( trey | 2008. 02. 19., k – 09:27 )

"Mos már értem, miért olvassák ilyn kevesen a HUP-ot."

3rd party helyekről származó auditált adataim vannak arról, hogy nem olvassák _olyan kevesen_ a HUP-ot a maga kategóriájában (IT oldal) még akkor sem, ha elég réteg oldal, így ezt kikérem magamnak. ;)

"Mennyi is kell a slashdoton fizetni a hírekért? ;)"

A Slashdot-on nem kell fizetni a hírekért a hagyományos módon. Ők reklámokból élnek. Ha nem blokkolod, akkor láthatod, hogy sokszor negyed oldalt betöltő reklámok vannak rajta.

--

Ez már inkább a témához szól:

Egyébként a pszichológus által vázolt modell teljesen működőképes az élet sok területén. Nyilván, mint minden alól, ez alól is van kivétel.

Pl. éjszakai kluboknál ez működő üzleti modell. Ha egy klub drága, akkor azt hiszik a nők, hogy az jó. Mivel a nők oda mennek, a faszik is kénytelenek, ha nőt akarnak. Ergo, a klub sikeres. Mivel a belépő árából adódóan nagyrészt tehetősek járnak oda (kivéve, aki többnek akar látszani mint ami, de ettől most tekintsünk el, mert ezek száma ebből a szempontból nem érdekes), egyéb szolgáltatásokat is jól el lehet adni (folyik a drága pia), megjelennek a ráépülő szolgáltatások (az ex, speed és acid dealer-eket most ne számítsuk).

Szóval: népszerű a hely, (anyagilag) "úri" a közönség, ezért vannak hozzá extra szolgáltatások.

Átfordítva:

Windows is pénzbe kerül, megveszik (itt is van kivétel, mint a kluboknál, de itt is tekintsünk el ettől, mert a warezolók ugyanúgy nem képviselnek "értéket" a szolgáltatók (mondjuk az ISV-k) számára, mint akiket a kluboknál a nem vettünk számításba, azaz akik összespórolnak a belépőre "ott kell lenni" miatt, de fogyasztani már nem fogyasztanak, mert nincs miből). A Windows népszerű, rengeteg szolgáltatás érhető el rá, hiszen aki megveszi, az valószínűleg a kiegészítőkre is fog pénzt adni.

Az átlag Linux nem fizetős, a szolgáltatások száma is sokkal szűkebb, mert a szolgáltatók (pl. 3rd party fejlesztők) közül kevesebben hisznek abban, hogy érdemes fejleszteni egy olyan rétegnek pénzes alkalmazást, aki nem akar pénzt adni az OS-ért sem. Persze itt is van kivétel, mert vannak, akik a Linux-ra is vennének pénzes szoftvert, mert ők nem azért használnak Linux-ot, mert az ingyen van, hanem mert az jobban megfelel az elvárásaiknak, mint más gyártó terméke.

A kereskedelmi Linux disztrók pedig az átmenet, oda már megjelennek a szolgáltatók is, hiszen ott már pénzt adnak az emberek magáért az operációs rendszerért (mégha nem is az azt alkotó programokért, hanem legtöbbször a szolgáltatást, dokumentációért, körítésért). De itt már van fizetőképes felvevő piac.

Ha rá lehetne venni a szolgáltatókat, hogy a nem kereskedelmi Linux-ra is érdemes extra szolgálatatásokat készíteni (jó minőségű, 100%-os értékű driver-ek, minőségi programok, fizetős szolgáltatások), akkor talán sikerülne ezen változtatni. Persze ez a részükről csak lassan megtérülő befektetés lenne, így nem mindegyik tudja vagy akarja ezt megcsinálni.

Vannak már ennek jelei, a nagy cégek egyre jobban rájönnek, hogy lehet ebből pénzt csinálni, csak okosan kell tenni.

Pl. házon belül is látom már ennek jeleit. Egyre jobban :)

--
trey @ gépház