( pts | 2007. 02. 06., k - 13:21 )

A TeX-es világban három jelentős fejlesztési irányról tudok.

Az egyik az Omega 2, ami lehetővé teszi az európaitól nagyon eltérő nyelvek (pl. arab, héber, kínai, indiai) írásainak szedését a lehető legjobb minőségben. Ez jóval több a sima Unicode-támogatásnál, a felmerülő nehézségeket mi, kelet--nyugat-európaiak nem is sejtjük, ugyanúgy, mint angolszász nyelvterületen az átlagember nem érti, hogy miért nem jó az ASCII mindenkinek, vagy nyugat-európában nem értik, miért nem jó nekünk a hullámvonalas ő betű. Az Omega 2 már támogatni fogja az (okos) OpenType fontokat is.

A másik a LuaTeX, ami a Lua szkriptnyelv használatát teszi lehetővé a TeX-en belülről, így a rendszer olyan elemei is hatékonyan szkriptelhetővé, módosítható válnak, melyek eddig TeX-programozással csak nagyon keservesen voltak befolyásolhatók. Ilyen például az output routine (sokhasábos szedés, haladó lábjegyzetek stb.). A LuaTeX együtt fejlődik a pdfTeX-hel, itt is várható OpenType támogatás, bár esetleg nem olyan mértékben, mint az Omega 2-ben.

A harmadik pedig nyílt forrású betűtípusok készítése ékezetes betűkkel az összes európai nyelvhez. Ez általában nem jelent újfajta betűtípusokat, például a Knuth-féle klasszikus Computer Modern fontcsaládnak csak nemrég készült el az ilyen sokbetűs vektoros változata, a Latin Modern. A következő nagy fontcsalád, ami készül, a 14 (vagy 35) alap PostScript betűtípus (pl. Times, Helvetica, Courier) sokbetűs változata.

Bővebb infó a TUG és EuroTeX konferenciák anyagaiaban.

Most néhány általános megjegyzés azzal a hozzászólással kapcsolatban, amire válaszolok. A LaTeX, mint minden más szoftver, csak bizonyos korlátozások mellett használható, és csak bizonyos célra jó, más célokra kényelmetlen, vagy egyenesen használhatatlan. Ha neked az is fontos, hogy az ékezetes betűket tartalmazó ábrákat be tudd tölteni, akkor vagy javítod ezt a hibát a LaTeX-ben (mert ugye szabad szoftver, bárki bővítheti és/vagy javíthatja), vagy keresel másik programot, ami ezt is tudja (és esetleg mást nem tud, ami szintén szükséges...).

Szerintem erkölcsi szempontból nem megalapozott egy szabad szoftveren bármit számon kérni (pl. legyen Unicode-os, kezelje az ékezetes fájlneveket), mert a szoftver fejlesztője nem tartozik felelősséggel a felhasználók boldogulásáért, nem kötelessége az elvárásoknak megfelelő programot írni, követni a trendeket, kijavítani a hibákat stb. Egy szabad szoftveren egyedül az kérhető számon, hogy forgalmazói betartják-e licenszfeltételeket (pl. a felhasznált egyéb szoftverfüggőségek használata legális-e, GPL-es szoftver esetén hajlandóak-e másolási és postaköltségért postán elküldeni a forrást).

Szerintem azt is értelmetlen kijelenteni, hogy egy program nem jó program, anélkül, hogy megjelölnénk a felhasználási célt. Ha egy program nem jó _egy_adott_célra_, akkor tessék javítani rajta, vagy használni másik programot. Ez a szabad szoftver világ egyik nagy előnye, hogy nincs vendor lock-in, tehát a felhasználónak van választása, hogy egy feladatot hogy old meg: milyen szoftvert választ, milyen szoftveren javít, vagy esetleg milyen szoftvert fejleszt.