Már le akartam írni, hogy titeket soha sem zavart, hogy se szakemberek nem vagytok, se OV közvetlen megfigyelésére nem nyílt sohasem alkalmatok, ez mégsem akadályozott titeket abban, hogy azonnali "diagnózist" állítsatok fel a politikai ellenfeletekről. De ezt ez is látod!
Egyébként ez nem jelenti azt, hogy töredékinformációkból ne lehetne bizonyos következtetéseket levonni. Vegyük most a méltatlanul mellőzött Gyurcsány Ferencünket. Volt neki egy olyan állítása még miniszterelnök korában, hogy ő gyerekként "rendszeresen bérmálkozott".
Amennyiben Gyurcsány nem szenvedett korai és előrehaladott demenciában, nem tévedhetett ekkorát. Pontosan tudnia kellett, hogy a bérmálkozás az egy egyszeri esemény. Azért mondta, hogy az egyébként kommunista utódpárt MSZP pártjában ezzel is demonstrálja azt, hogy ő már nagyon nem vallásos, annyira nem, hogy már azt sem tudja mi fán terem a bérmálkozás. Így jobban belesimul pártjába, ahol az idősebb párttöbbség a kommunista múlt miatt valóban ateista volt és tényleg nem tudta mi ez. Meg régebben a rendszerváltozás előtt ciki is volt kereszténynek lenni a kommunista MSZMP-ben, ami az MSZP elődpártja ugyebár.
Az első probléma, hogy ez 2000-es évek derekán már egyáltalán nem volt igaz.
Az ilyen viselkedés az identitás disszonancia egyik formájának is tekinthető. Ilyenkor valaki, aki belsőleg az adott identitás részének érzi magát, például vallási hovatartozása révén, és olyan módon viselkedik, ami kívülről azt sugallja, hogy elhatárolódik ettől az identitástól. Ez az önmegtagadó viselkedés komoly pszichológiai megterhelést okozhat, és belső konfliktushoz vezethet.
Nem feltétlenül pszichiátriai kategória de súlyos pszichés rendellenesség. Az önértékelés és a szorongásos zavarok egy speciális formájára utal az önazonosság elfojtásának ezen mértéke, amelyet az okoz, hogy az illető fontosnak tartja a közeghez való feltétlen igazodást, ami beteges megfelelési kényszerre, extrém konformitásra utal.
Gyurcsány Ferenc egy pápai gyerek, vidéki naiv, buta és műveletlen anyja nevelte egyedül, aki semmilyen értelemben nem felelt meg a belpesti nagykörúton belüli, kényes ízlésű úgy nevezett magasértelmiség igényeinek. Apja egy "tróger" Gyurcsány saját jellemzése szerint (mondhatnám apjára ütött :-) akit lényegében alig ismert.
Gyurcsány elutasítástól való kórós félelme és ripacs haknizó stílusa olyan konfliktusos szituációk sorozatába vitte bele, amiket simán elkerülhetett volna ha mindig őszintén a valódi önmagát adja.
Továbbá Gyurcsány egy nárcisztikus vonásokat mutató személyiség is. A nárcisztikus személyiség hajlamos az önértékelést és a figyelem iránti vágyat előtérbe helyezni, akár dramatikus és meghökkentő kijelentésekkel. Ha valaki egy közismert tényt szándékosan tévesen ad elő, azzal felhívhatja magára a figyelmet, és saját identitását függetlenítheti a korábbi szokásoktól vagy elvárásoktól. Gyurcsány esetében ez az ellentmondásos kijelentés a rendszeres bérmálkozásról is lehet egy ilyen, figyelemfelkeltő elem.