Nyílt forrás: több vagy kevesebb hiba?

Flame

Nyílt forrás: több vagy kevesebb hiba?

  • 815 megtekintés

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 15:46 )

mrbond írta:
"ha aztmondom írnak/írtak, akkor meglepődsz?"
Kiváncsivá tettél, kérlek mondj néhányat. :roll:
BY
ssava

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 16:13 )

Biztos lehet marha jó rendszereket írni, de a tapasztalat (mm. az enyém:) azt mutatja, hogy a részben vagy egészben megnyitott kódú szoftverek
1. gyorsabban fejlődnek;
2. hamarabb "optimalizálódnak";
3. júzerfrendlibbek (uhh, ezt a szót hogy találtam ki:)

( ranger | 2004. 05. 18., k – 16:36 )

Lakosimi írta :

Nomeg az is számomra érdekes, hogy egy szervízcsomag tesztváltozata jelenjen meg...

Ez levezethető abból, hogy minőségellenőrzés "drága" dolog....

Olcsóbb kiadni a bétát, oszt majd csak lessz vhogy... :twisted:

( mrbond | 2004. 05. 18., k – 16:49 )

[quote:39a2c3fb24="ssava"]Kiváncsivá tettél, kérlek mondj néhányat. :roll:

ha költői kérdés volt akkor hagyd figyelmen kívül, ha nemm, akkor egy pár:
- apple systemek (amikor a pc még vga volt, akkor már lehetett velük filmet editolni)
- valami van a sunokon is ami nem nyílt (solaris),
- ez igaz a unixok negy többségére is
- ezeken kívül bizonyos kritikus alkalmazások, amikkel pl az atomerőművek mennek pl. (habár zárt, de isten mentsen meg attól, hogy m$ legyen). bár itt egyébként vannak m$ termékek, de igazából a szines-szabos megjelenítésen kívül semmit nem bíznak rájuk.
- rengeteg hardware firmware része. pl már egy jobb mosógépet is mikroproci hajt (pl pic, vagy vmi hasonló). na azok szoftverének is zárt a kódja.

szvsz, az nem baj ha valami zárt. az a baj, ha a zárt vmi sz@r. lásd egy Má$ik operációs rendszer esetét. sok pénzbe kerül és semmivel nem nyújt többet, mint mondjuk egy szintén pénzbe kerülő suse.

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 17:00 )

Bocs, télleg nem piszkálni akarlak, csak asszoc. erre:l "- rengeteg hardware firmware része. pl már egy jobb mosógépet is mikroproci hajt (pl pic, vagy vmi hasonló). na azok szoftverének is zárt a kódja. "

Ja, miután lezárják a GPL-es kódot... (pl. ld. trey-féle blacklist...)

cashy

( anr | 2004. 05. 18., k – 17:08 )

Egy nagy negativuma minden zart cuccnak, hogy a CIA fele modern titkosszolgalatoknak "szabad bejarasa" van a kodra. Mindig van olyan ember aki megzsarolhato, es o beleteszi a CIA kivanalmait, mivel zart, es nincs soxorosan atnezve minden sor, ezert ilyenek benn maradhatnak. De a zart hardwerek is tartalmaznak ilyen hatso kapukat.
pl: az elso iraki haboruban az iraki legiiranyitas osszes SUN-ja egyszerre fagyott le, mert volt a prociban olyan aramkor, ami megfelelo kulso eletromagneses sugarzassal "ingerelve" lefagyast okozott.
Az egyetlen remeny az opensource Power5-re alapozott opensource oprendszer;-))

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 17:14 )

mrbond
Ööö nem a speciális területekre gondoltam, mint pl. vadászgépek, ipar stb.
:roll: , csak user felhasználókra.
Lenne még egy kérdésem, az apple miért nem terjedt el?
Lehet h égő, a történelemmel mindig gondjaim voltak.
Eljátszottam a gondolattal mi történne, ha a Linux megszűnne nyíltnak
lenni egyik napról a másikra. Huh. Rémálom.
Nah
BY
ssava

( mrbond | 2004. 05. 18., k – 17:18 )

[quote:be1ddaa697="cashy"]Ja, miután lezárják a GPL-es kódot... (pl. ld. trey-féle blacklist...)

hát igen... van ilyen :( sajnos erről senki nem tehet, mármint közülünk.
egyébként én is hiszem azt, hogy a nyílt kód az jó, és kell is. és pont a teáltalad említett dolgok az open negatívumai. nézd meg a mplayer core csapatot. pl Árpit :(
valaho igaza van :( sajnos. az emberek ált. gyarlók, de ez már lehetne egy filozófia topic témája is.

[quote:be1ddaa697="anr"]...mert volt a prociban olyan aramkor, ami megfelelo kulso eletromagneses sugarzassal "ingerelve" lefagyast okozott.

kellő elektomágneses sugárzással "ingerelve" még a vasaló is "lefagy" :D:D:D
[quote:be1ddaa697="anr"]Az egyetlen remeny az opensource Power5-re alapozott opensource oprendszer;-))

aranyos... bár szvsz. (at the moment) egy kissé utópisztikus... de azért egyszer csak lesz belőle valami

( BOB | 2004. 05. 18., k – 17:21 )

[quote:6d99af1983="mrbond"]ezeken kívül bizonyos kritikus alkalmazások, amikkel pl az atomerőművek mennek pl. (habár zárt, de isten mentsen meg attól, hogy m$ legyen).

Itt altalaban realtime OS-ek vannak, peldaul QNX-ek.

