XP vs Lubuntu

A dilemmám a következő. Van egy COMPAQ evo n600c típusú laptopom (PIII 1GHz, 512RAM). Nem tudom eldönteni hogy XP-t telepítsek vagy Lubuntut, mert bármelyik választása kompromisszumokkal jár. Használtam már mindkét rendszert a gépen huzamosabb ideig. XP-vel kezdte nálam a gép, 1 évig volt rajt, utána a Lubuntu szintén kb ugyan addig. A Lubuntu elég jó sebességgel futott a gépen, viszont nem működött sem a készenlét sem a hibernálás. A legnagyobb problémám viszont az volt hogy nem tudtam egyik videólejátszóval sem filmet lejátszani samba megosztásról (a google megsúgta hogy ez a fájlkezelő miatt van). Most XP van feltelepítve. Itt működik a készenlét és a hibernálás, filmet is tudok lejátszani megosztásról viszont sokkal lassabb az egész rendszer mint Lubuntu alatt. Az ablakok lassabban nyílnak meg, a böngészőben a weblapok is lassabban jönnek be. Ezért vagyok abban a helyzetben, hogy nem tudom mi legyen...
Windows XP SP3, Lubuntu 12.04 és 12.10, a böngésző mindkét oprendszernél a Chrome volt.
Azt hiszem még gondolkodnom kell...

( pozanista | 2012. 12. 20., cs – 01:55 )

"(a google megsúgta hogy ez a fájlkezelő miatt van)"
Ha ez a probléma, akkor próbáld meg például a Xubuntuból ismert Thunar-t!

Hibernálásra ezt találtam, egy próbát megérhet: link.

Csak ötletek, nem biztos, hogy bármelyik is bejön... :)

Azt én mostanában nem merek, így is fennáll a veszélye annak, hogy akár ezért a postért is gyalázást kapok.
Kukázz elő egy blackPanther 11-est, kukucskáld meg az energiatakarékos üzemmódokat (is). Ha beválik, ha nem, gazdagabb vagy egy újabb tapasztalattal a Linux alapú rendszereket illetően.
(KDE4 a default ablakkezelő, de pikk-pakk telepíthető gnome és lxde is.)

A bubuntuék pedig a 10-es verzió óta (bár ebben is és az előzőekben is voltak balesetek) össze-vissza hánynak mindent az általuk karbantartott utánzatban, így nem kell csodálkozni, ha alapjában véve ez-az nem, vagy nem megfelelően működik. Ezek is inkább a kiadások megszokott határidejét tartják szem előtt, semmint alapjában elvárható dolgokra is figyeljenek, mondjuk a működést illetően.

Viszont megkérlek, ha rászánod magadat a bP kipróbálására (lehetőség szerint a legtöbb funkcióját, pár napig vagy egy hétig ha nyúzod), kérlek írd meg minden tapasztalatodat, véleményedet (thx).

Az OpenSuse is megfelelő irány lehet, bár nekem a 11.3-nál volt némi csalódásom a VGA dolgokat illetően: már az asztal mint olyan (kde3) tetű lassú volt (több más Linux rendszerhez képest), főleg ha olyan megerőltető alkalmazást indítottam mint az openttd (darabos térkép mozgatás, akadozó egyéb, teljesképernyős megjelenítés). Hogy ez minek tudható be, azt nem tudom.

--
compaq n610c
"...és micsoda zajt csapott!"

