Linux Desktop - Komolyan még mindig ennyire nyögvenyelős?

Közösségi kerekasztal

Rendszeresen, napi szinten hasznalok Linuxot, otthon is van vagy 3, mindenfele distrot (Debian, Centos, Ubuntu, meg par specialis).

Viszont mindegyik only CLI (Hostok, szerverek, tuzfalak, etc...). Nagyon regen raktam mar "igazi" vasra desktopot, de tegnap tettem egy probat, 3 fele distroval is.

A tapasztalatom: mehhhh :(

Ne ertsetek felre, sokkal jobb a helyzet, mint teszem azt 10 eve, de amikor install utan olyanok voltak, hogy:

- ctrl+alt gomb minden distro alatt shift-nek "latszott"

- Interlaced kep weboldal gorgetes kozben (open+closed source driver-el is...)

- ha a gep energiatakarekos modba veltott, nem tudtam visszalepni, mert nem volt eger+nem latszott a login mezo, csak a zarkepernyo hattere...

Akkor azert ledobja az agyam az ekszijat... OK, persze tudom, ezek biztos javithatok, etc... de azert meg itt tartunk 2018-ban??

Ma meg raprobalok a Fedora-ra, ott azert bizom abban, hogy egy vallalati szegmensbol "szarmazik" valamilyen szinten a cucc, hatha osszeszedettebb ilyen teren...

  • 20828 megtekintés

Megneztem xev-vel es a ctrl+alt az ctrl+alt. Itt valami DE ganyolas lesz, ha az shift-nek latszik. Vagy valami nagyon egzotikus billentyuzet kiosztast valasztottal es vagy a billentyuzeted "fura".
Ja en lenovo laptopon neztem meg, meg HP-n, illetve ket kulon USB-s billentyuzettel. Ez mar negy beviteli eszkoz ami mukodik. Out of the box.

Igaz en siman openbox-ot hasznalok, semmi csicsas DE.

A Dell az aktuális mainstream business laptop modelljéhez gondolkodás adott ki olyan bios frissítést, aminek a felrakása után nem bootolt többet a gépen hivatalosan ámogatott Ubuntu aktuális verziója (a régebbi meg csak vesa konzollal, zérő gpu támogatással bootolt). 1 hónap volt, mire kijavították. Nyilvánvaló, hogy a gyárban nincs benne a q&a processzben az Ubuntuval való tesztelés, noha hivatalosan támogatott rajta (lehet venni olyat, ami gyárilag Ubuntuval jön).

( lmarton | 2018. 08. 23., cs – 15:57 )

Mit hasznaltal es milyen gepen? Hosszu evek ota csak grafikus linux desktopokkal dolgozik az egesz csaladom beleertve idos szuleimet... USB bedug boot from USB, live rendszerrol feltol HDD-re 'oszt joszel... Meg a WIFI jelszot is atviszi az install amit a Live/install rendszeren hasznaltam bongeszesre hogy ne unatkozzam kozben...

( haspokember | 2018. 08. 23., cs – 16:04 )

Milyen hardware-en probalkozol?

A linux desktop eve mar regen eljott - a laptopoknal. Legalabbis az Apple-hez hasonloan van egy fix hardverkor, amin atomstabil a linux (jellemzoen: Intel alapuak, szinte barmelyik "vallalati" kategorias Lenovo, Dell, HP...). Egy kivetel van, az ujjlenyomatolvaso, az most olyan, mint 10 eve a wifi.

Aztan meg a laptopom 4 eves akksija mar csak 80%-os, de a kernel annyit fejlodott ezalatt (3.19 -> 4.17), hogy tovabb birja, mint amikor megvettem.

En egyedul a trackpad driverrel szivtam, amikor fel eve ujrainstallaltam, a KDE-s Ubuntuban mar nem a synaptics a default, hanem a libinput (?), ami a beallitasok kb. 30%-at tudja a synaptics-os drivernek, es sehogy nem birtam ugy beallitani (a megfelelo csuszkak ki voltak szurkitve a UI-on), hogy jo legyen. Igy kezzel kellett felkonfigolni a synaptics-ot, es egybol megjavult minden. Ez persze trackpad- es user-fuggo :)

( Vamp | 2018. 08. 23., cs – 18:23 )

Kozben hazaertem.

A konfigom (ez egy asztali PC)

00:00.0 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] RD9x0/RX980 Host Bridge (rev 02)
00:02.0 PCI bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] RD890/RD9x0/RX980 PCI to PCI bridge (PCI Express GFX port 0)
00:04.0 PCI bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] RD890/RD9x0/RX980 PCI to PCI bridge (PCI Express GPP Port 0)
00:05.0 PCI bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] RD890/RD9x0/RX980 PCI to PCI bridge (PCI Express GPP Port 1)
00:07.0 PCI bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] RD890/RD9x0/RX980 PCI to PCI bridge (PCI Express GPP Port 3)
00:11.0 SATA controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 SATA Controller [AHCI mode] (rev 40)
00:12.0 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB OHCI0 Controller
00:12.2 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB EHCI Controller
00:13.0 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB OHCI0 Controller
00:13.2 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB EHCI Controller
00:14.0 SMBus: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SBx00 SMBus Controller (rev 42)
00:14.2 Audio device: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SBx00 Azalia (Intel HDA) (rev 40)
00:14.3 ISA bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 LPC host controller (rev 40)
00:14.4 PCI bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SBx00 PCI to PCI Bridge (rev 40)
00:14.5 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB OHCI2 Controller
00:16.0 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB OHCI0 Controller
00:16.2 USB controller: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD/ATI] SB7x0/SB8x0/SB9x0 USB EHCI Controller
00:18.0 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 0
00:18.1 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 1
00:18.2 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 2
00:18.3 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 3
00:18.4 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 4
00:18.5 Host bridge: Advanced Micro Devices, Inc. [AMD] Family 15h Processor Function 5
01:00.0 VGA compatible controller: NVIDIA Corporation GP106 [GeForce GTX 1060 3GB] (rev a1)
01:00.1 Audio device: NVIDIA Corporation GP106 High Definition Audio Controller (rev a1)
02:00.0 Ethernet controller: Realtek Semiconductor Co., Ltd. RTL8111/8168/8411 PCI Express Gigabit Ethernet Controller (rev 09)
03:00.0 USB controller: ASMedia Technology Inc. ASM1042A USB 3.0 Host Controller
04:00.0 USB controller: ASMedia Technology Inc. ASM1042A USB 3.0 Host Controller

A csikozodas debiannal volt, Solus alatt tokeles. A legidegesitobb az a billentyuzet... Konkretan nem tudok belepni a google fiokomba, mert ugye normal kukac nem megy ascii hoz megint ctrl kel.... ahhhh :D

mar arra vetemedtem hogy rakerestem googlebe hogy "at" aztan masolas... Igen am, de google belejelentkezesnel nem megy a jobb eger.. nem baj, ctrl+v!!! Ja megsem.....:D :D :D

Sorrend ismet : ctrl alt shift

KeyPress event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4256923, (366,157), root:(461,316),
state 0x10, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XmbLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

KeyRelease event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4257027, (366,157), root:(461,316),
state 0x11, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

KeyPress event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4260339, (366,157), root:(461,316),
state 0x10, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XmbLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

KeyRelease event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4260443, (366,157), root:(461,316),
state 0x11, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

KeyPress event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4262747, (366,157), root:(461,316),
state 0x10, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XmbLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

KeyRelease event, serial 28, synthetic NO, window 0x3800001,
root 0x1e7, subw 0x0, time 4262843, (366,157), root:(461,316),
state 0x11, keycode 50 (keysym 0xffe1, Shift_L), same_screen YES,
XLookupString gives 0 bytes:
XFilterEvent returns: False

Nekem sem tetszik, de megszoktam, egy alap felrakására jó, utána meg már azt csinálok, amit akarok. Van egy-két „apró” baj vele, de nem érdekel:

- igazán jó layout-ot nem tudok a telepítővel létrehozni, ezért azt csinálom, hogy helyből rescue módban boot-olok, majd shell-ből gdisk-kel vagy fdisk-kel megcsinálom a layout-ot, majd a telepítőnek ezt kínálom fel

- ha nem szabványos az EFI implementáció a gépben (Acer), akkor telepítés után nem boot-olható a friss oprendszer. Szintén nem izgat, rescue módban boot pendrive-ról, majd az efibootmgr parancs megfelelő paraméterezését követően jó lesz

Ezek persze áthatolhatatlan akadályok lehetnek egy kezdőnek, vagy mezei felhasználónak, de engem nem zavarnak, ha meg akárhogyan is felszögeltem az oprendszer nulladik verzióját úgy, hogy az be tud boot-olni, önjáró, onnantól kezdve nyertem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Off
Javaslom a Ctrl-C Ctrl-V mellé megtanulni a Ctrl-Ins Shift-Ins párost is.

Múltkor majd hanyatt estem, mikor kiderült, hogy Win alatt is megy - ráadásul egy olyan helyen, ahol a Ctrl-C Ctrl-V le volt tiltva ;-)

/Off

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Beillesztes nalam miota linuxozom az ctrl-C + jobb eger katt. Mivel Windows-t hasznalok desktopnak, ezert SSH alol erek el minden Linux rendszert, vagy Putty-val (Mobaxterm), vagy OpenSSH-val. Soha nem hasznaltam meg huzamosabb ideig Linux desktopot, CLI-nel meg ugye ritka a direkt eleres, 99% az SSH. (neha valami VM konzolja, de ott meg ugye amugy sem valoszinu, hogy atmenne a vagolap..)

kde-nel (lehet mashol is, nem neztem igazan csak ott szoktam meg) van a shift+ins (avagy ctrl+shift+v) mellett ctrl+shift+ins beillesztes is konsole-ban (gondolom klipper kezeli, sose neztem pontosan hogy megy) ami local terminalban kijelolt dolgokat tarolja, igy ugymond 2 copy-paste van egyszerre.

Nekem még a DOS -os Turbo Pascal -ból maradt meg az Insert -es copy-paste. Kicsit keresgéltem a neten a témában és azt találtam, hogy ezt az IBM CUA szabványosította (~1987). A CTRL-C/V pedig az Apple világából jön (~1983). Az IBM szabványt az összes Windows tudta/tudja értelem szerűen.

Itt jegyezném meg, hogy mostanában megyek attól falnak, hogy a virtuális gépemben (Virtualbox, Windows host, Linux guest) mostanában nem működik csak a CTRL -es változat. Elég zavaró terminálból CTRL-C -vel másolni, mert ugyan vágólapon lesz a szöveg, de a CTRL-C is végre hajtódik (abort command). Erős a gyanúm, hogy én nézek be valamit...

Ne hagyd ki a Shift-Del -t, mert az meg olyan mint a vim -ben a dd, kiszedi, de egyből a vágólapra is rakja a cuccost.

Én is sokszor használom, hogy putty -ban jobb egér klikkel rakok be parancsot/tartalmat egy linux gépre, és a halálom, amikor a Windowsban nyomok egy Ctrl-C -t, vagy Ctrl-Ins -et (utóbbi nekem is rutin még a DOS -os korszakból, mert ott ugye a Ctrl-V még nem létezett) de a Ctrl-V valamiért nem történik meg, és a jobbklikkre egy korábbi vágólap tartalom zúdul be a CLI -be.

Nem volt jó amikor ez éppen egy txt formátumú doksi volt, benne a parancsokkal, hogy mit kell kiadni, mert a sok magyar rizsára még csak szólt a bash, hogy ez szerinte hülyeség (igaza is volt amúgy) de amikor a példa parancshoz ért... Azt megcsinálta. Még hogy egy linuxot nem lehet egy klikkeléssel elb4szni! Háhá! Dehogynem... Isten áldja a virtualizációt meg a snapshotot, viszacsinálni nehezebb lett volna mint újra gyúrni a kis zöld labdácskát...

Na, szóval az ilyen malőrök miatt szoktam időnként azt, hogy Shift-Del -el teszem vágólapra a cuccost, mert akkor látom, hogy megtörtént, aztán egyből vissza is Shift-Ins -el, hogy az eredeti helyen is meglegyen. (Shift-lenyom, Del, Ins, Shift-felenged, örül.)

Kényelmes és biztonságos.

Konkretan nem tudok belepni a google fiokomba, mert ugye normal kukac nem megy ascii hoz megint ctrl kel.

Hogy mivan?

Ezt csak én nem értem?

Mi az, hogy normál kukac meg ascii?

Amerikai billentyűzetkiosztást használok, shift+2 és ott a @.
De a kedvedért kipróbáltam angol és magyar alatt is:
Angol kiosztás alatt shift + ', és jön a @.
Magyar kiosztás alatt (most megkerestem), jobb alt és v, és itt a @.

Akkor ez "normal" kukac? Mert ctrl nem kellett hozzá egyik esetben sem. Cserébe minden elfogadja, pl. google belépés is.

Oregon értem, de itt páran egyből bekérdezték, hogy "milyen hw" ezt szerettem volna egy kicsit kifigurázni. 2018ban Linux esetében, nem tökmind1 milyen HW-t is veszel ? Linux Desktop -ra. Windowsnál tökmind1. Ott is bele lehet szaladni egy-két baromságba, de azért messze nem annyiba mint Linuxnál.

Mondom ezt úgy, hogy magam is használok / használtam Linuxot Desktop régen.

Szerintem ez inkább Linuxon és a felelős legtöbbször az olyan cégek, mint az Nvidia, Broadcom, Rt* lófasz, ahol egy eszközhöz sokszor hibás driver töltődik be. Igen ez szopás. Viszont akik ezt meg tudják ugrani vagy nem találkoznak ilyen problémákkal, azoknak szerintem tökéletes a Linux.
Megjegyzem sajnos még mindig HW-t venni tudni kell. Ma azt látom, mert az elmúlt majdnem 20 év azt mutatta meg,ha minden full intel, akkor nincs (illetve kevesebb a) gond.

A HW kérdésem implicit arra vonatkozott, hogy itt nem disztró probléma lehet.

ps.: Amúgy a MacOS is ilyen, hogy HW-t venni tudni kell! :)

"ha minden full intel, akkor nincs (illetve kevesebb a) gond."

Intel Pentium N4200 processzorral eddig minden (főleg Debian származékok) Linux telepítés, a legújabbak is, microcode problémákkal szenvednek: "kernel: mce: [Hardware Error]..."
Még úgy is ha letöltöttem az Intel oldaláról a legújabb microcode csomagot és elvileg sikeresen bele is tettem a rendszerbe. Boot és dmesg így is hibákat mutat. Lehet például legutóbb az MX Linux épp emiatt is fagyogatott rendszeresen ezen a gépen. Pedig ez a CPU se új már, több mint 2 éves. És ahogy olvasom másoknál is gond van vele Linux alatt.
Full AMD vonalon hasonló takarékos processzoroknál semmi ilyen jellegű hibát nem tapasztaltam.
Azért az gáz szerintem hogy van Intel processzor amivel a Linux úgy néz ki alapból hibázik. Windows-nak semmi baja vele, megy hibátlanul.

Hosszú évekig az volt a mantra, hogy tudni kell a linuxhoz hardvert venni. Ez persze azt jelentette a gyakorlatban többek között, hogy csakis Intelt és még véletlenül sem AMDt, amivel csak a szopás van. Változik a világ. Lassan már az Intel VGA-k lesznek a legszopósabb hardverek linux alatt, mert szarnak a normális támogatásra.
Ezen felül meg ott van a sok Spectre, ami bebizonyította, hogy az utóbbi évek Intel fejlesztései szar irányt vettek, és pont a szervereknél, ahol a linux is erős okozhat komoly problémákat.
Egy szó mint száz, minden egyre szarabb valóban, harver szoftver egyaránt.

..
robyboy

Varjal-varjal. A machine check event (MCE) az hardware hiba, amit a CPU logol magaba, oprendszertol fuggetlenul es a kernel csak tovabb adja neked ezt az infot. Azt nem tudom, hogy a windows valoban nem foglalkozik-e ezzel a hibanaploval, de ha igy van es tenyleg a homokba akarod dugni a fejed, akkor linuxon is megteheted, egyszeruen ignorald.

Vagy nem jol latom?

Nem tudom, lehet igazad van. De mindenhol ezt írták amit találtam erről a hibáról, hogy frissítsem az Intel microcode-ot. Ennyi viszont nem oldotta meg.
Ez egy új Asus E403NA laptop, amit amúgy Endless OS-el adtak. Ezért is vettem mert gondoltam ha eleve Linux-al adják akkor Linux-al jól fog működni.
De nem csak ez a baj vele. A touchpad se működik jól Linux alatt, Debian 9, Mint, Ubuntu Mate, Xubuntu, mindegy. Amivel adták az Endless OS-el se jó. Fél percig működik, utána megáll. Az is errorokat dobál a dmesg-ben. Windows 10-el persze hibátlanul működik.

> " Linux-al " - juj... Linuxszal. Hogy miért annak tessék utánanézni, amolyan házi feladatként.

+1
Amúgy van még ott hasonló hiba (OS-el), ahogy ez a jelenség tömegesen fordul elő a HUP-on is, máshol is.

Egyébként a második mondatodból hiányzik egy vessző. Hogy miért, annak tessék utánanézni :)

http://forditas.fsf.hu/html/node3.html
https://helyesiras.blog.hu/2012/11/06/szolista_k_z

Amúgy ezzel a szabállyal nekem is bajom van, mert nehezen olvasható így, kötőjel nélkül. Kezdetben kifejezetten zavaró volt számomra, de talán ez még inkább: Windowszal - most nem a Windows miatt :), hanem azért, mert kötőjellel jobban olvashatónak, könnyebben értelmezhetőnek tűnik: Windows-zal.

A Windows-zal nekem okénak tűnik, mert a kiejtés elve szerint a Windows az magyarul kb. ~"Windóz", a végén "z"-vel, amihez hasonul a val/vel és így lesz a toldalék "zal", amiből jön a különbözőség miatt (vagyis ott "s" van, de a magyar kiejtésben "z", szóval kell a kötőjel): ...s-zal -> Windows-zal, ahogy mondjuk is, csak persze nem úgy írjuk. :-)
Szóval a Windows-zal a "jól néz ki (TM)" pozitív. :-)

Lehet, hogy a Linuxszal ezért jó? Az x az magyarul is iksz (fonetikusan) vagyis a kiejtés szerint, vagyis nem kell a kötőjel? Istenem! Megtaláltam?! (Ha már tolódunk egyre inkább offtopik felé.) :-)

offtopik
Egyébként a kiejtés elve szerinti írásmódban egy szép lista az orosz zeneszerzők wikipédia lapján.. DE MIÉRT NEM Rahmanyinov?
Persze a fejem nem tenném a Wikidépiára, lehet, hogy nem is jól van írva. Különösen az összes többi fényében.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Orosz_zeneszerz%C5%91kZ
/offtopik

Azért nem Rahmanyinov, hanem Rachmaninov, mert Amerikába emigrált, és az angol átírási szabályok szerint ez a helyes. (Bár ő maga „hibásan”, Rachmaninoff formában írta, ezért az amerikai szakirodalomban ez az elfogadott.)
https://en.wikipedia.org/wiki/Sergei_Rachmaninoff#cite_note-3

(Kedvencem az orosz származású nevek angol írásmódjának átírása más nyelvekre.)

Lehet egy Debian is a legfrissebb, mint disztribúció, ha a csomagok nem az adott project honlapján lévő legfrisseb verzió lefordított változatai. Úgy akartam fogalmazni, lehet, hogy valami bleeding edge disztribúciót kellene használnia.

Szerk.: Illetve ebben az esetben neked kipróbálnod a párod gépén.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szóval Asus E403NA laptop kicsit bővebben.
Újan vettem, olyan céllal hogy legyen egy Linux kompatibilis kicsi, könnyű, nulla hangú gépem leginkább remote desktop és alap net, dokumentum kezelés, levelezés feladatokra. Mivel Endless OS operációs rendszerrel (biztos hogy a leghelyesebben írva magyarul:)) adták gondoltam Linux rendben lesz vele. Elsőre indítottam is az Endless OS operációs rendszert de a tuchpad probléma már ott jelentkezett. Egyszerűen rövid idő után megállt és a dmesg error jött is vele.
Aztán egymás után fel a kedvenc Debian vonalam amiket szeretek és a legjobban tudok használni, mind az aktuális legújabb stabil verziók.
Linux Mint. Eleve nem tudtam feltelepíteni mert a gépben emmc kártya van és a telepítő miután végig ment a végén a grub képtelen volt feltenni magát az emmc kártyára. Percekig erőlködött, aztán feladta, rendszer nem boot-ol.
Xubuntu és Ubuntu Mate. Telepítő valahogy felmegy, indul a rendszer a már írt microcode boot problémával és a fél perc után meghaló tuchpad jelenséggel.
Debian 9.5 nem látja a wifit és mivel ebben csak wifi van nincs hálózatom.
MX Linux érdekes, telepítő gond nélkül végig megy, emmc-re rakja a grub-ot, tuchpad működik, boot microcode hibát jelez, használat közben néha lefagy az egész rendszer.
Windows 10 egyelőre tesztüzemben mindenféle hiba nélkül működik a gépen már egy hete. Boot, tuchpad és semmilyen más hiba sincs, 100%-os. Driver telepítéseket maga elintézte automatikusan.
Linux témához még annyit hogy kb. három hétig kerestem a megoldásokat a neten a boot microcode és a tuchpad problémákra de legalább is nekem nem sikerült teljes megoldást találni amivel a hibák megszűntek volna. Még nem tudom mi lesz, lehet hogy kicsit halasztom vele a Linux-ot, majd később második menet valamikor.

Megnéztem a specifikációját. Az a baj, hogy amikor leírják, hogy 802.11ac, abból nem derül ki, hogy ezt milyen chipsettel csinálják, mint ahogyan a touchpadról sem tudunk semmit. Engem végtelenül bosszant, hogy specifikációnak mer nevezni a gyártó ilyen konyhanyelven megfogalmazott marketing bullshitet, amellyel nem nagyon van az ember előrébb.

Elsőre indítottam is az Endless OS operációs rendszert de a tuchpad probléma már ott jelentkezett.

Az semmit sem jelent, a decemberben vásárolt kis Acer ES1-en lévő Linuxot még a boltban elindítottam, a free parancs 2 GB RAM-ot mondott, holott 4 GB van benne. Már-már kezdtem hülyét csinálni magamból azzal, hogy cseréljék ki, de azt mondták, nézzem meg otthon alaposabban valami normális oprendszerrel, aztán ha baj van, három napon belül indoklás nélkül cserélik. Hazamentem, Fedora látta is a 4 GB-ot gond nélkül.

egymás után fel a kedvenc Debian vonalam amiket szeretek

Ezt elhiszem, érzelmi kérdés, én sem válnék meg a Fedorától, mert azt ismerem legjobban, gyakorlatilag bármilyen rozoga formájából képes vagyok feléleszteni, ideértve, ha nem boot-ol, vagy sérült az rpm adatbázis. (Félreértés ne essék, nem szokott szétesni az rpm adatbázis magától soha, de volt olyan ismerősöm, aki a gép frissítése közben hosszú gombnyomással kapcsolta ki a gépet, tehát elvette től e a tápot. Pedig épp azért nem tudta szabályosan leállítani, mert frissítéskor a systemd nem engedi kikapcsolni a gépet. A felhasználó persze túljárt az eszén, mert ő erős. :-/)

Mégis most azt mondom, Fedorával tégy egy próbát - de előbb várd meg, amíg kijön a Fedora 29, de legalább azt, amíg a béta verzió megjelenik -, mert nagyon újak a csomagjai, ideértve a kernelt is, gyakorlatilag leköveti a vanillát. Most épp 4.17.19, de hamarosan lesz ebből a majd kijövő 4.18.6 is. Az Acer ES1-en Fedora 28 out of the box működik, szintén N4200 CPU - helyesebben szólva APU - van benne, nincs a dmesg-ben microcode-dal kapcsolatos hibaüzenet, a 802.11ac interface megy a 2.4 GHz-es és az 5 GHz-es sávon is, bluetooth is működik. Persze szinte biztos, hogy az Asus nem ugyanazt a chipsetet használja wifihez, mint az Acer. Ha gondolod, lspci kimenettel tudok segíteni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

> systemd nem engedi kikapcsolni a gépet
Ha mar a user erosebb es okosabb, nem lenne jobb egy szabalyos shutdown killelt update folyamattal? Mintsem egy szabalytalan shutdown killelt update folyamattal *es* szabalytalan shutdown-al, serult filerendszerrel stb.?

Mire jo ez a szisztemdiii jobban tuggya?
____________________
echo crash > /dev/kmem

Nem lenne jobb. Ez nem bug, hanem feature. Sőt, amíg nem volt így, magam írtam rá scriptet, hogy így legyen.

Gondold csak meg, tömöríti ki az rpm csomagokat, írja felül a file-okat, köztük akár a glibc-t, coreutils-t, kernelt, grub2-t, módosítja az rpm adatbázist. Ekkor elég rossz ötlet kikapcsolni a gépet. A hosszú gombnyomás közvetlenül a tápegységnek szól, az ellen az oprendszer nem tud védekezni, de ez így van jól, mert ha szétfagy a gép, ki kell tudni kapcsolni.

Tehát a fenti eset mindenképp az erőszakos és tájékozatlan, türelmetlen felhasználó hibája. Az a soft kikapcsolhatatlanság tudatos volt. Olyankor nem szabad kikapcsolni a gépet.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

> Olyankor nem szabad kikapcsolni a gépet.
Pont az a jo a un*x-ban hogy teszi a dolgat, es nem akar okosabb lenni nalad. Ha rebootolni akarok akkor rebootolok, ha rm -rf / mulatsaghoz van kedvem, akkor nem korlatoz. Legyen eszem ahhoz amit csinalok. Luzereknek ott a vindoze es a mekkos.

imho :)
____________________
echo crash > /dev/kmem

Félreértés ne essék, nem szokott szétesni az rpm adatbázis magától soha, de volt olyan ismerősöm, aki a gép frissítése közben hosszú gombnyomással kapcsolta ki a gépet, tehát elvette től e a tápot. Pedig épp azért nem tudta szabályosan leállítani, mert frissítéskor a systemd nem engedi kikapcsolni a gépet.

Ez olyan Microsoftos megoldás. Tőlük már szinte várni szoktam az ilyeneket... Tudod: "mi jobban tudjuk". A helyes, Linuxos megoldás pedig az lenne, hogy bármikor lehessen poweroffot mondani a gépnek, anélkül, hogy az rpm adatbázis ennek hatására meggurnyadna (gyk: totál abnormális dolog, hogy nem lehet bármikor, max. 10-20 sec alatt leállítani egy gépet/alkalmazást/bármit).
Amióta vannak journalling fs-ek, azóta ennek nem kéne gondot okoznia.

Amióta vannak journalling fs-ek, azóta ennek nem kéne gondot okoznia.

A journal max fájlon belüli konzisztenciát adhat, egy standard csomag simán állhat pár tízezer fájlból. Sok sikert bármikor megszakítható (-> vagy visszavonható [undo log - ez az, amikor a win homokórázik egy nem sikerült frissítés után ;) ] vagy befejezhető [redo log]) művelet írásához ehhez. (és akkor közben még arról nem is beszéltünk, hogy ez hogyan függ össze azzal, hogy egyébként a futó programok használnák ezeket a fájlokat... overkillnek tűnik, de nem teljesen hülye dolog a systemd-s "reboot / telepít / reboot" megoldás...)

Köztes megoldás, _ha induláskor, nulláról erre fel van készítve a rendszer_, hogy a fájlrendszerről csinálsz egy snapshotot a frissítés előtt, ha hibára fut a frissítés (vagy mondjuk megszakad), simán visszaállsz rá, ha sikerült, megtartod még egy darabig. Na, ezt csinálja a Süsü a snapper-rel, de kell neki vagy btrfs vagy egy ideje LVM-en levő root partíció. És még mindig lehetnek problémák, ha mondjuk a /usr-ed (amit ugye ír a zypper a legtöbb csomag frissítésekor) külön fájlrendszer/sub-volume...

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

IMHO Ezt akkor lehetne megcsinálni, ha a fájlrendszereknek lenne tranzakció feature-e hasonlóan az adatbázisokhoz. Atomi művelettel lehetne átírni egy rakás fájlt. Vagy mind átíródik, vagy egyik sem. Szerintem égetően szükséges lenne egy ilyen API és implementáció, de tudtommal nem létezik.

Enélkül is meg lehetne csinálni, ha maguk a libek nem sima fájlrendszerből, hanem adatbázisból lennének kiszolgálva, de tudtommal ez sem létezik még.

Olyat is lehet csinálni, hogy az átállást egy tranzakcióként működő művelettel tesszük meg, például mv-vel. Tudtommal ilyet sem tudnak a Linuxok jelenleg.

Esetleg a GoboLinux tudhatná, mivel ott nem egy ömlesztett folderben van minden, hanem minden csomag külön könyvtár. (IMHO) Azzal meg lehet csinálni, hogy csak akkor tesszük a helyére a foldert, amikor már készen áll benne minden. De hogy tudja-e ezt, azt nem tudom, meg kellene kérdezni Poliverzumot.

Egyelőre ott tartok hogy Fedorával még nem próbálkoztam. Lehet inkább megvárom a 29-es stabil kiadást.
Viszont ezen a gépen a Linux továbbra is jó alaposan szívat.
Legutóbbi próbálkozásom egy Voyager Linux, ami ugye Ubuntu 18.04 LTS alapú és tetszik is ahogy kinéz, működik. Na most az van hogy pendrive Live módban minden teljesen rendben. Touchpad bármeddig hibátlanul működik, dmesg semmilyen hibát nem jelez. Innen indítva feltelepítem a rendszert és újraindítás után ugyanaz mint a többinél. Touchpad megáll fél perc után, dmesg tele ilyen hibával: i2c-ELAN1300:00 stb.
Miért nem ugyanaz működésre a live és a telepített rendszer? Ha ugyanaz lenne már boldog lehetnék.

Ha jól látom, csak Debian és Ubuntu származékokkal nézted, ott meg szerintem kb. a csomagválogatás a különbség. Húzz rá olyan Linuxot, amelynek újak a csomagjai. Ilyen például a Fedora.

Touchpad több interface-en tud kommunikálni, BIOS setup-ban ki kell választani a megfelelőt. Nekem basic módban egyáltalán nem működik, advanced módban hibátlanul a kis Acer notebook-omon. Pedig Windows alá a basic mód a preferált, mert advanced módhoz kell I2C driver, ami állítólag helyből nincs Windows-ra. A Linux kernelnek meg része.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szerintem nem az van hogy van olyan hw amihez jóra meg tudják csinálni a Linux drivert van amihez meg nem, hanem az van hogy van a háttérben egy érdek és erőfeszítés a Linux vonal ellehetetlenítésére érthető módon, és így sokkal nehezebb javítani a kompatibilitást és a folyamatosan megjelenő új hw-et hozzáilleszteni Linux esetén Win-hez képest. Úgy könnyű ez utóbbiak hogy mindent alapból erre gyúrnak ki és ezüst tálcán adják a fejlesztők az infót nekik.

Lásd speckó wifik, nyomtatók, legújabb CPU-ba épített VGA-k. Ugye nem gondljuk hogy ne tudnának pillanatok alatt megfelelő minőségben driver kódot adni a gyártók. Dehogyisnem. Csak ellen érdekelt.

Vagy lásd az olyan hw-ek, amelyek csak azért adnak ki, hogy nem működjön az előzőhöz nagy nehezen kigyúrt kód, Csak az uuid-ben különbözik, tudásra meg semmi extrát nem nyújt. Átlátszó. Sok ilyen volt a múltban is.

Ez ilyen. Harc van a gyártók és tech szereplők között. Lásd pl a terjedőben lévő fehér listás bios-okat. Az én notimban 3 fajta wifi chip-et enged beletenni. Ez milyen már? Honnan tudja előre a laotop gyártó cég hogy holnap nem jön ki egy jó wifi chip ami tudásra kellene és kompatiblis _tudna_ lenni vele?

Lassan már úgy jön el a Linux desktop éve, hogy a Windows lesz annyira egyre szarabb, meg fejlődik egyre jobban vissza, hogy váltanak róla elfelé az emberek. Sok user régebbi géppel már anno az XP-ről sem Win7-10-re, hanem lightosabb Linuxra váltott, de a Win8-10 hülyeségei (csempék, nem egységesen dizájnolt felület, flat design, kikapcsolhatatlan frissítések, visszamászó Candy Crush, kötelező telemetria, stb.) is egyre több Windows usert kényszerítenek váltásra. Ennek fog új lökést adni a Win7 másfél év múlva lejáró támogatása. Amióta egyre több játék elérhető Linuxra, meg most bejön a Steam Play, meg a DXVK, még több user fog váltani. Ha még az Adobe meg 1-2 óriás is elkezdi támogatni, a MS majd lehúzhatja a rolót, mert mindent a desktopra építettek, a mobil platformot bukták, a felhőből meg a játékokból meg nem élnek meg ekkora méretekben. Akkor már nem lesz indok, hogy XY játék, meg a Photoshop meg franc tudja milyen fizetős CAD csak Windowson fut, a legtöbb embert már csak ezek tartják Windowson. Az asztali PC-k szerepének csökkenése, és a webalapú technológiák térnyerése is errefelé hat.

Eleve a felhasználók is észrevették a sok androidos, iOS-ses, MacOS-ses eszköz közepette, hogy a Windowson kívül is lehet élet.

Egyébként meg igen, tudatosság sem árt hozzá. Évek óta úgy veszek gépe meg bármilyen hardvert (legyen az egy nyomtató, vagy akár csak egy webkamera), hogy csak olyat veszek, aminek már alapból kiváló a linuxos támogatottsága (nem csak ígérgetik, hogy majd támogatott lesz, meg a támogatottsága majd még fejlődik). Kerülni kell a Win only szutykokat nem csak szoftvereknél, de hardverfronton is, ez rettenet sok fejfájást tud az embernek spórolni.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Sajnos ennyire nem szép az élet. Mindmáig vannak drága, akár hardware kulcsos ipari software-ek, illetve olyan hardware-ek, amelyek vezérléséhez tartozik software, amelyek csak Windows-ra léteznek. Emiatt aztán a munkahelyemen marad a Windows 10 a gépemen. A megoldás számomra részint a WSL volt, részint egy valódi linuxos gép, de azt nem tudtam volna megindokolni a managementnek, miért van rá szükségem - nyilván kényelem, ezt szoktam meg, ebben a környezetben érzem jól magam -, így azt a gépet magamnak vettem, az saját, nem céges.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ilyen hardverkulcsos történetet azért elég kevés helyen használnak, és kerülni kell az ilyet, mert ez nem csak a platformok közötti átjárást teszi lehetetlenné, hanem a Windows verziók közötti frissítéseket is általában, így nem csak vendor lock-in-nel jár, hanem version lock-in-nel is. A hardverkulcs úgyis elavult, az online accountos védelem sokkal egyszerűbb, olcsóbb, törhetetlenebb. Ez a hardverkulcs 20 éve volt utoljára népszerű.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

+1

Sokan azt hiszik, hogy "Windows" vagy "Linux". Hát nem. Inkább is-is. Van amiben ez jobb, van amiben az. Számomra is nehézkesebb a linux, mint desktop op.rendszer. Bár a Fujitsu LH532-es laptopomra a Solus felrakva, majd az Nvidia driver-t megy minden stabilan, és viszonylag gyorsan. Ez az egy olyan distro van, ahol pár kattintással tényleg minden működik, ahogy szeretném. Nem kell könyékig belemászni. Nem tudom, hogy kell lekérdezni, de valószínűnek tartom, hogy, mivel az nvidia drivert használom elsődlegesen, az integrált intel nincs kikapcsolva, pláne, hogy Optimus, az is kell. Mindegy. Azt veszem észre, hogy linux alatt kevesebbet pörög a laptop ventilátora terhelés nélkül, windows alatt többet pörög, amin nem is csodálkozok, amennyi szerviz fut azon a háttérben.

Itthon Solus, munkahelyen Win10. Mindkettővel kibékültem, de egyik sem jön be igazán. Még mindig túl bonyolultnak találom mindkét világot, baromira nem a hétköznapi feladatok megkönnyítését célozzák meg ezek a rendszerek.

Oda kellene eljutni, hogy lenne egy alap os, minden felesleges szar nélkül, és arra felpakolni a szükséges funkciókat. Linux alatt ez még úgy ahogy működik, ld. minimal install, de a végeredmény ott is az mindig, hogy a végén minden szart felrak ha kéred, ha nem. Gentoo-val meg nincs az embernek sem ideje, sem kedve szórakozni.

A gép szolgáljon engem, és ne én a gépet.

--
robyboy

Kedves robyboy!

"Gentoo-val meg nincs az embernek sem ideje, sem kedve szórakozni."

Én direkt kihagytam a disztró javaslataim közül, de nem hagyhatom szó nélkül. Ennyi erővel idesorolhatod az arch meg a slackware linuxot is.

Szerintem gentoot pont az használ, vagy annak kellene, akinek rendkívül erős gépe van. Mondjuk egy i7-es gépet SSD-vel nem büntetnék akármilyen linuxszal, ha egyáltalán szabad linuxszal büntetni. Az tény, hogy egy core2duo retteneten halál egy rendszerfrissítés. Még egy libre office is kibírhatatlanul sok idő alatt fordul le.

Az a baj, hogy a linuxos felhasználók is elkényelmesedtek, de nem csak a nem IT-s emberek, hanem a szakemberek is. Már nem arról szól a linux, mint régen.

Akkor a filozófiája miatt használta az ember, és nem azért, mert nem akart Windowst. Ha én nem akarnék windoswt, biztos nem szopatnám magam linuxszal.

A gentoonál az időt meg a hardware határozza meg. Erős vas kell neki, ennyi a titok.

"A gép szolgáljon engem, és ne én a gépet."
Ez így van. Csak a gép úgy szolgáljon, ahogy az nekem is tetszik. Ha pl nem akarok systemD-t, ne legyen, ha nem akarok pulseaudiót, ne legyen. Hadd legyen meg a választás szabadsága. Ilyen téren debian is elkurvult. Mérges is vagyok rá.
Mellesleg be lehet debiannál aptban állítani a függőségeket, meg szerintem ki is lehet kapcsolni. Aztán mehet a minimal install. De mérget vennék rá, hogy egy fedorával is sok mindent meg lehet csinálni, csak tudni kell hol kell hozzá turkálni.

( kleinie | 2018. 08. 23., cs – 18:36 )

Nyuszika! Má' megint nincs rajtad sapka...

( wheelmaster | 2018. 08. 23., cs – 18:56 )

Igen.
Egyébként nekem érzésre rosszabb a helyzet, mint 10 éve, de lehet akkoriban jobban ráértem baszakodni vele.
--
ne terelj

+1

A fragmentáció a linux scene-ben egyre több hátránnyal jár együtt. Régen nagyobb volt az összhang - kevesebb volt az egoista, mittomén, de mintha teljesen kezdene minden darabjaira hullani. És ez nem jó.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy már a Microsoft sem tudja jó ideje, hogy mit csinál.

--
robyboy

( Vamp | 2018. 08. 23., cs – 19:39 )

Folment a Fedora is, egyelőre ez tűnik a leg összeszedettebbnek.

Sajnos viszont a ctrl alt itt is shift kent működik. Ezt jó volna valahogy orvosolni.

( Vamp | 2018. 08. 23., cs – 21:45 )

Meg egy kerdes. Esetleg valaki tud olyan bongeszot Fedora ala (zart Nvidia driver-el) ami tudja a VDPAU-t? Chrome-ot probaltam, azzal nem megy sajnos.

Ezek a csomagok telepitve:

vdpauinfo libva-vdpau-driver libva-utils

A GPU egy Geforce 1060 Ti.

( st3v3 v | 2018. 08. 23., cs – 21:54 )

nyögni és nyelni sok kontextusban lehet, nem is biztos hogy az összes minden szempontból negatív.
Ezen túllépve: szerintem ha nem vagy képes egy arra használható{értsd arra való} distrot 24h alatt belakni akkor nem {csak} a distroval van a baj..

nekem "belakni" azt jelenti hogy minden alapvető funkció működik ami pl itthoni munkához kell. Persze ahhoz hogy egzotikus évente 2x előforduló tevékenységekre is felkészítsem az kevésbé triviális. mostanában ezért szoktam wiki-re menteni hogy kb miket telepítgettem, mi volt a megoldás egy-egy furcsább problémára / olyan változtatásra ami a rég megszokottól valamiben eltér (khm systemd és kapcsolódók pl).

Csomag telepítés általában újratelepítéskor a korábban felrakott csomag lista export újbóli betöltésével megoldott dolog :)

A problemam nem az, hogy alllitgatni kell, arra voltam kivancsi, hogyha teszem azt en egy "random" user vagyok, nem olyan, aki napi szinten qurtat gepeket, akkor talalkozom-e, egy normal telepites utan, olyan dologgal ami nagy mertekben csokkenti az elvezeti erteket az operacios rendszernek, amit hasznalok...

Jelenleg a Fedora idaig a legstabilabb, ami ennel jelentkezik:

- A billentyuzet gond (de ez lehet tenyleg azert van, mert valami egzotikus billem van, bar jegyzem meg, Windows alatt nincs gond)

- vdpau support hianya, zart Nvidia driverel. (nyitottal elv van valami unofficial Chromium ami elv tudja) Ez mar nagyobb gond, full HD vidik 50% ban tekerik a procim, ezen felbontas fole meg nem is tudok menni...

Mint lathatod mondjuk egy "atlagpistike" aki eddig lazan nyomta a 4K gombot, most nez, hogy itt a jo gep es akad a video...

Ne ertestek felre, tenyleg imadom a Linuxot, (kollegak cikiznek is miatta, ok inkabb windows-osok) de teny, hogy eny random gep windows telepitese utan lenyegeben hasznalhatja a user, nincs tennivalo.

Valamint jelzem, hogy a fentiek kizarolag Desktop rendszerekre vonatkoznak!!

Bab+: nem a linux-al van bajod, hanem azzal hogy ez nem ablak. Segítek: Az meg nem linux. Bár lehet rá faragni részben herélt shellt ami segít elviselhetőbbé tenni rajta az életet. De képzeld: a linux sose lesz windows. (remélem)

Aki meg képes os preferenciákon vitatkozni az a kaki-pisi szinttől sincs túl messze, vigyél neki pelust + sört ajándékba, hogy legyen egy jó napja..

Hmmm sejtettem, hogy eljutunk ide, mar vartam is.