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 17:22 )

"user felhasználókra" -- bocs ezt elírtam
:oops:
anr:
"Egy nagy negativuma minden zart cuccnak, hogy a CIA fele modern titkosszolgalatoknak "szabad bejarasa" van a kodra. Mindig van olyan ember aki megzsarolhato, es o beleteszi a CIA kivanalmait, mivel zart, es nincs soxorosan atnezve minden sor, ezert ilyenek benn maradhatnak. De a zart hardwerek is tartalmaznak ilyen hatso kapukat."

A nyílt cuccokkal az a bibi h nagyon sokan fejlesztik, és etnikailag is nagyon
sokféle ember. Ez határozza meg igazán a rendszer tisztaságát.
BY
ssava

( anr | 2004. 05. 18., k – 17:22 )

[quote:12b26b52b2="ssava"]
Eljátszottam a gondolattal mi történne, ha a Linux megszűnne nyíltnak
lenni egyik napról a másikra. Huh. Rémálom.

Szerencsere ez lehetetlen. Amit valaki egyszer megkapott opensource licensz alatt, az tobbe tole el nem veheto. A copyright holderek maximum a kovetkezo verziokra mondhatnak valamit, de a mar kinntlevokra nem.
;-)

( Lakosimi | 2004. 05. 18., k – 17:23 )

[quote="ssava"

Nálam 2-3 napot igényel a telepítés Gentoo Power 8) .

Még nagyon gyerekcipőben jár a GNU/Linux, viszont kikerülhetetlen erre
má$ok is felfigyeltek.

:lol:

Szia :lol:

Nem inkább Te jársz gyerekcipőben?
Bocs :P

Csak azt kérdezném: Telepítettél mostanában: UHU, Mandrake, vagy SuSE Linuxot?

Egy kollégám, aki igazából a W32-höz is csak keveset konyít kipróbálni feltette játszi könnyedséggel egy-egy alkalommal mindhármat...

Ennyi! :P

( mrbond | 2004. 05. 18., k – 17:26 )

[quote:54f7bef98b="ssava"]
Ööö nem a speciális területekre gondoltam, mint pl. vadászgépek, ipar stb. :roll: , csak user felhasználókra.

a topic címe nem az open os vs. closed os :D
[quote:54f7bef98b="ssava"]Lenne még egy kérdésem, az apple miért nem terjedt el?

mármint nállunk? nyugaton és usában egy eléggé használt platformról van szó.
egyébként azért a mai pc-s arhitektúra terjedt el, mert annakidején amikor az IBM kifejlesztette ezt az arhitektúrát, akkor az egyszerűsége miatt mindenki ezt kezdte másolni... később amikor már megfelelően elterjedt volt akkor az IBM meg benyúlt a jogdíjakért :) ez több pénzt hozott nekik mint sok eurólottó jackpot :)
[quote:54f7bef98b="ssava"]Eljátszottam a gondolattal mi történne, ha a Linux megszűnne nyíltnak
lenni egyik napról a másikra. Huh. Rémálom.

az, rémálom de nem kell félned ! ha Linus meggondolná magát (pfuj!) akkor a még nyilt kódtól forkolódna, és maradna nyílt :) jó mi :?: :!:

( vmiklos | 2004. 05. 18., k – 17:28 )

[quote:3b50c86d96="anr"]
Szerencsere ez lehetetlen. Amit valaki egyszer megkapott opensource licensz alatt, az tobbe tole el nem veheto. A copyright holderek maximum a kovetkezo verziokra mondhatnak valamit, de a mar kinntlevokra nem.
;-)

jah, azonnal forkolódna. úgy mint most az X.org R6.7.0 :D
egyébként a kernel lícenszét azt csak úgy lehetne megváltoztatni, hogy minden contributor beleegyezik nem? azokat meg elég nehéz lenne összegyüjteni :D
csak azért gondolom, mert vannak programok, aminek úgy néz ki a licensze, hogy 'gpl, de x.y. fenntartja a licenszváltoztatás jogát' :arrow: ami csak gpl, annak csakúgy az eredeti szerző, ha már sokan contributoltak bele, nem változtathatja meg 'csak úgy', nem?

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 17:33 )

Lakosimi
Nem igazán értelek. Telepítettél már Gentoot stage1-ről?
Leírom röviden:
stage 1-ről indulunk!
#bootstrap.sh --kb 2.5 óra
#emerge system --2.5 óra
kernel fordítás+ config --1 óra
ez csak az alap rendszer grafikus cucc nélkül
utána:
#emerge xfree --1 óra
#emerge gnome && kde --15 óra +config
és egy csomó minden nincs fenn
minden a netről jön le bináris csomagokban és ráfordul a gépre
BY
ssava

( mrbond | 2004. 05. 18., k – 17:37 )

[quote:0e8d649dea="ssava"]...minden a netről jön le bináris csomagokban és ráfordul a gépre

:lol: én meg az asztalra
a netről a forrás csomagok jönnek le, és azok fordulnak le binárissá :D

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 17:40 )

:lol:
Bocs de még alap, így is tanul az ember. Kösz.

