Partícionálás - hogyan, miként legyen?

Merevlemezek, vezérlők

Szervusztok!

A következő a szituáció:
Jelenleg 2 merevlemez van a gépemben:
Van egy 

SAMSUNG SP1654N

, ami IDE csatlakozású és 160GB-os. Ezen van egy ilyen partíciós tábla: 

1.0 GiB - ext2 - /boot
4.0 GiB - linux-swap - swap
64.0 GiB - btrfs - /
80.05 GiB - btrfs - /home

Továbbá van egy 

WDC WD5000AAKS-00A7B0

, amin így fest a partíciós tábla: 

64.0 GiB - NTFS - /media/Windows
401.76 GiB - ext4 - /media/Bittorrent

Épp ma rendeltem meg egy ilyet: WD 1TB Caviar Blue 7200rpm 64MB SATA3 WD10EZEX

Az új 1TB-os lemez fogja váltani az öreg Samsungot, ami átkerül egy másik gépbe. Viszont a rendszerem, amit naponta használok, ezen van. Szóval újratelepítés lesz, ez nem vitás. Ez nem is gond. Viszont akárhogy is rendezhetem a lemezeim még és kicsit tanácstalan vagyok ez ügyben.
Előre leszögezem: az LVM-et nem akarom használni, mert nem értek hozzá, nem bízok benne és jobb szeretem fixen, kézzel megszabni előre, hogy miként legyen. Ezért is írtam ezt a sok szöveget.

Szóval, Ti mit gondoltok? A két WD közül melyiket érdemes rendszerlemeznek beállítani? Számít a négyszer akkora cache az 500-as Caviarhoz képest? Eddig a legjobb amit lemez-lemez közt elértem, az ~60-70 MiB/s másolás volt, videókkal, képekkel. Ha viszont nem érdemes, akkor arra gondoltam, hogy az 500-as lesz rendszerlemez, az új lemezre viszont GPT alapú partíciós táblát csinánék gparted-el, hogy sok partíciót lehessen létrehozni. Ha jól gondolom, ez nem probléma, amíg nem akarok bootolni az adott lemezről és csak adatokat tárol, ugye? Meglenne az előnye, hogy mindenféle kiterjesztett partíciók nélkül lehessen sok partícióm, meg ha később EFI-s alaplapom lenne, nem kéne formázni. Mi a véleményetek?

  • 7490 megtekintés

( locsemege v | 2013. 11. 29., p – 21:03 )

Szerintem /boot, /, /var, swap az 500 GB-osra, /home az 1 TB-osra. LVM-mel egyébként semmi baj, hajlamos működni. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Például a weblapok, amelyeket az Apache szervereden keresztül lehet elérni. Aztán a repository-kból letöltött csomagok. Minden, ami változó file. Nyilván nem a /usr-be írja ezeket. A levelek, amelyet a mailszervered kezel. Ilyesmi.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( ncc1701 | 2013. 11. 29., p – 22:14 )

Szerintem játszadozz egy kicsit az lvm-el, ha nem vagy teljesen kutyaütő, akkor max 2 óra alatt eléred azt a szintet, ami kell. Utána azt oda méretezed, ahová akarod utólag.

( uid_4656 v | 2013. 11. 29., p – 22:48 )

A következőket tenném:

- az 1 TB-os lemez legyen a rendszerlemez, mert várhatóan az a gyorsabb, a rendszer meg kicsi, elfér rajta bőven
- a GPT/MBR nagyjából mindegy - ha lesz EFI-s alaplapod valószínűleg annak is lesz legacy boot módja, amivel tudsz MBR-rel is bootolni
- nem csinálnék sok partíciót, inkább csinálnék LVM-et, ha nem értenék hozzá, akkor megtanulnám.

Egyébként újratelepíteni sem kell. Berakod az új vinyót, partícionálod, átmásolsz rá mindent, telepítesz rá GRUB-ot, kiveszed a régi vinyót, bootolsz. Nem bonyolult...

