>a formát bírálod, a szerzőt támadod, nem pedig a lényeget próbálod megérteni
ugy tunhetett, pedig nem, csak rovid voltam. a lenyeg az az, hogy semmi gond a UNIX filozofiaval: miden _valos_ problema megoldhato vele. donto reszuk egyszeruen. az hogy miert minden file, az nem _valos_ problema. az a valos problema, hogy sorban akarod latni a filejaidat, le akarsz jatszani egy videot, vagy webet akarsz bongeszni.
A minden file filozofia nagyon egyszeruve teszi a programozast. ugyanazokat a fv-ket kell hasznalni egy soket, vagy egy szovegfile irasara. es ha belegondolsz ugyanaz is tortenik. az hogy a cucc bitjei a halokartyan, vagy az SCSI kartyan tavoznak nem mind1? dehogynem.
>Tehát a cikkíró feltárja a VALÓS problémákat
NEM. a cikkiro egyetlen valos problemat sem irt. olyan dolgokat irt le, amik szerinte akadalyozzak a valos problemainak megoldasat.
pl: valos problema, hogy X11 felett nem gyorsak az FPS-sek. hogy az X11 nem hasznalja ki a direktX-et tamogato kartyak featureit, es hasonlok. ezekkel kell foglalkozni, es ezek megoldasa erdekeben lehet felvetni, hogy akadalyoz az X11 halozat transzparenciaja. de szerintem nem kidobni kell, hanem local gepen megkerulni. akkor lokal gepen gyors, de meg mindig konnyu diskless remote terminalt csinalni.
>Szerintem a UNIX ereje a választás szabadságában rejlik.
nem.
a UNIX ereje abban rejlik, hogy nyilt rendszer (pl: a VMS zart), es most nem a kod nyitottsagarol beszeltem.
>És az új igényekhez szükség van új szemléletmódra is. Például egy szerényebb képességű, de könnyen beállítható grafikus serveralkalmazás
ez egyaltalan nem jelent teljes szemleletvaltast. ha van valodi igeny X programra, akkor lesz ceg/projekt aki csinal egyet. pl: suse-nek van egesz teljes kattingatos szerveralkalmazasa.
nem kell emiat egy uj szerferprogramot irni, eleg hozza egy konfiguracios frontend, ugyanis minden file, a konfigfilek is. nyugodtan lehet fole irni egy csili-vili feluletet _HA VAN RA IGENY_
nem veletlen, hogy aki egy kicsit melyebbre merul a Unix/Linux/BSD vilagaban tobbe kevesbe elfelejti a kattingatos konfiguralast. ugyanis _isszonyatosan lassu_ ahhoz a sebesseghez kepest, amit szovegfajlok modositgatasaval el lehet erni. nem is beszelve a szriptelgetesrol, a tuti kis bash for ciklusokrol, amivel tomegesen lehet elintezni dolgokat. meg akkor is, ha olyan problema, amire a kattingatos csili-vili konfiguracio felulet keszitok soha nem is gondoltak. amikor ilyen problemaba utkozik egy win rendszergazda, akkor ott hajtepes lesz, es rengeteg munka amig elkeszul.
>például egy tv-tuner vagy videokártya miért szövegfájl
mi a turoert problema ez? kuloben nem szovegfile, hanem device:)
tudod egy eszkozzel 1 csatornan keresztul lehet kommunikalni. lehet neki kuldeni adatokat, es kapni tole. _pont mint egy file_
ezen csatorna folott van definialva egy protokoll.
a win-ek is filekent kezelik az eszkozoket, csak a protokoll specifikus API elfedi ezt. _megtiltja_, hogy te alacsony szinten beszelgess az eszkozoddel. korlatozza a szabadsagodat.
a unix-okban megadjak neked mindket lehetoseget.
>A 35 éves örökség felesleges, elfeledett, régóta nem használt részeit kíméletlenül ki kell dobni
mire gondolsz? mi az ami meg mindig benne van es "régóta nem használt"?
>megmaradtakon pedig lehet, hogy változtatni kell
folyamatosan valtozik a Linux/BSD nezd meg a changelogokat. csak az a kulonbseg, hogy valodi igenyek mozgatjak a valtozast, es nem lózungok. tudod a normalis dolgok ugy mukodnek, hogy akkor lesz kidobva valami, ha a nala _jobb_ mar mukodik, es bizonyitotta, hogy jobb. mutasd mire gondolsz a minden file filozofia helyett?