:lol:

( vmiklos | 2004. 05. 18., k – 17:43 )

[quote:6bb593ecb0="ssava"]
#emerge gnome && kde --15 óra +config

nálam csak a kde fordítás 25-28 óra
milyen erőművet üzemeltetsz? :D

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 17:51 )

Legrosszabb esetben 10-12 óra volt a kde fordítás a gnome 6-7 óra körül
vas:
amd 2000-es proci
320 MB SDRAM :D
BY
ssava

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 17:53 )

http://magenta.linuxforum.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=124#1395 :D :D :D

( ranger | 2004. 05. 18., k – 20:08 )

mrbond írta :

ha Linus meggondolná magát (pfuj!) akkor a még nyilt kódtól forkolódna, és maradna nyílt

Ha már flame :twisted:

Sting írta :

http://pcforum.hu/hirek/?qnid=8356

( ranger | 2004. 05. 18., k – 20:35 )

Bocsi, de ez a "hiteles" link

http://www.linuxworld.com/story/44851.htm

:twisted:

( Lakosimi | 2004. 05. 18., k – 21:25 )

[quote:2e18a6ca93="ranger"]mrbond írta :

Sting írta :

http://pcforum.hu/hirek/?qnid=8356

Bocsi :P

De valaki ad még a Sting által közzétett híreknek (?) hitelt közűlünk?

Ha valaki nem veszi észre, akkor Sting "úrfi" nagy előszeretettel ad teret a hibákat, negatív dolgokat feltáró híreknek. A Microsoft haibajelentéseitől kezdődően... a nyílt forrásig. De ez utóbbit jóval nagyobb örömmel teszi közzé...

Ugyebár itt a HUP-on is volt ez már téma.
Azért is született a pcforum.hu (ilyen áldománnal), hogy ne a prog.hu-n legyenek az ilyen hírek hisz annak főprofilja a programozás.
És milyen jó csali is az az oldal, ugyanis aki odalátogat az "zaftos témákban" talál linkeket itt a pcforum.hu oldalra.

( Lakosimi | 2004. 05. 18., k – 21:33 )

[quote:3e1899a4f4="ssava"]Lakosimi
Nem igazán értelek. Telepítettél már Gentoot stage1-ről?
Leírom röviden:
stage 1-ről indulunk!
#bootstrap.sh --kb 2.5 óra
#emerge system --2.5 óra
kernel fordítás+ config --1 óra
ez csak az alap rendszer grafikus cucc nélkül
utána:
#emerge xfree --1 óra
#emerge gnome && kde --15 óra +config
és egy csomó minden nincs fenn
minden a netről jön le bináris csomagokban és ráfordul a gépre
BY
ssava

O.K. Bocs, kissé rosszul fogalmaztam.

Akkor most írom másképp: 1.) Igaz ami igaz!
Ahogy leírod a Gentoo telepítést az "tiszta sor" forrásból valóban tovább tart.

2.) Csak azt az egyet magyarázd el nekem "nehézfejűnek", hogy hogyan lehet egy ilyen telepítést párhuzamba hozni egy windows telepítéssel amely után többször tíz hibajavító patch-et nomeg szervízcsomagot kell még futtatni.

Már megbocsáss, de ez olyan mintha a Linux telepítést úgy kezdeném, hogy mondjuk feltelepítek egy SuSE 8.1-et, majd azt upgraedelem SuSE 8.2-re és végül ezt frissítem SuSE 9.1-re

Remélem mostmár közös nevezőn vagyunk.
Ugye? :P

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 22:23 )

Lakosimi
Nem értem hogy jön ide a Win/Gentoo telepítési párhuzam. Nem
emlékszem h írtam volna ilyesmit. Egy kicsit elbeszélünk egymás mellett
sztem. Bocs h kukacoskodok, de horgászni voltam és szénné égett az arcom
a napon és fáj egy kicsit. :D
BY
ssava :D

( Lakosimi | 2004. 05. 17., h – 18:25 )

Sziasztok :roll:

Azon túl, hogy a felületes szemlélőben az a kép alakul ki a hibajelentések gyakoriságát illetően, hogy a nyílt forrásban sincs kevesebb hiba, mint az elterjedt "ablakos rendszer"-ben, nos ezenkivűl van még más szempont is egynéhány melyet nem árt átgondolni.

Ma ötlött fel bennem egy olyan szempont amiről még sehol sem olvastam, ti, hogy a nyílt forrásban folyamatosan, vagyis napról-napra folyik a fejlesztés, az újabb funkciók beültetése és ennek kapcsán bekerülhet egy-egy (vagy több) hiba is melyet az előző verziók nem tartalmaznak.

Ezen okból kifolyólag ha valaki nyílt forrású oprendszert használ, akkor "szerencsés esetben" az általa használt program régebbi verziója még nem tartalmazza azt a hibát amelyet újólag felfedeznek és javítanak.
Amennyiben pedíg a hiba benne van, akkor természetesen letöltheti az újabb, javított verzióját a programnak.

Véleményem szerint ez egy optimális lehetőség és emellett kényelmes is abból a szempontból, hogy ha egy frissebb disztribúciót telepít valaki fel, akkor nincs szükség "javítócsomag" futtatására, lévén, akkor már a program javított verziója kerül fel a régebbi hibás verzió helyett.

Node, nézzük a zárt forrást
Az előbbi nézőpont érvényes itt is a vizsgálódásban, vagyis míg a nyílt forrásnál napról-napra folyamatosan folyik a programok fejlesztése, addíg egy (mondjuk) 2001-ben kiadott telepítő CD-n lévő programok esetében az azóta eltelt majd 3 év folyamán a 2001 előtt fejlesztett programok összes hibája derül ki napról napra.

Tehát amíg a program nem fejlődik tovább addíg a hibák folyamatosan jönnek elő. (ellentétben a nyílt forrás esetével)

Mindemellett ha feltelepíti valaki erről a telepítő CD-ről az oprendszert, akkor meg kell birkóznia az azóta feltárt hibákkal oly módon, hogy sok-sok patch-t futatni, nem is beszélve a Service Pack-okról.
Szerencsétlenebb esetben ezért egy telepítés minimum másfél, két órát is igénybe vehet, a felesleges fájlmásolás amit a javítások telepítése előtt végeztünk az oprendszer telepítésével és ezen fájlok javító programokkal való felülírása miatt.