Nem akarok ebbol Linux/Windows vitat csinalni, csak annyi volt a celom, hogy kb 10 ev utan kivancsisagbol foltettem egy Linuxot Desktop-al. A tapasztalatom az, hogy nagyon sokat javult, DE meg mindig kompromisszumokat kell kotni, asztali hasznalathoz.

Nem akarom azt, hogy elmenjunk abba az iranyba, hogy "miben jobb a linux" meg "miben jobb a win" mert folosleges szocseplesnek tartom. Direkt olyan Distrokat neztem, amiket kimondottan asztali hasznalatra terveztek, filmezes, netezes, ilyesmi. Hogy melyiken jobb kodolni, webszervert futtatni, ugy altalaban "dolgozni", az most nem relevans.

"DE meg mindig kompromisszumokat kell kotni, asztali hasznalathoz."

Sokaknak nem kell. Sokan megelégedéssel használják. Vannak, akik már több, mint 10 éve.
Nyilván nem te vagy az egyetlen, akinek problémája van a Linuxszal, de ettől még nem lesz igaz a fenti állításod.
Pontosabb lett volna úgy, hogy "DE _nekem_ meg mindig kompromisszumokat kell kotni, asztali hasznalathoz."
Persze, ha csak a csomót tudod keresni a kákán, és nem a megoldást, akkor ez nem csoda.
Csak nem azt hiszed, hogy feltelepítesz egy Windowst és ott egyből minden fasza?
Talán a MacOS esetleg, de szerintem még ott sem.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Olyannyira, hogy én kb. 16-17 éve csak Linuxot használok desktopon otthon, munkahelyen annyira fájdalmas, kínszenvedés nekem a Windows 10, hogy nem bírtam tovább, vettem magamnak egy kis gépet, raktam rá Fedorát, s most az is az asztalomon van. Vannak ugyan Windows-only programok, ahhoz a céges gépet használom, de sok más dologhoz a fedorásat.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Kb. ugyanez van nálam is, 2005 óta csak Linux - az utóbbi időben Ubuntu LTS - van itthon. A mostani laptopomon van gyári Windows 7 is, de szerintem 15-20 óránál többet nem használtam az elmúlt 4 évben.

A munkahelyen Windows 10 van, de vicces, amikor a registry-ben kell matatni egy nagyon egyszerű beállításért. :-)

Na bumm, nekem meg a win nem megy a laptopokon. Meg mindig ott tartunk 20(!!) ev utan, hogy 82-t kell klikkelni ha egy funkciot be szeretne allitani az ember. Ja varj a legtobb esetben nem is letezik olyan, hogy be tudd allitani. A net sotet bugyraiban neha felbukkan egy allitolagos registry bejegyzes ami vagy megoldja a problemat vagy nem.
Aham! Ez am az oprencer! De mostansag legalabb nem szedi le az usb drivert attol, hogy egy kingston usb pocok helyett egy sandisk-et tol ra az ember es nem telepiti ujra. Ennyit fejlodott 20 ev utan. A windows dekstop eveit irjuk. Rohej! :D

Neha teszek egy probat vele, de eddig meg nem bizonyitotta be, hogy barmire, akarmire, akar a pc speaker csipogtatasara kepes lenne. :D

Hat asszem csak ennyit akartam megjegyezni. Meg hogy szerintem hagyd a picsaba a Linux vonalat. Neked sosem lesz jo. :D

Déenef szörcs védépau ilyeneket mond:

======================== Name & Summary Matched: vdpau =========================
libvdpau-docs.noarch : Documentation for libvdpau
mesa-vdpau-drivers.x86_64 : Mesa-based VDPAU drivers
mesa-vdpau-drivers.i686 : Mesa-based VDPAU drivers
libvdpau-devel.x86_64 : Development files for libvdpau
libvdpau-devel.i686 : Development files for libvdpau
libvdpau-va-gl.i686 : VDPAU driver with OpenGL/VAAPI back-end
libvdpau-va-gl.x86_64 : VDPAU driver with OpenGL/VAAPI back-end
libva-vdpau-driver.x86_64 : HW video decode support for VDPAU platforms
libva-vdpau-driver.i686 : HW video decode support for VDPAU platforms
vdpauinfo.x86_64 : Tool to query the capabilities of a VDPAU implementation
============================= Name Matched: vdpau ==============================
libvdpau.x86_64 : Wrapper library for the Video Decode and Presentation API
libvdpau.i686 : Wrapper library for the Video Decode and Presentation API

Már, ha jó ez neked valamire. Javasolt még:

dnf info csomagnév

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez az a Chromium ami tudja:

https://copr.fedorainfracloud.org/coprs/hellbangerkarna/Chromium-Vaapi/

Itt ezt irjak:

Nvidia users: Only nouveau driver is supported with firmware. Proprietary driver doesn't suppport vaapi. Also running chromium on libva-vdpau wrappper is a wrong idea.

Ez eleg egyertelmu.

Ez részben igaz, részben nem.
Az átlag windows (plug and play) telepítés kb 2 nap:
# install (reboot)
# windows update (néhány reboot)
# notebook kismillió drivere (tipikusan minden driver install után reboot) (pl. HP support assistant elméletileg szépen leszedi az összes drivert, és felteszi őket, nekem az a tapasztalatom, hogy ha 1-nél többet akarsz egyszerre, akkor eldől a 2. drivernél). Azt megint nem értem, hogy egy touchpad, vagy wifi driver mitől 200-300 MB.
# aztán megint windows update, mert persze miután a gyártói driver miatt felismerte a hw-t, már sikít, hogy ő tud újabbat, mint a gyártói (itt is néhány reboot)
# aztán ha ezeken túljutottál, akkor jöhetnek a programok

Linuxnál a legnagyobb probléma tényleg az, hogy a driverek nagyrésze reverse engineeringgel készül, mert ugye a gyártó magasról tesz a linux környezetre (az úgyis szerver os, ez meg desktop alkatrész). Ha sikerül olyan HW kombót összerakni, amihez értelmes driverek vannak, akkor linux install 1-2 óra, és utána működik. Sajna ez pl nagyon nem így van (Dell Ubuntu certified notebook, amin nincs driver az ujjlenyomat olvasóhoz, az NFC-hez, meg talán a SC readerhez sem):

https://certification.ubuntu.com/hardware/201611-25212/

Broadcom Corporation 0a5c:5834

Rogton megfogalmazodott bennem a kerdes: mire jo az NFC egy laptopban? Aztan rakerestem, es kiderult, nem en vagyok az elso, aki ezt a kerdest felteszi :)

Viszont talaltam valaszt is: peldaul BT pairing PIN-kod potyoges helyett csak odaerinted a cuccot a laposhoz, es mar parosodott is. Ez kenyelmes, hasznos, jo - de azert nem eletbevago...

Nem, win10 install, csak sajna az, hogy az alap OS felmegy 10 perc alatt a legkisebb része.
Utána még a winupdate + HP assistant letöltöget pár gigányit, és persze a HP driver download az korlátozott, nehogy pár perc alatt lejöjjön, ülj előtte legalább negyed órát...
Igen tudom, kellene csinálnom egy unattended install disk image-et, de idő/energia hiánya, valamint nem mindegyik gép ugyanolyan, és arra főleg nincs energiám, hogy a HP oldalán a serial number alapján kapott driver oldalon levadásszam a ~20 féle driverből, melyik is pontosan a megfelelő.

OK. Akkor Alap OS legyen fél óra, winupdate még max. fél (ráadásul megy a háttérben, valójában nem érdekel), tartunk egy óránál. Csak azokat a drivereket teszem fel, amit kell, amiket eleve telepít a W10, és nem tudom róla, hogy sz*r, azt békén hagyom. Assistantokat nem használok, nem vagyok mazochista. Ha olyan gép, amihez hasonló még nem volt a kezem alatt, kutakodással együtt max. 1 óra, hogy minden a helyén legyen. Eddig max. 2 óra.
Felrakok egy víruskergetőt, a KeePasst, a Chrome-ot, a Thunderbirdöt, a LibreOffice-t, a 7-zipet, ha kell, a TC-t, konfigokkal együtt max. 1 óra.
Ha kell, felrakom az MS Office-t, fél óra.
Esetleg kell egy VS Community, szintén kb. fél óra.
Saját gépeimre felmegy az Adobe CC-ből a Photoshop, az Illustrator, az InDesign, a Lightroom Classic, az Acrobat, a Dreamweaver és a Dimension, illetve egy SkyFonts kliens. Ez kb. 1 óra.
Még a fél napot sem értem el, de már gyakorlatilag bármelyik munkámon dolgozhatok.

Ok, saját gépnél persze. Sajna a céges office 365 domain, és egyéb marhaságai megnehezítik, és lassítják az életemet :) A legnagyobb bajom, hogy ha 1-2 feature-t ki/be szeretnék kapcsolni, akkor fizessek elő a 15$/user/hó szintre, meg még 2-3 egyéb licenszre (windows hello kikapcsolás > intune előfizetés, eszköz owner csere talán E5-ben van).

A másik bajom, hogy a nagyszerű microsoft termékek egészen véletlenszerű hibákat tudnak generálni már első használatnál is:
* desktop OneNote letölti szépen a webes note-ot a megadott URL-ről, megjeleníti, majd közli, hogy nem tudja szinkronizálni.
* desktop Outlook hol authentikál, hol nem, miközben az online felület hibátlanul működik (install után volt, amelyiknek kellett egy reboot, hogy rájöjjön, hogy o365 account, és onnan illene elkérnie az adatokat).

Szóval soha nem az alap OS-sel volt bajom, hanem az egyebeivel :)

Mondjuk anno 1x megpróbáltam openSuse-t telepíteni, közölte, hogy akkor most átmásol 500MB-ot 2 óra alatt, aztán ledúrta a grubot, hogy ezen a gépen nincs másik 2-3 linux, ő az egyetlen (volt egy ubuntu, meg egy fedora is). Kb ott befejeztem az ismerkedést az openSuse-vel.

Na, szóval itt nem az Windows install a gond.

Egyébként a céges O365 előfizetés megszűnése után laza két hónappal sem sikerült megértetnem vele, hogy van ám nekem saját licencem is. Aztán találtam valami toolt, amit lefuttatva elvileg sikerült az O365 minden nyomát eltüntetnem a gépről, de mégsem, újabb home install után továbbra is small business premium, licenc nélkül. Aztán találtam valami másik toolt, azzal most sikerült megértetnem vele, hogy van élő előfizetésem, nem kiabál, hogy licencproblémám van, de az account alatt ott a sárga felkiáltójel, hogy subscription has a pending change...

( Nextra | 2018. 08. 23., cs – 23:02 )

Nem tudom de engem még a Mandrake/Mandriva most már Mageia ilyen gondokkal sosem traktált. Mindezt úgy, hogy AMD procim van mióta az eszemet tudom, s ez Nvidiával VGA-val volt/van összeházasítva.
Javítsatok ki, de tudomásom szerint csak kettő olyan disztró létezik, mely mind grafikus, mind konzolos módban full támogatást ad a beállításokhoz. Az egyik épp az említett Mageia mcc és hasonszőrű forkjai, a másik a Suse Yast.
Alapból a nouveau drivert teszi fel. De ha netes telepítést választ az ember, akkor akár a zárt Nvidia meghajtót is lehet választani.
Sok disztrót kipróbáltam, egyszer 17 különböző Linux volt a gépen s nem virtualboxban. Nem akadt össze.
De nem váltanék erről másra. Ha van is hibája, azt én már megoldom, s talán már nem is emlékszem rá hogy mik azok, mert már rutinnak számítanak az elhárításuk.

Olyan volt hogy valami weblap kiakasztotta, de akkor kilőttem a browsert. Olyan is volt hogy a plasma újraindította magát, de az hogy csontra lefagyott volna... A közelmúltban nem emlékszem ilyenre. A Mageia 3 atomstabil volt. A 4-essel voltak gondok. Az 5-ös szintén nagyon frankó. Az még KDE 4.x
Jelenleg a 6-ost használom, de most ezzel sincs gond. Az elején a Plasma 5.8-nál voltak problémák, de azóta az 5.12-re frissített a rendszer.

( gentoojedi | 2018. 08. 24., p – 13:32 )

Javaslom a topicnyitónak a további disztrók kipróbálását is:

Opensuse Leap
Mageia
Manjaro
és esetleg valami Slackware alapú disztrót is. Mondjuk vectort ne, mert az pont a régi vasakra van, de a Frugalware megér egy próbát.

Nálam az ilyen menő divatlinuxok mint a Mint és Ubuntu kihúzták a gyufát. De debian is csalódást okozott az utóbbi időben desktopon.

Most nem teszek fel egy Debiant, de hirhedten régi csomagokat használ. Sokszor olyan bugokra keresik a debianosok a megoldást, amely valóban létezett a dinoszauruszok idejében, de az új software verziókban már rég javítva van, a világ már elfelejtette ezeket a kínokat. Az szerintem meg eléggé felesleges, hogy megoldott problémákra próbálunk megoldást találni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Érdekes dolgok ezek. Egyrészt a Debian stable mindig büszke volt arra, hogy stabil, és a folyamatos frissítések nem felelnek meg ennek az elképzelésnek. Ez logikusan hangzik, én el is fogadom. Ezzel persze elavulttá válik a rendszer, ami desktop szinten tényleg inkább hátrány, mint előny. Windows alatt az applikációk sokesetben 10 éve nem változnak, pl. most a Notepad-ot akarják "megreformálni". Más kérdés, hogy alig használjuk ezeket, mert Windows alá általában pluszban telepítjük az alkalmazások legújabb verzióit. A Windows havonta frissül, általában funkcionális változások nélkül.

Aki Debian alatt frissességre vágyik, az használja a testing ágat. Sokaknak ez a sárga út, engem mindig zavart a szó "testing". Bénaság elismerem, ez van.

Szerintem annak, aki valóban érti a linux lényegét, majdnem mindegy, melyik disztrót használja, mert mindből ki tudja hozni a max-ot. Dokumentációban a Debian is nagyon jó, akárcsak az Arch.

Volt idő, amikor archoztam, sőt Gentoo-val is kacérkodtam, meg FreeBSD-vel. Most ott tartok, hogy nem hegeszteni akarom a rendszereket, hanem használni, és itt ezen a ponton a normálisan használható, hatékony, gyors applikációk hiányoznak linux alól. Millió cucc van, többségük gagyiság.

A Windowst meg a Google öli meg az Androiddal, ennek egyik ékes példája, ahogy kivéreztették szép lassan a Picasa-t, ami merem állítani minden idők egyik legjobb windows appja volt. Most ott tart a windows, hogy képeket küldeni okostelóról egyszerűbb, mint windowsos pc-ről. Ez volt a Google célja, el is érte.

Ha végleg megoldódna az okostelós egyszerű gépelés, vagy a megbízható hangfelismerés, lőttek végleg a pc-nek.

--
robyboy

Nem a maximumot szeretném kihozni a desktopomból, csak használni. Miközben dist-upgrade-ek mindenféle addig jól működő (bár ugye előtte minimális hangolást/hekkelést igénylő) dolgokat törnek el, majd sohatöbbé nem lehet visszaállítani a korábbit. Se energiám, se időm nincs a desktopomat reszelgetni.

Ha végleg megoldódna az okostelós egyszerű gépelés, vagy a megbízható hangfelismerés, lőttek végleg a pc-nek.

Ó, persze, áramkört meg nyákot tervezni biztos okostelefonon fogok, annak minden kémgép képességével és szándékával, meg úgy általában mérnöki munkát okostelefonon végzek majd. Bizonyára.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Sőt: Elviszi majd a komplett vállalati könyvelést, megszerkeszti havonta az ötszáz oldalas termékkatalógust!

De ipari szerszámot is lehet majd a jövő okostelóján tervezni, lehet majd modellezni az éghajlatváltozást, bekapcsolódni a SETI programba adatelemzésre, de emellett még bioinformatikai kutatások is mennek majd rajta. Mindez napi egy töltéssel és még csak nem is melegszik! ;-P

Nézzünk ide vissza pár év múlva, meglátjuk...
Egy biztos, az évtizedekig etalonnak számító Intel CISC arhitektúra éppen megbukni látszik a fejlődés kontra biztonság témában, akárhogy is szépítgetik, tiltogatják (összehasonlító teljesítménytesztek) termékeik használatát.

Failed by Design. Szar ügy.

--
robyboy

Nem műszaki oldalról közelítettem, architekturális váltás elméletben bármikor lehetséges.

Inkább úgy értettem hogy más műfaj a kettő: van egy pici, kis fogyasztású tapicskolós aksiról üzemelő gép, és van egy nagy képernyős, íróasztalos, nagy áramfelvételű munkaállomás.

Feladat- és helyzetfüggő hogy mikor melyik jobb, de nem váltja ki egyik a másikat társadalmi/gazdasági szinten. Egyéni szinten persze sokaknak egy okostelefon is elég.

+1

Amúgy rendben van, hogy dokkolón keresztül csatolok hozzá perifériákat, meg onnantól kezdve nem aksiról megy. Tételezzük fel, hogy beletudnak zsúfolni megfelelő erőforrást, de mi akadályozza meg azt, hogy leolvadjon egy combosabb munkafolyamat közben? Vagy a processzort, gput, ramot stb. is perifériaként kapcsoljuk hozzá?

Amikor én ilyet kerestem, nem volt kifejezetten elterjedt, alig egy-két féle telefonnál létezett ez a funkció.

Amúgy engem pl. pont érdekelne ilyesmi, de amit anno találtam, az a vicc kategória volt aranyárban.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Igen, de a platform közel sem azzal a céllal jött létre, hogy tudományos munkát végezzenek rajta, hanem azzal a szándékkal, hogy lenyúlja a személyes adataidat, közösségi hálót használj rajta, meg effélék. Ennek megfelelően nem is olyanok az alkalmazások, ami nekem kellene, de nem is bíznék meg egy olyan eszközben, amelyben van GPS vevő, GSM, LTE, elöl-hátul kamera, mikrofon.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azért egy nyílt oprendszer, amelyet nagyobbrészt ismerek, s ellenőrzésem alatt tarthatom a működését, bennem nagyobb bizalmat kelt, mint egy olyan valami, ami a szándékaimtól függetlenül él önálló életet. Kamerát egyébként le lehet ragasztani, a céges windows-os, telemetriás istenkáromláson le is ragasztottam.

Az Android a Google miatt ugyanolyan nyomasztó förtelem, mint a Windows az Microsoft miatt. Nem rég olvastam, hogy az Android a Google számára akkor is küldött pozíció adatokat, ha azt a felhasználó letiltotta.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Volt valaha egy Ubuntu Touch, ami eleinte ígéretesnek tűnt, és ugyan még most is van, mert egy kisebb közösség próbálkozik vele tovább, de alig van olyan telefon és tablet, amin működik, így pedig nem sok esélye van, viszont az Ubuntu Touch képes arra, hogy használhass a mobiloddal külső monitort, billentyűzetet, egeret és egyebeket. Gyakorlatilag már most lehetne olyan telefonod, amit asztali PC-ként használhatnál, ha nagyon akarnád. Nyílt forrású az operációs rendszere, ugyan nem Fedora, de Linux.

https://www.makeuseof.com/tag/turn-ubuntu-phone-desktop-pc-convergence/

Olyannak tűnik ez mint a DSLR-ek (vélt) kihalása. Csekély százalék felhasználó (értem ez alatt hogy user bent a gyárban és másik user otthon) végez mérnöki, vagy szimulációs, stb. feladatokat. Nagyon-nagyon nagy százalék "csak internetezik" és azt is már eleve a telefonján. Az én esetemben konkrétan egyszerűbb e-mailt olvasnom a telefonon, mint bárhogy másképp.

Ha a FB, Tecső, slither.io megy, akkor a felhasználók nagy része máris elégedett.

Azt tapasztaltam nagyobb a hardware támogatásuk a régebbi cuccokhoz. Belefutottam egy silicon images vga-val rendelkező fujitsu amilo laptopba. Ubuntu-Mint-Debianban nem volt driver. Vesa driverrel javasolták a használatát. Na ez van opensuseben, mageiában, sőt vector linuxban is.

Most mondjam, hogy sajnos igen jogos a felvetés, hogy a disztribúciók telepítése és használata nyögvenyelős. Igen itt tartunk ma is mint tizen éve, mikor először linuxot használtam.
A jelenlegi gépemben hibrid videókártya van, a telepítéssel rendesen meggyűlik a bajom.

Csak erről a pár disztribúcióról:
- OpenSuse - a 9.3-mal kezdtem. Talán a legszebb disztribúció volt. Használtam is párhuzamosan UHU-val, Frugalware-rel. Vagy egy hónapja próbáltam az OpenSuse Leap-et. A telepítő nálam elhasalt.
- Mageia - az kedvenc disztribúcióm volt sokáig. Bugokat küldtem. Nagyon rendesek voltak, USB-s mobilnet-et segítettek nekem beüzemelni. Egy ideig egyedül én fordítottam, igaz azóta kiraktak a fordítócsapatból, már nem voltam aktív. Nem is bánom. Azt hiszem a váltásom oka, az új verziók telepíthetetlensége és a rendszeres fagyások.
- Manjaro - jelenlegi disztróm. A 2016.04-s volt az utolsó telepítő, ami működött nálam. Csak azt meg már nem lehet frissíteni, nesze neked rolling release. Megküzdöttem azért, hogy megmaradjon. Nagy nehezen a Manjaro Architect konzolos telepítővel raktam fel. Vannak vele problémák. Pl: csíkozódik a képernyő + a legújabb szívásom:
KDE partíció kezelési hiba - avagy miért kell elb@szni, ami jól működik
Lehet nem volt egyértelmű a topicból, de baromira idegesítő. Ha munkagép lenne, akkor azt mondanám, ez elfogadhatatlan. Megint kezdem fontolgatni, hogy vagy a KDE-t dobom vagy a Manjaro-t vagy a Linuxot.
- Frugalware - másik kedvenc disztróm volt. Anno az UHU 1.2-ről váltottam rá. Akkortájt erősen fontolgattam, hogy dobom a linuxot. Nagy szerepe volt benne, hogy nem így lett. Akkortájt nem találtam normális KDE-s disztrót. Aztán jött a Frugalware. Valahol a 0.7-0.8 verzió környékén, egyszerűen telepíthetetlenné vált. Mindig is szar volt a telepítője. Kb. a kezdetektől ígértek hozzá normális telepítőt, de az 1.0-ig se készült el. Még a 0.6-t valahogy felvarázsoltam trükközve, de a későbbiekben már úgy sem ment. Pedig az sima pc volt.
- A Mint-et nem használam, de az Ubuntu-t évekig. Az Unity-Gnome váltás miatt váltottam Manjaro-ra. A gnome sajnos nekem gnóm. Pedig próbáltam megszeretni/megszokni. Eleinte még tetszett is, írtam magamnak telepítési/beállítási útmutató talán a Fedora 17-hez + gnome-hoz. Ilyet se csináltam, se előtte se utána, de ahogy telt az idő fokozatosan megutáltam.

Összegezve, van gond a Linuxszal rendesen.

Lehet, hogy neked nem a Linuxszal van bajod, hanem a desktop környezettel. Használj Xfce-t! Még csak azt sem mondom, hogy hibátlan, de évek óta használom, keveset és lassan fejlődik, de ez az előnye. Nem hízik a kód veszettül, amit tud, azt jól teszi, s elég kevés ahhoz, hogy el lehessen rontani, de elég sok ahhoz, hogy használható legyen.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azért ennél több bajom van. Tudnám sokáig sorolni:
Csak pár a legújabbakból:
- Antergos telepítő virtualboxban a KDE-t választva elhasal mindkét verzió (live, minimal)! Nem sikerült feloldani a függőségeket.
- Az Arch Linuxhoz készült Zen installer, ami virtualboxban szépen települ. Gépre telepítve nem indul el. Grub telepítési hiba gondolom.
- Manjaro-ra telepítettem az Lxqt környezetet. Átvette a KDE asztali ikonjait, de könyörgöm minek? Egyiket se tudja elindítani!

Mik szerintem a problémák?
- Egy hasonlat: Olyan a linux, mintha egy tucat különböző legoból meg kirakósból akarnál várat építeni! A nagy szabadság miatt egy katyvasz az egész. Egyszerűen képtelenség minden kombinációt kitesztelni. Mindig marad benne hiba. Ezért stabilabb GUI nélkül.
- A másik a fragmentáció. Egyszerűen túl kevés fejlesztő, tesztelő, felhasználó jut egy disztribúcióra + felületre + programra. Emiatt hibásan adnak ki csomagokat. Emiatt szívok most Manjaro-n KDE alatt.

Igazából elégedett vagyok a KDE-vel. Sok hibája van, például ne akard témázni. Archra raktam fel témákat, erre a menüből eltűnt egy rakás ikon: a menüikonok, rendszerikonok stb. Hiába állítottam vissza alapértelmezettre, az ikonok nem kerültek elő. Ez a hiba szerintem KDE4 óta megvan. Szerencsére a Manjaro-n az alap témákkal ilyen gond nincs. Az Xfce nekem mindig fapados volt. Még a Voyager Linux se tudta ezt az érzést elmulasztani. Igazából 2 dologhoz ragaszkodom grafikus felületen:
1. Ha egérrel kihúzok oldalra egy ablakot, akkor méretezze át a képernyő felére. Ez pipa.
2. Ikonos feladatkezelő. Ez úgy tudtam az Xfce-ben nincs,de kiderült van! Sőt Virtualboxban sikerült felraknom. Ez is pipa!
Úgyhogy lehet próbát teszek az Xfce-vel.

1. Ha egérrel kihúzok oldalra egy ablakot, akkor méretezze át a képernyő felére. Ez pipa.
2. Ikonos feladatkezelő. Ez úgy tudtam az Xfce-ben nincs,de kiderült van! Sőt Virtualboxban sikerült felraknom. Ez is pipa!
Úgyhogy lehet próbát teszek az Xfce-vel.

Sőt tud negyed ablakot is csinálni! :) Ha az ablakot a felső vagy alsó harmadban húzod ki oldalra.

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!

Xfce-ben ha megfogod az ablakot és kihúzod oldalra anélkül, hogy váltanál desktopot akkor átméretez. Két oldalra húzva alsó, felső sávban negyed képernyő, középen félképernyős, ha meg a képernyő tetejére húzod akkor teljes képernyős lesz az ablak.

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!

Az is egy lehetőség, hogy feltelepít egy natív, karakteres felületű FreeBSD-t. Oszt megnézi, hogy ott mit kap a billentyűzetével.

(De akár azt is lehet, hogy a fenn levő Linuxon átvált karakteres felületre - álatalában ugye Alt-Ctrl-F1 / F2 / F3 .... valamelyike - csak azért, hogy ellenőrizze, ott is rossz-e, vagy épp az X billentyűzet kezelésében van valami elkefélve.)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

De, ugy nez ki, o lesz a nyero. Manjaro-t probaltam meg, mint utolso eselyt, de ott most egy uj hiba jott elo, a kep sargul be... akarmelyik Videokartya drivert rakom is fol. Azt sikerult kideriteni, hogy a monitor RGB beallitasait cseszi el valamiert... Zart nvidia drivernel, nvidia-settingsben ha nyomok egy defaultot a szinbeallitasoknal, akkor visszaall, viszont restart utan ujra elbaxodik...

Szoval nehez az elet.... :) De sztm megy vissza Fedora, free driverel.

( beatnull | 2018. 08. 24., p – 18:51 )

Ahogy többen írták ezek szinte mind hw problémák. Évek óta nem volt semmi ilyen durva a környezetemben, legutóbb is össze-vissza fagyogatott le a Fedora, ezért bosszúból átmentem Debianra ami ugyanezt kezdte csinálni, ekkor már gyanús volt a dolog. Végigromboltam a memtestet minden sloton és memóriámon így kiderült, hogy valami nagyon nem ok hw szinten a 4-es slotommal. Nem használom és azóta meg is szűnt a jelenség.

A xorg egy monstrum ezer buggal, és sok relatíve nem elterjedt hardware valóban problémás de évek óta az a helyzet, hogy a legelterjedtebb feladatokra és konfigurációkra desktopon IS megállja a helyét szinte bármelyik disztró, szerintem. Nyilván tapasztalatokról beszélünk, így nehéz véglegeset mondani.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

Akkor nevezhetnénk hardverproblémának, ha _minden_ más hardver szoftveres hibaelfedések nélkül hibátlanul működne. Jelen esetben szoftverhibáról van szó, mert a hardver Windows alatt jól működik. (Vagy azért, mert száz százalékosan szoftveres hibák állnak a linuxos jelenségek mögött, vagy pedig azért, mert a windowsos szoftverrétegekben a hardver hibái kezelve vannak.)

:)

Nem olvastam el minden egyes hozzászólást bevallom, de tudjuk, hogy másik rendszer alatt ezek mind működnek megfelelően? Nekem ez nem derült ki egyértelműen. De ha tényleg így van akkor tévedtem.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

( azbest | 2018. 08. 25., szo – 00:03 )

esetlg dugd át az usb3-ből usb2 -be a billentyűzetet.

Meg lehet a biosban el van állítva, vagy bizonyos lapoknál némelyik funkció ki van kapcsolva, ami megbolondíjta az usb működését
https://unix.stackexchange.com/questions/72625/why-is-usb-not-working-i…

Meg érdemes lehet ellenőrizni a gyártó nem adott -e ki bios frissítést az elmúlt 8 évben az alaplaphoz. Az ilyen misztikus hülyeségeket érdemes az alaplap típusával keresni, nem csak random chipset lista alapján.

Egy elég kínos user error, ilyen szintű alap dolog benézését eddig csak olyan felhasználóknál láttam, akik először ültek gép előtt, meg először fogtak egeret, és meg kell nekik mutatni, hogy hol zárják be az ablakot grafikus felületen.

Jót röhögtem, hogy napi szinten három disztrót is használsz, aztán felsoroltad, hogy szervernek, tűzfalnak, stb.. Magyarán nem használtál napi szinten. Ennyi erővel öreganyám is Linux user, mert bár XP-n tolja, de netezés közben látogatja a Gmailt meg a YouTube-ot, ami linuxos szerverről fut, meg a telefonján is Linux alapú Android van. Nem bántásból írom, de ez nem minősül napi használatnak. Napi szinten akkor használod, ha rendesen fönt van a PC-den, és fő rendszernek használod, meg meg tudod oldani alatta a felmerülő problémákat, és nem kell egérútként Windowsért meg MacOS-ért nyúlni. De ugyanígy nem leszel BSD user, ha Netflixet nézel (BSD-s szerverekről fut), vagy ha a routereden pfSense van.

A billentyűzetprobléma megoldódott? Kicsit morbidnak tűnik, mert ha más kombónak is látszik a Ctrl+Alt, annak a Super (Win) gombnak kéne lennie, nem a Shiftnek. Amúgy meg minden disztró kérdezi telepítéskor a billentyűzetkiosztást (kivéve Arch meg ilyenek, amelyeknek nincs telepítője), de ha pl. sima magyart adsz meg, azt 104-105 gombos magyar kiosztásnak veszik, mert ez az alap, ez van a legtöbb embernek. Ha 101 gombos, meg egyéb spéci kiosztást akarsz, azt külön kell a listában kiválasztani. Ha még mindig nem jó, akkor a BIOS-ban a legacy USB support környékén kéne szétnézni, gondolom USB-s billentyűzetről van szó, azt sem ártana tudni milyenről típus szerint. Vagy Gnome esetén a Gnome Tweakst kéne feltenni, és ott a Ctrl és Alt beállításait matatni.

Gondolom a Manjaro alatt már nem tearingel görgetés közben a zárt NV driver.

Az, hogy sleep után nem tudsz belépni, az asztali környezettől meg WM mellé telepített zárolóalkalmazástól is függ. Sok felület már úgy zárol, hogy éledés után nem a logint kapod vissza, csak egy zárképernyőt, ami vagy nem támogat egeret, vagy támogat, de nem kattintani kell, hanem húzó mozdulatot tenni, vagy ilyesmi. Kicsit ilyesmi lett a Win10 is. Azt nem találom, hogy a Manjarót milyen felülettel telepítetted. A besárgulásból ítélve Gnome lenne az első tipp, ezért is ajánlottam a Gnome Tweaks-et.

A Chrome, Chromium tud VDPAU-t használni, a chrome://gpu lapon kéne szétnézi, hogy engedélyezve van-e a Hardware-accelerated video decode opció, ha nem, akkor Override-ot nyomva engedélyezni kell. A szükséges vdpau csomagok fent vannak a leírásod szerint. Firefox nem tudom hogy áll ezzel.

A Linux meg sokat fejlődött problémamentességben. Ha olyan hardvered van, akkor néha még nem mennek külön hekkelés és állítgatás nélkül a dolgok, de van, amikor Windowsban is drivert kell cserélni, meg driverekkel kísérletezni, meg Registryben könyékig turkálni, meg mindenféle Redistribute csomagot telepítgetni, meg Direct Play összetevőt engedélyezni, meg hasonló baromságok, az sem felhasználóbarátabb, de már megszoktad és elfogadtad. A Linuxot meg még nem látod át desktopként annyira, hogy lássad, milyen problémát hogy kell megoldani, hol kell a probléma gyökerét elkezdeni keresni. Időt kell neki adni, el kell fogadni, hogy egész más, mint a Windows. Itt ha megtanulod a problémákat megoldani, akkor a te kezedben lesz a rendszer irányítása, nem pedig Redmond szabja meg, hogy mit hogyan csinálhatsz.

Ha ilyen GTX 1060-ad meg egyéb modern hardvereid vannak, akkor meg olyan disztrót kell használni, amin frissek a csomagok, különben szívás lesz belőle. A Manjaro, Arch, Fedora kellően friss ehhez.

Egy dolgot bocsátok még előre: ha fent van a Windows 8-10 is dualbootban, akkor a Gépházban a Gyors boot opciót le kell tiltani, különben a Linux nem fogja tudni az NTFS partíciókat csatolni, mivel azok nem választódtak le megfelelően. Alapból a Windows-fle Gyors boot csak félhibernációt végez, amiből bootkor felállítja magát a rendszer, de ez a többi OS-nek bezavar. Manjarón elvileg alapból fent kéne lennie az ntfs-3g csomagnak, de ha nem lenne fent, és van NTFS partíciót, akkor tedd fel. Csak azért említem, mert előre látom az írásaidból, hogy ezekbe is bele fogsz szaladni, és nehogy az legyen, hogy emiatt megint nincs Linux desktop éve.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Valoban user error volt, mondjuk kb 3 perc alatt meglett a megoldas az teny, egy kis google segitseggel. (igaz, latom kar volt ide kiirni...:) )

Ezek szerint nem olvastad elegge alaposan el, amit irtam. Napi szinten, munkamhoz hasznalok Linuxot, tuzfal, storage, email, webszerver, etc... Hasznalat alatt azt ertem, hogy en konfigolom, telepitem. VISZONT! mint ahogy fontebb is irtam, kb 10 eve nem tettem fol semmilyen desktopos Linuxot (leszamitva egy ket orara, VM ala), fogalmam nem volt arrol, hogy a gnome-ban van ejszakai mod. (Jegyzem meg, kereseseim alapjan kb masfel eve tudja ezt a featuret szoval azert annyira nem regi dolog: https://www.omgubuntu.co.uk/2017/02/gnome-night-light-blue-light-filter…)

- Billentyuzet problema fonnall, de valszeg a magaval a bill-el lesz gond, vettem masikat.

- Igen, a csikozodas megszunt.

- Gnome-al probaltam, amit lehetett, a zarkepernyo feloldas gond Solus-al volt (Budgie)

- VDPAU nem megy, hiaba engedelyezed, bar aktivnak fogja utana mutatni, nincs hardveres gyorsitas. Ezt egy fontebb linkelt oldalon kitargyaltak. Van patchelt Chromium, amivel elvileg mukodik.

Igen, irod, hogy mas a modszertan Linux eseteben, mint Windowsnal. Ez teny, elfogadom. Viszont az is teny, hogy egy Windows 10 eseteben, pl az en konfigomon egy VGA driver telepites utan lenyegeben hasznalhato a gep, semmi mast nem kell tenni. (Nekem ez a tapasztalatom)

Sokan irjatok, hogy Windows alatt registry turas kell, meg szivas van a driverekkel... Nem tudom milyen konfigrol beszelunk, de nekem Win10 alatt jellemzoen ket dolgot kell tennem telepites utan: VGA+chipset driver. Ennyi. Miota a Windows "rolling" lett, azota a frissites sem nagy dolog, gyari tool-al a legfrissebb iso jon le, alig szokott lenni frissiteni valo.

Linux Desktopnal meg mindig szivas van.

Ha azt feltetelezzuk, hogy en nem egy olyan user vagyok, aki utananez a dolgoknak, hanem csak egy "sima" felhasznalo, akkor mar az elso heten elojonnek olyan problemak, amiket nem tudnek megoldani.

A kerdesem, a topic nyitasanak oka az volt, hogy egy adott konfiguracion tud-e teljesen elfogadhato alternativat nyujtani egy Linux desktop. Az eddigiek alapjan azt kell mondjam, hogy megkotesekkel, de tud, viszont amint kicsit jobban elkezdjuk hasznalni, elojonnek hibak, amik megoldasa nem feltetlen teljesen trivialis.

Mikor ezt az egeszet elkezdem, megfogadtam, hogy ugy probalom hasznalni a rendszert, hogy a terminalt meg sem fogom nyitni... Nem a tudasom hianyzik ahhoz, hidd el, hogy ezeket a felmerulo problemakat megoldjam, egyszeruen ebben az esetben, egyszeru "Userkent" nem akartam ezzel foglalkozni, csak hasznalni. Direkt arra voltam kivancsi, hogy egy szuztiszta telepites utan, mire lesz kepes a rendszer. Ha szervert rakok fol, magatol ertetodik, hogy be kell allitani, tweak-elni kell, ezzel nincs semmi problema. Ehhez kepest, mar 2 perc utan a terminalban kellett lennem, desktopos linux eseteben is... Ezt latom en problemasnak.

Amugy erdekesseg, hogy par honapja kiproblatam par windowsos szerver megoldast (IIS, Hyper-V, meg ugy maga a Windows szerver ) hat olyan volt, mintha mindket kezem le lett volna kotve... Minden beallitast ugy kellett kikeresni, az egesz tul van bonyolitva, szamomra legalabbis. Egy normalis halozati beallitas kulonbozo VLAN-okkal windows serveren vicc... Linuxon par sor, ott meg...

Épp a hozzászólásod végéből érzékelem azt, hogy ez csak megszokás kérdése. Windows desktophoz és Linux szerverhez szoktál, ezekben vagy otthon, ezek mennek jól neked, itt vagy hatékony. A másik átlón, a Windows szerveren és Linux desktopon pedig nehézségekkel találod szembe magad, mert nem szoktál hozzá, nincs benne rutinod.

Windows desktoppal én is szívok néha. Akartam írni konkrét példát, de túlzottan IRL lett volna, így nem teszem.

Szerk.: Na, az lenne még szép, ha nem használhatnám a terminált. Mégis miért nem?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem hiszem, hogy csak megszokas kerdese ez a dolog. Inkabb a kompromisszumok elfogadasa, amire valaki vagy hajlano, vagy nem...

Tokeletes pelda erre a nouveau vs proprietary driver esete. elobbinel szepen megy a VDPAU, viszont jatek alatt... https://www.phoronix.com/scan.php?page=article&item=nouveau-summer-2018…

Forditva meg: jol megy a jatek, de nincs hardveres gyorsitas es 4k video 90% ban hajtja szegeny CPU-t... Tehat a teendom: ha meg akarok nezni egy 4K youtube vidit, valtsak drivert?? :)

Ilyenekre gondolok en. Ez persze csak egy dolog, nyilvan elkepzelheto, hogy lenne ra megoldas, par oranyi google utan.

Terminal hasznalat: Nalam ez pl itthon azt jelenti, hogy MobaXterm-el atlepek az itthoni szerverre (egy Ubi 18.04) vagy a tuzfalra (Vyos) es mehet a mehet (vannak nyustolve eleget...:) ). Desktopon nem akarom hasznalni, mert minek? Amit ott hasznalni akarok, az mind GUI.

Amugy distrok kozul (kiprobaltam joparat utobbi 1-2 napban) szamomra a Fedora lett a kedvenc! Szep, egyseges felulet, leggordulekenyebb hasznalat. Masodik lett nalam a Manjaro, igazi svajcibicska (foleg az Arch alapok miatt) de szamomra nem volt eleg egyseges, picit ilyen "osszelegozott" rendszernek tunt. Debian (es szarmazekai) vonalban csalodtam Desktopon veluk volt a legtobb gond.

Fedora lett a kedvenc

Ezt jólesik hallani, persze részemről nyilván az elfogultság miatt. Nálam amúgy nem egységes, mert Xfce-t használok Compizzal, Emerald dekorátorral, olykor gnome-os és KDE-s alkalmazásokat is. Viszont engem nem frusztrál az, hogy másként néz ki az ablakkeret Evince-n, mint ahogy egy terminálon vagy a Firefoxon. Meg aztán az az én választásom, hogy nem a default Gnome felületet használom, így meg nyilván ne is sírjak emiatt. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"Linux Desktopnal meg mindig szivas van."

Nekem windows desktopnál van szívás.

Nagyon megszoktam, hogy sok év alatt linuxszal sose volt driver gondom, igaz mindig olyan hw-t vettem amit fullosan támogat. Windowsnál meg mindig is utáltam, hogyha fel is ment az OS után jött még sok orányi mókolás a driverekkel. Ez a win10 javult
valamennyire.

Van egy soros USB-s atalakitom amit ezer éve használok linux alatt gond nélkul. Windows alatt csak a gond van vele, win10 ala fel se ment.

Szóval mondhatom, hogy a windows desktoppal csak a szivas van :P

Kinek a pap ...

Fedora 27, Thinkpad x220

Egyetértek veled, azzal a megkötéssel, hogy nekem sok esetben szerencsém volt a hardware-rel, mert a gyártók nem specifikálják, mit építenek be a termékeikbe, így olykor kockáztatok és reménykedek. Lehet persze netet bogarászni, keresni olyanoktól infót, akik vakmerően kipróbálták Linuxszal az adott terméket, aztán vagy szívtak vele, vagy örültek, hogy jó. Azt bizton állíthatom, hogy a kis Acer ES1 sorozat full Linux kompatibilis, csak a touchpad-ot kell a BIOS setup-ban basic-ről advanced-re állítani, továbbá az EFI bejegyzésben 'Linux' legyen bedrótozottan az oprendszer neve. Az USB 3.0-t és az SD card reader-t nem próbáltam még, de a HDMI-t, wifi-t, bluetooth-t, USB 2.0-t, touchpad-et, billentyűzetet, belső monitorát igen, hangszóró, mikrofon, analóg audio kimenet mennek, illetve HDD-t cseréltem SSD-re, természetesen ezzel sem volt gond.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mondjuk egy egzotikus, kínai usb-serial konverter támogatása alapján nem ítélném meg a két rendszer általános hw támogatását, az biztos.

