256 GB SD kártyán

Valamelyik nap elgondolkodtam azon, hogyha a ezeken a memóriakártyákon igen olcsón ugyanannyi adat fér el mint egy SSD-n, a technológia meg erősen hasonlít, akkor mi a fenéért ilyen iszonyatdrága az az SSD.
Ott a másik dolog, azt mondják elég az a max néhány száz mega ami azokon van, amit gyorsan meg tudok cáfolni, mert pár hét alatt szinte teljesen betelt egy 160-as HDD-m olyan dolgokkal amik egyáltalán nem fölöslegesek.

A lényeg; A Lexar úgy gondolta, hogyha nem elég a régi SD kártyák sebessége, akkor javít rajta egy minimum 60MB/sec-el, és megdobja ~negyed terra tárhellyel. Jó, persze 'majd ezer dollár, de úgyis fog az lejjebb menni.
Szóval itt találtam rá:
http://www.petapixel.com/2012/09/21/lexar-unleashes-the-worlds-first-25…

( ironcat | 2012. 10. 22., h – 21:38 )

Idézet a Lexar honlapjáról:
„Minimum 60MB/s read transfer, write speeds lower.”*

Egyrészt egy SSD-hez képest elég lassú az olvasás. Másrészt az írási sebességről szemérmesen hallgatnak. A „lower” akár 5-10 MB/s-ot is jelenthet.

Tehát jelenleg nem elég hogy lassabbak az SSD-nél, de még drágábbak is.

*: Van gyorsabb, bár fele ekkor kapacitású változat is (128 GB, 600x): „Minimum 90MB/s read transfer, write speeds lower.”

-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.

Ok, lassabb. Még. De ahogy nézem jóval gyorsabban fejlődnek mint az SSD-k, és a méretük miatt ugye belemennek a hipervékony cuccokba is. Ez meg perszehogy rohadtdrága. Ott is írják, a 128-as 180$, a 32-es meg csak 37$, pedig kb. egy évesek.
Egyébként egy SSD milyen gyors manapság?
--
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Ilyen kapacitások mellett 500MB/sec körül mocorog (olvasás és írás). Az SSD-ben a flash mellett van még egy elég erős ARM proci, általában külső RAM memóriával megtámogatva. Szóval ezért is drágább mint az SD. Az SD ráadásul szerintem nem párhuzamos, hanem inkább szekvenciális elérésre van optimizálva.

Ahogy tudom az SD szekvenciális. Bizonyítja az is, hogyha "középről" törlök róla valami nagyobbat, majd rámásolok egy kisebbet mint az, akkor sem lesz meg az eredeti méret csak elviekben. Defragnak nincs értelme, ilyenkor backup -> visszamásol lehet a megoldás. Egy XD kártyánál nem tudom hogy van, az valamivel fejlettebb lehet e téren, annál nem tapasztaltam ilyet. Persze abban nincs külső RAM mint egy SSD-ben, de még vezérlős sincs és már nem sok cucc támogatja.
--
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

( XMI | 2012. 10. 22., h – 22:31 )

Sebességhez: a szekvenciális átvitel egy dolog (és ez is ~ egy nagyságrenddel rosszabb, mint az SSD-knél), viszont az igazi pofon a random műveleteknél fog jönni. Az ilyen übergyors USB3-as pendrive-okkal szerzett tapasztalatok alapjan hiába jó a szekvenciális átvitel, a kisblokkos random íras egy HDD teljesítményéhez képest is jócskán elmarad*. Meg lennék lepve, ha egy SD kártya többet tudna egy jobbfajta USB3-as pendrivehoz képest.

(* Ez alól kivételek azok a pendriveok, amikben Sandforce SF-1200-as kontroller van, ez ugyanis a SATA mellett natívan tud USB-t is, és voltak gyártók akik pendrive kivitelben használtak ilyet. Viszont ezeket mindig is "USB SSD" néven marketingelték, és persze az árcédulájukon is jól érezhető volt a különbség.)

Másik probléma a tartósság: kiváncsian várom, hány írási ciklus után döglik ki a SD kártya. Ezekben simán előfordul TLC-s, sőt akár 4 bit/cellás flash is. Ilyen nagy kapacitás szerintem máshogy nem tudnak összehozni. Ezek külön flash élettartam-növelő trükkök nélkül 500-700 írási ciklusra jók. Rendes SSD-be idáig nem mert senki TLC-s flasht rakni. A Samsung 840 lesz az első, de a 830-al szerzett tapasztalatok alapján jól látható, hogy a Samsung már többedik generációnál jár a flash-kímélő technológiákban. Ehhez hasonlót SD kártyában egy jó darabig nem fogsz találni.
---
Internet Memetikai Tanszék

OK, köszi az infókat. Az ~1000-es flash írási ciklus miatt eddig nem is nagyon értettem az SSD-k hogyan is használhatóak, tehát akkor ott ez valahogy meg van oldva. Persze oprendszert nem feltétlen futtatnék SD kártyáról, de ugye nem egyszer indítottam már 2.0 USB-ről (laposon 1.0) számtalan live rendszert, igaz itt csak olvasás van. Annyira nem tűnt lassúnak, kb. 700-as pata sebességet hozta. Persze csak érzésre.
--
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

1000 írási ciklus SSD-nél elég szégyenletes teljesítmény. A normális érték manapság 3000 körül van a vacakabb SSD-knél, de a jobbak ténylegesen 20000-30000-et is kibírnak. 256 GB-nál 1000 ciklus az ~256 TB nyers írást jelent. Persze van write amplification is, amit a jobb SSD kontrollerek alacsonyan tudnak tartani (~1.1x átlagos használtaban jónak számít), de rossz esetben lehet 10x-20x is. Így már csak ~25TB írással számolhatunk, ez már tényleg egy átlagfelhasználó számára is a vállalható szint alatt van.

SD kártyák megintcsak nem arról híresek, hogy optimalizálva lennének write amplification-re. Nagy fájlok szekvenciális írása tipikusan "ideális" terhelés, ilyenkor könnyű alacsony write amplification-t csinálni. A kisblokkos random írás a problémás terhelésfajta. A TRIM is segít a write amplification alacsonyan tartásában, viszont AFAIK SD kártyák nem támogatják.

A sebességnél szintén: a random read viszonylag vállalható USB-stickeknél is, bár ez sincs egyszinten egy jó SSD-vel. A kisblokkos random write, ahol csúnya lassulásra kell számítani.
---
Internet Memetikai Tanszék

Ok, értem. A naplózó filerendszerek gondolom azért nem tesznek jót ezeknek. Valahol itt visszább már írtam egyszer, évekkel ezelőtt egy 128-as MMC kártyát szinte minden nap más adatokkal töltöttem meg a 9210-es nokiámban, úgy egy év után vált readonly-vá. Ezért merült fel bennem, hogyha még fejlődött is, akkor sem lehet több párezernél. Ezek szerint tévedtem, mert ahogy írod a jobbakban ez meg van oldva.

A kisblokkos olvasás azért megvan egy live rendszernél, ha CD-DVD-ről futtatok egy ilyet lehet hallani ahogy nagyon rángatja a fejet, főleg ha nincs optimalizálva mint a Slax.
--
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)