, másnap pedig nem úgy kell a gép elé ülnöm, hogy vajon elindul-e egyáltalán.

De hogy rosszat is mondjak a Win10-re: Az mondjuk idegesítő, hogy a start menüben random eltűnnek az appok ikonjai. megvan a nevük, a négyzet, kattintható, csak ikon nincs.
Bár a Desktop linuxoknak lenne ez a legnagyobb problémájuk! :D

Engem a Windows 10 bosszant annyira, hogy inkább lett egy linuxos gépem is bentre. Itthon csak linuxosok vannak.

Azt a bugot én is tapasztaltam, amit írtál. A timeline ikonja egy fekete négyzet Windows-on. Az ikon biztosan jó, mert volt olyan pillanata, amikor jól jelent meg.

http://thetimelineproj.sourceforge.net/

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

> Jön egy frissítés és a következő indításnál már megdöglik a fél KDE, vagy egyáltalán be sem jön a login screen. - Ilyen is volt.

Windows 10-en meg ilyen is volt:
https://bitport.hu/ezert-kesett-a-windows-10-tavaszi-frissitese
https://bitport.hu/az-idei-ev-legrosszabb-windows-frissitese
https://www.drivethelife.com/windows-10/windows-10-black-screen-after-c…
https://windowsreport.com/display-not-working-windows-10/

Volt persze korábban is gond:
http://www.tomshardware.co.uk/forum/id-3625914/windows-restart-black-sc…

Tudjuk, hogy a desktop OS-ek között nagyon kicsi a Linuxok részesedése, a KDE-t futtatóké meg természetszerűleg még annál is kisebb; Windows-t, azon belül Windows 10-et viszont nagyon sokan használnak...


> olyan appot akarsz futtatni, ami nem KDE-hez írtak, akkor fél Gb csomagot fel kell tenned, hogy elinduljon az a 300 Kb-os program...

Ez miért furcsa? Tudott, hogy az adott alkalmazás futtatásához mire van szükség, ha az nincs még fent a rendszeren, akkor azt bizony fel kell tenni hozzá. Tegyük hozzá azt is, hogy Linux esetén ez automatikusan, a csomagtárolóból megtörténik, nem kell újabb és újabb összetevőket a böngészőben keresgélve letölteni.

Az viszont már nagyon gáz, amikor egy Windows-hoz (konkrétan Windows 7-tel fordult elő többször is) gigabyte méretű drivercsomagot kell letölteni, hogy egyáltalán működni tudjanak a hardverelemek (hangkártya, wifi, ethernet, VGA és egyebek). Szerencsére ilyenekkel csak rokonok, barátok, ismerősök gépein kellett szenvednem :)


> Desktopra feltettem a Win10-et, azóta megy röccenés nélkül.

Ezt örömmel hallom, viszont elég sokan vagyunk úgy, akik ugyanezt el tudják mondani egy vagy több Linux disztribúcióról, de írhattam volna FreeBSD-t is (ezzel lényegesen kevesebb tapasztalatom van, de azok jók a TrueOS kapcsán).

Akkor mondjuk úgy, hogy nekem nem volt szerencsém a Linuxal mint desktop OS :)

Nem furcsa az hogy fel kell tennie fél Gb cuccot egy 300K-s progohoz. Inkább nettó hülyeség. Rosszul lett az egész kitalálva és azóta nem képesek újra tervezni és alkotni az egészet.
Dobni kéne a KDE-t, a Gnome-ot és az összes többi WM-et a fenébe (az X-et is), és közösen összefogni és létrehozni egy újat és csak arra koncentrálni.

Ezért működik jól a Windows ablakkezelője, mert nem ezer félét fejlesztenek, hanem évtizedek óta ugyanazt, ami egyre jobb és jobb lesz.
Az mondjuk vicces, hogy az előző Windowsokból mindig van az újabbakban valami maradvány, de ezen pont látni egy fejlődősí folyamatot.

KDE-t már hányszor kezdték előröl fejleszteni!? Aztán még rosszabb mint a amilyen a 3-as volt, az legalább már kiforrott.

Lényeg a lényeg: Linux desktoppal az a baj, hogy mindenki a saját szarját erőlteti, ami még véletlenül sem kompatibilis a másikakkal, kiforratlan, egységtelen és persze hogy összeomlik, mert túl van bonyolítva, isten sem látja át mi mire épül.

Lényeg a lényeg: A Windows desktoppal az a baj, hogy az egy szem fejlesztője a saját szarját erőlteti, ami még véletlenül sem az, mint amit a felhasználók szeretnének (hogy is lehetne az, hiszen sokan sokfélét szeretnének - tehát sokfélének kéne lennie, de ugye nem az), random időpontokban kikúrják azokat a dolgokat, amik korábban jól beváltak, azért, hogy valami új agymenésüket ráerőltessék a felhasználókra - természetesen ilyenkor kapod az új, kiforratlan szart, ami a felhasználók döntő többsége számára amúgy érdektelen és értéktelen túlbonyolításokat hoz. Ja, és véletlenül sem lesz kompatibilis a korábbiakkal, amit az erőltetés jegyében ki is kukáznak, hogy nehogy ne szokjon át a paraszt. És természetesen zéró customizálhatóság, nehogy má' az legyen, amit a paraszt szeretne. Ká anyját nekije...

Abban semmi furcsaság nincs, hogy ha van egy Qt-s program, akkor függőségként fel kell telepíteni a Qt-t. Szerinted ez Windows-on másképp van? Vagy fel kell tenni például a .net framework-öt, vagy statikusan van fordítva, s ugyan csak egyetlen *.exe az egész, de akkor nem 300 kB, hanem rögtön 30 MB alsó hangon, mert minden függvényt, amelyet valamilyen library-ből hívnak, belefordítják. Csodák nincsenek, illetve annyi, hogy ez Linuxon konzekvensebb, mert ha a 300 kB-os programod magával hozza a Qt-t, a következő Qt-s programnak már nem kell, mert már a gépeden van. Ezzel szemben mekkora élmény, hogy Windows-on a különféle keretrendszerek más-más verziói vannak a gépeden, mert mindenkinek más a függősége, vagy statikusan benne a *.exe-ben redundánsan sok példányban.

Van X helyett új, ez a Wayland. A Waylandhoz X is tud csatlakozni azok kedvéért, akik kihasználnák az X azon tulajdonságát, hogy a képtartalmat és inputot hálózaton keresztül vinnék át.

Szerintem az jó, hogy te használhatsz KDE-t, én Xfce-t Compizzal és Emeralddal. Ki hogy szereti.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem véletlen kerestem anno egy másik unixot, amiben a GUI-t is sikerült használhatóra megcsinálni, a Linuxokból meg a server változatokat használom többnyire headless módon.

Ave, Saabi.

"Linux Desktop - Komolyan még mindig ennyire nyögvenyelős?"
Még most is megválogatja a barátait.

2018-ban ilyen topic, ráadásul ilyen hosszú szállal, arról nem is beszélve hogy a hozzászólásokat elnézve lényegében totál ugyanaz megy mint 15 évvel ezelőtt, linux "desktop" progress@it's best :D

Jó. Zárjuk le ezt a szálat szerintem. Tök értelmetlen. A linux tényleg nem desktopra való. Elismerem. De nekem megfelel. Mindenki úgyis azt használja, amelyikbe bele van buzulva.
Egy rendszergazda munkatársam mondta kb tíz évvel ezelőtt. Próbált linuxot használni desktopon. Kínszenvedés. Mondom melyik disztróval próbáltad? Ubuntu. Ha egy IT-s számára egy ubuntuval is kínszenvedés a desktop, akkor nincs remény. A linux sohasem lesz desktopra való. Nálam minden esetre Mate és Xfce a király + Crossoveren emulált MS Office. Kész. Ha majd speciális programokat is kell futtatni jó lesz a Widows. Pont.

Ha valaki továbbra se képes felfogni hogy olyan nincs, hogy "IT-s"...
Érdekes, hogy ha fogorvost hívnának a sebész helyett amikor nekiáll téged összevissza kaszabolni lehet hogy nem örülnél...
OS&/Distro-k: használjon mindenki amit akar.

"ennyire nyögvenyelős?" - aki nyomi annak igen. Konkrét tapasztalat: "nagyonnemkocka,nincsérzékehozzá" tanítónéni (27éves) nagyon boldogan megvan a debian-javal (8 éve..). És nem: Nem ufó. Szóval nem muszáj se nyögni, se nyelni. Aki akar / szeret / whatever az nyugodtan, de lehetőleg otthon és nem kell mindenki más fülébe -is- belelihegni közben..

Iskolai notebook-okon szerinted mi van? Nem, nem osX =)
/Közép iskolában "infóórán" is MS Office használatot mutogattak nekik, gyerekként is MS Win-t "használtak"../

"nincs összehasonlítási alap"
> szomorú is lenne: Tessék bezárni magadat egy dobozba és nehogy kinézz belőle mert a végén rájössz, hogy van más is a csúnya linux-on kívül..
> kb mint [régi:Java vs .Net] https://www.youtube.com/watch?v=RnqAXuLZlaE

Nem értettél meg igazán. Mindenki megszokja előbb-utóbb a dolgait, utána már sokkal nehezebb bármi másra áttérni, ha tetszik, ha nem. Az agyunk nem szeret fáradni, pláne, ha nincs motiválva.

Kb. az a kérdés, hogy ki szokta meg először a Windowst vagy a Linuxot. Nem mondom, hogy nem lehet átszokni, de nem könnyű, és minden egyes kisebb csalódást is tragédiaként élhet meg az ember, mert van összehasonlítási alapja "bezzeg a...".