Nézzük meg inkább az Nvidia Optimus technológiáját, amit mai napig nem tudnak a linux-ok normálisan lekezelni.
Aztán itt vannak a különböző nem free firmware-t igénylő cuccok is, amik persze a gyártók sara, mégis az jön le belőlük, hogy egy free op.rendszer nem való semmire, csak ha non-free cuccok is vannak installálva.

Ki használ itt pl. Trisquel linux-ot? Le a kalappal előttük látatlanban is!

--
robyboy

Igen. Én sem mondom, hogy jobb a Windows HW-támogatása, mert korrekt az Nvidia Optimus technológia alatta.

Azt kell(ene) megvizsgálni, hogy a piacon lévő HW-k hány százaléka megy gond nélkül windows ill. linux alatt. Úgy lenne korrekt az összehasonlítás.

--
robyboy

Nvidia folyamatosan "fejleszti" a driverét, hogy kompatibilis, szebb-gyorsabb legyen bizonyos gamékkal. Mondjuk attól nem kell félni, hogy azok linux alá készülnek, így valóban nem indokolt a frissítés. De akkor meg ki kell zárni a csomagot az upgrade-böl, nehogy bekavarjon. Ez a lépés kimaradt a leírásból, ha jól emlékszem.

Régebben azt tapasztaltam, talán még most is igaz, hogy a Noveau gyorsabb 2D-ben, mint az Nvidia gyári drivere.

--
robyboy

Nem hiszem, hogy a 2D ablakokat 3D motor rendereli. Sima X-re gondolok, ami mindennek az alapja.
Kb. ugyanúgy nincsenek az alapok hardverre optimalizálva, mint a Windows esetében.

Vannak brutál vasak, és lassú minden, mert senki sem akar platformfüggö lenni. Ez az univerzális PC architektúra halála.
Nem véletlenül nyer teret az ARM, ott még van optimalizáció.

--
robyboy

Ilyen USB-soros átalakítóm nekem is van 10+ éves, és a chip gyártója befejezte az eszköz támogatását még a Windows 10 megjelenése _előtt_. Nem csoda, hogy Windows 10 alatt nem működik - egy másik, hasonlóan ósdi (csak más usb-soros átalakító chip van benne) meg igen...

> Van egy soros USB-s atalakitom amit ezer éve használok linux alatt gond nélkul. Windows alatt csak a gond van vele, win10 ala fel se ment.

Milyen chip dolgozik benne? Melyik az, amit a Windows 10 nem kezel?

A Windows 10 előtti Windows-okhoz mindig fel kellett tenni az adott chip driverét, de Windows 10 esetén jobbak a tapasztalataim:
- FTDI FT232: működik, nem kellett hozzá kézzel drivert telepíteni
- Silicon Laboratories (Cygnal Integrated Products, Inc.) CP2102: működik, de kellett hozzá drivert telepítenem
- QinHeng Electronics HL-340 (Winchip CH340): működik, nem kellett hozzá kézzel drivert telepíteni
- Prolific PL2303 HXA: nem működik (a gyártó szerint ehhez már nincs támogatás Windows 8-tól kezdődően)

PL2303-ból Windows 10 alatt a HXD és a TA verzióknak működniük kell (a gyártó kifejezetten ezt a két típust ajánlja), de nem volt alkalmam még kipróbálni.

Linux alatt mindegyik megy kapásból, bedugás után azonnal.

Köszi az írást, éppen a napokban akartam kérdezni, hogy kinek mi a tapasztalata ezekkel az adapterekkel. A legtöbb olcsó dev board a CH340-es illesztőt használja, akkor ezek szerint nem kell Windows 10 alatt heggeszteni, hogy menjen. Igaz, tényleg gombokért adják ezeket, ha mindegyikből rendelek egyet, az sem éri el az 5 dolcsit :-)

a gyártó szerint ehhez már nincs támogatás Windows 8-tól kezdődően

Nem, a gyártó nem akarja támogatni, mert lekoppintották a kici kínaiak, és erre az idióták azt találták ki, hogy akkor változtatnak a chipen, és a driverből dobják a régi támogatását, hátha ez kicsit lenyomja a koppintók bizniszét.

Linux alatt ugye nem a gyártó írja a drivert, továbbá ha szeretné, akkor sem engednék kivenni a driverből a régi chipek támogatását.

Igen, valóban ez történt, de ettől még a gyártó nem ad hozzá drivert, a hivatalos közlésük meg az, hogy nem támogatják a Windows-okat a 8-astól kezdődően a PL2303 HXA chipek esetén.
Emlékeim szerint már a 7-esnél kezdődtek a gondok, akkor vissza is kellett vonnia a gyártónak egy olyan drivert, ami bele is piszkált a hamisított chipbe.
Itt lehet erről olvasni egy kicsit bővebben:
http://www.tavir.hu/cikk-hamis-a-baba
http://www.tavir.hu/cikk-hamis-a-baba-ii

http://web.archive.org/web/20160316041818/http://www.tavir.hu/cikk-hami…

> PL2303-ból Windows 10 alatt a HXD és a TA verzióknak működniük kell (a gyártó kifejezetten ezt a két típust ajánlja), de nem volt alkalmam még kipróbálni.

Ráakadtam egy TA típusjelűre, kipróbáltam, az valóban gond nélkül megy Windows 10 alatt.


Linux alatt mindegyik működik:

Bus 003 Device 089: ID 0403:6001 Future Technology Devices International, Ltd FT232 USB-Serial (UART) IC
Bus 003 Device 090: ID 1a86:7523 QinHeng Electronics HL-340 USB-Serial adapter
Bus 003 Device 091: ID 10c4:ea60 Cygnal Integrated Products, Inc. CP210x UART Bridge / myAVR mySmartUSB light
Bus 003 Device 092: ID 067b:2303 Prolific Technology, Inc. PL2303 Serial Port
Bus 003 Device 093: ID 067b:2303 Prolific Technology, Inc. PL2303 Serial Port

crw-rw---- 1 root dialout 188, 0 aug 29 10:25 /dev/ttyUSB0
crw-rw---- 1 root dialout 188, 1 aug 29 10:25 /dev/ttyUSB1
crw-rw---- 1 root dialout 188, 2 aug 29 10:25 /dev/ttyUSB2
crw-rw---- 1 root dialout 188, 3 aug 29 10:25 /dev/ttyUSB3
crw-rw---- 1 root dialout 188, 4 aug 29 10:25 /dev/ttyUSB4


Windows 10 alatt a Prolific PL2303HXA (COM11) nem használható, de PL2303TA (COM10) igen:

https://i.imgur.com/aWeLU7V.png

https://i.imgur.com/KGSfMvb.png
https://i.imgur.com/RED9TyM.png

https://i.imgur.com/knE9NUr.png
https://i.imgur.com/GSFDaXk.png


XP alatt nincs gond:

https://i.imgur.com/TL5FFo4.png

https://i.imgur.com/ZD11kXs.png
https://i.imgur.com/CmQHXSY.png


TrueOS (FreeBSD) alatt is megy az összes:

Bus /dev/usb Device /dev/ugen0.6: ID 1a86:7523 QinHeng Electronics HL-340 USB-Serial adapter
Bus /dev/usb Device /dev/ugen0.5: ID 10c4:ea60 Cygnal Integrated Products, Inc. CP2102/CP2109 UART Bridge Controller [CP210x family]
Bus /dev/usb Device /dev/ugen0.4: ID 0403:6001 Future Technology Devices International, Ltd FT232 Serial (UART) IC
Bus /dev/usb Device /dev/ugen0.3: ID 067b:2303 Prolific Technology, Inc. PL2303 Serial Port
Bus /dev/usb Device /dev/ugen0.2: ID 067b:2303 Prolific Technology, Inc. PL2303 Serial Port

crw------- 1 root wheel 0x69 aug. 29 11:23 /dev/ttyU0
crw------- 1 root wheel 0x6a aug. 29 11:23 /dev/ttyU0.init
crw------- 1 root wheel 0x6b aug. 29 11:23 /dev/ttyU0.lock
crw------- 1 root wheel 0x74 aug. 29 11:25 /dev/ttyU1
crw------- 1 root wheel 0x75 aug. 29 11:25 /dev/ttyU1.init
crw------- 1 root wheel 0x76 aug. 29 11:25 /dev/ttyU1.lock
crw------- 1 root wheel 0x7e aug. 29 11:25 /dev/ttyU2
crw------- 1 root wheel 0x7f aug. 29 11:25 /dev/ttyU2.init
crw------- 1 root wheel 0x80 aug. 29 11:25 /dev/ttyU2.lock
crw------- 1 root wheel 0x87 aug. 29 11:25 /dev/ttyU3
crw------- 1 root wheel 0x88 aug. 29 11:25 /dev/ttyU3.init
crw------- 1 root wheel 0x89 aug. 29 11:25 /dev/ttyU3.lock
crw------- 1 root wheel 0x91 aug. 29 11:25 /dev/ttyU4
crw------- 1 root wheel 0x92 aug. 29 11:25 /dev/ttyU4.init
crw------- 1 root wheel 0x93 aug. 29 11:25 /dev/ttyU4.lock

( zotya62 v | 2018. 08. 26., v – 21:53 )

Látom ez is szép hosszú szál lett. :) Csak egy kis friss saját példa arra, hogy miért idegenkednek sokan a Linux (desktop)-tól. Egy ideje Manjaro-t is használok, gondoltam kipróbálom élesben az Arch-ot. Antergos-t telepítettem Windows 10 mellé. 4.18.3 kernellel nem indult el, persze LTS kernelt is telepítettem, azzal simán működött. Sokan, amikor ilyet tapasztalnak, egyből a könnyebb ellenállás irányába fordulnak, azaz továbbra is használják a megszokott Windows-t. A másik véglet az, hogy elkezdenek guglizni, és mindenfajta fórumokom javasolt beállításokat kipróbálnak. Ez volt 2 napja, tegnap megjelent az Arch 4.18.5 kernel, amit a frissítésekkel együtt ma telepítettem, majd a normál kernellel minden további nélkül elindult a gép.
--
https://www.digitalocean.com/?refcode=7504fb2af065

Antergos-t telepítettem Windows 10 mellé. 4.18.3 kernellel nem indult el
Sokan, amikor ilyet tapasztalnak, egyből a könnyebb ellenállás irányába fordulnak, azaz továbbra is használják a megszokott Windows-t.

Szerintem ezzel össze is foglaltad a lényeget.
1. A Linux nem hibátlan.
2. Az hogy kinek felel meg, mindössze ingerküszöb kérdése.

( BlinTux v | 2018. 08. 27., h – 00:49 )

Én felhagytam a Linuxa-al mint desktop. Felesleges erőltetni, nem desktopra született és bármennyire forszírozzák, sose lesz alkalmas rá.

Játékra alkalmatlan, hiába van egyre több port, mindig csak abból nincs amivel az ember játszana.
Wine hiába sok éves fejlesztés, mindig csak kullog a legújabb technológiák (DirectX..) után. Sohasem fog vele egy AAA játék úgy menni mint Windowson.

De nem is kell játékot indítani, mert nincs egy normális ablakkezelő sem, ami nem omlana össze számtalanszor, vagy egy-egy frissítés után ne dögölne meg valami alatta.

Csak konzolban viszont kiba jó! Tökéletes Raspberry-re, szerverre, mindenféle kütyüre, amin elég konzol módban matatni. Stabil, gyors, fasza.

Desktopra majd akkor lesz jó, ha hozza azt mint a Windows 10.
Számomra jelenleg az az etalon!
Minden kézre áll, stabil mint az atom. Soha nem fagyott le, nem omlott össze a GUI, nincsenek driver gondok, minden eszköz működik.
És még egy pici Linux is megbújik benne (WSL) ha konzolban kéne matatni :)

De nem is kell játékot indítani, mert nincs egy normális ablakkezelő sem, ami nem omlana össze számtalanszor, vagy egy-egy frissítés után ne dögölne meg valami alatta.
Egyrészt nem kötelező ablakkezelőt indítani a játékhoz. Másrészt van azért jópár ablakkezelő, aminek nincsenek összeomlási kényszerei.

stabil mint az atom
Maghasadásról hallottál már? :D
(bocs, kihagyhatatlan magaslabda)

Pont ellentétes tapasztalataim vannak. Linuxot (Arch KDE, soksok éve, előtte meg ubuntu volt szintén nagyon sokáig) használok, pár éve párhuzamosan Win10-zel. Munkáról van szó, játékok nem érdekelnek. Stabilitásban nem látok különbséget, de nekem napi használatra a Linux sokkal kényelmesebb, pont például az említett ablakkezelésben (fényévekre van a fapad windowstól), vagy hogy nem kell a programjaimat egyesével setupexékkel frissítgetni, mert van normális csomagkezelő. Nem beszélve a sokkal értelmesebb alapértelmezett alkalmazásokról. (tudnám még részletezni, de felesleges, ízlések és pofonok). Nem mondom, hogy linux alatt sosem volt semmi hiba, vagy valami hülyeség amitől agybajt kaptam, de összességében ezek elhanyagolhatók.

A mostani munkahelyemen Windows 10-et kell sajnos használnom. Néhányszor előfordult már, hogy ebédszünetben vagy egy hosszabb megbeszélés közben fogta magát és újraindult. Mindezt úgy, hogy az összes lehetséges helyen letiltottam a frissítések keresését, telepítését és az újraindítást. (Nincs domainbe léptetve a gép.)

Otthon viszont 2005 óta szinte csak Linuxot használok és az általad vázolt problémákba még nem futottam bele.

"az összes lehetséges helyen letiltottam a frissítések keresését, telepítését és az újraindítást"

Ma már ez nem jelent semmit, kár kínlódni vele. A Windows Update-et olyanra csinálták mint egy tank: Nem lehet megállítani! Hiába is próbálsz az útjába állni: átmegy rajtad... ;-P

Meg tudnad mondnai mitol omlik ossze egy *box? Mert nekem nem sikerul eloideznem, de nagyon kivancsi vagyok. Illetve tundal egy listat mellekelni, hogy az egyes WM-kben mitol omlanak ossze? Mert nalam se a *box-okon sem bedig egy par tiling managerben nem tapasztaltam ilyet (i3 es dwm). Persze nem muszaj mind a 60+-on vegigmenned, csak mondjuk a legtobbet hasznalt elso 30-on.

Gondolom ezt a kijelentest arra alapoztad: "nincs egy normális ablakkezelő sem, ami nem omlana össze számtalanszor, vagy egy-egy frissítés után ne dögölne meg valami alatta" - hogy kiprobaltad mindet(!!!).

Amugy mit kellene tudna egy wm-nek azon kivul ami le van irva az ICCCM-ben es az EWMH-ban????

Nem tudom megmondani, mert mert nem érdekel, nem az én dolgom a rendszert toldozgatni, foltozgatni, hibákat keresni.

Jön egy frissítés és a következő indításnál már megdöglik a fél KDE, vagy egyáltalán be sem jön a login screen. - Ilyen is volt.

Nem használok öt tucat ablakkezelőt. KDE mindig is szimpatikus volt, a többi vagy fényévekkel elmaradott, vagy bűn ronda.
KDE-n legalább érezni, hogy próbál modern lenni. De nem is azt mondom, hogy a KDE-vel van a probléma. Lehet tök más okozza annak az összeomlását.

De ha a WM stabil is, akkor is ezer más bosszantó gond van.
Ne adj isten olyan appot akarsz futtatni, ami nem KDE-hez írtak, akkor fél Gb csomagot fel kell tenned, hogy elinduljon az a 300 Kb-os program...

Ha van valami friss HW-d, akkor imádkoznod kell, hogy támogass a kernelt, különben fordíthatsz modult (ha van miből) vagy cseszheted még nem csinálnak hozzá.

Szóval a Linux tök jó mindenféle kiforrt vasra, hobbi HW-kre, anyámtyúkjára, szigorúan konzol módban, ahol scripteket, démonokat futtatsz, MC-vel felületkezelt...
Mondom, a Raspberrymen én is nagyon szeretem, mert ott villámgyors és pont azt tudom vele csinálni amit egy ilyen HW-n akarok.
De hogy a desktop gépemre Linuxot tegyek, na azt már nem, azt meguntam, hogy állandóan söpörjem a szart utána.

Desktopra feltettem a Win10-et, azóta megy röccenés nélkül.
Néha tolok egy Win Updatet, azzal elszórakozik éjjel még alszok, másnap pedig nem úgy kell a gép elé ülnöm, hogy vajon elindul-e egyáltalán.

De hogy rosszat is mondjak a Win10-re: Az mondjuk idegesítő, hogy a start menüben random eltűnnek az appok ikonjai. megvan a nevük, a négyzet, kattintható, csak ikon nincs.
Bár a Desktop linuxoknak lenne ez a legnagyobb problémájuk! :D

Engem a Windows 10 bosszant annyira, hogy inkább lett egy linuxos gépem is bentre. Itthon csak linuxosok vannak.

Azt a bugot én is tapasztaltam, amit írtál. A timeline ikonja egy fekete négyzet Windows-on. Az ikon biztosan jó, mert volt olyan pillanata, amikor jól jelent meg.

http://thetimelineproj.sourceforge.net/

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

> Jön egy frissítés és a következő indításnál már megdöglik a fél KDE, vagy egyáltalán be sem jön a login screen. - Ilyen is volt.

Windows 10-en meg ilyen is volt:
https://bitport.hu/ezert-kesett-a-windows-10-tavaszi-frissitese
https://bitport.hu/az-idei-ev-legrosszabb-windows-frissitese
https://www.drivethelife.com/windows-10/windows-10-black-screen-after-c…
https://windowsreport.com/display-not-working-windows-10/

Volt persze korábban is gond:
http://www.tomshardware.co.uk/forum/id-3625914/windows-restart-black-sc…

Tudjuk, hogy a desktop OS-ek között nagyon kicsi a Linuxok részesedése, a KDE-t futtatóké meg természetszerűleg még annál is kisebb; Windows-t, azon belül Windows 10-et viszont nagyon sokan használnak...


> olyan appot akarsz futtatni, ami nem KDE-hez írtak, akkor fél Gb csomagot fel kell tenned, hogy elinduljon az a 300 Kb-os program...

Ez miért furcsa? Tudott, hogy az adott alkalmazás futtatásához mire van szükség, ha az nincs még fent a rendszeren, akkor azt bizony fel kell tenni hozzá. Tegyük hozzá azt is, hogy Linux esetén ez automatikusan, a csomagtárolóból megtörténik, nem kell újabb és újabb összetevőket a böngészőben keresgélve letölteni.

Az viszont már nagyon gáz, amikor egy Windows-hoz (konkrétan Windows 7-tel fordult elő többször is) gigabyte méretű drivercsomagot kell letölteni, hogy egyáltalán működni tudjanak a hardverelemek (hangkártya, wifi, ethernet, VGA és egyebek). Szerencsére ilyenekkel csak rokonok, barátok, ismerősök gépein kellett szenvednem :)


> Desktopra feltettem a Win10-et, azóta megy röccenés nélkül.

Ezt örömmel hallom, viszont elég sokan vagyunk úgy, akik ugyanezt el tudják mondani egy vagy több Linux disztribúcióról, de írhattam volna FreeBSD-t is (ezzel lényegesen kevesebb tapasztalatom van, de azok jók a TrueOS kapcsán).

Akkor mondjuk úgy, hogy nekem nem volt szerencsém a Linuxal mint desktop OS :)

Nem furcsa az hogy fel kell tennie fél Gb cuccot egy 300K-s progohoz. Inkább nettó hülyeség. Rosszul lett az egész kitalálva és azóta nem képesek újra tervezni és alkotni az egészet.
Dobni kéne a KDE-t, a Gnome-ot és az összes többi WM-et a fenébe (az X-et is), és közösen összefogni és létrehozni egy újat és csak arra koncentrálni.

Ezért működik jól a Windows ablakkezelője, mert nem ezer félét fejlesztenek, hanem évtizedek óta ugyanazt, ami egyre jobb és jobb lesz.
Az mondjuk vicces, hogy az előző Windowsokból mindig van az újabbakban valami maradvány, de ezen pont látni egy fejlődősí folyamatot.

KDE-t már hányszor kezdték előröl fejleszteni!? Aztán még rosszabb mint a amilyen a 3-as volt, az legalább már kiforrott.

Lényeg a lényeg: Linux desktoppal az a baj, hogy mindenki a saját szarját erőlteti, ami még véletlenül sem kompatibilis a másikakkal, kiforratlan, egységtelen és persze hogy összeomlik, mert túl van bonyolítva, isten sem látja át mi mire épül.

Lényeg a lényeg: A Windows desktoppal az a baj, hogy az egy szem fejlesztője a saját szarját erőlteti, ami még véletlenül sem az, mint amit a felhasználók szeretnének (hogy is lehetne az, hiszen sokan sokfélét szeretnének - tehát sokfélének kéne lennie, de ugye nem az), random időpontokban kikúrják azokat a dolgokat, amik korábban jól beváltak, azért, hogy valami új agymenésüket ráerőltessék a felhasználókra - természetesen ilyenkor kapod az új, kiforratlan szart, ami a felhasználók döntő többsége számára amúgy érdektelen és értéktelen túlbonyolításokat hoz. Ja, és véletlenül sem lesz kompatibilis a korábbiakkal, amit az erőltetés jegyében ki is kukáznak, hogy nehogy ne szokjon át a paraszt. És természetesen zéró customizálhatóság, nehogy má' az legyen, amit a paraszt szeretne. Ká anyját nekije...

Abban semmi furcsaság nincs, hogy ha van egy Qt-s program, akkor függőségként fel kell telepíteni a Qt-t. Szerinted ez Windows-on másképp van? Vagy fel kell tenni például a .net framework-öt, vagy statikusan van fordítva, s ugyan csak egyetlen *.exe az egész, de akkor nem 300 kB, hanem rögtön 30 MB alsó hangon, mert minden függvényt, amelyet valamilyen library-ből hívnak, belefordítják. Csodák nincsenek, illetve annyi, hogy ez Linuxon konzekvensebb, mert ha a 300 kB-os programod magával hozza a Qt-t, a következő Qt-s programnak már nem kell, mert már a gépeden van. Ezzel szemben mekkora élmény, hogy Windows-on a különféle keretrendszerek más-más verziói vannak a gépeden, mert mindenkinek más a függősége, vagy statikusan benne a *.exe-ben redundánsan sok példányban.

Van X helyett új, ez a Wayland. A Waylandhoz X is tud csatlakozni azok kedvéért, akik kihasználnák az X azon tulajdonságát, hogy a képtartalmat és inputot hálózaton keresztül vinnék át.

Szerintem az jó, hogy te használhatsz KDE-t, én Xfce-t Compizzal és Emeralddal. Ki hogy szereti.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( saabi v | 2018. 08. 27., h – 07:55 )

Nem véletlen kerestem anno egy másik unixot, amiben a GUI-t is sikerült használhatóra megcsinálni, a Linuxokból meg a server változatokat használom többnyire headless módon.

Ave, Saabi.

( chab3sz | 2018. 08. 28., k – 00:06 )

"Linux Desktop - Komolyan még mindig ennyire nyögvenyelős?"
Még most is megválogatja a barátait.

( Smokey2k | 2018. 08. 28., k – 13:08 )

2018-ban ilyen topic, ráadásul ilyen hosszú szállal, arról nem is beszélve hogy a hozzászólásokat elnézve lényegében totál ugyanaz megy mint 15 évvel ezelőtt, linux "desktop" progress@it's best :D

Jó. Zárjuk le ezt a szálat szerintem. Tök értelmetlen. A linux tényleg nem desktopra való. Elismerem. De nekem megfelel. Mindenki úgyis azt használja, amelyikbe bele van buzulva.
Egy rendszergazda munkatársam mondta kb tíz évvel ezelőtt. Próbált linuxot használni desktopon. Kínszenvedés. Mondom melyik disztróval próbáltad? Ubuntu. Ha egy IT-s számára egy ubuntuval is kínszenvedés a desktop, akkor nincs remény. A linux sohasem lesz desktopra való. Nálam minden esetre Mate és Xfce a király + Crossoveren emulált MS Office. Kész. Ha majd speciális programokat is kell futtatni jó lesz a Widows. Pont.

Ha valaki továbbra se képes felfogni hogy olyan nincs, hogy "IT-s"...
Érdekes, hogy ha fogorvost hívnának a sebész helyett amikor nekiáll téged összevissza kaszabolni lehet hogy nem örülnél...
OS&/Distro-k: használjon mindenki amit akar.

"ennyire nyögvenyelős?" - aki nyomi annak igen. Konkrét tapasztalat: "nagyonnemkocka,nincsérzékehozzá" tanítónéni (27éves) nagyon boldogan megvan a debian-javal (8 éve..). És nem: Nem ufó. Szóval nem muszáj se nyögni, se nyelni. Aki akar / szeret / whatever az nyugodtan, de lehetőleg otthon és nem kell mindenki más fülébe -is- belelihegni közben..

Iskolai notebook-okon szerinted mi van? Nem, nem osX =)
/Közép iskolában "infóórán" is MS Office használatot mutogattak nekik, gyerekként is MS Win-t "használtak"../

"nincs összehasonlítási alap"
> szomorú is lenne: Tessék bezárni magadat egy dobozba és nehogy kinézz belőle mert a végén rájössz, hogy van más is a csúnya linux-on kívül..
> kb mint [régi:Java vs .Net] https://www.youtube.com/watch?v=RnqAXuLZlaE

Nem értettél meg igazán. Mindenki megszokja előbb-utóbb a dolgait, utána már sokkal nehezebb bármi másra áttérni, ha tetszik, ha nem. Az agyunk nem szeret fáradni, pláne, ha nincs motiválva.

Kb. az a kérdés, hogy ki szokta meg először a Windowst vagy a Linuxot. Nem mondom, hogy nem lehet átszokni, de nem könnyű, és minden egyes kisebb csalódást is tragédiaként élhet meg az ember, mert van összehasonlítási alapja "bezzeg a...".

--
robyboy

Így igaz. De akinek ilyen siráma van, hogy az alma az nem körte és végképp nem barack annak legyen már annyi józan esze, hogy felfogja hogy a saját gyarlósága és nem a körte meg a barack a hibás amiért más szín-íz stb világot és élvezeti értéket kínálnak (pláne némileg más szezonban).

E helyett meg erre/arra veri(k) egyesek a nyálukat 1esek. Meg 2esek. Meg. Nah. az ájtíSOKK.

Vagy csak engem fáraszt az ilyesmi?

Az ilyen jellegű elégedetlenség-cunamiban szenvedők írjanak blogot, ha még az aruckat is adni szeretnék hozzá akkor vezessenek vlogot, de véletlenül se olyan felületen amin mások érdemi diskurzus-t -is- végeznének.

Ha definiciót akarsz, akkor szerintem..: Minden számítógép elé keveredett ember a géptől egyféle dolgot akarhat, hogy az megfelejen az általa elvégezni akart feladatoknak és az ehhez szükséges műveleteknek.

(Egyszerű vagy bonyolult, az már ebből a szempontból mindegy is. - Nem vagyunk egyformák. Vannak akik egész egyszerű dolgokat akarnak megoldatni a géppel, - egy üzenetet elküldeni, egy weben lévő cikket elovasni, - egy fotót megvágni. stb., és vannak akik a kvantummechanikai számításaikat akarják rábízni.)

Az "Asztal" az ehhez szükséges grafikai interfészeken keresztül biztosítja a hardver erőforrásainak maximalizált kihasználását. - Azaz..,

a "desktop", - azaz tulajdonképpen szűken véve, a grafikus felhasználói felület, az emberi inteligencia számos megjelenési formájának ad lehetőséget annnak kiterjesztéshez, a folyamatosan fejlődő hardveres erőforrások kihasználásával.

Ha az eszerinti sokirányú, lehetséges felhasználásnak megbízhatóan megfelel, akkor desktop OS-, (hardver)-ről beszélhetünk.

(Az érezhető, hogy adott esetben egy mc-vel "felszerelt" számítógép is "desktop", - a tisztán parancssorhoz képest, - az én értelmezésemben, de a határvonal annyiban érdekes, hogy a számítástechnika folyamatos fejlődése egyre univerzálisabb tudású felhasználói interfészeknek ad helyet, amelyek szükségszerűen elvezetnek a technika tömegigényű és egyszerűsített kezelési lehetőségeihez.)

Végső soron egy "mobil-OS" is lehet kvázi "desktop-OS", ha megfelel a felhasználója által végzendő sokféle feladatnak, és helyhez kötötten megfelelő méretű kijelzőhöz is kapcsolható. (Ilyen formán a "desktop" minősítést a "felokosítás" illetve univerzális feladatok végzésére alkalmasság mértéke határozza meg. Kicsit talán a végleges, (vagy ideiglenes,) helyhez köttethetőség is.)

Egy egyszerű példával tudom illusztrálni mitől tartok én egy operációs rendszert dekstop os-nek.

Elég sok grafikai és design munkálatot végzek, nekem fontos az hogy az a rendszer amin dolgozok a grafikus interfésze minél jobban a kezem alá dolgozzon és legyen egy konzisztens egységes kinézete, ez nekem személy szerint sokat számít mert rendkívül tud zavarni ha 5 millió különböző kinézetű ablak van nyitva és evvel egy giccses ronda kaotikus hatást kelt és a működési sajátosságokról még nem is beszéltünk.

Szóval itt a példa: teszem azt kapok 300 képet amiken valamilyen manipulációt kell végeznem. Alap esetben a 300 kép neve csak a sorszámozásban különbözik, tehát jó lenne ha az adott applikáció file dialógusában legalább thumbnailekben kapnék a fileokról egy previewt, ez osx vagy windows alatt egy őskőkori alap dolog. Nem így a nyílt forrású rendszerek világában ahol kismillió toolkiten alapuló ablak kezelő van és még ezen belül is könnyen előfordul hogy adott applikáció egy toolkitnek egy régebbi verzióját használja aminek megint más a file dialógusa ami akár oda is vezethet hogy nem ritkán előfordul az hogy ki kell googlizni például egy ilyet:
dconf write /org/gnome/nautilus/preferences/show-image-thumbnails '"always"'
....és ez csak csepp a tengerben, csillió mennyiségű hasonló faxságba botlik bele az ember a nyílt forrású "desktop" os-ken.

Ez nem produktív desktop környezet, főleg nem 2018-ban. Elismerem hogy vannak olyan területek ahova elég bőven mondjuk egy Awesome window manager, sőt nagyon is hasznos tud lenni de például grafikus munkákhoz nem és úgy gondolom 2018-ban ha egy grafikusnak ehhez hasonló apró ökörségekkel kell foglalkoznia az jól jellemzi hogy mennyire kőkori az egész desktopoozás linux alatt. És most a linyux pisták ne jöjjenek avval hogy akkor rakjak fel egy másik ablak kezelőt vagy komplett DE-et mert hülyeség, ha az adott aplikácio amivel jó okból kifolyólag dolgoznom kell pont egy olyan elbaszott toolkitet használ ami idő számításunk előtt tart akkor az több mint szánalmas és nem "desktop".
Többek között ezért van az hogy élesben már csak a házi média szerveren van fent linux és azon semmilyen grafikus felület sincs mert kell a halálnak ez a unit tester master degrees-t végzet script kiddiek bugos gányolása. Ergo linyux "desktop" dead and buried 10 years ago, azok a fakirok akik meg nem végeznek produktív munkát amihez kell modern grafikus interface meg jöhetnek most avval hogy nekik bejön, kutyát se érdekli.

Ha Win alatt "LightRoom"-ot használsz (elvileg, képfeldolgozáshoz, munkára mindig a legprofibb, legcélszerűbb eszközökre lenne szükség,) eszedben sem jutna még "Explorer"-ben sem képek előképeit nézegetni. (Ott számomra a "Részletes" szöveges beállítás informatívabb, több info is fér a fájlokból egy képernyőre. Mivel alapvető funkciója fájlmenedzser, ezért én az előképet nem kérném számon rajta, akkor sem ha tudja, mert alapból kikapcsolnám. :) (Álagos esetben fájlok zömükben nem is csak képfájlok.. + a preview-k megjelenése időbe kerül, nem szívesen várakozok egy fájlmenedzser előtt sok kép esetén, amíg kirakja az utolsót is, annál is inkább mert a RAW-feldolgozóban ez megismétlődik.

Redszerint, profi fotók esetében RAW-al kezdődik minden, tehát logikus is a RAW-feldolgozóban munkát kezdeni.

1./ A kép-video feldolgozás profiban, - ha a "legcélszerűbb eszköz" követelményre gondolunk, hát nem a Linux jut eszünkbe, mert ott nem futhat Adobe CC. (MAC v. Win10 és passz.)

2./ Linux alatt ott a Lightroom-szerű "DigiKam", ha fotók, akkor hobby-projekt esetén azzal kezdenék.. (Másrészt, KDE alatt pl. a "Dolphin" tud preview-kat is, beállítás kérdése.

Tudom én, hogy valamennyire kompromisszumokkal menni fog, de soha nem lesz "Adobe CC" funkcionalitású. Már pedig termelni nem mindegy mivel.

Hobbyra viszont tényleg szükségtelen kifizetni. - Most azért arról nem beszélnék, hogy amikor képet dolgoz fel az ember, mennyire lényeges a RAW-feldolgozó program tudásának tökéletes kihasználása. (Az igazán jók mint fizetős MAC v. Win-es kategória.) Ahhoz választ az ember oprendszert, nem fordítva.

(Ráadásul a kép-videó feldolgozásnál igazán szükség van a GPU maximális támogatására. Ez néhány Linux és VGA alatt bár megoldható valamilyen szinten, de többször nem.)

Minden ilyen linuxdesktop vita vége, hogy előkerül a professzionális fotó/videó feldolgozás és az adobe cuccok hiánya, mint végső bizonyíték a linuxdesktop létjogosultsága ellen. Mintha más nem is létezne a világon. Aki nem dolgoz fel napi 500 RAW fotót lightroomban, az nem is ember :D

Azért azt elfogadod, kísérletezni, kíváncsiságból tanulni sok mindennel lehet, de az ember komolyabb termelékenységi követelmény esetében, munkára a feladathoz választ munkaeszközt, és nem úgy, hogy a rendelkezésre álló munkaeszközt próbálja kompromisszumosan idomítani, - a napi mennyiségi és hatékonysági kényszer mellett, - a feladat végzéséhez.

Én éltem akkor, amikor a Windows sem volt rá alkalmas, csak kizárólag MAC-en lehetett "képfeldolgozni". Önmagában egy desktop oprendszer ritkán alkalmas egy adott munkafeladat végzésére. Ahhoz kellenek professzionális felhasználói szoftverek. Ha a fejlesztők megcsinálják rá a portot, és akkor már használható lesz arra a célra az oprendszer is. (Így volt ez a Win-nen az Adobe szoftverek portolásával.)

Az Adobe a "tervezőasztaláról" már dobta a klasszikus desktop szoftvereit, teljesen felhőből tervezi megoldani a szolgáltatást, ha ez kifejlesztésre kerül, onnantól csak egy CC-menedzsment szoftvert kell Linux desktopra írnia. A Lightroom-nak már jelenleg is van felhős változata, egyenlőre persze csak MAC-en és Windows-on fut. De az MS is dolgozik gőzerővel azon, hogy más platformokon is futhassanak az ipari sztenderdet jelentő alkalmazásai. A nem túl távoli jövőben,- persze ez a része valószínűleg fizetősen, - így fog eljönni a Linux desktop éve. (Erős ösztönző lehet a fejlesztőknek a megoldatlan rolling Windows 10-es folyamatos gyúrása is.)

"Azért azt elfogadod, kísérletezni, kíváncsiságból tanulni sok mindennel lehet, de az ember komolyabb termelékenységi követelmény esetében, munkára a feladathoz választ munkaeszközt, és nem úgy, hogy a rendelkezésre álló munkaeszközt próbálja kompromisszumosan idomítani, - a napi mennyiségi és hatékonysági kényszer mellett, - a feladat végzéséhez."

Pontosan ezért nem értem azokat, akiknek mondjuk adobe cc a választott munkaeszköze és teleokádják az ilyen a témákat, hogy a linux nem alkalmas desktopra. Akinek az adobe cc a munkaeszköz, az válasszon ehhez OS-t. De azt meg fogadjuk már el, hogy másnak, más igényekkel, más feladatokra a linux -akár- desktopra is tökéletes lehet.

Amit írtam csak egy apróság, nagyon sok ehhez hasonló eset van. blr én windows alatt xnviewt használok ami beépül a shell-be és gondolom ezért látok thumbnailben szinte bármilyen file típust egy open file dialog-ban (arról most ne is beszéljünk hogy ugye van extra nagy icon nézet is ami elég handy tud lenni), de mint írtam linux alatt nem a mime typeval van baj hanem hogy ezt funkcionalitást külön ki kell googlizni és bekapcsolni és ez csak egy példa ami disztribuciótol függően vagy be van kapcsolva vagy nincs és applikációtol függően hogy épp qt-t vagy gtk-t használ és annak hanyas verzióját .....akár lehet hogy meg se lehet oldani ..és mint írtam ez csak egy apró példa számtalan hasonló probléma jellemzi a "linux desktopozást" ami így 2018 tájékán már tényleg szánalmas. Én nem azt mondom hogy halott a dolog égessük el és utána sózzuk fel a földet is ahol járt de az én felfogásomban a jelenlegi nyílt forrású DE-k meg se közelítik amit jelent egy modern desktopnak tudnia kell. Akár vegyük a compositinget... egy több mint 30 éves os-en már 86-ban elérhető volt (amiga os) linux alatt meg majd lehet a driver vendorok 2022 után már támogatni fogják a westont annyira hogy legyen értelme is és ne keljen kikapcsolni ha olyan stuffot használsz mi érzékekeny a vsync-re.......én meg kb. 99 ota linuxozok ...volt hogy több éven át mamin desktop os volt, nem volt dualboot vagy hasonlók, csak linux (debian) és csá.. de mint desktop eljárt fölötte az idő, ennyi.

Azért ez elég kemény hogy nem érted :D
Atayaég :DD
Csak hogy tisztán lássuk én alapvető funkcionalitások hiányáról vagy bagatell megvalósításáról beszélek de te meg leragadtál egy kiragadott részletnél, nyilvánvalóan most jön az hogy windows szar az osx szar a linux meg megválogatja a barátait de amúgy a legjobb :D
Ne írd azt hogy érted ha nem érted, még inkább itt arról van szó hogy nem akarod érteni. Én úgy gondolom elég egyértelmű volt amit leírtam, maga a topic is magáért beszél, én többet inkább nem is szólok hozzá mert ebből ugye csak csúnya platform náci flame lesz mert szegény linyux pista fradista lelki világába ormótlan módon beletiportam avval hogy kijelentettem a nyilvánvalót: linux desktop is dead long ago and its proven.

De, tökéletesen értem. Csak éppen pont egy baromi rossz példát hoztál, aztán csodálod, hogy értetlenkedek, hiszen egy Windowson hiányzó funkcionalitás nehézkes (de beépített) elérést nehezményezted Linuxon.
Én 15 év után tavaly száműztem a Linux desktopot végleg a környezetemből, mert elegem lett belőle, pont a minden program saját toolkittel megy világ miatt. (Ami egyébként nem teljesen igaz, az irodánkban tisztán KDE környezetben egész jól el lehetett volna lenni, csak az OOo/LO KDE integrációja olyan labilissá tette az egészet, hogy 3 éve az esedékes gépcserénél már Windowszal vettem a gépeket. Erre idén átálltunk G Suite-ra. :)

Arra még nem gondoltál, hogy ami a te igényed, az engem például kapásból idegesítene? Nekem egy filemanager hosszt, jogosultságokat, tulajdonost mutasson, ne pedig azt, hogy mi van a file belsejében. Arra megvannak a megfelelő alkalmazások.

Van egy elképzelésed a desktopról, de az a szomorú hírem, hogy nem mindenki ugyanazt várja. Tehát neked nem való a Linux, de ez csak ennyit jelent, nem pedig azt, hogy ne jött volna el a Linux desktop éve már rég.

Én amúgy Windows előtt érzem magam frusztráltnak, de megoldottam, vettem magamnak egy gépet bentre, tettem rá egy Linuxot.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem. Az a gond a mai rendszerekkel kapcsolatban, hogy pokolian túlbonyolítottak, és a felhasználóbarátság szorul az utolsó helyre. Minden kód oldalról van megközelítve, alig van Design - linux kivétel az Elementary, a többi kb. egy fos, de még az Elementary is az, ha elkezded alá pakolni a különböző appokat. A 21. században el kellene oda jutni, hogy a GUI ne hátráltató tényező legyen a káosszal, hanem segítség. Ahány app, annyiféle menüpont, s ezek 60% soha nem használt faszság. Ez igaz a Microsoft Office-ra is, csak hogy ne a linuxot szidjam. (Hogy elől kiszedtem a vesszőt, nehogy uzsolt kiboruljon ;) )

Nekem még mindig az az élmény, hogy a 90-es évek végén berakta a Macbe az ember az audiocd-t, fogta a fájlt, és drag and droppal legrebbelte a merevlemezre. Ez egy valós felhasználói igény tökéletes megoldása volt.

Hol tartunk most? Egy nyomorult Bluetooth kapcsolat felépítése is 20 kattintásos művelet úgy, hogy még elavult, szar, lassú is.
Nyomtatás? Hányan nyomtatnak ma elsőre olyat statisztikailag, amit szeretnének?

És még sorolhatnám.

Az operációs rendszerek megrekedtek egy kb. 20 évvel ezelőtti színvonalon, ami azóta történt csak egy látszólagos fejlődés, de leginkább visszafejlődés. Ez egyébként a hardverekre is igaz, lásd Intel procik. Évek óta tolták ki a piacra a szarul megtervezett architektúrájukat, amit most foltozgatnak össze-vissza, minha a karosszériát festegetném utólag. Vicc az egész.

Drukkolok az ARM-nak, azokban még nem csalódtam, de ami késik, az nem múlik - sajnos.