A teljesség igénye nélkül, kivonat a kb 1 hónapnyi szipkázásból:

A pxe boot történetemhez szükségem volt ilyen-olyan bubuntu telepítőkre (is). Kukáztam vadonásúj lemezeket (cdr,cdrw,dvd-r), majd az oldalukról lehúzkodtam a számomra szükséges telepítő képeket.
Lemezre írás után teszt telepítés lemezről, majd pxe boot alapon. Már a lemezeknél (10.04 dvd) előjött a probléma: nem sikerült ezt-azt telepíteni az alaprendszerhez, valamint i/o hiba a floppy-n (nincs is ilyen eszközöm, de tudom hogy a lemezről/pxe-ről bootoláskor keletkezik), netovább az alaprendszer telepítése során rahedli függőség feloldásának hibája miatt hasal. A többi lemezkép is produkált furcsaságokat, többek között a partícionálás során hosszú másodpercek telnek el "lemezek vizsgálata" közben.
A hdd 100%-os, a pc hibátlan, a dvd lemezképet konkrétan öt példányban írtam ki dvd-kre, két különböző íróval, 8x sebességgel.
a 9 és 12 verziókat agyonparaméterezve is csak fos grafikával indítja hálózatról, de ez a kisebbik baj.

Az egyikről másikra "do-release-upgrade" folyamat majd' 20 kísérlet során 2 alkalommal történt meg piszlicsáré hibákkal, a többi mind elhasalt alapvetően szükséges műveletek során.
Ha valaki megkínozta ezt a témát, akkor szerintem én igen.

A 7-8-10esben alapvetően -sikeres telepítés után- működik minden olyan szolgáltatás, melyet a tesztprojektemhez kellett belőni, csak elenyészően kevés esetben kell picit besegíteni neki. Viszont a 8asban a tftpd-hpa még ha futni látszik, akkor sem működik, valamint a 11-12 verziókban már szétqrtak minden olyat, ami addig rutinból működött, plusz átnevezgettek szolgáltatásokat, megváltoztatták azok indításának módját és lehetőségeit, stb.
A grafikus megjelenítésről most nem ejtek szót, mert az esetek és variációk többségében kézzel faragás nélkül nem úgy működött, ahogy az manapság egy ilyen tömeghiszti Linuxtól minimum elvárás.

Ilyen dolgokat azért nem vesztek észre, mert a többség csak "asztalon" használja, netezget, levelezget, meg hype-ol.
Aki viszont valami konkrét célból szopatja magát olyan projektekkel, amikből -vélhetőleg- soha nem lát pénzt, de ráér vele tökölni, kihívásnak értékel, az beleszalad a jóba.

A mai napig nem értem, mitől lehet ez jobb mint egy Debian/RedHat/CentOS/OpenSuse/bP disztribúció...

Nem bugreportolok, mert soha nem csináltam -értsd nemtom hogyan kell-, a bubuntu meg pont nem annyira a szívem csücske.

(Jut eszembe, időszerű lenne már végre stabilizálni a pxe-boot alapú hw tesztelő cuccomat, amibe belefogtam pár hónapja. Jelenleg eléggé szétszórt még a történet, a telepítődolgok is csak félig vannak előállítva, plusz még kell egy php frontend is hozzá, azt meg még csak papíron rajzoltam össze....)

--
compaq n610c
"...és micsoda zajt csapott!"

Na azért nem mondom hogy a bug-report megoldás. Csak megmutattam hogy mennyi volt.
2 esetben volt hogy találtam duplikációt.
1 esetben talán lesz értelme, de az MEDIUM fokozat, úgyhogy a jó ég tudja valaha ránéz-e valaki.
1 esetben meg még csak be sem sorolták a fokozatot, ez olyan hogyha 10 év múlva ránéz valaki már azt sem fogják tudni mire vonatkozik. :)

Annyi értelme azért volt, hogy mikor találtam a hibajelentésemre duplikációt, ott találtam workaround-okat is. A támogatás a duplikációk kereséséhez pocsék. Szerintem ezen hasal el az egész.

XFCE-re pl. azt mondják hogy jó-jó, de elég butácska DE. Ez így igaz is, mert pl. nem tudok vele normálisan pendrive-ot eltávolítani. Ebben mondjuk az udisks is ludas, meg a kernel is.
Egész egyszerűen nincs ott a menüben hogy "Safe remove device", csak az hogy "Eject". Az "Eject" meg persze csak bajt csinál.
Erre kitaláltam egy workaround-ot, hogy meghívom szkriptből az udisks DBUS objektumait. Először umount, aztán detach. Szépen megcsinálja. Tehát ott vannak azok a nyomorult metódusok, csak meg kéne hívni őket. Nem tudom mi ezen olyan ki****ott bonyolult.