--
robyboy

Így igaz. De akinek ilyen siráma van, hogy az alma az nem körte és végképp nem barack annak legyen már annyi józan esze, hogy felfogja hogy a saját gyarlósága és nem a körte meg a barack a hibás amiért más szín-íz stb világot és élvezeti értéket kínálnak (pláne némileg más szezonban).

E helyett meg erre/arra veri(k) egyesek a nyálukat 1esek. Meg 2esek. Meg. Nah. az ájtíSOKK.

Vagy csak engem fáraszt az ilyesmi?

Az ilyen jellegű elégedetlenség-cunamiban szenvedők írjanak blogot, ha még az aruckat is adni szeretnék hozzá akkor vezessenek vlogot, de véletlenül se olyan felületen amin mások érdemi diskurzus-t -is- végeznének.

Ha definiciót akarsz, akkor szerintem..: Minden számítógép elé keveredett ember a géptől egyféle dolgot akarhat, hogy az megfelejen az általa elvégezni akart feladatoknak és az ehhez szükséges műveleteknek.

(Egyszerű vagy bonyolult, az már ebből a szempontból mindegy is. - Nem vagyunk egyformák. Vannak akik egész egyszerű dolgokat akarnak megoldatni a géppel, - egy üzenetet elküldeni, egy weben lévő cikket elovasni, - egy fotót megvágni. stb., és vannak akik a kvantummechanikai számításaikat akarják rábízni.)

Az "Asztal" az ehhez szükséges grafikai interfészeken keresztül biztosítja a hardver erőforrásainak maximalizált kihasználását. - Azaz..,

a "desktop", - azaz tulajdonképpen szűken véve, a grafikus felhasználói felület, az emberi inteligencia számos megjelenési formájának ad lehetőséget annnak kiterjesztéshez, a folyamatosan fejlődő hardveres erőforrások kihasználásával.

Ha az eszerinti sokirányú, lehetséges felhasználásnak megbízhatóan megfelel, akkor desktop OS-, (hardver)-ről beszélhetünk.

(Az érezhető, hogy adott esetben egy mc-vel "felszerelt" számítógép is "desktop", - a tisztán parancssorhoz képest, - az én értelmezésemben, de a határvonal annyiban érdekes, hogy a számítástechnika folyamatos fejlődése egyre univerzálisabb tudású felhasználói interfészeknek ad helyet, amelyek szükségszerűen elvezetnek a technika tömegigényű és egyszerűsített kezelési lehetőségeihez.)

Végső soron egy "mobil-OS" is lehet kvázi "desktop-OS", ha megfelel a felhasználója által végzendő sokféle feladatnak, és helyhez kötötten megfelelő méretű kijelzőhöz is kapcsolható. (Ilyen formán a "desktop" minősítést a "felokosítás" illetve univerzális feladatok végzésére alkalmasság mértéke határozza meg. Kicsit talán a végleges, (vagy ideiglenes,) helyhez köttethetőség is.)

Egy egyszerű példával tudom illusztrálni mitől tartok én egy operációs rendszert dekstop os-nek.

Elég sok grafikai és design munkálatot végzek, nekem fontos az hogy az a rendszer amin dolgozok a grafikus interfésze minél jobban a kezem alá dolgozzon és legyen egy konzisztens egységes kinézete, ez nekem személy szerint sokat számít mert rendkívül tud zavarni ha 5 millió különböző kinézetű ablak van nyitva és evvel egy giccses ronda kaotikus hatást kelt és a működési sajátosságokról még nem is beszéltünk.

Szóval itt a példa: teszem azt kapok 300 képet amiken valamilyen manipulációt kell végeznem. Alap esetben a 300 kép neve csak a sorszámozásban különbözik, tehát jó lenne ha az adott applikáció file dialógusában legalább thumbnailekben kapnék a fileokról egy previewt, ez osx vagy windows alatt egy őskőkori alap dolog. Nem így a nyílt forrású rendszerek világában ahol kismillió toolkiten alapuló ablak kezelő van és még ezen belül is könnyen előfordul hogy adott applikáció egy toolkitnek egy régebbi verzióját használja aminek megint más a file dialógusa ami akár oda is vezethet hogy nem ritkán előfordul az hogy ki kell googlizni például egy ilyet:
dconf write /org/gnome/nautilus/preferences/show-image-thumbnails '"always"'
....és ez csak csepp a tengerben, csillió mennyiségű hasonló faxságba botlik bele az ember a nyílt forrású "desktop" os-ken.

Ez nem produktív desktop környezet, főleg nem 2018-ban. Elismerem hogy vannak olyan területek ahova elég bőven mondjuk egy Awesome window manager, sőt nagyon is hasznos tud lenni de például grafikus munkákhoz nem és úgy gondolom 2018-ban ha egy grafikusnak ehhez hasonló apró ökörségekkel kell foglalkoznia az jól jellemzi hogy mennyire kőkori az egész desktopoozás linux alatt. És most a linyux pisták ne jöjjenek avval hogy akkor rakjak fel egy másik ablak kezelőt vagy komplett DE-et mert hülyeség, ha az adott aplikácio amivel jó okból kifolyólag dolgoznom kell pont egy olyan elbaszott toolkitet használ ami idő számításunk előtt tart akkor az több mint szánalmas és nem "desktop".
Többek között ezért van az hogy élesben már csak a házi média szerveren van fent linux és azon semmilyen grafikus felület sincs mert kell a halálnak ez a unit tester master degrees-t végzet script kiddiek bugos gányolása. Ergo linyux "desktop" dead and buried 10 years ago, azok a fakirok akik meg nem végeznek produktív munkát amihez kell modern grafikus interface meg jöhetnek most avval hogy nekik bejön, kutyát se érdekli.

Ha Win alatt "LightRoom"-ot használsz (elvileg, képfeldolgozáshoz, munkára mindig a legprofibb, legcélszerűbb eszközökre lenne szükség,) eszedben sem jutna még "Explorer"-ben sem képek előképeit nézegetni. (Ott számomra a "Részletes" szöveges beállítás informatívabb, több info is fér a fájlokból egy képernyőre. Mivel alapvető funkciója fájlmenedzser, ezért én az előképet nem kérném számon rajta, akkor sem ha tudja, mert alapból kikapcsolnám. :) (Álagos esetben fájlok zömükben nem is csak képfájlok.. + a preview-k megjelenése időbe kerül, nem szívesen várakozok egy fájlmenedzser előtt sok kép esetén, amíg kirakja az utolsót is, annál is inkább mert a RAW-feldolgozóban ez megismétlődik.

Redszerint, profi fotók esetében RAW-al kezdődik minden, tehát logikus is a RAW-feldolgozóban munkát kezdeni.

1./ A kép-video feldolgozás profiban, - ha a "legcélszerűbb eszköz" követelményre gondolunk, hát nem a Linux jut eszünkbe, mert ott nem futhat Adobe CC. (MAC v. Win10 és passz.)

2./ Linux alatt ott a Lightroom-szerű "DigiKam", ha fotók, akkor hobby-projekt esetén azzal kezdenék.. (Másrészt, KDE alatt pl. a "Dolphin" tud preview-kat is, beállítás kérdése.

Tudom én, hogy valamennyire kompromisszumokkal menni fog, de soha nem lesz "Adobe CC" funkcionalitású. Már pedig termelni nem mindegy mivel.

Hobbyra viszont tényleg szükségtelen kifizetni. - Most azért arról nem beszélnék, hogy amikor képet dolgoz fel az ember, mennyire lényeges a RAW-feldolgozó program tudásának tökéletes kihasználása. (Az igazán jók mint fizetős MAC v. Win-es kategória.) Ahhoz választ az ember oprendszert, nem fordítva.

(Ráadásul a kép-videó feldolgozásnál igazán szükség van a GPU maximális támogatására. Ez néhány Linux és VGA alatt bár megoldható valamilyen szinten, de többször nem.)

Minden ilyen linuxdesktop vita vége, hogy előkerül a professzionális fotó/videó feldolgozás és az adobe cuccok hiánya, mint végső bizonyíték a linuxdesktop létjogosultsága ellen. Mintha más nem is létezne a világon. Aki nem dolgoz fel napi 500 RAW fotót lightroomban, az nem is ember :D

Azért azt elfogadod, kísérletezni, kíváncsiságból tanulni sok mindennel lehet, de az ember komolyabb termelékenységi követelmény esetében, munkára a feladathoz választ munkaeszközt, és nem úgy, hogy a rendelkezésre álló munkaeszközt próbálja kompromisszumosan idomítani, - a napi mennyiségi és hatékonysági kényszer mellett, - a feladat végzéséhez.

Én éltem akkor, amikor a Windows sem volt rá alkalmas, csak kizárólag MAC-en lehetett "képfeldolgozni". Önmagában egy desktop oprendszer ritkán alkalmas egy adott munkafeladat végzésére. Ahhoz kellenek professzionális felhasználói szoftverek. Ha a fejlesztők megcsinálják rá a portot, és akkor már használható lesz arra a célra az oprendszer is. (Így volt ez a Win-nen az Adobe szoftverek portolásával.)

Az Adobe a "tervezőasztaláról" már dobta a klasszikus desktop szoftvereit, teljesen felhőből tervezi megoldani a szolgáltatást, ha ez kifejlesztésre kerül, onnantól csak egy CC-menedzsment szoftvert kell Linux desktopra írnia. A Lightroom-nak már jelenleg is van felhős változata, egyenlőre persze csak MAC-en és Windows-on fut. De az MS is dolgozik gőzerővel azon, hogy más platformokon is futhassanak az ipari sztenderdet jelentő alkalmazásai. A nem túl távoli jövőben,- persze ez a része valószínűleg fizetősen, - így fog eljönni a Linux desktop éve. (Erős ösztönző lehet a fejlesztőknek a megoldatlan rolling Windows 10-es folyamatos gyúrása is.)

