Ki tud felsorolni több nem unix rendszert? (kvízkérdés)

Közösségi kerekasztal

Tehát *nix-ok sem érnek mint pld:"linux" "freebsd" "ios" "darwin"
Továbbá az sem ér ha mondjuk "kispista os "kutya"" és "kispista os "macska"" rendszereket külön vesszük.
Ha már a listán szerepel egy rendszer akkor az sem ér.
Ne lepődjön meg senki ha rákérdezek esetleg 1-2 rendszernél pár dologra.

  • 8324 megtekintés

( saxus | 2013. 12. 10., k – 23:18 )

Pedig a Linux az *nagyon* nem UNIX. FreeBSD őse valahol az UNIX-okban keresendő (mintha nem lenne BSD történelem a hupon), MacOSX szintén rendelkezik UNIX certtel, iOS meg a MacOSX-ből eredezik szintén.

Egyébként kezdjük valahol az elején: Z3, ENIAC, SSEM, Colossus, EDSAC, CSIRAC, UNIVAC, EDVAC, ORDVAC, stb.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Certificate nem érdekel.
Tények érdekelnek.
Amúgy tudtommal *nix az unix like rövidítése.
Szóval Linux is lazán ide illik.
Posix kompatibilitásról meg tudtommal a Linux mint rendszer mag az kompatibilis.
(megj:Elég gáz a mai világban egy rendszernél ha nem az, mert még elektronika szinten is meg tudom csinálni, programozható elemek nélkül, akkor már egy rendszer tudja már ezeket.)

A haiku-hoz már volt szerencsém. ha jól emléxem, bash van benne, meg X is, meg smbclient, procps... meg mountolni is lehetett... meg mintha a kernel is linux lenne, 2.6.x... Vagy ettől még lehet nem linuxos?

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Haiku-OS-nek az ég egy adta világon *SEMMI* köze a Linuxhoz. A Hakiu-OS a BeOS újraimplementálása. Más kérdés, hogy már a BeOS is támogatta a POSIX-ot. (Már csak ezért is hülyeség a kérdés feltevése, mert nem egyenlő azzal, hogy mi volt UNIX operációs rendszer. POSIX az nem egy rendszer, hanem egy szabvány, amit egy rendszer vagy implementál, vagy nem.)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

( tordai_hasadek | 2013. 12. 10., k – 23:42 )

OS/2 tudtommal beleillik a listába.
A jó öreg magyar fejlesztésű BugOS-ről már nem tudom, hogy ide illik-e.

( meditor | 2013. 12. 11., sze – 08:09 )

MeditOS: Készült 1 példányban 68070-es procira. (-::

> Sol omnibus lucet.

( wachag | 2013. 12. 11., sze – 08:24 )

Kakukkosóra, teve, zöldfülű manó, Karnaugh-tábla.

Egyik sem *NIX rendszer.

( _ventura_ v | 2013. 12. 11., sze – 08:27 )

úgylátom senki nem dobta még be:
OpenVMS/VMS vagy az RSX-11

Fedora 19, Thinkpad x61s

( vol4 | 2013. 12. 11., sze – 09:22 )

Ki tud felsorolni több nem unix rendszert? (kvízkérdés)

"Adatgyűjtés" szakdolgozat bevezetőjéhez?

( NevemTeve | 2013. 12. 11., sze – 09:33 )

Off: Hát pl a BS2000 eredetileg semmiben sem hasonlított a unixokra, de azután kifejleszetettek benne egy posix-alrendszer nevű valamit... érdemben nem tudtam semmire használni, de mindenesetre érdekes próbálkozásnak tűnt...

( gmoore | 2013. 12. 11., sze – 09:57 )

DOS, AmigaOS, MorphOS, BeOS, ilyesmikre gondolsz?

( zsoltt | 2013. 12. 11., sze – 10:25 )

Elektronikus hangszergyártó és ebből kifolyólag zenész körökben OS -nek szokás nevezni a különböző kütyük firmwarejeit, abból pedig van egy pár, ahány különféle kütyü, annyi.

Volt bennük ROM, abban a BASIC interpreter, meg fölötte egy a régi BIOS-okhoz hasonló szoftver, ami szolgáltatott egy API-t az alatta futó interpreter, illetve a gépikódú programok számára a hardver egy része felé. (aki akarta, akár meg is kerülhette)
De ezeken tudtommal nem volt olyasmi, amit igazán operációs rendszernek lehetne nevezni.

Elég érdekes. Kár, hogy már hobbi szinten sincs ilyen.
C-s verziót szívesen elfogadnék.
De így már értem, akkor végül is csak egy un "programkezelő" volt nem?
Tehát beírtam a program nevét és akkor direktbe futott a program utána?

"Remélem, előbb-utóbb téged is utolér valami kellemes betegség..."

Hogy ne volna, mikrokontrollerek jellemzően mai napig ilyenek: csak azt a kódot töltöd rá, ami valóban fut.