+1, ill. az utolsóhoz kiegészítés: ha LVM-ed lenne, akkor még ennyi sem kéne, csak berakod az új diszket az adott Volume Group alá (vgextend), átmozgatod a köteketet (lvmove/pvmove), kiveszed a régi diszket (vgreduce). [a parancsneveket fejből/gyors google-ből írtam, nagyon régen kellett parancssorból LVM-et matatnom, de tippre ezek kellenek]

BlackY

Nocsak, ez felkeltette a figyelmem...!
Mert hát ugye... Windows alatt ilyet nem lehet tenni. Milyen módszerrel másoljam át? Gondolom gksu nautilus -> ctrl-a / -> ctrl-c -> ctrl-v nem elég? Terminálból kéne? Már olyan jól belaktam a rendszert, minden flottul megy. :3

Ez elég off:
De jön a gépbe egy GeForce GT610 is, a jelenlegi Radeon X1050 helyett. Van valami teendőm a csere előtt/után, hogy minden menjen? Azt tudom, hogy a rendszerem nem használ xorg.conf -ot.

Szerk.: Gondolom a 

/etc/fstab

is szerkesztésre szorul, mert a lemezeim UUID alapján vannak mountolva. A kérdés inkább az, hogy... ha én GPARTED-ben megnézem az UUID-t, az ugyan az marad a lemeznek akkor is, ha másik rendszer alól nézem meg?
Konkrétabban:
Beteszem a diszket, bebootolok a jelenlegiről. Particionálom, átmásolom a dolgokat és megnézem az új partíciók UUID-it, beírom az FSTAB-ba, kiveszem a régi diszket és bootolok az új rendszerről. Elvileg jó lesz, nem?

Ubuntu 13.10 amd64

A linux másolása sima ügy. Az UUID elvileg nem változik, de ha nem szimpi, vagy biztosra(?) szeretnél menni, hivatkozhatsz hagyományosan pl. /dev/sda1-re is vagy akár mindkét megoldásra a GRUB-ból :).
A másolásnál arra ügyelj, hogy nem minden könyvtárt lehet másolni az éppen aktuálisan futó linux alól. Ha jól emlékszem, az új linuxoknál a proc, sys, dev fizikailag nem létezik a lemezen.
A másik, amire érdemes ügyelni, hogy a GRUB hova installálódjon ;)

Tippek:
- én is az 1TB-ra raknám a rendszert, mégpedig egy kis partícióba, hogy ne fragmentálódjon szét. Nálam 10-20GB körül mozgolódik.
- ha mindenképp kell swap, akkor az mehet ez után, vagy a másik winyó elejére. (Kövezzetek meg, de értelmetlennek találom swap használatát normál 4+GB memóriájú rendszer esetében, de ha nagyon kell valamiért, akkor sem adnék neki többet 2GB-tól.)
- a /user könyvtárat mindenképp külön partícióra raknám.
- ne egy hatalmas, hanem 2db vagy több hasonló méretű adattároló partíció célszerű a fennmaradó helyre. Előnye, hogy az ember jobban rendszerez, könnyebb kisebb lemezekről/re mozgatni az egész partíciót, van lehetőség defragmentálásra. Ha nagyon bizonytalan a felhasználás módja, akkor nem butaság az LVM használata.
- a esetleges backup legyen a winyó végén, ahol nem számít a sebesség.
- a munkahelyi gépemen windóz alatt fejlesztéshez vannak külön partíciók: egy a maven-nek, egy meg a többinek :) Érezhető a válaszidő javulása az eredeti 1db partícióhoz képest.
+ noatime nodiratime-t beállítani az fstabban + ha van swap, akkor a sysctl-ben a swappinest csökkenteni.

Fogyasztás és zaj miatt talán érdemes lehet a 160-as lemezt csak backupra használni, és mobilrákba rakni.

Ebben igazad lehet, megfontolandó. Kb. 4 éve szoktam le a swapról, mert aktív használatakor túlnyomórészt memóriaszivárgás állt a háttérben, és használhatatlanná tette a rendszert. Netbook esetében pedig memóriaszivárgás sem kellett. Swap nélkül a memóriazabáló progik egyszerűen elszállnak, de a rendszer megy tovább. Meglepő és mulatságos, de swap nélkül sem tapasztaltam sokkal több fagyást, program elszállást mint vele. Persze ez felhasználás függő is.

A swappiness most is 1-re van állítva. Az jó egyébként, ha live Ubuntu 13.10 telepítőről csinálom a másolást? A 160-as HDD-t amúgy ki akarom venni.
Most így gondolom a particionálást:
500GB WD: 

1. Partíció: 64 GiB - /media/Windows (Windows Server 2008 R2 x64)
2. Partíció: 300GB - btrfs - /media/Bittorrent
3. Partíció: 100GB - NTFS - /media/Roms

Ez utóbbi Windows alá kell, PS1/N64/Amiga/NES/SNES/Mame stb játékok tárolására.