Összegezve: Ha ezen szempontok alapján hasonlítjuk össze a zárt és a nyílt forrást, akkor a zárt forrásban kiemelkedően több hiba van!

És mégegy dolog amit nem illik figyelmen kívül hagyni: a "zárt kódú" rendszer a "pagefile.sys és a "hibernate.sys levonásával alaptelepítésben mindössze 700-800MB-nyi helyet foglal el, a nyílt forrás 2-2,5GB-nyi helyigénye mellett amely egy szokványos telepítés, sokkalta több alkalmazással, ideértve még az OpenOffice-t is.
De! még egy fontos szempont: a nyílt forrás esetében mintegy 108 000
fájl kerül felmásolásra e telepítésben a "zárt kód" kb. 6 800 db fájljával szemben.
Ha a nyílt forrás fájlmennyiségéből levonunk nyelvi fájlokra és dokumentumokra 50%-ot, akkor is marad 54 000 fájl ami bináris programnak vehető és ha az a kérdés, hogy 54 000 programfájlban mondjuk van 100-250 jelentősebb hiba vagy 6 800 fájlban mondjuk csak 100 hiba, akkor melyik a rosszabb arány?

Nos! Az arányokat zongorázni lehet.

Vagy esetleg valakinek más a véleménye erről? :P

( Lakosimi | 2004. 05. 19., sze – 05:32 )

[quote:ba4b693337="ssava"]Lakosimi
Nem értem hogy jön ide a Win/Gentoo telepítési párhuzam. Nem
emlékszem h írtam volna ilyesmit. Egy kicsit elbeszélünk egymás mellett
sztem. Bocs h kukacoskodok, de horgászni voltam és szénné égett az arcom
a napon és fáj egy kicsit. :D
BY
ssava :D

Hi! :roll:

Csak annyit: bár nem írtad "párhuzam" , de nyilvánvaló ha valaki felhoz egy példát és a másik egy olyan példával válaszol amely látszólag hasonló, de mégsem odaillő, mert csak féligazságnak tekinthető, akkor írja azt a másik fél, (vagy akár egy harmadik is), hogy hogy jön ez ide?
Vagy mi ez a párhuzam?
Nem így van?

REmélem érted mire gondolok? :?

( szaszg | 2004. 05. 19., sze – 08:11 )

[quote:5c26e0cb57="norbert79"]Arra értettem, hogy 'ez teszi oly naggyá', hogy az átfordított kód C-ben sokkal nagyobb, mint ha ugyanazt Assembly-ben írnád meg.

Maximum 2,5x nagyobb, de atlagosan 1,5-2x. (Ez a mindent beforditok dologra vonatkozik!!!) Persze, ha hozzavesszuk a dll-t (rtl, vagy hivd ahogy akarod), akkor par kulonallo proginal mar jocskan atbillen a merleg, s sokkal kisebb lesz a C mint az egyenkent gepikodban megirt valozat.

[quote:5c26e0cb57="norbert79"]Tudtommal a Windowst (nevezzük nevén a gyereket) nemcsak C-ben, hanem egy részét Assembyl-ben kódolták. (nem láttam a forráskódot, hozzá tenném, én csak ezzel az infóval rendelkezem).

Az 1.0-ban talan meg voltak assembly kodok, de ott meg mindent PASCAL-ban irtak valoszinuleg. a 3.x -ben mar talan volt C is. (Eleg a header-eket megnezni tele van FAR PASCAL, NEAR PASCAL deklaracioval)[quote:5c26e0cb57="norbert79"] Összehasonlítani a kettőt meg nem fogom, mert badarság lenne.

akkor legyszi ne tedd (habar ilyen osszehasonlitasra utaltal elozo soraidban)

[quote:5c26e0cb57="norbert79"]Tény, hogy a könnyű alakíthatóságért cserébe az ember nagyobb kódot kap, mintha csak egy feladatra élezné ki a programját, s egy gépiesebb kódban írná meg, de a lefordított kód jóval kisebb lenne.

Itt nem csak a konnyu alakithatosag a lenyeg.
- a hordozhatosag -- jo esetben proci - platform - oprendszer - stb fuggetlen tud lenni a C
- az stdlib tartalmaz egy csomo mar megirt rutint, amit nem kell implementalni
- az egy-feladatra kihegyezes megint egy egesz mas dolog s sok koze nincs az asm<->C-hez...

Zsiraf

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 17., h – 20:20 )

Én egyetértek!
Egy Win telepítés elképesztően el tud nyúlni a szervízcsomag és az azóta megjelent javítások letöltésével és telepítésével.
Azt meg hogy miért is települ olyan döbbenetesen lassan egy 700kB-os javítás a letöltés után, azt el sem tudom képzelni.
A hibák arányát híven tükrözi, hogy egy szervízcsomagban 4-500 hiba kerül javításra. És ez még csak egy oprendszer, böngésző és egy médialejátszó hibáinak javítása. Itten még nincs is benne web, DNS, DHCP, mail stb. szerver.

( szaszg | 2004. 05. 19., sze – 08:17 )

[quote:e1439f33b1="Jedite"][quote:e1439f33b1="Da5id"]Honnan tudja bármelyik felhasználó is, hogy *valójában* mit csinál a zárt kódú rendszere? Milyen adatokat küld el a hálózaton, milyen kiskapuk vannak beleépítve (még a titkosítási algoritmusba is ugyebár), milyen adatokat hová helyez a rendszeren belül? Nyílt forráskódnál bárkinek joga és lehetősége van beletekinteni a program legmélyebb lelkivilágába. Akkor most melyik a zsákbamacska?

