https://zol.frw.hu/tddpub/pre.html
Tulajdonképpen elismerem pontosságodat az írott verziók dátumával kapcsolatban, de beszélgetést áthelyezem a mögöttes, ősi szóbeli hagyományok korára, amik álláspontom szerint sokkal régebbiek, mint azok az írások, amiket felsoroltál. Ezt a mainstream is elismeri: a szóbeli hagyományok kora.
A mainstream akadémiai kutatás, különösen az antropológia, a folklorisztika, a néprajz és a történelemtudomány széles körben elfogadja, hogy a szóbeli hagyományok hosszú ideig fennmaradhatnak, és értékes információkat hordozhatnak. Mondjuk a múlt eseményeiről, a hiedelmekről és a kultúrákról. Jóval _azelőtt_, hogy írásba foglalták volna őket. Az írásbeliség megjelenése nem jelenti azt, hogy a korábbi kultúrák tudásai érvénytelenek lennének. Csak azt, hogy más módszerekkel rögzítették és adták át őket.
Példáal az ausztrál őslakosok szóbeli hagyományai és a geológiai eseményekk.
Az ausztrál őslakosok generációkon keresztül adtak át szájhagyomány útján történeteket a táj formálódásáról, szigetek létrejöttéről.
A mai geológiai és régészeti kutatások (amelyek a tengerszint-változásokkal és a földkéreg mozgásaival foglalkoznak), megerősítették ezeknek a pontosságát. Kiderült, hogy a szóbeli hagyományok olyan eseményekre vonatkoznak, amelyek több mint 7000-10000 évvel ezelőtt történtek. Tehát az utolsó jégkorszak vége és a tengerszint emelkedése idején.
Az akadémiai világ ma már széles körben elismeri, hogy ezek a szóbeli történetek valójában történelmi emlékek. Földrajzi leírások, amelyek évezredekig fennmaradtak, anélkül, hogy valaha is írásba foglalták volna őket. Ez talán egyértelművé teszi, hogy a szóbeli hagyományok nemcsak hosszú életűek pontos információkat is megőrizhetnek.