Szóval itt az idő, 21. század, AI, autonóm rendszerek, stb... mivel akarjuk ezt stabilan és biztonságosan megoldani? Egymással inkompatibilis Java verziókkal? OpenGL, DirectX, DRI, DRM, Wayland, tökömmel? Minek ez a sok faszság?

Egy letisztult, stabil, HW-orientált ALAPrendszer kellene, amire szépen fel lehet építeni egy letisztult, stabil, felhasználóbarát felületet. És nem 120 félét, amiből legalább 100 használhatatlan szemét.

Nekem most a kedvenc funkcióm a Windows 10 alatt, hogy ha pl. levelet küldesz outlook-kal, két kattintással csatolni tudod a legutóbb szerkesztett fájljaidat. Láss csodát! Ez egy egyszerű, szuper és valós problémát old meg, hogy ne kelljen minden egyes alkalommal a 20 ezer mélységű hálózati share-t tallózgatnod.

Régen tudtam Picasa-ból több képet egyszerre egyszerűen, és automatikusan lekonvertálja elküldeni. Az édesanyám is tudta.
Hol van most egy olyan rendszer, alkalmazás ami ezt tudja? Sehol. Ha tudja is ez+az, amiket láttam, mind mind komplikáltabb volt. Most már nem töltöm át a mobilról PC-re a képeket, ha küldeni kell, mert minek? Küldöm mobilról, sokkal egyszerűbb. Pfff. Android over Windows & Linux.

Erről van itt szó. Vicc az összes rendszer, amit konfigurálni kell adott vason, hogy fusson egyáltalán normálisan. Okés driverek, firmware-ek, sebesség, stabilitás. Már rég túl kellett volna azon jutni, hogy a HW egyáltalán téma legyen. Plug and Play, ismerős? Filozófiának jó, sajnálatos módon még mindig az.

Installálás? Ahány linux, annyiféle csomagkezelő. Minek? windows? next - next - ok ok - next - next minek?

Sorolhatnám tovább, de ezt is minek? :D És igen, ez minden mai op.rendszer problémája globálisan.

--
robyboy

Van benne igazsag.

Driverekhez:

Amitol en agybajt kapok, amikor cd/dvd-t adnak a kulonbozo periferiakhoz... OK, nem lehet mindenhol net, elisermerem, de pl mennyivel dobna meg a koltsegeket ha minden hardverbe lenne beepitve egy kis meretu ROM (mondjuk egy 100Mb-os) amin rajta lennenek a megfelelo driverek?? Ezt akar az op.redszer le is kezelhetne es automatikusan innen fol is rakhatna a megfelelo drivert... (esetleg ha megis netet kap az adott periferia, akkor le is frissithetne a ROM-on levo drivereket, hogyha esetleg a jovoben ismet net nelkul akarnak hasznalni, mar frissebb driver legyen)

Pont ma vettem uj egeret es kibontva latom mellete a mini CD-t... Persze weboldala nincs az egernek (nem egy A+ minoseg :) ) CD olvaso meg nincs itthon... Vegul a munkahelyen masoltam fol egy pendrive-ra. Tipikus peldaja annak, amit te is irsz... 20 evvel le van nemely resze az informatikanak maradva.

Igen, klasszikus, amikor pl. a CD olvasóhóz CD-n adták a drivert :)

Mai hardvereken már korrekt hw-leltárt lehet csinálni millió toollal, minden kiolvasható. Ennek ellenére is gond még mindig a megfelelő driverek installálása. Linux alatt leginkább a gyártói szopatások, windows alatt meg teljesen érthetetlen okokból nem megy ez rendesen mai napig.

Jó lenne úgy gépet venni, hogy mindegy mi van benne, mert működik. Nem érdekel, hogy Intel, Ati vagy Nvidia, vagy akármi, bekapcsolom, működik. Használható. Ennyi. Ld. megint Android. A felhasználói bázis többsége nem tudja, milyen hardvere van. Működik, és használható (már amennyire).

A PC-k kora leáldozóban van, nem is csodálom, az innováció már régen leállt, már csak a lenyúlás megy, profitszerzés mindenhol.

Volt egy Bill Gates, aki megváltoztatta a világ. Utána volt egy Steve Jobs, aki megint. Kíváncsian várom, ki lesz a következő?

--
robyboy

Én ehhez kevés vagyok sajnos.

Jut eszembe, pár napos élményem. Láttam egy powerpoint bemutatót, ami láthatóan úgy készült, hogy valaki érintőkijelzős eszközzel gyakorlatilag lerajzolta amit szeretett volna bemutatni, és ezeket az egyébként jól sikerült rajzokat copy/paste-elte pptx-be. Zseniális. Egyrészt nem tartott neki órákig a munka, másrészt nem csak hatásos lett, de stílusos is. Ezzel a megoldással kb. meg is kérdőjelezte a powerpoint funkciógazdagságának létjogosultságát egy(pár) laza mozdulattal.

--
robyboy

"Jó lenne úgy gépet venni, hogy mindegy mi van benne, mert működik. Nem érdekel, hogy Intel, Ati vagy Nvidia, vagy akármi, bekapcsolom, működik. Használható. Ennyi. Ld. megint Android."

Mondjuk az Androidra pont az jellemző, hogy a gyáritól eltérő bármilyen szoftvert rátenni halálos szopás. Általában a főzött ROM-ok is úgy működnek, hogy a bináris drivereket leszedik az eredetiből, és azzal futtatják magukat. Így aztán Kernel upgrade nuku. Addig mehetsz előre a userspaccel, ameddig kompatibilis az eredeti kernellel. A gyártó elúnja az upgrade-ek kiadását és mehetsz a szaroddal a showhivatalba.

Szóval nagyon messze van attól az ideától, hogy mindegy lenni mi van benne. Sokkal rosszabb, mint a PC világ, ahol az elterjedt dolgokhoz többnyire van rendes Windows és nyílt forrású, karbantartott Linux driver is.

Fenét! Ezzel elveszed a beállíthatóságot, elveszed a felhasználó lehetőségét arra, hogy ő mondja meg, mi történjen a gépén, elveszed a biztonságérzetet, a bizalmat, a szabadságot, végső soron pedig agyonütöd a privacy-t.

Már bocs, de én szeretném eldönteni, mi fusson a háttérben, mikor, milyen paraméterekkel, én akarom eldönteni, hogy a hangszerver milyen resampling algoritmust használjon, mert én döntöm el, hogy a gép teljesítménye a jó minőségű hangra menjen, vagy a gyengéb hangra, de több CPU maradjon másra. Például.

Nagyon mások az igényeink.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

De te nem átlagfelhasználó vagy, hanem egy kisebbség része.
Szerinted az okosteló használók hány százaléka akarja személyre szabni a rendszerét ilyen szinten, és hány akarja szimplán használni?

Nem lehet fából vaskarikát csinálni, nem lehet a szakmát és a publikumot is egyszerre kiszolgálni.

--
robyboy

A Linux mindig is inkább szakembereknek szólt. Programozóknak, rendszergazdáknak, mérnököknek és persze tanulni vágyó lelkes amatőröknek. Az Ubuntu próbált beférkőzni az átlag felhasználó szívébe, s szerintem nem is eredménytelenül. Ebben nagy érdeme van, mégha szerintem nem is a legjobb disztribúció.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"A Linux mindig is inkább szakembereknek szólt."

Pontosan.

Ne is lepődjünk meg azon, hogy desktop fronton sehol sincs statisztikailag, meg azon sem, hogy nem felhasználóbarát. A szakember nem felhasználó a szó klasszikus értelmében.

Annyi érdekességet azért még hozzáfűznék, hogy aki a Windowsban mondjuk benéz a GUI mögé (registry, powershell, stb.) rájön, hogy az is szakembereknek szól, úgy, hogy a rendszer uralja a desktop piacot kb. 95 óta, mert a GUI bizony "felhasználóknak szól".

--
robyboy

És ezért gyűlölöm a Windows-t. Mai történés, nem működik a Synergy - amúgy egy IP-címet gépeltem el, de akkor még ez nem tűnt fel -, akkor nézzük hát a tűzfalat! Tudod, mi fogadott annak a rühes Windows 10-nek a tűzfal beállításainál? Egy kék ki-be kapcsoló gomb, meg egy checkbox. Írd és mondd, ennyi! Szofisztikált tűzfal beállítási lehetőség, amelyből egyrészt nem sikerült megállapítanom, hogy a 24800-as tcp port nyitva van-e, meg ebben a két darab 1 bites állítási lehetőségben nem láttam meg azt az esélyt, hogyan nyithatom ki ezt a tcp portot, ha esetleg nem lenne rá szabály.

Szóval értem én, hogy GUI, de ehhez képest egy üres A4-es lap egy felhasználóbarát reszponzív felület, mert azt firkálok rá, amit akarok. Fenemód felcsinálta az agyamat, hogy a neten kell keresnem, hogy már az is advanced, meg hű de haladó, hogy bejussak oda, ahol ki tudok nyitni egy portot.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mondjuk, egy portot egy új szabály generálásával viszonylag egyszerűen tudsz kinyitni. (De mellette mennyi engedélyezett szabály van, amelyet "jobb érzésű" Windows felhasználó azonnal zár. - Na az nem mindegy.., Nálam a "gyűlölet" alapvető oka! - és az sem, hogy néhány "boot" után az általad letiltott, "alapértelmezett engedélyezések" "maguktól" ismét aktívakká, engedélyezetté válnak. (Csak azt nem tudom, amikor én eldöntöttem, hogy egyáltalán nem akarok Cortana-t, így kiengedni sem szeretném, -uígy: XBox, Film, Zene, StickyNotes, Calc, sorolhatnám még egy darabig..,, akkor döntésemet a rendszer miért nem tartja tiszteletben?) - (Persze tudható, mert a "System-fiók", - a "Rendszergazda-fiók" jogosultságait meghaladó, legmagasabb szintű jogosultságával, - az ütemezett feladatai végrehatása miatt, egyszerűen "kinyitja" a "Rendszergazda" által lezárt tűzfalszabályt. - Faja!) - Mondjuk elképzelem, hogy netfilter szabályai közé egyszer csak a "SystemD" magától elkezdene írogatni... :)

Akár "PowerShell-ből" is megteheted..
https://docs.microsoft.com/en-us/powershell/module/netsecurity/new-netf…

Egy egyszerűbb (szemléletesebb) megoldás van a tűzfalszabályok kézbentartására: https://www.sphinx-soft.com/ Firewall Controll

Win 10-en nálam korábban időnként akadt stabilitási gondja, ("kiszáll" a védelemből) de 7-esen jól teszi a dolgát.
(Sztem. az MS "vmilyen ok miatt..," és főként 10-en nem szereti-támogatja a külső védelmi megoldásokat.) - Fizetős!

Ez most komoly, hogy gyárilag nincs valami egyszerűbb módja annak, hogy ipfw list (iptables -vnL ) ? Ezt azért nem nagyon akaródzik nekem elhinni. Gyüjjenek mán a már-rég-nem-a-mikrosoftnál-dolgozom-ok, és árulják el a tuttit!

(Az nekem kicsit furcsa, hogy a linkelt PS-doksiban talált Get-NetFirewallRule -All sem működik, de nyilván én nem értek ehhez az egész mikiszoftos világhoz. Igaz, W7, nem W10)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Én is megtaláltam, DuckDuckGo megmondta. Csak azt nem értem, miért kell keresni.

Fedora 28 (Linux):

Rákattintok a tűzfal beállításokra a menüben, root jelszót kér, majd látom a különféle zónákat, szolgáltatásokat, a hozzájuk rendelt portokat, tudom állítani csak valós időben, vagy permanensen a konfigban, létre tudok hozni új szabályt, ott van minden.

Windows 10:

Rákattintok, hogy tűzfal beállítások, ott van nagyjából egy be-ki gomb, meg egy checkbox, meg talán valami advanced link. Jé, és épp az nincs ott, amiért mentem, a tűzfal beállítás! Épp csak az nem fogadott, hogy hülye paraszt, ne piszkáld! Na, erre zabos vagyok, nem azért mentem oda, hogy az időmet húzza, bújócskázzon velem, hülyének nézzen, hanem azért, mert valamit szeretnék beállítani.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Épp az a bajom, hogy a tűzfal beállítások alatt fogadott az a felület, ahol nagyjából be- és kikapcsolni lehetett. Nem volt túl szofisztikált. Amúgy emlékeim szerint a részletesnél sem látok sokat, csak akkor, ha rákattintok a tulajdonságokra, tehát lényegében szerkeszteni kezdem. A kérdést úgy oldottam fel, hogy a szabály elnevezésébe beleírtam a portot, hogy tudjam, mi ez.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Már én is gondolkodtam azon, hogy el kéne adni a lakásom, mert hazamegyek, aztán sötét van este, fel kell kapcsolni a lámpát, hogy világos legyen. Érted, a kezemmel, kapcsolni! Szóval itt az ideje eladni ezt a lakást a francba, nekem világos legyen, amikor belépek, ne kelljen holmi kapcsolókkal szüttyögni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez a funkció a legtöbb disztróban alapból be van kapcsolva, szóval még ennyit sem kell tennie.
Legalábbis Fedora alatt így van. Most néztem meg. És nem én kapcsoltam be, mert nem használok Nautilust.

A témaindítónak az a gondja, hogy mondvacsinált hibákat állít fel a Linux ellen, mert tudat alatt mindenképpen mást akar használni.
És ezt valahogy bizonyítani szeretné. Pedig erre nem lenne szükség, mert bizony van a Linuxnak elég gondja mondvacsináltak nélkül is.
Ahogyan igaz ez a Windowsra is. És még más OS-ekre is.

Többen is állítják itt, hogy a Linux nem asztali környezethez való. Ez persze nem igaz.
Egyszerűen csak nekik nem felel meg erre a célra. Nekem viszont tökéletesen megfelel. És tudom, hogy sokan másoknak is.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Persze, ez így van. Én Windows előtt kínlódok, de ennek az az oka, hogy 16-17 éve desktopon Linuxot használok, ezt szoktam meg, nekem jobban kézre áll. Nem ismerem eléggé a Windows-t, nem bízom benne, irritál a tolakodó adatgyűjtése, s nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez ellen valóban hatékonyan tudok tenni, de ha lehetséges is, akkor nem tudom, mit kell tennem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A fő probléma ez esetben, hogy te a GNOME DE Nautilus nevű fájlkezelőjéről beszélsz, nem egy linux disztribúcióról. Ha a KDE-t, vagy az XFCE4-et választanád másik fájlkezelővel, a problémád nem létezne.

De te megragadtál ott, hogy szaralinuxmernemmutassajathumbnailt.

Én meg mondhatnám, hogy szar a Windows 10, amit ma kell újratelepítenem a laptopomon, mert egyszerűen újra és újra belebukik egy összegző frissítés telepítésébe, miközben minden saját varázslója, és ellenőrzése szerint minden rendben van, a gép windows 10 támogatott és az alap drivereken, MS office-on kívül semmi idegen szoftver nincs fent. Buherálás mentes, legális windows 10, hibátlan hardveren. És egy foshalom, ami képtelen önmagát lefrissíteni.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

most direkt megnéztem. (xfce-t használok de thunar helyett dblcmd-t használok minden gépen). Szóval a nautilusba a hambi menü melletti gomb listviewról thumbnailbe kapcsolja, és vissza. (nem kell a confban turkálni.)
A linux már régóta desktop redi. Ezzel az új steamplay-jel pedig dózernek bealkonyult.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Az mondjuk külön ciki, ha valaki keresi a megoldást valamire, ami még GUI-n is kint van. Vagy Debian-t használ, amelynek annyira régiek a csomagjai, hogy ez a feature ott még nem létezik. Ezért mondtam, hogy desktopra szerintem jobb a bleeding edge disztribúció, mint az „ami működik, azt nem piszkáljuk” szemléletű fejlesztés terméke.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"Ergo linyux "desktop" dead and buried 10 years ago, azok a fakirok akik meg nem végeznek produktív munkát amihez kell modern grafikus interface meg jöhetnek most avval hogy nekik bejön, kutyát se érdekli."

Lehet meg fogsz lepődni, de nem csak művészek használnak számítógépet munkára, a műszaki területen dolgozók is végeznek produktív munkát. :)

Szerintem ha ubunturól van szó, nyugodtan beszélje le. Nem arról van szó, hogy utálom azt a disztrót, de kifejteném a véleményemet.
Aki zéró linuxozással ráveszi magát, hogy feltelepítsen egy ubuntut, azt feltételezem van olyan szinten, hogy egy windows fel tud telepíteni és a driverek beszerzése sem okoz akkora gondot. Ha valaki zéró linux tudással, de valamennyi windows ismerettel kippróbálási céllal önként és saját erőből feltelepít egy linuxot, feltételezem hasonló élményt vár egy linuxtól. Mert mi van akkor ha valamilyen hardware nem megfelelően vagy egyáltalán nem működik? Akkor az a legelső, hogy elkezd valami vezérlőpultszerűséget vagy valamilyen grafikus beállítós dolgot keresni. Ubuntu ebben nagyon gyenge. Ebben pedig talán csak két disztró verhetetlen, az egyik a mageia a mcc-vel a másik az openSuSE (Leap) "Semmi cicó! :)" A yasttal.
Aki meg a windowshoz is tök hülye, annak meg mindegy, hogy ubuntu vagy süsü. És akkor itt most lehet arról vitázni, hogy mit értünk azon, hogy egy linux pl felhasználó barát. Attól, hogy klikkelgetéssel be lehet mindent állítani, vagy attól, hogy gyorsan egyszerűen lehet telepíteni és kapásból minden működik. Na ez nem szokott maradéktalanul teljesülni. Szerintem csak annak lehet egy linux felhasználó barát, aki a windowssal már valamennyire boldogul.

Én tuti ubit meg mintet nem javasonék olyan kezdőknek, akik maguk akarják feltenni és adminolni a rendszerüket. Tök csalódás lesz idővel. És ezzel a két szar disztróval fogják általánosítani a linuxot. Szóval hajrá süsü, hajrá mageia!!!!! Aggyatok nekik!!!

A profiknak meg arch, slackware vagy gentoo.

Szerintem egy felhasználóbarát op.rendszer pl. ne ajánlja fel a lemezpartícionálást, hanem oldja meg magától. Esetleg opció, ha valakit érdekel, de azt is csak egy plusz gombnyomással elöugró menüböl elérhetöen. A Felhasználók min. 75%-nak fogalma sincs arról, mi az a partíció.

Zene, képek, csík :) elsö benyomás. Egy újraindítás a végén, és legyen ott minden kulcsrakészen.

--
robyboy

Partícionálás nélkül csak akkor vagy meg, ha 1 oprendszert teszel a gépedre. De ezt meg is lépi a legtöbb Linux, van olyan opció, hogy a teljes lemez használata úgy ahogy neki tetszik, és nem kell beállítani semmit.

Vicces még, hogy "Egy újraindítás a végén" - ez például teljesen felesleges, és csak azért mondod, mert eddig még minden oprendszer így működött. De ha belegondolsz a felhasználóra nem tartozik az újraindítás, csak összezavarja, stb. Valójában úgy kellene működnie, hogy telepítés után használod tovább a gépet, de már telepítve van. Miért kellene újraindítani?

Miért kellene újraindítani?

Simán elkerülhető azzal, hogy a telepítés csak annyi, hogy fog egy akár RO btrfs kötetet, azt /-ként használva bebootolja a live rendszert, hozzácsapja az "új disket" (értsd: a telepítési célt), kidobja az eredeti eszközt (itt ugye a btrfs egy tranzakcióban szépen mindent átpakol a lemezre, de közben megy minden tovább) és jónap. :)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Azért kell újraindítani, mert akkor derül ki, hogy az egyetlen lemezre egyetlen OS felálláshoz a telepítő képtelen volt normálisan bekonfigurálni a rendszerbetöltőt. Azért kell újraindítani, mert akkor derül ki, hogy a félig-meddig biztonsági módban bebootolt live rendszer / telepítő után a fullos telepített rendszer nem indul el, mert a teljes értékű* szoftver képtelen együttműködni a hardverrel.

* linuxos értelemben

:)

"Valójában úgy kellene működnie, hogy telepítés után használod tovább a gépet, de már telepítve van."

Ilyen telepítési mód már annak idejében az UHU-Linuxnál is volt.
De biztos van annak oka, hogy a nagyobb disztribúciók nem így csinálják.

Én inkább azt mondanám, hogy maga a telepítés nem tartozik a felhasználóra.
Gondold csak el! Az autód vagy a mosógéped vagy a TV-d oprendszerét sem te magad telepíted.
Logikus lenne, ha a PC-det is szakember telepítené.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

"Én inkább azt mondanám, hogy maga a telepítés nem tartozik a felhasználóra."

Ott a pont. Szerintem ezt meg úgy kellene megoldani, hogy ne kerülhessen kereskedelmi forgalomba oprendszer nélküli gép. Illetve csak olyan gép kerülhessen op rendszer nélkül forgalomba, amire nem lehet Windowst telepíteni. Fizikailag legyen ellehetetlenítve.

Érdekes módon okostelefon és okostv sem kerül oprendszer nélkül a felhasználóhoz.

"ne kerülhessen kereskedelmi forgalomba oprendszer nélküli gép"

És vajon ki dönti el, hogy melyik oprendszer legyen rajta?
Ha a felhasználó vásárlás előtt, akkor oké.
Ha a gyártó, akkor az már árukapcsolás, ami ellen manapság oly divatos tüntetni.

"Illetve csak olyan gép kerülhessen op rendszer nélkül forgalomba, amire nem lehet Windowst telepíteni."

Ennek semmi értelme nem lenne. Miért kellene akár egyiket is tiltani?

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

újraindítás már nem gond. Egy számszung telcsi vagy bármilyen tévé már újraindítja magát amikor frissít és még józsi néni se ijed meg. Az újraindítás azért kell, hogy a már telepített kernelt töltse be az új modulokkal.
Az okostellók kicsit felhúzták az átlag felhasználok tudását. (hál istennek.)

--
GPLv3-as hozzászólás.

Úgy értettem, hogy ha ideákat kergetünk, akkor vegyük már észre, hogy az újraindítás is elavult dolog, amit ki kellene küszöbölni egy tisztességes termékben frissítéskor is.

Azt hiszem pont egy applefannak próbáltam magyarázni. Ő erre azt mondja, hogy hülyeség, mi baj van az újraindítással? Aztán ha majd az Apple termékek tudni fogják az újraindítás nélküli frissítést, akkor azzal fognak jönni, hogy ők mindigis erre vágytak, és csak az applenak juthatott eszébe ilyen zseniális ötlet. :-)

Linuxon volt olyan project, hogy az új kernelnek átadja a régi belső változóit, s az új fut tovább, a régi memóriáját meg felszabadítják. Az utóbbi időben erről nem sokat hallok. (Mint ahogyan beharangozták a p2p Sipwitch-et, mint kényelmes Skype alternatívát. Létezik a project, de konfigurálni kell, hosszasan doksit olvasni, nekem még egyszer sem sikerült felélesztenem, igaz, nem is szántam rá sok időt. Nem tetszett a project a titkosszolgálatoknak, s ki kellett kerülnie a fókuszból? Vagy mi van vele?)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez egész jópofa megoldásötlet. Valójában minden program állapotterét, illetve a környezetével való interakciójának állapotát modellezve kellene tárolni. (Ahogy a menedzselt nyelvekben például lehet memóriadumpot csinálni, amiben látszanak az objektumok.) Akkor meg lehetne csinálni, hogy a teljes futási állapotot átklónozzuk egy másik gépre - akár ugyanarra. A processzoron meg az átálláskor kapna egy-két magot az új kernel bootolni. Amikor bebootolt, akkor átvenné a hardvereket sorban. A régi kernel elengedi, az új pedig inicializálja a drivert. Inicializálás után ugyanabba az állapotba tereli, amit az előző kernel átadott neki. Megkapja a nyitott API kapcsolatokat is a programok felől, tehát a programok vígan futnak tovább, csak annyi történt, hogy az interfész másik felén lévő program le lett cserélve, de az állapottér megőrzésével, tehát nincs elakadás. A videovezérlő esetén akár egy frame-en belül meg lehetne csinálni. A hangvezérlőt egy előre feltöltött puffer alatt. És így tovább.

(Természetesen ha API változás van, akkor az új kernel az új és a régi API-t is ismeri, az újonnan induló programok már használhatják az új API-t, de a régebben indítottak gond nélkül futhatnak tovább a régi API-val.)

Aztán ha átvette az összes hardver vezérlését az új kernel, akkor átveszi az ütemezőt is. Ha ez is megvolt, akkor a régi kernelre elfogyott minden ráirányuló függőség, le lehet állítani, az általa foglalt memória felszabadul.

...Nekem meg bilibe lóg a kezem :-). Ha nem kellene a sok zárt szarral küzdeni, akkor már régen itt tartana az ipar, esküszöm!

( uid_16313 | 2018. 08. 30., cs – 09:05 )

Ùgy gondolom egyébként, hogy felhasználói oldalról a legfontosabb egy eszköz esetében, hogy milyen alkalmazások érhetök el alatta, illetve ezek az alkalmazások mennyire állnak kézre, illetve mennyire elterjedtek, kvázi szabványosak, vagy olyasmik.

Ès ennél a pontnál meg is jöttünk, mert Windows alá ezerszer több profi alkalmazás érhetö el, mint Linux alá.

Èrdekes ellentmondás, hogy a Windows Phone mégis bebukott, pont, hogy arra nem tudtak elegendö mennyiségü és minöségü alkalmazást a felhasználóknak nyújtani, mint az Android esetében a Google.

Ez teljesen független a hw-töl, de még az op.rendszer adottságaitól is. Az alkalmazás az a felület, ahol egy felhasználó szembesül a rendszere adottságaival.

--
robyboy

( SySERR | 2018. 08. 30., cs – 09:11 )

Elég sok helyzet van amikor simán kiváltható a Windows Linux desktoppal. A kérdés inkább az, hogy a gépet mire használják. Legjobb példa egy helyi TV szerkesztősége. A szerkesztőségben a komplett gépparkon kivétel nélkül Debian 9 fut. Itt semmi olyan programot nem kell használniuk a kollégáknak ami igényelné a Windows-t. Ja, és úgy mennek hibátlanul Debian 9-el Xfce 4-el hogy nincs két egyforma gép.
Másik kategória a videóvágók és a grafikus szoftverek. Ez esetben esélytelen a csere Linuxra (AVID, Edius, Sony Vegas, Photoshop, stb…). De ha Steam-mel (https://hup.hu/cikkek/20180822/uj_steam_play_klienset_adott_ki_a_valve_…) vagy Wine-al már komplett játékok futnak, akkor már nem vagyunk messze attól, hogy a fentiek is menjenek ilyen módon.
-------------------
https://onlinestream.hu/ - A legtöbb magyar rádió és TV egy helyen!

"Másik kategória a videóvágók és a grafikus szoftverek. Ez esetben esélytelen a csere Linuxra"

Biztos?
https://peach.blender.org/
És mintha olvastam volna olyan cikkeket is, hogy hollywoodi produkciók is előszeretettel használják.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Áh, mégse állom meg hogy ne szóljak bele.

Általában nem az a baj, hogy ne lehetne az adott munkát elvégezni vele. Inkább az, hogy mennyi idő alatt, illetve hogy van-e hozzáértő ember(*), és hogy mekkora szopás a bedolgozó stáb által valamennyire jól összerakott anyagot importálni és továbblöködni. Ahol az számít hogy fél óra alatt kint legyen az anyag (végül is mindegy hogy mennyi elírással, mennyi tévedéssel, és hogy gyakorlatilag 0 információval, de legyen kint, lehessen rá kattintani), ott nincs más hátra mint előre.

Linuxra is van Resolve, van Lightworks, de egyik se való pl. híradós munkához. Viszont művészkedni tökéletesek :D

*) Olyan embert bármikor találsz, aki azt állítja hogy ért az Ediushos, Vegashoz, pláne a FinalCut-hoz vagy Premiere-hez, mert pl. az ilyeneket oktatják OKJ-s képzésen - más kérdés, hogy ettől még nem fog hozzá érteni. És tulajdonképpen a vágáshoz sem.

"Olyan embert bármikor találsz," - és az MS Office-hez is dettó.

Legfőképpen, mert ezeknél a munkáknál nem csak a szoftverhez, de a film mint alkotóművészet egészéhez kell érteni. (A rendezők, szinte filmenként kerülnek elő a semmiből, - de a hozzáértő, a nézőszámot (bevételt!) megbízhatóan hozó operatőrök, vágók, filmzenét készítők már egy nagyságrenddel kevesebben vannak a filmes világban.)

CGI-nél igen. Főként azért, mert szoftvermérnökök leprogramozzák, v. egyszerűen átírják (v. néha csak szkriptelnek,) a legújabb spec. effektekhez szükséges plug-in-eket, add-on szoftvereket. Ezt Linux alatt és open-es, GPL-es szoftvereknél egyszerűbben megtehetik. Gondolom, a szükséges hardverek mennyiségénél is figyelembe véve, jelentős előny, hogy a projektek megvalósítását a WU nem veszélyeztetheti. :) (Anno a Sony adatszivárgási botránya is, ha jól emlékszem, - Windows-os laptop segítségével "született" meg..)

Vannak Linux-on is futó nagyszerű profi modellezők, kompozitor szoftverek a filmes effektekhez és persze szoftverek a digitális vágáshoz is. Pl. "Lightworks" https://www.lwks.com/index.php?option=com_lwks&view=download&Itemid=206… - persze profiban fizetős! (https://www.blackmagicdesign.com/products/davinciresolve/)

Hollywood számtech szempontjából más világ. (Ahol, még időnként a NASA is kuncsorog, hogy a rendelkezésre álló számítási teljesítményükből bocsássanak rendelkezésre az űrkutatási projektjeikhez legalább néhány órát. - Persze csak álhírek szerint.)

Természetese ettől azért az Adobe Premier, After Effects továbbra is ipari sztenderd marad a világon.

Félreértesz.
Én nem azt mondom, hogy mindenki használjon Linuxot.
Én az ellen vagyok, amiket itt írtok, ezek a szavak irritálnak engem:
"esélytelen"
"nem fognak újratanulni"
"a Linux nem való erre vagy arra"
"a Linux szar"
"komoly munkára nem jó"
"átlagembernek használhatatlan"
stb.
Ezek durva általánosítások, amik 2018-ban egyáltalán nem állják meg a helyüket.
Én is tudnék ám közhelyeket puffogtatni:
"Nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember"
"Nem akarásnak nyögés a vége"
stb.

Konkrétan: miért ne tanulhatna meg valaki másik alternatívát is?
Persze a lustaságot leszámítva. Ettől csak felértékelődne a tudása.

Gondolj csak bele! (Bár nem tudom elég idős vagy-e ehhez)
Én Enterprise 128-cal kezdtem a számítógépezést. De kénytelen voltam mást is megtanulni, mert jött a PC-s korszak.
Először DOS, aztán Windows egészen a 2000-ig, aztán jött a Linux. És ki tudja mi jön még...
Másik példa: mobiltelefonok. Először csak holt egyszerű kis OS volt rajtuk, használtam/tuk, megtanultam/tuk.
Aztán folyamatosan fejlődött és most már az okostelefonokat kell/lehet használni/megtanulni.

Persze semmi sem kötelező. Általánosítani sem.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Csak egy példa: ahogy öregszik az ember, egyre kevesebb kedve, energiája, türelme, lehetösége, stb. van arra, hogy reálisan egyfolytában új rendszereket tanuljon. Tudom, hogy van nem kevés ellenpélda is, de ez biológiailag le van kódolva. Az idösödö agy kevésbé fogékony, fáradékonyabb, stb. a lehetséges betegségeket (pl. szem) még nem is említve.

A társadalom elöregedik, ez világszintü probléma. Reálisan nem lehet az lassan elvárás, hogy mindenki mindent pár évente újratanuljon. Nézz körbe a környezetedben, hány 50 év feletti ember használja például az internetet aktívan, stb... sajnos nem ez a jellemzö. Feljebb még inkább nem az. Olyan ez, mint az autóvezetés. Egyszer valaki megtanul autót vezetni fiatalon, levezet pár évtizedet, aztán úgy válik közveszélyessé mondjuk úgy 70 felett, hogy észre sem veszi (csak egy példa). Kresz szabályok ismerete?

Van az a helyzet, amikor az állandó bizony elöny és nem hátrány.

--
robyboy

Szerintem ez a topic jó pár helyen félrement. Nálad is.
Arról beszéltünk, hogy mennyire alkalmas a Linux desktop használatra 2018-ban.
Bocsáss meg, de egy átlag desktop kb. így néz ki.
1. Asztal ikonokkal
2. Tálca - rajta gyorsindító, értesítési terület stb.
3. Startmenü

Bárki aki használt már desktopot, ezeket biztos felismeri, használni tudja (már ha így épül fel). Egy laikus számára ha kirakod a tálcára, asztalra az általa használt néhány alkalmazást máris boldog lesz. Az autós példádra visszatérve, ha átülsz az egyik autóból egy másik (hasonló típusú) autóba, akkor nagy valószínűséggel fogod tudni vezetni. Legfeljebb pár dolgot kell megmutatni. Ide kell eljutnia szerintem egy "DESKTOP Operációs rendszernek"! A Linux szerintem el is jutott erre a szintre. Általános desktop használatról beszélünk. Ne keverjük bele a spéci hardvereket, meg a spéci szoftvereket! Erre a feladatra a Linux szerintem alkalmas. Ezen lehet vitatkozni, de minek. Ez szerintem csak hozzáállás kérdése.

Nekem más bajom van a Linux Desktoppal. -> A fejlődés hiánya, meg a bugok.
- Fejlődik a Linux? Mi a fejlődés iránya? Mert én úgy érzem már vagy egy évtizede, hogy egy helyben topog a Linux.
- Stabil desktopon a Linux? Stabilabb mint a pl: a Windows? Szerintem nem. Már csak a felépítéséből adódóan se. A nagyobb szabadság nagyobb katyvaszt eredményezett. Sok disztribúció, nagy szabadság, kevés felhasználó, fejlesztő. -> Bugosan kiadott csomagok tömkelege.

Csak néhány példa:
- grub2/rendszerbetöltő -- azt látom, hogy jóval bonyolultabb lett, de minek? Szerintem a rendszerbetöltőnek faék egyszerűségűnek kellene lennie. + Úgy kellene tudni cserélgetni a lemezeket a gépben, mint egy DVD-t. Sikerült megoldani 15-20 év alatt? Nem! Most be lehet helyettesíteni bármit, ahol új verzió jött, mi meg vagy nem vettünk észre semmit, vagy káromkodtunk, hogy rosszabb lett mint az előző. (Gnome, KDE, Pulseaudió-alsa, systemd stb.)
- fájlrendszer -- Szerintem régóta ráférne egy ráncfelvarrás. Próbálkozások voltak. Tiszta röhej nekem, hogy mitől jobb az, hogy a /media helyett a /run/media-ba csatolom a cserélhető meghajtókat, de /media továbbra is van! Ha már egységes mappák vannak, akkor miért van több helyen /bin, /lib stb. Az egész fájlrendszer össze-vissza toldozott foltozott. Ki fogja ezt megcsinálni? Szerintem senki! Ekkora beleszólása senkinek sincs. Nesze neked nagy szabadság!
- csomagkezelés -- Én azok közé tartozom, akik szerint jó lenne egy külön frissülő alaprendszer, meg egy flatpac-ra, snap-re stb.-re épülő áruház, ami minden disztribúcióban egyformán működne. Szóval ráférne a csomagkezelésre egy ráncfelvarrás. Hol tart ez a fejlesztés? Linux áruház? Ennek már legalább 10 éve működnie kellene. Szerintem. Azon hogy a disztribúció fejlesztés legtöbbször kimerül program fordításban, meg csomag készítésben már 10 éve nevetek. Mennyi elpocsékolt felesleges munka! Meg persze csomagütközések, meg bugos programok tömege stb.
- telepítő -- tiszta röhej - most a Fedora-t hozom negatív példának, de mást is mondhatnék - hogy volt már néhány próbálkozás egységes jól működő telepítő létrehozására pl: Calamares. De minden disztribútor megy a saját feje után, a tákolt telepítő meg bugos és használhatatlan. A Fedora-nak is sikerült olyan telepítőt csinálnia, hogy nem/alig tudtam rajta kiigazodni. De könyörgöm minek!!! Voltak jó telepítők, amikkel még egy laikus is elboldogult. Azt kellene inkább fejleszteni. Attól hogy valami bonyolult pl: Arch telepítés, még a rendszer nem lesz jobb.
- Érintőképernyő, tabletek, telefonok - elszaladt a jövő a Linux mellett. A Linux meg lemaradt róla. Hol vannak az érintőképernyős alkalmazások? Hol vannak a linuxos tabletek, telefonok? (Android nem ér!)
stb.

Ezeket nevezem én hibának nem azt, hogy nincs Photoshop.

Majdnem azt mondtam, hogy +1, de jobban belegondolva, te nagyjából azt szeretnéd, ha csak egy disztribúció lenne úgy, hogy lenne egy vezetői rétege, ami megmondaná az egész világnak a tutit. És akkor a fájlrendszert úgy szabnák át ahogy akarnák, a sok display manager helyett lenne egy, ami érintőképernyőre optimalizált, stb. Pont a szabadság (meg talán a verseny) veszne el, ami az egész lényege.

Innováció. Ezekből nőnek ki a kisebb és magasabb minőségű projektek. Te inkább ne akard hogy ne legyenek ilyenek, mert az a giga cégnek kedvez, aki fékezni akarja a piacot, mert ha ő ül a hegy tetején, akkor minden változás csak lefelé viheti, ami után így futnia kell lépést tartva. Ha nem lesz innováció, akkor el kezd majd nőni az adó amit beszednek tőled a hegy alján.

Az innováció teremt valamiféle egyensúlyt. Git is x+1-ik fejlesztés volt, és erre épült egy sikeres üzlet (amit már fel is vásárolt az MS, valszeg jó volt az innoválóknak). Hála égnek vannak sokan akik merik és meg is valósítják az igényeiket, melyek egy dolgot biztosan teremtenek: lehetőséget. A kombinációs tér viszont nagyon nagy. Néha csak azzal lehet kísérletezni, hogy kihasítunk belőle egy szeletet és megvizsgáljuk.

Maga a dolgok összeilleszkedésének vizsgálatához szükséges idő is elrobban és ezek azok a problémák, melyeket mi humánok nagyon érdekesen tudunk megközelíteni. Néha tanult infókból leszűrt logika, néha intuíció.

Egy egyszerű példa: Vizsgáljuk meg pár elem összes sorrendjét. Miért? Hogy bejárjuk a kombinációs teret és választ kapjunk arra, hogy melyik verzió a legmegfelelőbb nekünk bizonyos szempontok alapján. Ez lehet bármi, tegyük fel hogy gépi brute force nem tud játszani, mert művészi vagy egyéb nem algoritmizálható eredmény illesztése kell. Nézzük időben a dolgot. Ha 1 sec kell 1 kombináció vizsgálatához, akkor:

5 elem -> 2 perc
10 elem -> 42 nap
15 elem -> 41 ezer év
20 elem -> 77 milliárd év

Könyörgöm, pár elemről beszélünk. Ezért nehéz a tapicskolás kódokkal a gigantikus logikai térben. És ezért jó hogy minél többen kísérleteznek, például az aktuálisan használt, rohadt rég elavult asztali felületeinkkel, amelynél érezzük hogy kellene jobb, de ez mind idő és munka. Én örülök hogy ennyi lehetőségem van Linux területén, mert azért valljuk be, hogy egy adott kód fő funkcióit relatíve gyorsan ki lehet stabilizálni. A gond az egyre különlegesebb igényekkel van, mert itt azonnal kapunk egy hiperbolikus görbét a megtalálható bug-ok számát illetően az idő függvényében, mert ahogy járjuk be a kombinációs teret, úgy egyre távolabb kerül tőlünk időben és térben a következő új infó, mivel ahhoz egyre ritkábban fogunk eljutni egy eloszló valószínűség alapján. És ez már nem csak a hobbi kódra vonatkozik. Ezért van tele hibával minden giga cég megoldása.

Tehát mit vonhatunk le? Azt hogy nyugodtan kódoljanak a kicsik, annyival rosszabb nem lesz, de nekünk legalább lesz lehetőségünk választani és kisebb lesz a giga cég terméke után fizetendő költségünk. És ezt is csinálja a piac? Igen.

+1

Csak ebben a topicban hányan vannak, akik a KDE-hez ragaszkodnak, mások az Xfce-hez, Openboxhoz, Gnome-hoz, megint mások az Ablakokhoz meg az Almához. Épp ez benne a jó, hogy a magunk számára optimális környezetet rakhatjuk össze.

A kész megoldásoktól félek, azokban nem bízom. Pont, hogy nem csak használni akarom, mert akkor nem tudom, speciális esetben mi fog történni, ebből lehet adatvesztés, sérülhet a privacy.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Bocs, de én nem ezt mondtam. Arra próbáltam célozni, hogy az elmúlt mondjuk 10 évben megváltozott az, hogy mit nevezünk "számítógépnek". Gondolok itt az okostelefonokra, tabletekre, hibrid gépekre. Megváltoztak a számítógép használati szokások. Legalábbis részben. A folyamat nem is állt még le. Erre a változásra a desktop linux lényegében nem reagált. Csak mondjak egy példát az oktatásban a tankönyveket ki lehetne váltani elektronikus könyvekkel, meg tabletekkel. Van értelmes tableten működő hagyományos linux disztribúció? Android, Sailfish meg ilyenek nem játszanak. Vannak érintőképernyőre optimalizált alkalmazások? Ez egy olyan piac, ahol a desktop linuxnak már régóta kész megoldásának kellene lennie, hogy legyen esélye, de sehol sincs. Helyette azt látom, hogy a hagyományos disztribúciók kb. frissítgetik a csomagjaikat, vannak akik próbálják feltalálni a spanyolviaszt újabb és újabb grafikus felületekkel, de érdemi reakció a változásra nincs. Nincs érdemi fejlődés!!! Eddig is marginális szereplő volt a Linux desktopon, de ha így folytatja, még inkább az lesz. Az lesz a vége, hogy a desktop linuxok mehetnek a múzeumba. Nem ma fog bekövetkezni, de 10 éven belül bekövetkezhet.

Erre térjünk akkor vissza, ha a telefon egy nyílt platform lesz, mint egy PC, s a gyártó illetve mobil szolgáltató nem nyígnak, hogy jaj, csúnya dolog root-olni a telefont, ehelyett az lesz az alapértelmezett eljárás, hogy kényelmes lehetőséged lesz a telepítésre, mint PC-n. Kb. bedugod a telepítőt, boot-ol róla, telepít, frissíted repóból, használod.