"Azért azt elfogadod, kísérletezni, kíváncsiságból tanulni sok mindennel lehet, de az ember komolyabb termelékenységi követelmény esetében, munkára a feladathoz választ munkaeszközt, és nem úgy, hogy a rendelkezésre álló munkaeszközt próbálja kompromisszumosan idomítani, - a napi mennyiségi és hatékonysági kényszer mellett, - a feladat végzéséhez."

Pontosan ezért nem értem azokat, akiknek mondjuk adobe cc a választott munkaeszköze és teleokádják az ilyen a témákat, hogy a linux nem alkalmas desktopra. Akinek az adobe cc a munkaeszköz, az válasszon ehhez OS-t. De azt meg fogadjuk már el, hogy másnak, más igényekkel, más feladatokra a linux -akár- desktopra is tökéletes lehet.

Amit írtam csak egy apróság, nagyon sok ehhez hasonló eset van. blr én windows alatt xnviewt használok ami beépül a shell-be és gondolom ezért látok thumbnailben szinte bármilyen file típust egy open file dialog-ban (arról most ne is beszéljünk hogy ugye van extra nagy icon nézet is ami elég handy tud lenni), de mint írtam linux alatt nem a mime typeval van baj hanem hogy ezt funkcionalitást külön ki kell googlizni és bekapcsolni és ez csak egy példa ami disztribuciótol függően vagy be van kapcsolva vagy nincs és applikációtol függően hogy épp qt-t vagy gtk-t használ és annak hanyas verzióját .....akár lehet hogy meg se lehet oldani ..és mint írtam ez csak egy apró példa számtalan hasonló probléma jellemzi a "linux desktopozást" ami így 2018 tájékán már tényleg szánalmas. Én nem azt mondom hogy halott a dolog égessük el és utána sózzuk fel a földet is ahol járt de az én felfogásomban a jelenlegi nyílt forrású DE-k meg se közelítik amit jelent egy modern desktopnak tudnia kell. Akár vegyük a compositinget... egy több mint 30 éves os-en már 86-ban elérhető volt (amiga os) linux alatt meg majd lehet a driver vendorok 2022 után már támogatni fogják a westont annyira hogy legyen értelme is és ne keljen kikapcsolni ha olyan stuffot használsz mi érzékekeny a vsync-re.......én meg kb. 99 ota linuxozok ...volt hogy több éven át mamin desktop os volt, nem volt dualboot vagy hasonlók, csak linux (debian) és csá.. de mint desktop eljárt fölötte az idő, ennyi.

Azért ez elég kemény hogy nem érted :D
Atayaég :DD
Csak hogy tisztán lássuk én alapvető funkcionalitások hiányáról vagy bagatell megvalósításáról beszélek de te meg leragadtál egy kiragadott részletnél, nyilvánvalóan most jön az hogy windows szar az osx szar a linux meg megválogatja a barátait de amúgy a legjobb :D
Ne írd azt hogy érted ha nem érted, még inkább itt arról van szó hogy nem akarod érteni. Én úgy gondolom elég egyértelmű volt amit leírtam, maga a topic is magáért beszél, én többet inkább nem is szólok hozzá mert ebből ugye csak csúnya platform náci flame lesz mert szegény linyux pista fradista lelki világába ormótlan módon beletiportam avval hogy kijelentettem a nyilvánvalót: linux desktop is dead long ago and its proven.

De, tökéletesen értem. Csak éppen pont egy baromi rossz példát hoztál, aztán csodálod, hogy értetlenkedek, hiszen egy Windowson hiányzó funkcionalitás nehézkes (de beépített) elérést nehezményezted Linuxon.
Én 15 év után tavaly száműztem a Linux desktopot végleg a környezetemből, mert elegem lett belőle, pont a minden program saját toolkittel megy világ miatt. (Ami egyébként nem teljesen igaz, az irodánkban tisztán KDE környezetben egész jól el lehetett volna lenni, csak az OOo/LO KDE integrációja olyan labilissá tette az egészet, hogy 3 éve az esedékes gépcserénél már Windowszal vettem a gépeket. Erre idén átálltunk G Suite-ra. :)

Arra még nem gondoltál, hogy ami a te igényed, az engem például kapásból idegesítene? Nekem egy filemanager hosszt, jogosultságokat, tulajdonost mutasson, ne pedig azt, hogy mi van a file belsejében. Arra megvannak a megfelelő alkalmazások.

Van egy elképzelésed a desktopról, de az a szomorú hírem, hogy nem mindenki ugyanazt várja. Tehát neked nem való a Linux, de ez csak ennyit jelent, nem pedig azt, hogy ne jött volna el a Linux desktop éve már rég.

Én amúgy Windows előtt érzem magam frusztráltnak, de megoldottam, vettem magamnak egy gépet bentre, tettem rá egy Linuxot.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem. Az a gond a mai rendszerekkel kapcsolatban, hogy pokolian túlbonyolítottak, és a felhasználóbarátság szorul az utolsó helyre. Minden kód oldalról van megközelítve, alig van Design - linux kivétel az Elementary, a többi kb. egy fos, de még az Elementary is az, ha elkezded alá pakolni a különböző appokat. A 21. században el kellene oda jutni, hogy a GUI ne hátráltató tényező legyen a káosszal, hanem segítség. Ahány app, annyiféle menüpont, s ezek 60% soha nem használt faszság. Ez igaz a Microsoft Office-ra is, csak hogy ne a linuxot szidjam. (Hogy elől kiszedtem a vesszőt, nehogy uzsolt kiboruljon ;) )

Nekem még mindig az az élmény, hogy a 90-es évek végén berakta a Macbe az ember az audiocd-t, fogta a fájlt, és drag and droppal legrebbelte a merevlemezre. Ez egy valós felhasználói igény tökéletes megoldása volt.

Hol tartunk most? Egy nyomorult Bluetooth kapcsolat felépítése is 20 kattintásos művelet úgy, hogy még elavult, szar, lassú is.
Nyomtatás? Hányan nyomtatnak ma elsőre olyat statisztikailag, amit szeretnének?

És még sorolhatnám.

Az operációs rendszerek megrekedtek egy kb. 20 évvel ezelőtti színvonalon, ami azóta történt csak egy látszólagos fejlődés, de leginkább visszafejlődés. Ez egyébként a hardverekre is igaz, lásd Intel procik. Évek óta tolták ki a piacra a szarul megtervezett architektúrájukat, amit most foltozgatnak össze-vissza, minha a karosszériát festegetném utólag. Vicc az egész.

Drukkolok az ARM-nak, azokban még nem csalódtam, de ami késik, az nem múlik - sajnos.

Szóval itt az idő, 21. század, AI, autonóm rendszerek, stb... mivel akarjuk ezt stabilan és biztonságosan megoldani? Egymással inkompatibilis Java verziókkal? OpenGL, DirectX, DRI, DRM, Wayland, tökömmel? Minek ez a sok faszság?

Egy letisztult, stabil, HW-orientált ALAPrendszer kellene, amire szépen fel lehet építeni egy letisztult, stabil, felhasználóbarát felületet. És nem 120 félét, amiből legalább 100 használhatatlan szemét.

Nekem most a kedvenc funkcióm a Windows 10 alatt, hogy ha pl. levelet küldesz outlook-kal, két kattintással csatolni tudod a legutóbb szerkesztett fájljaidat. Láss csodát! Ez egy egyszerű, szuper és valós problémát old meg, hogy ne kelljen minden egyes alkalommal a 20 ezer mélységű hálózati share-t tallózgatnod.

Régen tudtam Picasa-ból több képet egyszerre egyszerűen, és automatikusan lekonvertálja elküldeni. Az édesanyám is tudta.
Hol van most egy olyan rendszer, alkalmazás ami ezt tudja? Sehol. Ha tudja is ez+az, amiket láttam, mind mind komplikáltabb volt. Most már nem töltöm át a mobilról PC-re a képeket, ha küldeni kell, mert minek? Küldöm mobilról, sokkal egyszerűbb. Pfff. Android over Windows & Linux.

Erről van itt szó. Vicc az összes rendszer, amit konfigurálni kell adott vason, hogy fusson egyáltalán normálisan. Okés driverek, firmware-ek, sebesség, stabilitás. Már rég túl kellett volna azon jutni, hogy a HW egyáltalán téma legyen. Plug and Play, ismerős? Filozófiának jó, sajnálatos módon még mindig az.

Installálás? Ahány linux, annyiféle csomagkezelő. Minek? windows? next - next - ok ok - next - next minek?

Sorolhatnám tovább, de ezt is minek? :D És igen, ez minden mai op.rendszer problémája globálisan.

--
robyboy

Van benne igazsag.

Driverekhez:

Amitol en agybajt kapok, amikor cd/dvd-t adnak a kulonbozo periferiakhoz... OK, nem lehet mindenhol net, elisermerem, de pl mennyivel dobna meg a koltsegeket ha minden hardverbe lenne beepitve egy kis meretu ROM (mondjuk egy 100Mb-os) amin rajta lennenek a megfelelo driverek?? Ezt akar az op.redszer le is kezelhetne es automatikusan innen fol is rakhatna a megfelelo drivert... (esetleg ha megis netet kap az adott periferia, akkor le is frissithetne a ROM-on levo drivereket, hogyha esetleg a jovoben ismet net nelkul akarnak hasznalni, mar frissebb driver legyen)

Pont ma vettem uj egeret es kibontva latom mellete a mini CD-t... Persze weboldala nincs az egernek (nem egy A+ minoseg :) ) CD olvaso meg nincs itthon... Vegul a munkahelyen masoltam fol egy pendrive-ra. Tipikus peldaja annak, amit te is irsz... 20 evvel le van nemely resze az informatikanak maradva.