Tanulság, jó az XFCE, csak írd hozzá meg ami neked kell. :))

Szerintem alapvetően a szerteágazó fejlesztés a probléma gyökere, ehhez csapódik az értelmetlenség és fejetlenség a projekt-menedzsment terén, mert az meg talán nincs is. Nincs semmi irányvonal vagy terv, amiből kiindulva a fejlesztők nem összevissza kódolnak, hanem rámozdulnak egy-egy alap problémára -akár többen is ugyanarra- és ezek mentén haladva folyamatosan szűnnek meg a problémák. De ez a bubuntu esetében azért is kivitelezhetetlen, mert az éves kétszeri kiadás mint aranydátum, az szent, akkor is kiadják ha az azt követő két hónapban négyszer annyi munkával csinálnak javításokat hozzá.
Eszetlen, fejetlen munka ez, legalábbis innen lentről úgy tűnik.
Talán el kellett volna gondolkodni már a 8as verzió kiadásakor azon, hogy évente 1 azaz egy verziót adnak ki, de abban ne legyenek olyan hibák, amik a használat első napjaiban krónikus hajhullást okoznak, plusz a hype-nak megfelelő színvonalat képvisel a termék.

(A Barcza ha így kerülne ki egy bP verzió tőle, leszabdalná a saját kezeit)

A bubuntu akar lenni az a Linux Desktop és szerver, amit köthetnek "az év Linuxa" vagy a "Linux Desktop éve" történethez a felhasználók. Csak azt nem értem, hogy ezen cél eléréséhez miért tesznek homlokegyenest ellenkező irányú lépéseket, például a fejlesztés terén is.

Ehhez tegyük hozzá azokat a disztribúciókat, amik a bubuntuból építkeznek, így a szar szépen terjed a szélrózsa minden irányába...

Nem mondható hogy már túlnőtte magát az operációs rendszer azon a ponton, ahol még karbantartható, hiszen -elbeszélések alapján- kismillió kóder tölti szabadidejét azzal, hogy a bubuntus dolgokat farigcsálja.
Látszat nincs. Illetve van: amikor már alapműködésében szar dolgok fordulnak elő.

Minden Linuxot érint az, hogy az általános fejlesztések, mint egy DE, egy lemezkezelő vagy egy hangszolgáltatás, netán egy VGA meghajtás, elmászott picit abból az irányból, ami valamelyest egyenesebb úton jó eredményeket produkált.
Emélkszem, mennyit szoptam én is az udisks és pulseaudio szarokkal. Előbbi esetében a pendrive-os beléptetés hasalt el, mert nem érte utol a Linux lemezkezelési fejlesztést, míg az utóbbi elég roggyant elméleteken alapulva zabálta az erőforrásokat ahhoz, hogy szar minőségben játszon le bármilyen hangot.

Azt ugyan tudomásul veszem, hogy vannak olyan helyzetek, amikor irányt kell váltani, mert programozás szempontjából az a helyes irány, csak azt nem bírom megérteni, ha ennek előtte valami már egyszer működött, akkor azt miért kell egy másik szarral helyettesítve tönkretenni...

--
compaq n610c
"...és micsoda zajt csapott!"

Mint koncepció nem lenne rossz a pulse. Csakhogy mért ne tudná esetleg opcionálisan kihasználni a hardware-es gyorsítást a mixeléshez, azt nem tudom.

Annyi pozitívum azért van benne, hogy az ALSA-nál elég pocsék az erőforrás megosztás, ha egyszerre több alkalmazás akar hozzáférni. Nekem rendszeresen volt fagyás ebből. Pulse meg ezt pont megoldja.