Mellesleg Fedorának van arm build-je, s gyanítom, nem csak Fedorának, hanem egy rakás másik disztribúciónak.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Van ennek egy érzékeny része, az pedig a GSM hálózat. Egyedül azt tudom elképzelni, hogy a GSM interface-nek binárisan adják a firmware-ét, van hozzá egy API, azzal lehet valamit kezdeni, s akkor nem ülteti le egy-egy telefon az egész mobil hálózatot. Akár szándékosan, akár hiba miatt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( Vamp | 2018. 08. 30., cs – 23:08 )

Kicsit vissza a problemakhoz :)

Fedora alatt Zart Nvidia drivernel minden inditaskor warning-ol a rendszer. Most nem vagyok az a gep elott, de ha majd ott leszek, beszurom, hatha van valakinek otlete a bugfixre.

A masik erdekesseg, amit eszrevettem, hogy a windowsban (mellete van egy win10 is telepitve, de teljesen kulon SSD-n) ha elotte a Fedoraban voltam belepve, akkor a rendszerido 2 oraval kevesebbet mutat... Ilyenkor vagy kezzel kell ujra beallitani, vagy nyomok egy NTP szinkront. Erre is jo lenne valami megoldas... (Fedora alatt teljesen jo, jok a regio beallitasok is)

Elobb volt meg egy osszeomlas, amikor rakattintottam a kisegito lehetosegek menure, de azt nem tartottam akkora problemanak, nem jott azota elo.

Amugy probalom "nem foladni" bar ugye arra elment 2-3 nap, mire megtalaltam a nekem tetszo distrot, bar ezt meg elonynek, a "valasztas szabadsaganak" is betudom.

Amin viszont nagyon kacagtam! A fonti nvidia-s warning szovegeben az szerepelt, hogy ez az miatt lehet, mert az nvidia nem adja ki a forraskodot, ezert hasznaljam a nouveau drivert VAGY (es itt jott a nevetes) vegyek Intel vagy AMD alapu vid. kartyat!!

Hat mondom ez kemeny...:)

Valami "hwclock --local" jellegű dologra tippelnék, mint a megoldás felé vezető első lépés, de a jó ég tudja, hogy pontosan mit és hogyan célszerű - csillió éve nem volt Windos/Linux dualboot-os gépem :-)
Meg /etc/sysconfig/ntpdate környékén egy SYNC_HWCLOCK=no beállítás sem biztos, hogy haszontalan :-)

Elvesztettem a fonalat, nem világos, mit próbálasz csinálni már, csak annyi megjegyzés, hogy Linux együtt tud élni helyi időt tartalmazó hw órával és Windows is együtt tud élni GMT-re állított hw órával.

Én a GMT-re állított órát szeretem, mert akkor nem kell nyári időszámításkor a hw órát átállítani.

De a másik irány is ugyanolyan jól működik.

Két út van. Vagy a Windows-t beszéled rá, hogy az RTC-ben UTC-t tároljon - erre van lehetőség, bár lehet, hogy csak registry túrással -, vagy a Linuxot beszéled rá, hogy az RTC-ben helyi időt tároljon. Ez utóbbi egyszerűbb, mert GUI-n is intézhető:

system-config-date

Megadod a root jelszót, ha kéri, majd a Time Zone fülön kiveszed a pipát a „System clock uses UTC” felirat elől.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Erre az a megoldás, hogy az Arch Wiki NTP szócikkében írtak szerint a Windowst átállítod egy registry hack-kel, hogy az időt a gép hardveres órájában UTC-ben tárolja, és ne helyi időben (ez a fájlrendszereknek is fontos lenne). Ezt ma már minden modern OS tudja, és így csinálja, remélhetőleg 2029-ben Redmondban is sikerül eljutni erre a technikai szintre, még nem tartanak itt. Nem készült még el hozzá jó kis 150 soros ribbonos megoldást, 512×512 pixeles ikonokkal és telemetriával. Meg ha el is készül, még akkor sem lehet örülni, mert előbb validáltatni kell az öltönyös-nyakkendős értekezleteken, meg mindenféle tanulmányt és felmérést el kell végezni hozzá, nehogy gondot okozzon a bevezetése egyes XP-n maradt cégeknek, azért rájuk is kell gondolni!!!

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Ehhez adalék, hogy mióta lenovóék nagyon trendi meg menő csempe segédprogramokat tolnak a jól bevált korábbi megoldások helyett Thinkpadeken, a most aktuális vantage nevű megoldásuk hardvertesztje, amelyet rendszeresen lefuttat, na az összevissza elállítja így az órát, majd megállapítja, hogy hibás az rtc....

Mivelhogy nálam is így van multiboot miatt.

Pedig hidd el, hogy a Lenovo-nál jobban értenek hozzá. Ők már nem ilyen pattanásos suhancok, akik újságmellékletből telepített Linuxszal villognak a Schönhertz Koliban, hanem komoly öltönyös-nyakkendősök, akik komoly tapasztalati háttérrel jobban tudják mi kell neked, és beállítcsáka Zórát Lyól. Ha kéred, ha nem.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

( janikutya | 2018. 09. 02., v – 08:01 )

Háát nem tudom, én csak olyan gépet veszek, ami már eleve Ubuntuval jön. Onnantól kezdve olyan rendszert rakok rá, amilyet akarok(ami most Lubuntu). Szeretem ezt a desktopot, semmi bajom nincs vele. Mindent ezen csinálok. Egy a hátránya ennek, hogy a választék nagyon lecsökken, de nekem az a lényeg, hogy a szoftver menjen a gépen, a hardver minősége másodlagos. Megy is. Nem kell reszelgetni, nem cseszi el az idődet. 10 percet nem vagyok hajlandó arra áldozni, hogy megpróbáljak linuxot rakni egy akármilyen más gépre. Szoptam már ezzel eleget.

( gejzir | 2018. 09. 02., v – 10:43 )

Én a saját tapasztalatom alapján azt tudom mondani, hogy már régóta használható a linux desktop.

Használtam slackeare-t (1998.. :) ), OpenSuSE-t, Redhat/CentOS-t, Ubuntut. Mindegyik használható volt átlag user szinten és munkára is. 2003 körül döntöttem úgy, hogy elsődleges desktopként, munkára is linuxot használok, azóta van (open)suse a gépemen. 2-4 évente cserélem a gépet, mindig legújabb prémium hardverrel (ibm/lenovo, hp, dell). A legújabb hardverekkel néha volt gond, de előbb utóbb megoldható volt. Régebbi (fél év+) hardverekkel általában nincs gond.

Nálam a Suse és a Kde vált be, de mindenki valasszon ízlésének megfelelőt. Suset azért ajánlom, mert a yast-al tényleg minden beállítható grafikusan és console-ban is, de a config fájlok kézzel is abajgathatók. A zypper baromi jó rpm alapú csomagkezelő. Mindig viszonylag friss, de stabil csomagokkal dolgoznak. Van rolling update ha valakiknek az kell.

Linux desktopot csak azoknak nem ajánlok, akik erősen Microsoft megoldásokhoz kötött vállalati környezetben dolgoznak, vagy nagyon kell nekik a word, excel egyik speciális funkciója, vagy a 100% office suite kompatibilitás, bár ezt néha az office sem tudja saját termékén belül.

( Vamp | 2024. 01. 13., szo – 23:02 )

Szerkesztve: 2024. 01. 13., szo – 23:04

Nem tudom miert rantotta vissza az eletbe ezt a topicot a HUP motorja (nem latok uj hsz-t) De ha mar itt van, meg kell jegyeznem valamit :)

 

2023 vegen mindenfele gond nelkul raktam fol Zorint es Mint-et is a HP notimra :D Csont nelkul megy a HW gyorsitas Intel karival VA-API-n, minden funkcio ugy mukodik ahogy kell. (persze nem most lett igy, par eve linux fut a notimon)

Szal nem, már nem annyira nyögvenyelős :D

Régen se volt annyira nyögvenyelős, csak gondolom akkor még nem érett meg rá teljesen a szemléleted. Nem egy nagy szám, csak nyitottnak kell lenni, meg megtanulni a kezdeti problémákat megoldani, meg megszokni, hogy máshogy működnek a Linux disztrók, mint a Windows. Még ha valamelyik disztrón nem is megy a 3D-s DRI gyorsítás, meg a hardveres VAAPI dekódolás, Blutooth eszközök, stb., akkor is egy nagyon minimális kutatómunkával ki lehet deríteni az azt az 1-2 sornyi terminálos parancsot, vagy azt a 3-4 csomagnevet, amit fel kell tenni, és utána működni fog. Nem kell ezt túlmisztifikálni.

Nincs ebben semmi különleges, anno kb. 10 éve álltam át én is (én először Mint KDE-re, majd Kubuntura, végül Arch, kis Void, Artix, Gentoo kitérőkkel), de nekem is sok nekifutás kellett, mire át tudtam állni. Évek előkészítő munkája, 2005-2006-tól fokozatosan, előbb átállni szoftvereknél csupa FOSS multiplatformos alternatívára még Windowson, meg magának a Linuxnak is többször neki kellett futni. Pl. 12 éve is majdnem sikerült (Mint Mate-re illetve Cinnamonra), csak egy kicsit hiányzott (lényegében egy szkenner és egy nyomtató), de pont lepattantam róla, kellett még egy kis idő. De nem csak a Linuxra átállás ilyen, pl. nálam a LaTeX-re, plain (Xe)TeX-re, vim-re, tiling ablakkezelőkre, stb.-re átállás is olyan volt, hogy frusztráló, többször neki kellett futni, mire összejött és nem végződött kudarccal. Nem volt könnyű, de megérte, mert most ez a tudás, meg bele fektetett munka egy évtizede kamatozik (azóta már több gépen is), és még több évtizedekig kamatozni fog. Türelem kell hozzá, pihentetni, majd újra megpróbálni türelmesen, amíg össze nem jön. Nem kell kétségbe esni, meg pánikolni, hogy mi ez a sz*r, ki találta ezt ki, megint nincs itt a Linux desktop éve, Windows forever, stb..

Az Arch pl. ebben különbözik egy Zorintól, Minttől. Out-of-the box nem megy semmi, így mindjárt a telepítés legelején odagördíti eléd az összes nehézséget, utána kell olvasnod az Arch Wiki-ben, hogy milyen csomagot rakj fel, milyen konfigfájlt hogy szerkessz át, milyen systemd service-t engedélyezz, de ezt előre megtanulod, utána már mindig működőképesen tudod tartani magadnak, érteni fogod hogy működik, mi hajtja, és többet nem fogsz belefutni. Előre bekeményít, megedz, de utána ez a javadra válik, befektetsz a jövőbe. Zorinnál, Mintnél megy minden out-of-the-box, kivétel, ha valami frissítés után eltörik, akkor meg hirtelen jön szembe ez a nehézség, mikor nem is számítasz rá, és akkor lehet meglepődni, pánikolni, más disztrók felé ugrálni, hátha ott megy. Mivel addig a pontig mindig valaki megoldotta helyetted, megóvtak önnön magadtól, meg a valóságtól, és hirtelen nem fogod tudni, hogy hogyan lehet megjavítani, mi hajtja.

Ráadásul a Linux az egy folytonos utazás. Majd abban is mindig változnak a preferenciáid, ahogy fejlődsz benne, felfedezel új programokat, új megoldásokat, elkezdesz másik disztrót preferálni, majd jön ez fokozatosan, ahogy alakul, fejlődik hozzá a szemléleted, alakítod ki a saját ökoszisztémád. Nem lehet ezt siettetni, majd mindig jön idővel, ahogy használod, meg megszoktad a jelenlegi rendszert. A végén már rég azt is el fogod felejteni, hogy milyen volt a Windows, meg ha visszagondolsz rá, akkor csak röhögsz rajta, ahogy szögelted fel a .NET keretrendszereket, meg a random weboldalról leguberált setup.msi / install.exe-ket, meg vírusirtóval szenvedtél, registry-t heggesztettél, meg kereskedelmi programokat warezoltál le. Elavultnak fog tűnni, mert az is.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Amit leirtal az teljesen jogos, ha pl egy olyan IT ban viszonylag jartas szemelyt definialsz, aki eddig windowson volt szocializalva es at akar terni Linuxra. Viszont az eredeti, 2018-as topic azzal a cellal jott letre, hogy probaltam "szimulalni" egy teljesen atlag usert, aki (vagy akinek) folrakta(k) a Linuxot. Most, 2023/24-ben, egy Zorin/Mint-el (nyilvan massal is, csak most ezt a kettot emeltem ki) ez mar szinte teljesen megvalosul.

 

En kb 3 eve (tehat az eredeti topic nyitasa utan egy evvel) hasznalok egyhuzamban Linuxot a notimon (asztali gepen Win van tovabbra is, mert lenyegeben csak jatekra hasznalom). Az elejen moeg voltak gondok, de aztan szepen kiforrta magat. Nem csak en, de a rendszerek is! Pl most raktam fel a Zorin 17-et, lenyegeben 3 dolgot csinaltam:

  • toroltem minden olyat appot, aminek volt Flatpak verzioja es felraktam azt
  • Kicsereltem a video kartya drivert free-rol non-free re.
  • Hozzaadtam a chromehoz a szukseges VA-API flag-et

Ennyi. Minden megy, nincs gond, a Flatpak miatt nincs fuggoseg para, minden friss.

( hajbazer v | 2024. 01. 13., szo – 23:20 )

Igen, komolyan még mindig nyögvenyelős. Pláne a GTK2 kivezetésével, a csiligány GTK3-ra, GTK4-re való cserélésével. A koncepcionális trágyadomb, szarul-húgyul implementált Wayland erőltetésével, aminek 10 év kevés volt, hogy kiforrjon és természetes módon elterjedjen. A Qt/KDE-bloat-ról hadd ne is beszéljek.

Más kérdés, hogy Windows 10 óta a Microsoft felülről, zuhanórepülésben közelíti ezt a szintet.

Nem elegans a pici kus kukidat minenhova odarakni, amit agynak velsz :D

Mondod te...

Az mar mas kerdes hogy ki sem probaltad. :D

Többször is kipróbáltam.

Mondjuk egy ilyen tokkelutotttol mit is varna az ember :D

Ami biztos, hogy én tőled nem vártam többet az ócsárló, mitugrász, semmitmondó kommentednél.

A Gtk2-őt én is sajnálom, de a Gtk3-at túlmisztifikálod. Szerintem az átlag Gtk3 appok nem olyan nagyon bloatok. Jó, kicsivel bloatabbak, mint egy Gtk2-es, meg XP-s megoldás, de csak nagyon minimálisan, közelében nincsenek a Win10-11-es meg Qt5-6-os bloatságnak. A gyakorlatban annyival nem bloatabbak, hogy a felhasználói élményed tönkretegye, vagy annyit számítson, mint gondolod.

Meg igazából ezeket a Gtk, Qt-t függőségeket ki is lehet nagyrészt kerülni, ha haladó linuxos leszel. Talán a böngészők azok, amiknél a Gtk3-at nem lehet megúszni (Firefox, és Chrome alapú böngészők), meg lehet szükséged lesz 1-2 programra, ami Qt4-5-ös, de nem lesz az se a világ vége, nagyrészt kikerülhető. Nálam pl. most már csak a Firefox/Thunderbird, Signal és Steam használ Gtk3-at, majd a Goldendict Appimage (ritkán használom, helyette főleg stardict-cli megy), és 1-2 gitározáshoz feltett, ritkán használt GUI-s program (Carla, Guitarx, Lingot, Rosegarden, Musescore, de ezek helyett inkább offline toolokat használok, fizikai hangoló, VOX Metal füllhallgatós erősítő) használ Qt5-öt és kifújt, a többi program (amiket 99%-ban használok) mind terminálos, nem használnak se Gtk-t, se Qt-t, se más grafikus framework-ot (bspwm, sxhkd, polybar, feh, xss-lock, alock+asciiquarium, scrot, st, neovim, vifm, calc, mpv, cmus, xetex ritkán xelatex vagy pandoc, zathura, sxiv, imagemagick, ffmpeg, lame/flac/oggenc/opusenc, sox, fluidsynth, cdrtools, qpdf, pulsemixer, htop-vim, sqlite, cal/calcurse, newsboat, yt-dl, transmission-cli, r vagy sc vagy sc-im, főleg less/watch/fzf-alapú saját shell szkriptek, stb.).

A másik taktika, hogy olyan megoldásokra rendezkedsz be, amik mind Gtk-sok, mert akkor a Gtk-libeket már betölti az asztali környezet, vagy egy gyakran használt program, és a többi futó alkalmazásod már nem tölti be újra, hanem shared (.so) libként (ez felel meg a windowsos dll-eknek) használja a már betöltött libeket, így egy adott lib erőforrás-használata szétoszlik nagyon sok alkalmazás között, így már per alkalmazás nem okoz túl nagy bloatosítást. Ugyanez a taktika eljátszható Qt-vel.

A legtöbb Gtk3-as app, ami tényleg nagyon bloat, az nem a Gtk3 miatt bloat, hanem mert egyébként is bloat, vagy komplex, vagy mert szkriptnyelven van írva (pl. Python), vagy mert Elektron-alapú vagy webes (Gnome addonok, node.js alapú cuccok), stb.. Így szerintem túltolod ezt a Gtk3 utálatot, nem az a fő ellenség valójában.

Igazából a Qt5-6, Gtk4 is hiába bloatabb, még az sincs sehol a Win10-11, MacOS, Android, stb. bloatságához képest, meg majd ami a Win12-nél lesz tapasztalható, vagy pl. ha a .NET, vagy Java alapú megoldásokkal veted össze. Kb. a Win7 szintjén megállnak azok is, ha jól használod őket.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Bloat: XP < GTK2 < Qt4 < Win7 < GTK3 < GTK4 < Qt5 < Win10 < Qt6 < Win11.

Bizonyos alkalmazásoknál nem feltétlenül ez a sorrend. Pl. a Double Commander GTK2-n 100% CPU-s scrollozása Win7-en nem 100% CPU.

Igazából a Qt5-6, Gtk4 is hiába bloatabb, még az sincs sehol a Win10-11, MacOS, Android, stb. bloatságához képest, meg majd ami a Win12-nél lesz tapasztalható. Kb. a Win7 szintjén megállnak azok is, ha jól használod őket.

Nem érdekel a többi rendszer bloatsága. Az érdekel, hogy én ne legyek bloated rendszeren. És nem is vagyok.

A Windows XP vs. random lightweight Linux című vitát pedig már többször lefolytattam veled. Értelmetlen még1x.

XP < GTK2 < Qt4 < Win7

Idaig van igazad.

A valosag:

XP < GTK2 < Qt4 < Qt5 < Qt6 < Win7 < GTK3 < GTK4 < Win10 < Win11

A Qt fejlesztoi olyan C++ devek, akik sokszor vallasosan ragaszkodnak a zero overhead policy-hez. Ne becsuld ala oket! Mar a kate meg a konsole is bocsanatot ker, ha tul nagy a fajl/output, es megkerdezi, hogy tenyleg el akarsz-e foglalni emiatt 80M RAM-ot pl. Szerintem beragadtak eteren a ket evtizeddel ezelotti default ertekeknel, a hardverek reg kinottek azt, amit a legujabb KDE verziok igenyelnek.

(A Qt3 raadasul lassabb volt eros hardveren, mint a Qt4, mert nem tudta hatekonyan hasznalni a GPU-t, evtizeses munkaja volt a TDE-seknek is ezt ujrafeltalalni es foltozgatni)

A valosag:

XP < GTK2 < Qt4 < Qt5 < Qt6 < Win7 < GTK3 < GTK4 < Win10 < Win11

Ezzel nem fogok vitatkozni, mert bizonyos alkalmazások esetében biztos, hogy létezik ilyen sorrend.

es megkerdezi, hogy tenyleg el akarsz-e foglalni emiatt 80M RAM-ot

Ahelyett, hogy úgy írták volna meg, hogy ne foglaljon el 80 MB RAM-ot és mégis meg tudja nyitni.

Igen. Miért kéne memóriában tartani az egész fájlt, ha úgyis csak egy töredékét szerkeszted épp?

Sokaig lehetne elemezni, hogy az hogy hatekony...

Úgy hatékony, hogy nem akarsz 200 MB-os logfájlt editorral nézegetni. Vannak rá viewer-ek.

Igen, ezt akartam is írni, de elfelejtettem. Nem csak a memóriafoglalást, meg CPU terhelést kell nézni, hanem a hatékonyságot is, hogy pl. a Linux ugyanazon a gépen az XP-nél is gördülékenyebb, nem hogy Win7-10-nél. Mivel a kernel jól cacke-el, meg a fájlrendszerek szét vannak optimalizálva, plusz HDD-n sem töredeznek, így a Linux futása jóval simább, betöltési idők rövidebbek.

Ezzel szemben pl. a BSD-k hiába foglalnak kevesebb memóriát, meg esznek kevesebb CPU-t, viszont mégis lomhábbak. Így a rendszer egészének kell nézni a hatékonyságát, nem leragadni egy-egy alkalmazásnál, meg metrikánál, helyette az összképet kell nézni. Mert igen, azt hogy a Gtk3-4 kicsit bloatabb, meg a LibreOffice is vaskos, azt behozza a rendszer viszont máson.

A 200 MB-os textfile nem tudom hogy jön ide, de valóban, az is hatékonyabb Linuxon. Nem életszerű, hogy valaki ilyeneket nyitogat meg szerkesztget, de sokkal kevésbé rohasztja le a rendszert, mint Windowson, ahol a belassuló szutyok NTFS, meg vírusirtó egy egyéb bloat irtó módon lassít be mindent.

Ráadásul az XP cache-elésben és memóriakezelésben irtózatosan nem hatékony. Az XP kernelnek volt egy olyan idegesítő viselkedése, hogy mikor egy nagy appot, játékot töltött be, ami sok memóriaigényt jelentett be a kernelnek (amit nem biztos, hogy valóban igényelt ennyit, csak biztos, ami biztos alapon próbálta lefoglalni más alkalmazások elől, hátha kell), akkor a kernel nagy pánikban feleslegesen kilapozott mindent a memóriából, akkor is, ha még bőven volt szabad memória, hogy ha más appnak is később indulnia kell, akkor legyen annak is memória. Persze ha az utóbbi indult, akkor is megindult a szükségtelen pánikkilapozgatás, a rendszer meg így azt érte el, hogy a memória mindig kihasználatlanul állt, a rendszer meg döcögött az állandó, felesleges lapozgatásban. Illetve XP-n a GUI/GID leíró objektumai is nagyon korlátozottak, ha sok app fut, akkor be tud telni a limit, hiába van a rendszeren elég erőforrás, letérdel a rendszer egy mesterséges limit miatt (ami még azokra a P1-P3-as 64-256 mega RAM-os gépekre lett megállapítva, amikre az XP eredetileg készült). Plusz mivel az XP kompozitora csak CPU-t használ, GPU-t nem, ezért sokszor előfordult egy olyan desktop bug, hogy egy nap lapozgatás közepette kilapozta a hülyéje az asztali ikonokat is, amik eltűntek, vagy üres hely maradt a helyükön, vagy ha valami megszakítás vagy folyamatra várakozás, vagy béna driver megfogta a rendszert, akkor az ablakok arrébbhúzigálása közben artifaktokat, lépcsőnyomokat hagyott a képernyőn. Szóval a habi által túlmagasztalt XP-nek is megvoltak a maga árnyoldalai, amiket nem néz. Desktop fontjai, fontjainak élsimítása, vastagítása, skálázása, olvashatósága is kőkorszaki, ronda a modern rendszerekhez simaságához képest. Az egész GUI ráadásul alig testreszabható, nem nagyon látványos mértékben témázható, nem tud tilingot, virtuális desktopokat, stb.. Az XP fájlindexelés fájlkeresése is egy fos, alkalmazásindító menüje is elég kőkorszaki. Ikonok meg vannak rekesztve kis méreten, 256 színen, meg elavult formátumokon (pl. nuku svg, truecolor). Elég sok ilyen hülyeséget fel lehet ellene hozni, amit hajbi is észrevenne, ha a szemellenzőt levenné.

Engem ez azonnal megfogott XP után a Linuxban, hogy mennyivel szebb, modernebb lehet, mennyivel jobban testre szabható vizuálisan, működésre. Legjobban akkor dobtam el az agyam, amikor először kerestem tartalom alapján egy fájlt, Linux alatt a Double Commander kb. 4-5 mp. alatt átnézett majdnem 200 ezer fájlt (hiszen ott a /proc, /sys és linkek megdobják az XP-hez képest), és azonnal találta meg (indexelés nélkül), közben meg a HDD hangját nem is lehetett hallani, csak a LED-je békésen pislákolt. Ugyanez XP-n, Double illetve Total Commanderrel tartott több percig, közben meg ugyanaz a HDD rotyogott, mint egy kávédaráló, vagy traktor, mire nagy nehezen kiköpte a keresett fájlt, pedig csak kb. 20-30 ezer fájlt kellett átnéznie. Bootidő kb. 3-4× olyan gyors volt, mint XP-n (ugyanazon az elavult 2 giga RAM-os, lassú HDD-s laptopon), és még sorolhatnám. Egyszerűen űrtechnológiának tűnt a Windows után, még egyszerű, átlag felhasználása során is, és nem csak a KDE4 átlátszósága-elmosása, 3D effektjei miatt (alkalmazás/desktop váltó kocka, wobbly windows, magic lamp animáció, stb., mert normi koromban ezek még megfogtak) , hanem az egésznek a működése, simasága, hatékonysága, a benne lévő rugalmasság. Már akkor világos volt, hogy jó lóra tettem, és soha nem megyek vissza Windowsra. Ez a véleményem meg az évek során nem hogy halványult, hanem még sokszorosára is erősödött, ahogy fejlődtem tovább Linux-ügyileg.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Összefoglalva megint ugyanoda lyukadunk ki: A Linux kernelszinten veri az XP-t és minden más Windows-t, de desktop szinten nem veri az XP-t se. Hiába cachel jobban, meg használ hatékonyabb algoritmusokat a memóriakezelésre, CPU-erőforráselosztásra, ha egyszer maguk az alkalmazások 2x-3x annyi memóriát, CPU-t zabálnak fel, mint XP-n ugyanazt a funkciót megvalósítók.

Linux alatt a Double Commander kb. 4-5 mp. alatt átnézett majdnem 200 ezer fájlt (hiszen ott a /proc, /sys és linkek megdobják az XP-hez képest), és azonnal találta meg (indexelés nélkül), közben meg a HDD hangját nem is lehetett hallani, csak a LED-je békésen pislákolt. Ugyanez XP-n, Double illetve Total Commanderrel tartott több percig, közben meg ugyanaz a HDD rotyogott, mint egy kávédaráló, vagy traktor, mire nagy nehezen kiköpte a keresett fájlt, pedig csak kb. 20-30 ezer fájlt kellett átnéznie.

Almát a körtéhez tipikus esete. Mondok én is egyet: Everything on-the-fly épít indexfájlt az egész fájlrendszerről. <1 mp alatt megtalált bármilyen fájlt úgy 500 ezer fájl közül. Mindezek újraszkennelése (ami nem kötelező, mivel ugye mindig fut és figyeli a fájlműveleteket) pedig úgy 15-20 másodperc SSD-ről, mivel low-level MFT rekordok mentén megy végig. Emellett integrálódik a Total Commander fájlkeresőjéhez is.

De, ácsi, míg indexelsz, addig meg az indexelő szolgáltatás/bloat fogja a gépet, meg lassítja. Itt egyébként nem a keresés volt a lényeg, meg indexelés nélkül is majdnem olyan gyorsan megtalálta, mint indexszel. Index itt amúgy sem működött volna, mert nem név szerint kerestem a fájlt, hanem tartalomban kerestem, karakterlánc alapján, mivel a nevére se emlékeztem a fájlnak (vagyis a második keresésnél már emlékeztem, csak összehasonlítás miatt futtattam újra). A lényeg, hogy a fájlműveletek mennyivel olajozottabbak, simábbak, ugyanazon a hardveren. 160 gigás, SATA2 5400rpm-es laptop HDD volt, AHCI módban használva, azaz mindkét rendszeren a hozzá való legfrissebb SATA driver futott. Természetesen ez a különbség nem csak kereséskor jött elő, meg indexeléskor (ami szintén ugyanennyivel gyorsabb, simább), hanem bármilyen sok fájllal, pluginnel dolgozó programnál (GIMP, LibreOffice, komótosabban betöltő nagyobb IDE környezetek, böngészők), vagy sok apró fájl mozgatásánál, törlésénél, fájlrendszer javításánál, stb.. Azaz pont a „felhasználói élmény”-ben jön ki, mikor átlag feladatokat végzel, meg nem hallod többé a HDD traktor hangját (jó, azt SSD-nél már nem hallod manapság XP-n sem), ahogy a háttérben seek-el meg krákog. Az MS-nek óriási szerencséje van, hogy az SSD-k világa megmentette a bűn lassú, töredező, szutyok NTFS-üket.

Amiben még durva volt a különbség, az a programok indulása. Egy-két program kicsit lassabban indult Linuxon (szutyok 2 magos procijú Celeroncs noti volt, amin a bűn lassú HDD sem segített), részben a 64 bit miatt (az XP-nek itt előnye volt, mert az 32 bites volt, és ott kevesebb memóriát használnak a programok, kisebb címekkel, kevesebb regiszterrel dolgoznak meg a függőségeik is), részben mert 1-2 program valóban bloatabb volt, de összességében nem volt érezhető különbség, sőt, a rendszer mégis használhatóbbnak tűnt, mert a háttérfolyamatoknak több erőforrást maradt, meg ha véletlen bezártam és újra nyitottam a programokat, akkor második indulástól meg az XP-nél sokkal gyorsabban (lényegében 1-2 szempillantás) vágódtak képernyőre még ezek a lassabban induló bloat programok is, mert onnan már a kernel is cache-ből dolgozott okosan (amiben az XP elvérzik, mint írtam), olajozottan. Ez 10 éve volt, de már akkor érződött, hogy az XP-hez képest már akkor egy 13 évvel modernebb rendszer futott az ember előtt, annyival használhatóbb volt. Mindez egy akkoriban gyenge gépen, bloat Linuxon volt mérve, Mint 16 KDE4, ami már akkor megevett kb. 1 giga memóriát idle-ben meg ment rajta sok KDE-s háttérszolgáltatás, meg bloatabb Qt4-es programok hada, és a GPU-t is fogták az extra kompozitoreffektek. Ha már akkor soványabb, ablakkezelős Linuxszal indítok, kompozitor és sallangok nélkül (amihez akkor még nem volt meg a tudásom), Gtk2, meg terminálos alapokon, vagy erősebb a gép, akkor még jelentősebb lett volna a különbség.

Sőt, amiben a Linux még jobb, azok a programok telepítése, eltávolítása, update-ek keresése, telepítése is jóval simább, gyorsabb, lényegesen ráadásul, ebben a modern Windowsok is nagyon elmaradnak a legcombosabb gépen próbálva is. Leállás, hibernálás, sleep is gyorsabb, nem csak a boot, feltéve, ha valami buzi systemd service nem fogja valami stop job running jelleggel a leállást, de ez ritka, és rendesen beállított  vagy systemd-mentes rendszeren kivédhető teljesen. Fájlrendszer ellenőrzése is gyorsabb. Ahol még különbség van a két OS világa között, az az, hogy Linuxon nincs adatbázis alapú registry, minden beállítás közvetlenül plain text konfigfájlba megy (és ugye, mint írtam, a fájlműveletek meg gyorsabbak, olajozottabbak), így ez is jelentős különbség, a plain text fájlok egyszerű text editorral szerkeszthetők, illetve git-tel verziókezelhetők. Átlag felhasználónál még ott van, hogy Linuxra vírusirtó se kell, az is jelentős erőforrás-megtakarítás, és nem kell lelkileg sem vírusoktól, meg kémprogramokból tartani, nyugodtabb szívvel netbankol, stb. az ember.

Egyébként a MS tudna ám jobb oprendszert írni, csak nem akar. Bőven meglenne hozzá a tudásuk, technológiájuk, pénzük, szakembergárdájuk. Itt azon van a lényeg, hogy nem is akarnak jobbat, mint a jelenleg támogatott Windowszok, mert itt a MS-nak a saját céljai a lényeg, hogy a pénzt beszedhesse, adatot gyűjthessen, a felhasználót adatfarmoltassa, bétatesztelje, reklámot nézessen vele, bevegye a p2p update-terjesztésbe, így meg ez a MS-nak bőven jó, neki kedvez. Itt már régen nincs is szó arról, hogy a felhasználó elégedett legyen, az a korszak még a régi vezetés alatt, az XP-7 érában befejeződött. Azon sem lepődnék meg, ha a Win12-be az online fiókkényszer és a reklámok, p2p update-terjesztés (lényegében a friss rendszereden a 10 óta te is seedeled az update-eket) mellé már cryptominert, vagy cloud/botnet-funkciót is integrálnának, hogy a géped erőforrásait tovább hasznosítsák a saját céljaikra, ne maradjon semmi parlagon.

Ami még modern Linuxon nagyon jó, és XP-re nem elérhető, azok a modern snapshotok, amikből a rendszer még bootolni is tud, ha a legújabb rendszerrel probléma van, akkor egy régebbi snapshotból simán bebootolsz, helyrehozod, anélkül, hogy mindig kézzel külön backup-mentést és kézi visszaállítást kéne csinálni. Mondom, űrtechnológia az XP-hez képest már. Én nem használok ilyet, de egység sugarú felhasználóknál, akik a rendszerüket meggondolatlanságból rendszeresen hazavágják, óriási biztonsági öv.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

De, ácsi, míg indexelsz, addig meg az indexelő szolgáltatás/bloat fogja a gépet, meg lassítja.

Ezzel kezdtem, baszki, hogy nem kötelező indexelgetni. Egyszer indexelsz, jobb esetben, amikor felrakod a programot, utána az Everything folyamatosan a fájlműveletek alapján frissíti az adatbázist, szépen apránként. Továbbá, nem nagyobb bloat végigindexelni az egész fájlrendszert, mint neked egy keresés a GTK-bloat Double Commander-eddel.

Azaz pont a „felhasználói élmény”-ben jön ki, mikor átlag feladatokat végzel, meg nem hallod többé a HDD traktor hangját

Azért nem kicsit vicces, hogy én vagyok laggardozva az XP-vel, miközben arra vered, hogy HDD-n (!) mennyivel előbb megtalálja a GTK-bloat Double Commander a fájlodat 200 ezer közül, miközben valószínűleg az egész kibaszott inode-file táblázat benne volt a cache-ben, azért nem tekert a vinyód.

részben mert 1-2 program valóban bloatabb volt, de összességében nem volt érezhető különbség, sőt, a rendszer mégis használhatóbbnak tűnt

Nekem nem. 2-3 XP-nyi memóriát be kell zabálnia a GTK2, GTK3, Qt4, Gt5 bloat-oknak, amik egymás mellett futkároznak, mert kurva nehéz lett volna megegyezni egy kibaszott widgeting készletben.

második indulástól meg az XP-nél sokkal gyorsabban (lényegében 1-2 szempillantás) vágódtak képernyőre még ezek a lassabban induló bloat programok is, mert onnan már a kernel is cache-ből dolgozott okosan (amiben az XP elvérzik, mint írtam)

Elvérzik™, persze... Pont ilyen <1 mp alatt indul el minden nem bloat alkalmazás XP-n. Még a Microsoft Office 2010 is (<2mp), ami bloat. Hidegindítással. Prefetch letiltva. Ennyire lassú™ az NTFS.

Ez 10 éve volt, de már akkor érződött, hogy az XP-hez képest már akkor egy 13 évvel modernebb rendszer futott az ember előtt

Most pedig az érződik, hogy a 10 év alatt 10 évnyi bloat-ot gányoltak bele a babzsákfejlesztők és azonos hardveren a +10 csak lassulást és erőforráspazarlást hozott. Amiről te beszélsz az kb. a CentOS 6 ökoszisztémája. Na, az az én gépemen a Win7-tel vetekszik. XP továbbra is gyorsabb nála.

Sőt, amiben a Linux még jobb, azok a programok telepítése, eltávolítása, update-ek keresése, telepítése is jóval simább, gyorsabb

Már amennyiben a repóban benne van pontosan az a verzió, amit szeretnél használni. Minden más esetben Windows-on szabadabb vagy az alkalmazástelepítést illetően, mert olyan verziót raksz fel, amilyet akarsz. Linux-on meg vadászgathatod a binárist, meg buildelgetheted forráskódból, ha nincs. Vagy felrakhatod bloated AppImage-ből, bloated FlatPak-ből. Hurrá!

Leállás, hibernálás, sleep is gyorsabb, nem csak a boot, feltéve, ha valami buzi systemd service nem fogja valami stop job running jelleggel a leállást

De fogja. A szarul-húgyul implementált chipset driverek pedig azt is megoldják neked, hogy ne jöjjön vissza sleep-ből a géped egy kernelfrissítés után. Na ezek azok, amikre köszi, de nincsen szükségem. Nem vagyok sem bétatesztelő, sem kísérleti nyúl.

Ami még modern Linuxon nagyon jó, és XP-re nem elérhető, azok a modern snapshotok, amikből a rendszer még bootolni is tud, ha a legújabb rendszerrel probléma van, akkor egy régebbi snapshotból simán bebootolsz

Megcsinálom magamnak, amikor egyébként is backupolom a gépem. Tudod, XP nem kap havonta olyan frissítést, amitől földbe áll a boot. Így az ilyen eset nem gyakori. Nem is emlékszem, mikor vált utoljára bootolhatatlanná a gépem.

Továbbra sem érted, hogy itt nem az indexelés volt a lényeg, hanem egy példa a gyorsabb fájlkezelésre. Ez azt jelenti, hogy ha lett is volna indexelés, akkor az is gördülékenyebb. A Double Commanderben nincs semmi speciális, ugyanazt az általános fájlkeresést használja, mint a többi program. Azért fair összehasonlítás, mert Windowson is Double és Total Commanderrel néztem, azokkal egy kategória. Ha most Linuxon terminálban néztem volna a find vagy fd CLI toollal, akkor arra fognád, hogy azért nem fair. A HDD azért került szóban, mert az kényesebb a bloatra, mivel lassabb, és egy 10 évvel ezelőtti esetet írtam le, amikor még HDD-t használtam. Természetesen már kb. 7 éve csak SSD-ket használok, megnyugodhatsz, természetesen a Linux azon is gyorsabb, bár a különbség nem annyira látványos, mert az SSD megmenti a Windows szutyokságát, de ettől még szutyok marad.

Az a baj, hogy le vagy még mindig ragadva a memóriamennyiségnél. Azt nem érted, hogy a felhasznált memória mennyisége nem korrelál a rendszer sebességével feltétlen, sőt, egyes esetekben, ha a kernel okosan használja cache-elésre, akkor még gyorsíthat is. Persze, én is nézem néha a memóriafogyasztást, emlegettem is itt pl. a Linux kernel 6.8-as verziójának a regressziója kapcsán egy másik hír alatt, de én debugolásra használom inkább, meg hogy egyes megoldásokat összevessek, nem fetisizálom. Pont a BSD-k példája mutatja, hogy azok hiába foglalnak az XP-nél is kevesebb memóriát, ha a Linuxnál meg lassabbak. Egy normál felhasználó nem a memóriaértékeken rugózik, hanem azt nézi, hogy a rendszer mennyire használható.

Illetve te itt kevered a szezont a fazonnal. Amit te itt sérelmezel, hogy minden program más grafikus toolkitet használ, meg bloat Python, stb., az nem a Windows vs. Linux hibája, hanem általános modern fejlesztői szokás, ami minden modern alkalmazást jellemez, függetlenül a platformtól. Még Windowson sem egységes ez, vannak Win32-es (sőt, ezen belül is vannak külöböző libek, MFC-verziók, stb.), .NET keretrendszeres, ModernUI-s, Java-s, Elektron-alkalmazások, mindegyik más UI-t használ, meg Python, JS alapú bloat is épp úgy előfordul. Így ezt nem tudod a Linuxra kenni. Bár Linuxon, meg unixlike rendszerekre szánt FOSS, multiplatformos szoftvereknél valóban gyakoribb a scriptnyelv-alapúság, mert könnyebben hordozható, nem függ az adott platform utasításkészletétől, az arra elérhető fordítótól, így sok modern babzsákfejlesztő jobban szereti, könnyebben tartja karban, ez inkább általános lustaság, trend. Sőt, ez annyira nem OS függő már, hogy nem is a MS-on múlik, gyakran már modern alkalmazások fejlesztői (Adobe, Autodesk, stb.) vagy pl. a Google is elavultat, mert elég ha egy adott OS-től, verziótól megvonja a Chrome-támogatást, onnantól az összes böngésző hal vele, mert 1-2 alternatív megoldás kivételével mindegyik böngésző azon alapul.

Az, hogy sok rendszer nem jön vissza sleep-ből, meg sleepben is meríti az akksit, az megint minden modern platformot érint, nem csak Linuxon, Windowson is általános már, a Linus Tech Tips csinált is róla videót, hogy Windowson is olyan. Amióta mindenféle BIOS-os, nem szabványos S state-ek hekkelésével oldják meg a gyártók, azóta ez minden modern OS-en és hardveren kaotikus kérdés. Negatív trend. Ezeket sajnos néha le kell nyelni, ha a modern hardver és rendszer egyéb előnyeit (gyorsaság, kényelem) élvezni akarod. Olyat nem lehet, hogy a dolgoknak csak a jó oldalát kapjad, nem csak hardverben, szoftverben is, mert ha webes, akkor sebezhető, bloat (de cserében telóról, böngészőből használható), feltörhető, ha script alapú, akkor bloat, ha buildelni kell, az meg munka, fordítási idő, minden megoldásnak megvan a jó és rossz oldala.

