Az ár-érték arány téves használata

Sokszor látom itt a HUP-on, hogy sokan egy-egy szoftver mellett az ár-érték arányával érvelnek. Ez nem is lenne annyira rossz, ha eltekintünk attól, hogy egy szoftver értéke a legritkább esetben mérhető, így az ár-érték aránya sem egyértelműen meghatározható.

A gond azzal van, hogy ingyenes szoftvereknek (beleértve a legtöbb opensource szoftvert is) az ára 0, amiből persze következik, hogy az ár-érték aránya a legjobb*. Ezzel csak az a baj, hogy 0 ár mellett az ár-érték arány függetlenné válik az értéktől. Tehát ha egy szoftver ingyenes, akkor az elvileg akkor is "jobb", ha egyáltalán nincs értéke, azaz semmire nem alkalmas.

Megoldás lehetne, ha például az ár-érték arány szélsőértékeit nem tekintenénk érvényes értéknek, de ekkor még mindig fenn áll az a probléma, hogy hogyan határozzuk meg egy szoftver értékét. Ugyanis ha például két szoftver versenyez, és az egyik mindent tud, amit csak szoftver tudhat, leszámítva egyetlen feature-t, míg egy másik csak azt az egy feature-t tudja, és nekem is csak arra az egy feature-re van szükségem, akkor nyilván számomra ez utóbbi mindig értékesebb lesz. Minden tényezőt figyelembe venni viszont nagyon nehéz, főleg, hogy súlyozni is kellene a tényezőket. Azaz például közelíthetem egy szoftver értékét az a*(feature/bug)+b*(support/maintenance)+c*(performance/required resources) értékével, de érzem, hogy még mindig távol vagyok az optimálistól. :) És persze a szélsőértékek itt is problémásak, csak a gyakorlatban kevés olyan szoftver van, aminek ne lenne bugja, ne kellene karbantartani, vagy ne igényelne semmilyen erőforrást.

Tehát két szoftver összehasonlítására más módszert kellene keresni, például lehetne az árat is értékként számítani, persze negatív előjellel. Viszont a megfelelő súlyozás még mindig kérdéses, ezt talán létező szoftvereken lehetne legkönnyebben megállapítani, amihez nekem se időm, se energiám, se kedvem nincs. :)

*: ár/érték esetében ez 0 lesz, azaz a kisebb arány a jobb, míg érték/ár esetében nem létezik, de a határértéke végtelen ha az érték nem 0, azaz a nagyobb arány a jobb. Persze feltételezzük, hogy se az ár, se az érték nem vehet fel negatív értéket.

( persicsb | 2011. 11. 16., sze – 22:50 )

Aminek nincs licencdíja (free as in free beer), attól még lehet teljesen más költsége: tanulási folyamat, adminisztratív teendők, stb. Ezek mind beletartoznak az árba, nem csak a licencdíj. Épp ezért nem lesz soha olyan szoftver, aminek 0 az ára. A pontos ár persze általában tudományos rekeszizom által kerül meghatározásra, nem forintosított, de forintosítható.

Csak egy apróság: a tanulási folyamat költségét lehet-e objektíven vizsgálni, ha (jellemzően) pénzes szoftvert használni tanulnak az ifjak hivatalos oktatás keretén belül, a (jellemzően) nem-pénzeseket pedig nem? (Igen, az állami oktatás *erőteljes* win/office/TC alapú szemléletéről beszélek. Tudom, hogy van ahol Linuxon megy; tudom, hogy van ahol megemlítik az OOo-t/LO-t, de ez nem változtat azon a tényen hogy az *átszokás* idő -> pénz. Mint ahogy ugyanez lenne fordított irányban is.)

Nem a hivatalos állami oktatás tanulási költségéről beszélek. Ha egy cég, vagy egy magánember bevezet egy szoftvert, akkor azt meg kell ismernie, utána kell olvasnia (cégnél még ki is kell képezni azokat akik a szoftvert használják, és üzemeltetik), és így tovább. Minden szoftvernek van tanulási ideje, még egy startmenünek is.

Lehet, ugyanis az oktatási rendszer feladata, hogy használható tudást adjon a tanulók kezébe és a munkaadók képzett munkavállalókat kapjanak. Ez esetben logikus lépés, hogy azt az eszközt oktatják aminek a legnagyobb a legelterjedtebb és legnagyobb a piaci részesedése. Pl. ezért oktatnak lánghegesztést gyakorlaton a lakatos tanulóknak és nem sajtolásos hegesztést.
A Linux egy marginális szereplő és az arra elérhető szoftverek minősége is igen távol áll attól, hogy hatékonyan alkalmazni lehessen az oktatásban.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( uid_18247 | 2011. 11. 16., sze – 23:22 )

micsoda remek felvetés! subscribe.

