Junior Rendszermérnök BP fizetés?

 ( woodspeed | 2014. február 13., csütörtök - 14:55 )

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Igen, amit írtál, az nagyjából reális.

kb. valami ilyesmivel kezdtem 2000-ben.

Netto?

aha

Hol?

kiscég volt akkor még, voice-os terület

Es valoban full kezdo voltal?
Bevallom, ketkedem, h barhol megadnak ennyit egy kezdo sysadminnak Magyarorszagon belul (EU-ban mashol se nagyon). Es nem 14 evvel ezelott, de most sem.

t

Magyarországon nem, de az EU-val kapcsolatban nagyot tévedsz.

OK, az EU-ra fogjuk ra;)

t

ay adott területen teljesen, annyira, h 1 évig csak trainingre jártam.

OK, szoval nem voltal:)

t

minimál dolgokat (L2, L3) alapszinten tudtam, meg volt egy használható telkós hátterem.

Rengeteg mindentől függ, nettó 100-400e Ft között bármit el tudok képzelni.

#Szerkesztve
Egy ilyet találtam még: http://www.mennyitkeresel.hu/informatika-fizetesek
Kaptam egy ilyet is: http://www.randstad.hu/berkalkulator
2009-es HUP: http://hup.hu/node/67419

Ez nagyban függhet attól is, hogy kis-közepes-nagy cég, vagy multi, vagy költségvetési szerv, vagy akármi más.

Ritkán találkozom juniorokkal, szerintem olyan nettó 175-200 körül reális. IMHO a nettó 250 már nagyon nem a junior kategória, hanem mondjuk 3-5, de inkább 5 év után...

Én még nem láttam olyan rendszermérnököt, akinek ne lett volna előtte legalább 3-5 év szakmai tapasztalata, pl rendszerüzemeltetői. Így szerintem junior kategória olyan 200-300 nettó körül lehet.

off:
Igazat megvalva, nem emiatt kellene beadni egy pályázatot, vagy nézni más munkát, hogy mennyit kereshetsz. Ha meg van az a tudás ami kell a cégnek, neked meg egy reális elképzelésed a fizetésről, úgyis fel fognak venni, és mindenki nyer. A jobb helyeken, ha nagyon magad alá ajánlasz akkor úgyis meg fogják mondani, hogy kicsiket nagyobb összeget mondjál, mert ebből nem fogsz megélni, ill. tudják, hogy ha esetleg megtudod, hogy a melletted ülő kollégád 2x annyit keres, nem fogod jól érezni magad (attól függetlenül, hogy előtte totál jól megvoltál). Valamint ha nagyon felé lösz, és tényleg annyi az igényed, akkor minek bevállalni olyan munkát, amiből nem tudsz megélni? Feltéve, ha nem a tanulás az oka egy munkahelyre való jelentkezésnek. Bocs az offért.

Nem a pénz miatt keresek/kerestem más munkát. Van kb 2 év tapasztalatom, plusz diákként is dolgoztam már.
Olyan munkára jelentkezek, ami érdekel, s van benne kihívás is, de legyek is megfizetve. Illetve ne ígérjenek valamit, amire aztán várhatok, mert soha nem azt kell csinálni.
Nehezen tudom elhinni, hogy ha keveset kérek, akkor szólnának érte. Azt elhiszem viszont, hogy ha sokat mondok szólnak, hogy az sok.

Volt ahol szóltak érte, pont amiatt, hogy fél év után ne kezdjek el nézelődni, meg ne kérdezősködjem a kollégákat. Szóval van ahol figyelnek erre. Ha érdekel ez a téma, akkor meg annyi van hátra, ha a tudás megvan, hogy egy olyan fizetést találj ki amennyiért csinálnád is, és nem lenne gond, ha mondjuk 2-3 évig nem emelnek. Tudsz félrerakni belőle stb. Gondolom már tudsz egy kb. összeget amit először gondoltál. Erre dobjál kb 15-20%-ot rá, ha elfogadják örülj, ha nem, akkor lealkudják valamivel az eredeti összeged fölé (alkudni pedig fognak mindig valamerre :) ).

Sokat mondsz? Ugyan már! Épp ez a legnagyobb baj Magyarországon, hogy mindenki elmegy fillérekért dolgozni. Amit te soknak tartasz (pl nettó 300 ezer forint) azt nyugaton egy egyszerű fizikai munkás is megkeresi, sőt gyakran többet is. Ne szégyellj annyit kérni a munkádért amennyiből már meg is élhetsz. Ha nem adnak munkát akkor gyere te is nyugatra és ennyi...

Te piszkosul el vagy tájolva mond már meg melyik fizikai munkás ismerősöd keres 300e Ft összeget. Nagyon állom világba élsz.

nyugaton... az kevesebb, mint 1000 euró... abból azért ott is szűkösen lehet megélni...

Angliában elsőre fizikai munkát vállaltam a rossz angolom miatt, havi 1200 fontért, ami gyakorlatilag minimálbér ott. Ez kb 450 ezer ft.
Ennek a fele megy el albérletre és kajára, többi marad megtakarítás.

Igen álomvilágban élek, úgy hívják United Kingdom...

"Ennek a fele megy el albérletre és kajára, többi marad megtakarítás."

Albérlet, vagy szoba? Nem mindegy.

Most épp egy fél házat (emelet több szobával, saját konyhával, fürdővel) bérlek havi 300 fontért vidéken. A teljes ház bérlése értelem szerűen dupla ennyi lenne, még azt is ki tudom fizetni könnyedén.

Persze Londonban ennyiért csak szobát kap az ember, de szerintem az sem rossz, mivel úgy is tudsz félretenni. Magyarországon egyszerűen nem lehet annyi tőkét felhalmozni a fizetésből, hogy vállalkozhass később és egy egészséges életszínvonalon élhess. Ha Londonban 3-4 évet kihúzol egy szobában, akkor utána már van tőkéd és tudsz mit kezdeni az életeddel.

Hmm, kellemesnek tűnik.

Ha nem titok, elarulod merre laksz az Egyesult Kiralysagban?
Nem vagyok NAV beepitett csavo, nyugi. ;)

> Ha nem titok, elarulod merre laksz az Egyesult Kiralysagban?

Rossz a kérdés.

Kezdjük ott, hogy 1200 Font/hó igen alacsony fizetés. Tipikus Margaret Thatcher korszakból maradt, egyik napról a másikra élők keresnek ennyit. Ez mondjuk a lakosság túlnyomó része, akik aztán a dühüket Sex Pistols és hasonló punkban élik ki. Ebből az 1200-ből kell kijönnie a házbérlésnek, rezsinek, esetleg helyi adónak, internetnek, telefonnak, napi életvitelhez szükséges kiadásoknak valamint - és ez nagyon fontos - a munkába járás költségének is.

Ha H_Miki 300/hóból bérel, akkor vagy az Isten háta mögött lakik (értsd vasútállomástól és autópályától messze, a Hegylakótól 3 sarokra) vagy igen apró házban. Ez utóbbi nem baj, csak tisztában kell lenni vele, hogy így csupán pár évig lehet éldegélni. Utána vagy elég pénzt szedett össze az ember, hogy hazahúzzon, vagy keményen keresni kell a kitörési pontokat, mert ha becsúszik egy gyerek, akkor ASDA SmartPrice pelenkára sem futja ennyiből. Valamint a reggelente lerohadó 20 éves Rover Metrodat sem tudod álmaid autójára, egy 15 éves Vauxhall Astrara lecserélni. Illetve vadi új Vauxhallt is vehetsz, 20 éves hitelre. Csak pocsék dolog mínuszban lévő hitelkártya mellett törleszteni.

A kiadásokhoz még annyit, hogy ne felejts el Mo-n az OEP-nek továbbra is fizetni, mert a UK-ben lényegében nincs orvosi ellátás. Helyette csak NHS van, ahol ha már perforálódik a vakbeled, akkor lecsökkentik 1 évre a várakozási idődet. És vigyél pálinkát, az első évben az lesz a légúti betegségeidre az egyetlen gyógyszer.

Ajánlom még figyelmedbe az "Only Fools and Horses" és a "Mrs. Brown's Boys" sorozatokat is. Na azok megmutatják a nagy angol valóságot.

Szerk: Bocs, ha kint élsz, akkor miért kérdezel ilyen fura dolgokat?

NHS -el eddig nem volt rossz tapasztalat az elmult 10 evben(Mutet, fogaszat stb, minden profi, sok mosoly es jo kaja:D ). Plusz nem kell otthon TB-t fizetni. Ha nem tudsz varni haza mehetsz maszekon instant megcsinaltatsz valamit, majd a szamlakkal hazabattyogsz es az NHS megteriti a koltsegeidet ha a te kezelesed olcsobb vagy egyenerteku mint amennyit ok koltenenek rad. (Altalaban az).

Egyszer majd felebredsz csipkerozsika! ;)

De most tenyleg, mit csinaltal? Netto/Brutto? Kicsit soknak talalom - persze ha dolgozol 200 orat/ho, feketen stb. akkor elkepzelheto...

Nem értem a hangnemet, éltél kint vagy utánanéztél? ~6.3 font az óránkénti minimálbér, ebből lejön 15%, de heti 80-100 fontig adómentes vagy, meg levonják a TB-t.

A mult ido helytelen. Kint elek mar egy jo ideje. Lattam ezt-azt.