1TB WD: 


1. Partíció: ext2  - /boot - 1.0 GiB
2. Partíció: swap  - swap - 2.0 vagy 4.0 GiB
3. Partíció: btrfs - / - 32.0 GiB
4. Partíció: btrfs - /home - A fennmaradó SOK hely - Telepített Steames játékok, Képek, Zenék, Videók, Doksik

Fura lehet egyeseknek a BTRFS, de az az igazság, hogy az Ubit erre telepítettem, a /home is azon van jelenleg és eleddig semmi gondom nem volt vele. Süsüék is stabilnak tartják mindennapi használatra. Nem tudom, a GRUB2 tud bootolni róla? Mert spórolhatnék egy ext2 partíciót akkor...
A használaton, particionáláson még agyalok egy kicsit... de nagyon örülni fogok, ha nem kell teljesen újrahúzni a rendszert.

Ubuntu 13.10 amd64

Jellemzően akkor fordítunk kernelt, ha valami miatt a disztro által szállított nem felel meg, mondjuk egzotikus driver, vagy mondjuk nem áll rendelkezésre RT patchelt verzió a tárolóban. Tehát tudjuk, hogy milyen gépre fordítunk, tudjuk, hogy milyen eszközöket tartalmaz. Ergo azokat kell beletenni (és máris kisebb a méret). Ha meg általános kernel kell, ami minden gépen el fog futni, akkor jó a disztro által szállított is (komolyan, felesleges szopás egy általános használatú gépen szívni kernelfaragással -> vagy csak ellustultam az évek alatt). Mint fentebb is látható, 2-3 gyári kernel is elfér 95 megán, nem kell mindent belefordítani.

Konkrétan suse "gyári" < 30M.
Ebből kb. 10M a kernel+initrd, a többi a nagyértékű grub2 sallangjai.
Ez a "gyári desktop" kernel és az install közben kialakított initrd.
Pl. a mindenen induló rendszer (install cd) esetén 4M a kernel, 32M az initrd.
Tehát ez úgy működik, hogy meg kell határozni
- mi kell minimum a boothoz -> megy a kernelbe
- mi kell még = megcélzott platformok és egyéb hw -> megy az install initrdbe
Install után a jelen lévő hw figyelembevételével össze kell állítani a géphez tartozó initrdt.

Egy gépen futó rendszernél általában befordítom a drivereket.

Definíció '90-egynéhány környékéről by általam: Ha beírok egy parancsot és kiirja kopirájt pítör norton az dos, ha nem ír ki semmit az juniksz.
Ezt azért sikerült egységessé tenni egyes disztrókban. Ha eltévesztek egy parancsot lefut a command not found című shell függvény. Ha mondom man, visszapofázik, mert csak info van. Az okoskák megmagyarázzák miért én vagyok hibás, mert a másik három disztrót kellene használni.
Így a linux nem unix, hanem DEMOKRATIKUS rendszer.

[berci@berci ~]$ cat /etc/issue
Fedora release 19 (Schrödinger’s Cat)

[berci@berci ~]$ du -hs /boot
96M /boot

Általában 2-3 verzió visszafelé mindig rendelkezésre áll.
De persze elfogadom, ha valaki kísérletezik és 1G mennyiségű kernelt ott hagy a disken. Mindenkinek más az igénye.

Hát, és hogyan fordítottad(*)? Nincs ubuntum, de ekkora initrd-t csinálni nem is tudom hogy lehet, ennyi helyen már egy live rendszer is elfér :)

*) Arra gondolok hogy a disztribúcióknak van saját kernelgyártó metódusuk, amivel a "hivatalos" kernelt le lehet gyártani (make-kpkg a debiánéknál). Arra tudok tippelni, hogy sikerült túl sok modult belefordítani, illetve olyan dolgok is bekerültek az initrd-be, amik tök feleslegesek.

( dj | 2013. 12. 01., v – 13:17 )

Nem kell túlbonyolítani. Egy / és /home esetleg swap, de ha van elég memória akkor az sem kell. A fáljrendszer ext4, ha csak nincs különösebb oka a brtfs-nek és happy.

( kleinie | 2013. 12. 02., h – 07:21 )

Ahogy nézem használsz BTRFS-t, így teljesen felesleges a partíciókkal játszani. Ha már azt használsz, akkor érdemes kiaknázni a fájltrendszer nyújtotta lehetőségeket. A subvolume funkciót elég egyszerű használni, mintha könyvtárakkal dolgoznál.