Engem meglepett, hogy a mai napon 14464 db egyedi vonalkóddal ellátott termék van regisztrálva a MOHU rendszerében. A visszaváltható termékek folyamatosan frissülő listája itt található (rejtett és védett a sheet, de googli a barát)
Van egy írás, amit az automaták üzemeltetőivel készített a hvg/360. Átfutva az eddigi hozzászólásokat:
Csomagolás felismerés: "automaták érzékelői leolvassák a palack vonalkódját, lemérik súlyát, rögzítik a formáját, a színét, árnyékát, hogy a huszadik próbálkozás után rögzített adatok alapján hiba nélkül legyen képes felismerni azokat bármelyik automata, bárhol az országban. [...]az UHD-kamerák – amikből hat darab sorakozik a bedobónyílás gyűrűje mögött végzi ezt"
Vonalkódozás: "Bakos Dávid szerint nem igazán lehet kivédeni ezt a trükköt, találtak is ilyen palackokat a bolti dolgozók és saját kollégáik is, de összességében alig 1-2 ezrelékes arányban fordul elő".
Szerintem, ha valaki ugyanannak a terméknek a már regisztrál vonalkódját ragasztja rá, megfoghatatlan. Meg különben is ki ellenőrizné ezt? A csomagolás bezúzza a gép, kizártnak tartom, hogy ezzel bárki is foglalkozna. A bolt magasról tesz erre. Max ha a gép megakad és leáll. Hogyan kerülne eléjük a több millió összezúzott palackból utólag?
Kirántom a palackot: "a gép felismeri, bizonyos mennyiségű próbálkozás esetén csaláskísérletet (Attempted cheat) sípol és egyszerűen leáll. Ilyenkor szólnak a bolti személyzetnek, akik megnézik, ki ügyeskedik a bedobónál – ő eddigre többnyire el is szelel – és újraindítják a gépet. "
A fentiekből nekem az jön le, hogy elvileg nem csak a vonalkódot, hanem a csomagolás is felismeri, ami viszont elég számítás igényesnek tűnik majd 15000 kód esetében. Azt sem gondolnám, hogy minden alkalommal az automata bekérdezne, hogy "ez olyan palack, amihez ez a kód tartozik?".
Tettem be úgy behorpasztott, eltorzított palackot, hogy a vonalkód felül volt és ez elég volt neki, megette mindet. Van benne tűrés bőven.
A rendszer logikája: A MOHU minden csomagolás újrahasznosításához előre megkapja a pénzt. Nem az történik, hogy a ténylegesen újrahasznosításra kerülő termékekhez kapja meg elszámolásos alapon, akár utólag elszámolva.
"Ezt az ellentmondást a kötelező visszagyűjtést választó más európai országokban úgy oldják fel, hogy a finanszírozás elkülönül a hasznosítástól. [...] Svédországban a betétdíjak egy külön szervezethez folynak be, amely csak a ténylegesen feldolgozott csomagolásmennyiség után fizet a hasznosítónak."
Felvetődik a kérdés, hogy mi a sorsa a begyűjtött újrahasznosítási díjnak, ha a csomagolás nem érkezik vissza. Nos, nem költhetik el akármire, hanem csak a rendszer üzemeltetésére és fejlesztésére (most nem találtam meg a jogszabályt).
Ha az a cél, hogy minél magasabb legyen az újrahasznosítás, akkor a MOL-nak csökken az üzemeltetésre és fejlesztésre fordítható díja. Én azt gondoltam, hogy ez ennek a két feladatnak a díja is benne van az 50 Ft (-áfa) díjban, de nem biztos, ha a fentiek igazak. Nem nehéz belegondolni, hogy ha 100% lenne a visszagyűjtés, akkor nulla forint jutna a feladatokra, ami nem életszerű, tehát benne kell lennie az 50Ft-os (-áfa) díjakban.
Szlovákiában másfél év alatt elérte a bűvös 90+ százalékos visszagyűjtési szintet.
2025-ben Ausztria és Lengyelország vezeti be (utóbbiban 10,000 automata kell majd), kiváncsi leszek, ott hogyan oldják meg a finanszírozási feladatot. A magyar példát követik vagy sem. Mo.-on 3000 automata van üzemben és még akarnak telepíteni, de ezt a mennyiséget legyártani, forgalomba helyezni nem kis feladat, ha Lo.-ba ilyen sok kell.
Aki a számokat akarja tudni nincs könnyű helyzetben. A MOHU op.vezetője szerint napi 7-7,5 millió visszaváltás kellene a 90%-hoz. A MOHU azt írja, hogy már napi 6 milliónál tartanak. Ez alapján már 70+%-nál járnánk, de ez nehezen lenne hihető.
Saját véleményem szerint a rendszer számai nem követhetők rendesen, van egy politikai és statisztikai elvárás és van egy üzemeltetői profitelvárás, amik nem rakhatók egymás mellé, a rendszer logikáját illetően ellenérdekeltek.
Az világos, hogy valamit kezdeni kell ezzel. Nem a műanyag palackok eladott számát akarjuk csökkenteni, hanem a bizonytalan, idő és energiaigényes visszagyűjtést, amiben magas az emberi faktor.
Ahol gyenge az infrastruktúra, ott jönnek a "vállalkozók", de ők legalább segítenek visszaforgatni a hulladékot.