"There are only this many IPv6 addresses left"

IPv6

There are only this many IPv6 addresses left (2013.01.29.):

340,282,366,920,938,463,463,374,607,431,652,509,746

Projected IPv6 Exhaustion Date

5,395,000,000,000,000,000,000,000,000,000 AD

IPv6 Exhaustion Counter Calculation

  • 6940 megtekintés

( andrej_ v | 2013. 01. 29., k – 13:49 )

Aztán majd ezt is elkezdik bőséggel osztogatni még a ruhaszárítóknak is rögtön pánik lesz. :) Ha tényleg minden szarnak publikus IP-je lesz, voltak ilyen okos gondolatok, akkor meg főleg. Így is minden lakásban elég sok online kacat van.

Így van.
A Föld felszíne 510100000 km^2, azaz 510100000000000 m^2.
Azaz négyzetméterenként kb. 6.7*10^23 IP cím adható ki, az óceánokat is figyelembe véve.
Az IPv4-nek kb. 4Mrd IP címe van, azaz négyzetméterenként kb. 10^15 db teljes IPv4 tartomány adható ki.
Vagy ha 10 milliárd (10^10) lakossal számolunk (tervezzük túl a dolgokat), akkor emberenként 10^28 darab IPv6 cím osztható ki.
Ha minden olyan tárgynak, amivel eddig életedben összesen találkoztál (papírlapok külön, WC papír lapok külön stb.) külön IPv6 címe lenne, az sem lenne gond.

Egy /96 tartomany tartalmaz annyi cimet, mint a teljes IPv4.
A /48 pedig 2^48 db IPv4 tartomanyt tartalmaz. Azaz kb. ketezer ezermilliard (2*10^14) teljes IPv4 tartomanyt.

Viszont a /48 tartomanyok szama (pont 2^48, azaz ketezer ezermilliard), az pont eleg arra, hogy a Fold minden lakossara jusson huszmillio darab (10Mrd lakossal szamolva).

Nem a szolgaltatokkal van a baj, hanem az IANA-val, a legtobb /8 blokk az IANA reserved, nem pedig szolgaltatonal/regionalis koordinatornal van. http://www.iana.org/assignments/ipv4-address-space/ipv4-address-space.x…

16 db teljes /8 blokk van Future use-kent megjelolve, ez ugyebar a teljes cimtartomany 6.25%-a.

Ha X-nek kiosztanak valahany darab IPv6 cimet (akar komplett /48) tartomanyt, akkor is egyszeruen annyi darab ekkora meretu tartomany van, hogy nem fog elfogyni. :)

Azért /64, mert az interface ID-nek unicast címeknél 64 bitesnek kell lennie. Erre persze semmi nem kötelez, de így lett kitalálva, egy rakás autoconfig feature így működik, és hardver gyártók azon az alapon optimalizálják a termékeikben a routingot, hogy first 64 bit - net, last 64 bit - host. El is zavarnám a hálózattervezőt, aki /80 -akat meg /120-akat kezdene írogatni.

Valószínűleg eldöntetlen marad ez a kérdés még egy jó darabig. Mégha szerencsés úton-módon 1-2 kődarab meg is szabadulhatna a Nap gravitációs mezejétől, feltehetőleg már nem lenne senki aki feljegyezze és beszámoljon erről a csodáról. Hacsak nem a terraformált Marsról hajtják majd végre leszármazottaink ezt a robbantást kifejezetten ebből a kísérleti célból. :D A két emberalkotta ami mostanában el fogja hagyni a Naprendszert az is épített cucc, nem pusztított. A Voyager 1 meg a 2.

Kérsz a szolgáltatódtól. Ha a szolgáltatód még a 80-as években van és nem tud adni, akkor meg regisztrálsz valamelyik tunnel brokernél ingyen. Tőlük kapni fogsz egy /64-et amit csak a két router összekötésére használsz, és többnyire kapásból beleroute-olnak egy második /64-est is ami a belső hálódra lesz jó. Általában egy harmadik (szintén ingyenes) kattintásodba kerül hogy egy /48-at is kapj a két /64-esed mellé.

Ha a szolgáltatód kijutott a 80-as évekből és mégis tud adni, akkor megeshet hogy megpróbálja lespórolni rólad a /64-eket mint az enyém tette. Azonnal kaptam egy /48-ast, viszont kifelé a routing link local címek közt megy. Ronda, de belefér.

Mert a hűtőszekrénynek és a jégkockáknak adhatok saját globális címet, a routerek egymás felé néző lábait meg nem érhetem el "kintről". :)

(Ha rá szeretném ereszteni a monitoringot hogy mutassa a drótban melyik kocka a rossz, trükköznöm kell loopback címekkel - az meg még mindig nem teljesen ugyanaz.)