Igen, klasszikus, amikor pl. a CD olvasóhóz CD-n adták a drivert :)

Mai hardvereken már korrekt hw-leltárt lehet csinálni millió toollal, minden kiolvasható. Ennek ellenére is gond még mindig a megfelelő driverek installálása. Linux alatt leginkább a gyártói szopatások, windows alatt meg teljesen érthetetlen okokból nem megy ez rendesen mai napig.

Jó lenne úgy gépet venni, hogy mindegy mi van benne, mert működik. Nem érdekel, hogy Intel, Ati vagy Nvidia, vagy akármi, bekapcsolom, működik. Használható. Ennyi. Ld. megint Android. A felhasználói bázis többsége nem tudja, milyen hardvere van. Működik, és használható (már amennyire).

A PC-k kora leáldozóban van, nem is csodálom, az innováció már régen leállt, már csak a lenyúlás megy, profitszerzés mindenhol.

Volt egy Bill Gates, aki megváltoztatta a világ. Utána volt egy Steve Jobs, aki megint. Kíváncsian várom, ki lesz a következő?

--
robyboy

Én ehhez kevés vagyok sajnos.

Jut eszembe, pár napos élményem. Láttam egy powerpoint bemutatót, ami láthatóan úgy készült, hogy valaki érintőkijelzős eszközzel gyakorlatilag lerajzolta amit szeretett volna bemutatni, és ezeket az egyébként jól sikerült rajzokat copy/paste-elte pptx-be. Zseniális. Egyrészt nem tartott neki órákig a munka, másrészt nem csak hatásos lett, de stílusos is. Ezzel a megoldással kb. meg is kérdőjelezte a powerpoint funkciógazdagságának létjogosultságát egy(pár) laza mozdulattal.

--
robyboy

"Jó lenne úgy gépet venni, hogy mindegy mi van benne, mert működik. Nem érdekel, hogy Intel, Ati vagy Nvidia, vagy akármi, bekapcsolom, működik. Használható. Ennyi. Ld. megint Android."

Mondjuk az Androidra pont az jellemző, hogy a gyáritól eltérő bármilyen szoftvert rátenni halálos szopás. Általában a főzött ROM-ok is úgy működnek, hogy a bináris drivereket leszedik az eredetiből, és azzal futtatják magukat. Így aztán Kernel upgrade nuku. Addig mehetsz előre a userspaccel, ameddig kompatibilis az eredeti kernellel. A gyártó elúnja az upgrade-ek kiadását és mehetsz a szaroddal a showhivatalba.

Szóval nagyon messze van attól az ideától, hogy mindegy lenni mi van benne. Sokkal rosszabb, mint a PC világ, ahol az elterjedt dolgokhoz többnyire van rendes Windows és nyílt forrású, karbantartott Linux driver is.

Fenét! Ezzel elveszed a beállíthatóságot, elveszed a felhasználó lehetőségét arra, hogy ő mondja meg, mi történjen a gépén, elveszed a biztonságérzetet, a bizalmat, a szabadságot, végső soron pedig agyonütöd a privacy-t.

Már bocs, de én szeretném eldönteni, mi fusson a háttérben, mikor, milyen paraméterekkel, én akarom eldönteni, hogy a hangszerver milyen resampling algoritmust használjon, mert én döntöm el, hogy a gép teljesítménye a jó minőségű hangra menjen, vagy a gyengéb hangra, de több CPU maradjon másra. Például.

Nagyon mások az igényeink.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

De te nem átlagfelhasználó vagy, hanem egy kisebbség része.
Szerinted az okosteló használók hány százaléka akarja személyre szabni a rendszerét ilyen szinten, és hány akarja szimplán használni?

Nem lehet fából vaskarikát csinálni, nem lehet a szakmát és a publikumot is egyszerre kiszolgálni.

--
robyboy

A Linux mindig is inkább szakembereknek szólt. Programozóknak, rendszergazdáknak, mérnököknek és persze tanulni vágyó lelkes amatőröknek. Az Ubuntu próbált beférkőzni az átlag felhasználó szívébe, s szerintem nem is eredménytelenül. Ebben nagy érdeme van, mégha szerintem nem is a legjobb disztribúció.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"A Linux mindig is inkább szakembereknek szólt."

Pontosan.

Ne is lepődjünk meg azon, hogy desktop fronton sehol sincs statisztikailag, meg azon sem, hogy nem felhasználóbarát. A szakember nem felhasználó a szó klasszikus értelmében.

Annyi érdekességet azért még hozzáfűznék, hogy aki a Windowsban mondjuk benéz a GUI mögé (registry, powershell, stb.) rájön, hogy az is szakembereknek szól, úgy, hogy a rendszer uralja a desktop piacot kb. 95 óta, mert a GUI bizony "felhasználóknak szól".

--
robyboy

És ezért gyűlölöm a Windows-t. Mai történés, nem működik a Synergy - amúgy egy IP-címet gépeltem el, de akkor még ez nem tűnt fel -, akkor nézzük hát a tűzfalat! Tudod, mi fogadott annak a rühes Windows 10-nek a tűzfal beállításainál? Egy kék ki-be kapcsoló gomb, meg egy checkbox. Írd és mondd, ennyi! Szofisztikált tűzfal beállítási lehetőség, amelyből egyrészt nem sikerült megállapítanom, hogy a 24800-as tcp port nyitva van-e, meg ebben a két darab 1 bites állítási lehetőségben nem láttam meg azt az esélyt, hogyan nyithatom ki ezt a tcp portot, ha esetleg nem lenne rá szabály.

Szóval értem én, hogy GUI, de ehhez képest egy üres A4-es lap egy felhasználóbarát reszponzív felület, mert azt firkálok rá, amit akarok. Fenemód felcsinálta az agyamat, hogy a neten kell keresnem, hogy már az is advanced, meg hű de haladó, hogy bejussak oda, ahol ki tudok nyitni egy portot.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mondjuk, egy portot egy új szabály generálásával viszonylag egyszerűen tudsz kinyitni. (De mellette mennyi engedélyezett szabály van, amelyet "jobb érzésű" Windows felhasználó azonnal zár. - Na az nem mindegy.., Nálam a "gyűlölet" alapvető oka! - és az sem, hogy néhány "boot" után az általad letiltott, "alapértelmezett engedélyezések" "maguktól" ismét aktívakká, engedélyezetté válnak. (Csak azt nem tudom, amikor én eldöntöttem, hogy egyáltalán nem akarok Cortana-t, így kiengedni sem szeretném, -uígy: XBox, Film, Zene, StickyNotes, Calc, sorolhatnám még egy darabig..,, akkor döntésemet a rendszer miért nem tartja tiszteletben?) - (Persze tudható, mert a "System-fiók", - a "Rendszergazda-fiók" jogosultságait meghaladó, legmagasabb szintű jogosultságával, - az ütemezett feladatai végrehatása miatt, egyszerűen "kinyitja" a "Rendszergazda" által lezárt tűzfalszabályt. - Faja!) - Mondjuk elképzelem, hogy netfilter szabályai közé egyszer csak a "SystemD" magától elkezdene írogatni... :)

Akár "PowerShell-ből" is megteheted..
https://docs.microsoft.com/en-us/powershell/module/netsecurity/new-netf…

Egy egyszerűbb (szemléletesebb) megoldás van a tűzfalszabályok kézbentartására: https://www.sphinx-soft.com/ Firewall Controll

Win 10-en nálam korábban időnként akadt stabilitási gondja, ("kiszáll" a védelemből) de 7-esen jól teszi a dolgát.
(Sztem. az MS "vmilyen ok miatt..," és főként 10-en nem szereti-támogatja a külső védelmi megoldásokat.) - Fizetős!

Ez most komoly, hogy gyárilag nincs valami egyszerűbb módja annak, hogy ipfw list (iptables -vnL ) ? Ezt azért nem nagyon akaródzik nekem elhinni. Gyüjjenek mán a már-rég-nem-a-mikrosoftnál-dolgozom-ok, és árulják el a tuttit!

(Az nekem kicsit furcsa, hogy a linkelt PS-doksiban talált Get-NetFirewallRule -All sem működik, de nyilván én nem értek ehhez az egész mikiszoftos világhoz. Igaz, W7, nem W10)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Én is megtaláltam, DuckDuckGo megmondta. Csak azt nem értem, miért kell keresni.

Fedora 28 (Linux):

Rákattintok a tűzfal beállításokra a menüben, root jelszót kér, majd látom a különféle zónákat, szolgáltatásokat, a hozzájuk rendelt portokat, tudom állítani csak valós időben, vagy permanensen a konfigban, létre tudok hozni új szabályt, ott van minden.