Ha minimalberen vagy akkor ami kezbe kerul kb. £800-1000 havonta. Ezert kerdeztem, mert van egy par ismerosom aki nagyon orulne, ha annyit tudna hazavinni. ;)

Minimállal számolva ez nettó 930-970 font havonta, amihez mérve az 1200 reálisnak tűnik nem is sok túlórával. Ha nem Londonban élsz, akkor lakásbérlésre sem megy el 1000 fontod.

minimallal szamolva: £6.31/ora (jelenleg), egy heten hivatalosan 37.5h dolgozhatsz, a tobbi tulora lenne. Ekkor a kereseted £236.63/het , de jobb talan egy napra szamolni, ami £47.325 nap. Egy honapban dolgozol 22 napot, azaz £1041.15, ami ugye brutto. Azaz, az eves jovedelem: £12493.8

Namarmost, ami utan adozol az a total income - PA - Egyeb; ami jelen esetunkben - feltelelezem 1948 utan szuletett - es nincs egyeb; az £3053.8, na ezutan az osszeg utan fizeted a %20-s adot, ami £254.48 per ho. Erre jon meg ra TB, ami jelen esetunkben kb. £124.94 havonta. Azaz a nettod mit kezhez kapsz: £661.73

Nos, azt hozza kell tennem nem vagyok konyvelo es persze az se mindegy, hogy fulltime vagy part-time vagy self employed vagy.
Mivel altalaban, akikkel ezzel kapcsolatban szoktam beszelgetni, tuloraznak, alt. 7 bol 6 - 5.5 napot dolgoznak (a fel nap a tulorakbol jon ossze); kapnak £800-1000 korul.

De vissza a temankhoz, azaz ha nincs tulorad es minimalbert kapsz a kereseted ugy nagyjabol £662 havonta. Ez pedig baromira messze van az £1200-tol. De meg akkor is, ha a fentebb emlitett £800 az amit kezhesz kapsz.

Latszik, hogy nem megy a matek :) 3000-nek a 20%-a az gbp50/ho... plusz ha fogsz mondjuk egy kalkulatort, akkor szamolni se kell: http://iknowtax.com/2013/

Itt azert GBP950 /ho jon ki evi 12950-re

Jogos, azt a reszt elszamoltam, koszonom, helyesbitek.

Tehat helyesen: £50.88 a havi ado.

Namarmost, ami utan adozol az a total income - PA - Egyeb; ami jelen esetunkben - feltelelezem 1948 utan szuletett - es nincs egyeb; az £3053.8, na ezutan az osszeg utan fizeted a %20-s adot, ami £50.88 per ho. Erre jon meg ra TB, ami jelen esetunkben kb. £47.42 havonta. Azaz a nettod mit kezhez kapsz: £943.

Ami joval kozelebb van az £1200-hoz termeszetesen. Kulonbseg £257, ami minimalberrel szamolva 40.73 ora. Ez tobb mint a 37.5h munkahet.

Távoli rokon, Ausztriában 1200EUR/hó nettóért, valami dobozokat hajtogat.

Szemelyesen ismerek olyan otthon dolgozo fizikai munkasokat akik epitkezeseken dolgoznak, netto 300+-t keresnek + Karacsonyi bonusz. Es ismerek brillians sysadminokat is akik alul adjak el magukat es kb 150-200-at visznek haza. Ugyanez a helyzet UK-ben is. Mindenhol vannak emberek akik jol eladjak magukat es/vagy szerencsesek, elelmesek es akik nem(vagy a fonokseg elelmes). Ertelmetlen bizonygatni hogy "hogyan van". BTW, ez a hozzaszolas csak szigoruan csak szvsz kategoria.

> Én még nem láttam olyan rendszermérnököt, akinek ne lett volna előtte legalább 3-5 év szakmai
> tapasztalata, pl rendszerüzemeltetői. Így szerintem junior kategória olyan 200-300 nettó körül
> lehet.

Hát, én ismerek jópár, messze nem junior rendszermérnököt (hanem 10+ év tapasztalattal rendelkezőket) és messze nem keresnek nettó 300-at. Sőt, a 2008-as válság óta sokan még 250-et sem.

Ok, azért azt ne felejtsük el, hogy nem mindegy, hogy milyen hátterű cégnél van (pl. magyar cégnél sem mindegy, hogy anno csak állami tendereken indult, vagy volt sok külföldi munkája/ügyfele). A válság meg igen sajnos beütött nem kicsit, meg aztán akik erre rájátszottak.

Nem tudom mennyire igaz, de kukásként 200 körül lehet keresni emlékeim szerint (persze en pl. nem vállalnám be ennyiért sem, de többért sem, mert nem bírnám csinálni).

Viszontt azt ajánlom a topic nyitónak, hogy ha teheti, tényleg olyan fizetést kérjen amit szerinte megérdemel, amiből tud félretenni, ha esetleg jön egy következő válság, ne kelljen pánikolva munkát keresnie. Idővel, ha nem lesz aki elvállal egy munkát annyi pénzért, úgyis emelniük kell a kereten.

Én 250-et egy takarítónak kellene fizetni, nem egy mérnöknek. Annyi tanulás után az ember megérdemelne egy egészséges életszínvonalat...

Ugy szeretem az "az a baj Magyarorszaggal" mondatokat:)
Nem az baj inkabb, hogy nehanyan alanyi jognak tekintik a fizut, meg hogy nem piaci alapon akarnak mukodni?
Egyaltalan mi koze a tanulas mennyisegenek ahhoz, hogy mit erdemel meg?

t

Nem az baj inkabb, hogy nehanyan alanyi jognak tekintik a fizut, meg hogy nem piaci alapon akarnak mukodni?
Ezzel egyet ertek.

Egyaltalan mi koze a tanulas mennyisegenek ahhoz, hogy mit erdemel meg?
Szerintem nagyon is van. Aki elmegy egyetemre tobb even keresztul idot aldoz az idejebol, hogy tanuljon. Ezt meg kell fizetni. Peldalozhatsz azzal, hogy de akinek nem olyan az anyagi hattere, stb... Ez csak kifogas. Tobb kollegam csalad es munka mellett vegzi az egyetemet. Ha meg akarod csinalni es van kitartasod akkor meg is lehet...

----------------
www.dreamlite.hu

> idot aldoz az idejebol, hogy tanuljon. Ezt meg kell fizetni

Teves, a tudast kell megfizetni. Igy _ha_ birtokaban van a tudasnak es _ha_ olyan tudasnak van birtokaban, ami ertekes, akkor meg kell fizetni. Eleg ecceruen mukodik.
Persze tobbe-kevesbe meg egy szabad orszag vagyunk, igy er a szellel szemben pisalni, de minek:)

Tehat megegyszer: nem azert kell megfizetni, mert tanul. Mas szavakkal nem azert kell tanulni, hogy megfizessek, hanem azert, hogy olyan tudas birtokaban legyen az ember, amit megfizetnek.

Kulonben koppan v. politikus lesz belole....esetleg egyenesen magat sikeresnek tarto miniszterelnok:/

t

Valamit te félreértettél, én tanulás alatt azt definiálom, aminek tudás az eredménye. Aminek nem tudás az eredménye az minden csak nem tanulás...

Ugyan azt mondtad mint en csak kicsit mas szavakkal. Illetve ugy erzem te nem hiszed hogy a diploma megszerzesevel tudas is jar. Mondjuk ha ugy szerezted mint Hujber Feri akkor tenyleg nem. De ha tetszik, ha nem az egyetem/foiskola egy szeleskoru am nem mely tudast ad, amit elmelyithetsz kesobb es amit meg kell fizteni szerintem...

----------------
www.dreamlite.hu

Akkor egyetertesz vagy megsem?:)

"Ezt meg kell fizetni"

Nem kell. Nem azt kell. Nagy baj lenne, ha azt kellene megfizetni. Semmi tobbet nem tudok elmondani:)

> tudast ad

Teves. Adhat es ezerotven dologtol fugg.
Kicsit megvilagitom mashogy:
John Y minosegu kodot ir 10 ora alatt, 5 eve egyetem utan van MSC-je.
James szinten Y minosgu kodot ir 10 ora alatt, semmi papirja nincs a farka mereterol.
Melyik er tobbet Team Leader Matt-nek?

Ugyanez pepitaban, csak a gyerekkorombol: Melyik konnyebb, 1 kilo vas v. 1 kilo toll?

tompos

ui.: Van diplomam es _nekem_ adott az egyetem.

Az utolso mondatoddal egy kicsit vitatkoznek (Cisco hozzaszolasa). A kozepiskola az ami szeles, de nem mely tudast ad. Az egyetem, foiskola annak pont az a feladata, hogy mely szakiranyu tudast szerezz egy adott teruleten. Ezert vannak villamosmernokok, vegyeszmernokok, gepeszmernokok stb.... ;)

Nézzük: tanulás ténye alapján jár a fizu, vagy a cégnél való hasznosíthatóságod alapján?

Előző esetben egy diplomás pizzafutár többet kell hogy kapjon, mint egy nem diplomás pizzafutár.
Utóbbi esetben viszont annál a cégnél fizetnek meg, ahol tényleg kell az a tudás, amivel rendelkezel. Tehát ilyen céget kell keresned, ahol pontosan arra a tudásra van szüksége a cégnek és hajlandók ezért a tudásért fizetni.

Előző esetben egy diplomás pizzafutár többet kell hogy kapjon, mint egy nem diplomás pizzafutár.
Es ez igy is mukodik. Hallottal mar a diplomas minimal berrol? Gondolom azert nem mert itthon nem kifejezetten nagy az elteres, de peldaul Hollandiaban sokkal nagyobb a kulonbseg a sima es a diplomas minimalber kozott...

----------------
www.dreamlite.hu

Csak egy kérdés: te melyik pizzériától rendelnél pizzát?

- amelyik az esetek 30%-ában diplomás pizzafutárt küld hozzád
- vagy amelyiktől 20%-kal olcsóbban kapod meg az ugyanolyan pizzát?

És ugye amelyiktől keveset rendelnek, az tönkremegy.