Szerk: Még 1 pont a pulse-nak azért mert fel lehet venni a hangerőt 100% fölé, ha nagyon halk valami.

"Szerk: Még 1 pont a pulse-nak azért mert fel lehet venni a hangerőt 100% fölé, ha nagyon halk valami."

Szerintem ilyennel alsa használatakor nem is találkoztam...
Viszont ha ilyen probléma előfordul, akkor megint csak az adott meghajtó programozásában keresendő a hiba......

Mint koncepció, a Linux nagyon jó volt évekig, ha csak a kiszolgáló oldalát nézzük az igénybevételnek. Ennek megfelelően indult az asztali használat fejlesztése is, csak úton-útfélen valami mindig történik a fejlődés során, ami következtében már 25ször elgondolkodsz egy upgrade-en, vagy agyalsz azon, hogy miért kell upgrade-elni 1 db verziót felfelé, hogy egy-két-három szirszar működjön.... A sok csomagfüggőség itt eléggé elszomorító helyzetet teremthet -szerintem-.

--
compaq n610c
"...és micsoda zajt csapott!"

Kérdésre a válasz: nem, még nem. A jövőben ha lesz dolgom .deb csomagokkal és debian/bubuntu rendszerrel, vélhetőleg meglesem, mire is tudom használni, köszönöm.

Viszont én arra gondoltam, hogy van néhány olyan eset, amikor egy program újabb verzióját szeretnéd használni -mert akár új funkció születik bele-, nem mindig úszod meg -sok esetben vélhetőleg felesleges- komplett distupgrade nélkül.

--
compaq n610c
"...és micsoda zajt csapott!"

Ja, az más.

https://launchpad.net/ubuntu/+ppas

Itt szoktam keresgélni tárolókat friss csomagokhoz, és egy ideig be is vált. Most a LibreOffice-al vannak gondok, de az sem csomagfüggőség, hanem egyszerűen lusták megcsinálni. Ubuntuból csak LTS verziót használok. Az az alapelv hogy egy csomag kedvéért akár nagyon sok csomag le van fordítva neked LTS-re. Amint hozzáadod a PPA-t a rendszeredhez, egyszerűen csak fel kell telepíteni, mint egy normál csomagot. Nagyon jól működik ez a rendszer, csak ugye nem mindig találod meg azt amit szeretnél, illetve van aki abbahagyja a friss build-ek gyártását. Próbálkozni lehet. :)

De előfordult már hogy google-ben találtam tárolót, lásd: medibuntu

A nagyobb projektek saját maguk tartanak fenn Ubuntu/Debian tárolót, lásd: google-chrome, virtualbox, wine...

Hogy mitől jobb?
Hát igazából csak a megszokás miatt.
A Debian csomagkezelőjéhez vagyok hozzászokva, ezért nem deb alapú rendszert nem nagyon van kedvem megtanulni. Viszont Ubuntu-hoz vannak bejáratott szoftver forrásaim(értsd PPA). Egy új rendszernél ezeket is újra fel kéne fedeznem. Azért jó egy népszerű disztró, mert nagy a választék szoftverforrásokban.

Ok, sokat számít a választék a szoftverforrásokban, de mire mégy vele, ha maga az alaprendszer tartogat olyan meglepetéseket és hiányosságokat, amik miatt a későbbiek folyamán háromszor annyit küzdesz a működés érdekében.
A népszerűség nem minden esetben arányos egyenesen a használhatósággal.

--
compaq n610c
"...és micsoda zajt csapott!"

Kötéltánc ez az biztos.
A másik véglet a Debian. Azt az elején kell sokat tákolni, és lassan jönnek a javítások. Ha nincs forrás, kézzel kell telepíteni/frissíteni a csomagokat. Ezt ubuntu-n is igyekeztem elkerülni. Ne legyen sok faragás az eredeti rendszerhez képest, mert úgyis elavul, aztán kezdheted előröl.