( al3x v | 2011. 11. 17., cs – 01:58 )

Azon mindig csodalkoztam, hogy magyarul miert eroltetik a 'free as in free beer' stallmanizmust, mikor magyarul a 'free' ket jelentesere van (legalabb) ket szavunk: szabad es ingyenes.

--
http://bsdbased.com

Először opensource-szal fogalmaztam meg a mondatot, és a jobban érthetőség kedvéért került bele (függetlenül attól, hogy rms-től származik a kifejezés opensource-re való alkalmazása). Aztán átszerkesztettem, de úgy maradt.

Átszerkesztettem, remélem az a mondat több hibát már nem tartalmaz. :)

--
Don't be an Ubuntard!

( saxus | 2011. 11. 17., cs – 03:20 )

Szofter relatív értéke = elvégzett munka / (szoftver költsége + minden szoftverrel végzett tevékenység ideje * óradíj)

Nyilván "termelésben" szoftver használt szoftvernél egyértelműbb.

----------------
Lvl86 Troll

( uzsolt v | 2011. 11. 17., cs – 08:10 )

Szerintem az értéket kell először pontosítani.
Ui. nem mindegy, hogy egy szoftverrel ugyanazon munkát mennyi idő alatt végzed el, hiszen az idő pénz, és az "óradíj" fogalom segítségével akár forintban is számfejthető.
Azaz amire célozni próbálok, nem csak az a lényeg, hogy egy program tudja-e az adott dolgot, hanem hogy mennyire könnyű azt az adott dolgot "előhívni", illetve mennyi idő alatt végzi el.
Pl. mittomén egy cég CD(audio)-lemezek digitalizálásával foglalkozik, és mondjuk mp3-formába tömöríti, aztán jó pénzért eladja. Naszóval ha adott egy ingyér program, amihez várni/cselekedni kell X időt, hogy egyáltalán elinduljon (beállítások, lemez beolvasása, stb.), utána Y idő alatt csinálja meg a munkát.
Ha viszont egy nem ingyenes programod van, amely ugyanezt tudja (nem többet, nem kevesebbet), viszont ugyanazt a melót mondjuk X/10 és Y/10 idő alatt végzi el... Kevesebb áram, ugyanannyi munkaidő alatt több mp3, azaz egy mp3 "előállítása" kevesebb pénzbe kerül. Nagy tételben számolva a fizetős programnak jobb az ár/érték aránya.
Persze aki meg néha vesz egy audio-cd-t, és csak biztonsági másolatot csinál, annak az ingyenes program ár/érték aránya megfelelőbb (havi egy cd nem számottevő).

Azaz szerintem ha két programot akarunk összehasonlítani, szerintem ilyen tényező(ke)t is figyelembe kell venni, nem csak a lehetőségek tárházát.

( Hiena v | 2011. 11. 17., cs – 08:26 )

Csatlakozva persicsb-hez, egy szoftver ár és érték komponense több a bolti árnál több komponensből tevődik össze. egy felhasználó szemszögéből, az ár áll egy bekerülési költségből, liszenszelési költségből, és használati költségből. Abban az esetben ha ingyenes a szoftver a bekerülési költsége az amennyiért hozzájutsz a telepítő médiumhoz. Egen, ha úgy vesszük a letöltésnek, vagy az ingyenes DVD-ért való elkutyagolásnak is van ára, még ha az nem összevethető egy szoftver átlagos árával. A használati költség oldalon van az adware-ek sávszélesség foglalásától kezdve, a bugos, használhatatlan kód miatt elveszett munkaórákon át, a támogatás hiánya miatt fórumok és a google túrásával eltöltött munkaórákig. Ez mind, mind beletartozik az árba. Ez utóbbiak miatt egy FOSS sokszor nagyságrendileg drágább tud lenni egy fizetős szoftverhez képest.
Az érték oldalon áll, hogy mennyire tudod vele az adott feladatot elvégezni, milyen extra szolgáltatást nyújt neked, ami megkönnyíti a workflowdba való beillesztését, és mennyi hasznot termel neked.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( handler | 2011. 11. 17., cs – 19:05 )

Avagy egy koromreszelovel is ki lehet vagni (reszelni) egy erdot ... bar nem tartozik a leghatekonyabb megoldasok koze..