Igen, emiatt nem erdemes diplomas embert alkalmazni olyan munkara amit egy diploma nelkuli is meg tud csinalni. Sosem allitottam az ellenkezojet...

----------------
www.dreamlite.hu

Vagy nem kínálsz a diplomás pizzafutár-jelöltnek sem több bért, hiszen vállalkozóként miért is adnál többet ugyanarra a melóra. És hogy hogyan?
Például papíron csak 6 órás munkakörben veszed fel, vagy egyszerűen letagadtatod vele a diplomáját. Ha nincs számára más meló a környékén, ilyen feltétellel is bele fog menni, mintsem éhezzen. Legalábbis ha nem olyan, hogy ilyen esetben inkább anyuci pénztárcáján lóg.

Persze ha például a diplomás a pizzafutárság mellett a pizzéria adminisztrációjába is be tud segíteni, na akkor már nem futári fizetést kap, hiszen ekkor már ki tudtad használni a további képességét is. Ráadásul egy értékes, univerzálisan használható embert kaptál, aki az adminisztratív munka mellett a csúcsidőben való kiszállításba is besegít. És ezzel eljutottunk a mikrovállalkozások működéséhez. Ott előny, ha sokmindent rá lehet és rá is szoktak bízni az alkalmazottra, így ettől lehet értékes az adott alkalmazott, akinek ezért több bért adnak.

További nagy különbség a kevesebbet tanult pizzafutár kollégájához képest, hogy bármikor adódik szaktudásának megfelelő meló, ő legalább mehet a jobb fizut kínáló céghez.

Nezd a diplomas es nem diplomas minimalber szerintem egyfajta diszkriminacio ebben a formaban. Van minimalber es kesz.
Miert erne kevesebbet egy diplomas egy nem-diplomassal szemben a fenti esetben?
Az sokkal igazsagosabb lenne, ha azt mondjak, hogy az adott pozicio betoltesehez szukseges diploma/vegzettseg es ebben a pozicioban alkalmazando minimalber ennyi. Ugye, mindjart maskent hangzik? ;)

Sajnos, ahhoz, hogy ki mennyit fog keresni igen kicsiny koze van az illeto tudasanak. (Ez jo kis flame lesz)
De, gondolj bele, hogy mi tortenik egy allasinterju soran. Termeszetesen, teritekre kerul a tudas es annak milyensege (jobb esetben), de ami meghatarozo az az adott poziciora szant eves fizeteskeret. Szoval, minden mas csak porhintes. Az kesobb derul ki, hogy jo befektetes voltal-e annyi penzert vagy sem. Ha nem ( es nincs egyeb ok), repulsz a cegtol. Ha igen, johet az uj kor. ;)

UI: elnezest az ekezetek hianya miatt.

Olyan, hogy diplomás minimalber, az nem letezik a magyar torvenyek szerint.
Van minibalber es van berminimum. a minimalber ugye egyertelmu, a berminimum pedig legalabb kozepfoku szakkepesitest igenylo munkat vegzo munkavallalonak jar.
Tehat ahhoz, vahogy valaki pizzafutar legyen, semmifele szakkepesites nem szukseges, ezert akarmilyen es akarhany diplomaja van, nem jar neki a berminimum. Ez nem azert jar mert legalabb kozepfoku vegzettsege van, hanem azert mert a munka elvegzesehez szukseg van az adott kepesitesre (pl konnyu/nehezgep kezelo, kell hozza kozepfoku okj bizonyitvany)

Amiről én beszélek az a TUDÁShoz vezető TANULÁS, nem pedig a láblógatás egy egyetemen.

A baj ott kezdődik, hogy Magyarországon a TUDÁS-t, tehát a valódi TANULÁS-t senki sem fizeti meg. Jó eséllyel hamarabb felvesznek egy láblógatóst "dolgozni" minimálbér közeli összegért az adott pozícióba, mint magas összegért olyat akinek van is valami a fejében.

Akinek meg van némi tudása és mégis elmegy éhbérért dolgozni az meg maga alatt vágja a fát...

"Akinek meg van némi tudása és mégis elmegy éhbérért dolgozni az meg maga alatt vágja a fát..."
Vagy nincs mas valasztasa. Ez azert lehet egy kicsit osszetettebb kerdeskor is, lassuk be. ;)

Választás mindig van.

Miki, senkit nem erdekel, hogy az adott TUDAST hogy szerezted meg. A lenyeg, hogy birtokaban vagy a TUDASnak vagy sem; es azt tudod alkalmazni vagy sem.

+1

Annyi tanulás után az ember megérdemelne egy egészséges életszínvonalat...

Ne már! Ott az a sok buli, a sok pia, napi részegség, csalások a vizsgákon, stb., és ezek alapból feljogosítanak magasabb fizetésre?
A legtöbb egyetemista/főiskolás ilyen módszerekkel teljesíti a diplomát, és kikerül kb. 0 tudással. Odajönnek a céghez, mint villamosmérnök, hatalmas arcuk van, és egy k*rva D-SUB csatlakozót nem tudnak megforrasztani. Nesze neked felsőoktatás és diploma! És persze erre alapozva még kapjanak jóval magasabb fizetést is? Hát, tudod mit? Még a minimálbért sem érdemlik meg!

U.i.: természetesen tisztelet a kivételnek (annak az 1 %-nak), akik tényleg tanulni mennek, és nem elütni az időt.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Miért is kéne egy villamosmérnöknek D-SUB csatlakozókat forrasztania? Miért nem a technikus csinálja? És mi a pékért akar a cég villamosmérnököt felvenni egy technikusi melóra?

(Egyébként nekem a forrasztás a másik ellenségem a perl mellett - nagyon-nagyon nincs kézügyességem, a forrasztáshoz meg az kell egy kicsit azért.)

Igazad van, egy villamosmérnöknek nem kell értenie semmihez sem. Most így is érkeznek állásinterjúra.
Nem tudtam, hogy a tudatlanságért magasabb fizut illik adni.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Miért veszitek fel őket, ha alkalmatlanok a munkára?

Nem én veszem fel őket, én csak látom, amit látok, és aztán tapasztalom is.
A főnökség indoka meg egyszerű: van róla papírjuk.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

A buta hozzáállású főnökre/HR-esre nem orvosság a jólképzett villamosmérnök sem :-)

Már ne is haragudj, de egy villamosmérnöknek is illik tudni megcsinálni egy prototípust bármiből, amit tervez.

Ott a pont! Nem csak hogy illik, de tudnia is kell. Sot, ha kell meg kell tudnia mutatni masnak is. Ez szerintem alap.

Ezzel én nem feltétlenül értek egyet - úgy gondolom, hogy lehet valaki nagyon jó villamosmérnök akkor is, ha nem tud forrasztani. De elfogadom, hogy mások ezt nem így látják.

Olyan van, hogy elméleti fizikus, aki kiszámolja, hogy mi történne, ha, de nem próbálja ki - mert mondjuk képtelenség.
De olyan nincs, hogy elméleti villamosmérnök...

Egy villamosmérnöknek TUDNIA KELL forrasztani. Nem opcionális, vagy fakultatív. Hogyan állít elő egy prototípust, hogyan teszteli, hogyan javítja a megtalált hibát, ha nem tud forrasztani? Alapvető feladat gyengeáramú feladatoknál, de manapság erősáramú munkáknál is van mikroelektronika, így ott is gyakran kell ilyesmi.
Olyan nincs, hogy majd a technikus megcsinálja. 1) a technikus nem alacsonyabb rendű, hanem más módon képzett, és emiatt más a munkája 2) nem fizetnek minden fejlesztő mérnök mellé egy vagy több technikust, aki majd elvégzi a kétkezi munkát, mert őfelségének nem fűlik hozzá a foga.

Sajnos a magyar felsőfokú képzés lehetővé teszi, hogy olyan is villamosmérnöknek tanuljon, akinek nincs meg a megfelelő előképzettsége. De a főiskola/egyetem nem pótolja a hiányzó alapokat úgy, mint mondjuk az orvos vagy a jogász képzés esetén teszi.

Mintha egy programozónak nem kellene tudnia gépelni, majd vesznek fel mellé egy titkárnőt, és tollba (billentyűzetbe) mondja neki a kódot. Nonszensz.

+1

Szerintem ez a kulcs:

"1) a technikus nem alacsonyabb rendű, hanem más módon képzett, és emiatt más a munkája"

Én úgy gondolom, hogy a forrasztás pl. a technikus munkakörébe jobban beleillik, mint a villamosmérnökébe, ahogy pl. a hibamodellezés meg inkább a villamosmérnökébe illik bele, a technikuséba meg nem.

Egyébként én simán el tudok képzelni egy olyan fejlesztőt, aki nem tud gépelni (nem 10 ujjal, hanem egyáltalán) és többet tesz hozzá a fejlesztéshez, mint mások.

De ahogy írtam is, tudom, hogy meglehetősen furcsa nézeteim vannak ebben a témakörben és elfogadom, hogy máshogy gondolod ezt.

Remélem nem azért gondolod így, mert forrasztani nem tudó villamosmérnök vagy! :-)

Annak nagyon örülök, hogy el tudod fogadni mások véleményét, ez nagy erény. Én is általában ilyen vagyok. El lehet fogadni, hogy ki milyen istenben hisz (vagy sem), ha valaki vegetáriánus, vagy reggel fürdik este helyett. Azt is el lehet fogadni, hogy melyik nemhez vonzódik jobban. Sőt, azt is, ha a Coca-t jobban szereti a Pepsi-nél.

