Ha sorban megyünk, akkor a dolog általában már a legelején eldől, mert ha maga a felvétel igénytelen, azt semmiféle audiofil eszköz nem tudja helyrehozni. Ha a felvétel jó, akkor jön a második lépés, hogy hogyan kerül nálunk a valahol levő jó felvétel az erősítő (vagy digitális konverter) bemenetére. Itt ezt nyomoztuk és kiderült, hogy eleve kevés a jó felvétel és nem is olyan egyszerű azt behozni a szobába, ahol hallgatni akarjuk. De tegyük fel, hogy a DAC bemenetére eljut a hibátlan digitális stream, még ott is csak a meccs elején vagyunk. Nem mindegy, hogy a DAC mit kezd a jó streammel, mi jelenik meg neki a kimenetén és ami ott megjelenik, azzal mit kezd az erősítő. Normális esetben az erősítő kimenetén már csatát vesztettünk, mert oda semmi különös nem jut el, rengetegbe kerül, hogy oda korrekt analóg jel kerüljön. És ha ez mégi sikerül, akkor ott van a legnagyobb akadály: a hangfal. Borzasztó nagy különbségek vannak a hangfalak között, nyilván a fejhallgatók között is. Itt aztán szakad a pénztárca - kérdés, hogy minek, mert ha ezen is túljut a felvétel, akkor még mindig ott marad a kérdés, hogy mi jut el a füled szerkezetein át az agyadba. Egyszer egy audiofil helyen azt mondtam a szakértőnek, hogy hagyjuk, ezt nem is akarom már kipróbálni, mert úgysem fogom hallani a különbséget, ehhez én már süket vagyok. Nevetett és azt mondta, fogadjunk hogy hallani fogom és ott a bemutatóteremben tényleg valami olyasmi jött elő a hangfalakból, amire nem számítottam. Nem emlékszem, mennyibe került az egész, ami ott szólt, de százezres nagyságrend volt, nem forintban, hanem dollárban. És tényleg másképp szólt ott és akkor.