én mindent, amit tehetek úgy választok meg, hogy a feladathoz. és nem fordítva. legyen az program, vagy os, vagy akármi. winem szerencsére már otthon jó ideje nincs (ameddig a cég fizette volt, én ahhoz nem használom eleget, hogy fizessek érte). pont ezért is van az, hogy a benti wines desktopomra néha be kell lépjek távolról (pontosabban rácsatlakozni, nem mindegy). érdekes különben, amit eddig kellett csináljak mind a winnel, mind a linuxxal, csak a win kárára döntötték a mérleges, ha os élményről beszélek (magam nevében, nem flameforrásnak írtam). ótvar szoftverek mindkettőre vannak.
az évek óta menő gépekről meg csak a mellettem duruzsoló ősöreg p2 tudna mesélni. sima desktop gép (filmet nézek rajta, saját weboldal fényképeknek, stb.). kb. akkor kapcsolom ki, ha áramszünet van és a szünetmentese sokallja a kiesést. ezt a winnel még sosem sikerült elérni. valami mindig meghal rajta (az új hobbija a tálcán a csoportosított ikonok "gördítő nyilainak" a képét tetszőleges ablakrészlettel való helyettesítése)
--
xterm