Viszont ez olyan témakör, ami nem vélemény és elfogadás kérdése. Itt arról megy a diskurzus, hogy egy adott szakember mennyi pénzt kérhet a tudásáért, valamint milyen feltételekkel alkalmazzák. Namost kizárt dolog, hogy felvegyenek bárhová egy bármilyen szintű elméleti tudással rendelkező villamosmérnököt, aki nem tud forrasztani. Ugyan így kizárt, hogy egy gépelni nem tudó programozót felvegyen bárki fejlesztőnek. Ezek tények, nem elfogadás kérése.
Egyszerűen olyan nincs, hogy egy műszaki szakma szakembere gyakorlati tudás nélkül el tudja látni a feladatát. Akik kétkezi gyakorlati tudás nélkül jók a szakmájukban, azok általában a bölcsész karokon végeznek. De ott ritkán indítanak mérnöki szakokat.

Az a baj, hogy pont ilyen gondolkodású emberek kerülnek ki a magyar felsőoktatásból nagy számban. Nem szakemberek, hanem felsőfokú végzettséggel rendelkező egyének. Ez nagy különbség.

Igazából a munkaerőpiacon nincs kereslet olyan munkavállalókra, akik az "én majd megmondom hogyan, és majd mások megcsinálják" elvet vallják. Ez a 20 éves munkaerő piaci tapasztalatom.

+1

+1

"Remélem nem azért gondolod így, mert forrasztani nem tudó villamosmérnök vagy! :-)"

Nem vagyok villamosmérnök, úgyhogy biztonságban vagyok :-)

Egyébként informatikus vagyok, rendszermérnökként dolgozom és nem tudok forrasztani. Meg pl. perl kódot sem tudok írni - ami pedig ugye ugyanolyan alapkövetelmény egy rendszermérnök számára, mint a forrasztás egy villamosmérnök számára.

"Az a baj, hogy pont ilyen gondolkodású emberek kerülnek ki a magyar felsőoktatásból nagy számban. Nem szakemberek, hanem felsőfokú végzettséggel rendelkező egyének. Ez nagy különbség."

Kár, hogy nem vagyok szakember akkor :-)

"Igazából a munkaerőpiacon nincs kereslet olyan munkavállalókra, akik az "én majd megmondom hogyan, és majd mások megcsinálják" elvet vallják. Ez a 20 éves munkaerő piaci tapasztalatom."

Nekem sajnos csak 14 év tapasztalatom van a munkaerőpiacon. A következő 6 évben majd meggondolom magamat :-)

Kívánom, továbbra is legyen olyan szerencséd, hogy olyan embereket igazgathass, akiknek a munkájához nem értesz, de Te mondod meg nekik, mit és hogyan csináljanak. Pláne, hogy olyan emberek legyenek a kezed alatt, akik ennek ellenére is meg tudják jól oldani a feladatokat.
Ezzel együtt remélem viszont, hogy soha nem kerülünk munkakapcsolatban.

Ki kell ábrándítsalak: nincs beosztottam és nem igazgatok senkit. Nem lennék jó főnök és nem is törekszem arra, hogy az legyek. Ennek ellenére munkával kapcsolatos dolgokban sok kollégám szokott hallgatni rám, ahogy én is rájuk.

De akkor valójában mit csinálsz? Olyan dolgokról beszéltél, amik arra irányulnak, hogy egy vezető lehet jó vezető annak ellenére, hogy nem igazán ért ahhoz, amit vezet. Ha viszont nem vagy vezető, akkor ezt honnan tudod ennyire biztosan?

Mert ismerek jó vezetőket, akik nem értenek ahhoz, amit az általuk vezetettek csinálnak.

A "valójában mit csinálsz" meg nehéz kérdés, de a főnököm szerint jól csinálom, szólva annyira nagy baj nem lehet :-)

Vezető rendszermérnök vagyok egyébként. A vezető itt nem arra utal, hogy vannak beosztottjaim, hanem arra, hogy néha meg kell mondanom a frankót a nem-vezető rendszermérnököknek olyan kérdésekben, mondjuk hogy vsftpd-t vagy proftpd-t telepítsenek. Abban különbözik a munkám a többiekétől, hogy a gyakorlatban kevesebb FTP szervert telepítek, cserébe figyelembe veszek pl. a konkrét esetben olyasmiket, hogy melyikre van gyártói támogatás, melyik illeszkedik jobban a céges infrastruktúrába, melyikhez mennyi kompetencia van a cégen belül/kívül meg ilyenek. Konkrétan kimutatható és elég komoly összegeket, a fizetésem sokszorosát tudja megspórolni a cég hosszabb távon azzal, ha ilyesmikre figyel.

Ja igen, és mindezt úgy, hogy sem a vsftpd-t, sem a proftpd-t nem ismerem mélységeiben. És igen, van olyan, amikor a döntésem eredményeként pl. a proftpd-t szerető rendszermérnök kolléga a pokolra kíván azért, mert a vsftpd-t választottam - de szerencsére szökőévente egyszer fordul elő, hogy erőből kell ilyen döntéseket átnyomnom, az esetek nagyon nagy részében inkább szakmai konszenzus az eredmény.

Nem ismered, de döntesz róla. Az ilyet hívják menedzsernek, nem?

--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

Ismerem én ezeket, csak nem mélységükben. Ha adsz egy man oldalt, fél óra alatt készen leszek az FTP szerverrel, biztonságos lesz és azt fogja csinálni, amit akarsz.

Amiket felsoroltál az a (sima, egyszerű, hétköznapi) rendszermérnök alapvető feladata-ismérve. Ha nem teszi meg ezeket, akkor technikusról beszélünk, akinek nem kell kompatibilitást vizsgálni, költséghatékonyságot elemezni, stb. Ő csak feltelepíti azt, amit a rendszermérnök mondott neki.

A vezető rendszermérnök egy olyan rendszermérnök, aki a rendszermérnöki munkáján kívül a hozzá beosztott többi rendszermérnöknek kiosztja a megoldandó feladatokat (bizonyos emberi és szakmai szempontok szerint), valamint a nem annyira gyakorlott rendszermérnököknek segítséget tud nyújtani (hiszen Ő a senior), ha megakadnak. Ha nem tevékenykedik rendszermérnökként ebben a pozícióban, csak vezetőként, akkor viszont csoport/osztály/főosztály vezető és nem vezető rendszermérnök.
Plusz, amennyiben a vezető rendszermérnök nem tudja megoldani azokat a feladatokat amikről beszél, akkor sem tekintélye nem lesz, sem állása. Elméleti vezető rendszermérnök munkakörről még nem hallottam.

Namost ha Te nem tudsz proFTPd-t és/vagy vsFTPd-t telepíteni, akkor 1) honnan tudod, hogy kompatibilis és költséghatékony lesz, vagy mennyi idő beüzemelni, a leírásokból? 2) miként segítesz annak, akinek fel kell telepítenie, de megakad, mert még sohasem csinálta, esetleg beáll valami változás, ami a tervezéskor nem votl ismert, kérdezze meg a technikust?

Egyáltalán, úgy történt, hogy Te kikerültél az iskolából friss diplomásként, és azonnal vezető rendszermérnök lettél, és nem kellett az ahhoz vezető lépcsőket megjárnod (amiken viszont érteni kell ahhoz, amit csinál a cég, nem csak "rálátás" szükséges)?
A kompetenciát pl. hogy méred le, ha Te magad nem tudod megcsinálni? A többiek magánvéleménye alapján?

Elnézést a sok hülye kérdésért. Csak érzékeltetni akarom, hogy sok-sok egymásnak alapjaiban ellentmondó dolgot írsz.

A pozíciók megnevezéseit cége válogatja. Nálunk az, amit te vezető rendszermérnöknek hívsz szakterületi felelős névre hallgat. A vezető rendszermérnök meg az, aki azt csinálja, amit én. De ez mondjuk mindegy.

1) Igen, a leírásokból (pl. a RHEL-nek része a vsftpd és nem része a proftpd --> nyilván kompatibilisebb és költséghatékonyabb RHEL-en vsftpd-t üzemeltetni) és a korábbi tapasztalataimból. Egy csomó ilyen jellegű választás hosszú távú költsége nem attól függ, hogy a bevezetés 1-2 napja alatt mennyit kell szenvedni a konfigurációval, hanem hogy utána mennyi probléma lesz a rendszerrel. Ez jobban becsülhető a doksik/levlista archívumok/internetes anyagok alapján, mint a szoftver konkrét ismeretével.

2) Úgy segítek, hogy megkérdezem, hogy mivel akadt el, kitalálom, hogy hogy lehet megoldani a problémáját és megoldom, vagy bátorítom arra, hogy oldja meg. Ha mondjuk a vsftpd-je nem szolgálja ki a fájlokat a /data/ftp alól, akkor megnézem a logokat, látom, hogy a selinux fogja meg, elolvasom, hogy melyik boolean/type enforcement rule gyógyítja meg, kiadok 1-2 setsebool parancsot és készen vagyok (ezt speciel pont ma csináltam). Most már azt is tudom, hogy erre figyelni kell, de holnapra szerintem el fogom felejteni.

Az egyetem alatt rendszergazdaként dolgoztam, mindenféle linuxos rendszereket építgettem azóta jól megszűnt cégeknek (nem a linuxos rendszereik hibái miatt szűntek meg, hanem adócsalás miatt, csakhogy ezt nehogy lecsapd). Az egyetem vége óta különböző neveken futó olyan pozíciókban dolgoztam, mint most.

A dolog titka az, hogy tudom, hogy hogy lehet/kell egy FTP szervert csinálni. Nem tudom, hogy a vsftpd hogy működik, de az általános tudást ennek kapcsán nagyon könnyen és gyorsan lehet specializálni.

