én első körben innen tájékozódnék: https://njt.hu/jogszabaly/2024-7-00-00
### Kulcspontok
- Úgy tűnik, a magyar kriptotörvény, a 2024. évi VII. törvény, szigorúbb szabályokat vezet be, mint az EU MiCA rendelete, különösen a decentralizált tőzsdék (DEX-ek) használatának büntethetőségével és új büntetendő cselekményekkel, amelyek nem részei az EU-s szabályozásnak.
- A visszhangot elsősorban a magyar átültetés okozza, nem az eredeti EU-s törvény, mivel a magyar jogszabály új büntetéseket vezet be, például 2–8 évig terjedő szabadságvesztést engedély nélküli kriptoeszköz-tranzakciókért.
- A törvény körül viták folynak, mivel sokan úgy érzik, hogy korlátozza a pénzügyi szabadságot és a decentralizáció elvét, különösen a magánszemélyekre vonatkozó szigorú szabályok miatt.
### A törvény áttekintése
A 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacát szabályozza Magyarországon, és az EU MiCA rendeletének (EU) 2023/1114) átültetését célozza. 2024. június 30-án lépett hatályba, és 2025. július 1-jétől teljes körűen alkalmazandó. A törvény a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét, a tranzakciók validálását, valamint a fogyasztóvédelmet és a pénzmosás elleni szabályokat szabályozza.
### A problémák forrása
A törvény körül kialakult viták főként a magyar átültetés szigorúságára és a MiCA rendeletnél továbbmenő rendelkezésekre vezethetők vissza. Például:
- A magyar jogszabály új büntetendő cselekményeket vezet be, mint az "engedély nélküli kriptoeszköz-konverzió" és a "kriptoeszközök visszaélése", amelyek 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők, míg a MiCA ilyen büntetéseket nem tartalmaz.
- A decentralizált tőzsdék (DEX-ek) használata bizonyos esetekben büntethetővé válhat, ami ellentmond a decentralizáció elvének, és nem része az EU-s rendeletnek.
### Összegzés
A kutatások alapján úgy tűnik, hogy a probléma elsősorban a magyar átültetéssel van, mivel az EU-s MiCA rendelet nem tartalmazza azokat a szigorú büntetéseket és korlátozásokat, amelyek a magyar törvényben megjelennek. Ez magyarázza a jelentős visszhangot, különösen a kriptoközösség körében.
---
### Részletes elemzés
Ez a részletesebb elemzés a 2024. évi VII. törvény körül kialakult viták hátterét, a magyar átültetés és az EU-s MiCA rendelet közötti különbségeket, valamint a közösségi reakciókat vizsgálja. A cél, hogy átfogó képet adjunk a törvény hatásairól és a felmerülő aggodalmakról.
#### A törvény háttere és célja
A 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacának szabályozását célozza Magyarországon, és az EU MiCA rendeletének (EU) 2023/1114) magyar jogrendbe való átültetését szolgálja. A MiCA rendelet 2023. június 9-én lépett hatályba, és 2024. december 30-tól teljes körűen alkalmazandó az EU tagállamaiban. A magyar törvény 2024. június 30-án lépett hatályba, és 2025. július 1-jétől teljes körűen érvényes, például a 16/A. § szerint.
A törvény célja az innováció elősegítése, a piac átláthatóságának növelése, valamint a pénzügyi fogyasztók magas szintű védelme. Foglalkozik a kriptoeszközök kibocsátásával, nyilvános ajánlattételével, kereskedelmével és szolgáltatásaival, valamint a felügyeleti hatóságok, például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) szerepével.
#### A törvény kulcspontjai
Az alábbi táblázat összefoglalja a törvény legfontosabb elemeit:
| **Kategória** | **Részletek** |
|--------------------------|--------------------------------------------------------------------------------------------------|
| **Hatályba lépés** | 2024.06.30, egyes rendelkezések 2025.07.01-től (pl. 16/A. §) |
| **Felügyelet** | MNB felügyeli a kriptoszolgáltatókat (3. §), SZTFH a kriptoexchange-validátorokat (12/C. § (1)) |
| **Követelmények** | Szolgáltatóknak be kell tartaniuk a MiCA előírásait (4. §-7. §), validátoroknak ügyfél-azonosítás (12/A. § (2)-(3)) |
| **Fogyasztóvédelem** | Panaszkezelés (10. §), 5 évig tárolt felvételek, panaszokért nem számolható fel extra díj |
| **Szankciók** | MNB szüneteltethet szolgáltatásokat (max. 30 munkanap), bírságok (11. § (1)), SZTFH visszavonhatja engedélyeket (12/D. § (3)) |
| **Díjak** | Szolgáltatóknak alapdíj (75 000 HUF) és változó díjak (pl. 6,0‰ a magasabb összegből, 0,35‰ a portfólió értékéből) (12. § (2)-(5)) |
| **Határidők** | Meglévő szolgáltatóknak 2025.07.01-ig kell megfelelniük (16. §), validátoroknak 60 nap a szabályok alkalmazására (16/A. §) |
#### Vitás pontok
A törvény körül kialakult viták főként a következő területeken koncentrálódnak:
- **Szigorú validációs követelmények**: A törvény előírja, hogy a kriptoeszközök cseréje csak validált szolgáltatókon keresztül történhet, és a nem validált tranzakciók érvénytelenek, nem hozhatnak jogi hatást, és nem képezhetik fizetési szolgáltatások tárgyát (9/A. § (3)). Ez korlátozza a piac hozzáférhetőségét, különösen a kisebb szereplők számára.