Windows 10:

Rákattintok, hogy tűzfal beállítások, ott van nagyjából egy be-ki gomb, meg egy checkbox, meg talán valami advanced link. Jé, és épp az nincs ott, amiért mentem, a tűzfal beállítás! Épp csak az nem fogadott, hogy hülye paraszt, ne piszkáld! Na, erre zabos vagyok, nem azért mentem oda, hogy az időmet húzza, bújócskázzon velem, hülyének nézzen, hanem azért, mert valamit szeretnék beállítani.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Épp az a bajom, hogy a tűzfal beállítások alatt fogadott az a felület, ahol nagyjából be- és kikapcsolni lehetett. Nem volt túl szofisztikált. Amúgy emlékeim szerint a részletesnél sem látok sokat, csak akkor, ha rákattintok a tulajdonságokra, tehát lényegében szerkeszteni kezdem. A kérdést úgy oldottam fel, hogy a szabály elnevezésébe beleírtam a portot, hogy tudjam, mi ez.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Már én is gondolkodtam azon, hogy el kéne adni a lakásom, mert hazamegyek, aztán sötét van este, fel kell kapcsolni a lámpát, hogy világos legyen. Érted, a kezemmel, kapcsolni! Szóval itt az ideje eladni ezt a lakást a francba, nekem világos legyen, amikor belépek, ne kelljen holmi kapcsolókkal szüttyögni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez a funkció a legtöbb disztróban alapból be van kapcsolva, szóval még ennyit sem kell tennie.
Legalábbis Fedora alatt így van. Most néztem meg. És nem én kapcsoltam be, mert nem használok Nautilust.

A témaindítónak az a gondja, hogy mondvacsinált hibákat állít fel a Linux ellen, mert tudat alatt mindenképpen mást akar használni.
És ezt valahogy bizonyítani szeretné. Pedig erre nem lenne szükség, mert bizony van a Linuxnak elég gondja mondvacsináltak nélkül is.
Ahogyan igaz ez a Windowsra is. És még más OS-ekre is.

Többen is állítják itt, hogy a Linux nem asztali környezethez való. Ez persze nem igaz.
Egyszerűen csak nekik nem felel meg erre a célra. Nekem viszont tökéletesen megfelel. És tudom, hogy sokan másoknak is.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Persze, ez így van. Én Windows előtt kínlódok, de ennek az az oka, hogy 16-17 éve desktopon Linuxot használok, ezt szoktam meg, nekem jobban kézre áll. Nem ismerem eléggé a Windows-t, nem bízom benne, irritál a tolakodó adatgyűjtése, s nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez ellen valóban hatékonyan tudok tenni, de ha lehetséges is, akkor nem tudom, mit kell tennem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A fő probléma ez esetben, hogy te a GNOME DE Nautilus nevű fájlkezelőjéről beszélsz, nem egy linux disztribúcióról. Ha a KDE-t, vagy az XFCE4-et választanád másik fájlkezelővel, a problémád nem létezne.

De te megragadtál ott, hogy szaralinuxmernemmutassajathumbnailt.

Én meg mondhatnám, hogy szar a Windows 10, amit ma kell újratelepítenem a laptopomon, mert egyszerűen újra és újra belebukik egy összegző frissítés telepítésébe, miközben minden saját varázslója, és ellenőrzése szerint minden rendben van, a gép windows 10 támogatott és az alap drivereken, MS office-on kívül semmi idegen szoftver nincs fent. Buherálás mentes, legális windows 10, hibátlan hardveren. És egy foshalom, ami képtelen önmagát lefrissíteni.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

most direkt megnéztem. (xfce-t használok de thunar helyett dblcmd-t használok minden gépen). Szóval a nautilusba a hambi menü melletti gomb listviewról thumbnailbe kapcsolja, és vissza. (nem kell a confban turkálni.)
A linux már régóta desktop redi. Ezzel az új steamplay-jel pedig dózernek bealkonyult.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Az mondjuk külön ciki, ha valaki keresi a megoldást valamire, ami még GUI-n is kint van. Vagy Debian-t használ, amelynek annyira régiek a csomagjai, hogy ez a feature ott még nem létezik. Ezért mondtam, hogy desktopra szerintem jobb a bleeding edge disztribúció, mint az „ami működik, azt nem piszkáljuk” szemléletű fejlesztés terméke.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"Ergo linyux "desktop" dead and buried 10 years ago, azok a fakirok akik meg nem végeznek produktív munkát amihez kell modern grafikus interface meg jöhetnek most avval hogy nekik bejön, kutyát se érdekli."

Lehet meg fogsz lepődni, de nem csak művészek használnak számítógépet munkára, a műszaki területen dolgozók is végeznek produktív munkát. :)

Szerintem ha ubunturól van szó, nyugodtan beszélje le. Nem arról van szó, hogy utálom azt a disztrót, de kifejteném a véleményemet.
Aki zéró linuxozással ráveszi magát, hogy feltelepítsen egy ubuntut, azt feltételezem van olyan szinten, hogy egy windows fel tud telepíteni és a driverek beszerzése sem okoz akkora gondot. Ha valaki zéró linux tudással, de valamennyi windows ismerettel kippróbálási céllal önként és saját erőből feltelepít egy linuxot, feltételezem hasonló élményt vár egy linuxtól. Mert mi van akkor ha valamilyen hardware nem megfelelően vagy egyáltalán nem működik? Akkor az a legelső, hogy elkezd valami vezérlőpultszerűséget vagy valamilyen grafikus beállítós dolgot keresni. Ubuntu ebben nagyon gyenge. Ebben pedig talán csak két disztró verhetetlen, az egyik a mageia a mcc-vel a másik az openSuSE (Leap) "Semmi cicó! :)" A yasttal.
Aki meg a windowshoz is tök hülye, annak meg mindegy, hogy ubuntu vagy süsü. És akkor itt most lehet arról vitázni, hogy mit értünk azon, hogy egy linux pl felhasználó barát. Attól, hogy klikkelgetéssel be lehet mindent állítani, vagy attól, hogy gyorsan egyszerűen lehet telepíteni és kapásból minden működik. Na ez nem szokott maradéktalanul teljesülni. Szerintem csak annak lehet egy linux felhasználó barát, aki a windowssal már valamennyire boldogul.

Én tuti ubit meg mintet nem javasonék olyan kezdőknek, akik maguk akarják feltenni és adminolni a rendszerüket. Tök csalódás lesz idővel. És ezzel a két szar disztróval fogják általánosítani a linuxot. Szóval hajrá süsü, hajrá mageia!!!!! Aggyatok nekik!!!

A profiknak meg arch, slackware vagy gentoo.

Szerintem egy felhasználóbarát op.rendszer pl. ne ajánlja fel a lemezpartícionálást, hanem oldja meg magától. Esetleg opció, ha valakit érdekel, de azt is csak egy plusz gombnyomással elöugró menüböl elérhetöen. A Felhasználók min. 75%-nak fogalma sincs arról, mi az a partíció.

Zene, képek, csík :) elsö benyomás. Egy újraindítás a végén, és legyen ott minden kulcsrakészen.

--
robyboy

Partícionálás nélkül csak akkor vagy meg, ha 1 oprendszert teszel a gépedre. De ezt meg is lépi a legtöbb Linux, van olyan opció, hogy a teljes lemez használata úgy ahogy neki tetszik, és nem kell beállítani semmit.

Vicces még, hogy "Egy újraindítás a végén" - ez például teljesen felesleges, és csak azért mondod, mert eddig még minden oprendszer így működött. De ha belegondolsz a felhasználóra nem tartozik az újraindítás, csak összezavarja, stb. Valójában úgy kellene működnie, hogy telepítés után használod tovább a gépet, de már telepítve van. Miért kellene újraindítani?

Miért kellene újraindítani?

Simán elkerülhető azzal, hogy a telepítés csak annyi, hogy fog egy akár RO btrfs kötetet, azt /-ként használva bebootolja a live rendszert, hozzácsapja az "új disket" (értsd: a telepítési célt), kidobja az eredeti eszközt (itt ugye a btrfs egy tranzakcióban szépen mindent átpakol a lemezre, de közben megy minden tovább) és jónap. :)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Azért kell újraindítani, mert akkor derül ki, hogy az egyetlen lemezre egyetlen OS felálláshoz a telepítő képtelen volt normálisan bekonfigurálni a rendszerbetöltőt. Azért kell újraindítani, mert akkor derül ki, hogy a félig-meddig biztonsági módban bebootolt live rendszer / telepítő után a fullos telepített rendszer nem indul el, mert a teljes értékű* szoftver képtelen együttműködni a hardverrel.

* linuxos értelemben

:)

"Valójában úgy kellene működnie, hogy telepítés után használod tovább a gépet, de már telepítve van."

Ilyen telepítési mód már annak idejében az UHU-Linuxnál is volt.
De biztos van annak oka, hogy a nagyobb disztribúciók nem így csinálják.

Én inkább azt mondanám, hogy maga a telepítés nem tartozik a felhasználóra.
Gondold csak el! Az autód vagy a mosógéped vagy a TV-d oprendszerét sem te magad telepíted.
Logikus lenne, ha a PC-det is szakember telepítené.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

"Én inkább azt mondanám, hogy maga a telepítés nem tartozik a felhasználóra."

Ott a pont. Szerintem ezt meg úgy kellene megoldani, hogy ne kerülhessen kereskedelmi forgalomba oprendszer nélküli gép. Illetve csak olyan gép kerülhessen op rendszer nélkül forgalomba, amire nem lehet Windowst telepíteni. Fizikailag legyen ellehetetlenítve.

Érdekes módon okostelefon és okostv sem kerül oprendszer nélkül a felhasználóhoz.

"ne kerülhessen kereskedelmi forgalomba oprendszer nélküli gép"

És vajon ki dönti el, hogy melyik oprendszer legyen rajta?
Ha a felhasználó vásárlás előtt, akkor oké.
Ha a gyártó, akkor az már árukapcsolás, ami ellen manapság oly divatos tüntetni.