Egy interjú során pl. a kompetenciát úgy tudom felmérni, hogy megkérdezem, hogy csinálnál FTP szerverre felhasználókat és figyelmesen hallgatom a választ. Ha a jelölt elkezd beszélni arról, hogy a vsftpd-ben a felhasználókat úgy lehet létrehozni, hogy pam-on keresztül kell authentikálniuk a felhasználóknak, az logikusan hangzik és elhiszem neki. Ha azt mondja, hogy ezt az use_pam = YES és a pam_service = vsftpd beállításokkal lehet elérni, azt is elhiszem, bár fogalmam sincs, hogy ezek-e a konkrét opciók, de mindegy is. Ha azt mondja, hogy MySQL-be kell felvenni a felhasználókat, és use_mysql = YES és user_table = felhasznalok opciók kellenek hozzá, az már kicsit gyanúsabb - logikátlan lenne, ha a vsftpd-t ilyenre csinálták volna meg és nem tették volna lehetővé pl. más adatbázisok használatát, ezért ennek a jelöltnek nem hinnék. Ha valakinél felmerül az ilyen jellegű kamu gyanúja, akkor olyasmiket kérdezek, amiket konkrétan tudok, aztán lebuktatom. Nem nehéz.

A kollégák kompetenciáját meg úgy lehet legjobban felmérni, ha beszélgetsz velük a munkájukról, ők elmondják, hogy miket csinálnak, mikkel haladnak gyorsan, mikkel akadnak el, ilyenek.

Most már teljesen összezavartál. Ugyanis azt írod, hogy nem értesz hozzá részleteiben, mert az nem fontos. De utána azt írod, hogy utánanézel részleteiben, és megoldod ha kell.

Az üzemeltetés nehézségei nagyban függenek a beüzemelés első 1-2 napjától, az ott felmerülő problémáktól. Ha valami jól van konfigurálva, akkor nagyjából soha nem lesz vele gond. Ez nem a rendszermérnökségen és az általános rálátáson múlik, hanem a konkrét hozzáértésen.

Mondjuk a "biztatom, hogy oldja meg" nagyon kreatív és hasznos segítség.

"A dolog titka az, hogy tudom, hogy hogy lehet/kell egy FTP szervert csinálni. Nem tudom, hogy a vsftpd hogy működik, de az általános tudást ennek kapcsán nagyon könnyen és gyorsan lehet specializálni."

Tehát a mondatod: tudod hogy kell csinálni -> nem tudod, hogyan működik -> az általános tudásod (lásd előbb: ez van is meg nincs is mint a mesében) könnyű specializálni: a semmi specializálva is semmi.
De ha Te kifejtenéd, hogy ez a mondat valójában mit mutatna be, annak nagyon örülnék.

Az interjús részt meg végképp nem értem. Azért, mert egymással nem összefüggő dolgokat írsz. Ha a kérdésed az, hogyan hoz létre felhasználókat az FTP szerverhez, akkor a logikus válasz, hogy visszakérdez: milyen autentikáció van konfigurálva? Nem az, hogy "felhasználókat úgy lehet létrehozni, hogy pam-on keresztül kell authentikálniuk a felhasználóknak". Ezt egy általános iskolai irodalom-nyelv tanár végig hullámos zölddel húzná alá (értelmetlen).
Ha megmondod a beállított autentikáció típusát, akkor az alapján válaszol a létrehozás mikéntjére. Pláne PAM esetében, ami mögött ugye 100 féle rendszer lehet, ezekben 100 féle módon kell a felhasználót létrehozni. Sőt, akár többféle PAM autentikáció és működhet egyszerre, így meg kell adni, melyikben hozza létre a felhasználót.
Ráadásul ki az interjú alanya? Ha egy technikus, akkor oké. De ha egy rendszermérnök, akkor az elveid szerinti felesleges ez a kérdés, mert annak nem kell tudnia, csak rálátásának kell lenni, hogy "igen, lehet felhasználókat létrehozni".

Ráadásul a MySQL részt pláne nem értem, hogyan jön ide, mint gyanúra okot adó válasz. A vsFTPd közvetlenül is vehet fel MySQL-ből virtual usert, ezen kívül PAM/NSS-en keresztül is jöhet a user adat MySQL-től, sőt, LDAP-ból is jöhet a PAM hitelesítés, ahol az LDAP MySQL backend-en működik... Az, hogy melyik van beüzemelve leginkább a felhasználástól kell függjön. Ha helyi felhasználó érné el az FTP-t, akkor unix user is lehet. Ha szolgáltatónál fut FTP szerver, akkor a MySQL-es virtual user a legjobb. Ha viszont céges belső FTP kiszolgálóról van szó, akkor az LDAP-PAM tűnik jó választásnak.
Az pedig, hogy miként kell a felhasználót létrehozni, csak a beállított autentikációtól függ.

Szóval vagy nagyon rosszul fogalmaztál, vagy ne interjúztass vsFTPd hitelesítés témakörben.

A végére még egy kérdésem maradt: ez az FTP dolog csak egy placeholder egy megnevezni nem kívánt komolyabb szolgáltatásra, vagy tényleg ilyen alap szolgáltatások beüzemelésének "megtervezése" körül forog a napi munkád?

A mondat értelme az lenne, hogy tudom, hogy _általánosságban_ hogy lehet/érdemes egy FTP szervert csinálni, függetlenül attól, hogy vsftpd-t, IIS-t vagy bármi mást kell használni hozzá. A vsftpd-t konkrétan nem ismerem, de biztos vagyok benne, hogy az általános ismeretem alapján gyorsan meg tudom tanulni azt, hogy hogyan kell konfigurálni. Tényleg nem fogalmaztam túl érthetően, bocsánat érte.

A kérdésedre pedig a válasz: FTP-vel nem igazán szoktam foglalkozni, egészen meglepett, hogy ma előkerült. Amiből mostanában többet kaptam az a 3par storage volt (ki kellett találni, hogy hogyan méretezzük, hogy a megfelelő mennyiségű IOPS-ot ki tudjuk hozni belőle, meg méregetni kellett egy kicsit, hogy egyáltalán mire érdemes lőni, statisztikákat bújni, hogy az idők során hogyan változott az IOPS igényünk, ilyenek), meg egy blade-vmware-windows-firebird kombón futó pénzügyi rendszer lassúságának okát kellett kideríteni és javítani rajta. Ezen kívül egy SLA mérő eszköz beüzemelése van folyamatban, meg még lesz is pár hétig, másoktól várok pl. szerződések kapcsán adatokra. A következő pár feladat egy bizonyos hostolt pénzügyi rendszer mentésméretének csökkentése lesz (gyanúsan nagyok a mentések, meg szeretném nézni, hogy miért), aztán pedig valószínűleg egy vmware 4.1 -> 5.1 upgrade kb. 50 blade-en (mielőtt megkérdezed: azért 5.1 és nem 5.5 mert van mögötte egy olyan EVA storage, ami nem barátkozik az 5.5-tel, nem lenne rá support - a munkámhoz tartozik, hogy ezeket tudjam).

Azt döntsd el magad, hogy ezek mennyivel egyszerűbbek vagy bonyolultabbak, mint beüzemelni egy vsftpd-t.

Ismét összezavartál, én már csak ilyen nehéz felfogású vagyok. Eddig egyszerű FTP-ről beszéltél, az összes példában ezt hoztad. Erre most jössz a HP storage méretezéssel, 50 blade-es rendszer VMWare upgrade-jével, meg több hetes szoftver beüzemelési projekttel.

Ezek teljesen más területei az informatikának. Vagy ennyire multifunkciós ember vagy (ráadásul nagy felkészültséget igénylő területeken, amik egyenként is egész embert visznek el), vagy mindet 1-1 csapat csinálja és Te beugrasz ide is-oda is tenni-venni nézelődni.

Ezeket a dolgokat Te koodrinálod, Te tervezed meg vagy Te vitelezed ki? Hadd emlékeztesselek, onnan indult a beszélgetésünk, hogy egy architect-nek nem kell értenie ahhoz, amihez a terveket készíti. Valamint azt mondtad, Te vezető rendszermérnökként a megmondóember vagy, de nincsenek beosztottjaid, ennek ellenére nem telepítesz/konfigurálsz, mert az a technikus dolga.

Csak, mert a fenti leírás inkább egy supportos-üzemeltető-mindenes napi rutinja lehetne egy kis cégnél, sokkal olcsóbb és kisebb rendszereken.

Hogyan fogod a Firebird lassúságot kideríteni, ha nem tudsz SQL lekérdezéseket írni (elhangzott, hogy az minek az architect-nek)? Hogyan fogod a VMware upgrade-et megcsinálni, ha nem ismered a rendszer konfigurálását, parancsait (elhangzott, hogy nem kell parancs-konfiguráció szinten ismerni), stb.

A gond az, hogy minden hsz.-en belül és hsz.-ek között is egymásnak ellentmondó dolgokról írsz.

Változó, hogy ezekbe a projektekbe milyen mélységig folyok bele.

A storage-dzsal kapcsolatos hardveres tesztekhez írtam forgatókönyvet arról, hogy mit kell tesztelni, de kollégák csinálták végig. Ugyanitt a szoftveres teljesítményteszteket én csináltam végig. Tipikus eset volt - tudtam, hogy miket akarok megmérni, fogalmam sem volt róla, hogy ezeket hogy lehet megmérni. A gyártótól jött kolléga segített pár órát abban, hogy egy mérésre alkalmas toolt megismerjek, aztán néhány nap alatt elvégeztem a szükséges méréseket.

A Firebird-del viszonylag egyszerű dolgom volt, mert valamikor régen olvastam ezt:

http://www.kiskapu.hu/index.php?BODY=BookInfo&OP=details&ID=41115

Így el tudom képzelni, hogy hogy működik egy adatbáziskezelő, és csak végig kellett nézni, hogy a konkrét esetben mi a szűkös erőforrás. Itt speciel a CPU volt - a Firebird nem tudott a konkrét esetben több CPU magra skálázódni, az egy CPU mag meg nem volt elég annyi párhuzamos felhasználó kiszolgálásához, amennyi volt. Innen már "csak" a CPU igényes lekérdezéseket kell megkeresni és átírni. Ezt nem én csinálom, hanem a nálam sokkal hozzáértőbb fejlesztők.

