Hát...
ahogyan egy szufi tanító mondta:
"A bogáncs a szamárnak ízletes étel. Egész életében bogáncsot evett, és szamár is maradt."
Azaz: azért akadtak emberek, akik a nehéz, s szerény élet mellett fejlődtek is és nem végigstagnálták az életüket azokkal a szokásokkal és rítusokkal, amik a hétköznapokban körbevették, mert az jaj de szép és "eccerű". Sok ember meghalt úgy, h elmúlt 90 és szalonnával kelt és egy kis borral meg kolbásszal feküdt, és úgy is, hogy egész életében egy falat húst sem evett, netalán még böjtölt is hónapokon keresztül. Mindkét életforma élhető egészségesen. Ez innentől pedig inkább egyfajta kvalitásbeli kérdés. Morális kérdéseken valóban nem kellett sokat gondolkodni, mert a legtöbb területén az életüknek adott volt az a szint, amivel jól megfértek egymás mellett. De ennek is meg van az "általános iskolás" fokozata és az "egyetemi szintje" is. És vannak akik beérik az életben egyfajta középszerűséggel, vagy kevesebbel, mert minek absztrakt dolgokkal foglalkozni és vannak akik ennél többre vágynak. Szerintem.