"Illetve csak olyan gép kerülhessen op rendszer nélkül forgalomba, amire nem lehet Windowst telepíteni."

Ennek semmi értelme nem lenne. Miért kellene akár egyiket is tiltani?

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

újraindítás már nem gond. Egy számszung telcsi vagy bármilyen tévé már újraindítja magát amikor frissít és még józsi néni se ijed meg. Az újraindítás azért kell, hogy a már telepített kernelt töltse be az új modulokkal.
Az okostellók kicsit felhúzták az átlag felhasználok tudását. (hál istennek.)

--
GPLv3-as hozzászólás.

Úgy értettem, hogy ha ideákat kergetünk, akkor vegyük már észre, hogy az újraindítás is elavult dolog, amit ki kellene küszöbölni egy tisztességes termékben frissítéskor is.

Azt hiszem pont egy applefannak próbáltam magyarázni. Ő erre azt mondja, hogy hülyeség, mi baj van az újraindítással? Aztán ha majd az Apple termékek tudni fogják az újraindítás nélküli frissítést, akkor azzal fognak jönni, hogy ők mindigis erre vágytak, és csak az applenak juthatott eszébe ilyen zseniális ötlet. :-)

Linuxon volt olyan project, hogy az új kernelnek átadja a régi belső változóit, s az új fut tovább, a régi memóriáját meg felszabadítják. Az utóbbi időben erről nem sokat hallok. (Mint ahogyan beharangozták a p2p Sipwitch-et, mint kényelmes Skype alternatívát. Létezik a project, de konfigurálni kell, hosszasan doksit olvasni, nekem még egyszer sem sikerült felélesztenem, igaz, nem is szántam rá sok időt. Nem tetszett a project a titkosszolgálatoknak, s ki kellett kerülnie a fókuszból? Vagy mi van vele?)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez egész jópofa megoldásötlet. Valójában minden program állapotterét, illetve a környezetével való interakciójának állapotát modellezve kellene tárolni. (Ahogy a menedzselt nyelvekben például lehet memóriadumpot csinálni, amiben látszanak az objektumok.) Akkor meg lehetne csinálni, hogy a teljes futási állapotot átklónozzuk egy másik gépre - akár ugyanarra. A processzoron meg az átálláskor kapna egy-két magot az új kernel bootolni. Amikor bebootolt, akkor átvenné a hardvereket sorban. A régi kernel elengedi, az új pedig inicializálja a drivert. Inicializálás után ugyanabba az állapotba tereli, amit az előző kernel átadott neki. Megkapja a nyitott API kapcsolatokat is a programok felől, tehát a programok vígan futnak tovább, csak annyi történt, hogy az interfész másik felén lévő program le lett cserélve, de az állapottér megőrzésével, tehát nincs elakadás. A videovezérlő esetén akár egy frame-en belül meg lehetne csinálni. A hangvezérlőt egy előre feltöltött puffer alatt. És így tovább.

(Természetesen ha API változás van, akkor az új kernel az új és a régi API-t is ismeri, az újonnan induló programok már használhatják az új API-t, de a régebben indítottak gond nélkül futhatnak tovább a régi API-val.)

Aztán ha átvette az összes hardver vezérlését az új kernel, akkor átveszi az ütemezőt is. Ha ez is megvolt, akkor a régi kernelre elfogyott minden ráirányuló függőség, le lehet állítani, az általa foglalt memória felszabadul.

...Nekem meg bilibe lóg a kezem :-). Ha nem kellene a sok zárt szarral küzdeni, akkor már régen itt tartana az ipar, esküszöm!

Ùgy gondolom egyébként, hogy felhasználói oldalról a legfontosabb egy eszköz esetében, hogy milyen alkalmazások érhetök el alatta, illetve ezek az alkalmazások mennyire állnak kézre, illetve mennyire elterjedtek, kvázi szabványosak, vagy olyasmik.

Ès ennél a pontnál meg is jöttünk, mert Windows alá ezerszer több profi alkalmazás érhetö el, mint Linux alá.

Èrdekes ellentmondás, hogy a Windows Phone mégis bebukott, pont, hogy arra nem tudtak elegendö mennyiségü és minöségü alkalmazást a felhasználóknak nyújtani, mint az Android esetében a Google.

Ez teljesen független a hw-töl, de még az op.rendszer adottságaitól is. Az alkalmazás az a felület, ahol egy felhasználó szembesül a rendszere adottságaival.

--
robyboy

Elég sok helyzet van amikor simán kiváltható a Windows Linux desktoppal. A kérdés inkább az, hogy a gépet mire használják. Legjobb példa egy helyi TV szerkesztősége. A szerkesztőségben a komplett gépparkon kivétel nélkül Debian 9 fut. Itt semmi olyan programot nem kell használniuk a kollégáknak ami igényelné a Windows-t. Ja, és úgy mennek hibátlanul Debian 9-el Xfce 4-el hogy nincs két egyforma gép.
Másik kategória a videóvágók és a grafikus szoftverek. Ez esetben esélytelen a csere Linuxra (AVID, Edius, Sony Vegas, Photoshop, stb…). De ha Steam-mel (https://hup.hu/cikkek/20180822/uj_steam_play_klienset_adott_ki_a_valve_…) vagy Wine-al már komplett játékok futnak, akkor már nem vagyunk messze attól, hogy a fentiek is menjenek ilyen módon.
-------------------
https://onlinestream.hu/ - A legtöbb magyar rádió és TV egy helyen!

"Másik kategória a videóvágók és a grafikus szoftverek. Ez esetben esélytelen a csere Linuxra"

Biztos?
https://peach.blender.org/
És mintha olvastam volna olyan cikkeket is, hogy hollywoodi produkciók is előszeretettel használják.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Áh, mégse állom meg hogy ne szóljak bele.

Általában nem az a baj, hogy ne lehetne az adott munkát elvégezni vele. Inkább az, hogy mennyi idő alatt, illetve hogy van-e hozzáértő ember(*), és hogy mekkora szopás a bedolgozó stáb által valamennyire jól összerakott anyagot importálni és továbblöködni. Ahol az számít hogy fél óra alatt kint legyen az anyag (végül is mindegy hogy mennyi elírással, mennyi tévedéssel, és hogy gyakorlatilag 0 információval, de legyen kint, lehessen rá kattintani), ott nincs más hátra mint előre.

Linuxra is van Resolve, van Lightworks, de egyik se való pl. híradós munkához. Viszont művészkedni tökéletesek :D

*) Olyan embert bármikor találsz, aki azt állítja hogy ért az Ediushos, Vegashoz, pláne a FinalCut-hoz vagy Premiere-hez, mert pl. az ilyeneket oktatják OKJ-s képzésen - más kérdés, hogy ettől még nem fog hozzá érteni. És tulajdonképpen a vágáshoz sem.

"Olyan embert bármikor találsz," - és az MS Office-hez is dettó.

Legfőképpen, mert ezeknél a munkáknál nem csak a szoftverhez, de a film mint alkotóművészet egészéhez kell érteni. (A rendezők, szinte filmenként kerülnek elő a semmiből, - de a hozzáértő, a nézőszámot (bevételt!) megbízhatóan hozó operatőrök, vágók, filmzenét készítők már egy nagyságrenddel kevesebben vannak a filmes világban.)

CGI-nél igen. Főként azért, mert szoftvermérnökök leprogramozzák, v. egyszerűen átírják (v. néha csak szkriptelnek,) a legújabb spec. effektekhez szükséges plug-in-eket, add-on szoftvereket. Ezt Linux alatt és open-es, GPL-es szoftvereknél egyszerűbben megtehetik. Gondolom, a szükséges hardverek mennyiségénél is figyelembe véve, jelentős előny, hogy a projektek megvalósítását a WU nem veszélyeztetheti. :) (Anno a Sony adatszivárgási botránya is, ha jól emlékszem, - Windows-os laptop segítségével "született" meg..)

Vannak Linux-on is futó nagyszerű profi modellezők, kompozitor szoftverek a filmes effektekhez és persze szoftverek a digitális vágáshoz is. Pl. "Lightworks" https://www.lwks.com/index.php?option=com_lwks&view=download&Itemid=206… - persze profiban fizetős! (https://www.blackmagicdesign.com/products/davinciresolve/)

Hollywood számtech szempontjából más világ. (Ahol, még időnként a NASA is kuncsorog, hogy a rendelkezésre álló számítási teljesítményükből bocsássanak rendelkezésre az űrkutatási projektjeikhez legalább néhány órát. - Persze csak álhírek szerint.)

Természetese ettől azért az Adobe Premier, After Effects továbbra is ipari sztenderd marad a világon.

Félreértesz.
Én nem azt mondom, hogy mindenki használjon Linuxot.
Én az ellen vagyok, amiket itt írtok, ezek a szavak irritálnak engem:
"esélytelen"
"nem fognak újratanulni"
"a Linux nem való erre vagy arra"
"a Linux szar"
"komoly munkára nem jó"
"átlagembernek használhatatlan"
stb.
Ezek durva általánosítások, amik 2018-ban egyáltalán nem állják meg a helyüket.
Én is tudnék ám közhelyeket puffogtatni:
"Nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember"
"Nem akarásnak nyögés a vége"
stb.

Konkrétan: miért ne tanulhatna meg valaki másik alternatívát is?
Persze a lustaságot leszámítva. Ettől csak felértékelődne a tudása.

