( eCaffee | 2010. 03. 18., cs – 12:39 )

Na, fussunk neki még egyszer.
Szóval, tegyétek félre a szakmát és a konvenciókat, én is ezzel kezdtem az egészet.
A szakma legnagyobb átka, hogy egyszerűen nem látjuk a fától az erdőt.
A tapasztalataidat szedd elő, és semmi másra ne hallgass, outsider userként nézd meg,
milyen alkalmazásokat és gépi szolgáltatásokat használsz MINDEN NAP, és csak az kerüljön bele,
mindehhez párosíts könnyű grafikus felületet, és azokat a rendszer-szolgáltatásokat, drivereket, stb.,
amire ténylegesen szükség van.

Amire később szükséged lesz, azt majd letöltöd, és a függőségeit majd megoldja a csomagkezelő, azért etetjük.
TOP-DOWN elv, felülről-lefelé, de nem egy-egy adott programkód, hanem a teljes disztró szintjén, globálisan értve.

Ha így nagyjából felépült a dolog, ki kell javítani az esetleges hiányosságokat (mert lesznek),
és ki kell dobálni az olyan dolgokat, amik felesleges függőségként mégis bemásztak a küszöb alatt.
Fogod a települő fájlok listáját, és a teljes függőségi fát, ÉS EGYENKÉNT végignézed,
darabonként ellenőrizve, hogy kell-e valamire, ha nem kell, kuka.
(Persze mindezt nem már telepített rendszeren, bár úgy sem lehetetlen, hanem tervezés gyanánt, előre.)

Ha megvan, akkor össze kell gyűjteni a telepítendő alkalmazások javításáról-gyorsításáról ismertté vált
minden létező ötletet, (gugli a barátunk) és kulcsrakészen belegyúrni, aztán agyontesztelni, mert összeakadhatnak.
Amitől jobb lesz, az marad, amitől nem, az megy.

Ezután ami jó lett, ahhoz nem nyúlsz, ami nem elég jó, ott elkezdesz lefelé menni:
kicseréled, variálod, módosítod, forrást piszkálsz, újrafordítod, leírtam példának hogy mit kapott az MPlayer.
Egy-két C-fordító flag piszkálása már viszonylag ritkán hoz látványos eredményt,
arra viszont jó, hogy elvesszünk a részletekben, és a teljes energiát apró részfeladatok
megoldására pocsékoljuk el. AZ EGÉSZET NÉZD, EGYBEN.

Nincs minden disztróra érvényes recept, de az biztos, hogy ha valamilyen programról, komponensről
sokéves gyakorló linuxosként, rendszergazdaként, programozóként NEM TUDOD hogy miért van benne,
azt az esetek 95%-ban nyugodtan ki lehet dobni, mert felesleges.

A kedvenc disztróddal következetesen csináld végig a fentieket, és meg fogod látni az eredményét.

A feljebb említett Charles Kettering és csapata úgy építette meg anno a dizelmozdonyhoz a motort,
hogy vettek 4 motorblokkot, húszféle dugattyút, tízféle váltóáttételt, stb, és addig kombinálták őket,
amíg egyszer csak elindult. Akkor már a közben felgyülemlett tapasztalatok alapján kikövetkeztették,
hogy mitől indult el az a változat, és ebben az irányban nekiálltak tudatosan tökéletesíteni a konstrukciót.

Ja, és nem a cups felesleges egy átlagos háztartási desktopon, hanem az nfs, portmap, rpc, postfix, sshd, nscd, stb...
-
"Attempting to crack SpeedLock can damage your sanity"