"Háát... aki nem beszél jól (majdnem anyanyelvi szinten), az élő beszédben nem fogja megérteni a másik felet"
Ez az egyik skill, amit összeszedtem az utóbbi években. Megérteni mindenféle nemzet "angol" szavait(*). És sajnos az utóbbi ~ öt évben meredeken romlott az én amerikaisságom, jórészt ennek köszönhetően.
Ezért is fontos az interjúnál - már szerintem -, hogy ha ott a jelölt, nem ért valamit, akkor ne legyen nyúl visszakérdezni, hogy bocsi, egy mukkot nem értek. Pláne a zoom/teams/whatsapp/miegyéb korában, amikor sokszor eleve kétes minőségű készülékekkel egy rommá tömörített és meg-meg szakadó hangot kell hallgatni. Bőven lehet hogy anyanyelvi szint mellett is csak találgat egy-két szót.
A másik, hogy ha valami nem tiszta, tessék visszakérdezni. Nem árt a meeting után emlékeztetőt küldeni, mert á: a fele nem figyelt, ha felkötnék se tudná, hogy miről volt szó, bé: ha valami félreértés van, még mindig lehet korrigálni (vagy cé: nem kell az emlékeztető, és lehet sumákolni, hogy jajjbocs, félreértettem).
*) Vagy egyéni értelmezéseit az egyes szavaknak, nyelvtani szabályoknak, mert ismerni kéne a nyelvüket, hogy tudjam, hogy most olaszul/arabul/németül/spanyolul/stb. gondolkodik, vagy csak így szokta.