Gondolj csak bele! (Bár nem tudom elég idős vagy-e ehhez)
Én Enterprise 128-cal kezdtem a számítógépezést. De kénytelen voltam mást is megtanulni, mert jött a PC-s korszak.
Először DOS, aztán Windows egészen a 2000-ig, aztán jött a Linux. És ki tudja mi jön még...
Másik példa: mobiltelefonok. Először csak holt egyszerű kis OS volt rajtuk, használtam/tuk, megtanultam/tuk.
Aztán folyamatosan fejlődött és most már az okostelefonokat kell/lehet használni/megtanulni.

Persze semmi sem kötelező. Általánosítani sem.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Csak egy példa: ahogy öregszik az ember, egyre kevesebb kedve, energiája, türelme, lehetösége, stb. van arra, hogy reálisan egyfolytában új rendszereket tanuljon. Tudom, hogy van nem kevés ellenpélda is, de ez biológiailag le van kódolva. Az idösödö agy kevésbé fogékony, fáradékonyabb, stb. a lehetséges betegségeket (pl. szem) még nem is említve.

A társadalom elöregedik, ez világszintü probléma. Reálisan nem lehet az lassan elvárás, hogy mindenki mindent pár évente újratanuljon. Nézz körbe a környezetedben, hány 50 év feletti ember használja például az internetet aktívan, stb... sajnos nem ez a jellemzö. Feljebb még inkább nem az. Olyan ez, mint az autóvezetés. Egyszer valaki megtanul autót vezetni fiatalon, levezet pár évtizedet, aztán úgy válik közveszélyessé mondjuk úgy 70 felett, hogy észre sem veszi (csak egy példa). Kresz szabályok ismerete?

Van az a helyzet, amikor az állandó bizony elöny és nem hátrány.

--
robyboy

Szerintem ez a topic jó pár helyen félrement. Nálad is.
Arról beszéltünk, hogy mennyire alkalmas a Linux desktop használatra 2018-ban.
Bocsáss meg, de egy átlag desktop kb. így néz ki.
1. Asztal ikonokkal
2. Tálca - rajta gyorsindító, értesítési terület stb.
3. Startmenü

Bárki aki használt már desktopot, ezeket biztos felismeri, használni tudja (már ha így épül fel). Egy laikus számára ha kirakod a tálcára, asztalra az általa használt néhány alkalmazást máris boldog lesz. Az autós példádra visszatérve, ha átülsz az egyik autóból egy másik (hasonló típusú) autóba, akkor nagy valószínűséggel fogod tudni vezetni. Legfeljebb pár dolgot kell megmutatni. Ide kell eljutnia szerintem egy "DESKTOP Operációs rendszernek"! A Linux szerintem el is jutott erre a szintre. Általános desktop használatról beszélünk. Ne keverjük bele a spéci hardvereket, meg a spéci szoftvereket! Erre a feladatra a Linux szerintem alkalmas. Ezen lehet vitatkozni, de minek. Ez szerintem csak hozzáállás kérdése.

Nekem más bajom van a Linux Desktoppal. -> A fejlődés hiánya, meg a bugok.
- Fejlődik a Linux? Mi a fejlődés iránya? Mert én úgy érzem már vagy egy évtizede, hogy egy helyben topog a Linux.
- Stabil desktopon a Linux? Stabilabb mint a pl: a Windows? Szerintem nem. Már csak a felépítéséből adódóan se. A nagyobb szabadság nagyobb katyvaszt eredményezett. Sok disztribúció, nagy szabadság, kevés felhasználó, fejlesztő. -> Bugosan kiadott csomagok tömkelege.

Csak néhány példa:
- grub2/rendszerbetöltő -- azt látom, hogy jóval bonyolultabb lett, de minek? Szerintem a rendszerbetöltőnek faék egyszerűségűnek kellene lennie. + Úgy kellene tudni cserélgetni a lemezeket a gépben, mint egy DVD-t. Sikerült megoldani 15-20 év alatt? Nem! Most be lehet helyettesíteni bármit, ahol új verzió jött, mi meg vagy nem vettünk észre semmit, vagy káromkodtunk, hogy rosszabb lett mint az előző. (Gnome, KDE, Pulseaudió-alsa, systemd stb.)
- fájlrendszer -- Szerintem régóta ráférne egy ráncfelvarrás. Próbálkozások voltak. Tiszta röhej nekem, hogy mitől jobb az, hogy a /media helyett a /run/media-ba csatolom a cserélhető meghajtókat, de /media továbbra is van! Ha már egységes mappák vannak, akkor miért van több helyen /bin, /lib stb. Az egész fájlrendszer össze-vissza toldozott foltozott. Ki fogja ezt megcsinálni? Szerintem senki! Ekkora beleszólása senkinek sincs. Nesze neked nagy szabadság!
- csomagkezelés -- Én azok közé tartozom, akik szerint jó lenne egy külön frissülő alaprendszer, meg egy flatpac-ra, snap-re stb.-re épülő áruház, ami minden disztribúcióban egyformán működne. Szóval ráférne a csomagkezelésre egy ráncfelvarrás. Hol tart ez a fejlesztés? Linux áruház? Ennek már legalább 10 éve működnie kellene. Szerintem. Azon hogy a disztribúció fejlesztés legtöbbször kimerül program fordításban, meg csomag készítésben már 10 éve nevetek. Mennyi elpocsékolt felesleges munka! Meg persze csomagütközések, meg bugos programok tömege stb.
- telepítő -- tiszta röhej - most a Fedora-t hozom negatív példának, de mást is mondhatnék - hogy volt már néhány próbálkozás egységes jól működő telepítő létrehozására pl: Calamares. De minden disztribútor megy a saját feje után, a tákolt telepítő meg bugos és használhatatlan. A Fedora-nak is sikerült olyan telepítőt csinálnia, hogy nem/alig tudtam rajta kiigazodni. De könyörgöm minek!!! Voltak jó telepítők, amikkel még egy laikus is elboldogult. Azt kellene inkább fejleszteni. Attól hogy valami bonyolult pl: Arch telepítés, még a rendszer nem lesz jobb.
- Érintőképernyő, tabletek, telefonok - elszaladt a jövő a Linux mellett. A Linux meg lemaradt róla. Hol vannak az érintőképernyős alkalmazások? Hol vannak a linuxos tabletek, telefonok? (Android nem ér!)
stb.

Ezeket nevezem én hibának nem azt, hogy nincs Photoshop.

Majdnem azt mondtam, hogy +1, de jobban belegondolva, te nagyjából azt szeretnéd, ha csak egy disztribúció lenne úgy, hogy lenne egy vezetői rétege, ami megmondaná az egész világnak a tutit. És akkor a fájlrendszert úgy szabnák át ahogy akarnák, a sok display manager helyett lenne egy, ami érintőképernyőre optimalizált, stb. Pont a szabadság (meg talán a verseny) veszne el, ami az egész lényege.

Innováció. Ezekből nőnek ki a kisebb és magasabb minőségű projektek. Te inkább ne akard hogy ne legyenek ilyenek, mert az a giga cégnek kedvez, aki fékezni akarja a piacot, mert ha ő ül a hegy tetején, akkor minden változás csak lefelé viheti, ami után így futnia kell lépést tartva. Ha nem lesz innováció, akkor el kezd majd nőni az adó amit beszednek tőled a hegy alján.

Az innováció teremt valamiféle egyensúlyt. Git is x+1-ik fejlesztés volt, és erre épült egy sikeres üzlet (amit már fel is vásárolt az MS, valszeg jó volt az innoválóknak). Hála égnek vannak sokan akik merik és meg is valósítják az igényeiket, melyek egy dolgot biztosan teremtenek: lehetőséget. A kombinációs tér viszont nagyon nagy. Néha csak azzal lehet kísérletezni, hogy kihasítunk belőle egy szeletet és megvizsgáljuk.

Maga a dolgok összeilleszkedésének vizsgálatához szükséges idő is elrobban és ezek azok a problémák, melyeket mi humánok nagyon érdekesen tudunk megközelíteni. Néha tanult infókból leszűrt logika, néha intuíció.

Egy egyszerű példa: Vizsgáljuk meg pár elem összes sorrendjét. Miért? Hogy bejárjuk a kombinációs teret és választ kapjunk arra, hogy melyik verzió a legmegfelelőbb nekünk bizonyos szempontok alapján. Ez lehet bármi, tegyük fel hogy gépi brute force nem tud játszani, mert művészi vagy egyéb nem algoritmizálható eredmény illesztése kell. Nézzük időben a dolgot. Ha 1 sec kell 1 kombináció vizsgálatához, akkor:

5 elem -> 2 perc
10 elem -> 42 nap
15 elem -> 41 ezer év
20 elem -> 77 milliárd év

Könyörgöm, pár elemről beszélünk. Ezért nehéz a tapicskolás kódokkal a gigantikus logikai térben. És ezért jó hogy minél többen kísérleteznek, például az aktuálisan használt, rohadt rég elavult asztali felületeinkkel, amelynél érezzük hogy kellene jobb, de ez mind idő és munka. Én örülök hogy ennyi lehetőségem van Linux területén, mert azért valljuk be, hogy egy adott kód fő funkcióit relatíve gyorsan ki lehet stabilizálni. A gond az egyre különlegesebb igényekkel van, mert itt azonnal kapunk egy hiperbolikus görbét a megtalálható bug-ok számát illetően az idő függvényében, mert ahogy járjuk be a kombinációs teret, úgy egyre távolabb kerül tőlünk időben és térben a következő új infó, mivel ahhoz egyre ritkábban fogunk eljutni egy eloszló valószínűség alapján. És ez már nem csak a hobbi kódra vonatkozik. Ezért van tele hibával minden giga cég megoldása.

