Mézelő méhek

Fórumok

Hatósági rendeletre tavasz óta nagy méhirtások kezdődtek el kicsiny hazánkban. Azóta fokozatosan több megyében is elrendelték a mézelő méhek nyúlós költésrothadása megbetegedés miatt sorra kerülő zárlatot, ami méhcsaládok kiirtását jelenti.

Az adott településen a települési zárlat feloldásra kerül, ha az utolsó beteg méhcsalád kiirtásától számított 60 nap megfigyelési idő alatt a betegség újra nem jelentkezett.

Ennek a következményei könnyen kiszámíthatóak.

A HUP szorgos olvasói között méhész is akad, mindamellett szeretjük a mézet nemcsak édes íze, hanem jelentős gyógyértéke miatt is, és hazai méhészeink, kiváló minőségű mézeink mindeddig jó hírnévnek örvendtek Európa szerte.

Hozzászólások

Erről az jutott eszembe, hogy a HUP mostmár tényleg Hungarian Universal Portal...

Szia! Én méhészkedem, hogy a sok idegtépő felhasználótól megtépázott agyam megnyugodjon.

Nem tudom, hogy honnan van ez a hír de Magyarországon mindig ez volt az eljárás. Részleges kártalanítás mellet megsemmisítik a méhcsaládokat és elégetik a kaptárakat (ha jobb állapotú lánggal fertőtleníthetők)és elássák a maradékát.
Van olyan ország ahol engedélyezett a gyógyszeres kezelés "nyúlós" esetén, antibiotikummal.

Néha az az érzésem, hogy van egy-két hír amit bedobnak ha nincs más a híradóba/rádióba.
Augusztusban még mindig kapok olyan levelet, hogy a Mars olyan közel lesz hozzánk, hogy akkorának látszik mint a hold.

Üdvözlettel Kárász Attila

Ebben az esztendőben több megyében is előfordult ez a fertőzés, de akkor ez már megszokott jelenség lehet (hideg-meleg veríték letörölve).

Jaja, de a Mars közeliségéről nem a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága városi Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenőrző Hivatala veri a hírt.

"kiváló minőségű mézeink mindeddig jó hírnévnek örvendtek Európa szerte."

Ez így is fog maradni, ha a fent írt szigorral írtják a beteg méheket. Ahogy lentebb a szakmabeli írta, ez régóta eljárás, de mégis minden évben jön a pánikroham. Szerintem ez úgy kap szárnyra, hogy valaki hallja (esetleg csak egy félmondatot) akinek fogalma sincs a témáról.

Kimaradt, hogy beteg méhcsaládok és fertőzött méhészetek kiirtása. A települési zárlat pedig azt jelenti, hogy az adott településen található kaptárak szállítási tilalom alá kerülnek. Ez utóbbi azért fontos, mert spórás bakteriális betegségről lévén szó egy fertőzött területről elszállított beteg család átviheti másik területre a fertőzést. (Ilyenkor pont a méhészek az egyik legnagyobb felelősök, mert a betegség megjelenésekor, előszeretettel "mentik" a kaptáraikat.)
Egyébként a betegség járványos méretekben nagyüzemi tartásokban szokott megjelenni.

Szóval, búsmélymagyar pánikkeltés fail..
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Hangsulyozottan +1

A zarlat nem szuksegszeruen vonja maga utan az irtast. Ahol megjelenik a betegseg, azt a meheszetet irtjak, es adott teruletet vonnak korulotte zarlat ala, ahol a mehek mozgatasa nem megengedett a zarlat ideje alatt.

A szalban kicsit feljebb:
A kulfoldi jo hirnevhez meg annyit, a magyar mezet nyugaton arra hasznaljak, hogy a gyenge kinai es mas mezeket feljavitsak, nem minosegi magyar mezkent adjak el.

Az utolsó mondat mintha valami kampánydokumentumfilmből ugrott volna ki :)

--
Ahol a telefontöltőd, ott az otthonod.

Mióta vezették be ezt az irtási eljárást?

A méhészetben több száz évre visszamenő eljárás a kaptárbetegségek (atkásodás, gombás, bakteriális fertőzések) esetében a fertőzött állomány elölése és és az érintett eszközök elégetése. Az ok egyszerű, a kaptár népessége miatt egy megbetegedés olyan léptékű, mintha egy városnyi ember betegedne meg egyszerre. Ezt szinte képtelenség egyed szinten kezelni. Az egymás mellett tartott kaptárakban a méhek átjárnak, emiatt egyik kaptárban lévő betegség gyorsan átkerülhet a mellette lévőben. Emiatt egyszerűbb lenyelni a veszteséget, mint megkockáztatni az egészséges kaptárak elvesztését.
A méhkaptárak egy természetellenesen felnövelt kolóniák, emiatt fokozottan érzékenyek a különféle külső behatásokra.
A méheknél a beteg kaptár elölése sokkal jobban megóvja a méz minőségét, mert ugyan kiesik egy vagy két kaptár termelése és nem pedig 20 vagy 30-é az antibiotikumos méz miatt.

Az agráriumban a termelés természetes velejárója, hogy egy járvány esetében kiirtják a fertőzött állományt, legyen szó csirkéről, méhről vagy épp erdőről. Ipari méretekben egyszerűen nincs értelme egyedi kezeléssel próbálkozni, mert többe kerül, mint amennyi az állomány elvesztésével jár. Sajnos ez nem igazán van a köztudatban, és ilyenkor aztán a félelembizniszben érdekelt érdekeltet (sötétzöldek, búsmélymagyarok, stb) rögtön természetkárosítást, országölést kezdenek kiabálni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A defenzin-típusú fehérje vajon miért nem hatásos a spórás baktérium ellen?
Éppen a méheket nem védelmezi.

JPÉ-t használva, a méheket csak azok a baktériumok tudják megbetegíteni, amik nem érzékenyek az általuk termelt fehérjékre.
A méhkaptár, minden virulens ágens nedves álma. Állandó környezeti feltételek, nagy mennyiségű, egymással fizikai kontaktusban lévő egyed, töménytelen mennyiségű kaja, és minimális konkurencia. Az ami oda bejut és túlél megüti a főnyereményt.
A mézben található antibakteriális fehérjék gyakorlatilag a méhek és a fertőzések evolúciós párharcának a mellékterméke.
Emberben azért működnek jobban, mert az ember és betegségeiben folyó párharcban újnak számítanak, ezért a fertőzések még nem tudtak alkalmazkodni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "