De, igazából csak két véglet van. Az az önbecsapás, hogy ha valaki azt hiszi, hogy vannak közötte fokozatok és Ő dönti el, mennyit látnak belőle online.
Én tudom, hogy 100%-ban követnek, mert nem foglalkozok vele, nem védekezek ellene. Te nagyon tudatosan foglalkozol vele, védekezel ellene, és azt gondolod, hogy sikerül elérned, hogy Téged csak 10%-ban követnek, ami meg már elkerülhetetlen (ésszerű keretek között). A valóság meg az, hogy a sok megelőző intézkedéssel sikerül leszorítanod 100%-ról mondjuk 93%-ra.
Na, én ezért nem áltatom magam a privát szféra védelmével. Amit a netre teszek, az örökre ott marad, ennek tudatában teszem. Amit ott nézek, "mindenki" tudni fogja, hogy megnéztem, ennek tudatában nézem. Én is tudatos vagyok, csak nem úgy, hogy "intézkedéseket teszek", hanem úgy, hogy ésszel használom.
Voltam elektronikus lehallgatási (pontosabban ezt megelőzési) képzésen. Még az itthoni internet hőskorában, amikor nem lehetett arra építeni, hogy Mancika egy szépszavú e-mail-re magától elküldi a titkokat. Na, ott láttam, hogy igazából ami számítógép olyan helyen működik, ami mellett bármilyen kábel elhalad 10 méteren belül (nem kell, hogy hozzá csatkalozzon a gép bármi módon), arról minden információ megszerezhető több módszerrel. Innentől nekem senki nem tudja bebizonyítani, hogy egy internetre kötött gépről a megfelelő tudás birtokában (ami a nagy tech cégeknél maradéktalanul megvan) nem tudnak bármit leolvasni, és aztán ennek tényét elrejteni. Így mindenféle védekezés ez ellen csak önámítás (az internet teljes mellőzését kivéve). Aki pedig erre hivatkozik, az vagy végtelenül naiv, vagy valamit ezzel akar leplezni/magyarázni.