Tehát mit vonhatunk le? Azt hogy nyugodtan kódoljanak a kicsik, annyival rosszabb nem lesz, de nekünk legalább lesz lehetőségünk választani és kisebb lesz a giga cég terméke után fizetendő költségünk. És ezt is csinálja a piac? Igen.

+1

Csak ebben a topicban hányan vannak, akik a KDE-hez ragaszkodnak, mások az Xfce-hez, Openboxhoz, Gnome-hoz, megint mások az Ablakokhoz meg az Almához. Épp ez benne a jó, hogy a magunk számára optimális környezetet rakhatjuk össze.

A kész megoldásoktól félek, azokban nem bízom. Pont, hogy nem csak használni akarom, mert akkor nem tudom, speciális esetben mi fog történni, ebből lehet adatvesztés, sérülhet a privacy.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Bocs, de én nem ezt mondtam. Arra próbáltam célozni, hogy az elmúlt mondjuk 10 évben megváltozott az, hogy mit nevezünk "számítógépnek". Gondolok itt az okostelefonokra, tabletekre, hibrid gépekre. Megváltoztak a számítógép használati szokások. Legalábbis részben. A folyamat nem is állt még le. Erre a változásra a desktop linux lényegében nem reagált. Csak mondjak egy példát az oktatásban a tankönyveket ki lehetne váltani elektronikus könyvekkel, meg tabletekkel. Van értelmes tableten működő hagyományos linux disztribúció? Android, Sailfish meg ilyenek nem játszanak. Vannak érintőképernyőre optimalizált alkalmazások? Ez egy olyan piac, ahol a desktop linuxnak már régóta kész megoldásának kellene lennie, hogy legyen esélye, de sehol sincs. Helyette azt látom, hogy a hagyományos disztribúciók kb. frissítgetik a csomagjaikat, vannak akik próbálják feltalálni a spanyolviaszt újabb és újabb grafikus felületekkel, de érdemi reakció a változásra nincs. Nincs érdemi fejlődés!!! Eddig is marginális szereplő volt a Linux desktopon, de ha így folytatja, még inkább az lesz. Az lesz a vége, hogy a desktop linuxok mehetnek a múzeumba. Nem ma fog bekövetkezni, de 10 éven belül bekövetkezhet.

Erre térjünk akkor vissza, ha a telefon egy nyílt platform lesz, mint egy PC, s a gyártó illetve mobil szolgáltató nem nyígnak, hogy jaj, csúnya dolog root-olni a telefont, ehelyett az lesz az alapértelmezett eljárás, hogy kényelmes lehetőséged lesz a telepítésre, mint PC-n. Kb. bedugod a telepítőt, boot-ol róla, telepít, frissíted repóból, használod.

Mellesleg Fedorának van arm build-je, s gyanítom, nem csak Fedorának, hanem egy rakás másik disztribúciónak.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Van ennek egy érzékeny része, az pedig a GSM hálózat. Egyedül azt tudom elképzelni, hogy a GSM interface-nek binárisan adják a firmware-ét, van hozzá egy API, azzal lehet valamit kezdeni, s akkor nem ülteti le egy-egy telefon az egész mobil hálózatot. Akár szándékosan, akár hiba miatt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Kicsit vissza a problemakhoz :)

Fedora alatt Zart Nvidia drivernel minden inditaskor warning-ol a rendszer. Most nem vagyok az a gep elott, de ha majd ott leszek, beszurom, hatha van valakinek otlete a bugfixre.

A masik erdekesseg, amit eszrevettem, hogy a windowsban (mellete van egy win10 is telepitve, de teljesen kulon SSD-n) ha elotte a Fedoraban voltam belepve, akkor a rendszerido 2 oraval kevesebbet mutat... Ilyenkor vagy kezzel kell ujra beallitani, vagy nyomok egy NTP szinkront. Erre is jo lenne valami megoldas... (Fedora alatt teljesen jo, jok a regio beallitasok is)

Elobb volt meg egy osszeomlas, amikor rakattintottam a kisegito lehetosegek menure, de azt nem tartottam akkora problemanak, nem jott azota elo.

Amugy probalom "nem foladni" bar ugye arra elment 2-3 nap, mire megtalaltam a nekem tetszo distrot, bar ezt meg elonynek, a "valasztas szabadsaganak" is betudom.

Amin viszont nagyon kacagtam! A fonti nvidia-s warning szovegeben az szerepelt, hogy ez az miatt lehet, mert az nvidia nem adja ki a forraskodot, ezert hasznaljam a nouveau drivert VAGY (es itt jott a nevetes) vegyek Intel vagy AMD alapu vid. kartyat!!

Hat mondom ez kemeny...:)

Valami "hwclock --local" jellegű dologra tippelnék, mint a megoldás felé vezető első lépés, de a jó ég tudja, hogy pontosan mit és hogyan célszerű - csillió éve nem volt Windos/Linux dualboot-os gépem :-)
Meg /etc/sysconfig/ntpdate környékén egy SYNC_HWCLOCK=no beállítás sem biztos, hogy haszontalan :-)

Elvesztettem a fonalat, nem világos, mit próbálasz csinálni már, csak annyi megjegyzés, hogy Linux együtt tud élni helyi időt tartalmazó hw órával és Windows is együtt tud élni GMT-re állított hw órával.

Én a GMT-re állított órát szeretem, mert akkor nem kell nyári időszámításkor a hw órát átállítani.

De a másik irány is ugyanolyan jól működik.

Két út van. Vagy a Windows-t beszéled rá, hogy az RTC-ben UTC-t tároljon - erre van lehetőség, bár lehet, hogy csak registry túrással -, vagy a Linuxot beszéled rá, hogy az RTC-ben helyi időt tároljon. Ez utóbbi egyszerűbb, mert GUI-n is intézhető:

system-config-date

Megadod a root jelszót, ha kéri, majd a Time Zone fülön kiveszed a pipát a „System clock uses UTC” felirat elől.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Erre az a megoldás, hogy az Arch Wiki NTP szócikkében írtak szerint a Windowst átállítod egy registry hack-kel, hogy az időt a gép hardveres órájában UTC-ben tárolja, és ne helyi időben (ez a fájlrendszereknek is fontos lenne). Ezt ma már minden modern OS tudja, és így csinálja, remélhetőleg 2029-ben Redmondban is sikerül eljutni erre a technikai szintre, még nem tartanak itt. Nem készült még el hozzá jó kis 150 soros ribbonos megoldást, 512×512 pixeles ikonokkal és telemetriával. Meg ha el is készül, még akkor sem lehet örülni, mert előbb validáltatni kell az öltönyös-nyakkendős értekezleteken, meg mindenféle tanulmányt és felmérést el kell végezni hozzá, nehogy gondot okozzon a bevezetése egyes XP-n maradt cégeknek, azért rájuk is kell gondolni!!!

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Ehhez adalék, hogy mióta lenovóék nagyon trendi meg menő csempe segédprogramokat tolnak a jól bevált korábbi megoldások helyett Thinkpadeken, a most aktuális vantage nevű megoldásuk hardvertesztje, amelyet rendszeresen lefuttat, na az összevissza elállítja így az órát, majd megállapítja, hogy hibás az rtc....

Mivelhogy nálam is így van multiboot miatt.

Pedig hidd el, hogy a Lenovo-nál jobban értenek hozzá. Ők már nem ilyen pattanásos suhancok, akik újságmellékletből telepített Linuxszal villognak a Schönhertz Koliban, hanem komoly öltönyös-nyakkendősök, akik komoly tapasztalati háttérrel jobban tudják mi kell neked, és beállítcsáka Zórát Lyól. Ha kéred, ha nem.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Háát nem tudom, én csak olyan gépet veszek, ami már eleve Ubuntuval jön. Onnantól kezdve olyan rendszert rakok rá, amilyet akarok(ami most Lubuntu). Szeretem ezt a desktopot, semmi bajom nincs vele. Mindent ezen csinálok. Egy a hátránya ennek, hogy a választék nagyon lecsökken, de nekem az a lényeg, hogy a szoftver menjen a gépen, a hardver minősége másodlagos. Megy is. Nem kell reszelgetni, nem cseszi el az idődet. 10 percet nem vagyok hajlandó arra áldozni, hogy megpróbáljak linuxot rakni egy akármilyen más gépre. Szoptam már ezzel eleget.

Én a saját tapasztalatom alapján azt tudom mondani, hogy már régóta használható a linux desktop.

Használtam slackeare-t (1998.. :) ), OpenSuSE-t, Redhat/CentOS-t, Ubuntut. Mindegyik használható volt átlag user szinten és munkára is. 2003 körül döntöttem úgy, hogy elsődleges desktopként, munkára is linuxot használok, azóta van (open)suse a gépemen. 2-4 évente cserélem a gépet, mindig legújabb prémium hardverrel (ibm/lenovo, hp, dell). A legújabb hardverekkel néha volt gond, de előbb utóbb megoldható volt. Régebbi (fél év+) hardverekkel általában nincs gond.

Nálam a Suse és a Kde vált be, de mindenki valasszon ízlésének megfelelőt. Suset azért ajánlom, mert a yast-al tényleg minden beállítható grafikusan és console-ban is, de a config fájlok kézzel is abajgathatók. A zypper baromi jó rpm alapú csomagkezelő. Mindig viszonylag friss, de stabil csomagokkal dolgoznak. Van rolling update ha valakiknek az kell.

Linux desktopot csak azoknak nem ajánlok, akik erősen Microsoft megoldásokhoz kötött vállalati környezetben dolgoznak, vagy nagyon kell nekik a word, excel egyik speciális funkciója, vagy a 100% office suite kompatibilitás, bár ezt néha az office sem tudja saját termékén belül.