De amúgy kis túlzással egy MS-DOS sem volt sokkal több: adott ugyan néhány dolgot, amit használhatott a program (pl. lemezkezelés, könyvtárkezelés), de alapvetően ha egyszer elindult a program, akkor csak az futott a DOS meg ott pihent hátul a memóriában. Aztán maximum reménykedett abban, hogy a program valaha is visszaadja a vezérlést.

Mai modern op.rendszerek ennél alapvetően 3 dologban többek:
- védett memóriakezelés (minden programnak egyedi virtuális címtér, PC-n ezt a 386-os óta lehet egyszerűen megoldani, amióta van a CPU-ban rá támogatás)
- időosztásos multitasking (az OS beállít mindig egy időzítőt, ami időnként megszakítja a programok futását és ha szükséges vált egy másikra).
- hardverabsztrakciós réteg (a programok közvetlenül nem férnek hozzá a hardverhez, csak az operációs rendszer erre dedikált szolgáltatásain keresztül.)

Ezt leszámítva egyébként most is "direktben" futnak a programok a gépen. Ha futtatsz pl. egy Firefoxot és az operációs rendszer odaadja neki az időszeletet, akkor abban az időszeletben csak a Firefox fut.

Ezeket amúgy akár egy C64-en is meg lehetett volna valósítani, csak épp marha kevés erőforrás maradt volna akkor már a programoknak.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Apró kis tévedés: a PM már a 286-os óta létezett (Intel CPUN-n). Pl. OS/2.

A szükség miatt azért nem ilyen egyszerű volt az élet msdos alatt sem. Voltak device driverek, memória rezidens programok, timerek. Ilyen szempontból csak az egy kezelőfelület miatt volt single tasking, de voltak popup programok. Funkcióban csak annyi az eltérés, hogy nem két főprogramot indítottál, hanem egyet. Eközben a háttérprogramot elő lehett csalogatni. Elvetemültebbek akár standard bios extension-ként is beépíthettek programot.

A káoszt az okozta, hogy a dos mint operációs rendszer által biztosított felület sok esteben lassú volt, ezért sokan a bios hívásokat is használták. Képernyő kezelésére alapvető megoldás a directvideo, amikor némi tájékozódás után követlenül az elsődleges vagy további képernyőpufferbe ment az írás. Ezt nem a kiscserkészek, hanem a dobozos szoftverek is követték.

Aztán megjelentek a max. 22 felhasználóig bővíthető multiuser dos-ok, pl. DR-DOS. Akár ilyenre, akár unix-ra már problémát okozott a directvideo hordozása.

Te keversz valamit: saxus nem a protected mode-ról beszélt. A 386-tal jött más is a memóriakezelés terén (is).
Nem emlékszem ilyen mélységekre, csak ahogy hirtelen rákerestem, a 386-os kapott egy virtuális módot, amivel már processzor szinten támogatott lett a multitasking.

Ez így igaz, csak az a 286 volt.
http://en.wikipedia.org/wiki/Intel_80286
Nem csak keverem, hanem assembly-ben programoztam is. ;)
Amit keversz: "When Intel designed the 286, it was not designed to be able to multitask real-mode applications."
A problem az volt, hogy a DOS programok nem protected módra voltak tervezve, a 286 meg odakapcsolt, aztán vége. A 386 meg képes volt kapcsolgatni is. Ez a különbség.

Amit cáfoltam: "- védett memóriakezelés (minden programnak egyedi virtuális címtér, PC-n ezt a 386-os óta lehet egyszerűen megoldani, amióta van a CPU-ban rá támogatás)"
Magyarázom: védett=protected. Nem csak a mode volt védett, hanem a memória is. :)

Azért a 286-ot is vissza lehetett csalogatni védett módból, igaz, hogy egy kis hardware mágiával. (Még real modban elmentve az állapotot és a visszatéréskor egy külső kapuval a processzor reset lábát lehúzva. Induláskor pedig megvizsgálni, hogy nem ilyen "álreset" volt-e az előző.)

Legyen mmu. :)

Kérdés: Meg lehet valósítani 8085 cpu-val protected módot?

Fiatalabbak kedvéért az Intel cpu sor: 4004, 8008, 8080, (8085), 8086, (80186), 80286...
Annyi a különbség a 8080-hoz képest, hogy a cpu egyedül műxik - nem kell még 3 csipp és csak egy tápot igényel 3 helyett. Meg több int vezetéke van, multiplexelt címbusza és picikét gyorsabb.

Na a multi user DOS már kimaradt az életemből.

Egyébként igen, ott is voltak memóriarezidens programok, timerek, ezért is írtam, hogy "kis túlzással". De azért gondolom, abban egyetértünk, hogy egy MS-DOS az elég messze volt egy mai modern, multitasking, védet módú preemtív, hardverabsztrakcióval rendelkező operációs rendszertől.

Olyan ma már pl. teljességgel elképzelhetetlen, hogy (normál esetben), egy sima felhasználói módú program az OS tudta nélkül közvetlen a VGA kártya memóriáját írja pl. (AFAIK).

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Pedig milyen szép volt, amikor a CGA memóriaterületét írtad, és ha nem kezelted le a szinkront, szépen „havazott” a képernyő. EGA/VGA ezt már nem „tudta”.
Napi szösszenetnek meg:
- Halló, számítógépszervíz? Kérem, küldjenek ki valakit, mert elromlott a monitor!
- CGA monitor?
- Nem, saját.