Igazad van!

Lehet, hogy az FBI meg a CIA folyamatossan lehallgat mindenkit, miközben az ember levelez vagy chatel.

Honnan lehet tudni, hogy tényleg védve van az amire csak rá van írva?

Ha van egy ajtó amire ki van téve a zárva felirat, biztos hogy zárva van?

Fogalmunk sincs, hogy mi lehet a programokban.pl.:

A Word pinballja
az excel repülőszimulátora

Az embereknek eszébe sem jutott, hogy lehet ezekben egy rejtett játék.

Hmm... Nem tudom emlekszel e a kilencvenes evek vegen derult ki, hogy a word (Word 6)
a microsoft.com-ra kuldozgeti a gep/user adatait, ha internetet lat...

Aztan megeskudtek, hogy kiszedtek es soha tobbet .........................

( vmiklos | 2004. 05. 17., h – 20:46 )

jó ezt azzal összehasonlítani, amit a minap anr mondott, hogy a linux kernelbe 3 nap alatt comitteltek ennyi patchet :D

( begin | 2004. 05. 19., sze – 09:12 )

[quote:7777b6f5a2="szaszg"]Hmm... Nem tudom emlekszel e a kilencvenes evek vegen derult ki, hogy a word (Word 6) a microsoft.com-ra kuldozgeti a gep/user adatait, ha internetet lat...

Aztan megeskudtek, hogy kiszedtek es soha tobbet .........................

Ugyanez volt a helyzet a Win95-tel is... Az IE elküldözgette a gép főbb adatait a M$-nak. Akkor is azt ígérték, hogy kiszedik, de senki sem auditálta, hogy valóban megtörtént-e a dolog. De azt hiszem hogy hosszasan lehetne még folytatni a sort.

( handler | 2004. 05. 19., sze – 09:43 )

Azt "igertek" :PPP Happpppersze. Legalabb igy tudnak igergetni a politikusok is....

handler

( BOB | 2004. 05. 17., h – 22:14 )

Es mi lenne ha a zart foras es a windows koze nem tennenk egyenlosegjelet? Csak mert zart forrasu a Solaris, az AIX, a HP-UX, az IRIX, szamos mas kereskedelmi UNIX termek, zart forrasu az Oracle, zart forrasu egy halom mas program, amiknek semmi koze a windowshoz.

Ez az osszehasonlitgatas igy eleg santa, mert nem a nyilt forrast hasonlitja ossze a zart forrassal, hanem a linuxot a windowszal. Nagy kulonbseg.

( ranger | 2004. 05. 17., h – 23:17 )

Lakosimi írta:

hogy a nyílt forrásban sincs kevesebb hiba, mint az elterjedt "ablakos rendszer"-ben

Adott, megfelelően nagy, azonos mennyiségű forráskódban pontosan ugyanannyi van :twisted:
Mert vmennyi programot emberek írják, és időnként hibáznak :cry:
Sőt lehet hogy a W*-ban kevesebb, mert jól fizetett "professzionális" programozók írják...
:oops:

DE a nyílt forrás esetén nem tudod a hibát eltitkolni a főnököd előtt, általában nem szorítanak a határidők, nem reszketsz a prémiumodért, mivel a forráskód nyilvános, ezért az src fájlnak is jól kell kinéznie stb.

És az OpenSource íratlan szabályai szerint a nyilvánosság előtt feltárt hibát illik a lehető legrövidebb időn belül kijavítani :wink:

Mindez együtt hosszú távon oda vezet, hogy a nyílt forrású rendszerekben a hibák száma általában csökken, míg a zárt forrású rendszerekben általában stagnál ( kb ugyanannyi hiba keletkezik amennyit esetleg megszüntetnek :cry: )

A zárt forrású rendszerek ebből a körből csak a szigorú MEO-val ( min. ell. ) törhetnek ki, de a minőségellenőr pénzbe kerül, és ezen a téren a nyílt forrású rendszerek verhetetlenek ( Az egész internetes közösség "ellenőrzi" a minőséget )

Tehát :

"Avoid the Gates of Hell ! Use Linux !"

( Bocsi, kicsit elcsépelt, de annyira ide illett hogy nem bírtam kihagyni )

( willy v | 2004. 05. 17., h – 23:30 )

Egyszeruen baromsag a felvetes, a lathatosag nem szavatol kevesebb vagy tobb hibat, sokat szamit milyen popularis a program.

A free open source elonye a lehetoseg a bovitesre, javitasra modositasra, azonnal, a vegfelhasznalo szamara.

( Lakosimi | 2004. 05. 18., k – 05:30 )

Sziasztok! :roll:

[quote:261412ed3a="ranger"]
És az OpenSource íratlan szabályai szerint a nyilvánosság előtt feltárt hibát illik a lehető legrövidebb időn belül kijavítani :wink:

Egyetértek a fentiekkel. És éppen ezért nem olvastam még sosem olyan cikkcímeket a nyílt forrás esetében, hogy "Nincs még gyógyír az IE új hibájára" (lásd itt)
És olyan cikkeket sem, hogy "Nem működik a javítás" vagy "Kijött a javítás javítása" és ha bárki rákeres a hírportálokon, akkor több ilyet is talál a "zárt forrás kiválósága" az "ablakos rendszer" esetében. De volt, hogy a javítás javítása is javításra szorult :P

Nomeg az is számomra érdekes, hogy egy szervízcsomag tesztváltozata jelenjen meg...
Biztos tájékozatlan vagyok, hogy a nyílt forrás (*BSD, Linux ...) esetében még nem hallottam/olvastam ilyenről :?