Az SLA mérés bevezetést teljes egészében én csinálom.

Igen, meglehetősen multifunkciós ember vagyok. Ez az erősségem, nem egy-egy konkrét technológia mély ismerete.

Ezek szerint végkövetkeztetésként levonhatjuk azt, hogy Te pont olyan vagy és pont úgy működsz (a kifejezés jó értelmében), mint a legtöbb hazai KKV-s informatikus: bizonyos dolgokhoz jobban, bizonyos dolgokhoz kevésbé értesz. De amihez kevésbé, és épp kell, ott belemélyedsz és megtanulod.

Ez remek.

Viszont ezek után át kell értékelned azt a szemléletedet, hogy a tervezéshez nem szükséges a kivitelezés ismerete. Mert a saját példáid is azt mutatják, hogy amikor a tervezés során olyanba futsz, amit nem ismersz kivitelezés terén, ott megtanulod (valamennyire) a "hogyan"-t, és ez alapján találod ki később a "miként"-et.

Erre szerettelek volna rávezetni. Ha végigolvasod újra a kérdéseimet és a válaszaidat, akkor magad is belátod egykettőre.

-

Még erre reagálnék, bár nem hiszem, hogy el fogod hinni:

"Mondjuk a "biztatom, hogy oldja meg" nagyon kreatív és hasznos segítség."

Igen, ez nagy segítség.

Valóban. Nem hiszem.

Ugye mindenki - így én is magamból indulok ki. Én belefogok valaminek a megoldásába, és vagy sikerül, vagy nem. Persze közben megteszek mindent, elolvaok amit lehet, tesztelek amit lehet. De ha ezek után nem sikerül, akkor hiába jön oda valaki szurkolni, biztatni, attól nem leszek okosabb - sajnos.

Akinek ez segít, arról csak annyit gondolok, hogy minden ok nélkül elsőre túl hamar mondott le a megoldásról.

Te egy nagyszerű példája vagy az olyan embernek, aki saját magát motiválja arra, hogy kitűnő munkát végezzen. Közel sem mindenki ilyen, és aki nem ilyen, annak bizony sokat tud segíteni az egyszerű biztatás. Tudást valóban nem ad, de motivációt igen.

A kettőnk véleménye között úgy érzem, hogy az a különbség, hogy Te nagyjából leírod az ilyen embereket ("túl hamar mondott le a megoldásról") én meg tudatosan igyekszem segíteni nekik ("biztatom őket").

Azért jó volna, ha lentről építkezne az ember. Elektrotech. szakközép, esetleg technikusi, majd vill.mérnöki főiskola.
Persze aki gimnáziumi évek után dönt a műszaki pálya mellett, van mit behozni. Ha nem érdekli annyira, hogy önszorgalomból behozza a lemaradást, akkor így jár.
Felsőbb szintű problémákat akkor lehet hatékonyan megoldani, ha minden alacsonyabb szintű elemét is ismered.
Dolgoztam villanyszerelőként iskolás éveim alatt. Hejj, de sokszor szidták a tervező mérnököt, aki a tervező asztalnál nagyon jól kitalálta, hogy hova kell a nyomvonal, tálca, kapcsoló, stb. Úgy tervezett, hogy sosem látta, csinálta a másik oldalról...
Több cég jól csinálja: tervezni akarsz fiam? Oké, húzz le előbb egy évet a szakmunkások, technikusok között.

Hát, ezzel sem tudok egyetérteni.

"Azért jó volna, ha lentről építkezne az ember."

Szerintem ez jó, de nem feltétel. Programozók kapcsán került elő sokszor az ismerősi körömben, hogy ott bizony végig kell járni a junior fejlesztő - fejlesztő - senior fejlesztő - architekt létrát. Szerintem nem kell. Azért nem kell, mert egy junior fejlesztő és egy architekt teljesen más szinten dolgozik egy rendszeren, teljesen más kihívásokkal kell megküzdenie, teljesen máshoz kell értenie. Az egyik által végzett munkának az ismerete nem segíti a másik munkának az elvégzését. Más érdeklődés, hozzáállás, habitus kell a kétféle munkához.

"Elektrotech. szakközép, esetleg technikusi, majd vill.mérnöki főiskola. Persze aki gimnáziumi évek után dönt a műszaki pálya mellett, van mit behozni."

Ahogy az elektrotech szakközépből jövőknek is van mit behozni, pl. a matek területén.

"Felsőbb szintű problémákat akkor lehet hatékonyan megoldani, ha minden alacsonyabb szintű elemét is ismered."

Szerintem nem. Simán lehet pl. ahhoz érteni, hogy hogy tegyünk skálázhatóvá egy webszerver-farmot anélkül, hogy tudnánk apache-ot vagy IIS-t konfigolni. Simán lehet érteni ahhoz, hogy milyen teljesítményproblémák lehetnek egy adatbázisban anélkül, hogy előtte 3 évig SQL query-ket írtunk volna.

"Több cég jól csinálja: tervezni akarsz fiam? Oké, húzz le előbb egy évet a szakmunkások, technikusok között."

Bizonyos munkákra sokkal jobban szeretem azokat a kollégákat, akik nem alulról küzdötték fel magukat, hanem felülről tudnak lefúrni szükség esetén a dolgok mélyére.

De ahogy már írtam: egyáltalán nem kell egyetérteni azzal, amiket írok.

Ezek után bátran kijelentem: szín tiszta badarság, amit írsz.

+2

Ne vicceljél már.
Honnan fog egy semmiből jövő architect egyáltalán felismerni egy memleaket vagy egy konkurrencia-problémát?
Honnan fog meglátni mondjuk egy command pattern-t?

Mikor azt se tudja eszik-e vagy isszák?

Az előző hozzászólásaiddal nagyjából egyetértettem, de ez hülyeség.
--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

Szerintem ott van a kutya elásva, hogy nem ugyanazt értjük architect alatt. Az architect nálam egy szerepkör, aki azzal foglalkozik, hogy megmondja, távolról nézve hogy nézzen ki a rendszer, milyen komponensekből álljon, hogyan legyen biztosítva a skálázhatósága meg hasonlók. Amiket Te írtál, felismerni, hogy melyik design patternt lehet alkalmazni egy problémára az egy senior fejlesztői szerepkör. Szerintem viszonylag kevés kapcsolódási pont van a két szerepkör között (bár azon jól el tudnak vitatkozni, hogy a singleton az most éppen pattern (mert a fejlesztőnek jó, sokat egyszerűsít a kódon) vagy antipattern (mert az architectnek rossz, rontja a skálázhatóságot)).

Az egy másik kérdés, hogy az esetek többségében ezt a két szerepkört ugyanaz az ember látja el.

Egyébként falra tudok mászni azoktól az önképzéssel programozóvá vált fejlesztőktől, akik végigmászták a ranglétrát, architect pozícióban tetszelegnek és az olyan skálázási problémákat, amelyek elvi szűk keresztmetszetek miatt vannak a rendszerben megpróbálják úgy megoldani, hogy a mov ax,0-kat xor ax,ax-okra cserélik, mert az gyorsabb. Egész egyszerűen más szemléletmód kell a fejlesztéshez és a tervezéshez.

... és nem csak azt mondja meg, hogy hogyan nézzen ki, hanem azt is, hogy miért éppen úgy.
Na ehhez kell az, hogy az architect pontosan tudja az általam vázolt problémák megoldását, azaz a seniort meg tudja győzni a jó architektúráról. Abban is egyetértünk, hogy ehhez kell egy jó adag elméleti alap.
Viszont szerintem nem elég az elmélet, a gyakorlati tapasztalat is kell, sőt nem árt az üzemeltetési tapasztalat is, mert anélkül csak áttolja a döglött lovat a szomszédba (rá az üzemeltetőkre).

Az utolsó bekezdéseddel egyetértek :)

--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

Légyszíves sorold már azokat az iskolákat (akár állami, akár magán), ahol kifejezetten software architect-nek képeznek (a Te elveid szerint), és nem kell hozzá semmilyen fejlesztési előismeret, valamint ott sem oktatják mert minek.

Nem voltam rest, megkérdeztem a Google-t: "software architect education" témakörben. Csak két idézet a sok-sok találat közül (a többi helyen is ugyanezt írják hosszabban-rövidebben):

"Most software architects progress into this career after being a computer programmer, analyst or entry-level software engineer." - Chron.com

"Learning how to program well is imperative for anyone who is trying to become a software architect. Particularly, you should have a solid grounding in design oriented languages. These languages focus more on the front-end of computer programming, the part of the software that interacts directly with users, such as a website interface. Usually, people who are interested in software design learn these important programming languages in an undergraduate program focused on computer science.

To become a software architect, students will also learn how to design and maintain all of the back-end processes that make a piece of software or a web application run smoothly from start to finish. Such programmers typically master the ins and outs of strong, dynamic computer programming languages such as Perl or Python or Visual Basic (VB). It is important that a software architect understands the processes which occur behind the scenes of a software application in order to know how exactly to go about fixing the software should a problem arise.

Some computer software designers are more interested in studying, building, and maintaining the relational databases which store all of the data that a piece of software requires to run on a desktop or on the Internet. As computer science majors, students will concentrate on learning how to program in Structured Query Language (SQL) and how to utilize its database management system, MySQL. As the amount of digital data grows, understanding how to manipulate servers and databases will become an increasingly significant part of the software architect's job.