A verziókat Linux alatt is szabadon választhatod. Nem muszáj a tárolóból telepíteni, bár az a legkényelmesebb, legbiztonságosabb, legkonzisztensebb, mert a rendszerrel együtt frissül, de ha akarod, feltehetsz másik verziót, 3rd party oldalról, külső, nem hivatalos tárolóból, vagy ahogy írod is, univerzális csomagformátumként (Appimage, Flatpak, Snap), azokból többféle verzió is fent lehet párhuzamosan. A buildelés sem feltétlen kell, ha pl. szkript alapú, azon nincs mit buildelni, de sokszor a buildelés se olyan nagy szám, mint gondolod, meg előadod. Bár ezt sem értem, mert neked semmi nem jó, ha szkript alapú (JS, Python, Perl, bár nem egészen interpretált, de Java, stb.), akkor bloat, ha meg fordított nyelv, akkor meg fújj, buildelni kell, ha konténerizált, akkor az a baj, pedig az sem nem interpretált, sem nem buildelést igénylő. Eldönthetnéd mit akarsz. Természetesen átlag user ezzel nem foglalkozik, mert a tárolóban lévő legújabb verzió elég neki az esetek 99,999999%-ban, felteszi, gyorsan feltelepül, tesztelt, működik, teszi a dolgát, a későbbiekben sem igényel tutujgatást, automatikusan frissül a rendszerrel.

Ami az MS Office 2003-at illeti, azt se érted még mindig. Azzal nem is akar már versenyezni a modern MS Office, LibreOffice, OnlyOffice, azok már a 2003 tudását, meg formátumait rég maguk mögött hagyták. A 2k3-mal az Abiword meg a Gnumeric, és hasonló legacy alakalmazás versenyez, Powerpointra is vannak prezentációs alternatívák, amik nem túl nehezek. A Access-re viszont csak bloatabb alternatívát tudok, vagy csak terminálosat (SQLite, MariaDB, stb.), de az elég rétegigény amúgy is, nem sok home user kezelget adatbázisokat. Hacsak valami pehelysúlyú FOSS dBase-klón nincs, ami nekem kimaradt. Ennek utána kéne néznem.

Tovább itt nem arról van szó, hogy az XP nem kap már frissítést. Linuxon nem csak a rendszer frissül, hanem az alkalmazások is vele, így sose használ a user elavult alkalmazásokat, amik egyenként sem támogatott már, nem kockáztat régi böngészővel, lyukas rendszerkomponensekkel. Az egész frissítési folyamat simább Linuxon, és a rendszert sem kell 600-szor újraindítani, ahogy XP-n, sokszor nem is kell, ha valami rendszerkomponens frissül, akkor érdemes, de akkor is csak egyszer (az sem kényszerített újraindítás, hanem a felhasználónak kell meglépni, amikor akarja), de sokszor elég helyette a logout-login is.

Az az érved is nevetséges, hogy XP-re több alkalmazás elérhető. Nem, mert egy elavult rendszer, a legtöbb releváns alkalmazás el sem érhető rá, pont ez a vicc, míg Linuxra bármit felteszel, ha kell buildelsz, lassan már az se gond neki, ha Wine/Proton-ban, DOSBox vagy egyéb emulációban kell futtatni, vagy Flatpak, konténer, másik disztró csomagjából kell kibontani (ilyet néha csinálok én is Arch-on, hogy .deb csomagból bontok ki ar paranccsal), vagy konténerizálni (pl. Distrobox, Docker), Elektron-alapra kell tenni, vagy anyám kínja, így vagy úgy, de menni fog. Nagyságrendekkel több szoftver érhető el így. Lehet néha kicsit bloatabb formában, vagy akrobatikázni kell hozzá (nem többet, mint az XP életben tartásához kell hekkelni), de simán tető alá lehet hozni rajta bármit. Még ilyen unixos kompatibilitási réteg is elérhető rá, pont pár hónapja mutatta itt az egyik kolléga egy lotus123-as retró hír kapcsán, dobtam is hátast. A legnagyobb vicc az, hogy a modern Linux még a Windows binárisokból is többet támogat már Wine-on keresztül, mint az XP, mert Wine-on keresztül mennek olyan újabb Vistás/Win7+-ra írt, meg Win10 only alkalmazások, amiket XP alatt már KernelEx, dll-cserélgetős, stb. trükkökkel sem tudsz futtatni. Mondjuk épeszű linuxos user használ natív linuxos megoldásokat, és nem akar windowsos szutykot a gépére jellemzően, ha meg mégis rákényszerül, simán beteheti virtuális gépbe, a rendszertől elszeparálva, úgy biztonságosabb.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Már amennyiben a repóban benne van pontosan az a verzió, amit szeretnél használni.

Sőt, volt már olyan alkalmazás is, amit nem is találtam, ezért nekem kellett megírnom! Az sokkal lassabban került rá a gépemre, mint a te XP-s alkalmazásaid közül néhány, amelyik szól, hogy most ez nincs a gépen, ezt előbb telepítsd, majd utána az nincs a gépen, ami kellene ehhez az alkalmazáshoz, azt is telepítsd stb.

Úgy csinálsz, mintha nem tudnád, hogy irgalmatlanul sok alkalmazás van mindegyik Linux disztró csomagtárolójában, amik gond nélkül települnek, frissülnek. Ráadásul a nagy disztrók mindegyike olyan, hogy telepítés után egy csomó feladatra ott figyel a gépeden egy megfelelő alkalmazás, ami az XP-ről, de még a Windows 7-ről sem mondható el. Egy átlagos felhasználó amúgy sem telepítget összevissza, amennyiben mégis, akkor Windows XP és Windows 7 alatt hamar káoszt tud teremteni, Linux alatt ehhez azért elég hülyének és kitartónak kell lennie, ott még grafikus felületről is eléri a népszerű alkalmazások telepítőit, részletes leírással, egy darab kattintással telepíthetően. Az a gond, hogy ezeket mind tudod, de azért szándékosan csúsztatsz.

Pontosan tudom, hogy számos csomag elérhető a Linux-ok csomagtárolójában. Ugyanakkor, ezek kiforratlan szoftverek esetében vagy nagyon régi verziós csomagok, amik alig tudnak valamit, vagy ha nagyon új verziók, akkor néhány szoftvercsomag miatt kéne frissítened a disztrót egy instabil bloated szarra ahelyett, hogy stable ágon maradnál. Ez az első olyan kompromisszum, amit már nem vagyok hajlandó meghozni, mert Windows XP-n sokkal egyszerűbb magamnak menedzselni az egyébként is portable módon telepített alkalmazásokat.

XP-t használsz, de fel vagy háborodva, hogy előfordulnak olyan alkalmazások a csomagtárolókban, amik nem a legeslegeslegfrissebbek. :D Mi ez a fejlődésmánia!?!? :D

Írtam, hogy kiforratlan szoftverek esetében, ahol egy alap feature meglétéhez is upstream-en kell lenni.

Próbáld meg a lényeget megérteni: Windows XP-n sokkal nagyobb szabadságod van megválasztani, hogy melyik alkalmazás melyik verzióját használod. Bár, az új alkalmazások már nem mindegyike kompatíbilis az XP-vel, de olyan módon, olyan egyszerűséggel, ahogy Windows XP-n elindítasz az elmúlt 30 évből bármilyen binárist, esélyed nincs Linuxon operálni.

Szegény FreeBSD-t használók! Ők aztán végképp meg vannak szopatva! :D

Mindenki azzal szopatja magát, amivel jól esik neki. Raynes a sufnituning Linuxával, én az XP-mmel, a FreeBSD-sek meg a FreeBSD-jükkel. :P

Oke azt sem tudod hogy el lehet inditani akarmilyen regi programot is a Linuxon ha akarsz(azaz egy modern 2024-esen is futtatok neked 2003-bol X-et ha akarok). Csak erteni kell hozza. Hat ugye az meg nalad nincs, csak a nagy pofa :D

De ertem en hogy odamesz minden forumra es ossze-vissza-szellemi-onanizalod magadnak, mert uh-ahh "mekkora kiralyvagyok, okos vagyok szep vagyok, akkora a faszom, mint egy elefantnak, az iq-m meg szinten" (bar valojaban olyan vagy mitn a pincebogarak, hogy nem nagyonmasztal meg ki az alagsorbol a sotetbol korbenezni :D).

Van aki magara gerjed es ezt mindenkjnek szereti mutogatni. Allj ki bazdmeg egy ablakba es mutogasd magad :D

Oke azt sem tudod hogy el lehet inditani akarmilyen regi programot is a Linuxon ha akarsz(azaz egy modern 2024-esen is futtatok neked 2003-bol X-et ha akarok).

Igen, el lehet, amennyiben olyan libekre dependál, amik visszafelé kompatíbilisek. Nagyjából a GLIBC az egyetlen ilyen, ami tartja is. Minden más esetben konténerizálnod kell vagy újraforgatnod.

Csak erteni kell hozza.

Érteni értek hozzá, az időt nem szeretném erre pocsékolni.

Hat ugye az meg nalad nincs, csak a nagy pofa :D

Bagoly mondja.

mekkora kiralyvagyok, okos vagyok szep vagyok, akkora a faszom, mint egy elefantnak, az iq-m meg szinten

https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab

Nem szokásom az öntömjénezés, sem az okosságom, sem az IQ-m, sem a faszméretem nem szoktam hirdetni a fórumokon.

bar valojaban olyan vagy mitn a pincebogarak, hogy nem nagyonmasztal meg ki az alagsorbol a sotetbol korbenezni :D

Majd ha kimásztál a pitiáner mitugrász szerepedből és előadásmódodból, akkor beszélgethetünk ilyesmikről.

Van aki magara gerjed es ezt mindenkjnek szereti mutogatni. Allj ki bazdmeg egy ablakba es mutogasd magad :D

Mehagyom az örömöt azoknak e-szendvicsemberkéknek, akik büszkén hirdetik magukról, hogy milyen multiktól benyalt Windows-t, streaming-szolgáltatást stb. használnak.

Kiforratlan alkalmazások nem igazán vannak a csomagtárolókban, mivel az egyes disztribúciók készítői megválogatják, hogy miket támogatnak. Ha valamilyen alkalmazásra szükségem van, ami nincs a csomagtárolóban, akkor felteszem úgy, ahogy lehet, ha forrásból kell, akkor forrásból - nyilván ilyen Windows XP esetén is előfordulhat. Szabadságról beszélni egy sok éve nem támogatott oprendszer esetén... hát.. kell hozzá bátorság. Pont a Linux és hasonlók adnak szabadságot, nem az XP, ahol még egy valamelyest működő böngészőre is vadászni kell, és azon aggódni, hogy az is mikor hullik el a csatában. Az új szoftverekről meg még nem is beszéltünk, pl. Wiresharkból maximum 1.10.12 a verziója annak, amit tudsz használni az XP-den (a 64 bitesen meg talán 1.12.14), amúgy meg 4.2.2 a jelenlegi verzió, de téged az zavar, hogy Linux alatt hogy teszed fel azt, ami nem elérhető csomagtárolóból. XP-n semmit nem tudsz futtatni azokból, amik legalább NDIS 6-ot igényelnek, és ez soha nem is fog változni.

Szabadságról beszélni egy sok éve nem támogatott oprendszer esetén... hát.. kell hozzá bátorság.

Nem kell hozzá. Felhasználói tudatosság elég.

Pont a Linux és hasonlók adnak szabadságot, nem az XP, ahol még egy valamelyest működő böngészőre is vadászni kell, és azon aggódni, hogy az is mikor hullik el a csatában.

Nem világos, milyen csatáról beszélsz, de ugyanolyan open-source projektekről van szó, amikből a Linuxod is összerakják. Te is aggódsz minden csomag iránt, hogy mikor hullik el a csatában? Főleg, pl. az egy maintaineres hobbi AUR csomagoknak minden esélyük megvan erre és rendre el is hullanak. Az XP-re karbantartott böngészők 9 éve köszönik jól vannak, kivéve az az egy, amit szándékosan legyilkoltak a Mozilla License abuser Pale Moon fejlesztők, irigységből, arroganciából. [1]

Az új szoftverekről meg még nem is beszéltünk, pl. Wiresharkból maximum 1.10.12 a verziója annak, amit tudsz használni az XP-den (a 64 bitesen meg talán 1.12.14)

A Wireshark 1.10.12 1.10.14-es verziója már egy kiforrott verzió. Szar példát hoztál, de nem vagyok meglepve.

XP-n semmit nem tudsz futtatni azokból, amik legalább NDIS 6-ot igényelnek, és ez soha nem is fog változni.

Akkor fog változni, ha az XP community-ből valaki backportolja az NDIS 6-ot.

A tudatosság szerinted egyenlő a szabadsággal?

Szerinted meddig lesznek használható böngészők az XP-dhez? Mennyi karbantartója van azoknak? Megint csúsztatsz, mert a bevált, népszerű és sokak által használt alkalmazások (amik már több mint 10 éve jól megvannak) helyett példának hozol olyan alkalmazásokat, akiket a kutya se használ (hobbi).

A Wireshark rossz példa? Miért nem fejlesztik XP-re? Hány kiadása jelent meg - a véleményed szerint nyilván feleslegesen - az 1.10-es sorozat óta a Wiresharkból?

Akkor fog változni, ha az XP community-ből valaki backportolja az NDIS 6-ot.

Mikor lesz? Valamikor? Egyszer?

Szerinted meddig lesznek használható böngészők az XP-dhez?

Az elmúlt 10 évben voltak. Szerintem az elkövetkező 10 évben is lesznek.

Mennyi karbantartója van azoknak?

Nem tudom. Megszámoljam? Mypal68-nak egy, New Moon-nak és a Serpent-nek több, Supermiumnak (januárban várható XP release) minimum kettő. Ez olyan kérdés, mint "hány maintainere van a Firefoxnak Debianra?" Ott se fogsz 1-2-nél magasabb létszámot kapni.

Megint csúsztatsz, mert a bevált, népszerű és sokak által használt alkalmazások (amik már több mint 10 éve jól megvannak) helyett példának hozol olyan alkalmazásokat, akiket a kutya se használ (hobbi).

Én használom őket és még több millió ember rajtam kívül. Az, hogy <1% felhasználói kisebbség vagyunk nem azt jelenti, hogy senkik vagyunk. Nem hobbira használom az XP-s böngészőket, hanem munkára és minden másra is. Nem csúsztattam.

Hány kiadása jelent meg - a véleményed szerint nyilván feleslegesen - az 1.10-es sorozat óta a Wiresharkból?

Nem mondtam, hogy feleslegesen jelent volna meg. Azt mondtam, hogy számomra megfelelő az a mennyiségű feature, ami az XP-s változatban van. Nem viszem túlzásba a használatát.

Mikor lesz? Valamikor? Egyszer?

Minek nézel engem? Jövendőmondónak? Honnan tudjam, hogy mikor lesz? Te tudod, mikor lesz Windows 14?

ez a gyerek olyan hulye, hogy eskuszom ketrecben kellene mutogatni, hogy na ide vezet ha a szulok tesok es meg gogyszerre isznak is mielott osszehoznak egy ilyet. :D

ugyanakkor felhivja a figyelmet arra is, hogy milyen fontos az oktatas. 

Gyerekek ne legyetek olyan mint hajbi, ti novesszetek agyat :D

ez a gyerek olyan hulye, hogy eskuszom ketrecben kellene mutogatni, hogy na ide vezet ha a szulok tesok es meg gogyszerre isznak is mielott osszehoznak egy ilyet. :D

Nyilván egyszerűbb a vitapartnered felmenőit becsmérelni, mint érvekkel alátámasztani a mondandód. Ami mi is? Ja, azt sajnos nem tudtuk meg, de valami olyasmi lehet, hogy "hülye™ aki XP-t használ, okos™, aki Windows 10-et vagy GTK3/GTK4/Qt5/Qt6-bloat Linuxot".

Gyerekek ne legyetek olyan mint hajbi, ti novesszetek agyat :D

Nem elég növeszteni. Használni is kell. Különben olyan fősodratú mitugrászok lesznek, mint te.

Gyerekek, ne legyetek fősodratú mitugrászok, mint golgota. Használjátok az agyatokat!

Win10-et használni sem okos dolog, de kevésbé gáz, mint XP-zni. A Linuxot még mindig félreérted, a Gtk és Qt nem Linux specifikus, mennek más OS-eken is (BSD-k, Illumnos/Solaris rendszerek), a Qt konkrétan Windowson is. Meg el kéne fogadjad, hogy a mai rendszerek mindenképp bloatok lesznek, akkora lett a komplexitásuk, annyiféle biztonsági bizbaszt, drivert, protokollt kell kezelniük, meg annyifelé absztrahálódnak, hogy lehetetlen soványabbra megírni. Mert igen, tudnál írni soványabb grafikus toolkitet a Gtk/Qt-nél, csak azok nem lennének annyira rugalmasak, annyira témázhatók, vagy annyira multiplatformosak. A bloat önmagában nem értelmezhető, nézni kell azt is, amit az adott OS, platform, megoldás nyújt a megnövekedett méretért cserében.

Írom ezt úgy, hogy én magam is a minimalizmus híve vagyok, bár én nem is annyira a hardverigény miatt, jó kicsit amiatt is, hanem a fenntarthatóság, könnyű fejlesztés, kódkarbantarthatóság, könnyű-gyors kódfordíthatóság, függetlenség (nem leszel kiszolgáltatva sok függőségnek), stabilitás (nem törik el annyi minden egy egyszerű kódon frissítéskor, mint egy komplexen), könnyebb portolhatóság az oka. A túl nagy, komplex kódok nehezebben fejleszthetők, egy szinten túl csak nagy multiknak van meg hozzá az erőforrásuk (ember, pénz), és kiszolgáltatottá válik nekik a user, hiszen a kód még nyíltság esetén is annyira komplex, nagy, hogy nem tud belenyúlni egymaga, akkor sem, ha szakember.

Az a baj, hogy szűk látókörű vagy, csak az x86-ot, csak a desktopot nézed, meg a hardverigényt, mikor ezeken kívül is van egy csomó szempont.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Win10-et használni sem okos dolog, de kevésbé gáz, mint XP-zni.

Ezt mondjuk nem gondoltam volna, hogy képes vagy így kijelenteni. Kissé csalódtam benned. Te, aki mindenhol bloat-ellenességet hirdetsz, most egy bloatware oprendszert éltetsz egy nem bloatware-rel szemben. Bár olyan szempontból meg tudom érteni, hogy a hozzászólásaidból átjön, hogy kóros legacy-iszonyod van. Folyamatosan hergelsz a 32-bit ellen is és tűzzel-vassal irtanád mindenhonnan.

A Linuxot még mindig félreérted, a Gtk és Qt nem Linux specifikus, mennek más OS-eken is (BSD-k, Illumnos/Solaris rendszerek), a Qt konkrétan Windowson is.

A Linuxot egyáltalán nem értem félre. Ami Windows-ra natív lightweight MFC-vel elérhető, az Linux-ra Gtk-bloat és Qt-bloat kíséretében elérhető csak.

Meg el kéne fogadjad, hogy a mai rendszerek mindenképp bloatok lesznek, akkora lett a komplexitásuk, annyiféle biztonsági bizbaszt, drivert, protokollt kell kezelniük, meg annyifelé absztrahálódnak, hogy lehetetlen soványabbra megírni.

Egyik felsorolt szempont sem ad önigazolást a bloat-ra fejlesztésére. A felesleges komplexitást lehetne csökkenteni, ha az over-engineering-et, mint anti-pattern-t sikerülne kiirtani. A komplexitás nagy része felesleges. Mind a frissítése, mind a stabilan tartása, mind a biztonságban tartása nehezebb egy komplex kódbázisnak.

Az a baj, hogy szűk látókörű vagy, csak az x86-ot, csak a desktopot nézed, meg a hardverigényt, mikor ezeken kívül is van egy csomó szempont.

Nem vagyok szűklátókörű. A Windows-ok viszont ezen az architektúrán piacvezetők, ezért erre az architektúrára kellene optimalizálni őket. Ehelyett a desktop élményt is elsilányították a tabletekre hivatkozva, mikor a tabletek töredékén használnak Windows-t.

Ki merem, de azt is írtam, hogy ne használja senki. Természetesen a Win10-et is utálom, megjelenése óta keményen bíráltam, itt a HUP-on is, de mostanra még az egyik legkevésbé rossz alternatíva a támogatott MS rendszerek közül, ha valakinek annyira, de annyira csak a Windows jó, mert az kell a munkájához vagy speciális feladatot azzal tud csak megoldani, akkor én a helyében a 10-nél maradnék még, mindenesetre min. 2025-ig, és utána is, ha váltani kell, akkor a Win12-re mennék rá, akármennyire is gané lesz, a 11-est így át lehet teljesen ugorni.

Nincs legacy iszonyom, mert a legacy dolgoknak is megvan a helye. Sőt, az egész unixos-linuxos ökoszisztéma valahol legacy személetre (rendszerhívások, POSIX shell, X, stb. mind nagyon régi szabványok) épül. Ha valaki nem tolja túl, okosan használja, akkor nem vagyok ellene. Elavult dolgok életben tartása ellen vagyok, amikor valaki a fejlődést gátolja azzal, hogy leragad régi szutykoknál, amiknek nincs előnye.

Az XP-vel nem az a bajom, hogy legacy, hanem hogy tényleg elavult, és mára nem ad előnyt. Régen lehetett érvelni mellette, míg a Linux nem volt olyan állapotban, hogy a tömegeknek alternatíva legyen, meg akkoriban még sokkal több minden Windows only megoldást kívánt. Manapság ez fordult, az XP felett meg eljárt az idő, és ma már hekkelheted a végtelenségig, előnyt nem fog adni olyat, amit máshol ne kapnál meg.

A GUI meg mindig olyan, ami bloat. A Win3.x GUI-ja bloatabb volt, mitnt a C64 GEM-é. A Win9x és OS/2 GUI-ja bloatabb volt, mint a Win3.x-é. Az XP GUI-ja bloatabb volt, mint az őt megelőző rendszeré. Épp így a Gtk és Qt is folyamatosan vastagodott, verzióról verzióra. Ez egy mindig is fennálló tendencia volt. Mondom, egymagában a bloattal nincs baj, GUI-nál sem, ha ad valamit cserébe, pl. ha nagyon széttémázható, átrendezhető, sok effekttel megtűzdelhető, rugalmas, és úgy bloat, akkor azt mondom, hogy oké, valamit valamiért. Én csak azt nem szeretem, mikor egy egyszerű text editor, terminál, vagy egy jegyzetelő alkalmazás többszáz megás Electron bloat. A Gtk, Gt legalább normálisan témázható és multiplatformos, így amennyivel bloatabb, annyival hasznosabb is.

Szerintem az egész GUI egy fejlődési zsákutca. Az egységsugarú felhasználók számára kitalált butítás, ami nem hatékony workflow-t tesz csak lehetővé. Power usernek nem kell. A legtöbb minden megoldható CLI+script, TUI és plain text config fájlok használatával. Én visszaálltam szinte teljesen az utóbbira, és visszaadta a számítógépezésnek azt a szeretetét, egyszerűségét, uralási érzését, amit régen, a retró gépeknél, DOS korszakban, stb. éreztem. Nevezetesen, hogy élvezet használni a gépet, és a rendszer tényleg az én kezemben, az irányításom van. Én egyébként évekkel ezelőtt is tűnődtem, hogy hová tűnt ez a varázs, és csak sokára jöttem rá, hogy a lebutított GUI okozza, az ember a modern rendszereken nem a gépét használja, hanem egy leegyszerűsített GUI-t, és nincs kontrollja rendesen egy csomó dolog felett, csak 1-2 főbb opció elérhető neki, aminek az állítását, témázását kivezették GUI-s beállításokra.

Pl. faterom most pár napja küzdött a gépén Win11-gyel. Valami frissítés után elvette egy fontos torrentezős-visszaosztós külső meghajtójától a betűjelet, és rosszat osztott ki, ráadásul Lemezkezelővel sem lehetett megjavítani, mert nem engedte el a betűjeleket, nem engedte a régit visszaadni, akkor sem, ha már az nem volt használatban. Úgy kellett a webről valami csoda 3rd party alkalmazást letölteni, és csak azzal sikerült neki. Mikor mondtam neki, hogy Linuxon ilyen nincs, eleve nincsenek idióta meghajtó-betűjelek, a felcsatolás meg atombiztos, oda megy, abba a mappába, ahová a /etc/fstab bejegyzés vagy mount paraméter mondja, és hogy Linuxon nincs szükség ilyen 3rd party szutykok összevadászására, mert minden alap config, shell, parancs (core utils), /proc/ és /sys/ kernelfunkciók fájlok formájában be van készítve már az alaprendszer részeként, hogy minden felmerülő problémát meg lehet oldani velük, és diagnosztizálni, így tényleg semmilyen zárt kódú csoda pucoló, információs, hekkelős alkalmazásra nincs szükség. Egyszerűen nem hitte el, hogy mennyivel egyszerűbb. Persze őt már nem téríteném át, mert 67 éves, egész életében csak DOS-t és Windowst használt, neki már tényleg túl késő egy teljesen másik rendszerbe beletanulni. Ha 10 évvel fiatalabb lenne, viszont simán megérné neki áttérni. Illetve, ha átlagosabb lenne a felhasználása, tényleg az asztalról csak egy böngészőt indítana, akkor még most is áttéríteném, de ő használ még mindenfélét, ami miatt ragaszkodik a jól megszokott programjaihoz, akkor is, ha már nem megszokottak, mert a MS minden főbb kiadásra szétcseszi őket, az UI-tól elkezdve a funkciókon át.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Pedig fbi teljesen jó képnézegető. Én amúgy adom Raynes vissza a konzol/tui világba nézetét. Egyrészt nem kell egerészni, ha vakon gépelsz akkor piszok gyorsan tudod kezelni, másrészt tényleg rozsdás bicajon is elfut, harmadrészt tényleg úgy vagy vele hogy a gépet használod és nem egy butított csicsás valamit.

Amíg el nem került tőlem addig a kis netbookomon toltam (közben már úton hozzám egy másik netbook, én egyszerűen szeretem ezeket a gépeket), links -g kapcsolóval villámgyors volt, bár sajnos a reklámokat és egyéb szutykokat nem támogatta (jaj), de pl fórumra be lehetett vele jelentkezni, kommentelni, cikkeket lehetett olvasni, képeket megjelenítette. Zenelejátszó van lokális, spotify is megoldható volt, netrádió is ment, fbi-t már írtam, mpv simán vitte a videókat, sőt még youtubeot is tudtam nézni 720p-ben (ytfzf). Ezen felül volt rss olvasó és dosbox is játszani. Giga bónusz hogy üzemidő az égbe kilőtt, tizensok éves eredeti aksival lazán elment 7-8 órát, grafikus felülettel 20 perc után konnektorért pánikolt.

Ha meg bármi mást akartál csinálni akkor ott volt az összes modern linuxos cucc amit nyilván ismersz ha ezzel foglalkozol, tudsz programozni, dockerezni, médiát konvertálni, had ne soroljam fel mi mindent meg lehet csinálni terminálból. 

Nyilván nem való mindenkinek, de amúgy remek szórakozás, nekem kimondottan szórakoztató volt a saját kis aliasaimat belőni, scriptet írni mindenre is, sőt, megvallva az őszintét nekem hozta kicsit a "fuuudehacker vagyok" életérzést ami nyilván baromság, de nekem tetszett.

Ugyanitt ha valakinek van p2-3 laptopja elfekvőben ami csak a port fogja és nem bánná hogy a jövőben a fent vázolt módon használnák akkor írjon rám egy privátot pls :)

Az tényleg az a ritka műfajok egyike, a videószerkesztés, rajzolás, egyéb vizuális szerkesztés, stb. mellett, ami tényleg GUI-ra való. Nagyon ritka az ilyen, de létezik. A másik a játékok, amik egeres irányítást kívánnak.

A legtöbb alkalmazás viszont teljesen elégséges terminálosan is, még olyan szélsőséges esetek, mint a kiadványszerkesztés (lásd TeX, LaTeX), CAD (sok CAD-be be van építve komplett scriptnyelv, amin az egész alapul, és simán szövegként lehet az egészet szerkeszteni), leírónyelves dokumentumok szerkesztése (SVG, MathML, stb.), zeneszerkesztés (kottaszerkesztők, pl. MusicXML, MIDI sequencerek, trackerek), stb., mint jól megy GUI nélkül is. Képnéző, videólejátszó, pdf/ps/djvu/stb. nézők szintén, azoknak a kimenetét akár X nélkül is kitolhatod framebufferbe.

A legtöbb esetben a böngésző is teljesen elégséges lenne terminálban, az csak a web hibája, hogy úgy van tervezve az egész, hogy csak GUI-s böngészővel, egérrel legyen használható. Elég szomorú, hogy ez ki van kényszerítve feleslegesen.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Röhögni fogsz, én használnám is, de a tapicskaképernyőn hatványozottan nehezebb gépelni, mint rendes billentyűzetről. Meg a legtöbb mobil OS is úgy van kigyúrva, hogy csak GUI-val legyen használható. Pedig nekem nagy igényem lenne, hogy a telót is így használjam, nem kéne lebutított fingóappokra szorulni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Rajtam nem múlik.

Ha golgota mitugrászunk hajlandó leállni a mitugrászkodással, az érvek nélküli személyeskedő kommentjeivel és a folyamatos leminősítgetésemmel, részemről szent a béke. :P Másfajta kommentet viszont nem nagyon láttam tőle az elmúlt években, így az is kérdéses, képes-e normális fórumozó módjára kommentelni.

kavezas kozben szeretem nezni ahogy  szemet kavarog (a fejedbol), szorakoztat ahogy repul a sok ertektelen kacat ide-oda. Aztan neha meg belerugok a halomba, hogy guruljon tovabb. :D

fajdalmas de egyben szorakoztato is a sok blod faszsag amit ki tudsz hanyni magadbol. :D

Szoval csak nyomasd kiscsira :D

Az én hozzászólásaimnak van hozzáadott értéke és tartalma. Ha ezeket képtelen vagy felfogni, értelmezni, az a te szegénységi bizonyítványod.

A te hozzászólásaidnak nincs hozzáadott értéke, 100% beszólogatás és minősítgetés.

Rólad még az sem mondható el, hogy a HUP ügyeletes mitugrászait szórakoztatod. :P

Szóval veled ellentétben én inkább azt javaslom, hogy ne nyomasd, kiscsíra!

Ez nem mindig van így. Valóban van disztró, ami visszatartja a verziókat, és emiatt el vannak avulva verzióügyileg a csomagjai, de nyilván nem kötelező ilyet használni, fel lehet tenni olyat is, amiben meg a legújabb, vagy szinte a legújabb csomagok vannak. Linuxon épp úgy felrakhatsz, használhatsz portable alkamazásokat, néhány nekem is van, ilyen máshonnan beszerezhetetlen .deb és tar.gz terjesztésekből kibontott tartalom, meg Appimage (ez is teljesen portable, saját magában fut, nem kell extrákat telepíteni hozzá), stb.. Nyilván ez felelősséggel jár, mert ezeket a csomagkezelő nem fogja frissíteni, így a te dolgod, hogy erről gondoskodj, ezért nagyon normiknak nem szokták ajánlani, de ha valaki tudja mit csinál, simán járható út.

Windowson neked tűnik egyszerűbbnek a random weboldalról random szemét feltelepítése, mert azt szoktad meg, de jól írják itt előttem, hogy az egységsugarú felhasználó, aki ezzel él, az csak káoszt teremt vele a rendszeren, vagy szétfertőzi azt, meg sokszor lustaságból az adott szoftverből túl elavult verziókat használ. Van persze Windowsra is csomagkezelő, Ninite, Chocolately, winget, stb., de ezek nagyon utángondolások. Egyedül Win8-10-től kezdve a Windows/MS Store olyan, ami ezt meg tudja oldani, de ott meg nincs meg minden alkalmazás, mert a MS nem enged be mindent, meg sok fejlesztőnek nincs bizadalma az MS-ban, hogy a szoftverét betegye a Store-ba, meg hivatalos procedúrával szopassák, így inkább kihagyja, terjeszti a szoftverét Store-on kívül.

Továbbá ha a portable programokat magad menedzseled az lényegesen nagyobb munka, mintha egy csomagkezelő csinálja meg helyetted, egy lépésben. Nem neked kell weboldalakon meg az adott szoftver Update menüjében nyomozgatni, hogy van-e új verzió, vagy van, vagy nincs, de akkor meg az idődet pocsékoltad, és ezt minden alkalmazásnál eljátszani, ami épp nem szól az update-nél, vagy nem automatizálja. Egy normális csomagkezelő ezt megoldja helyetted egyetlen lépésben, azért az nagy időspórolás. Plusz ha pl. több szoftvert is fel akarsz tenni, akkor csak egy sor a terminálban, sudo csomagkezelő install csomagnév1 csomagnév2 bla-bla stb és egy füstre csinálja meg, ezt a sebességet nem fogod hozni, ha te szedegeted a cuccot külön weboldalakról.

A másik, amit a csomagkezelő a Windowshoz képest nagyon jól csinál, az a függőségkezelés. Windowson nem egyszer van olyan, hogy telepítenél egy programot, de behányja, hogy neki valamilyen újabb .NET keretrendszer, vagy DirectX redist vagy MSVC++ runtime, vagy valami más .dll szutyok kell, ami nincs fent a gépen, és a szoftver terjesztője meg nem gondolt rá, hogy a te gépeden nem lesz fent, ezeket is halászgathatod külön. Ezzel szemben a csomagkezelő Linuxon a függőségekről is gondoskodik neked, amik ráadásul egységesítve is vannak verzióra. Mert az való igaz, hogy eltérő alkalmazások más libet használnak, pl. egyik Gtk3-as, másik Gtk4-es, de amik pl. Gtk3-asat használnak, azok alá a Gtk3-at egyetlen, azonos verziós csomag fogja adni a függőségét, nem eltérő verziók, tehát nem az lesz, hogy az egyik program Gtk 3.15-őt, a másik 3.24-et akarna. Ha ez frissül Gtk 3.25-re, akkor ehhez minden alkalmazás fel lesz készítve a tárolóban egységesen. Ezzel szemben Windowson az van, hogy random programok, random setup.exe-i behánynak a C:\Windows\system32\-be mindenféle .dll verziót, ha azonos a fájlnév, akkor akár a régit kérdés nélkül felülcsapva, kihúzva más szoftverek alól a szőnyeget. Hidd el, ebben nem csak a Windows, de az egész windowsos ökoszisztéma, meg fejlesztői közösség el van maradva szemléletügyileg pár évtizeddel.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Mert az való igaz, hogy eltérő alkalmazások más libet használnak, pl. egyik Gtk3-as, másik Gtk4-es, de amik pl. Gtk3-asat használnak, azok alá a Gtk3-at egyetlen, azonos verziós csomag fogja adni a függőségét, nem eltérő verziók, tehát nem az lesz, hogy az egyik program Gtk 3.15-őt, a másik 3.24-et akarna.

Ez való igaz, de most, hogy kíváncsiságból ránéztem a Fedora 39-es gépemre, volt nekem

clang13-libs-13.0.1-4.fc39.x86_64
clang15-libs-15.0.7-5.fc39.x86_64
clang16-libs-16.0.6-3.fc39.x86_64
clang-libs-17.0.6-1.fc39.x86_64

és csak az elsőt tudtam leszedni, a többit már 1-1 alkalmazás függősége (egyiknél a doxygen, másiknál a qt5-doctools) miatt nem...
Végül is elfér az az annyiszor 100 Mega, működik is minden, de azért mindezt elegáns megoldásnak nem mondanám. ;)
Szóval a disztribúció összeállítóinak itt még volna mit csiszolgatni.

Ezt kézzel tetted fel, vagy valami behúzta őket függőségnek?

Nálam Arch-on csak clang van (16.0.6, 2. build) jelenleg telepítve. Kint van már a 17-es, már fél éve ráadásul, de az Arch-nál kezdenek lustulni, még a Testing tárolóban sincsen benne. AUR/git-tel fordítani éppen tudnám, de nem akarok azért órákat pörgettyűzni, hogy a legújabb verzióm legyen. Egyelőre a 16-os is megfelelt még mindennek, nem volt vele problémám. Ritkán használom, teszteléshez, meg alternatív fordítónak, ha a gcc-vel valami nem fordulna, vagy kíváncsi lennék, hogy a clang milyen warningokat ad egy kódra. Erre is annyira ritkán van szükségem, hogy nem is értem miért van fent. Pedig most nézem, hogy még régről a gcc-fortran is fent maradt, elfelejtettem leszedni, amikor Fortran 2018-2023-as kompatibiltást néztem.

Van viszont nekem is hasonló, FFmpeg-ből több verzió, mert bizonyos kódekeket nem szállított az FFmpeg az 5-ös verziótól felfelé, így a legújabb ffmpeg csomag mellett fent van az ffmpeg4.4 nevű, meg régen valami ffmpeg-compat is volt még. Illetve a Java van még, ami sok disztró tárolójában több verziós, külön Oracle, külön OpenJDK, mindenféle verzió, a 8-astól a 21-esig, igaz ezeket az Arch pl. nem engedi egyszerre feltenni, ha egy másikat felteszel, leszedi a régit. Kézzel, külön mappába kibontva viszont megfér belőle több verzió azonos rendszeren. Ez iszonyat ritka a linuxos világban, tényleg, mint a fehér holló. Ha van is szükség egy programból több verzióra, egyszerre, azt univerzális csomaggal oldják meg, Flatpak, Appimage.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ezt kézzel tetted fel, vagy valami behúzta őket függőségnek?

Természetesen szabályosan, DNF-fel. ;) Jó régen kinőttem már abból, hogy gcc-vel fordítgassak magamnak, meg make installal pakoljak föl dolgokat. Persze azok voltak a daliás idők, de hát csak egy élete van az embernek...
Annyi huncutság azért van a dologban, hogy pár éve az upgradeket is parancssorból, dnf-fel csinálom, s lehet, hogy a libek frissítésekor még nem optimális az eltérő verziók összefésülése.

Ha már libek meg verziók!

Ma találkoztam azzal a parajelenséggel, hogy egy nagyjából szabályos (?) debian bullseye telepítésen rootként simán elindult és futott az octave-cli, normál fölhasználóként meg nem, olyasmire panaszkodott, hogy a liboctinterp.so könyvtárának függősége, a libstdc++.so nem jó, nem támogat valami GCC-xx változatot.

NEM az én gépem, nem használok debiánt, a konkrét verziószámokat lehagytam, mert nem emlékszem. Viszont ki kéne deríteni, mi okozhat ilyet. Pedig úgy tűnt, ugyanaz a bináris indult (volna) el mindkét esetben...
 

Itt kellett volna abbahagyni a desktop fejlesztést! A többi csak "szemcukorka".

Minek?

Szöveges adatokat akarok olvasni. Képeket akarok megjeleníteni. Hangfájlokat lejátszani. Ehhez minek kellenek lekerekített, átlátszó ablakok? Színes-szagos, pörgő-forgó, mindenféle izé-mizé effektusok? Hányinger.

Már annak idején az Amiga Intuition bőven elég volt.

Régen nagyon rajongtam a desktop effektekért, de kinőttem. Nagyon egyetértek, jók ez a retró egyszerűség, üdítő használni, az ember a lényeg lényegére koncentrálhat, distraction free worklow. Megtanulja ezt az ember értékelni, az idegrendszere is meghálálja, nem fárad le a sok felesleges ingertől, notification-ök, hangjelzések, reklámok, arcába tolt hülyeségek, aláhúzások, stb.. Ezért is szeretem a text based terminálos programokat, protokollokat (mail, IRC, BBS, Gopher, Gemini, markdown), formátumokat, visszaadják a régi terminálok, BBS-ek, teletext, IRC, ASCII art, stb. egyszerűségét, absztraktságát, hangulatát. Plusz szélsebesebbek, nagyon régi gépen sem nyögnek, nem kérnek sok memóriát, nem törnek el frissítéskor, nem igényelnek GPU gyorsítást, és a feladatot épp úgy elvégzik, szöveget, képet megjelenítik, hangfájlokat lejátsszák, modern formátumokat konvertálnak, kódot lefordítanak, fájlokat, mappákat kezelnek, hardvert monitoroznak, így a böngészőn és néhány grafikus speciális szerkesztési műveleten kívül lefednek mindent, ami a legtöbb usernek kell.

Ami nekem ezen a HUPX-os screenshoton mai szemmel használhatatlan, az az alacsony színmélység, meg a szögletes, nem simított betűk, ettől ma a szemem gyorsan kifolyna. Viszont ez az mwm, CDE/nsCDE, OpenLook/WindowMaker, amiwm, fvwm, stb. használható modern Linux, BSD rendszeren is, ahol ezek a dolgok nem hibádzanak többé.

Esetleg ami mostanság nekem még bejön, az a monokróm rendszerdizájn, színvilág, szürkeárnyalatos háttérkép, fekete-fehér panel, van egyfajta hangulata, esztétikuma. Persze csak a UI, maga a tartalom továbbra is színes. Még terminálos, vim-es színsémában sem mutat rosszul a monokróm, meg a retró, fekete háttéren borostyán, meg zöld smaragd színvilág, sőt, néha CGA palettás színtémát is használok.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Azért egyrészt a sok színes-szagos fölös vackok mellett van egy csomó nem színes-szagos, ellenben hasznos effekt. Live previewk a taskbaron meg az alt-tab-ban, az exposé szerű overview, a haldokló programok szürkítése és hasonlók bizony hasznosak.

Másrészt azért elképesztő sokat fejlődött ám a desktopnak, mint olyannak a kényelmes használhatósága a mindenféle controlloktól, a ma már megszokott szűrő rendező featureökön át mondjuk egy akármilyen file dialogban egy rakás más apró kényelmi izén át, amik nélkül már a legtöbb embernek elég kényelmetlen lenne desktopozni, én ezt a gyereket azért nem szívesen önteném ki a fürdővízzel...

Szó nem volt memóriahasználatról a mondandómban, funkcióról beszéltem. Sőt, még csak programokról sem volt szó, desktopról volt szó.

(De egyébként tök őszintén, mennyi most egy giga ram, egy ezres? Én személy szerint rászánom a munkaeszközömre. Hát még ha arról van szó, hogy csinálja-e valaki for free, vagy abbahagyja, mert nincs kedve a memória használattal baszakodni, míg hajbi approved nem lesz)

Egyes alkalmazások sajnos partizánakcióznak, elütnek a többi alkalmazás egységességétől, ezzel nem lehet csinálni semmit egyik OS-en se. Amúgy egyetértek, nekem is tetszik, nagyon késő 80-as, kora 90-es évekbeli retró felület, nagyon pihentetőek ezek a mesterséges, világos pasztell színei, van egyfajta eleganciája.

Sok téma nincs Motifhoz, mivel nincs annyira sok testreszabási lehetőséged. A háttérképet, mintát tudod lecserélni, ablakkereten meg színeke tudsz egy kicsit állítani, meg az alsó dokkra még felvenni ezt-azt. Aki ezt használja, az mondjuk nem is akar többet, mivel pont erre a Motif-kinézetre, stílusra megy rá eleve, azért is teszi fel.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Még spéci gép se feltétlen kell ezekhez, az mwm/dtwm-et (OpenMotif), OpenCDE-t, és az új nsCDE-t (ez utóbbi már fvwm3-on alapul, nem Motif-on, de épp ugyanúgy néz ki, működik) felteheted bármilyen modern gépre, modern Linux disztróra vagy FOSS BSD variánsra.

Van még alternatíva:
olvwm (Openlook),
mlvwm (m68k/ppc, pre X, klasszik MacOS),
WindowMaker (Nextstep, OpenStep, AfterStep, GNUStep vonal),
4dwm/5dwm (IRIX desktop utánzat, ehhez kvázi kötelező a 3D-s és egyben hírhedten bugos fsn fájlkezelő, hogy meglegyen a Jurassic parkos It's UNIX system, I know this! életérzés),
amiwm (Amiga Workbench utánzat),
ARM RiscOS utánzat (ROX Desktop),
retró tematikájú a KDE3-t megőrző Trinity DE is.

IceWM alatt simán feltehető:
Windows 95 (erre ott van az fvwm95, és számos fvwm2-3-as skin),
Windows 2000,
BeOS/Haiku,
OS/2 skin.

Xfce-re van Windows 3.x-es skin, igaz az nem teljesen élethű, vannak benne pontatlanságok (pl. párbeszédablakok keretei, meg pl. nem küld le futó alkalmazásokat az asztalra).

Egyesek még futtatnak:
Atari ST/GEM utánzatot is (Aranym, illetve GEM téma létezik Openbox-hoz vagy Gnome2/Mate-hez),
TWM-et (Tom's Windows Manager, az X11 beépítettje).

Ez a jó a unixos ökoszisztémában, hogy ilyen távoli időkig visszamenve megőrzi a retrót, teljesen mindegy kinek mi a nosztalgikus, tudja futtatni még ma is, egészen visszamenve:
a shell-ig, tty-ig, terminálig, ed/vi/dc-s worflow-ig, vagy
CP/M-es wordstar/supercalc-klónokig,
DOS-os nc-mc/dn-ndn/far, Xtree/Ytree, opencubicplayer, PE2/32, WordPerfect, még a pak, arc, arj, lha, pk/infozip, rar is használható hozzá, meg GW/Qbasic-klónok.

Hajbi azt hiszi, hogy ő annyira oldschool az XP-jével, pedig sehol sincs retró hardcore-ságban, a felsoroltakhoz képest a WinXP még viszonylag modern (bár van ahhoz is Xfce-skin, komplett ikontémával, ha valaki annyira nagy fan, amihez dukál az Audacious-ra vagy QMMP-re felhúzott natív Winamp2-3 skin is).

Plusz mivel ennyi WM-et meg témát fel lehet tenni, ezért ezer arca lehet az ember rendszerének, nem csak retró, hanem egészen a modern, tiling WM-ekig mindenfélét használhat, bárhogy kinézhet, viselkedhet a rendszer, ezért sose lesz unalmas, monoton.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

A tokeletes gep meg most is egy spark ultra5 egy CDE-vel solaris 8-on

Mivel egy Ultra 10 volt a desktop gépem éveken át, amit először egy 280R-re, aztán később egy V240-re cseréltem (ezeknél a grafikus konzol egy Ethernet kábelen kihosszabbított SunRay volt az asztalomon), így bátran kijelenthetem, hogy sajnos az Ultra 5/10 már ~15 éve is túl gyenge volt a tökéletes gép címhez. Meg sajnos az Opera is elmúlt, így már rendes browser sincs SPARC-ra :D

15 eve??? En 1999-rol beszelek, az 25 eve volt!!! :D

Hat nem tudom, abban az idoben szenvedtek az nt4-el mindenfelevel, nem tudtak rendesen dolgozni, mindenfele tajvani kaloz oldalrol kellett exe-ket letoltnei hogy elerjek a tavoli rendszereket vagy tudjak hasznalni a protokat hogy kommunikaljanak a nagy gepekkel, telco kozpontokkal stb stb. En meg csak ultem az ultra5-om elott es dolgoztam.

Amugy az ultra 5 es ultra 10 kozott nem volt valami nagy kulonbseg. Legalabbis nalunk az akkori cegnel nem vettunk eszre kulonbseget.

( Protezis | 2024. 01. 14., v – 23:37 )

Én azzal a csökkent képességű emberrel ismerkednék meg, aki úgy gondolta jó az, ha a touchcreenen görgető mozdulat hatására a szöveget jelöli ki a Firefox.

( Fisher v | 2024. 01. 28., v – 15:44 )

Friss élmény... a frissítésekhez monitorra kötöttem a SteamDecket. Nha... vagy eddig is így volt, vagy csak most tűnt fel, hogy a Firefox nem követi a sötét/világos témát (így(?) meg pár weboldal se). Kicsit kattogtam ide-oda, de nem vagyok elég képzett vagy tapasztalt hogy jól beállítsam.Az élet meg rövid. (Igen, kézzel be tudnám állítani azt, ami egyébként pl. Windows alatt automatikusan is működik.)

Hat ugye a topic az a Linux Desktop (- Komolyan még mindig ennyire nyögvenyelős?).

A tortnet hattere, hogy a laptopom nem tamogatja a Windows 11-et, es keszulok arra, hogy majd Linux kerul ra (anno ~20(*) eve 100%-ban Linuxon eltem, majd desktopon valtottam Windowsra - az elet rovid alapon -, es most kivancsi vagyok, hogy realis alternativa-e - mar a szamomra - a linux desktop).

 

 

*) Jesszum, tobb lesz az, meg se merem saccolni... de regtol kezdve, sokaig.

Mindig lehet annyira nyafogósan nyűgös az ember, hogy neki semmi sem jó. Kezdjük azzal, ha választasz két random embert, már azon össze fognak veszni, mi az elvárt működés. Ezek után sok sikert az implementáláshoz! Jó, lehet ez beállításokban. Akkor meg: de hát ez bonyolult, egy fél élet kevés a beállításához. Működjön minden úgy alapértelmezetten, ahogy én akarom! :D

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez így van, csak én nem feltétlen hisztizek rajta. Ez valahogy jellemzően a „szaralinux” kiindulópontja, hogy nem úgy működik, ahogy az adott felhasználó elvárja, vagy ahogyan Windows esetében megszokta. Ezzel a mentalitással lényegében minden rossz. Ki-ki fejlesszen magának berendezéseket. Ja, az meg sokáig tart és marha drága. De majd elmúlik ez a sok picsogás, amikor a Maslow-piramis legaljára kerül a többség a háborúban.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A Windows a de facto desktop standard

But that's bullshit.

Akkor lenne az, ha ez kb. konstans lenne. Azonban az, hogy mi a Windows, az (t), az idő függvénye, és rendszeresen kurvára megváltozik. Ha tényleg az lenne a standard (ami addig volt a Windows), akkor ugyanúgy nyüszítenének a felhasználók, mint amikor Linuxra kéne váltani. Hiszen állítólag hasonlót várnak el az emberek, az új Windows meg már más valami. De ilyenkor nincs ez a nyüszítés, mindenki elfogadja, hogy akkor mostantól új dolgok vannak, amik néha gyökeresen máshogy működnek.

Hát a Linuxot is pont ugyanígy kellene elfogadni!

Ezt a felhasználók döntő többsége nem így éli meg. Pl. egy jelentős részük mindig anyázik, ha valamit, amit megszoktak, megváltoztatnak. Ez nem kizárólag csak az oprendszerre igaz, hanem az alkalmazásokra is. Vannak, akik elfogadóbbak, ők hamarabb beletörődnek, hogy mostantól másképp lesz. Azok, akik átmennek pl. Macre, nem értik, hogy hogyan tudták éveken át azt a szart használni, amit Windowsnak hívnak, amikor a Mac nekik sokkal jobb. Megint mások Linuxot használnak, és nekik a KDE, a Gnome, az XFCE, a Cinnamon, a MATE vagy akármelyik más DE (vagy csak egy egyszerű WM) az, ami a legjobban bejön, és a hátuk közepére nem kívánják azt a felületet, ami az éppen aktuális Windowszal jön. Persze olyanok is vannak szép számmal, akiket nem érdekel különösebben, hogy milyen a háttérkép, azt hogyan lehet megváltoztatni, melyik sarokban vannak az ablakkezelő gombok, mi milyen színű, van-e árnyéka valaminek stb., csak használják az oprendszert arra, amire való, elindítanak benne alkalmazásokat, mert azokkal akarnak dolgozni, szórakozni, akármit csinálni. Nekem pl. majdnem teljesen mindegy, hogy milyen asztali környezetet használok, van persze, amit nehezebben tolerálok, pl. ilyen a Gnome 3 meg a Unity (és a Windows 8-as csempecsoda), de alapvetően azok is használhatók, csak kevésbé tudok azonosulni a logikájukkal.

Jelentsd a Mozillának, hogy akarsz ilyen funkciót a Firefox-ba. Tuti könnyen kivitelezik, ha van rá igény. A Steamdeck védelmében annyit, hogy az kézi játékkonzol. Minden más funkciója, így a desktop, csak utángondolás, extra, nem arra készül. Csak alkalmassá van téve valamennyire utólag, ha már a hardver elég ahhoz is.

Egyébként ezt, amit akarsz, ezt Windowson se tudja a Firefox. Nem lesz ettől a Linux nyögvenyelős.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

"Egyébként ezt, amit akarsz, ezt Windowson se tudja a Firefox."

Bocsánat, ezt nem tudtam. Azt hittem hogy tudja, mert van benne ilyen funkció, és automatikusan vált, amikor a windows színsémát átváltom. Kipróbáltam, és most állíthatom vissza a régi színeket...

Ez sajnos ilyen. Nem hibáztatlak annyiból, hogy ennek valóban alapnak kéne már lennie 2024-ben, és a Mozilla rég implementálhatta volna ezt, alig néhány programsorból megcsinálható. Gondolom nem kérte senki, ők pedig meg vannak elégedve a kézi állítgatással, és nem is gondolnak rá, hogy valakinek ez ne felelne meg.

Plusz ez egy kicsit tervezési hiba is, mert egy idális világban minden prorgam szabványos, és eleve a futtató grafikus környezet témáját kéne hasznája, nem csak az ablakkeretnél, hanem a GUI elemeken is követnie kéne automatikusan a rendszertémát. Sajnos ez annak az átka, hogy minden desktop, meg alkalmazás más toolkitet és témát használ, pl. témát külön kell állítani Gtk2, 3, 4 alkalmaásokon, meg külön a Qt-seken. Annak ellenére, hogy ezt nem lenne túl nehéz megoldani.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( kl3on v | 2024. 01. 29., h – 11:01 )

Igen, ez van még mindig, mert továbbra is hiányzik egy központi koncepció és az egész olyan mintha kapnál egy vödör legót amiben a legjobb összetevők vannak ugyan, de egy felhasználó ezen elvérzik, hogy már megint terminált kell nyitni vagy szövegszerkesztőt vagy egy huszonharmadik féle beállításkezelőt, vagy utána kell olvasni esetleg mind együtt. És hiába van hogy de ilyen gtk, meg olyan qt, meg amolyan cinnamon, meg a gnome, meg a kde, meg az xfce, egész egyszerűen ez még mindig egy hozzáértőknek szánt világ. És hiába tudom tökéletesre összelőni az nvidia drivert, steamet, ubit, protont, gnomeot hogy elégedetten csettint a szomszéd lajoska, jövő héten megint én kellek hozzá. És amíg ez nincs megoldva, addig tökéletes illusztráció például ez a thread is, hogy mi a probléma.

Egyetértek, ez így együtt hordozza magában szerintem a tulajdonságait. Messze túl vagyunk már azon, hogy használható vagy nem (tökéletesen működik magától az esetek túlnyomó részében), de nem véletlen hogy a desktopot évtizedek óta a Microsoft és az Apple uralja, ők értették meg, mi a nagy tömegek igénye. Úgy ahogy az sem véletlen hogy kb minden mást a Linux vagy BSD, ezen a világon kívül. Egyébként én a Cinnamont láttam a legjobbnak (de biztos majd jön valaki aki azt mondja hogy egy noob vagyok és az egy szar és egy másik sokkal jobb és különben is), évek óta használom is, de meggyőződésem, hogy ez nincs kész, és talán sose lesz, és talán nem is cél ez.

Én Xfce-t használok Compizzal és Emeralddal, az pedig nem nagyon izgat, hogy vannak alkalmazások, amelyek lecserélik az ablakdekorációt valami GTK-s akármire, emiatt viszont az egész valóban nagyon heterogén kinézetű. Sose legyen nagyobb bajom az életben. Ami fontos, hogy minden működik. Vegyesen használok GUI-t és CLI-t, ami jobban kézre esik.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igen, szerintem is így van, sőt, talán azt is megkockáztatnám, hogy még korábbról, a UNIXtól ez volt a lényeg. A nyitott rendszer eredményezte ezt, hogy nagyon variálható, de azt is, hogy nem igazán egységes. Oka van annak is ugye, hogy pl a MacOS afféle unokatestvére a Linuxoknak, de csak a motorháztető alatt, nyoma sincs egyik BSD/Linux/GNU desktop environmentnek, se bármilyen X11 implementációnak. Szerintem nagyon jó választás volt annó ez a BSD/NeXTSTEP/Darwin/whatever operációs rendszer, de legalább ilyen fontos volt hogy ne a meglévő grafikus kódbázisokra épüljön. 

( Smokey2k | 2024. 01. 31., sze – 19:20 )

Személy szerint remélem hogy sosem jön el a linuxéva, mert akkor lesz az hogy nem lehet majd úgy legozni és személyre szabni az os-t amennyire szeretnéd.

A Wayland Red Hat általi erőltetése efelé mutat. Kinyírja (vagy legalább is, hátrányba helyezi) a konkurens desktop környezeteket a pluszmunkával, amit okoz. Végül marad a GNOME 3 (vagy GNOME 4), aminek az elmúlt évtizede a butításról, a konfigurációs beállítások kiheréléséről és a desktop csiligány eltabletesítéséről szólt.

Nem több, mint 10 hónapig dicsekedhetsz még ezzel a kombóval, november 12-én ugyanis lejár az utolsó X.org-os Fedora (39) támogatása.

Pro-RedHat influenszerként (pipewire: nem felejtek) pedig majd akkor lesz alapod engem itt csitítgatni, amikor megtalálod a triviális módját az X.org nélkül release-elt Fedorán is futtatni a felsoroltakat (természetesen az X.org-on) és mondjuk 2026-ban is felsorolhatod ugyanezt (anélkül, hogy hazudnál).

Poenbol raneztem hogy all az XFCE wayland tamogatasa:

https://wiki.xfce.org/releng/wayland_roadmap

Hat ez loszar. Waylanden egyelore akinek tiling kell swaywm, akinek normalis DE annak KDE5/KDE6, aki meg segghulye a UX-hez, annak meg GNOME4+. Es nincs mas. Vagy van?

Nincs és mostanában nem is nagyon lesz.

Az Xfce pedig a GTK3-refaktor kezdete óta folyamatosan veszít az eredeti UX-éből, értékéből és lightweight mivoltából.

A régi GTK2-es témákat 10 év alatt nem sikerült senkinek átportolnia GTK3-ra, így még mindig egy szétgányolt, felemás rendszer feelingje lesz, ha valaki véletlenül testre is szabná a megjelenést, ami az Xfce-nek egy ritka nagy erőssége volt a lightweight DE-k között.

Ha a Wayland támogatás is ilyen félkész marad az elkövetkező 10 évben, az minden lesz, csak nem az originál Xfce (4.10 és előtte).

Az a legszörnyűbb, hogy ebben egyet kell értsek veled. A gnome3 megjelenésekor tértem át Xfce4-re, amit kb változatlan beállításokkal használok. Pár(jópár) éve is még az alaprendszer az általam használt konfigurációban beérte ~300, minden szarral és sallanggal, futó kütyüvel ~400 MB foglalt memóriával. Most ott tartunk hogy boot után rápillantok és 1.6 GB memória használt. Minden egyes panel applet és Xfce4-en a hangerőszabályzótól a menün át minden egy applet, ~50 MB memóriát használ, van ami többet. Igen, tudom, fasznak pakolom tele a panelt, de nem ez a baj, régen ugyanígy telepakoltam! Mióta elkezdtek átállni a GTK2-ről, folyamatosan csak nő a rendszer memóriaigénye. Már évek óta ott tartunk, hogy egy KDE semmivel nem fogyaszt több memóriát, mint egy Xfce4, sőt az Xfce4 már egyáltalán nem lightweight DE. Basszus, egy SLAX 4 anno ráfért egy minicd-re, idézném:

SLAX is a Slackware-based live CD. It is a 185 MB Linux distribution that
is designed to fit on 8cm mini CD-Rs or 256MB USB FlashDrives. It contains
KDE and FluxBox desktop environments and the latest packages and kernel
from Slackware Current. It also features many add-ons.

Egy komplett rendszer, KDE-vel, minden szarral. O.o

Egy 10 éves Xubuntu telepítő 14.04 - 930 MB. Egy mai, 23.10 - 3GB!

Értem én, hogy növelt biztonság, új funkciók, stb bullshit, de egy Xfce4 mivel tud többet, mint 10 éve? Raktak bele egy működő hardveresen gyorsított kompozítort és kb ennyi, ugyanazt a funkcionalitást tudja! Nagyon picsán kéne rúgni az összes fejlesztőt, oké srácok hogy van memória szaré-hugyé, de...

A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt. / Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!! / Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. /  "Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük." - Freya Stark 1893 - 1993

Most ott tartunk hogy boot után rápillantok és 1.6 GB memória használt.

Lol, KDE5 Qt5 kombon ez 400MB boot utan kb. Es ugy tunik KDE6 Qt6 kombon se lesz sokkal tobb.

Hajbi: legyszives ismerd el: igazam volt abban, hogy a helyes bloatsag sorrend:

GTK2 < Qt4 < Qt5 < Qt6 < GTK3

Mi igazolna jobban, minthogy harmadannyi RAM-ot eszik a KDE5, mint a GTK3-as XFCE?

Komplett vicc az egész GTK3. HA megnézed a screenshotot, látszik mekkora röhej.

A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt. / Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!! / Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. /  "Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük." - Freya Stark 1893 - 1993

Ez minden DE-re igaz, nehezednek, ahogy egyre újabb verziós toolkiteket használnak. Az Xfce is vastagszik, előbb a Gtk3-ra, most meg a Gtk4-re és Waylandre átállástól. Ha ez zavar, állj át standalone WM-re, azok nem változnak hardverigény tekintetében is.

Bár tapasztalatom szerint az egész rendszer bloatosodik akkor is. A kernel, GPU driverek, systemd, dbus, stb. egyre többet foglal, a pipewire+wireplumber is többet, mint anno a pulseaudio evett, böngészők is folyamatosan egyre bloatabbak, plusz mióta terjedőben vannak a konténerizált univerzális csomagformátumok (Snap, Flatpak, Appimage), azok is egyre többet esznek, meg egyre több alkalmazás Electron-alapú, azok is nehezek, így nem sokat fog segíteni rajtad, ha pont a WM nem bloatosodik. Ezt sajnos én is érzem, még minimalista Arch + minamlista tiling WM felállás mellett is, régen egy 64 bites Arch + panel + dwm/bspwm rendszer 5-6 éve megállt 190-200 mega fogyasztásból, ma már ugyanez csak 385 körül áll meg, pedig a dwm/bspwm önmagában továbbra is csak 2 mega (!) memóriát eszik alapból, ahogy 5-6 éve.

Egyébként engem nem csak az zavar, hogy a kódok nagysága miatt a memóriafogyasztás nő, hanem hogy a kód fordítási ideje, meg függőségei, és a fenntarthatósága, sechole elkerülhetősége, egész projekt debugolhatósága is romlik, ahogy egyre komplexebb lesz az egész, egyre inkább csak nagyobb cégek bírják tőkével, emberrel, AI-val patkolni.

Ezért szeretem a minimalista kódokat, van egyfajta tömörségük, eleganciájuk (a programnak is ezáltal), könnyebben érthetőek (érteni lehet, átlátni, hogy hogyan működik, mi mit csinál benne pontosan), debugolhatóak, nem kell állandóan egyre erősebb gépet venni alá, könnyebben portolhatók platformok, rendszerek, disztrók között, kevesebb a függőségük, kisebb eséllyel törnek el egy frissítéskor, ha el is törnek, könnyebb megjavítani. Ezek miatt jobban is lehet rájuk számítani.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

HA a GTK3-4-re átállás azt jelentené, hogy 400 helyett eszik 5-600 MB-ot a rendszer, mélyen kussolnék. De a 4x akkora memóriahasználatot számomra semmivel nem lehet megindokolni. A kernel méretének növekedése, a GPU driverek méretének növekedése, pipwire, stb ezek számomra + funkciókat, vagy teljesítményt, hardvertámogatást, stb.-t adnak, tehát a megnövelt memóriafogyasztásért cserébe kapok valamit. Konténerizált univerzális csomagformátumot nem használok. Az zavar a GTK3-4 vastagodásával kapcsolatban, hogy nem ad számomra semmit.

A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt. / Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!! / Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. /  "Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük." - Freya Stark 1893 - 1993

Nem is akarom megindokolni, mert valóban sok, el is hiszem, hogy zavar. Engem is zavarna, nem véletlenül nem használok ilyet. De sajnos minden bloatosodik. Most frissült pl. nálam a Wine 9.2-re, és most vettem észre, hogy 200 megás lett a csomagja. Pár éve még ugyanezen a disztrón csak 90-95 mega körül volt. Bár az is igaz, hogy a Wine esetében lehet funkcióbővülésről, jobb emulációról beszélni, így nem értelmetlenül bloatosodik.

A legdurvábbak a böngészők, de az is igaz, hogy azok már valójában nem is böngészők, hanem saját sandboxolt környezetben futó önálló OS-ek.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Nézz rá a Hyprland-re is! ;-)

Egyébként elvileg még a következő tiling wm-eket is használhatod Wayland-en: Cagebreak, DWL (DWM clone), Newm, River (inspired by DWM and BSpWM).
Igaz a Cagebreak-en kívül, ami Beta, a többi mindegyike unstable, de a Newm kivételével a többi fejlődik.

Ezzel eléggé megijesztettél. Nem is lesz lefordítva a X.org Fedora 40-től, vagy le lesz, csak a default telepítés valami wayland implementáció? Mert nagyon más a kettő. Mire számítsak egy dnf --refresh upgrade; dnf system-upgrade download --releasever 40 --allowerasing; sync; dnf system-upgrade reboot kiadása után? Nem lesz grafikus felületem?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ezzel eléggé megijesztettél. Nem is lesz lefordítva a X.org Fedora 40-től, vagy le lesz, csak a default telepítés valami wayland implementáció?

Az volt az eredeti terv Fedora 40-re, hogy nem lesz. RHEL10-ben már biztosan nem lesz, egyáltalán, de az csak 2025-ben jön ki. Nyilván először nem árt az ingyentesztelő kísérleti nyulakon (értsd: Fedorásokon) is kipróbálni.

Mire számítsak egy dnf --refresh upgrade; dnf system-upgrade download --releasever 40 --allowerasing; sync; dnf system-upgrade reboot kiadása után? Nem lesz grafikus felületem?

Elképzelhető, hogy megúszod és kapsz még egy release-nyi haladékot. [1]

Ezek nem normálisak. Egyébként hogyan fog működni az

ssh -CX hostname

parancs? Mert szerintem ehhez kell az X. Ráadásul én használom. Gyűlölöm a Debiant, de ha ez így megy tovább, az lesz belőle. :(( Pedig 20+ éve használok Fedorát.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ezek nem normálisak. Egyébként hogyan fog működni az

ssh -CX hostname

Sok ilyen kérdés van, de ez a Red Hat-ot nem fogja meghatni. Egy amerikai multicég mérnök urai egy meetingszobában eldöntik, hogyan fogja használni az egész open-source és Linux társadalom a szutykukat az elkövetkező években (lásd az előbb linkelt hozzászólást).

A szélsőségesen idealista válasz egyébként: xwayland

Gyűlölöm a Debiant, de ha ez így megy tovább, az lesz belőle. :((

Ott sem fogod sokáig megúszni. A Red Hat szutykait eddig mind rendre beemelték. A Wayland is idő kérdése.

RockyLinux 9-en el tudsz lenni frissítve 2032-ig, Xorg-gal és közel nulla változtatgatással. EPEL9-ből meg jön Xfce 4.18, compiz/emerald 0.8.18 (jelenleg).

Igen, szerintem is hülyeség, hogy az X-et próbálják erőszakkal kiirtani. Pedig nem lehet, két ok miatt:
1) hiába is terelnek át mindenkit Waylandre, nagyon sok olyan alkalmazás van, ami csak X-es, és azoknak az X-et úgyis emulálni kell XWayland formájában, ami szintén egy komplett X implementáció, amit folyamatosan fejleszteni kell, így nem nyernek rajta semmit, az X-et így is, úgy is, fejleszteniük kell
2) az X közös nevező szinte az összes unix-like rendszer között. A jelenlegi bspwm rendszerem ugyanolyan hibátlanul fut BSD-ken (és feltehetőleg illumos disztrókon, meg legacy unixos rendszereken), mint Linuxon. Ezt a waylandes csodákról nem tudom elmondani. Épp úgy legacy kompatilibitási biztosíték, mint a C compiler, libc, coreutils, cups, cron, POSIX shell, stb.. Teljesen mindegy, hogy BSD, GNU, SUN változatairól beszélünk ezeknek.

Van még egy ok: X-re sokkal könnyebb WM-et írni, ezért több WM is van X-re, mint Waylandra, nagyobb a változatosság, választék.

Pedig én a Waylandnek sem vagyok ellene, használtam már 4 éve is, Sway nagyon bejött, illetve a Hyperland is nagy királyság. Szóval nem lenne rossz, de ettől még az X-et nem kell kiirtani. Egyszerűen csak nem nyernek vele semmit. Mindenképp meg kell tartani az X-et fallback lehetőségnek, és platformok közötti átjárásra. Attól még a disztró defaultolhat a mainstream DE-knél Wayland sessionre, de az X telepítésének és használatának a lehetőségét ne vegyék el senkitől. Ezt tényleg fontos lenne a sok Red Hat-os soydev-nek (hajbi szóhasználatával élve fejlődésmániás, fősodratú babzsákfejlesztőnek) felfognia.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Szerintem nem hülyeség, éppen a bloatság csökkentése miatt. Ez kb. ugyanaz, mintha egy meglévő alkalmazásból törölnek nem használt vagy ritkán használt funkciókat.

1.) Szerintem nem hiába, mivel ezzel ösztönözve lesznek az alkalmazás készítők, hogy wayland-re (is) átalakítsák az alkalmazást.

nagyon sok olyan alkalmazás van, ami csak X-es

Igen, de egyre többet alakítanak át, illetve egyre többnek készül Wayland-es változata, ami sok esetben kisebb, gyorsabb, illetve a Waylandből fakadóan, biztonságosabb.

így nem nyernek rajta semmit, az X-et így is, úgy is, fejleszteniük kell

Miért kellene fejleszteniük? Egyrészről az X már nem igazán változik, másrészről, ha változik és emiatt nem igazán jól fog futni egy program, akkor ez is arra ösztönöz, hogy átválts másik programra, illetve a fejlesztőket, hogy Waylandre is átírják a programjukat.

X-re sokkal könnyebb WM-et írni, ezért több WM is van X-re, mint Waylandra

Ez, ha igaz is, akkor is csak azért, mert az X sokkal régebb óta létezik, emiatt sok könyvtár, dokumentáció és példa kód van hozzá.

Egyébként ez jó neked, hogy gyakorlatilag évekig szenvedsz, meg rettegsz, ahelyett, hogy eltöltenél nagyjából 2 percet guglival vagy olvasással. Ezt a use case-edet is leírtad már vagy tízszer, ahelyett, hogy egyszer megnézted volna, sőt, hogy legalább azt elolvasd, amit beletesz más linkkel az arcodba. Nem szar ez neked?

Arról nem is beszélve, mártírkodsz, hogy inkább átmész debianra, mintsem, hogy el kelljen tölteni 1-2 órát egyszer, hogy megoldd a problémádat. Igen, akár úgy is, hogy ezentúl egy VNCben nézed, értem én, hogy kellemetlen, de azért nem a világ vége.  Szerintem is tök fancy feature, hogy gy darab ablakot át lehet hozni a másik oldalról, de az igazság az, hogy ez egy egyre marginálisabb feature, kissé erős az az elvárás, hogy az egész világ tartson karban dual stacket emiatt.

Sok igazság van abban, amit ő mond, de sajnos komoly tévedései is vannak. Az összes operációs rendszer, amit az XP-hez hasonlít, rengeteg fejlődésen ment keresztül, az XP-t meg felváltották egy újabb Windowszal, azt egy újabbal stb., és így az XP egyre több dologgal nem tudja felvenni a versenyt, emiatt elavultnak tekinthető (az is), ahogy pl. egy openSuSE 11.3 vagy Ubuntu 10.04 is. Amennyiben az XP helyett nem jött volna a Vista, és az XP vonala ment volna tovább, most az XP is ugyanannyira elhízott volna, mint a többi operációs rendszer. Ha több funkciót akarok ellátni, akkor az több programsort jelent. A kérdés csak az, hogy valóban ennyivel több programsorra van szükség? Itt van igaza hajbazernek, mert észszerűbben megírt fejlesztői környezetekkel és programkönyvtárakkal nem lennének ennyire elhízva az oprendszerek és az alkalmazások. Nyilván lassabb lenne a fejlődés is, de ez még abszolút vállalható "áldozat" lenne, ugyanakkor nehezebben lehetne eladni az új hardvereket.

Igen, ráadásul eleve ott is tévedésben van, hogy az XP-t és az azon futó grafikus alkalmazásokat tekinti alapnak, ahhoz méri a bloatságot. Pedig a grafikus alkalmazások már önmagukban bloat-ok.
Sokkal nagyobb erőforrás igénye van egy grafikus alkalmazásnak egy kvázi ugyanazt tudo command line-os alkalmazáshoz képest. Pláne egy stdin/stdout -os vagy kimenet nélküli (daemon) alkalmazáshoz képest.

Egy rendszer bloat-ságát pedig összességében kell vizsgálni, az összes alkalmazással együtt.

Hát, mondjuk ő legalább nem használ fedorát (ami ugye a cutting edge az RH vonalon, jellemzően early adopter az új technológiákban, és szórja ki a régieket, nem az a cél, hogy benne legyen minden is), majd nyekereg, hogy hát ki akarnak venni belőle valamit...

Meg egyébként is, erősen attól függ a véleménye, hogy vele éppen mi van: a pipwirenek -- ami ugye rohadtul ugyanez a móka kb, csak a hang vonalon -- örül, mert nem recseg vele a voipja, tehát az jó. Kezdetben volt még próbálkozás arra, hogy és nem is bloat, de most, hogy már többen mondják neki, hogy hát elhízott, most már nem baj, mert vannak benne feature-ök. A systemd is jó, mert szereti, hogy vannak benne feaute-ök. De mivel a wayland eltörné azt az elképesztően fontos usecaset, hogy az otthoni claws mailjét át tudja hozni desktop nélkül (mert ugye a 82 féle alternatívából, ahogy ezt lehet csinálni, és emberek csinálják is, de hát ő különleges hópihe, neki nem jó se a webmail, se az imap, se a terminál, se a vnc, se urambocsá egy okostelefon), tehát a wayland szar, olyankor nem számít, hogy egyébként vannak benne hasznos újdonságok (pl a waypipe azt állítja, hogy át tud hozni openglt, ami azért pl egész hasznosnak hangzik), a gonoszok el akarják rontani a játékát...

Csak "szórakoztató", hogy már megint előadtad a nagyhalált, hogy ezek mit képzelnek magukról, és akkor majd át kell menned debianozni, pedig azt utálod. Majd nem nézted meg a választ, amit kaptál, cserébe előhúztál egy olyan usecaset a "nem normálisak" alátámasztására, ami egyrészt teljesen marginális (még neked is), másrészt van vagy 5 féle különböző megoldása lendületből. Legalább jöttél volna azzal, hogy valami embed izé konfig guija csak így megy, vagy ilyesmi....

Miért mondtam volna mást, mint ami a valóság? Igen, vannak terminálban futó mail kliensek is, de az a pláne az otthoni claws-mail használatában, hogy minden a megszokott helyen, jelölésekkel, színekkel van, nem kell emlékeznem a jelszavakra, ténylegesen oda hozom le az új leveleket, nem lesz egy része itt, a másik ott - mert van pop3 account is -, szemben a webes felületekkel, nem kell fél évente megtanulnom az új, trendi kinézetet, ami felesleges tévesztéseket, mellékattintásokat és időhúzást, bosszankodást okoz, mert egyesek a létük értelmét abban látják, hogy változzon a webes felület.

Fogalmam sincs, hány éve használom a bank online felületét, de biztos, hogy 10 éven belül, ezalatt kétszer változott a webes felület. Mi a fészkes fenéért? Ne változzon, maradjon úgy, kb. csukott szemmel is tudjak utalni álmosan éjjel kettőkor. A claws-mail használatával ezt a kényszeres design váltást is megúszom. A bank példa, nem mail kliens volt. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Hú, ebben nagyon igazad van, következetlen a kolléga. A Pipewire-t életi, a Wayland-et utálja. Pedig szerintem fordítva kéne, a Wayland a normálisabb cucc, a PW már most kezd gusztustalanul bloat lenni. Nekem nincs bajom a Waylanddel, megvan az előnye annak is, de az univerzalitás, visszafelé kompatibilitás miatt jobban preferálom én is a X-et, pedig nekem nem is kell ilyen X forwardt, meg egyéb hálózati nyalánkság, bár az se rossz benne.

A levelezős problémáját sem értem, hogy milyen fiók lehet az, amire csak a Claws jó. Nem tudom, én nem használom. Szerintem ilyen színezés lehet a Thunderbird-ben is lenne, bár lehet plugin kell hozzá.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ebből a szempontból mindegy hogy Claws Mail, vagy Thunderbird. Azért Claws Mail, mert régen a kétféle mail formátumból a file-onként egy levél formátum a TB-ben experimental volt, a CM-ben normál feature, valamint CM-ben mindenféle varázslás nélkül lehet a mailboxok sorrendjét konfigurálni, illetve a TB egy hatalmas szörny, van benne egy böngésző is, a CM meg kicsi, gyors.

Ami a következetlenséget illeti, a pipewire-t már akkor használtam forrásból fordítva, amikor nem volt belőle Fedorára sem csomag, mert a pulseaudio recsegett-ropogott full duplexben, VoIP alkalmazással. Ezért kedveltem meg, ezzel szemben a Wayland implementációra semmi szükségem, mert a Xorg működik jól. A pipewire kevés CPU-t eszik a pulseaudiohoz képest.

Waylandot régen próbáltam, akkor nagyon vacak volt, három perc után dőlt össze, de addig is szegényes volt, nagyon korlátozottan működött. Például azt sem tudom, Compiz működik-e Wayland fölött, de vannak azirányú félelmeim, hogy nem. Ha van egy teljes X kompatibilitási réteg, egyáltalán beleillik a Wayland koncepciójába, azaz meg lehet csinálni, akkor jó, de nem tudom, hogy ez így van-e.

A pipewire-t nem érzem bloatnak, illetve nem zavar, mert ad valamit cserébe a rengeteg szolgáltatásával. Nekem már az nagyon szimpatikus, hogy van alsa, jack és pulse interface-e.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ebből a szempontból mindegy hogy Claws Mail, vagy Thunderbird.

Ez így igaz, viszont egy terminálos email klienshez nem kell X, így sima ssh-val tudod használni, lásd pl. aerc. Könnyen beállítható, kicsi, gyors, színezhető, ... Amire neked kellene gyors megoldásnak távolról, arra szerintem tökéletes.

Például azt sem tudom, Compiz működik-e Wayland fölött, de vannak azirányú félelmeim, hogy nem.

A wayland wm-ek mind compiz-ok is egyben. Persze nem mindegyiknek vannak látványos animációi, de mind tud pl. átlátszóságot.

A hyprlend az pl. nagyon látványosan tudja a compiz funkciókat, lásd pl. ebben az egy perces demóban.

Az tudom, hogy a wayland kompozitor is, de nekem konkrétan kellenek a compiz szolgáltatásai. A gumiként nyúló és rezgő ablakok, az egérrel nagyítható desktop, az inverz desktop vagy csak inverz aktuális ablak, a forgatható kocka a térben elemelkedő ablakokkal. Sarokba húzott egérrel a desktopok láthatósága, másik sarokba ablakok kiválaszthatósága, alt-tab hatására ablakok közti váltás 3D animációval.

Megnéztem a demót, de itt minden síkban van, ez nagyon sovány.
 

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Na, megnéztem gyorsan:

  • A gumiként nyúló és rezgő ablakok, - van (bár hogy miért bünteti magát vele akárki is...)
  • az egérrel nagyítható desktop, - zoom van, nem tudom, egérrel lehet-e, keyboard shortcutot lehet rá állítani, azt fel lehet venni extra egérgombra, de olyat szeirntem nem lehet, hogy mittomén ctrl+alt+görgő ctrl+meta görgővel megy
  • az inverz desktop - van
  • vagy csak inverz aktuális ablak, -van
  • a forgatható kocka a térben elemelkedő ablakokkal. - no, itt nem tudom mire gondolsz, de kockát sehol nem találtam :)
  • Sarokba húzott egérrel a desktopok láthatósága, - van
  • másik sarokba ablakok kiválaszthatósága, - ha az expozé szerű effektre gondolsz, akkor van. (sőt, van egy nézet, ahol kcisiben fent vannak a desktop previewk, alatta meg az ablakok az aktuálisról)
  • alt-tab hatására ablakok közti váltás 3D animációval. - hát, a legtöbb nem igazán 3D, van egy, ami lapozgatós, befordulnak jobbról-balról az ablakok, meg egy olyan, ahol egy ilyen izometrikus stackban vannak. Leginkább abban különböznek, hogy az ablakokról milyen infót adnak (cím, ikon, preview), és azt hol és mekkora méretben prezentálják, erre meg a forgó izék nem annyira jók, gondolom azért nincs több. 

https://github.com/zzag/kwin-effects-cube - de a 6-osban alapbol benne lesz....jezusfasza :D

A tobbi: https://store.kde.org/browse?cat=209&ord=latest

amugy en mindig is openbox-os voltam, meg fluxbox-os, de mipta attertem a plasma5-re mar nem is akarok sehol sem reszelessel baszakodni, csak mukodjon minden. Lehet tul oreg vagyok mar :D (meg reszelgetek eleg sok mindent, igy nincs iegenyem arra, hogy meg a Wm-emet es a DE-met is naponta baszogassam)

Amugy rengeteg felhasznalo altal irt effect van meg, szoval tuti van az utolso eszement elkepzelhetetlen eyecandy-ra is valami a github-on :D

Nagyon szép kocka. Megmondom őszintén, a githubot már nem túrtam meg, a get new effects gombot megneztem, ott nem volt. (az kb a masodik linked hozza egyébként). 

Egyébként ja, én is igy voltam, bár én még anno a hármas kde környékén hagytam abba a mindenféle boxot meg enlightenmentez. Aztán a 4es érában nem linux desktopoztam nagyon, mikor megint az lett, akkor gnome, simán mert az volt a default a fedoraban. De mikor vmi frissítés után megint megmakkqnt vmi extension visszamentem kdere, még mindig ezba legjobb, működik, kb értelmes progikkal jön, össze lehet kattogtatni, hogy úgy viselkedjen, ahogy nekem jó. Főleg a progik defaultjai mondjuk tudnak szarok lenni. 

Radasul siman KDE-bol is lehet olyat csinalni mint egy xfce :D

Amugy a qt5 es a plasma messze karcsubb, mint a gtk3 plane meg a gtk4. Maximum az lehet a baja valakinek, hogy nem 32 lib-et kell felrakni egy font rendereleshez (ala gtk fuggosegek), hanem benne van egy nagy kdelib-ben minden (de meg az is karcsubb, mint a 32 lib amit mind behuz a rendszer majd gtk-s szarok ala)

Tenyleg erdekelne, hogy mi az a feature XFCE alatt, ami sehol mashol nem talalhato meg (meg a gnome-ban sem) :D

Sot ha nagyon akarod, akkor mehet a plasma desktop xfwm-el is (de akarmivel akar i3-al is) nem kell a kwin (bar ugye minek az xfwm + compiz kombo, ha maga a kwin tudja egyben azt)

Szoval van a plasma dekstop env, amiben igazabol barmilyen WM-et indithatsz (persze a legjobb ha kwin-t inditasz)

Gondolkodom azon, hogy na de mi az az xfce-ben ami jobb mint amit a kde nyujt:

* xfpanel: hat ennel csak jobbat tud a plasma, akar a default akar valamelyik masik panel-t huzod be (widget)

* xfterminal, catfish, mousepad, orage, parole, thunar, etc: ize...hat...ezek barmelyike barmire cserelheto, de ha nagyon akarod akkor feletelpieted es hasznalaod oket kde alatt is :D

* mixer, notifyd, power-manager, etc: ezek is mind vannak csak jobb minosegben es tobb feature-al (mondjuk a gnome-ban, cinnamon-ban is; bar openbox alatt is mind fel lehet telepiteni hasonlokat csak jobbakat pl. rofi, dunst, stb. minek a sok bloat xfce szar :D)

Gondolkodom azon, hogy na de mi az az xfce-ben ami jobb mint amit a kde nyujt:

Szerintem leginkább a teljesen szubjektív feel, és ezzel nincs semmi gond. Én pl azért nem használtam sose gnome shell előtti gnome-ot, mert egyszerűen hányinger ronda az egész (nekem, még mielőtt). 

Egyébként tényleg? Mármint én egyszer belenéztem, hogy milyen themek vannak, kb bármi, amire kattintottam elég igénytelen benyomást keltett, hamar feladtam, de lehet, hogy rossz helyen néztem, vagy rosszul fogtam (meg mondjuk nekem nincs bajom igazából a defaulttal).

Köszi, a videókban nem rosszak a resultok, bár nem az én világom, de lehet végignézem, hogy van-e benne okosság.

A storet ismerem, de használhatatlan nekem, ránézek a linkre, és az élettől elmegy a kedvem az elcseszett ascpect ratio-jú, pixeles bélyeg méretű képektől, amiken még így is látszik, hogy belehánytak a csillámpónik legalább az egyikbe durván. Azonnal elveszítem az összes motivációmat, hogy megnézzem, van-e benne valami jó.

ooo....ize....ha raklikkelsz a thumbnail-ekre akkor megnyilnak nagyban. 

