Proxmox 4.1 LXC a VM tárolóhelye

Virtualizáció

A Proxmox 3-ban az egyik oka az volt amiért szerettem OpemVZ konténereket használni, mert nem raw fájlban, hanem egy könyvtárban tárolta a gép fájlrendszerét. Ez azért jó, mert hiába osztok ki a gépnek egy viszonylag nagy lemez tárterületet, a gazdagépen csak annyi helyet fog használni amennyi adat van benne.
És ez így működött Clusterben is, ha a konténer a cluster meghajtón (SAN-NAS) volt és a live-migrációt is tökéletesen végrehajtotta.
Nemrégen migráltam a Proxmox 3-at 4.1-re. Meglepően egyszerűen lezajlott a dolog. A VM-ek ugyanúgy működnek mint korábban.
Az OpenVZ konténereket is átkonvertáltam a leírás szerint LXC konténerekké és ekkor lepődtem, meg, hogy minden LXC konténerben lévő gépnek készített egy raw-fájlt. Ha a GUI-n készítek új LXC konténert az is így készül, hogy egy raw-fájlt készít a lemezegységnek. Ha a raw-fájlt kibontom egy könyvtárban és a PVE alatt az lxc könyvtárban lévő hozzátartozó konfigot is átírom, akkor működik a könyvárat használva is. A méretét viszont nem tudom beállítani, mindenképpen az adott gazda meghajtó teljes méretét engedélyezi. a ",size=30G" hatástalan.
Ráadásul ebben az esetben a live-migráció sem megy. :(

Leírom a két config fájl különbségét.
RAW meghajtó esetében: (így megy a live-migráció is!)
rootfs: nfs-vm-netapp:2250/vm-2250-disk-1.raw,size=30G

Könyvtár használat esetén: (így nem megy a live-migráció!)
rootfs: /mnt/pve/nfs-vm-netapp/images/2210/vm-2210-disk-1/,size=30G
(itt a vm-2210-disk-1 egy könyvtár!)

Persze, látom a különbséget.
De a "rootfs: nfs-vm-netapp:2250" után csak raw meghajtót fogad el, könyvtárat nem.

Az nfs-vm-netapp ide van mountolva: /mnt/pve/nfs-vm-netapp (alapértelmezetten ide tette amikor a cluster Datacenterben csatoltam az nfs meghajtót)

Két kérdésem lenne.
1. LXC konténerben ha könyvtárat használok a rendszerben meghajtóként, akkor hogy lehet korlátozni, beállítani a meghajtó méretét, mint ahogy ezt OpenVZ esetén is lehetett?
2.) Ha könyvtárat akarok megadni meghajtóként azt hogy lehet megtenni úgy hogy a cluster mindegyik tagja tudja használni és menjen a live-migráció is.

  • 3813 megtekintés

( Fisher v | 2016. 02. 26., p – 12:44 )

1: Sehogy (?), van ahol fájlt adnak ki, van ahol lvm kötetet.
2: Passz, az nem kellett nekem.

( KeeF | 2016. 02. 26., p – 12:58 )

2.) a live-migration sehogy nem megy lxc-vel (majd egyszer, talan: http://pve.proxmox.com/wiki/Roadmap#Roadmap), nemhogy konyvtarbol megadva. ez utobbi szinten nem tamogatott 4-es proxmox alatt. lvm-thin az ajanlott metodus ha jol ertelmeztem, de azzal is vannak bajok. szvsz a 4-es proxmox el lett b@szva rendesen. a kvm-es resze lehet, hogy jol mukodik azt nem probalgattam.

Már a gépek elindulása is lassúbbnak tűnik. Egyelőre nagyon az elején vagyok. De például ha SHH terminálba jelentkezek be, ott is sokkal hosszabb idő telik el a felhasználói név utáni enter és a jelszó bekérése között.
Volt olyan fix-ips gép ahol a mac cím változás miatt nem látott ki az Internetre. Ezt javítottam és már reménykedtem, hogy csak ez volt a hiba, de sajnos nem a belső hálón is lassúbbnak tűnnek ezek után is. :(
Sajnos nem csináltam konkrét sebesség teszteket a váltás előtt, de szubjektíven lassúbbnak érzem. És minél nagyobb a gép (több és nagyobb fájl van benne) annál lassúbb.
Pedig a Proxmox frissítés olyan pikk-pakk megtörtént. A leírás alapján csináltam szépen mindent.
A KVM-eknél nincs ilyen feltűnő sebesség változás. Bár gyorsabbak biztosan azok sem lettek mint előtte.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Bár gyanítom ez erősen megszokás kérdése is volt, de LXC a dminisztrálása nekem valahogy nyűgösebb is volt.
No meg bizonyos számú VPS esetén már a mentés időtartama, plusz terhelése se mindegy és nálam itt vérzett el a konténerezés. Mára már csak 1 konténer maradt, többi KVM.

( dejo v | 2016. 02. 29., h – 08:10 )

További meglepetés!
Ha az OpenVZ-ről convertált LXC konténerben CentOS (és gondolom RedHAT) van akkor nem lehet konzolon belépni csak és kizárólag a pct entert vm-ID paranccsal.
Itt viszont a /vi /etc/rc.d/rc.sysinit fájlban ki kell kommentezni a "/sbin/start_udev" sort.

Ezután be lehez lépni ssh-val vagy a grafikus felületen a Console "gombbal" is.
De ha ezt a konténert leállítva (mert live-migration itt nem használható!) átmigrálod egy másik hostra, akkor ismét javítani kell a /etc/rc.d/rc.sysinit fájlt. Ha visszateszed az előző hostra, akkor ismét!
Szóval aki használt OpenVZ-t és szeretne LXC-t is használni, annak egyelőre nem javaslom a migrálást Proxmox 3.x-ról 4.x-re!
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( biokill | 2016. 04. 04., h – 15:32 )

Sziasztok!

Nem akartam új témát nyitni, remélem befér ide az LXC-Proxmoxos kérdésem.
Az alábbi problémám akadt, amiben várnám a segítségeteket:
Proxmox 4.1 alatt LXC konténerekben futnak Debian Linuxok (7.8) . Van 1-2 konténer, amelyeket openvz-ről migráltam át. Ezeknél indulás után nem futnak a szolgáltatások (pl. ssh, apache2, stb.)
Ha kézzel kiadom az init 5 parancsot, akkor szépen elindul minden szolgáltatás, de újraindítás után semmi.
Próbáltam az lxc config fájlt szerkeszteni:
lxc.init_cmd: /sbin/init
De elvileg ez a gyári beállítás is, és nem hozott eredményt. Úgy tűnik nekem hogy a konténereben nem fut le rendesen az inittab induláskor. Viszont valamilyen szinten működik, mert a kézzel kiadott init 5 meggyógyítja.
Találkozott valamelyikőtök ilyennel? Van valami ötletetek? Sajnos az újra lérehozás nem játszik első körben...
Köszönöm szépen előre is a tippeket.