It should be noted that you can obtain computer programming skills without securing a bachelor's or a master's degree. Nonetheless, having these degrees show potential employers that you are serious in your desire to become a software architect. These degrees also point to a definite level of understanding in regards to the programming skills needed to design outstanding software."
- wiseGEEK.com

Nem kell messzire menni, itt van pl. a BME-n az "architect-képzés":
https://www.vik.bme.hu/page/128/#sz1_3

Vagy az újabb változata:
https://www.vik.bme.hu/files/00002023.pdf (keress a "Rendszertervezés" részre)

Sajnos ez nem felel meg a kérdésemben szereplő kritériumnak, mert ha elolvasod, úgy indít a leírás, "Szakriányok ... 7. szemeszter"... Szóval az 1-6 szemeszterekben csak meg kell tanulni az alapokat elméleti-gyakorlati oldalról, nem lehet azonnal a tervezéssel kezdeni.

A hazai kiscéges modell gyakran megköveteli, hogy az adott szakterületen egyszemélyben légy a tervező és a kivitelező is. Ráadásul a kezdés után 1..2 héttel már bele kell tudnod csapni és nincs igazán kitől eltanulni a fogásokat. Gyakran kezdőként itt többet kereshetsz, de cserébe tényleg elvárják, hogy alaposan érts a témához, illetve határidős munkánál vállald a sok túlórát. Tehát itt a "villamosmérniki diploma" önmagában kevés.

Ha netán magad vágsz bele egyéni vállalkozásba, akkor főleg igaz a fenti. Vagy be mered vállalni a komplett melót és jó pénzért meg tudod csinálni, vagy nem lesz pénzed, rosszabb esetben még te fizetsz kötbért.

Az hogy tisztán mérnöki állást kapjál és leginkább csak a "villamosmérnöki diploma" kelljen, a szaktudás nem domináns elvárás, az a nagycéges modell. Helyezkedj el ekkor egy nagycégnél, és ott van kiktől évek során megtanulni az adott szakterület sok fogását. Hátránya persze, hogy zöldfülüként kisebb fizetéssel honorálják általában a cégen belüli tanulóidődet. Ezt egyébként a felsőfokú képzés utolsó évében is lehet csinálni, és amikor végzel, akkor már magasabb lépcsőfokon kezdhetsz.
Illetve a nagycéghez a szakterület profijaként is odamehetsz, és a felvérelin való megbizonyosodás során vagy számodra megfelelő fizetést ajánlanak, vagy te mondhatod azt, hogy ezt nem fogadod el, inkább más céget keresel, ahol értékelik a valós és az adott cég számára produktív szaktudásodat.

Amiről én beszéltem az TANULÁS, nem pedig részegeskedés, csalás, stb, amit felsoroltál. Értelem szerűen aki csalt, részegeskedett, annak nincs meg a tudása a munkához, vagyis nem TANULT. Nem a diplomáról, hanem a valós tudásról beszélek.

A valós tudást pedig illene megfizetni! Na ez az ami Magyarországon nem jellemző, fizetni senki sem szeret...

Szamomra, ha van diplomaja akkor abbol kovetkezik hogy van tudasa. Ha van diplomaja, de nincs tudasa akkor felmerul a kerdes, hogyan jutott diplomahoz? De ez mar egy teljesen mas kerdeskor...

Igen, a valos tudast illene megfizetni, de ezt meg mar mas hatarozza meg.

Egyebkent, ha nem tetszenek a magyarorszagi viszonyok, akkor legy bator es dolgozz kulfoldon. ;)

Már írtam korábban itt, hogy egy ideje külföldön élek. Valóban nem tetszettek a hazai viszonyok és betelt a pohár.

Egyébként speciel a forrasztás _gyakorlata_ nincs benne a tananyagban, legalábbis 20 éve nem volt. Az elmélete igen.
Ennek ellenére ismerek egy csomó villamosmérnököt aki tud forrasztani, meg egy csomót aki nem.
Aki tud forrasztani, az nem azért tud, mert az egyetemen kellett, hanem mert egyébként megtanulta.

Ha nektek olyan ember kell aki tud forrasztani, írjátok ki úgy az állást, és teszteljétek le az interjún.
Nálatok inkább a HR-est kéne kicsit megnyaggatni, ha ennyire balfék a felvételi folyamat, nem?

Btw. én is tudok forrasztani :)
--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

Lépjetek végre túl a forrasztáson!
Ez csak egy példa volt a sok közül, amit egy villamosmérnök nem tud, pedig tudnia kéne. És még az elméletét sem tudja.
Említhettem volna egy egyszerű csillag-delta kapcsolást is.

És ugyanezek a dolgok igazak az informatikus mérnökökre is.

A lényeg, hogy legyen szó bármilyen mérnökről is, elméleti és gyakorlati hiányosságok egész sorával kerülnek ki a felsőoktatásból, és ennen tudatában én kb. a minimálbért ajánlanám fel nekik. Igenis kezdjék alulról ők is! A munkában is, és a fizetésben is. És ha bizonyítanak, akkor lehet felfele lépni.

Persze ez itthon nem így működik, ezért egy "frissdiplomás" suhanc, kb nulla tudással sokkal többet keres, mint egy 20 éve a szakmában dolgozó technikus/műszerész.

És újra leírom: tisztelet a kivételnek, bármily kevesen is vannak!

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Tapasztalatból mondom, hogy aki ér is valami, az a plusz tudást nem az egyetemen szedte fel, hanem közben melózva. Illetve egy kicsit a másik oldalról: tessék megfizetni az
embereket. A technikust is, a junior mérnökpalántát is, meg a senior-t is.

Ismered azt a mondást, hogy "járni jár de nem jut?"

Nekem a mindennapjaim konkrétan a rendszergazda munka legaljától (diszkcsere) a banki ügyféllel történő szerződéskötésig terjednek, szóval tudom azt is, hogy melyik szinten mit kell (mit kéne) csinálni és azt is, hogy azért mennyit lehet elkérni.
Ha 250-et keres a takarító, akkor mennyit keressen a rendszergazda? Akkor mennyit keressen a sales? Akkor mennyit keressen az ügyvezető?
Ezt mind összeteszed, kijön belőle egy napidíj. Ha ezt benyögöd az ügyfélnek vajon mennyire fognak kiröhögni?
Mekkora értelme van 3 hónapra tényleg megadni az "álomfizetést" és utána mehet mindenki az utcára?
--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

Visszatérve az eredeti témához, szerintem referencia nélkül, frissen kikerülve az oktatásból talán 100e-150e közötti nettó a reális.

Reálisnak reális lehet Magyarországon, de annyiból még egy albérletet is nehezen tart fenn.

Megjegyzem mi magyarok már hírhedtek vagyunk arról, hogy a magyar informatikusok már olcsóbban dolgoznak az indiai kollégáknál... Mi lesz a következő lépés, az indiai szintű minimálbér? Emberek, térjetek már észhez, meg kell húzni valahol a határt, különben csak lefelé vezet az út a nyomorba!

Egy albérletet két kereső fő? Gondolom a fiatal a barátnőjével közösen bérel egy teljes lakást.
Vagy netán 2-3 barát összeáll. Mi legalábbis így csináltuk és így már olcsó volt az albérlet.

A kérdés egyébként onnantól válik érdekessé, hogy ha még kettő gyermeket is nevelni kell a két fizuból. De ezt csak azok értik igazán, akik már benne vannak.

Én kollégista voltam a tanulmányaim alatt és az bőven elég volt a másokkal való együttélésből. Akinek meg épp nincs kivel összeköltözni az meg nyúvadjon meg mi?

===============================================================================
// Hocus Pocus, grab the focus
winSetFocus(...)

http://c2.com/cgi/wiki?FunnyThingsSeenInSourceCodeAndDocumentation

És úgy fel is vesznek valakit rendszermérnöknek? Mert üzemeltetőnek/supportosnak, programozónak tudom, hogy igen, viszont ott amit írsz szerintem az is kevés. Anno 130 nettóért mentem el kezdőként IT mindenesnek még jó 10+ éve, és már akkor volt aki ugyanilyen munkakörben bőven megkeresett 150-180e-et szintén kezdőként (normál munkarendben). Azt, hogy IT-val foglalkozó nagy cégeknél ennek dupláját simán haza tudtad vinni pár év tapasztalattal (2-3), inkább meg sem említem. Azt szintén, hogy call centeres haverom 160 körül keres most (nyelvtudás nélkül), valamint, hogy mikor anno volt ügyeletes a 200-220-t is simán hazavitte nettóban. Mondjuk említette, hogy van kollégája aki 2x annyit hazavisz, bár ő még a válság előtt alkudta ki a fizetését. Azért ne legyetek már hülyék, hogy babért mentek el dolgozni, menjen el az dolgozni ennyiért az aki a rendszerváltás után fele annyiért elment dolgozni, csak hogy dolgozhasson. Na most azokat az embereket lehet látni, hogy még mindig ugyan ott tartanak (és nem túl boldogak). Érdemes megnézni, hogy tényleg most már lassan India szintjén vagyunk (persze a kaja a megélhetés drágább): http://www.zdnet.com/india-it-salary-benchmark-2012-2062304512/

Ja és aki alacsony fizetésekért elvállal minden munkát az nem csak magával baszik ki, hanem mindenki mással is. Kár, hogy villanyszerelőből, ácsból nincsenek ilyenek :(.

Ebben teljesen igazad van, azonban a junior pozíció számomra azt jelenti, hogy az adott munkavállaló az általa betölteni kívánt szakterületen mondjuk kezdőnek mondható, azaz munkája során folyamatosan segítséget, iránymutatást igényel. Aki nem, az nem junior, nem is ennyi a fizetése. A szomorú igazság viszont az, hogy az oktatásnak hála tele van a piac 40 oldalas szakdolgozatos,
frissen végzett emberekkel.