Igen, megvan annak is a varazsa, amikor
- valami technikai limitacioval kuzd az ember
- valami technikai limitaciot megprobal az elonyere forditani.

Azert viszont egy picit orulok, hogy ma mar - ha nem muszaj - nem feltetlen csak technikai limitaciokkal talalkozik az ember.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Ugye bootloader sehol sem volt.
A 6510 induláskor beugrott a ROM-ba és pár alapvető funkció elvégzése után (CIA és VIC inicializálás, vektorok beállítása, stb) után becsattant a BASIC editor módjába. És várt. Még a kurzor villogtatását is a VIC végezte.
Már ha nem volt addon cucc az IEEE slotban, mert az jó eséllyel belapolta magát a megfelelő címre, és rá adódott át a vezérlés.
De aki egy kicsit is komolyabban nyúlt a cucchoz, magasról tett a ROM-ban lévő kódra. Megírta a saját dolgait.
Ergo q-ra nem volt ott semmilyen API szerű cucc.
Szerintem.

Ö... izé... Jó, én világéletemben Zilog mániás voltam, a C betűs világgal úgy voltam, mint később a windows-zal ;)
Akkor hibás volt az egyéb platformokon szerzett tapasztalatok kivetítése a C64-re.
Spectrumon konkrétan írtam olyan assembly programot, ami részben a video memóriában turkált, részben a ROM-beli rutinokat hívogatta (pl. csipogáshoz).

Az egy más téma, hogy kikerülhető volt a ROM és közvetlenül lehetett használni a hardvert, de megvolt a lehetőség (már amennyire ennyi év után még emlékszem rá), hogy a beépített rendszerhívásokat használd.
Valami int (mint interrupt) parancs is rémlik, de lehet, hogy az már a VT20/4 volt.

így jár(t) aki Spectrumozott. Xar kép, f0s csipogás. ;)
Ezeket a C64-ben dedikált hardverek végezték. SID a hangot (3 szólam), VIC a képet, CIA(k) a perifériákat kezelte.
És az Amiga ezt a szemléletet turbózta tovább. :)
C64-en simán át lehetett írni a karaktertáblát (pontosabban egy pointerrel rámutatni az új táblára) és a képernyő memória adott pozíciójába beírt karakterkód alapján a VIC legenerálta a képet. Ezért (is) lehetett gyors scrollozós (karakter+sprite) játékokat írni C64-re. És mivel a képernyőt 8 pixellel el lehetett tolni X,Y irányokba, gyönyörű pixeles scrollnak tűntek. A bitmap scroll kicsit erőforrás igényesebb volt. És a kettőt akár keverni is lehetett. Csak a raster interruptot kellett izgatni.
Vazz, elszállt 30 év.

Érdekesek a hozzászólások. Gondolkoztam azon, hogy manapság az az OS amin a java megy? Régebben külön ki kellett emelin a multiuser multitasking jellemzőket, és ugye ami még nem ilyen volt az is OS.
Tehát a PPCBug (Motorola debugger) alapú alaplapokra rá lehet erőltetni az OS fogalmát?
Van benne IO - diszk, soros, karakteres, hálózati stb.
Tud kernelt tölteni, vagy programot futtatni.
Mi kell még?

Összehasonlítva a debug, vagy a gdb operációs rendszer alól indul, a PPCBug-hoz meg nem kell ilyen, tehát önálló, mint a ROM BASIC!

Az IS-DOS floppykat is kezelt, CP/M programokat is futtatott. A CP/M 8080 alapú, amit tudott futtatni a Z80. Gyakorlatilag ugyanazokat a programokat tudtam futtatni MSDOS alatt, mint az otthoni "játékgépen". Azzal a különbséggel, hogy a játékgépben 640MB DRAM volt, mint egy PC-ben. Az enyémben meg még 128MB CMOS RAM, ami gombnyomással readonly lett. Majd lehúztam és átvittem a haverhoz, mert volt rajta egy Li elem is.

Ja, és a floppy IBM formátumú!

( bikmakk | 2013. 12. 11., sze – 18:24 )

Mengyelejev-féle periódusos rendszer, Kádár-rendszer, paraszimpatikus idegrendszer.
Na, ez már három.

( sigellef | 2013. 12. 12., cs – 23:49 )

Windows 3.x... nem tudom, belefér-e az oprendszer fogalmába. Ugyebár DOS alól lehetett elindítani, de állítólag több volt mint egy DOS alól futó program. Az biztos, hogy nem önálló rendszer volt, mert szépen együttműködött a DOS szolgáltatásaival, pl. smartdrv, dblspace/drvspace. Szerettem drvspace meghajtóra tenni a win-es cuccokat, mert szépen összetömörítette. Egy 128MByte-os vinyón dolgozott, Word, Excell, 3Dhome, meg rengeteg mütyür... egy 70 megás drivespace-n 250MByte összepakolva :D hmmm... 15 év hogy elszállt ...

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba