Habár van kismértékű visszamenőleges kompatibilitás, azért néhány LTO generáció után szokás a valóban hosszútávra tárolt adatokat átírni újabb szalagokra, már csak a nagyságrendekkel kisebb fizikai helyszükséglet miatt is. Ha van az embernek néhány LTO library-ja, a másolás teljesen automatizálható.
LTO-4..9 között nekünk van kb. mindenhez technika és média is bőven (előtte DLT/DDS-t használtunk), még simán olvashatóak a 2008-ban kiírt adatok LTO4-ről, de a még nem lejárt megőrzésű idejű adatokat már átírtuk, már csak a szakmai kíváncsiság miatt őrizgetünk a régi szalagokból mintákat.
Nem tudom, hogy milyen esellyel tudsz visszaolvasni barmilyen formatumot 50-100-150 eves tavlatbol.
Maga a formátum nyílt, legalább a szoftveres részén nem kell aggódni. Vasat meg muszáj betárolni.
Komoly helyeken (ilyen földalatti, atombunkeres backup helyszíneken) nem csak médiákat tárolnak, hanem önellátó, visszaállításra alkalmas teljes rendszereket, műszaki leírásokkal, tehát elvileg ha valaki megnyomná a nagy piros gombot, itt helyre is lehet állítani mindent ami fontos. Más kérdés, mire menne vele az a néhány túlélő..