Szerintem a szakdolgozat oldalszáma a legkevésbé lényeges. Lehet olyan témát találni ami 10 oldalban leírható, de sokkalta érdekesebb és hasznosabb, mint egy 1000 oldalas rizsa a semmiről.
Azt viszont nem vitatom, hogy súlyos bajok vannak az oktatással.

FYKI a szakdolgozat írására fél éve van a hallgatónak. Ideális esetben az önlab témáját viszi tovább, azaz 3. féléve foglalkozik a témával. Aki viszont ennyi idő alatt mindössze tíz oldalt bír összehozni, azt szerintem jogosan oda se engedik.
Vannak _minimum_ követelmények amit teljesíteni kell tudni.
--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

Ez nagyjából csak a BME-re érvényes - más főiskolákon-egyetemeken máshogyan van.

Egyébként az eddigi bírálási tapasztalataim alapján merem állítani, hogy semmilyen összefüggés nincs a szakdolgozat hossza és minősége között. Amiket láttam, azok 40 és 110 oldal között voltak és erősen változó minőséggel bírtak hossztól függetlenül.

Én például sok olyan matematikai tételt ismerek, amelynek a bizonyítása bőven belefér 10 oldalba is. Ha valaki egy addig nem ismert tételt megalkot és tíz oldal alatt marad, azt én például bőven elfogadnám egy szakdolgozatnak. Nem az oldalak száma a fontos, hanem a munka értéke az utókor számára.

Ezzel csak az a baj, hogy nem ez a szakdolgozat célja. A szakdolgozat célja az, hogy bizonyítsa, a jelölt képes az önálló mérnöki munkavégzésre.

--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

Amihez sokak véleményével ellentétben bizony hozzátartozik pl. az is, hogy minőségi dokumentumot tud készíteni, képes nem-mérnök emberekkel való kapcsolattartásra, képes szervezetten és áttekinthetően tartani a dolgokat, nem-mérnökök számára is érthető módon be tudja mutatni a munkáját meg hasonlók...

Sosem kellett szakdogát értékelnem, de én többre tartom azokat, akik valami újat alkotnak, mint a sokszázadik újraközlő szakdogát.

Az újraközlés (plágium) kizáró ok.
--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

Lehet, hogy a helyes szakkifejezést nem ismerem; hogy hívják a szakdogát, amiben van 100 hivatkozás, 0,00001 bekezdésnyi önálló gondolat, és nem plágium? Csak mert ilyet elég sokat láttam. Mondhatnám, ismereteim szerint ez a tipikus.

A hivatkozás megfelelő forrásmegjelöléssel egy szakdolgozatban jó és kívánatos dolog, segít abban, hogy a munkát elhelyezze szakmailag és megmutassa, hogy hogyan kapcsolódik más munkákhoz.

A forrásmegjelölés nélküli másolás az, ami gond. Ellenben ez nem tipikus, bár példák vannak rá. Mikor ilyet találtam, akkor felhívtam rá a szakdolgozat írójának a figyelmét, ő pedig elhelyezte a megfelelő hivatkozásokat, amelyekről korábban megfeledkezett. Szerintem ez korrekt megoldás.

Ne haragudj, de ha valaki képes valami olyat felfedezni vagy alkotni amit előtte senki, az miért nem tud szerinted önálló mérnöki munkát végezni?

Mert az önálló mérnöki munka egyáltalán nem azonos azzal, hogy felfedezel vagy alkotsz valami olyat, amit előtte senki. Sőt, a mérnök jó, ha inkább az ismert és bizonyítottan jól működő megoldásokat választja, ha van rá lehetőség, ezzel tudja biztosítani, hogy kevesebb hiba legyen a rendszerben, illetve hogy a rendszer ne az ő személyétől függjön. Van elmélete is a dolognak sok, pl.: http://en.wikipedia.org/wiki/TRIZ

Ja kérem a szövegértés az egy nehéz dolog. Belemagyarázással nehezítve meg pláne.

--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

Inkább az alsó határa, tehát valahol 280-320e bruttó körül. 250e az szerintem inkább 2-3 éves tapasztalattal reális, de sok helyen még akkor sem, nagyban cég függő a dolog. Nem mondom, hogy ez nem kevés annak fényében, hogy egy SSC-ben L2-n a kezdő fizud simán több tud lenni, vagy hogy ugyanezt az összeget helpdesken is kifizetik, de ez van.

Ha ez akkora nulla akkor nosza végezd el, és akkor lesz legalább egy villamosmérnök aki tud d-sub csatlakozót forrasztani...

--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

+1

+1

Szia woodspeed,

ugy gondolom, hogy eloszor el kellene donteni, mivel szeretnel foglakozni, mert az allasok neve akar takarhat mast is.
Pl.: rendszermernok egy mobil halozatban is dolgozo mernok vagy aki a vezetekes halozatban dolgozik is.

Sztem fontos a szakmai gyakorlat is, amit az fosulis/egyetemi eveid alatt tudsz megszerezni, ezt altalaban diak munka kereteben oldjak meg de hallotam, akikkel tanulmanyi szerzodest is kot egy ceg.

Ha van relevans gyakorlatod van, akkor kereshetsz ennyit kezdokent akar.

= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =

Akik ugy gondoljak, hogy a villamosmernoki szak egy konnyu szak, akkor elottuk az esely, senki sem tagadja meg, hogy megprobalja barki.
Igen egyreszben egyetertek, hogy egy villamosmernoknek tudnia kellene alap dolgokat (forrasztas is akar), DE villamosmernok szakon belul is van tobb szakirany(automatizalas, vezetekes, radios, erosaramu stb.), mindegyiknek van egy alapkepzese, es aztan a szakiranytol fuggoen kulon valnak a tanulmanyai. Peldaul egy erosaramu nem hinnem, hogy valamit tudni fog a mobilhalozat tervezesrol.

Vegig kellene jarni a ranglerat: hat igen ez egy idealis vilagban igy is lenne, de akkor a 10 eves korodtol ezt kellene tanulni, mert mire vegzel mindennel a jelenlegi oktatasi rendszerben, addigra kb 30 eves leszel es nem 21-23.

A fizetessel kapcsolatban: mindegyik szakembert(minden szakmaban) meg kell fizetni ez nem vita targya!! Akinek tudasa, tapasztalata megvan, annak tessek rendes bert adni DE itt jon a kulso tenyezo, mint peldaul piaci igeny stb.

A munkahelyemen kirugjak az olyan mernokoket, akiknek nincs meg a megfelelo tudasa es tapasztalat, ezert van a 3 honap a cegeknek illetve egyeb mas lehetosege.
En is villamosmernokkent vegeztem, de mire a lediplomaztam 1,5 evet gyakornoki statuszban toltottem, az egyetem mellett. Allaspalyazatkor ez szamitott a legfokeppen, a jelenlegi munkahelyemen.

Koszonom, hogy elolvastad.

Szia Janes!

Diákként fősuli mellettem dolgoztam kb 3 évet (linuxos rendszergazda, helpdesk).
Rendelkezem "rendes" munkatapasztalattal is, ami kb 2 év (IT Rendszerüzemeltető).
Ezen felül MCSA 2k8, MCSA 2012, MCSE 2012, NetApp NCDA.
Én az a fajta vagyok, aki szabadidejében is foglalkozik ezzel. Megépítek egy NetApp Snapmirror-t vagy egy File szerver klasztert, esetleg írok egy picit összetettebb powershell szkriptet vagy éppen domaint migrálok, mert érdekel és kíváncsi vagyok, hogy meg tudom e csinálni (és megtudom). :) Ezeket mind a vizsgák előtt csináltam meg.
Tegye fel a kezét az, aki miután leállamvizsgázott, bent maradt laborozni a főiskolán, csak hogy ki tudjon próbálni még dolgokat. o/ :P
Akár saját pénzből is fizetek vizsgát, ha kell és fizettem is már és még fogok is.
Nekem az se jelent problémát ha tanulni kell vagy utána kell járni valaminek. Aludtam már 1 héten keresztül napi 4 órákat, csak hogy elolvassak egy könyvet, mert kellett a technológiai összehasonlításhoz.
Volt olyan, hogy állásinterjún annyira belelendültem a magyarázásba, hogy akartam rajzolni, de nem engedték! A következő (már másik pozíció) interjúra már tablettel és képekkel mentem! :D De volt, hogy én kértem, hogy adjanak házi feladatot.
Én imádom a teszteket az állásinterjúkon!

szia,

Kuldj nekem egy oneletrajzot, hatha tudok segiteni. de nalunk foleg Linux/Unix rendszerek vannak.

BR

Ahhoz, hogy a jót értékelni tudja, ismernie kell a rosszat. Ez már megvan neki a sok MS vizsgával. Így a jó Unix/Linux rendszereket nagyra fogja értékelni :-)

P.s.: Nekem is van MS előképzettségem, papíron is, nem viccből írom ezt.

Pici tapasztalatom van Linux-szal és van egy Solaris 9 vizsgakönyvem (Sysadmin 2) meg egy Sun Solaris gépem Solaris 9-cel! :D

Ezek alapján ha netto 250 alatt mész el valahova, h.lye vagy, de inkább 3-assal kezdődjön.

up

Egzisztenciat epiteni nemhogy brutto 250-bol, de netto 250-bol se tudsz epiteni Budapesten, szerintem.

Fekudj ra az angolra, es gyere nyugatra par evre. A fizetesed 30%-at felreteve meg mindig jobban meg tudsz elni itt, mint otthon honaprol honapra elve. Nem beszelve arrol hogy itt a fizetesed 30%-a kb egyenlo az otthoni teljes fizeteseddel.

+1

Egy up a 3 éves topicnak? Glassdoor-on egészen csinos számok vannak manapság.
____________________
echo crash > /dev/kmem