Raadasul pont az a lenyeg, hogy nem kell a weben baszakodnod, mert magaba a kde-ben benne van, hogy a tsore-bol huzza be egy kattintasra a temakat, ikonokat, widgeteket, akarmifaszomat :D

Nekem sem a vilagom amugy ezek a csilivili asztalok, csak azert dobtam be oket, mert azt mondtad hogy hanyadek a KDE. Igazabol pedig olyan a KDE amilyenre csinalod. Akarmilyenre. Ha aakrod olyan mint a win11, ha akarod olyan mint egy kiforditott bundakesztyu, vagy papucs orran pamutbolyt, de van hogy leginkabb egy szorsapkahoz hasonlit, ahol ul az agon es fel es le :D

ooo....ize....ha raklikkelsz a thumbnail-ekre akkor megnyilnak nagyban. 

Vagy nem, de akkor is, randa :) 

Raadasul pont az a lenyeg, hogy nem kell a weben baszakodnod, mert magaba a kde-ben benne van, hogy a tsore-bol huzza be egy kattintasra a temakat, ikonokat, widgeteket, akarmifaszomat :D

értem én, jó is hogy van, az install így tök jó.

mert azt mondtad hogy hanyadek a KDE.

Félreértetted. A kettes szériás gnomera mondtam, hogy az hányásul nézett ki. Az alap KDEvel sosem volt bajom, amit arra írtam, az már a fellelhető témák minőségére vonatkozott, amiről mindig az volt, hogy ha belekattogtattam, akkor mind elég amatőr volt.

Sok picike applet, ideértve azt is, amelyik stdout-ot képes kiírni a lécre. Csináltam egy USB interface-szel rendelkező hőmérőt, így a szoba hőmérsékletét írja ki a számítógépem. Ezen felül az Xfce könnyen és gyorsan testreszabható, ráadásul nem kell testre szabni, mert sok éve megtettem már.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Na látod, még egy érv a KDE ellen. Emlékszem, amikor megjelent az új, talán 4-es KDE, s abban efféle fogalmak, amelyeket már akkor sem értettem, akkor kezdtem sikítva menekülni ettől a sz.rtól! Hallod, C-ben struktúra tömböket, abban unionban lévő pointerek által mutatott struktúra elemeket bármikor, de ha nekem még egyszer azt mondja valaki, hogy plasmoid, én szűkölve nyüszítek egy sarokban! :DD

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Akkor ezek szerint mostanra már a Waylandet is támogatja. Pár hónappal ezelőtt még videókon mutogatták, hogy nem ment egyik Wayland kompozitorral sem, se KDE, se Gnome, se Sway, se Hyperland. Jó tudni, a Wayland ellenesek legalább most már erre sem tudnak hivatkozni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Régen ezzel én is így voltam, kezdő linuxosként, 10 éve én is imádtam ezt a Compiz, KDE effekteket, mindet be is kapcsoltam (wobbly windows, magic lamp ablaknyitás, 3D desktop/task-váltó kocka, kikapcsoláskor a desktop színtelenítése, átlátszóság elmosással, azaz Aero, árnyékok az ablakok és egérkurzor alatt, aktív képernyősarkok, stb.). Ma már nem használok ilyet, sőt, már WM-ek alatt az átlátszóságot, kompozitort is kilőttem. Kinövi ezt az ember, cool egy ideig, aztán megunod. Plusz szerintem ezek az effektek lelassítják egy gyors rendszer pattogósságát, nem a hardverigény okán, hanem mert kell x msec, hogy végigfussanak ezek az animációk. Ha ezek nincsenek, akkor egy normális gépen minden pattogotós, minden azonnali, mintha csak Alt-Tab-bal váltaná át rá, minden betöltődési, reagálási idő lemegy a 0-ra, és ez többet jelent felhasználói élményben, mint a csili-vili.

Ez egyébként minden vizuális dologgal így van, sokan nagy ügyet csinálnak, hogy a telójuk, laptopjuk, tévéjük dizájnja milyen, meg gitárosok is, hogy milyen legyen a gitár megjelenése, formája, festése, bundokon berakások, gitárfej formája, hangolóvillák, stb. hogy nézzenek ki, közben meg X idő után az ember megszokja, aztán észre sem veszi, hogy hogyan néz ki, mert egy megszokott tárggyá válik, használja reflexből.

Amiket írtál, azok közül egyedül a desktopok átláthatósága, ami valóban hasznos, de ezt meg lehet oldani egér nélkül más felületeken is, pl. billkombóval, vagy xdotool-lal (ezt tud sarokba vitt egeret detektálni), hogy csempékbe rendezed az ablakokat, aztán mikor elengeded, akkor vissza az eredeti állapotba.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Regen kizarolag terminalban dolgoztam. Ma mar a cloud UI-k miatt a masik eszkozom a bongeszo. Ezek egyikehez sem kell semmi csilivili. Van ket desktopom, az egyiken fut egy terminal tabokkal meg egy browser tabokkal (ebben futnak a chat-ek is, mivel minek raknam fel az electronos app-ot helyettuk pluszban). A masikon meg futnak azok amikre sose kell ranezni, mint a zenelejatszo, meg hasonlo szarok. Reggel elinditom oket, aztan el is felejtem hogy ott vannak.

Na ezekre nem kell semmilyen effect :D

Mind a kettot hasznalom (sot ugye terraformozunk, meg Crossplane-ezunk is). Mindegyiknek megvan a maga elonye. Nem igazan erdekel ha 1-2 masodperc alatt rendereli ki a browser amit kell, ha megkapom az eredmenyt. CLI-t fleg automatizaciora hasznalom vagy ha gyorsan le kell kerdezni valamit es mar benne van az ujjamban. De azzal managelni a cloud infrastrukturat elegge kemeny pocsunek kell lennie hozza az embernek :D

(altalaban azert nem az egeszet rendereli ujra a borwseres a JS csak azt a reszt amit kell, igy maximum arra kell varni. Persze mondjuk az azure jo bugos ebben a tekinettben es szamtalanszor a reload segit csak a UI-on ami meg aztan tenyleg "elemeszt" par masodpercet. AWS nekem tisztabb szarazabb erzest nyujt, a GCP UI-tol meg fejfajast kapok, valahogy nem jon be maga a kinezet). 

Nem kötözködésből, de látod, hogy mégse annyira kicsi, meg gyors, ha táveléréssel kell malőröznöd érte. Persze, nem tudom előírni, hogy ki mit használjon, csak próbálok szempontokra rávilágítani, hogy világos legyen, hogy miért mekkora árat érdemes fizetni szerintem.

Nálam a PW és a pulseaudio azonos CPU-erőt emészt fel, a PW is tud azért pazarolni a -11-es niceness miatt. De nem csak a pulseaudio/PW bloat, a bluez, meg a többi dbus-szutyok is hasonló hülyeség, ami nélkül el lehetne lenni elég sok usernek.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

A VNC ellen nem tudom miért ágál, nyugodtan kipróbálhatná, ha más nem, egy időre adhatna neki esélyt. A Debian viszont szerintem mindenképp jobb irány lehet, nem az X forwarding miatt, hanem úgy általában, a Red Hat kényszerhülyeségeit kivédendő.

Én ezt egyébként már több topikban leírtam, hogy a GUI local gépre való, távoli gépen GUI-t használni mindenképp téveszme szerintem. A CLI-TUI megoldások valók távolra, sokkal tisztább megoldások, és minden OS-en működnek, nem lesz függőség X-től meg nem kell VNC-zni. Igen, nem szép, de nincs az a művelet, ami távoli elérésnél ne lenne értelmesen megvalósítható. Sokan inkább már reflexből ragaszkodnak a GUI-hoz, távoli gépen is.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Nyilván nem a gép frissítéséhez, vagy a pipewire forrásból fordításához kell remote a GUI, hanem a levelezőmhöz, amelyben például egyes levelek színekkel vannak megjelölve. Pl. befizetetlen számlák, hogy el ne feledjem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nagyon nem ugyanaz a kettő. Nem akarok grafikus felületen belépni, nem akarom a remote gép adott felhasználójának desktopját látni. Csak annyit szeretnék, hogy az adott felhasználó nevében a remote gépen elindítsak egy alkalmazást, amelynek az ablaka a local gépre kötött monitoron jelenik meg, s az event-eket - billentyű, egér - a local gépről fogadja.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem írtad, hogy miért van szükséged rá, amiket írtam azok mind megoldások lehetnek. Persze nem ugyanúgy, de ugyanazt elérheted.

A fentieken kívül még a ... számos más megoldást is jelölt, pl. a web-es elérést is.

Ha nem az a lényeg, hogy megoldódjon a problémád, hanem, hogy ugyanúgy tudd csinálni, akkor korábban említett Waypipe is lehet megoldás, illetve akár az XWayland is.

Te írtad, tőled kérdeztem. Ő csak arra utalt, hogy nem volt túl informatív, amit írtál. Én inkább úgy érzem, hogy ez egy rezignált leszólás volt részedről, de egyrészt nem tudom, másrészt, ha így van, jó lenne, ha elmondanád, miért gondolod ezt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Majdnem. Sok mail címem van, én nem tudom a jelszavakat, a kliensem tudja. Aztán offline megvannak a levelek évekre visszamenőleg. Mivel nem csak IMAP4, hanem POP3 is van, így nem jó a több kliens használata. Továbbá nem szeretném, ha bárki hozzáférne a levelezésemhez, munkahelyen ne legyen levelező kliens. Szóval maradok annál, hogy otthoni gépen fut, de azon a gépen használom, amelyik előtt ülök.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Sok mail címem van, én nem tudom a jelszavakat, a kliensem tudja.

Ezen meglepődtem.

 

Továbbá nem szeretném, ha bárki hozzáférne a levelezésemhez

Erre azért vannak biztonságos megoldások, legrosszabb esetben használsz egy VM-et, amit titkosítasz, és csak te férsz hozzá. Persze a jelszó ismerete szükséges a használathoz. :)

munkahelyemről bekapcsolom az otthoni gépemet, elindítom a claws-mail klienst, elolvasom, ha sürgős, megválaszolom a leveleimet, majd kikapcsolom a számítógépem

Én meg bármelyik gépemen (készülékemen) futó mail klienssel (akár egyidőben is) el tudom érni az összes mailboxomat. A sajátjaimat is, meg a cégeseket is.

Hol tart a technika és a tudomány... (na meg az IMAP)

De hiába alakítanak át egyre többet waylandessé, az idő, meg fejlesztési erőforrás, és nem megy 5 perc alatt. Az X-nek 40 éves előnye van majdnem, annyi idő alatt irtó sok alkalmazás íródott rá. Évek kellenek, mire behozzák a lemaradást.

Az X-et mindenképp kell fejleszteniük, mert az XWayland is lényegében egy komplett X, egy másik implementáció, de a lényege kb. megegyezik a kettőnek. Hiszen valahogy futtatni kell az X-es alkalmazásokat Wayland alatt is.

X-re meg nem azért könnyebb WM-et írni, mert több lib van hozzá. Vagyis emiatt is, de nem ez a fő ok. A fő ok, hogy a X az összes funkcióját szolgáltatásként valósítja meg, amit csak meg kell hívogatnod. Azaz kb. önmagában is olyan, mint egy lib. Neked csak hívogatnod kell dokumentált funkciókat, így akár pár sorból is összehozható egy WM, lásd TinyWM, kb. 50 sornyi C-kód. Waylandből a legkisebb kompozitor libestől sokezer C sor minimum. A Wayland csak egy protokoll, de ha waylandes WM-et írsz, akkor az egész protokollt neked kell implementálnod, nem csak a WM részét. X-nél is van protokoll, de ott egyben az implementáció is, készen van, neked csak hívogatni kell a kész részeket, neked csak a WM részét kell megírnod. Ezért ilyen nagy az eltérés a kettő között.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Az X-et mindenképp kell fejleszteniük,

Nem kell, leírtam, hogy egyrészt miért. Másrészt az Xorg-ot használják egy az egyben, csak wayland klienssé alakították.

X-re meg nem azért könnyebb WM-et írni

Azt gondoltam, hogy Wayland alá GUI alkalmazásokról írsz. A legtöbben nem akarnak WM-et írni. Egyébként ahhoz képest, hogy olyan nehéz, már most is rengeteg Wayland WM (compositor) van. Akik akarnak azoknak pedig ott van a wl-roots.

Ha már WM, akkor WM + Compositor írása lenne a hasonló feladat, sőt X + WM + Compositor = Wayland compositor.

A legtöbben nem akarnak, de aki akar, az X alatt könnyen megteheti, nem is sok programsorból lehet komplett WM-et összehozni. A no-wm pl. egy üres xinitrc loop, ami suckless féle X birizgáló toolokat futtat sxhkd-vel meghívva. A TinyWM 50 sor C-ben. A bspwm, amit jelenleg használok, az 12181 sor, de töredéke a nagyobbaknak, és így is csak 2 MB memóriát foglal (meg az X.org eszik 120 MB körül). Az Openbox 20 ezer C sor körül van.

Waylanddel pont ez a baj, hogy az csak egy papíron létező protokoll. Ha valaki WM-et akar írni, implementálnia kell a protokollt, és ilyenkor az van, amit írtál, a server, a WM, és a kompozitor tudását is meg kell írnia saját maga. Ez némileg enyhült, mióta létezik a wlroots, meg hasonló libek, de még mindig sokkal komplexebb egy waylandes WM. A SwayWM (32 ezer) + wlroots (68 ezer) együtt közel 100 ezer sor, és meg ez egy kis WM wayland-es mércével.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

SwayWM (32 ezer) + wlroots (68 ezer) együtt közel 100 ezer sor, és meg ez egy kis WM wayland-es mércével.

A wlroots-ot miért számolod ide? Azt nem kell megírnia, a WM készítőnek. Ellenben az X-es WM-hez miért nem számolod oda az X-et és a compozitort?

Egyébként pl. a DWL az 2200 SLOC. Aki akar, az könnyedén tud Wayland WM-et írni, a sok tucat WM magáért beszél.

Én nem arról írtam, hogy újra KELL írni. Hanem hogy a natív alkalmazások számában az X-nek nagy előnye van. Tudok az XWaylandről, de az továbbra is egy minimálisabbra szabott X server, szóval az X-et se így, se úgy nem tudják megúszni, ezért fetrengenek feleslegesen azon, hogy jajj, elavult, ki kell nyírni, mindenhonnan kitiltani. Kb. senki nem tudja az X-et kikerülni, csak 1-2 modern, minimalista user, aki be tud rendezkedni csak Wayland only megoldásokra, én próbálkoztam ilyennel, SwayWm + Alactritty vagy foot terminál, wofi launcher, grim screenshot, imv képnéző, Firefox Wayland módban, mpv, stb..

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ha a 41-esnél ki is veszik a tárolókból, valaki a fusionbe lehet akkor is berakja, meg forráskódból is fordíthatod, az X.org nem olyan nagy kódbázis, bármelyik mai el nem avult gépen pár perc alatt lefordul. Bár hosszú távon a Debian-nal vagy Arch-csal jobban járnál.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

A helyedben ezt a Qt5 Qt6 dolgot atgondolnam. A posztmodern csilligany szoftverek kozul ketsegkivul a legkevesbe bloatnak mondhato, ok legalabb maradtak a C++-nal. Joval eroforrasbaratabb, mint barmi mas UI toolkit amit az elmult 15 evben terveztek. Meg a qt6 is.

(Es mennek szepen X-szel is)

Igen, bizonyára azért pörög másodpercekig 100%-on egy CPU mag a Turion 64-en, mielőtt megjelenik egy LXQt (bármelyik) konfigurációs dialog.

Azt elhiszem, hogy eleinte jól tervezett volt, a Qt3, Qt4 még félúton van valahol és láttam már benne hatékony szoftvereket is. Qt5-től felfelé viszont egyértelműen bloatware. Lehet, hogy nem akkora szarkupac, mint a GTK3/GTK4, de ettől még bloated.

Pentium 3 egy jó mércéje a bloat-nak, de nem gondolom, hogy azon is mindennek realtime kéne mennie.

Turion64-en nem ez volt a tapasztalat. Arch Linux-on próbáltam LXQt5-öt és 2-3 másodpercig példányosítgatta az osztályait a megjelenő párbeszédpanel 100% CPU-n. Minden egyes párbeszédpanel. Amin kevesebb UI elem volt, az egy kicsit hamarabb jelent meg. Amin több, az egy kicsit később.

( dlaszlo | 2024. 02. 13., k – 21:03 )

Valakinek esetleg van tapasztalata Nvidia 4070 TI Super-el, működik Fedora (vagy esetleg más linux) alatt, vagy még nincs hozzá driver?

Lehet ezzel egyáltalán bármi szívás, vagy az nvidia videókártya linux alatt már jól működő dolog?

Ahogy nézem a nonfree repo-ban 545.29.6-os driver van, 4 hónapos. Olyasmit olvastam, hogy ehhez meg 550-es driver kell. Az nvidia oldaláról letöltött driver (gondolom kernelt fordít), az jó lehet?

Köszönöm

A gyártó oldalán kiválasztva a típust, 535-ös drivert kínál fel - ami januári. Én nem szórakoznék más verzióval.

Az Nvidia régen a jobbik volt a kettő közül (vs AMD) Linuxon.

Épp tegnap raktam fel Slackware-re cuda-t "kézzel", nem kernel, csak kernel modul fordítás volt (de ezen kellett a kernel forrás hozzá).

Xorg konfig, ill initrd lilo/grub esetleg elcsesződhet, amit rendbe kell rakni. 3-4 G szabad hely legyen.

Régen az nVidia támogatás volt jobb, ma viszont úgy tudom, azzal vannak bajok. AMD Ryzen 7 5700G CPU belső videoja out of the box stabilan megy a kernelben lévő driverrel, firmware meg van a linux-firmware csomagok között.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( enpassant v | 2024. 02. 20., k – 12:31 )

Akik Fedorát használnak vagy akik utálják a Wayland-et, pláne akikre mind a kettő igaz, azoknak ajánlom az alábbi kis videót.

Egy Fedorát használó influenszer 4 hónappal ezelőtt kiállt az X mellett és azt mondta, hogy elhagyja a Fedorát, ha nem lesz X. Anti  Wayland fan volt.

4 hónappal később kicsit finomodott az álláspontja. ;-) Elhagyta az X-et és Wayland rajongó lett. Ha valaki kíváncsi, hogy miért változott ekkorát a véleménye. Az X lett rosszabb vagy a Wayland jobb? Ezekre a kérdésekre választ talál a videóban.

I Switched to Wayland?

Fogynia kellene.

Utoljára Fedora18-at telepítettem tisztán, ha jól emlékszem. Azóta csak upgrade-elek, meg volt, hogy gépet cseréltem alatta, vagy például döglődő SSD-t. :) Magától nem akart Wayland lenni az X-ből, én meg nem erőltetem. Már csak azért sem, mert rutinból gépelem be az ssh -CX kezdetű sort, ha úgy adódik.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( Raynes v | 2024. 02. 21., sze – 04:30 )

A Linux desktoppal szerintem ma már csak egy baj van. A személyes support hiánya. Ezen nem szoftveres támogatást értek, hogy mit támogat az OS szoftveresen, hardveresen, meg hogy meddig vannak hozzá update-ek, hanem ha egy felhasználó problémába ütközik, az ehhez adandó segítséget. Szerintem ez az egy valódi pont, ahol a Linux még önhibáján kívül csúnyán elvérezhet, nem elég mainstream. Ha az egységsugarú user gépén Windows van, és valami elcsesződik neki, ahhoz sok embertől tud segítséget kérni, ahhoz mindenki ért. Linuxnál, főleg, ha az ismerősi körében nincs IT-s, vagy power user, akkor könnyen bukó lehet. Persze, fórumokon, IRC-n, kérdezz-felelek oldalakon, stb. is lehet segítséget kérni, de arra sok laikus user nem képes, mert nem tudják hol kell kérdezni, ha tudják is, képtelenek rendesen megfogalmazni, leírni a problémát, megoldási utasításokat követni, stb.. Keresőzés ugyanez, nem tudják hogy keressenek rá, hogy választ kapjanak a problémájukra.

Egyes vállalati disztróknak ehhez megérné fizetős extra személyi supportot biztosítani. Már most is van ilyen, de azok céges előfizetések, nem home usernek vannak. Sokan, akik teljesen IT analfabéták, simán kifizetnék érte a WIndows licenc árát, így mindenki jól járna, a user, a supportos is, meg a Linux világa növekedhetne.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

hanem ha egy felhasználó problémába ütközik, az ehhez adandó segítséget

Mivan? Mikor és hol kapni Windowshoz igazi, érdemi segítséget? Wtf??? 

Ha az egységsugarú user gépén Windows van, és valami elcsesződik neki, ahhoz sok embertől tud segítséget kérni, ahhoz mindenki ért.

Nekem az a véleményem, hogy a Windowshoz szinte senki nem ért igazán, rendesen, mélységében, csak azt hiszik magukról. Egy kurvanagy fekete doboz az egész, és addig bökögetik a népek, amíg valami hasonló nem történik, mint amit szeretnének. Persze az egységsugarú user tényleg elhiszi ezekről a félhozzáértőkről, hogy biztos értenek hozzá (hiszen nála jobban értenek). De ez csak egy virtuális hozzáértés.

Akkor feladat: upgrade után elbaszódik (értsd: korábban volt, upgrade után nincs) a lokális Administrator user UAC-mentessége. Ha ehhez mindenki ért, akkor ugye ez a végtelen sok "hozzértő" a fenti egysoros hibajelenség alapján rögtön mondja, hogy ez mitől van, és hol kell megfixálni, ugye?

OEM Windowsnál nem kap, de dobozosnál igen, meg mint írtam, a szomszéd Pistike is tuti tud neki segíteni, ha baj van a Windowszal. Ha Linuxot használ, akkor is találhat ugyan segítséget, de az esélye jóval soványabb, mivel azt nagyságrendekkel kevesebben ugatják.

Abban igazad van, hogy a Windows fekete doboz, el van fedve, el van rejtve a működése, de ami probléma átlag user gépén előjön, vírus, rossz beállítás, elakadt frissítés, problémás driver, azt azért sokan helyre tudják tenni, így nekik legtöbbször a gányolás szintje is elég. Linuxhoz, legyen az akármilyen disztró, viszont érteni kell kicsit mélyebben, meg ismerni a shell-t, terminált, alap parancsokat, ezt kevesebben hajlandók megtanulni. Pedig nem nehezebb, mint a Windows rejtelmei, nem kell hozzá informatikusi diploma, csak mivel nem elterjedt a desktop szegmensben, sokan inkább nem teszik bele a tanulást, nem hajlandóak rá, nem piszkálják inkább.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Windowson nem kell, de Linuxon igen. :)

Átlagos felhasználónak teljesen megfelelne a Linux desktop OS-nek is, ez nem vitás, viszont amikor olyan alkalmazást kellene feltenned, ami csak forrásból telepíthető, akkor nem tudod megkerülni a shellt. Linuxra összehasonlíthatatlanul kevesebb alkalmazást írtak, mint Windowsra, és ha keresel valamit Linux alá, ami az igényedet lefedi, akkor többször belefutsz, hogy az bizony csak forrásban található meg, míg Windows esetén közel nulla eséllyel fogsz ilyennel találkozni, ott minden marhaságra írtak 50.000 különböző dolgot.

Egyébként a "minden szart meg lehet csinálni grafikus felületen Linux alatt is" már ott is megbukik, hogy van pár DE és WM, amiknél bizonyos beállítást nem találsz meg GUI-ból. A Linux világ nem csak Ubuntuból áll, van, aki gyengébb gépet használ, neki erős lenne egy mai modern DE, viszont akkor többször elő kell venni a shellt (és ez egyáltalán nem baj).

Átlag felhasználóról volt szó Raynes hozzászólásában is. Arról beszéltünk. Fogok egy Ubuntu/Fedora/Debian disztrót és feltelepítem. Milyen program az ami nem érhető el az adott disztró csomagtárolójában és egy grafikus csomagkezelőből nem telepíthető ugyanúgy, mintha windows-on, valami külső oldalról letöltenéd és onnan telepítenéd? Egyikhez sem kell semmiféle terminál/shell.

Pont ugyanannyit nyitja meg az átlag felhasználó windows alatt a cmd-t, vagy a powershell-t, mint linux alatt a terminált.

Raynes hibák helyrehozásáról is beszélt. Velem megtörtént, hogy disztribúció upgrade, azaz a következő verzióra frissítés közben teleszaladt az rpm adatbázist tároló filerendszer, s onnantól durván dobálta a hibaüzeneteket, de ment tovább. Elkönyveltem magamban, hogy elbuktam az egészet, ebből új telepítés lesz. Aztán gondoltam egy merészet, miért ne próbálkozzak. Megnöveltem az adott fs méretét, rebuild-eltem az rpm adatbázist, aztán a duplikátumokból már nem is emlékszem, hogy a régit vagy az újat töröltem, majd reinstall azokra a csomagokra, ha kellett, manuális csomag eltávolítás. Az efféle bűvészkedésre nyilván nincs GUI, ezt terminálon is hosszas gondolkodást követően lehet megcsinálni. A lényeg, hogy addig szögeltem, amíg megmentettem az oprendszert, boot-olhatóvá tudtam tenni. Amikor önállóan talpra állt, megint az adatbázis ellenőrzése, maradék hibák javítása következett.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Átlagos felhasználónak teljesen megfelelne a Linux desktop OS-nek is, ez nem vitás, viszont amikor olyan alkalmazást kellene feltenned, ami csak forrásból telepíthető, akkor nem tudod megkerülni a shellt.

Letezik olyan alkalmazas, ami atlagos felhasznalok igenyeit elegiti ki, es csak forrasbol lehet telepiteni? :)

Ilyen Linuxon sem kell csinálni nagyon. A legtöbb esetben, ha valami nagy ritkán tényleg forráskódból is pördülne, azt valamilyen csomagkezelő script alapján végzni, pl. Gentoo-n az emerge, Arch-on az AUR csomagoknál a paru, yay, egyéb AUR helper fordítja makepkg scriptből, így a kedves usernek semmilyen make parancsokat nem kell gépelgetnie, az egész automatizált.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Sem a Gentoo, sem az Arch nem nyerte el olyan mértékben a tetszésemet, hogy dobjam helyettük a bevált rendszereket, de csodálkoznék, ha minden olyan alkalmazást ismernének a függőségeikkel együtt, amit forrásból kellene fordítaniuk.

Debian, korábban Ubuntu és openSuSE esetén meglehetősen sok alkalmazást tettem már fel a "fapados" megoldással a tizensok év alatt, soha nem jutott eszembe, hogy helyette keressek bármi mást.

Debian, korábban Ubuntu és openSuSE esetén meglehetősen sok alkalmazást tettem már fel a "fapados" megoldással a tizensok év alatt, soha nem jutott eszembe, hogy helyette keressek bármi mást.

Szóval valójában fingod nincs, de nem is érdekel, hogy mik az alternatívák, mert neked így jó, és azt hiszed, hogy akkor erre mindenkinek szüksége van :) 

Fingom sincs róla, de az nem igaz, hogy nem érdekelnek más lehetőségek, egyszerűen nem is foglalkoztam vele, hogy máshogy hogyan lehetne, mivel nekem tökéletesen megfelelt a leírt megoldás. Csökkentett képességű Linuxok esetén sokat használtam a forrásból történő telepítést, pl. SliTaz és TinyCore Linux alatt egy csomó minden nem ment csomagtárolóból, még a VirtualBox kiegészítő csomagját is úgy kellett felimádkozni ezekre, mert rengeteg dolog hiányzott alapkiépítésben ahhoz, hogy a kiegészítő csomag telepítője csont nélkül végrehajtódjon.

Nem mondtam azt, hogy mindenkinek szüksége van rá, de előfordulhat, hogy olyan dolgot keres egy user egy idő után, amikor már kezdi belakni a Linuxát, amit addig semelyik könnyen, pl. csomagtárolóból feltehető alkalmazás nem tudott, és amikor ráakad egy ilyenre, esetleg úgy jár, hogy az még annyira friss, hogy csak forrásból lehet feltenni.

Szóval érdekel más megoldás is, de nem azért, mert a jelenlegi nem felel meg, lehet mondani, hogy rossz szokás miatt inkább parancssorból csinálok egy csomó dolgot, még a frissítéseket is, synaptic helyett is inkább apt install, amikor tudom az alkalmazás nevét fejből, és ennyi év után egy rakás alkalmazásét már tudja az ember. Vannak régi berögződések, amiket csak akkor cserélek le, ha az új parancs értelmesebb, többet tud. Pl. az "ifconfig" kimenetét könnyebben feldolgozza a "szemem", mint amit az "ip a" ad, de persze ez utóbbit is muszáj használni, hogy haladjon az ember a korral.

Valójában te hiszel valami arról, hogy én mit hiszek, és láthatóan nem zavar, hogy nem jól hiszed. :)

Szívesen olvasnám a többi lehetőséget Debian és társai alá, ha megosztanád velünk, én mindig kész vagyok arra, hogy új dolgokat tanuljak, ha azoknak értelmük van. 

Szívesen olvasnám a többi lehetőséget Debian és társai alá

Ha nem akarsz distrot váltani, akkor egy további csomagkezelő használata is megoldás lehet. Pl. én egyre több mindent teszek fel Nix csomagkezelővel, mivel ott messze magasan a legbőségesebb az elérhető csomagok száma, lásd.: Repology stats

Az olyan programok, amik letölthetők és make, make install a telepítése, azokból pár sor definícióval készíthetsz új csomagot, amit automatikusan lehet frissíteni. Lásd pl. a debianutils-ét: név, verzió, honnan kell leszedni, milyen csomagok kellenek a buildhez, mi az output, mik a meta adatok.

Nézd, te jöttél ezzel abban a threadben, ahol arról volt szó, hogy kell-e ez egy sima usernek, hogy hogy lehet kiváltani? Elnézést, hogy feltételeztem, hogy azt implikálod, hogy erre bizony nincs alternatíva.

Ma a mindenféle alkalmazások döntő többségét, ami nem része a distronak (és ez viszonylag kevés) le lehet tölteni valami snap/flatpak/appimage formában, a githubon ott lesz a releasek alatt nagy eséllyel valami telepíthető, amihez nem kell fordítani. Kutya baja nincs annak, ha magadnak fordítod, csak ne gyere ezzel az állszent marhasággal, hogy úgyis kell, mert hát te vbox, meg slitaz, meg tinycore, izéken néha ráfutsz. Sima user véletlen se kerül ilyenek közelébe.

(Egyébként kellett fordítsak, most jut eszembe, igaz, az rust volt, mert segítettem tesztelni pár featuret valami one man show cuccba, de még ott is kérdezte a srác, hogy toljon-e ki egy béta buildet)

csak ne gyere ezzel az állszent marhasággal, hogy úgyis kell, mert hát te vbox, meg slitaz, meg tinycore, izéken néha ráfutsz. Sima user véletlen se kerül ilyenek közelébe.

Semmilyen álszent dolog nem volt mögötte. :) Bizonyára másképpen látja a világot az, aki még nem informatikával kezdett ismerkedni, hanem számítástechnikával. :)

Mindenféle DOS-ok (egy kis CP/M is volt) használatakor alapvetően parancsokat osztogatott ki a gépen az ember, marha sok batchfájlt kellett írni (meg persze a "konfigurációt" is eleve az autoexc.bat meg a config.sys tárolta, amiket szintén szerkesztgetni kellett, a különböző be- és kicsomagolókat ismerni kellett, másképpen nem lehetett megoldani a paraméterezésüket. Rengeteg apróbb programot is írtam, azok sem a GUI-ról szóltak. Szóval amikor a Windowsok megutálása (és sok regeditezés) után kerestem valami mást (még a Windows 7 előtt), nem volt semmilyen probléma azzal, hogy "Windows problems? Reboot! Linux problems? Be root!". Elég gyorsan lehetett haladni, tkp. ki volt taposva az út, szinte minden esetleges problémára lehetett találni megoldást, és mindig CLI kellett hozzá, ami egy kicsit sem zavart, és ma sem zavar. Sokféle berendezés üzemeltetése közben is gyakran kell CLI, elég sok dologban fut valamilyen embedded Linux, ahol nyilván nincs GUI, és nagy előny, ha az ember nem fossa össze magát, ha nem használható folyton az egér. Előfordul, hogy ilyen-olyan switchekben és routerekben kell apróságokat beállítani, amikben szintén csak CLI jön szóba, ami megint egy kicsit más világ, de mégis nagyon hasonló a már megszokott parancssoros dolgokhoz.

Rengeteg Linuxot teszteltem virtuális környezetben, VirtualBox és VMware alatt is, és nagyon sok esetben előfordult (nem csak a SliTaz és a Tiny Core esetében), hogy az adott disztró alatt nem futott le sem a VBOX kiterjesztő csomagja, sem a VMware Tools, és ilyenkor elég sokat kellett nyomozni, és mindig CLI-vel lehetett megoldani. Amikor valami miatt megborul a Debian csomagkezelője (frissítés közben áramszünet vagy elfogy a lemezterület stb.), akkor nekem mindjárt a dpkg --configure -a és az apt install -f jön elő, és nem kutatok GUI-s megoldás után, bár lehet, hogy lenne rá valami, viszont tényleg nem tudok róla.

O.K. Sima user nem csinál ilyeneket, pedig nem ördögtől való, és Linuxhoz jobban is passzol. Persze tudjuk, hogy Windows alatt is kell "pár" dologhoz parancssor, akár PowerShellre is szükség lehet, bár ott nem értem, hogyan lehetett 80-100 karakter hosszúságú elnevezéseket adni egyes parancsoknak/utasításoknak (biztos túlzás, és nincs is olyan hosszú egyik sem, de hogy el vannak túlozva, az biztos).

A TinyCore az mindenképp speciális, a SliTaZ-ra nem emlékszek. Nyilván speciális disztrón más lesz az eljárás, de itt most olyan laikus userekről volt szó a szálban, akik még a mainstream, fullos nagy GUI disztrókat, ahol tényleg szinte minden ki van vezetve GUI-ra, se tudják megpatkolni, ha baj van.

Linux alatt egyébként jobban ajánlom a qemu/KVM + virtmanager kombót. Az a kernelbe épített KVM-et tudja használni, és nem igényli speciális kernelmodul forgatását, telepítését. Bár speciális, ultrasoványított disztrón azokkal is lehet probléma, ha valami függőség hiányzik.

Egyébként ha sovány gépre kell Linux, akkor az ilyen TinyCore, SliTaZ, Puppy helyett jobban ajánlom a Sparky Linuxot, ami lényegében rendes Debian, felhasználóbarát telepítővel, egy csomó GUI-ra kivezetett beállítással és csomagtelepítéssel, és könnyen telepíthető ultrasovány WM-ekkel (IceWM, JWM, fvwm, Openbox, WindowMaker, stb.). A Sparky sehol nincs lecsonkolva, hibátlanul mennek vele a rendes debianos tárolók, apt, stb.. Esetleg ha mainstreamebb kell, akkor AntiX vagy MX Linux. Haladóknak, ha a systemd-t is lespórolnák, akkor Devuan.

Azzal egyetértek viszont, hogy a PowerShell szintaxisa sok helyen agyrém, 80-100 karakteres property neveket megjegyezni, ráadásul mindenféle kis/nagybetű, kötőjel-alsókötjel van bennük, ember nem jegyzi meg. Egy förmedvény az egész, viccnek is rossz konkrétan. Ez van, a MS szereti újra feltalálni a kereket, és nem valami tehetségesek benne.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Linux alatt egyébként jobban ajánlom a qemu/KVM + virtmanager kombót.

Használtam, de még nem tart ott tudásban és kényelemben, ahol a másik két említett megoldás, ráadásul céges környezetben olyan kellett, ami Windows alatt is megy.

 

jobban ajánlom a Sparky Linuxot 

Ismerem.

 

 AntiX vagy MX Linux

MX Linuxot használok jó ideje, tökéletesen bevált. 

Semmilyen álszent dolog nem volt mögötte. :) Bizonyára másképpen látja a világot az, aki még nem informatikával kezdett ismerkedni, hanem számítástechnikával. :)

Nézd, én is konzolon nevelkedtem, a dos az már az új cucc volt, c64 meg kazetta. :) Használom is a mai napi extenzíven, de itt a téma az volt, hogy kell-e egy egyszeri usernek cli-t matatni, az ellen nem érv, hogy a configure&make&make installhoz nincs gui (egyébként van, belebaszod egy IDÉbe, és megnyomod a build gombot), és az meg kell a telepítéshez.

Nem is azt mondtam, hogy nem lehet, mert néha előjön ez a ./configure && make módszer, ha pl. kézzel, git tároló klónozása után úgy kell fordítanod a projektet, de akkor általában a readme.md is mondani fogja. Ez azonban ritka. A legtöbb git-es projekt cmake, ninja, cargo, go-val, stb.-vel fordul már, így nincs szükség általában ./configure-ra. Azt kell értened, hogy a linuxos userek nagy hányada nem forgat ilyeneket, mint te.

Félre ne értsd, hasznos ismerni ezeket a régi, alap fordítási módszereket is, nem kárba veszett tudás azért, csak azzal vitatkozok, hogy ez mindenkinél alap tudásnak kell, hogy legyen. Nem kell, mert egyre ritkábban van rá szükség. Főleg mióta van Flatpak, Snap, Appimage, azóta még kisebb az igény arra, hogy az átlag user forráskódból pörgessen, főleg kézzel. Ha eltörik valami egy disztrón, nem ez a tipikus probléma, hogy fordítgatni kell, hanem általában betelt boot partíció, lock-olódott csomagkezelő, nem bootoló GRUB, elkefélődött GPU driver, tearing, lejárt kulcsok, kielégíthetetlen függőség, elérhetetlen tárolók, stb. szokott inkább az ok lenni, ezek meg olyan sablonproblémák, amik sokkal jobban beskatulyázhatók, és megoldhatók elég hasonlóan minden disztrón.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Nem minden disztrón, és nem minden beállítást tudsz GUI alatt csinálni. Ami feltétlen nem is baj, teszem hozzá, de a laikus user kiszaladhat tőle a világból. Windows alatt is kell természetesen low level gányolás, ha nem is cmd/powershell, de sokszor registry-huszárkodás, abban mindenféle eldugott kulcs-érték-párok ismerete, meg a Bcdedit, bootrec, diskpart, policy editor, event viewer, stb. mélyén turkászás. Semmivel nem könnyebb, mint egy linuxos terminál/shell, csak a Windowsnak a legtöbben elnézik, mert azt már több évtizede megszokták, így logikusnak tűnik nekik. A Linux disztrók világa meg még nem, így az első nehézségbe, mikor beleütköznek, meg látják, hogy más, akkor gyorsabban feladják, meg elítélik, hogy ez egy logikáltan szar, és onnan már nehezen győzöd meg az ellenkezőjéről.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

de ami probléma átlag user gépén előjön, vírus, rossz beállítás, elakadt frissítés, problémás driver, azt azért sokan helyre tudják tennii

a szomszéd Pistike is tuti tud neki segíteni, ha baj van a Windowszal

Friss build 19045 telepítés után aktuális Windows Update felmegy, a következő hónaptól kezdve se kézzel, se Windows Update-ből automatice nem mennek fel a havi Windows Update-ek. Hibaüzenet van, a logban meg egy üzenet, hogy valami komponenst szeretne megpatchelni, de azt nem találja telepítve a gépen, így hibára fut inkább. Nehezítés: ezzel a géppel hw szinten egyező ugyanilyen másik 40 gép nem produkálja ugyanezt. Telepítés azonos (automatizált, scriptezve minden). Mutasd a Pistikéket, akik ezt megcsinálják, hiszen a Windowshoz mindenki ért!

Azért ez elég ritka, hogy akármilyen OS-nek helyrehozhatatlan hibája legyen. Ez nem is OS specifikus. Lényeg a lényeg, ha szakavatatlan felhasználó keres segítséget, Windowshoz sokkal nagyobb eséllyel talál. Nem azért mert egyszerűbb, hanem már évtizedek óta többen ismerik.

Pl. most Windows 11-nél volt gond, hogy a MS behozott egy új utasításkészletet, amit megkövetel a procitól, a POPCNT, elkezdte ezzel fordítani sok fontos modult. Persze ez hivatalosan nem érinthette volna a usereket, mert az összes Win11-et hivatalosan támogató proci tudja ezt, de itt jött ki, hogy sokan hekkel telepítették fel nem támogatott procira, és ők megszívták emiatt. Linux oldalon meg a GRUB szokott eltörni, meg a csomagkezelő beakad, mert lejártak az aláíró PGP kulcsok a csomagoknál, vagy weboldalnál, tárolónál, stb.. Ilyen mizériát minden oldalon lehet találni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Linuxon személyes support? Miért, a Windows otthoni felhasználók mikor vesznek igénybe személyes supportot? Maximum a műveltebbje rákeres a Microsoft oldalain a problémájára, aztán vagy talál megoldást, vagy nem. Inkább nem. Ilyenkor jön warezpistike, aki újratelepít - ami vagy segít, vagy nem.

Olyan értelemben mindenképpen, ha nem is hívnak fel hivatalos MS vagy más ügyfélszolgáltatot, akkor a rokonságban hívnak valakit, vagy szomszéd Pistikét. Ezt megtehetik Linuxnál is, ahogy írtam, csak sokkal kisebb eséllyel találnak hozzá embert.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Bár legalább 30 éve használok unix-like rendszereket (is), nem sorolom magam az expertek közé. Ennek ellenére Linuxon ha bármi szoftveres problémám volt, az interneten mindig találtam megoldást. Vagy le volt írva, hogy mi hogyan működik, vagy konkrét hiba esetén le volt írva a hiba elhárításának módja. Ugyanezt nem tudom ilyen bátran kijelenteni a Microsoft rendszereiről, sőt, volt eset, hogy a Microsoft Support sem tudott segíteni.

Én nem rólatok beszélek, meg az expertekről. Annyira laikus userről, akinek tényleg fogalma sincs semmilyen szoftveres vagy hardveres vonatkozásról, nem olvas el hibaüzeneteket, teljesen nincs képben az egészről. Na, ők azok, akik mindig valaki más segítségére vannak szorulva, és a Windows esetén elég sok helyről meg tudják kapni.

Az a baj, hogy mindent csak a saját szemszögetekből néztek, de a usereknek egy nagyon magas százaléka nem olyan, mint itt a HUP célközönsége.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)