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 07:31 )

Előző hozzászóláshoz annyit tennék hozzá, hogy mostanság sokat nevetek azon a módszeren, ahogy a jól ismert Ablakos operációs rendszer egy egy beépített hiábáját javítják. (Lásd: az IE-ben eltávolították a címbe beleírható @ lehetőségét, ezzel kiiktatva, hogy más névvel is be tudjak jelentkezni egy FTP-re mint anonymous)
A mostani hibára jelenleg még javítás sincs, azt tanácsolják, hogy az ember kézzel ügyködjön. Nem mintha én a lustaságot részesíteném előnybe (szimpla egy klikk a címre), de azért ez nevetséges. Ennyi erővel akkor már a kedves felhasználó jobban jár, ha drága pénz helyett inkább egy nyílt forráskódú rendszer felé tekint, ha már így is úgy is kézzel kell ügyködni.
A helyfoglalásról annyit, hogy miután UNIX, illetve UNIX szerű rendszerek a könnyebb módosíthatóság érdekében C-ben lettek megírva, így az átfordított kód több helyet foglal, mint a specifikusan egy hardver köré írt assembly kód. Ez az előnye/fegyvere a UNIX-nak, ami oly közkedveltté teszi, s oly könnyű átalakítani, saját arculatunkra formázni, de sajnos ez teszi őt oly naggyá is. (Valamit valamiért)
A nyílt forráskódú rendszereket én őszinteségük miatt szeretem, no meg azért, mert oly nagy a tábora. A zárt foráskódnak előnye a kisebb méret, s az, hogy jóval kisebb csoport hardver köré iródott. Hibajavítás viszont nehézkesebb a zárt renszernél, mert sokkal nehezebb viszafejteni.
Melyik jobb? Nehéz kérdés. Viszont azért az a véleményem, hogy amit kitaláltak egy feladatra (ergo asztali operációs rendszer), akkor azt mégse tegyék mindenbe, még a lélegeztető gépbe is, folyamatos átalakítással, hanem akkor alkossanak specifikusan egy programot arra a hardverre, s javítsák azt (bár egy új fejlesztés sokkal időigényesebb, sok új hibát szül). Itt egy példa: http://www.saabnet.com/tsn/photo/ (remélem még működik)
Egy nyitott rendszer sokkal gyorsabban tud fejlődni, s sokkal jobban lehet egy specifikus feladatra is kialakítani, ergo át lehet írni olyanra, amilyenre csak akarjuk.
Melyik a jobb? Ez azt hiszem számomra kérdés is fog maradni, de csak akkor, ha a két programozási módszert nézzük. Hozzáállás szempontjából természetesen a nyitott világ a szimpatikusabb, főképp ha az anyagi/liszenszelési/jogi szempontokat nézzük, na persze csak akkor, ha mindenki tisztességesen játszik.

( szaszg | 2004. 05. 18., k – 09:08 )

[quote:6df6de97c4="norbert79"]Ez az előnye/fegyvere a UNIX-nak, ami oly közkedveltté teszi, s oly könnyű átalakítani, saját arculatunkra formázni, de sajnos ez teszi őt oly naggyá is. (Valamit valamiért)

Hmm??
[quote:6df6de97c4="norbert79"]
A zárt foráskódnak előnye a kisebb méret, s az, hogy jóval kisebb csoport hardver köré iródott. Hibajavítás viszont nehézkesebb a zárt renszernél, mert sokkal nehezebb viszafejteni.

Hat, en azert osszehasonlitanam a rengeteg PASCAL "hivast" tartalmazo C-ben irt WinFo$ meretet egy hasonlo kepesseggel biro pl. GNU/Linux-eval. (Figyelem, az X alapbol joval-joval-joval tobbet kinal mint a WinFo$ ablakozos resze!!!!)

Zsiraf

( begin | 2004. 05. 18., k – 09:29 )

[quote:a73dc058c8="szaszg"]Hat, en azert osszehasonlitanam a rengeteg PASCAL "hivast" tartalmazo C-ben irt WinFo$ meretet egy hasonlo kepesseggel biro pl. GNU/Linux-eval. (Figyelem, az X alapbol joval-joval-joval tobbet kinal mint a WinFo$ ablakozos resze!!!!)

Sőt én olyat is hallottam az XP-ről, hogy a nagyja munkát VB-ben készítették. A dolog hitelességének nem néztem utána, de mérete alapján akár igaz is lehet.
Egyébként méret tekintetében érdemes pl a office-okat összehasonlítani. Míg az M$ Office telepítője 1 CD-nyi (azaz közel 650 MB), addig a vele egyenértékű OpenOffice telepítője csak 80MB. Ha feltételezzük, hogy az OO hatékonyabb tömörítést alkalmaz, még akkor sem közelíti meg kicsomagolva az M$ méretét...

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 09:31 )

Arra értettem, hogy 'ez teszi oly naggyá', hogy az átfordított kód C-ben sokkal nagyobb, mint ha ugyanazt Assembly-ben írnád meg.

Tudtommal a Windowst (nevezzük nevén a gyereket) nemcsak C-ben, hanem egy részét Assembyl-ben kódolták. (nem láttam a forráskódot, hozzá tenném, én csak ezzel az infóval rendelkezem).Összehasonlítani a kettőt meg nem fogom, mert badarság lenne.