- **Büntethető cselekmények**: A törvény új büntetendő cselekményeket vezet be, amelyek a Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosításával kapcsolódnak. Az alábbi táblázat mutatja a büntetéseket:
| **Büntetendő cselekmény** | **Értékhatár (HUF)** | **Büntetés (szabadságvesztés)** | **Szakasz** |
|----------------------------------------------------|-----------------------|----------------------------------|-------------|
| Engedély nélküli kriptoeszköz-csereszolgáltatás | 5M - 50M | Legfeljebb 2 év | 394/A |
| Engedély nélküli kriptoeszköz-csereszolgáltatás | 50M - 500M | Legfeljebb 5 év | 394/A |
| Engedély nélküli kriptoeszköz-csereszolgáltatás | > 500M | Legfeljebb 8 év | 394/A |
| Kriptoeszköz-konverzió validálás nélkül | 5M - 50M | Legfeljebb 3 év (bűntett) | 408/A |
| Kriptoeszköz-konverzió validálás nélkül | > 500M | Legfeljebb 8 év (bűntett) | 408/A |
Ezek a büntetések nem részei az EU-s MiCA rendeletnek, amely inkább a szolgáltatókra és nem a magánszemélyekre fókuszál.
- **Decentralizált rendszerek korlátozása**: A törvény a DEX-ek használatát is szabályozza, és bizonyos esetekben büntethetővé teszi, ami ellentmond a decentralizáció elvének. Például a közösségi média posztok (pl. @gansnftart) szerint a DEX-ek használata "engedély nélküli" tevékenységnek minősülhet, ami a felhasználók számára jelentős korlátozást jelent.
- **Adatvédelem és költségek**: A törvény szigorú KYC/AML követelményeket ír elő, amelyek adatgyűjtést igényelnek, és az MNB ideiglenesen blokkolhat adatokat (11. § (2)-(4)). Ez adatvédelmi aggályokat vet fel. Emellett a magas megfelelési költségek (pl. díjak, validációs követelmények) különösen a kisebb szolgáltatókat terhelhetik, ami csökkentheti a versenyt.
#### Közösségi reakciók
A közösségi médiában, különösen az X platformon, jelentős kritikák jelentek meg a törvényről. Például:
- @gansnftart posztja szerint a törvény "nem szabályozás, hanem kontroll", és a magánszemélyek is büntethetők a DEX-ek használatáért, ami 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel járhat.
- @balazscseko politikai kontextusban kritizálja a törvényt, mondván, hogy a magyar kormány a kriptopiac elnyomására törekszik, miközben más területeken (pl. Trump-adminisztrációval való kapcsolat) pozitív képet próbál fenntartani.
- @szergely_pls figyelmeztet, hogy 2025. július 1-jétől a nem MiCA-kompatibilis tőzsdék használata bűncselekménynek minősülhet, és linket ad a kompatibilis intézmények ellenőrzéséhez.
Ezek a posztok azt mutatják, hogy a kriptoközösség aggódik a törvény hatása miatt, különösen a decentralizáció és a pénzügyi szabadság szempontjából.
#### Összehasonlítás az EU-s MiCA rendelettel
Az EU-s MiCA rendelet egy kiegyensúlyozott keretrendszert biztosít, amely a fogyasztóvédelmet, a piac stabilitását és a pénzmosás elleni küzdelmet célozza. Nem tartalmazza azokat a büntetéseket, amelyek a magyar törvényben megjelennek, például a magánszemélyek büntethetőségét a DEX-ek használatáért. A MiCA inkább a szolgáltatókra fókuszál, és nem korlátozza szigorúan a decentralizált rendszereket.
A magyar átültetés azonban szigorúbb, például:
- Új büntetendő cselekményeket vezet be, amelyek nem részei a MiCA-nak.
- A validációs követelmények és a szigorú szankciók túlmutatnak az EU-s előírásokon, ami a kritikusok szerint a kriptopiac elfojtásához vezethet.
#### Következtetés
A 2024. évi VII. törvény körüli visszhangot elsősorban a magyar átültetés szigorúsága okozza, nem pedig az eredeti EU-s MiCA rendelet. A MiCA egy átláthatóbb és kiegyensúlyozottabb keretrendszert biztosít, míg a magyar törvény új büntetéseket és korlátozásokat vezet be, amelyek a kriptoközösség szerint a decentralizáció szellemiségével ellentétesek. A törvény hatályba lépése (2025. július 1.) további vitákat generálhat, különösen a gyakorlati alkalmazás során.
**Források:**
- [2024. évi VII. törvény](https://njt.hu/jogszabaly/2024-7-00-00)
- [CMS Law Now: Hungary to criminalise crypto-asset exchange violations](https://cms-lawnow.com/en/ealerts/2025/06/hungary-to-criminalise-crypto…)
- [EUR-Lex: MiCA Regulation (EU) 2023/1114](https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2023/1114/oj/eng)
Itt a baj a feketézéssel lesz, ahol rosszabbul váltják át a kriptódat, mint máshol, de valahogy nem kell adózni utána, csak fölveszed a pénzt, vagy elköltöd bankkártyáról az összeget. Ezt nem tiltja az EU, de a magyar törvények meg igen. Emiatt a nagy hisztikeh.