Tény, hogy a könnyű alakíthatóságért cserébe az ember nagyobb kódot kap, mintha csak egy feladatra élezné ki a programját, s egy gépiesebb kódban írná meg, de a lefordított kód jóval kisebb lenne.

( begin | 2004. 05. 18., k – 09:39 )

Az NT oprendszerekkel (3.5x, 4.0) kapcsolatban annak idején azt olvastam valahol hogy a rendszer nagyrészét (>= 90%) C-ben írták a hordozhatóság miatt. Csak a hardware függő "kernel" részek azok amiket assemblyben készítettek.

( Jedite | 2004. 05. 18., k – 09:58 )

Szerintem e topic lényege egyáltalán nem kérdés számunkra.

Mivel ha nem a nyilt forráskód volna a jövő zenéje és az általunk preferált irányzat.
Akkor most nem ebben a fórumban irogatnánk.

Egyébként mind a két irányzatnak vannak előnyei és hátrányái, amiket felsorolni teljesen időpocsékolás volna. Mindenki megválasztja a saját keresztjét.

Azt azért hozzáteszem, hogy aki a nyilt forráskódot választja, annak sokkal kissebb keresztet kell cipelni, mint a másik tábor tagjainak.

Tökéletes rendszer nem is lesz soha, mivel az ember, maga az alkotó sem lesz soha tökéletes.

És talán ez így jó!

( nug | 2004. 05. 18., k – 12:01 )

Azert azt ne felejtsuk el, hogy a nyilt forraskod tulajdonsaga az is, hogy sokszor a mukodo script-kiddiek altal is hasznalhato exploit hamarabb kint van, mint a patch. Es ez vonatkozik a remote-root exploitokra is.

Nem kicsit duhongtem volna, ha a multkori kernel secholoknal sendmail-et hasznaltam volna(asszem arra volt public exploit?). Meg az is elofordul neha, hogy az uj kernel kint van, bug miatt frissiteni kell, de az altalam hasznalt kernel pecsek csak a regihez vannak. Es akkor mondhatom azt, hogy bocsi fiuk nincs vpn par napig?

En hasznalom mindket rendszert, mindkettonek megvannak az elonyei/hatranyai.

A windowsban elismerem hogy valoszinuleg tobb a hiba, de a zart forraskod miatt a public exploitok szama kisebb. Mindket esetben megvan az esely, hogy egy szuk csoport 0-day exploittal rendelkezik. lasd pl. multkor a debian szerverek feltoreset.

Exeket csak azert irom, hogy nem lehet egyertelmuen kimondani, hogy az open-source az sokkal jobb mint a closed. Vannak szempontok ami szerint igen, vannak amik szerint nem.

Az igazi megoldast szerintem a proactive vedekezes hozza majd el:
pl. openbsd, grsec, no exec az ujabb procikban, win2k3-ban is vannak bizonyos exploitok elleni binaris vedelem, stb.

Kivancsian varom a velemenyetek!

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 12:19 )

Lakosimi írta:
"Szerencsétlenebb esetben ezért egy telepítés minimum másfél, két órát is igénybe vehet,"
Nálam 2-3 napot igényel a telepítés Gentoo Power 8) .

Asszem azzal mindenki tisztában van, hogy tökéletes rendszer nem létezik és
a nyílt cuccoknál lényegében zsákbamacskát játszunk, semmire sincs garancia.
Midenki a saját felelősségére játszadozik mikor szabadszoftvert használ.

Még nagyon gyerekcipőben jár a GNU/Linux, viszont kikerülhetetlen erre
má$ok is felfigyeltek.

:lol:

( begin | 2004. 05. 18., k – 12:25 )

[quote:6eb79ad3e8="ssava"]Asszem azzal mindenki tisztában van, hogy tökéletes rendszer nem létezik és a nyílt cuccoknál lényegében zsákbamacskát játszunk, semmire sincs garancia.
Midenki a saját felelősségére játszadozik mikor szabadszoftvert használ.

Mert a má$ik rendszerhez kapsz garanciát? Olvastad már az M$ termékeihez mellékelt többnyelvű korlátozott garanciát? Nesze semmi fogd meg jól tipikus esete. Ha 5 ügyvéddel igazolod hogy igenis károd származik az M$ termékek használatából, akkor is max a termék árát kaphatod vissza. Ennyi garanciát az opensource termékekhez is kapsz! :wink:

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 12:34 )

Szerintem meg a zárt forrásnál játszunk zsákbacicát, és mindegyiket saját felelősségre használjuk. Csak el kellene olvasni az EULA-t.
A különbség az, hogy a nyílt forrás auditálható.
Akár a felhasználó, akár 3. fél által.
A zárt forrású szoftver többnyire csak a gyártó által auditálható, ami ... khm... szvsz pénkidobálás.

( Da5id | 2004. 05. 18., k – 13:22 )

Honnan tudja bármelyik felhasználó is, hogy *valójában* mit csinál a zárt kódú rendszere? Milyen adatokat küld el a hálózaton, milyen kiskapuk vannak beleépítve (még a titkosítási algoritmusba is ugyebár), milyen adatokat hová helyez a rendszeren belül? Nyílt forráskódnál bárkinek joga és lehetősége van beletekinteni a program legmélyebb lelkivilágába. Akkor most melyik a zsákbamacska?

( Jedite | 2004. 05. 18., k – 13:29 )

[quote:b0c2df9398="Da5id"]Honnan tudja bármelyik felhasználó is, hogy *valójában* mit csinál a zárt kódú rendszere? Milyen adatokat küld el a hálózaton, milyen kiskapuk vannak beleépítve (még a titkosítási algoritmusba is ugyebár), milyen adatokat hová helyez a rendszeren belül? Nyílt forráskódnál bárkinek joga és lehetősége van beletekinteni a program legmélyebb lelkivilágába. Akkor most melyik a zsákbamacska?

Igazad van!

Lehet, hogy az FBI meg a CIA folyamatossan lehallgat mindenkit, miközben az ember levelez vagy chatel.

Honnan lehet tudni, hogy tényleg védve van az amire csak rá van írva?

Ha van egy ajtó amire ki van téve a zárva felirat, biztos hogy zárva van?

Fogalmunk sincs, hogy mi lehet a programokban.pl.:

A Word pinballja
az excel repülőszimulátora

Az embereknek eszébe sem jutott, hogy lehet ezekben egy rejtett játék.

( Da5id | 2004. 05. 18., k – 13:51 )

Nos én konkrétan arra az amerikai exportilalomra gondoltam, amely tiltja a CIA által nem feltörhető erős titkosítási eljárások exportálását. Ezért van szükség pl. a Debian NON-US szekciójára. Úgyhogy nem csak feltételezésekről beszélhetünk, hanem bizonyosságról az US-ból exportált szoftverekről.

Felhasználóként hibának tartom azt, ha egy rendszer nincs felkészítve arra, hogy _bárkitől_ megvédje érzékeny adataimat. Nem azért, mintha olyan nagy titkaim lennének, de nem örülök annak, hogy a netforgalom nagy részét lehallgatják a tengerentúlon

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2004. 05. 18., k – 14:06 )

begin írta:
"Olvastad már az M$ termékeihez mellékelt többnyelvű korlátozott garanciát?"

Ez sajnos kimaradt az életemből, ui. még nem használtam komolyabban Windowst huzamosabb ideig (kb. 2-3 hetet max.). Akkor asszem felnyomok egy Win XP-t, h legyen némi tapasztalatom ez ügyben 8).

Asszem egy kicsit félreérthető voltam, talán a zsákbamacska hasonlat
rossz választás volt, Nem a "mennyire tudok belenyúlni és rálátni a rendszerre szövegre gondoltam" hanem, mert lehet/lehetne zárt kóddal is marha jó rendszereket írni. Ez nem történt meg vmiért, de ezen Bill-nek kéne elgondolkodnia, ez az ő sara.
Az egyszerű user pedig tesz rá magasról mi történik (mindig ők lesznek többen) a gépén, szerintük az a normális ha Windows van és vállalja
úgy a kockázatot h nem is tud róla (ebbe beletartozik a Win vs. paranoia is), mert azt hiszi ha fizetett ezért a szolgáltatásért biztonságban van a gépe, az alkamazásai az adatai és Bill bácsi közben sz@rrá keresi magát . Ez az egyik legnagyobb átverés mióta emberi történelem létezik ami
felmérhetetlen károkat okozhat (okozott eddig is).

Linuxnál gyakorlatilag teljesen te vagy az irányító, és ha vmi gáz
történik többnyire magadat okolhatod miatta.
Nah BÁJ

ssava:)

( begin | 2004. 05. 18., k – 14:42 )

[quote:166e1a3cd4="Anonymous"]begin írta:
"Olvastad már az M$ termékeihez mellékelt többnyelvű korlátozott garanciát?"

Ez sajnos kimaradt az életemből, ui. még nem használtam komolyabban Windowst huzamosabb ideig (kb. 2-3 hetet max.). Akkor asszem felnyomok egy Win XP-t, h legyen némi tapasztalatom ez ügyben 8).

Ha csak a fentiek miatt telepítenéd, akkor ne tedd! :D
[quote:166e1a3cd4="Jedite"]Lehet, hogy az FBI meg a CIA folyamatossan lehallgat mindenkit, miközben az ember levelez vagy chatel.

Ha jól emlékszem 1-2 éve Angliában robbant ki a botrány, hogy amerikai vállalatok kerültek megmagyarázhatatlanul előnyösebb versenypozicióba az európaiakkal szemben, amit csak illegálisan beszerzett információk alapján tehettek meg. Ebben a CIA mellett benne voltak mások is...

( mrbond | 2004. 05. 18., k – 15:30 )

[quote:ddbe5e1bf3="Jedite"]Lehet, hogy az FBI meg a CIA folyamatossan lehallgat mindenkit, miközben az ember levelez vagy chatel.

Honnan lehet tudni, hogy tényleg védve van az amire csak rá van írva?

Ha van egy ajtó amire ki van téve a zárva felirat, biztos hogy zárva van?

Fogalmunk sincs, hogy mi lehet a programokban....

ha leírnám azt amit láttam, sokkal paranoiásabbnak tünnék, mint a Mel Gibson féle összeesküvés elmélet.

pl: ha valamit nagyon-nagyon titokban akarsz elmondani másnak, akkor az sem árt ha a mobilról az akksit is leveszed. egyíébként a telcsid miatt kb 1-10 méter (vételi viszonyoktól függően) pontosságra meg tudják mondani, azt hogy hol vagy éppen. itt is csak az akksi levétele segít. meg egyébként a cocializmus óta az ember a liftekben sem beszélget (a 2 hónappal ezelőtt beüzemeltben sem...)
az ssl kapcsolatba is bele lehet ám nézni. ez sem titok. a Balabit ebből él :)

tehát hajrá paranoia! ezzel együtt kell élni.

[quote:ddbe5e1bf3="Anonymous"]...mert lehet/lehetne zárt kóddal is marha jó rendszereket írni.

ha aztmondom írnak/írtak, akkor meglepődsz?